KORMÁNYZATI LÉPÉSEK Elszálló építési

ELSZÁLLÓ

ÉPÍTÉSI ÁRAK

KORMÁNYZATI LÉPÉSEK | Hónapok óta drasztikusan drágul számos építőanyag. Előbb a ragasztók és a festékek, azután a fa- és acéláruk, valamint más alapanyagok ára ugrott meg, főként a világpiaci folyamatok okán. A kormányzat most a hazai termelés ösztönzésével, a kivitelből származó extraprofi t megadóztatásával és más intézkedésekkel tervezi helyrebillenteni a felborult piaci egyensúlyt.

Akit nem érint azonnal, elsőre talán csak legyint egyet az építőanyagok, a fa, az acél, ezek feldolgozott termékei vagy akár a cement árának emelkedése láttán. Tény, hogy az átlagember nem, de még a mindennapi cégvezető sem vásárol hetente faanyagot vagy építési acélárut. Csakhogy most elképesztő mértékű a drágulás. Egy köbméter faanyag ára – a világpiaci turbulenciák és a régiós fahiány miatt – pár hónap alatt 8090-ről 200-240 ezer forintra ugrott, s az építési acél kilogrammja is hasonlóan drágult, esetenként több mint a duplájára nőtt az ellenértéke, bár itt az átlagos árnövekedés szerencsére elmaradt a faanyagoknál tapasztalttól.

Ez az árrobbanás nem az a szokásos drágulás, amelyet bármelyik építő, építtető könnyedén le tudna nyelni. Így az árváltozások csaknem teljes egészében jelennek meg a kivitelezési költségekben.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a kormányzat lépéseket tett a piacon megjelent inflációs hatás gyengítése érdekében. Jelen esetben olyan alaptermékekről van szó, amelyeket mással nemigen lehet helyettesíteni, sőt az építőipar, a kivitelezés sajátosságai miatt az elhalasztott beszerzés sem megoldás. Hiszen akár vállalatról, akár magánemberről van szó, örül, hogy végre kivitelezőt talált. Nem küldheti el a brigádot vagy brigádokat hónapokra az építkezés helyszínéről, hogy majd csak mérséklődnek az árak. Ugyanígy a cementet, a csemperagasztót vagy éppen a szerkezeti acél- és faanyagokat nem lehet egy varázsütésre mással pótolni, az előírt mennyiségben és minőségben kell azokat beépíteni. Az építőipar ráadásul kiemelt ágazat a gazdaság újraindítása tekintetében. Ha kevesebb projekt indul, az nem szerencsés.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. június közepén közzétett felmérése alapján a szektorban a vállalkozók fele áremelésre készül. Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója szerint mivel a lakossági szegmens az építőipar egészének mindössze a 20 százalékát teszi ki, a többit a közbeszerzések és a céges megrendelések adják, így ezeken a piacokon töretlen lesz a drágulás.

Ha pedig jelentősen visszaszorulnak a megvalósítható fejlesztések, az nemcsak a nemzeti össztermék volumenét csökkenti, hanem a sokat emlegetett felzárkózási lehetőségeinket és ezen keresztül a versenyképességünket is nagymértékben rontja.

ZŰRÖS ÁLLAPOTOK

A gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs július 2-i ülésén többek között napirendre kerültek a kormány intézkedési javaslatai az építőipari alapanyagár-robbanás kapcsán. Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is részt vett a tanácskozáson, amely után elmondta: a beérkező panaszok a vásárlók és az építkezők kiszolgáltatottságáról szólnak, „vadnyugati” állapotokról tanúskodnak. Elfogadhatatlan, hogy egyes tüzépek nem tüntetik fel átláthatóan a listaáraikat, miközben a teljes vételárat előre elkérik, készpénzben. A vevői reklamáció lehetősége minimális, a minőséggel kapcsolatos kifogásokat nem jól kezelik, a hibás termékek cseréje ellehetetlenült. Ez tipikusan olyan helyzet, amelyben sürgős beavatkozásokra van szükség.

A fogyasztóvédelem is bekapcsolódik az ellenőrzésekbe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) rendelete alapján a megyei kormányhivatalok munkatársai az ország minden részében felkeresik az építőanyag-forgalmazó kiskereskedelmi egységeket.

A hatóság szerint az árszínvonal megugrása nyomán a családoknak szánt otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások egyre nagyobb hányadát teszik zsebre az alapanyagokat forgalmazók. A helyszíni ellenőrzések kiterjednek az árfeltüntetési és a termékbiztonsági követelmények betartásának a számonkérésére is.

INTÉZKEDÉSEK

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányzati intézkedések kapcsán úgy fogalmazott, hogy a piaci folyamatok hozzájárulnak az építőipari dráguláshoz, de ilyen mértékű árnövekedést nem indokolnak, ezért lépnie kellett a kormánynak.

A döntések lényege, hogy exportkorlátozást vezetnek be egyes építőanyagokra vonatkozóan. Ám mivel ehhez előzetes brüsszeli hozzájárulás kell, ezért jön ez az intézkedés csak októbertől. Viszont azonnali hatállyal életbe léptetik a bejelentési kötelezettséget. Csak a bejelentést és annak tudomásulvételét követően lehet kivinni a következő árukat: acél- és vastermékek, szigetelőanyagok, homok, kő, kavics, sóder. Ezen túlmenően az építőanyagok szállítását nyomon követi az állam.

Ezenfelül úgynevezett kiegészítő bányajáradékot vezet be a kormány, amely a kőfejtőket, a gipsz-, kavics-, kréta-, homok-, agyagbányákat érinti, valamint a mész-, gipsz-, cementgyártást végző vállalkozásokat. A homokot, kavicsot, sódert, cementet illetően a kabinet által meghatározott áron felüli értékesítés esetén a különbözet 90 százalékát kitevő járadékot (extraprofitadót) fizet meg a cég. Ez azokra a társaságokra terjed ki, amelyeknek az árbevétele meghaladja a 3 milliárd forintot. (Fontos, hogy a kormány nem általános építőanyag-ipari exporttilalomra készül, az csak a hiánycikkek előállítóira vonatkozik. Például a tetőablak- és a tetőfólia-gyártásban jól állunk, ott nem várhatók korlátozások.)

Koji László, az ÉVOSZ elnöke még a bejelentés előtt hangsúlyozta: a lépéseknek most a hiány elkerülését kell szolgálniuk, és csak azután jöhet a sokak által várt árcsökkentés, ha belföldön sikerül növelni a volument, hiszen egyelőre a legnagyobb kockázatot egyes anyagok hiányának a veszélye okozza a piacon.

A közzétett intézkedések mellett nagy szükség lenne arra, hogy felpörgessék a hazai gyárak, üzemek termelését – akár kapacitásnöveléssel, akár több műszakban való működéssel –, valamint segítsék az importot, vagyis ezzel a három lépéssel (az export szigorítása, a behozatal támogatása és a kapacitások bővítése) lehetne látványosan volument növelni, ami segítene elkerülni a hiányt, és akár az árcsökkenés felé is hathat a következő időszakban – részletezte Koji a teendőket. Nem lehet egy ilyen stratégiai ágazat ennyire importfüggő, ezen is szükséges hosszabb távon változtatni. (A szakértő szerint nem az a kérdés, hogy magyar vagy külföldi tulajdonú-e a Magyarországon gyártó cég, ám az fontos, hogy tisztességes áron dolgozzon, s elsősorban a hazai igényeket szolgálja ki.)

2021. JANUÁR–MÁJUS

Százalék

Faanyagok anyagok

Tégla

0 20 40 60 80100

Forrás: ÉVOSZ

Indokolt volt valamit tenni az építőanyag-piacon kialakult kritikus helyzet felszámolására, de egyelőre a tűzoltás a lényeg, az, hogy a jelentős mértékű áruhiányt némileg tompítsák a kormányzati intézkedések, amelyek rövid távon gyors és hatékony eszközök lehetnek – fejtette ki a Világgazdaságnak Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának, valamint a Masterplast Nyrt.-nek az elnöke. Szerinte a rövid távú lépéseken túl kiemelt cél a hazai ellátás hosszú távú biztosítása is. Komoly támogatási programra lenne szükségük a magyarországi gyártóknak. A szakember például egy olyan állami kockázatitőkealap-konstrukciót is örömmel látna, amely 2-4 százalékos, vagyis alacsony elvárt hozamszinttel működve tudná segíteni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési ágazatban fejlődni vágyó itthoni cégeket.

Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese az előző csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy az építőipar védelme érdekében bevezetett intézkedési terv részeként a múlt héten elindult egy online regisztrációs felület, az epito.emi.hu, ahol megadható, hogy milyen termékek hiánya nehezíti a beruházásokat. Az adatbázisban összegyűlt információk alapján a szaktárca felderíti a lehetséges helyettesítő produktumokat.

PIACI HATÁSOK

Lakossági szinten az ingatlanban gondolkodó, tehetősebb kisbefektetők és magánvállalatok reagáltak a leggyorsabban. A tényleges építőipari „hiperinflációt” látva egyre többen menekítik ingatlanba kisebb-nagyobb megtakarításaikat, illetve hozzák előre lakás-, telekvásárlási terveiket. Ez a friss trend szerencsére egyelőre sem a lakossági állampapírok állományában, sem az ingatlanpiac áraiban nem látszik még fő csapásként. Ugyanakkor Simon Éva, az In gat lan bazar.hu üzletágvezetője felhívta a figyelmet, hogy a jó árú minőségi lakóingatlanok, a kiemelt helyen lévő, nem túlárazott nyaralók az utóbbi egy-két hónapban kellően gyorsan vevőre találtak, ezek kínálata szélsebesen csökkent – legalábbis az uborkaszezon beállta előtt. A nagy kérdés persze az lesz – emelte ki a szakértő –, hogy az ősszel kellően csillapodnak-e a látványosan növekvő építőipari ártrendek, továbbá miként alakulnak az emberek és a kkv-k inflációs várakozásai. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: ha az építőanyag-drágulás tartós lesz, akkor a mostani folyamatok alapján drasztikusan megemelheti az új lakások és házak árait, ami viszont begyűrűzhet a használt lakások piacára is.

Rázsóné Szórády Csilla, az országosan 80 építőanyag-kereskedést összefogó, összesen 2200 munkavállalót foglalkoztató hálózat, az újHÁZ Centrum vezérigazgatója szerint a felújítási kedv jól érzékelhető a szektor különböző szereplői számára, mert ahogyan kibontakoztak az új kormányzati ösztönző csomagok, megfordult a trend, a rendelésállományok növekedésnek indultak.

A budaörsi székhelyű, építőipari segédanyagokat gyártó Mapei Kft. a múlt héten az elsők közt jelentette be: a hazai igények zavartalan kielégítése miatt már fékezte is a kivitelét. Az export június végén 232 millió forint volt, mindössze 1,6 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, miközben a belföldi forgalom 13,4 milliárdot ért el, ami 20 százalékkal haladja meg az előző esztendő azonos időszakának eredményét. „Az év második felében csak akkor szolgáljuk ki az exportot, ha a magyarországi keresletet kielégítettük. Hasonló a helyzet, mint 2017-ben, amikor a megnövekedett belföldi igények miatt a kivitel befagyasztására kényszerültünk” – mondta Markovich Béla, a cég ügyvezetője.

HG