ARMIN TRADE A lokális gyártásé a jövő

A LOKÁLIS GYÁRTÁSÉ A JÖVŐ

ARMIN TRADE | A világgazdaság drámai átalakulása az olyan, korábban szinte kizárólag távol-keleti áruk forgalmazásában érdekelt vállalkozásokat is stratégiaváltásra készteti, mint az Armin Trade Kft. A mintegy ötmilliárd forint árbevételű, disztribútori tevékenységet végző társaság egy éve indult el a termék-előállítás irányába, hosszabb távon pedig akár egy itthoni csipgyár létrehozását is lehetségesnek tartják.

ÚJ FEJLESZTÉSEK. A CÉG TÖRTÉNETE TIZENHÁROM ÉVVEL EZELŐTT KEZDŐDÖTT

Az Armin Trade Kft. elektronikai cikkek – elsősorban LED-es fényforrások –, barkácseszközök, szerszámok forgalmazásával foglalkozik. Termékeik 80-90 százaléka távol-keleti gyártású. A napokban korábbi, mintegy kétezer négyzetméteres raktár- és logisztikai kapacitásaikat megduplázva egy újabb csarnokot adtak át, amellyel együtt összesen hétezer raklapnyi áru egyidejű tárolására és kezelésére képesek. A kapacitásbővítés része a magyarországi gyártás és összeszerelés irányába történő elmozdulásnak, ami lehetővé teszi az alkatrészek tárolását, valamint egyes összeszerelési folyamatok állandó fejlesztését. A cég története 13 éve kezdődött. Fontos mérföldkő volt számukra, amikor 2012-ben létrehozták az Avide világítástechnikai márkát. Ebben megtestesül minden, amit az Armin Trade mint vállalat képvisel. Jelenleg kétezer saját fejlesztésű termékük van, s több millió darabot értékesítettek ezekből az elmúlt években itthon és Európa-szerte. Profeszszionális disztribútorként számos márka hazai és európai forgalmazását végzik. A társaság alapítója és irányítója, Kovács Sándor Zsolt szerint az általános drágulás, az áruhiány rövid távon fejfá-

jást okoz nekik. „Ez egyértelműen negatív hatás, amellyel meg kell birkóznunk. Közép- és hosszú távon viszont lehetőséggé alakítható – mondta az ügyvezető. – Rövid távon a nyersanyagárak változásával, a kőolajár, a szállítási költség irdatlan mértékű, mintegy 400 százalékos növekedésével nem tudunk mit kezdeni. Jórészt kénytelenek vagyunk továbbhárítani a partnereinkre, ahogy mások is teszik. Hosszabb időszakot tekintve azonban éppen a szállítási költség megugrása az, ami az eddig túl drágának bizonyult európai előállítást versenyképessé teheti, helyzetbe hozhatja. A kínai gyártónak is többe kerül a fuvarozás, az ő terméke is megdrágul, szemben a helyben gyártott produktumokkal.”

CSIP

„Más oldalról közelítve azt is fel kell ismernünk, hogy az áruellátás biztonsága szempontjából szintén tarthatatlan, hogy mindent a Távol-Keleten készítenek. Erre világított rá erőteljesen az olyan kulcstermékek krónikus hiánya, mint amilyenek a csipek. LED-csipet – miközben a mai világítástechnika alapja a fénykibocsátó dióda és a LED-lapka – az öreg kontinensen gyakorlatilag senki sem állít elő, így még mindig kénytelenek vagyunk az ázsiai importra támaszkodni. Ezen változtatni kell – meggyőződésem, hogy nem csupán hazai, de európai szinten is –, és lehetséges, hogy a Covid hatására el is indult a gondolkodás ebbe az irányba. Talán nemcsak a magyar kormányban, amely jó úton jár, hanem esetleg már odakint is megszületett a felismerés, hogy vissza kell hozni az alap gyártási folyamatokat. Hogy ez megtörténhessen, olyan helyzetbe kell hozni az európai gyártókat, hogy függetlenedni tudjanak eddigi beszállítói piacaiktól. Mindezeket végiggondolva kezdtük meg egy éve a saját gyártásra való átállást, melynek eredményeként ma már sok termékünk itthon készül” – fejtette ki a szakember.

MINDENT ITTHON

Kovács Sándor Zsolt alapvetőnek tartja, hogy a gyártási műveletek felépítése lépésről lépésre történjen. Úgy látja, bármennyire is jó lenne magas szintű előállítási folyamatokat rövid távon hazatelepíteni, még nincs reális esély rá. Meghatározó stratégiai cél lehet például a világítástechnikai gyártás visszahozása Európába, ám amíg az ehhez legfontosabb csipeket nem tudjuk előállítani, addig er-

Drágulás: rövid távon fejfájást okozhat.

KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT

A Debreceni Egyetemen szerzett programtervező matematikusi, majd Franciaországban, Toulouse-ban informatikai diplomát. Pályakezdőként egy tőzsdei kereskedéssel – elsősorban hedge fundos üzletekkel – foglalkozó japán társaságnál helyezkedett el, ahol hét évig dolgozott. Kislányuk születését követően a család hazaköltözött és megalapította az Armin Trade Kft.-t, amelyet azóta is irányít. ről nem lehet érdemben beszélni. „Az általunk forgalmazott világítóeszközök tekintetében – tette hozzá az alapító – az első lépés tehát mindenképpen az, hogy a csavarokat elkezdjük itthon készíteni. S amikor már tudjuk ezeket gyártani, következhetnek a kis műanyag alkatrészek, amelyeket a csavarokkal összefogunk. Amikor képesek vagyunk csavart és műanyag alkatrészt előállítani, akkor jöhet a következő lépés. Ezen az úton járunk, mi is keressük az apró lehetőségeket. Ezekkel próbálunk versenyképesebbé, valamint függetlenebbé válni, hiszen mindkettő rendkívül fontos nekünk. Nagyon büszke lennék rá, ha ezzel a fokozatos építkezéssel cégünk 15-20 év alatt eljutna odáig, hogy akár csipgyártásra is vállalkozhasson.”

A fokozatos, szerves fejlődés eddig is jellemezte a 2008-ban alapított vállalatot. Így sikerült elérniük, hogy pár tíz milliós bevételű társaságból ötmilliárd forintot meghaladó forgalmú vállalkozássá nőjék ki magukat, értékesítési hálózatukkal lefedjék az egész országot, miközben exportra történő eladásuk már meghaladja a teljes árbevétel felét. „A cég fejlődése arra az alaptézisre épült, hogy az első napon megtanulunk egyet meg egyet összeadni. A második napon egyet meg hármat, majd megtanulunk szorozni, osztani, és valóban, ezekre az alapvető műveletekre, téglákra építjük fel a házat, aztán a várat, a kastélyt, utána az egész országot. Tehát amikor gyártási folyamatok átvételéről beszélünk, nyilvánvalóan a legegyszerűbbekkel kell kezdeni” – taglalta a szakember.

LOKALITÁS

A vállalat csarnokavatóján Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője em-

CSARNOK A VÁROSHATÁRON. A VÉGCÉL A HAZAI CSIPGYÁRTÁS LEHET

lékeztetett: már a 2008-as válság is fűtötte, gyorsította a világgazdaság átrendeződését, a koronavírus-járvány pedig végképp rámutatott néhány tarthatatlan anomáliára. Európa számára ilyen – versenyhátránnyal járó, kiszolgáltatottsággal fenyegető – rendellenesség például, hogy bizonyos stratégiai termékeket kontinensünkön nem vagy csak elenyésző mértékben készítenek. Ez a helyzet többek között a félvezetők, a mikroelektronikai és bizonyos speciális acélipari produktumok esetében. „Az előállítás hiányából adódó kiszolgáltatottság az egész földrész versenyképességére kihat. Ez nemcsak ár-, hanem gyártásbiztonsági kérdés is – akarunk-e olyan állapotokat, hogy az egész európai autóipart meg lehet bénítani csiphiánnyal? Ez nyilvánvalóan nem megengedhető: az öreg kontinensnek fel kell készülnie arra, hogy stratégiai termékekből képes legyen ellátni önmagát. Ennek fontosságát Magyarország már felismerte. Belátta például, hogy szüksége van önálló vakcinagyárra, olyanra, amely Debrecenben épül. Ezzel szemben Brüsszelben ez a felismerés lassabb, ott inkább genderideológiai kérdésekkel foglalkoznak” – vélte a politikus.

Az országgyűlési képviselő szerint nem csak a gyártás területén fedezhetők fel komoly anomáliák, jócskán találkozni ilyenekkel másutt is, például a bányászatban. „Európában ma már sehol sem bányásznak uránt, bentonitot pedig alig-alig. Nem azért, mert nincsen, hanem azért, mert visszafejlesztették a kitermelést. Magyarország mindkét ásványkinccsel rendelkezik, sőt, az utóbbiból nálunk van a világ egyik legnagyobb készlete, ráadásul a legjobb minőségű. Ezzel is foglalkozni kell” – fejtette ki Kósa Lajos.

KELETI VERSENYKÉPESSÉG

Kínának a világgazdaságban betöltött szerepe kapcsán a képviselő rámutatott: az ázsiai ország a munkaerő olcsósága miatt árban, tömegtermelésben most nagyon versenyképes, ám ott is elindultak olyan változások, amelyek ezt az előnyt jócskán csökkenthetik. Az egyik ilyen a bérek jelentős növekedése. A másik, hogy várhatóan a távol-keleti óriás gazdaságát is terhelik majd azok a szociális költségek, amelyek még csak nyomokban lelhetők fel az országban. „Kínában például most nem ingyenes az oktatás, illetve csak egy bizonyos elemi szintig az, nincs a társadalom egészére kiterjedő egységes nyugdíjrendszer, bizonyos szociális biztosítások pedig egyszerűen nem léteznek. Ha ezek éppúgy ráterhelődnek a gazdaságukra, mint az európai ra, akkor egészen más lesz a versenyképességi lehetőségünk. A várható változásokra fel kell készülni. A magyar kormánynak erre meg is van a stratégiája. Ennek része a gazdaságfejlesztési támogatási rendszer, amely a termelésbővítés ösztönzését ugyanúgy magában foglalja, mint a k+f vagy az export növelését, továbbá a munkahelyteremtés támogatását” – mondta a politikus.

Papp László, Debrecen polgármestere az Armin Trade csarnokának átadása kapcsán úgy fogalmazott: a város gazdaságának nagy, erős pillére a kis- és középvállalkozói szektor. A Debrecenben dolgozók több mint 60 százalékát foglalkoztatja, a megyeszékhely gazdasági teljesítményét tekintve pedig több mint 40 százalék származik innen. A városvezető támogatásáról biztosította a kft.-t, és közölte: a cél az, hogy az a cég, amelyik innen indulva képes volt Németországtól Kínáig terjedő disztribúciós hálózatot kiépíteni, tovább tudjon növekedni a közeljövőben.

DOMBI MARGIT