5 minute read

KOMÓCSIN LAURA Amikor a coaching találkozik a kémiával

AMIKOR A COACHING

TALÁLKOZIK A KÉMIÁVAL

Advertisement

KOMÓCSIN LAURA | Sokszoros könyvszerző, az egyik leginnovatívabb, elismert coach, aki most is előállt egy újszerű gondolattal: a szakma eszközeit a Mengyelejev-féle periódusos rendszer metodikájához hasonlóan rendszerbe szedte. De hogyan kerül a kémia a coach asztalára?

Honnan jött a gondolat, hogy a periódusos rendszer adjon alapot a coaching eszközeinek az összerendezésére? – Tavasszal megkaptam a coachszakmai életműdíjat. Ettől kicsit meg is ijedtem. Az a képzetem támadt, hogy ezeket a díjakat olyanok kapják meg, akik már lezárták az aktív pályafutásukat, hogy azt ne mondjam: a végüket járják. Közben még csak 46 éves vagyok, egyáltalán nem tervezem a visszavonulást, sőt. El is mondtam a díjátadón: úgy veszem át ezt a kitüntetést, hogy nem szeretném letenni a lantot, tele vagyok tervekkel, még elő fogok rukkolni valamivel. Kiképeztem ezer coachot, egyetemi képzést indítottam, írtam hat könyvet, ebből kettőt angolul, most jelenik meg az egyik arabul. Törtem a fejem, mit tehetnék még le az asztalra a szakmámban. Van egy coachingeszköz, amelynek az a neve, hogy kombinálás. Arról szól, hogy nézd meg, mi akartál lenni gyerekkorodban, mi az, amit most csinálsz, és ezt miként lehetne kombinálni úgy, hogy a jó-jó része jöjjön ki belőle. Lánykoromban kémiatanár akartam lenni, de aztán a közgazdasági egyetem mellett döntöttem, mert az üzleti világba szándékoztam belekóstolni, így elengedtem a családi hagyományt, a tanári vonalat. De mindig bennem volt, hogy a kémia mennyire izgalmas, sőt a lányom is kémia-világbajnokságot nyert Katarban. Valahogy mindig a közelembe került a periódusos táblázat, amely egy A4-es oldalban kvázi összefoglalja a kémiát. Valami ilyesmire vágytam, hogy egy ekkora lapon legyen egy áttekinthető rendszere a coachingeszközöknek. Írtam már

egy könyvet a 150 coachingeszközről, de biztos voltam benne: egy jól összeállított táblázat nagy segítség lenne a napi munkában. Egyrészt inspirálná a coachot, másrészt rendszerben, strukturálva jelenítené meg az eszközöket, átlátható módon. – Milyen szempontok alapján alakította ki a saját rendszerét? – Ahogy a Mengyelejev-féle táblázatban is vannak sorok, periódusok, úgy a coachingfolyamatban is megjelennek ezek. Van az ún. DIADAL modell, amely a Diagnózis felől indul, onnan, hogy megnézzük, ki vagy te, mi vagy te; ehhez rendelkezésre áll 18 coachingeszköz. A következő fázisa a coachingnak – ez a táblázat második sora – az Irány kijelölése, hogy hova akarsz eljutni. Ehhez is van újabb 18 eszköz, ahogy a periódusos rendszerben szintén 18 elem van egy sorban. Az iránykijelölési szakasz után jön az Alternatívák gyűjtése: megnézzük, miként akarsz eljutni a célig – újabb 18 coachingeszközzel. Utána a Döntés következik, amikor megvizsgáljuk az előnyöket, hátrányokat sok szempontból. Ennek a vége az akcióterv, amikor eldöntöd, mi is lesz, mit fogsz csinálni, hogyan éred el. Majd a coachingfolyamat legnehezebb etapja jön, az Alkalmazás. Legvégül a Lezárás következik. – No igen, ötletekkel hamar tele lesz a padlás, viszont nagyon izgalmas, hogy ki az, aki valóban képes alkalmazni is a tanultakat. Min múlik ez? – Bizony, itt kell kilépni a komfortzónából, és el kell kezdeni alkalmazni mindazt, amiről a coachingfolyamat során szó volt. Itt hal el a legtöbb kezdeményezés. Az álmodozás jól megy, de amikor el kell ültetni a vállalkozás első magját, amikor el kell menni a képzésre, akkor sokan elvéreznek. Itt segít egyébként a coach, mert melletted van, támogat, megfogja a kezed, amikor fel akarod adni. Az álmodozáshoz nem kell segítség, a megvalósításhoz már igen. Egyébként magam is végigcsináltam ezt a folyamatot, és azt a célt tűztem ki, hogy elkészítek egy nemzetközileg is elismert „terméket”, amely minden coach asztalán ott lesz, mint a kémiát tanulóknak a Mengyelejev-féle táblázat. Ez az álmom. Kétségtelenül az alkalmazási fázis a legnehezebb, ám ha ezt sikerült teljesíteni, akkor már csak két eszköz marad – mint a periódusos rendszerben a hidrogén és a hélium –, ez pedig az összegzés, aztán az ünneplés. Nem elég megnézni, honnan indultunk és hová jutottunk el, hanem meg kell ünnepelni. Nekünk, magyaroknak ez nehéz, nehezen állunk meg, s nem szívesen értékeljük a saját erőfeszítéseinket. – Mit ad ez a coach munkájához? Gyorsítja? – Gyorsítja, ad egy áttekinthető struktúrát, amely kereteket és inspirációt is tud nyújtani. Amikor elakad a coach, és úgy tűnik, itt már semmi sem segít, akkor ránéz erre a periódusos rendszerre, s talál olyan eszközöket, amelyeket még nem próbált ki, és előreviheti a folyamatot. A sorokról már beszéltünk. Az oszlopokat úgy próbáltam elrendezni, hogy melyek a klasszikus coachingtémák, melyik az a 18 jól körülírható téma, amelyben segítséget szoktak kérni. Ilyen az önbizalomhiány, a kommunikáció, az asszertivitás, az időgazdálkodás stb. Ezek a témák képviselnek egy oszlopot a táblázatban, a két dimenzió pedig kiadja, hogy az adott terület diagnózis fázisában milyen eszközökkel kell dolgozni. – Vannak tehát olyan eszközök, amelyeket a kezdők használnak, és vannak olyanok, amelyeket a profik? – Más megközelítést mondanék. Ami fontos különbség a coachingeszközök között, hogy mit használunk üzleti környezetben és mit nem. Ez a szempontrendszer is megjelenik a periódusos táblázatban. A másik paramétere ezeknek az eszközöknek az, hogy egyéni vagy csoportos coachingban használhatók-e, igénylik-e konkrét, kézzelfogható dolgok alkalmazását. De minden coachnak vannak kedvenc eszközei, amelyek közel állnak hozzá, mert például inkább a vizualitás vagy a verbalitás az erőssége. – A pandémia milyen hatással volt a szakmára? – Két irány biztosan látszik. Egyrészt a lokáció hihetetlenül kitágult, megszűntek a távolságok. Ha valaki öt évvel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy Győrben dolgozik, és szüksége lenne segítségre, akkor azt kellett volna mondanom, hogy nem éri meg egy óráért elmenni oda. Mindenki a saját városában dolgozott. Aztán ebben az esztendőben kiderült, hogy teljesen mindegy, hol van az ügyfél, ülhet akár Dél-Koreában és Brazíliában is. Továbbmegyek, szintén teljesen mindegy, hol ülök én: akár Nizzában is tartózkodhatok, lehetek én is digitális nomád. A másik fontos tendencia, hogy a szakma digitális tudása megerősödött. Azoknak az idősebb szakembereknek is fel kellett zárkózniuk, akik csak offline dolgoztak. Ebben a szakmában ugyanis nem hátrány az ősz halánték meg a tapasztalat. A következő időszak nagyon nagy trendje, hogy egyre szélesebb körben van igény a coacholásra, nemcsak vezetőként, hanem akár anyaként, férjként, feleségként. Ma már nem csak a felső vezetők kiváltsága ez a szolgáltatás.

Nem elég megnézni, honnan indultunk és hová jutottunk el, hanem meg kell ünnepelni.

LENGYEL GABRIELLA

This article is from: