PÁSZTOR SZABOLCS Eltérő gazdasági filozófiák

PÁSZTOR SZABOLCS | Az ellenzék körvonalazódó gazdasági, ELTÉRŐ pénzügypolitikai programjáról kérdeztük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatóját. Szerinte a jövő évi választás a gazdasági fi lozófi ák küzdelme is lesz. GAZDASÁGI FILOZÓFIÁK

Van olyan kormányzati elképzelés, mely szerint adómérsékléssel igyekeznének ösztönözni a fogyasztást és a beruházásokat, továbbá csökkentenék a gazdasági szereplőket sújtó adminisztratív terheket. Ilyen lépés volt például az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése is. Más kormányzati filozófia az, amelyik többkulcsos szja-ban gondolkodik, és öszszességében többet adóztatna – mondta lapunknak Pásztor Szabolcs.

PROGRESSZIVITÁS, VISSZAESÉS

A felső kulcsot 30 százalék körül állapítanák meg, az alsóról egyelőre nincs szó. „Milyen hatással lenne ez az adófizetőkre, akik most egységesen 15 százalékos szja-t fizetnek?” – vetettük fel. Pásztor szerint adóemelésekkel a háztartások fogyasztása visszaeshet, vállalati szinten a beruházásokra fordítható források is csökkenhetnek, emellett pedig összességében mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szereplők számára rossz üzenete lehet annak, ha egy adórendszer bünteti a pótlólagos munkavégzést. A többkulcsos adórendszer melletti legfontosabb érv, hogy aki többet keres, az adózzon is többet. Az e mellett érvelők a társadalmi igazságosságot szokták leginkább kiemelni. Az egykulcsos adórendszer mellett elkötelezettek pedig többek között arra mutatnak rá, hogy az egységes kulcsok nem vonják el a pótlólagos jövedelem nagy részét, egy bizonyos jövedelemnagyság esetében nem büntető az adórendszer, és támogatja a pótlólagos munkavégzést. Azt is gyakran felhozzák, hogy kedvező és átlátható adókulcsok mentén növekszik a beruházási hajlandóság, amely multiplikátorhatása révén hozhatja lendületbe a nemzetgazdaságokat.

A részleteket tekintve a szakember elmondta: egyelőre nincs szó arról, hogy az ellenzék hatalomra kerülve a jelenlegi 15 százalékos kulcsot minden egyes adózó esetében egységesen megemelné, arról viszont már komoly elképzelések születtek, hogy a havi egymillió forint feletti fizetések magasabb kulccsal adózzanak majd. Az ellenzék azzal érvel, hogy a jelenlegi bruttó 430 ezer forintos átlagbér tekintetében viszonylag kevés adózó jövedelmét sújtaná a magasabb adókulcs, viszont a lépés szimbolikus üzenetet hordozna, hiszen a szociális érzékenység irányába tett egyértelmű lépés lenne. Az intézkedés azonban szembemenne az eddigi gazdaságpolitikával, amely a többletmunkát adó-visszatérítésekkel és kedvezményekkel díjazza.

CSALÁDI ADÓZÁS ÉS MINIMÁLBÉR

Pásztor felhívta a figyelmet: a jelenlegi oppozíció már évek óta amellett érvel, hogy a mostani családtámogatási rendszer igazságtalan, leginkább a gazdagabb famíliáknak kedvez. „Azt nem feltétlenül tudjuk, hogy mi számít »gazdagabb« családnak, és azt sem, hogy az ellenzék egészen pontosan hány ilyen famíliára gondol” – jegyezte meg. A jelenlegi kormány meg-

közelítése az volt és maradt is, hogy adócsökkentések és -visszatérítések révén (lásd a jövő évi 5,5 százalékos GDP-növekedéstől függő szja-visszatérítést) növelje azon háztartások/családok rendelkezésre álló jövedelmét, ahol gyermeket nevelnek. A kedvezmények tehát célzottan azokat a családokat kívánják segíteni, ahol a szülők dolgoznak, emellett gyermeket is nevelnek. Az ellenzéki kezdeményezésről eddig kevés részletet tudunk, de kormányváltás esetén valószínűleg a kevesebbet adózó famíliákat is jobban helyzetbe kívánná hozni az új vezetés. Ezzel azonban nem lenne könnyű dolga, hiszen a magyar családtámogatási rendszer egyedülálló az Európai Unióban, esetleg még a francia ösztönzők annyira látványosak, mint a hazaiak.

Arról, hogy a baloldal adómentessé tenné a minimálbért, a kutató kifejtette: ez az ellenzék részéről megint egy a kormányzatétól eltérő közgazdasági megközelítés, amely más gazdaságfilozófiáról tanúskodik. A jelenlegi kormányzat amellett érvel, hogy a munkába vetett hitet kell visszaállítani, meg kell mutatni az adózónak, hogy mire fordítják az adóforintjait, később pedig adó-visszatérítésekkel és kedvezményekkel kell további ösztönzőket nyújtani. A szakember szerint abban az esetben, ha nincs minimálbért terhelő adó, akkor erősödhet a gazdaság potyautasjellege (ingyenebéd ugyebár nincsen), s ez megterhelheti a gazdaság kifehérítésére irányuló folyamatot. „A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek az egyén szintjén is meg kell jelenniük és ösztönzőleg kell hatniuk, ezért fontos a minimálbért terhelő adók (esetleges további) kedvezményekkel való csökkentése. E közterhek eltörlésénél azonban nem látunk egyértelmű ösztönzőt. Ha mondjuk ezt párhuzamba állítjuk a 25 év alattiak szja-mentességével, az utóbbi javára a különbség látható: a fiatal hamarabb kerül a munkaerőpiacra, nagyobb szakmai tapasztalata lesz” – vélekedett.

NŐNE A TÁRSASÁGI ADÓ?

Felvetettük, hogy a társasági adó felemeléséről is beszélt már Karácsony Gergely: a 9 százalékos jelenlegi sáv szerinte „adóparadicsommá” tette az országot. Pásztor emlékeztetett: Magyarországon már a rendszerváltozás előtt is megjelent a külföldi tőke, amely folyamatosan és fokozatosan töltötte be transzformatív jellegét. A hazai gazdasági szereplők modernebb technológiákhoz, szaktudáshoz férhettek hozzá, s ez többek között érdemben hozzá tudott járulni az ország versenyképességének a növekedéséhez. Ennek tükrében talán nem véletlen, hogy az összes rendszerváltást követő kormány igyekezett jó viszonyt ápolni a külföldi befektetőkkel és a multinacionális vállalatokkal.

Azt sem túlzás hangsúlyozni, hogy a kilencvenes évek elején valóságos verseny folyt a külföldi tőkebefektetésekért. Többen még azt is kiemelik és messzire menve rámutatnak arra: ez olyan jól sikerült, hogy igazából minden rendszerváltozás utáni kormány a multinacionális cégek pártján állt. Ez azért nagyrészt túlzás, de abból a szempontból mindenképpen fontos, hogy jobban megértsük a multik és a kelet-közép-európai országok kapcsolatának a fontosságát. Mint folytatta, a jelenlegi kormány úgy döntött, hogy a társasági adó mérséklésével próbál kedvezni a vállalkozói tevékenységnek, és igyekszik több tőkét vonzani a térségbe. Mondhatjuk, hogy a kormányzat alacsonyabb adókulcsokkal próbált kedvezni. Meg kell jegyeznünk, hogy más kelet-közép-európai államokban is igyekeznek kellően gyümölcsöző viszonyt ápolni a multicégekkel. Utóbbiak nem csak az alacsony kulcsok miatt fektettek/fektetnek be Magyaror-

szágon, hiszen a külföldi tőkének másra is szüksége van (fejlett infrastruktúra, képzett munkaerő). Párhuzamot vonni a külföldi tőke érdeklődése és az alacsony adókulcsok között túlzóan leegyszerűsítő. Ez egy sokszereplős, komplex kérdéskör, nem lehet egyetlen elemére rámutatva egzakt módon érvelni.

A baloldal új zöldadókban is gondolkodik, és a karbonadó, a karbonvámok uniós bevezetésétől sem zárkóznának el. Az elemző szerint ennek komoly hatása lenne a közüzemi díjakra. „Ugyanis az áramfogyasztásunk jelentős részét például ukrajnai importból fedezzük, amely egészen karbonintenzív. Nem csak hazánk esetében teremtene új helyzetet az új adók bevezetése; számos globális vezető fogadta kritikával az elképzelést annak árakat emelő hatása miatt” – magyarázta a szakember. Abban az esetben pedig, ha zöldadókat és -illetékeket vetnének ki a környezeti-természeti fenntarthatóságot akadályozó, szennyező termelésre és fogyasztásra, az rövid távon biztosan a fogyasztói árak növekedéséhez vezetne. Alapvetően fontosak a fenntarthatóság irányába tett lépések, a tiltások és a büntetőintézkedések azonban jellemzően más

hatást váltanak ki az érintettekből, mint amikor olyan ösztönzők születnek, melyek révén generikusan változik meg a fogyasztók és az energiaellátók környezeti tudatossága. „A környezetvédelem esetében fontos lenne, hogy ne adókkal váltsunk ki viselkedési formákat az érintettekből, hanem esetleg anyagiakkal is ösztönözni próbáljuk őket valamilyen tevékenységre. Arra gondolok, hogy az energiafelhasználás tudatosságát (csökkentését) esetleg lehetne támogatni kedvezményekkel is” – vélekedett a szakértő.

A minimálbér adómentessé tétele szembemenne az eddigi gazdaságpolitikával, amely a többletmunkát adó-visszatérítésekkel és kedvezményekkel díjazza.

PINDROCH TAMÁS