EURÓPAI UNIÓ Tovább éleződhet a feszültség Brüsszel és Ljubljana között

TOVÁBB ÉLEZŐDHET

A FESZÜLTSÉG BRÜSSZEL ÉS LJUBLJANA KÖZÖTT

EURÓPAI UNIÓ | Az Európai Bizottság elnöke élesen kritizálta az EU soros elnöki tisztét ellátó Szlovénia kormányát. A konfl iktus nem ígér zökkenőmentes együttműködést a következő fél évben.

Döcögősen indult és göröngyös fél évet ígér az EU Tanácsában a július elsejével kezdődött szlovén elnökség. Borítékolni lehet a konfliktust Janez Janša, Szlovénia kormányfője és az Ursula von der Leyen által irányított Európai Bizottság, még inkább az Európai Parlament vezetése között. Emiatt, noha Ljubljana a járványhelyzet kezelését, valamint a kapcsolódó gazdasági-társadalmi problémák megoldására való koncentrálást ígérte, előfordulhat, hogy politikai vitákba torkollik a gazdasági kérdések boncolgatása, az EU balkáni bővítése (amely a szlovének egyik kulcstémája). Korábban, kifejezve az unió vezetése egy részének a hozzáállását, Frans Timmermans, az Európai Bizottság egyik, nem az övétől eltérő vélemények elfogadásáról ismert alelnöke nem volt hajlandó közösen fényképezkedni Janšával. Rossz vicc – kommentálta még a liberális Guardian is az esetet.

FONTOSSÁGI SORREND

Még nem tudni teljes mértékben, hogy a 2009-es lisszaboni szerződés által bevezetett triumvirátus, vagyis az EU Tanácsának a jelenlegi, az előző és az azt megelőző vezetése – esetünkben a szlovén, a portugál és a német elnökség – milyen saját, részletes félévi tervvel jelentkezik. Ljubljana már vázolta a súlyponti témákat. Ezeket Janša a július 6-án, az Európai Parlamentben tartott beszédében és az azt követő sajtóértekezleten megerősítette. Három alapvető témát ígért: a koronavírus-válsággal való megküzdés támogatását, a Nyugat-Balkán hat EU-tagságra esélyes jelöltjének a felkarolását, továbbá az unió külkapcsolataiban a problémák kezelését, mindenekelőtt a Fehéroroszországgal kapcsolatosat. A beloruszoknál – mondta – 400 politikai fogoly néz szembe a halállal. Ott vannak továbbá az Oroszországgal és Kínával összefüggő gondok. Az EU bővítése kapcsán elsősorban Észak-Macedóniáról és Albániáról van szó – ám nem került szóba, hogy

ELÉG A FÉLELEMBŐL, VÁLASZTÁSOKAT MOST – ÁLL EGY LJUBLJANAI TÜNTETÉS TÁBLÁJÁN. KIEGYEZÉS HELYETT ÖSSZEVESZÉSSEL INDULT A SZLOVÉN EU-ELNÖKSÉG

Bulgária mint uniós tag megvétózza Szkopje belépését. Szlovénia szorgalmazza a schengeni térség kibővítését is. Janša szerint Horvátország, Románia és Bulgária indokolatlanul hosszú ideje van a várólistán.

Egyre valószínűbb, hogy a szlovén miniszterelnök és Ursula von der Leyen közti jelentős véleménykülönbség előbbutóbb még inkább a felszínre bukkan. Ha másért nem, a legutóbbi EU-s csúcsértekezleten az Európai Bizottság vezetője által felállított fontossági sorrend miatt. A kormányfő köreiből származó információk szerint Janša ezen is kiakadt, merthogy egyáltalán nem egyezik az ő prioritásaival, azaz a magyarországi, vitatott LMBTQ-törvény minden más kérdésnél lényegesebbé nyilvánításával. Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán egyébként olyan kardinális témákról volt szó, mint a gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU–orosz kapcsolatok, de Von der Leyen szerint „egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti”.

A migráció kérdésében Szlovénia felfogása szintén más, mint a brüsszeli fősodoré, miként a nézetkülönbségek kezelése kapcsán is. Ljubljana azt az álláspontot képviseli, hogy a migránsok tagállamok közötti elosztásának a módjáról minden egyes érintett ország hozzájárulása alapján lehet csak dönteni.

Ami a gazdaság helyreállítását illeti, a szlovének a „zöldítés” hívei, amellyel Európában mindenki egyetért, noha a kulcsállam, Németország e téren jelentkező problémái bekavarhatnak. Az új német kormány, amely a zöldek előretörése révén elképzelhető, hogy minden korábbinál „zöldebb” lesz, felgyorsíthatja a fenntartható gazdálkodásra, energiaellátásra való átállást.

KÜLPOLITIKA HELYETT BELPOLITIKA

Ami Magyarországot és a Budapesttel szembeni szankcióköveteléseket illeti, a magát függetlenként jellemző Lost in EUrope blog szerzője szerint Ursula von der Leyent két oldalról éri nyomás. Egyfelől az Európai Parlament sürgeti a magyarok megbüntetését, másfelől a bizottság elnökének állítólag van egy megállapodása Angela Merkellel arról, hogy ne alkalmazzanak forrásmegvonást büntetésképpen a „renitens” Magyarországgal szemben, amíg „Mutti” a kancellár, vagyis ez év őszéig.

A borítékolható konfliktust jól előre jelzi, hogy Janša és Von der Leyen közös sajtótájékoztatója csak kisebb részben szólt az EU előtt álló feladatokról. Nagyobb részben arról, hogy a bizottság elnöke a szlovén belpolitikát kritizálta, Janša pedig védekezni volt kénytelen. Von der Leyen például felszólította délnyugati szomszédunk miniszterelnökét arra, hogy mielőbb nevezze meg az Európai Ügyészségbe delegálandó jelöltjeit. Erre Janša – aki ezek szerint készült a támadásra – felmutatott egy fényképet, amelyen két szlovén bíró baloldali politikusok társaságában látszik, bizonyítandó, hogy az ország igazságszolgáltatása politikailag befolyásolt. Timmermans ezt a bírák elleni attakként értékelte, és mint fentebb említettük, nem is volt hajlandó a tanácskozás után készült közös fotón szerepelni, Von der Leyen pedig közölte, hogy „a bíróknak joguk van politikai pártokhoz kötődni, ez tény minden demokráciában”.

A támadások ellenére a bizottság jóváhagyta Szlovénia helyreállítási tervét, így Ljubljana 1,8 milliárd euró támogatást és 705 milliós hitelt kaphat az EU Next Generation programjából.

JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS

Von der Leyen hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy Szlovénia is folytassa a jogállamisággal kapcsolatban Magyarország és Lengyelország ellen elkezdett eljárásokat. A bizottság még e hónapban közzéteszi második jelentését a témáról. Pár nappal később Anže Logar szlovén külügyminiszter az Európai Parlamentben közölte: Magyarország és Lengyelország meghallgatását tervezik az eljárás kapcsán. Erre a kiszivárgott hírek szerint decemberben kerülhet sor.

A jogállamisággal kapcsolatos kritériumok megsértését az Európai Tanács mondhatja ki, ám ehhez az érintett tagállam kivételével az összes többinek egyhangúlag kell nyilatkoznia. Egy erről szóló szavazáson azonban Budapest és Varsó várhatóan kölcsönösen megvétózná a másik elítélését, így Brüsszel abban érdekelt, hogy húzza a folyamatot, így nyomás alatt tudja tartani a két országot. Erre utal az is, hogy a 2020as német elnökség alatt sem kezdeményezett Berlin ilyen voksolást. Most viszont az elképzelhető forgatókönyvek között szerepel az is, hogy a Budapesthez közel álló szlovén elnökség szavazásra bocsátja a kérdést, és a magyar, illetve a lengyel vétóval lezárulhat az eljárás.

D. P.–D. GY.