Figyelő_2021-28

Ü Z L E T I

ELSZÁLLÓ ÉPÍTÉSI ÁRAK

LÉPNIE KELLETT A KORMÁNYNAK MINI TUSVÁNYOS

RESTART ZEMPLÉNBEN

H E T I L A P

INGATLANÁR-INFLÁCIÓ

EMELKEDŐBEN A BÉRLETI DÍJAK HITELMORATÓRIUM

KÖNNYÍTETT KISZÁLLÁS

KRISÁN LÁSZLÓ, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója

TURBÓFOKOZATBAN A SZÉCHENYIKÁRTYA-PROGRAM 28. SZÁM | 2021. JÚLIUS 15–21.

ÁRA: 790 FT

F_BI-Krisan.indd 1

2021. 07. 13. 15:57

!&e MM 7 1A EGY ÉVRE A VITORLÁZÁS MAGAZINRA!

*Az ajándékot legkésőbb az akció lezártát követő héten postázzuk.

"b _ M 1A!&e R Mì 5880 Ft

MOST

6&7 7 1A!&e RA7 / _&R<I1 e M /V1 M<R /Y1 Y7/ . 7 / òè 1A!&e R M R 6 "I 7 1% R&ì

+36-46/998-800

LAPCENTRUM.HU/VITORLAZAS

Akciónk 2021. március 10. és 2021. szeptember 15. között a Vitorlázás magazinra egy éves időtartamra (6 lapszám) előfizetőkre vonatkozik. Az előfizetési díj 5880 Ft egy évre. A Vitorlázás sajtótermékre vonatkozó ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között történő előfizetésekre érvényes. Az előfizetési díj az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket. Minden előfizető garantált ajándékot kap, melyet az akció lezárultát követő héten küldünk meg. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. A megrendelésért keresse munkatársainkat a +36-46/998-800-as telefonszámon, az elofizetes@mediaworks.hu e-mail-címen, vagy fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas oldalon. Az adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

F_BII-vitorla.indd II

2021. 07. 13. 15:47

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 HALASKA GÁBOR Vadnyugati farkastörvények

42

Megkönnyítik a kiszállást

Díjmentessé tehetik a pénzügyi szolgáltatók a visszafizetési haladék alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozások előtörlesztését. A bankszövetség támogatja a lépést, és szorgalmazza, hogy aki teheti, térjen vissza hitele törlesztéséhez.

54

Ingatlanár-inflációval szembesülnek a jegybankok

Számos fejlett országban, de feltörekvőben is egy év alatt két számjegyű mértékben nőttek az ingatlanárak. Ha a drágulás megjelenik a lakásbérleti díjakban, az tartós inflációs nyomást eredményezhet.

62

Kárpát-medencei restart a Zemplénben

A koronavírus-járvány miatt idén sem lesz a kárpátaljai Felsőszinevéren és a székelyföldi Tusnádfürdőn szabadegyetem és diáktábor. A táborokat külhoni szervezetekkel együtt a budapesti Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezi, Felsőszinevéren például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, amelynek a vezetője, Brenzovics László az ottani szabadegyetem egyik alapítója. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt a kárpátaljainak és a tusnádfürdőinek is alapító atyja. Most úgy döntöttek, hogy szerveznek egy közös, de kisebb méretű nemzetpolitikai szabadegyetemet Sátoraljaújhelyen, július 21. és 26. között.

Címlap: Móricz-Sabján Simon

500 indexszel

GEOPOLITIKA

50 EURÓPAI GÁZSZEKTOR Felhajtja a piaci

16 HATSZÁZALÉKOS BŐVÜLÉS Finanszírozás

RÉGIÓ

gazdaságot a Széchenyi Kártya GO!

Elszálló építési árak

48 RÉSZVÉNYPIACOK A Tesla esete az S&P

14 UNIÓS FORRÁSOK Vitában állunk

10 KRISÁN LÁSZLÓ Lendületbe hozza a

Hónapok óta drasztikusan drágul számos építőanyag. Előbb a ragasztók és a festékek, azután a fa- és acéláruk, valamint más alapanyagok ára ugrott meg, főként a világpiaci folyamatok okán. A kormányzat most a hazai termelés ösztönzésével, a kivitelből származó extraprofit megadóztatásával és más intézkedésekkel tervezi helyrebillenteni a felborult piaci egyensúlyt.

oldal

árakat a Gazprom 52 EURÓPAI UNIÓ Tovább éleződhet a feszültség Brüsszel és Ljubljana között 54 DRÁGULÁS Ingatlanár-inflációval szembesülnek a jegybankok 56 ITALSZEKTOR Kitört a pezsgőháború Moszkva és Brüsszel között

CÍMLAPON

27

46 ÉRTÉKPAPÍROK Túlsúlyban a vevői

GAZDASÁG ÉS POLITIKA Brüsszellel önerőből

18 PÁSZTOR SZABOLCS Eltérő gazdasági filozófiák

20 GAZDASÁGPOLITIKA Újraindítási

kérdések és döntések 22 HÉV-TERVEK Gödöllőről a Déli pályaudvarra 24 BAKTAY BORBÁLA Növénygénbank: nem egy sci-fi

26 ÉPÍTÉSGAZDASÁG

Beruházáslebonyolítókat képez a mérnöki kamara

CÉGVILÁG

57 VESZTETTEK AZ OROSZBARÁT PÁRTOK Nyugat felé fordult Moldova

58 KIZÁRHATJÁK A KÍNAI BESZÁLLÍTÓKAT Szövik a szlovén 5G-hálót

59 BUGATTI RIMAC DUBROVNIKBAN Cégházasságból hiperautó

60 PILLANATKÉP A ROMÁNIAI LÓTENYÉSZTÉSRŐL Magyar mének Erdélyben

62 MINI TUSVÁNYOS Kárpát-medencei restart a Zemplénben

66 RÉGIÓS HÍREK

SKYNET

27 KORMÁNYZATI LÉPÉSEK Elszálló építési

68 MOBILFOTÓZÁS Új fényképező helyett

30 ARMIN TRADE A lokális gyártásé a jövő 33 JOBBÁGY DÉNES A nagyobbak felé

CAPPUCCINO

árak

fordulnak a Széchenyi Alapok 36 DINNYE Biztató szezonkezdet 38 MINDIET Fogyás, de most tényleg másként!

SZEMÉLYI HÍREK

40 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

új telefont

70 FELLER ADRIENNE

TÁRSADALOM

72 KOMÓCSIN LAURA Amikor a coaching találkozik a kémiával

74 DIVAT Birkin – nem csak táska, kiváló befektetés

76 ORVOSTUDOMÁNY Mérföldkő a

szemészetben és az agykutatásban

41 BABAVÁRÓ HITEL Sikerre ítélve 42 MORATÓRIUM Megkönnyítik a

SPORT

TŐZSDE

AJÁNLÓ

kiszállást

44 MOL Bevált koncepció

79 EB-DÖNTŐ UTÁN Pizzaszelet akadt az angolok torkán

82 KIÁLLÍTÁS, KONCERT, KÖNYV

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon.

Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/28 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 07. 13. 17:46

| A HÉT HÍREI |

TELJESÜLT GÁBOR ZSAZSA VÉGAKARATA

Gábor Zsazsa világhírű színésznő hamvait örök nyugalomra helyezték szülőföldjén, Budapesten, a Kerepesi úti temető művészparcellájában. Frédéric von Anhalt herceg, az elhunyt özvegye a Nemzeti Örökség Intézetével és a Magyar Hollywood Tanáccsal együttműködve hozta haza a világhírű művésznő hamvait, végakaratát teljesítve. A magyar származású, Golden Globe-díjas Gábor Zsazsa azon kevés magyar egyike, aki csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán.

BUDAPESTEN A LEGOLCSÓBB A GÁZ

A vizsgált európai fővárosok közül továbbra is Budapesten a legalacsonyabb a földgáz lakossági ára – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi nemzetközi ár-összehasonlító elemzéséből. Az adatok szerint a villamos energia lakossági ellenértéke is nálunk a legkisebb az uniós fővárosok körében. A hivatal nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása a fenti települések áram- és földgázárait mutatja be. A villamos energia lakossági átlagára ez év júniusában 10,44 eurócent volt kilowattóránként Budapesten, ami a felmérésben szereplő fővárosok körében a második legalacsonyabb árszint, míg az uniós fővárosok között a legolcsóbb.

INNOVÁCIÓS CENTRUM A PORSCHÉNÁL

százalékkal volt nagyobb ez év májusában az export és az import euróban számított értéke az egy esztendővel korábbi, a járvány és a korlátozó intézkedések következtében rendkívül alacsony szintű bázishoz viszonyítva. A termék-külkereskedelmi egyenleg 9,8 millió euróval javult. Az előző hónaphoz mérten a kivitel 4,4, a behozatal 1,9 százalékkal mérséklődött.

FOTÓK: GETTY IMAGES; FIGYELŐ-ARCHÍV; EUROPRESS/AFP

A HÉT 38 SZÁMA

Innovációs és oktatási centrumot hoz létre a Porsche Hungaria Kft. A kétmilliárd forint értékű beruházás alapkövét hétfőn rakták le a cég budaörsi alkatrészközpontja mellett. Az ünnepségen Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára méltatta, hogy a Volkswagen konszern márkáinak magyarországi importőre a központ létesítésével kiveszi a részét az innovációból és a szakemberképzésből. A szakember kiemelte: a járműgyártás nélkülözhetetlen szerepet tölt be a hazai high-tech beruházási környezet megteremtésében.

Emlékeztetett arra, hogy a járműipari innováció és kutatás-fejlesztés támogatása érdekében épül Zalaegerszegen a ZalaZone tesztpálya.

4 | FIGYELŐ 2021/28

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 07. 13. 17:41

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Hollywoodban a magánélet is csak kulissza.”

(Charles Boyer francia származású amerikai színész)

BEÉRTE ÖNMAGÁT A MAGYAR VENDÉGLÁTÁS

A blokkk.com statisztikái szerint júniusban már elérte a 2019-es bevételét a hazai vendéglátás. (Igaz, 2021 első fél évének a hónapjai összességében azért még 190 milliárdos piacvesztést hoztak.) Az éttermeknek azonban jócskán a zsebükbe kell nyúlniuk a szakképzett munkaerőért, ami jelentősen növeli a költségeket. Még a késő tavaszi időszakban is nehezített pályán volt a szektor, mert bár a teraszozás már mehetett, de a belső terek egy ideig még nem nyithattak ki. Az is tovább nehezítette a vendéglők sorsát, hogy nem jöhettek a külföldi vendégek, pedig ők hozták a járvány előtti időszakban a bevételük negyedét. A nyár beköszöntével azonban, úgy tűnik, ennek egyre nagyobb részét pótolják a hazai látogatók, így egyre kisebb az ágazat elmaradása a pandémiát megelőző időszakhoz képest.

ŐSSZEL VILÁGSZERTE BEROBBANHAT A JÁRVÁNY

„Hazánkban a pandémia nyugalmi állapotban van, kevés az új megbetegedés és a kórházi esetszám, ami örömteli, és elsősorban a nagy átoltottságnak köszönhető. De nem dőlhetünk hátra. Aki eddig nem tette meg, azt biztatjuk arra, hogy oltakozzon.

Egyre több szó van ugyanis arról, hogy ősszel ismét berobbanhat a járvány, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Ezért is fontos, hogy ezt az időpontot minél nagyobb átoltottság mellett érje el az ország” – mondta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs üléséről szóló tájékoztatón.

BANKJAINK BESOROLÁSÁN JAVÍTOTT A MOODY’S

Magyar bankok minősítéseit javította a napokban a Moody’s Investors Service.

A nemzetközi hitelminősítő a Londonban bejelentett intézkedéseket a magyar makrogazdasági profil megítélésének a javulásával indokolta. A banki besorolások felminősítésének előzményeként a társaság szuverén makroprofilunk értékelését az eddigi mérsékelt mínuszról egy fokozattal feljebb rangsorolta. Ezzel összefüggésben a cég a Budapest Bank és az MKB Bank hosszú futamú betéti besorolását Ba2-ről egy osztályzattal, Ba1-re javította, és érvényben hagyta a további felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást. A hitelminősítő a magyarországi Raiffeisen Bank hosszú távú betéti osztályzatát Baa2-ről Baa1-re módosította változatlan, stabil kilátással, emellett megerősítette a K&H Bank és az Erste Bank Hungary egyaránt Baa1-es szintű hosszú távú betéti besorolását, szintén változatlan, stabil kilátással.

2021/28 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 07. 13. 17:41

6 | FIGYELŐ 2021/17

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 07. 13. 17:37

NAGYTOTÁL

FOTÓ: ERNESTO MASTRASCUSA, MTI/EPA

A kormány elleni tüntetés egyik résztvevője Havannában, 2021. július 11-én. Kubában a múlt hét végén ezrek tüntettek a kormány ellen, Miguel Díaz-Canel elnök lemondását követelve. Az elmúlt évtizedek legnagyobb tiltakozási hullámát a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet, illetve az annak nyomán fellépő ellátási gondok váltották ki a karibi országban.

2021/17 FIGYELŐ | 7

F_06-07_nagytotal.indd 7

2021. 07. 13. 17:37

| PUBLICISZTIKA |

VADNYUGATI FARKASTÖRVÉNYEK

Sokan szeretik leegyszerűsíteni a dolgokat, de húzzuk azért alá: piacgazdaság sem egyféle létezik. Igenis előállhat olyan extrém helyzet, amikor az államnak, a gazdaságpolitikai döntéshozóknak be kell vetniük minden jogilag lehetséges eszközt ahhoz, hogy a szélsőségesen megbomlott egyensúlyt valamelyest helyrebillentsék. Most sem történik más. Hiszen előbb sok ragasztó- és festékanyag, majd az építéshez használt faanyagok ára szállt el. Az utóbbi mintegy 2,5-3-szorosára száguldott fel: 80-90 ezerről 200-240 ezer forintra köbméterenként. Eközben egyes acéltermékek ára bő a kétszeresére ugrott. Mindez néhány hónap leforgása alatt történt. De számos más anyag, no meg a fából és acélból készülő egyéb termékek nagymértékű drágulása is bekövetkezett. Egyrészt a járvány miatti hosszú leállások és kibocsátási fennakadások miatt, másrészt a pandémia enyhülésével a hirtelen megugró kereslet révén kialakult áruhiány okán.

HALASKA GÁBOR ROVATVEZETŐ

Másképpen: egy ilyen mértékű árugrás további inflációs hullámot gerjeszt, ami súlyosan kihat a nemzetgazdaság egészére.

FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS

Csakhogy míg 10-20 vagy akár 30-40 százaléknyi árnövekedés „még szódával talán elmegy”, a fenti jelentős drágulást már közel sem tolerálják a piaci szereplők üzleti tervei, valamint a vevők, építtetők, felújítók pénztárcája, költségvetése. Másképpen: egy ilyen mértékű árugrás további inflációs hullámot gerjeszt, ami súlyosan kihat a nemzetgazdaság egészére. Első körben úgy, hogy aki teheti – legyen magánember vagy gazdálkodó –, elhalasztja, átgondolja, visszafogja az ingatlanfelújítással, építéssel kapcsolatos terveit, ami pedig az építőipari megrendelési és kivitelezési volumeneket feltehetően érezhetően visszaveti majd. (Ez utóbbinak már látszanak az első jelei.) S ezen keresztül a gazdaság teljesítményére, mutatóira is lassító módon hat.

Bár tény, hogy az efféle infláció a pénzügyi szemlélettel kimutatott GDP-t még éppen hogy növelheti is, de ez ebben a formában csak játék a számokkal. Mert hát az építési beruházások magas szintjének a fenntartása – különös tekintettel az eddig nem említett kritikus infrastruktúrák kialakítására, például utak, ipari létesítmények, valamint lakások építésére – elemi érdekünk. Főként, ha időben fel akarunk zárkózni a fejlettebb gazdaságokhoz. Ha ezeket végiggondoljuk, aligha értjük azokat, akik az ilyen mértékű ártorzulások kezelését is teljes egészében a piac vadnyugati farkastörvényeire hagynák.

8 | FIGYELŐ 2021/28

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 07. 13. 17:38

É 5 9ö.5&7 HATÁSOS ÁRAK &_ ­U±Y÷FS^FLTP ¥W¥SFP IWFX_YNPZX Sº[JPJI­XJ PTRTQ^FS PNMFYMFY F_ ­U±Y÷NUFWN ¥LF_FY YJQOJX±YR­S^­WJ FSSFP PFUHX¥S MTL^ F PN[NYJQJ_­X ¥WF NX OJQJSY÷XJS S÷ *_ UJINL HXºPPJSYMJYN JQX÷XTWGFS Wº[NI ­X Pº_­UY¥[TS F PJWJXQJYJY &_ ¥WFP [¥QYT_¥XF ­X JL^GJS F [NXX_FKTLTYYFGG FX LF_IFX¥LN ­[ R¥W Q¥YX_NP F_ ­U±Y÷NUFWN FIFYTPTS F 08- PNRZYFY¥XF X_JWNSY F_ JQX÷ S­L^ M·SFUGFS S­RN QJOYRJSJYGJ PFUHXTQY F_ ¥LF_FY :L^FSFPPTW [TQY R¥W NQ^JS JQJO­S FRNY JL^ JW÷YJQOJX Sº[JPJI­X Pº[JYJYY 2TXY F HXFQ¥IY¥RTLFY¥XN QFP¥XKJQ¾O±Y¥XN ­X MNYJQY¥RTLFY¥XN WJSIX_JWJP PJI[J_÷ NW¥S^GF YJWJQMJYNP F_ ­U±Y÷NUFWY IJ F OJQJP X_JWNSY PJQQ JL^ PNX NI÷ +TWW¥X 08- +NL^JQ÷ L^ďOY­X

5 9ö.5&7. 9*72*1 8 ;41:2*3*

*Q÷_÷ ­[ F_TSTX M·SFUOF " X_¥_FQ­P

.

..

...

.;

;

;.

2020

;..

;...

.=

=

=.

=..

.

..

2021

...

.;

&? 5 9ö.5&7 9*1/*8 92 3>* ºX ­[JX ¥YQFL " X_¥_FQ­P

+ö &)&940 &? 5 9ö.5&7'&3 .;

U±Y÷NUFW W­X_JXJI­XJ F ,)5 G÷Q

. .. ... .; ; ;. ;.. ;... .= = =. =.. . .. ... .; 2020 2021

U±Y÷NUFWN YJWRJQ­X [¥QYT_¥XF

Ɠ

&? 5 9ö.5&7. 9*72*1ö. 7.3)*=* *Q÷_÷ SJL^JI­[ " X_¥_FQ­P

Épületek építése

U±Y÷NUFW

2020

2021

8UJHN¥QNX X_FP­U±Y­X

ÉPÍTÉSI TERÜLET

O X_JW_÷I­XJP PºY­XJ ¥UWNQNXGFS

2020

Ɠ

2021

2JLQJ[÷ X_JW_÷I­XJP F_ JQ÷_÷ ­[ ¥UWNQNX¥MT_ P­UJXY

Egyéb építmények építése

2020

2020

2021

2021

*_ SJR F_ ­U±Y÷FS^FLTPWF [TSFYPT_· ¥WFP FIFYF MFSJR F_ ­U±Y­X RNSY X_TQL¥QYFY¥X ¥W¥SFP [¥QYT_¥X¥WF RZYFY

2021/28 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 07. 13. 17:38

| CÍMLAPON | KRISÁN LÁSZLÓ

LENDÜLETBE HOZZA A GAZDASÁGOT A SZÉCHENYI KÁRTYA GO!

KRISÁN LÁSZLÓ | „A gazdaságvédelem időszaka lezárult, most egy új időszak kezdődött el, a gazdaság újraindítása. Ez a szakasz újragondolt hiteltermékeket igényel, s arra is szükség volt, hogy kibővítsük a Széchenyi-kártya-program (SZKP) hitelcéljait, új konstrukciókat elindítva.

A Széchenyi Kártya Újraindítási Program hitelei közül július elsejétől újabb öt érhető el. Közülük komoly növekedési potenciál van a Széchenyi Beruházási Hitel GO!-ban, amelyet akár 10 évre fix, évi 0,5 százalékos kamattal, 1 milliótól akár 1 milliárd forintig lehet felvenni” – mondta a Figyelőnek a Széchenyi-kártya-programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Mikor és milyen célkitűzésekkel indult el a Széchenyi-kártyaprogram?

– A Széchenyi-kártya-program 2000-ben, Demján Sándor elgondolásai alapján született meg, és kormányzati támogatással, két év előkészítő munka után, 2002-ben indult el. A projekt első termékeként egy folyószámlahitelt vezettünk be, hiszen a cél a mikro- és kisvállalkozások gyors és egyszerű elérése volt. Az elmúlt húsz évben is ugyanez a gondolkodásmód jellemezte a programot. Csakis olyan konstrukciókat hozunk létre, amelyek valós vállalkozói igényeket szolgálnak ki, vállalkozói mentalitással és nyelven működünk együtt a projektben részt vevő cégekkel.

Ezt talán azért is fontos külön kiemelni, mert régi felismerés, hogy egy bank és egy vállalkozás alapvetően nem egy érdekkörben mozog. A bank számára a kisvállalkozás nagyon kicsi, egyben rizikós, továbbá igen munkaigényes, míg egy vállalkozónak a pénzintézet túl nagynak, túl drágának tűnik, amelyről úgy gondolja, hogy nem nagyon ad hitelt, ha pedig ad, akkor azt drágán teszi, és túl sok fedezetet kér. Mindkét fél álláspontja valahol reális és érthető. Bár nem tisztem eldönteni, hogy kinél van az igazság, de a Széchenyi-kártya-program pont ezt a helyzetet kívánta oldani, és úgy gondolom, ezt sikerrel is tettük és tesszük.

A projekt azt a banki aggályt, hogy a kisvállalkozások túl kockázatosak, egy állami viszontgaranciával jelentősen fel tudta oldani. Az indulásnál 70, később 80 százalékos állami garancia állt mögöttünk, most, a válságban pedig 90 százalék annak mértéke, s ezzel jelentősen csökken a bankok által viselt kockázat. A vállalkozások pedig a Széchenyi-kártya-program kiemelt állami kamat- és díjtámogatásával jelentősen olcsóbban, akár 0 százalék körül juthatnak hitelhez, sőt a hosszú távúak esetében sem haladja meg a kamatok mértéke a 0,5 százalékot.

Ez az árazás fix kamaton a teljes, akár 10 éves futamidőn keresztül érvényes. Ki merem jelenteni, hogy manapság a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kifejezetten vágyott és hangsúlyos vállalkozói szempont. A Széchenyi Kártya GO!ban a hazai kereskedelmi bankok adják a forrást, erre keressük meg a vállalkozásokat, amelyekkel közösen megvizsgáljuk, hogy megfelelnek-e az igénylési feltételeknek. A folyamatot, azaz az adminisztrációt, a dokumentációk beszerzését, feldolgozását, a hiteligénylés teljes lebonyolítását, az általunk kínált hitelek közötti eligazodásban való segítséget a valós igénynek megfelelően a KAVOSZ biztosítja, nyújtja, ráépülve tulajdonosai, a VOSZ, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák országos hálózatára, ahol együttesen, mostanra csaknem 200 irodában szolgálják ki a társaságokat. Ebben a projektben a résztvevők erős szimbiózisban működnek, a vállalkozók olcsón kapnak pénzt, az állam a kamattámogatással és a garanciával sikeres vállalkozásfejlesztést valósít meg, a bank hitelez és ügyfelet nyer. Mi ezt a folyamatot segítjük; a VOSZ, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig a tagsága számára komoly pénzügyi szolgáltatást nyújt.

– Hogyan hatott erre a felépített rendszerre a 2008-as és a 2020-as gazdasági krízis? Mennyiben volt más a két világválság a vállalkozások szemszögéből?

– Érthető módon mindenkit megütött mind a 2008-as, mind a 2020-as válság, mégis vannak különbségek. 2008-ban az összes bank „satuféket” alkalmazott a Lehman Brothers csődje után, és hosszú idő telt el addig, amíg újraindultak a hitelezési fogaskerekek. Kivéve a Széchenyi-kártya-programot, amelynél már az első hónapokban válságüzemmódra váltottunk át, s mivel a 80 százalékos állami garancia miatt a bankok rizikója sokkal kisebb volt, mint akár a saját termékeik esetében, a projekt jelentősen bővült a recesszió évei alatt, bizonyítva, hogy békeidőben és válságban egyaránt hatékony és hasznos pénzügyi eszköz. A

10 | FIGYELŐ 2021/28

F_10-13-Krisan.indd 10

2021. 07. 13. 17:39

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| CÍMLAPON | KRISÁN LÁSZLÓ

2021/28 FIGYELŐ | 11

F_10-13-Krisan.indd 11

2021. 07. 13. 17:39

| CÍMLAPON | KRISÁN LÁSZLÓ

2020-as krízis pedig egyértelműen igazolta, hogy válságban a kártyaprogram különösen jól tud alkalmazkodni, gyorsan, életszerűen, öntanuló módon képes igazodni az aktuális helyzetekhez, problémákhoz, igényekhez. A projektben a válság alatt, a gazdaságvédelmi akcióterv mikro- és kisvállalkozói hitelágaként pillanatok alatt létrehoztuk a kríziskonstrukciókat, amelyek fontos szerepet töltöttek be a cégek likviditásának a megőrzésében.

A 2020-as válság furcsán alakult globálisan. Rengeteg szakértő mindenféle betűkkel próbálta jósolgatni, leírni a krízis alakulását. Volt V, W, Z, Y, K alakú jóslat, valamint rengeteg varázsszer és megmondó közgazdász, de ezek a várakozások zömében falsnak bizonyultak. Jómagam úgy látom, hogy bármely felelős kormányzat akkor jár el helyesen, ha érzékenyen követve a válság menetét és mozgását minden olyan eszközt, amely egyáltalán fellelhető a pénzügyi eszköztárban, jó ütem- és arányérzékkel felhasznál a gazdaság megmentése érdekében. Az általam sokszor emlegetett eszközcsoport, a TTHPG (támogatástőke-hitel-pályázat-garancia) az, amelyet vagy önmagában alkalmazva, vagy kombinálva lehet válaszként adni egy komoly gazdasági vészhelyzetre. Ha megnézzük a világban zajló folyamatokat, akkor talán érdekes az Egyesült Államok kormányának a válságreakciója. Rengeteg pénzt öntöttek a piacra a lakosságnak és a vállalatoknak, azaz a vissza nem térítendő támogatásra helyezték a hangsúlyt. Ez a keresletbővítés viszont akkor, amikor az emberek bezárva, karanténban vannak a pandémia miatt, nem tud jól működni, hiszen a korlátozások okán a lakosság nem tudja hol elkölteni a kapott összegeket. Márpedig a pénz olyan dolog, ami mindig keresi a helyét. Így be is indult egy általános tőzsdei vásárlási láz, melynek következtében persze elszabadultak az árfolyamok, s egy minden valós fundamentumot nélkülöző tőzsdei buborék alakult ki, amely – attól tartok – fájni fog, amikor kipukkan. Persze más eszközeik is voltak, de ez mindenesetre tanulságos példa. Érdekes az is, hogy a 2008-as válságot az Európai Unió még meglehetősen mereven és megszorításokkal kezelte, miközben ugye az USA keresletet bővített. Most viszont pont az EU áll sokkal rugalmasabban a krízis megoldásához.

Magyarországon szinte minden pénzügyi eszköz egyszerre történő kombinációjával reagált a gazdasági problémákra a kormányzat, ideértve a támogatásokat, így a bértámogatást és a Kurzarbeit lehetőségét. Megindultak a garanciaprogramok, amelyek erős biztonsági hálót jelentettek a piaci szereplőknek, felgyorsultak a tőkeprogramok, s az előző uniós ciklus pénzeinek utolsó eurócentjeit is pályáztatták. Ami bennünket illet, mi az államilag támogatott olcsó hitelek kapcsán veszünk részt a válságkezelésben, és a számok tükrében úgy gondolom, hogy jó eredményt sikerült elérnünk ezzel a pénzügyi eszközzel. Ehhez kellett persze az is, hogy erős vállalkozói bizalmat sikerült felépítenünk közel húszéves működésünk alatt. Ennek talán az az egyik erős alapja, hogy mi nem akarjuk megmondani az íróasztal mellől, mit is szeretne a kisvállalkozás, hanem a naponta hozzánk forduló sok száz céget, azok problémáit, kéréseit meghallgatjuk és megértjük. Azokra keresünk és kreálunk valós pénzügyi megoldásokat, programterveket, hiteltermék-javaslatokat, ezeket pedig átadjuk a gazdasági döntéshozóknak, s az elfogadásukat követően le is bonyolítjuk azokat.

Van nekünk egy úgynevezett vállalkozói életciklusgörbénk, amely igen szépen tükrözi a vállalkozások különbözőségeit. Nagyon világosan látszik ebből, hogy az adott társaságnak az adott életkorában milyen pénzügyi megoldásokra van szüksége. Teljesen mást igényel egy épp induló mikro-, mint egy középvállalkozás. Az előbbi indulótőkét szeretne ötlete megvalósításához, míg az utóbbi már nem hitelért küzd, hanem piacot, tudást, menedzsmenti fejlődést keres, vagy akár exportpiaci bővülést tervez. Mi nem is az elterjedt kkv szót használjuk a vállalkozók tekintetében, hanem az nmkkv kifejezést. Ez a nano-, a mikro-, a kis- és középvállalkozások csoportját fedi le – jóval pontosabban mutatja a méretből, az állapotból adódó és a súlyozási sajátosságokat, továbbá jobban lehet ez alapján definiálni, hogy a különböző problémák, a jelentősen eltérő gondolkodásmódok, mentalitások különböző segítséget igényelnek, más-más típusú és nagyságú eszközre lehet szükségük.

– Tavaly, a válság hazai elindulásakor miként reagált a KAVOSZ, milyen termékeket indított el a vállalkozások megsegítésére?

– 2020 márciusában, a „békeidős” Széchenyi-kártya-program termékei alapján, egy hónap alatt dolgoztuk ki a válságra átalakított krízishiteleinket. A feladat az volt, hogy a hirtelen jött gazdasági sokkhatásokra támogatott hitelmegoldásokat tudjunk kínálni a vállalkozóknak. Elindultunk szinte azonnal folyószámla-, forgóeszköz-, munkahelymegtartó, beruházási, agrár-, később pedig a leginkább érintett szektorra bevezetett turisztikai hiteleinkkel. A pillanatok alatt lefagyott gazdaságban ezek gyors és hatékony segítséget nyújtottak a vállalkozók likviditási problémáira, s erre óriási szükség is volt, hiszen olyan, hogy a világ egyszerre áll le, Európa, Ázsia és Amerika egy időben esik el, a globális kereslet és kínálat is egyszerre „áll fejre” – nos, ilyen még sosem volt, s erre azonnali és erőteljes válaszokat kellett adni. A vállalkozók értékelték ezeket a lehetőségeket, amit jól mutat, hogy közel 1400 milliárd forintnyi hiteligény robbant be több mint 44-45 ezer vállalkozástól nem egészen egy év alatt a Széchenyi-kártya-programban.

– Az NHP-t lassan kivezeti a Magyar Nemzeti Bank. Ehelyett lépnek be a piacra a Széchenyi Kártya GO! hitelkonstrukciói?

– Nem, teljesen más konstrukció az NHP és a Széchenyikártya-program. A Növekedési Hitelprogram (NHP) meggyőződésem szerint egy korszakos eszköz, és sok év múlva is példaként hozzák majd a tankönyvek. Az NHP Hajrá! az elsődleges forrás és hitelválasz volt a válságra. A kezdeti 1500 milliárd forintról kétszeri ráemelés után végül 3000 milliárdosra bővült a teljes kerete, ezzel az NHP Hajrá! messze teljesítette kitűzött céljait. Most pedig a hagyományos piaci szereplőkön van a sor, hogy a krízis leszálló ágában segítsék további támogatott hitelekkel a kisvállalkozások puha földet érését, „soft landingjét”.

Ezen célból dolgoztuk ki a Széchenyi Kártya Program GO! hiteleit, amelyeknél a megnövelt állami kamat- és díjtámogatásokkal, valamint a kiterjesztett garanciákkal, 0 és 0,5 száza-

12 | FIGYELŐ 2021/28

F_10-13-Krisan.indd 12

2021. 07. 13. 17:39

| CÍMLAPON | KRISÁN LÁSZLÓ

NÉVJEGY Budapesten született, 1964-ben. Pályafutását a Konsumex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdte, ahol először külkereskedelmi üzletkötő, majd 1992-től 1995-ig a cég délkelet-ázsiai irodájának a területi igazgatója, külszolgálati régióvezetője volt Vietnámban.

1995–2000-ben a Konsumex Kereskedelmi Rt. kereskedelmi igazgatói, majd ügyvezető igazgatói posztját töltötte be.

2000-től 2002-ig a Skála Divatház Rt. beszerzési és category management igazgatója volt, 2004–12-ben a Korda Filmstúdió ügyvezetőjeként, majd vezérigazgatójaként tevékenykedett.

A KAVOSZ Zrt.-nél 2003 óta dolgozik, vezérigazgatóként. A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. ügyvezetője, igazgatósági tagja lett 2009-től, 2017-től a KAVOSZ Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ügyvezetője, igazgatósági tagja.

Ezzel párhuzamosan, 2003–15-ben a TriGranit Zrt. elnöki tanácsadójaként dolgozott, majd 2012–18-ban a Demján Group alelnöke volt. Közel húsz éve tevékenykedik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében, amelynek a társelnöke.

2010–13-ban a Gránit Bank Zrt. igazgatósági tagja volt, 2008–14ben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. felügyelőbizottsági, majd igazgatósági tagja. Az MKIK elnökségi tagja, az EU és Hazai Források Kollégiumának elnöke 2016-tól, 2017–18-ban a BKIK elnöke volt.

lék közötti fix kamatokkal tudjuk nyújtani hiteleinket a vállalkozások részére.

– Milyen új konstrukciókat vezetnek be a Széchenyi Kártya Program GO!-ban?

– A gazdaságvédelem időszaka lezárult, most egy új időszak kezdődött el, a gazdaság újraindítása. Ez a szakasz több hitelünk esetében átalakításokat igényelt, sőt volt olyan hiteltípus (Széchenyi Kártya Munkahelymegtartó Hitel), amelyet ki is vezettünk a programból, mert a válságban ugyan meghatározó szerepe volt, de mostanra, a munkaerőpiac helyreállásával ez a probléma már nem áll fenn. Emellett több vadonatúj hitelt is beindítunk az elmúlt év tapasztalatai alapján, valamint a vállalkozói visszajelzéseket figyelembe véve felfrissítettük a teljes termékpalettát. Mindent, ami jó volt és szükség van rá, megtartottunk, s bővültek a hitelcélok is. A krízisben egyébként egyértelműen a likviditási hitelekre, azaz a működés fenntartására fókuszálnak a vállalkozások, így a felvett kölcsönök több mint 90 százaléka folyószámla- és likviditási hitel volt. Most azzal számolunk, hogy az új projektben, a Széchenyi Kártya Program GO!ban nő majd a beruházási hiteleket igénybe vevő cégek száma.

Az új program konstrukciói közül öt hitel indult el július 1-jétől.

Ebben van folyószámlahitel a napi működési költségek biztosítására kétéves futamidővel, fix 0,1 százalékos kamattal, 100 millió forintos felső határral, s van az agrárgazdák számára önálló agrár-folyószámlahitelünk is (Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO!, illetve Agrár Széchenyi Kártya). Van likviditási konstrukciónk (Széchenyi Likviditási Hitel GO!), amely egy szabadon felhasználható, a vállalkozás működtetésére is alkalmas forgóeszközhitel évi 0,2 százalékos fix kamattal, 250 millió forintig három évre, amelyet még akár korábbi piaci hitelek kiváltására is fel lehet használni. Ez iránt már most jelentős vállalkozói érdeklődés tapasztalható. Elindultak a beruházási hiteleink is (az agrárium számára külön), amelyeknél évi 0,5 százalékos fix kamattal, 1 milliótól akár 1 milliárd forintig lehet hitelt fel-

venni, 6 és 10 év közötti futamidőre. Ennél a beruházási konstrukciónál szinte végtelenítettük a hitelcélokat: felvehető ingatlanvásárlásra, ingóságok vételére, gép- és eszközbeszerzésre, gépjármű-, sőt üzletrészvásárlásra, befektetésre és hitelkiváltásra is felhasználható. Ha a cég generációváltás előtt áll, annak forrásigényére is felvehető ez a hiteltípus (Széchenyi Beruházási Hitel GO!, Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO!). Ágazatra kidolgozott hitelünk is van. A turisztikai szektor vállalkozásai – ideértve a vendéglátásban, a turizmusban, a szórakoztató- és a kreatíviparban működő cégeket – teljesen kamat-, díj-, költségmentes Széchenyi Turisztikai Kártya GO!-t vehetnek fel maximum 250 millió forintos felső határig, akár hároméves futamidőre. Az SZKP GO!-ban új hiteleket is elindítunk, amelyek eddig nem vagy más formában szerepeltek a programban. Rövidesen elindul a Széchenyi Lízing Program, amelyben nem a bankok, hanem a lízingtársaságok lesznek a partnereink, és a vállalkozások teljes lízingigényét maximum 10 éves futamidőre, 1 milliárd forint értékhatárig, fix 0,5 százalékos kamattal elégíthetjük ki.

Az új, 2021–27-es uniós költségvetési ciklus pályázataihoz pedig megújítottuk egy korábbi termékünket, az EU-s támogatásokhoz felvehető Széchenyi Kártya Önerő Kiegészítő Hitelt, hiszen az új pályázatok elindulásakor is marad a régi probléma, azaz az önerő korlátos volta vagy hiánya. Megújított hitelünkkel az önerő biztosítására is kaphat forrást a vállalkozás, amelylyel meg tudja valósítani az elnyert pályázatot. Ez a kölcsön is 10 éves futamidővel, 0,5 százalékos fix kamattal indul, egészen az 1 milliárd forintos felső határig, várhatóan már szeptembertől. (Ez lesz a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel GO!) A Széchenyi-kártya-program a vállalkozói bizalomra épül és épít. A legtöbb hitelfajta esetében még ingatlanfedezetet sem kérünk, amit nagyban elősegít az állami viszontgarancia, de érthető módon csak működő vállalkozásokat hitelezünk a programban, és abban partnerként részt vesz szinte a teljes hazai bankszektor, amely a hiteleket saját forrásból fedezi. A pénzintézetekkel közösen ellenőrizzük a vállalkozás múltját és jelenét, hiszen egy ennyire kedvezményes konstrukció esetében csak ebből lehet látni, hogy a vállalkozás visszafizetési képessége és készsége megvan-e. Nagyon felértékelődik és óriási előnyt jelent az, hogy minden hitel esetében a teljes futamidő alatt fix kamatokkal számolhat a vállalkozás. Ez a kiszámíthatóság, tervezhetőség nagy segítség, főleg akkor, amikor várhatóan a most még alacsony kamatpálya felfelé módosul a következő időszakban.

A programban a nemfizetési arány rendkívül alacsony szintű, és reméljük, a válságban sem lesz számottevő növekedés. Az agrárvállalkozások esetében például a nyújtott hitelek mindössze 0,2 százaléka volt problémás. A Széchenyi-kártya-program, bár nagyon összetett, sokszereplős rendszer, de minden érintett szereplőnek, a kormányzatnak, a szakpolitikának, a bankoknak, a garanciát nyújtó társaságoknak, a kamaráknak, a VOSZ-nak mint érdekvédelmi szervezetnek és a KAVOSZ-nak is azonos a szándéka, célja, felelőssége: a hazai kisvállalkozói társadalom és közösség támogatása.

TÓTH BALÁZS 2021/28 FIGYELŐ | 13

F_10-13-Krisan.indd 13

2021. 07. 13. 17:39

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VITÁBAN ÁLLUNK BRÜSSZELLELd

UNIÓS FORRÁSOK | Közel voltak a lezáráshoz a magyar helyreállítási tervről szóló tárgyalások, azonban a gyermekvédelmi törvény elfogadása után az Európai Bizottság abszurd követelésekkel állt elő a Miniszterelnökség szerint.

Hazánk egyébként 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az uniótól.

KÉT HÓNAPOS HOSSZABBÍTÁS

Az Európai Bizottság még nem fejezte be a koronavírus-járvány okozta károk helyreállításának a finanszírozását célzó magyar terv értékelését. A brüsszeli testület a határidő két hónapos meghoszszabbításának az elfogadását kéri majd az illetékes magyarországi hatóságoktól – közölte Arianna Podestá, az uniós intézmény illetékes szóvivője. Az EB szokásos sajtótájékoztatóján feltett kérdésre válaszolva elmondta: a folyamat zajlik,

A LEGFONTOSABB UNIÓS KÖLTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE Milliárd euró

9JWR­X_JYN JW÷KTWW¥XTP ­X PºWS^J zetvédelem, biztonság és kohézió

356,4

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

132,8 98,4

Szomszédság és a világ

73,1

Európai közigazgatás Migráció és határigazgatás Brexit miatti gazdasági kiesési alap Forrás: Európai Bizottság

22,7 5,0

NextGen helyreállítási alap 390

750 milliárd euró

;NXX_F SJR Y­W±YJSI÷ támogatás

360

Kölcsön, pénzpiaci KTWW¥XGJ[TS¥X

a nemzeti terv értékelésének a késedelméről az Európai Bizottság értesítette a hatóságokat. Közölte: a brüsszeli illetékesek jelenleg az EB korábbi kérdésére adott, pénteken érkezett magyar választ elemzik, a lehető legrövidebb határidővel.

HÉTMILLIÁRD EURÓ A TÉT

Az uniós testület májusban kapta meg a helyreállítási alap igénybevételére vonatkozó hivatalos magyar tervet. Hazánk 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az EU-s pénzügyi eszközből a következő hat évre.

A hagyományosan hosszadalmas uniós költségvetési tervezéshez képest a helyreállítási és ellenálló képességi eszközt (angol rövidítéssel RRF) várhatóan elég gyors tempóban fogadják majd el Brüszszelben, tudniillik a terv az, hogy a hatéves keretből már ez év nyarának a végén le lehessen hívni egy 13 százalékos előleget. Amikor Orbán Viktor találkozott az Európai Bizottság elnökével, egyértelművé tette, hogy Magyarország a saját újraindítási tervét az EU-s helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatási részére fogja beadni. Ugyanakkor az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni.

FOTÓ: KATIA CHRISTODOULOU, REUTERS

A kormány elismeri, hogy az Európai Bizottság (EB) újabb támadásai lassítják a korábban, szakmai egyeztetések folyamán kialakult terv elfogadását. „Bízunk benne, hogy a magyar gazdaság újraindítását és versenyképességét támogató tervet szakmai és nem politikai alapon értékelik” – olvasható a Miniszterelnökség közleményében, miszerint nem igaz, hogy bármi gond lenne a hazai tervekkel, semmilyen valós ok nincs arra, hogy a magyar helyreállítási koncepciót az EU bármely szervezete elutasítsa. A közlemény így folytatódik: „Az Európai Bizottság hirtelen előhúzott új elvárásait megválaszoltuk. Magyarország már minden feltételt teljesített, amely-

nek az uniós RRF-rendelet alapján a tagállamoknak meg kell felelniük. … Folyamatosak a tárgyalások hazánk és az EB között a magyar helyreállítási terv elfogadásáról, várjuk az intézmény döntését.”

14 | FIGYELŐ 2021/28

F_14-15_uniospenzek.indd 14

2021. 07. 13. 17:42

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | URSULA VON DER LEYEN, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE. ELHÚZÓDÓ PROCEDÚRA

A magyar helyreállítási terv értékelése inkább heteket, mintsem napokat vehet igénybe.

Többször is beszámoltunk már róla, hogy az európai uniós állam- és kormányfők még tavaly decemberben, a hétéves közösségi büdzsé elfogadásával együtt állapodtak meg a helyreállítási alapról. A közösségi költségvetésből hazánkat a következő esztendőkben, vagyis a hétéves pénzügyi keret kifutásáig mintegy 9000 milliárd forint illeti meg.

Ursula von der Leyen, az EB elnöke Twitter-üzenetében két hónapja azt közölte: a Magyarország által végrehajtani tervezett reformok és beruházások a zöldátállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás kulcsfontosságú szakpolitikai területei köré szerveződnek. Az uniós intézmény közleményben hozzátette: a magyar terv intézkedéseket vázol fel továbbá a fenntartható közlekedés, az energetikai átállás és a körforgásos gazdaság terén. Elmondták: a következő két hónapban az Európai Bizottság kiértékeli a magyar tervet, az eszközről szóló rendeletben meghatározott tizenegy kritérium alapján. Az értékelés fo-

lyamán azt is áttekintik majd, hogy a koncepció hozzájárul-e az úgynevezett európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus gazdasági ajánlásokban azonosított kihívások mindegyikének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez.

ELMÉLETI ÚTMUTATÓ

A távirati iroda jelentése alapján az EB azt is megvizsgálja majd, hogy a terv értelmében Magyarország a kiadások legalább 37 százalékát éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató beruházásokra és reformokra, 20 százalékát pedig a digitális átállásra fordítja-e. Az értékelést követően az Európai Unió Tanácsának négy hét áll a rendelkezésére, hogy elfogadja a tervre vonatkozó bizottsági javaslatot. Ha az elképzelés elnyeri a tanács jóváhagyását, megnyílik az út az előtt, hogy hazánk 13 százalékos előfinanszírozáshoz jusson. Ennek folyósítása azonban attól is függ, mikor lép hatályba az EU saját forrásairól szóló határozat, amelyet először mindegyik tagállamnak jóvá kell hagynia – közölték. A magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közleke-

déssel kapcsolatos beruházás, valamint az oktatási rendszer átfogó fejlesztése, ideértve a felső-, a közoktatást, a szakés a felnőttképzést. Erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják az elképzelések alapján.

A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak. A magyar helyreállítási terv teljes mértékben megfelel a közös uniós célkitűzéseknek, minden téren megjelennek a klímavédelmi és a digitalizációs fejlesztések.

Az EU-s finanszírozási eszköz a Next Generation EU nevű helyreállítási csomag központi elemét jelentő forrás. Az eszköz 672,5 milliárd eurót biztosít a beruházások és a reformok támogatására 2018-as árakon számolva. Az öszszeg 312,5 milliárdos vissza nem térítendő támogatásból és 360 milliárdos kölcsönből tevődik össze.

SZAJLAI CSABA

2021/28 FIGYELŐ | 15

F_14-15_uniospenzek.indd 15

2021. 07. 13. 17:42

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FINANSZÍROZÁS ÖNERŐBŐL

A jelenlegi számítások azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye akkor is hat százalék felett nőhet az idén, ha az Európai Uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Az ehhez szükséges kormányzati lépéseket előkészítették – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origónak adott interjújában. A tárcavezető a növekedési kilátások kapcsán kifejtette: a legújabb adatok arra engednek következtetni, hogy a második negyedévben 14 százaléknál is nagyobb lehetett a magyar gazdaság bővülése, az egész évet tekintve pedig 6,5 százalékkal gyarapodhat a GDP. A jövő esztendőre újabb 5,3-es növekedéssel számol a magyar kormány, vagyis a gazdaság másfél esztendő alatt ledolgozhatja azt a veszteséget, amelyet a koronavírusválság miatt szenvedett el.

A Pénzügyminisztérium első számú vezetője kitért arra is, hogy az idén, valamint jövőre nagyobb lesz az áremelkedés üteme a háromszázalékos EU-s kulcsértéknél: 2021-ben 4,2, 2022-ben pedig 3,6 százalékos lesz az infláció.

Ebből kifolyólag novemberben valószínűleg újabb nyugdíjemelés és visz-

szamenőleges kifizetés következik – tette hozzá Varga Mihály, aki részletezte: az árak alakulásában magyar és nemzetközi tényezők egyaránt szerepet játszanak. A járvány miatti leállá-

A KONVERGENCIAPROGRAM +ö 8? 2&.

Várható gazdasági növekedés Százalék 4,3 4,3

2021

2022

4,3

2023

Költségvetési hiány a GDP arányában 2021-ben

7,5%

Államadósság 77,9 % a GDP arányában 2021-ben Forrás: PM

sok után szerte a világban most indítják újra a gazdaságokat, a kínálat azonban több esetben nem tud lépést tartani a kereslettel, emiatt bizonyos árucikkekből, alapanyagokból átmeneti hiány alakul ki. Ez okozza a drágulást – hangsúlyozta a szakember.

A jelenlegi számítások szerint az állam fizet az idén nyugdíjprémiumot. A miniszter azt mondta, az ez évi költségvetésben félretettek erre több mint 50 milliárd forintot. Azt is ismertette: a kormány arra készül, hogy a családok befizetett személyi jövedelemadóját a következő esztendő elején visszaadja.

Egymillió család másfél millió adófizetője kaphatja vissza az szja-t – fűzte hozzá a tárcavezető.

A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban Varga Mihály úgy nyilatkozott: Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen olyat nem, amely versenyhátrányt jelentene nemcsak az országnak, hanem az itt működő külföldi cégeknek is. A tervek szerint az egységesített társasági adó 15 százalékos lenne, miközben a magyar teher mértéke mindöszsze 9 százalék. „A kérdésben csakis a hazai érdeket tudjuk képviselni, és ez akkor is így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk” – jegyezte meg végezetül a szakember.

SZ. CS.

FOTÓ: GETTY IMAGES

HATSZÁZALÉKOS BŐVÜLÉS | Uniós források nélkül is képes elérni a magyar gazdaság a hatszázalékos növekedést 2021-ben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Origónak adott interjújában.d

16 | FIGYELŐ 2021/28

F_16_koltsegvetes.indd 16

2021. 07. 13. 17:39

MK_Konzultacio_Julius_print_200x292.indd F_17_nemzeti__hirdi.indd 17 4

2021. 07. 06.

13. 12:37 16:54

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

PÁSZTOR SZABOLCS | Az ellenzék körvonalazódó gazdasági, pénzügypolitikai programjáról kérdeztük az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatóját. Szerinte a jövő évi választás a gazdasági filozófiák küzdelme is lesz.

ELTÉRŐ GAZDASÁGI FILOZÓFIÁK Van olyan kormányzati elképzelés, mely szerint adómérsékléssel igyekeznének ösztönözni a fogyasztást és a beruházásokat, továbbá csökkentenék a gazdasági szereplőket sújtó adminisztratív terheket. Ilyen lépés volt például az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése is. Más kormányzati filozófia az, amelyik többkulcsos szja-ban gondolkodik, és öszszességében többet adóztatna – mondta lapunknak Pásztor Szabolcs.

PROGRESSZIVITÁS, VISSZAESÉS

A felső kulcsot 30 százalék körül állapítanák meg, az alsóról egyelőre nincs szó.

„Milyen hatással lenne ez az adófizetőkre, akik most egységesen 15 százalékos szja-t fizetnek?” – vetettük fel. Pásztor szerint adóemelésekkel a háztartások fogyasztása visszaeshet, vállalati szinten a beruházásokra fordítható források is csökkenhetnek, emellett pedig összességében mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szereplők számára rossz üzenete lehet annak, ha egy adórendszer bünteti a pótlólagos munkavégzést. A többkulcsos adórendszer melletti legfontosabb érv, hogy aki többet keres, az adózzon is többet. Az e mellett érvelők a társadalmi igazságosságot szokták leginkább kiemelni. Az egykulcsos adórendszer mellett elkötelezettek pedig többek között arra mutatnak rá, hogy az egységes

kulcsok nem vonják el a pótlólagos jövedelem nagy részét, egy bizonyos jövedelemnagyság esetében nem büntető az adórendszer, és támogatja a pótlólagos munkavégzést. Azt is gyakran felhozzák, hogy kedvező és átlátható adókulcsok mentén növekszik a beruházási hajlandóság, amely multiplikátorhatása révén hozhatja lendületbe a nemzetgazdaságokat.

A részleteket tekintve a szakember elmondta: egyelőre nincs szó arról, hogy az ellenzék hatalomra kerülve a jelenlegi 15 százalékos kulcsot minden egyes adózó esetében egységesen megemelné, arról viszont már komoly elképzelések születtek, hogy a havi egymillió forint feletti fizetések magasabb kulccsal adózzanak majd. Az ellenzék azzal érvel, hogy a jelenlegi bruttó 430 ezer forintos átlagbér tekintetében viszonylag kevés adózó jövedelmét sújtaná a magasabb adókulcs, viszont a lépés szimbolikus üzenetet hordozna, hiszen a szociális érzékenység irányába tett egyértelmű lépés lenne. Az intézkedés azonban szembemenne az eddigi gazdaságpolitikával, amely a többletmunkát adó-visszatérítésekkel és kedvezményekkel díjazza.

Pásztor felhívta a figyelmet: a jelenlegi oppozíció már évek óta amellett érvel, hogy a mostani családtámogatási rendszer igazságtalan, leginkább a gazdagabb famíliáknak kedvez. „Azt nem feltétlenül tudjuk, hogy mi számít »gazdagabb« családnak, és azt sem, hogy az ellenzék egészen pontosan hány ilyen famíliára gondol” – jegyezte meg. A jelenlegi kormány meg-

ILLUSZTRÁCIÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

CSALÁDI ADÓZÁS ÉS MINIMÁLBÉR

18 | FIGYELŐ 2021/28

F_18-19_ellenzekiprog.indd 18

2021. 07. 12. 18:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

közelítése az volt és maradt is, hogy adócsökkentések és -visszatérítések révén (lásd a jövő évi 5,5 százalékos GDP-növekedéstől függő szja-visszatérítést) növelje azon háztartások/családok rendelkezésre álló jövedelmét, ahol gyermeket nevelnek.

A kedvezmények tehát célzottan azokat a családokat kívánják segíteni, ahol a szülők dolgoznak, emellett gyermeket is nevelnek. Az ellenzéki kezdeményezésről eddig kevés részletet tudunk, de kormányváltás esetén valószínűleg a kevesebbet adózó famíliákat is jobban helyzetbe kívánná hozni az új vezetés. Ezzel azonban nem lenne könnyű dolga, hiszen a magyar családtámogatási rendszer egyedülálló az Európai Unióban, esetleg még a francia ösztönzők annyira látványosak, mint a hazaiak.

Arról, hogy a baloldal adómentessé tenné a minimálbért, a kutató kifejtette: ez az ellenzék részéről megint egy a kormányzatétól eltérő közgazdasági megközelítés, amely más gazdaságfilozófiáról tanúskodik. A jelenlegi kormányzat amellett érvel, hogy a munkába vetett hitet kell visszaállítani, meg kell mutatni az adózónak, hogy mire fordítják az adóforintjait, később pedig adó-visszatérítésekkel és kedvezményekkel kell további ösztönzőket nyújtani. A szakember szerint abban az esetben, ha nincs minimálbért terhelő adó, akkor erősödhet a gazdaság potyautasjellege (ingyenebéd ugyebár nincsen), s ez megterhelheti a gazdaság kifehérítésére irányuló folyamatot. „A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek az egyén szintjén is meg kell jelenniük és ösztönzőleg kell hatniuk, ezért fontos a minimálbért terhelő adók (esetleges további) kedvezményekkel való csökkentése. E közterhek eltörlésénél azonban nem látunk egyértelmű ösztönzőt. Ha mondjuk ezt párhuzamba állítjuk a 25 év alattiak szja-mentességével, az utóbbi javára a különbség látható: a fiatal hamarabb kerül a munkaerőpiacra, nagyobb szakmai tapasztalata lesz” – vélekedett.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

NŐNE A TÁRSASÁGI ADÓ?

Felvetettük, hogy a társasági adó felemeléséről is beszélt már Karácsony Gergely: a 9 százalékos jelenlegi sáv szerinte „adóparadicsommá” tette az országot. Pásztor emlékeztetett: Magyarországon már a rendszerváltozás előtt is megjelent a külföldi tőke, amely folyamatosan és fokozatosan töltötte be transzformatív jellegét.

A hazai gazdasági szereplők modernebb technológiákhoz, szaktudáshoz férhettek hozzá, s ez többek között érdemben hozzá

tudott járulni az ország versenyképességének a növekedéséhez. Ennek tükrében talán nem véletlen, hogy az összes rendszerváltást követő kormány igyekezett jó viszonyt ápolni a külföldi befektetőkkel és a multinacionális vállalatokkal.

Azt sem túlzás hangsúlyozni, hogy a kilencvenes évek elején valóságos verseny folyt a külföldi tőkebefektetésekért.

Többen még azt is kiemelik és messzire menve rámutatnak arra: ez olyan jól sikerült, hogy igazából minden rendszerváltozás utáni kormány a multinacionális cégek pártján állt. Ez azért nagyrészt túlzás, de abból a szempontból mindenképpen fontos, hogy jobban megértsük a multik és a kelet-közép-európai országok kapcsolatának a fontosságát. Mint folytatta, a jelenlegi kormány úgy döntött, hogy a társasági adó mérséklésével próbál kedvezni a vállalkozói tevékenységnek, és igyekszik több tőkét vonzani a térségbe. Mondhatjuk, hogy a kormányzat alacsonyabb adókulcsokkal próbált kedvezni. Meg kell jegyeznünk, hogy más kelet-közép-európai államokban is igyekeznek kellően gyümölcsöző viszonyt ápolni a multicégekkel.

Utóbbiak nem csak az alacsony kulcsok miatt fektettek/fektetnek be Magyaror-

dául ukrajnai importból fedezzük, amely egészen karbonintenzív. Nem csak hazánk esetében teremtene új helyzetet az új adók bevezetése; számos globális vezető fogadta kritikával az elképzelést annak árakat emelő hatása miatt” – magyarázta a szakember. Abban az esetben pedig, ha zöldadókat és -illetékeket vetnének ki a környezeti-természeti fenntarthatóságot akadályozó, szennyező termelésre és fogyasztásra, az rövid távon biztosan a fogyasztói árak növekedéséhez vezetne.

Alapvetően fontosak a fenntarthatóság irányába tett lépések, a tiltások és a büntetőintézkedések azonban jellemzően más

A minimálbér adómentessé tétele szembemenne az eddigi gazdaságpolitikával, amely a többletmunkát adó-visszatérítésekkel és kedvezményekkel díjazza. szágon, hiszen a külföldi tőkének másra is szüksége van (fejlett infrastruktúra, képzett munkaerő). Párhuzamot vonni a külföldi tőke érdeklődése és az alacsony adókulcsok között túlzóan leegyszerűsítő.

Ez egy sokszereplős, komplex kérdéskör, nem lehet egyetlen elemére rámutatva egzakt módon érvelni.

A baloldal új zöldadókban is gondolkodik, és a karbonadó, a karbonvámok uniós bevezetésétől sem zárkóznának el.

Az elemző szerint ennek komoly hatása lenne a közüzemi díjakra. „Ugyanis az áramfogyasztásunk jelentős részét pél-

hatást váltanak ki az érintettekből, mint amikor olyan ösztönzők születnek, melyek révén generikusan változik meg a fogyasztók és az energiaellátók környezeti tudatossága. „A környezetvédelem esetében fontos lenne, hogy ne adókkal váltsunk ki viselkedési formákat az érintettekből, hanem esetleg anyagiakkal is ösztönözni próbáljuk őket valamilyen tevékenységre.

Arra gondolok, hogy az energiafelhasználás tudatosságát (csökkentését) esetleg lehetne támogatni kedvezményekkel is” – vélekedett a szakértő.

PINDROCH TAMÁS 2021/28 FIGYELŐ | 19

F_18-19_ellenzekiprog.indd 19

2021. 07. 12. 18:31

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJRAINDÍTÁSI KÉRDÉSEK ÉS DÖNTÉSEK

GAZDASÁGPOLITIKA | A nyár végéig zajlik a koronavírus-járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció, amely több gazdasági kérdést is tartalmaz, például a szülőknek való adó-visszatérítésről és a minimálbér-emelésről. Ezzel párhuzamosan dolgoznak a gazdasági és a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzsek.

Lapzártánkig tizenhárom intézkedésről határozott a kormány a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette, a gazdasági élet mielőbbi újraindítását koordináló testület javaslatára. A lépések meglehetősen szerteágazók, a kutatás-fejlesztéstől kezdve az Eximbankon át egészen a munkaerőpiacig és az infrastrukturális beruházásokig számos területet érintenek.

DÖNTÉSEK

A magyar oltási program gyorsaságából adódó, más országokkal szembeni másfél-két hónapos előny kiaknázása érdekében meglehetősen sebesen születtek és jelentek meg az első döntések a Magyar Közlönyben. Ezek egyike alapján az eddigi öt után újabb két megyében, Somogyban és Jász-Nagykun-Szolnokban

Egy újfajta exporthitel-biztosítás ugyancsak része az intézkedéscsomagnak. A külpiaci szállításokhoz kapcsolódó, a külföldi – esetleges nemfizetésből eredő – vevőkockázat lefedését szolgáló új biztosítási termék Szijjártó Péter szerint a nemzetközi vetélytársakéihoz mérhető pénzügyi garanciákat nyújt a magyar exportcégeknek. Az Eximbank emellett elindít egy kedvezményes, „kifektetési” hitel-, valamint egy zöldfinanszírozási programot. Utóbbit azon vállalatok részére, amelyek a beruházásuk folyamán előtérbe helyezik a környezetvédelmet. A kis- és középvállalkozásokat tovább segíti, hogy a hitelfelvételeiknél felmerülő közjegyzői díjakat megfelezik, és az építkezésekhez kötődő régészeti költségek is csökkennek.

Mindemellett több munkaerőpiaci döntés is született. Így például a járvány alatt széles körben elterjedt távmunkára vonatkozó bürokratikus, például bizonyos munkavédelmi szabályok egyszerűsödnek, valamint több ilyet teljesen kiiktatnak. Engedélyezik, hogy ellenőrzött módon és szigorú feltételek mellett nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek, munkaerő-kölcsönzésen keresztül is. A külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók pedig a saját anyanyelvükön, tolmács segítségével is letehetik a vizsgáikat. Újdonság, hogy ezentúl a munkahelyteremtési bértámogatást mindenfajta megkötés nélkül igénybe vehetik a cégek regisztrált álláskeresők felvétele érdekében.

is lehetővé válik, hogy a kormány tízmillió helyett már ötmillió eurós alsó értéktől kezdve készpénztámogatást adjon a vállalatoknak a beruházásaikhoz. Szintén az invesztíciókat ösztönzi az a limitcsökkentés, melynek nyomán a korábbi hárommillió helyett immár egymillió eurós, minimum tíz új munkahelyet teremtő kutatás-fejlesztési beruházásokhoz is biztosíthat a kabinet készpénz-hozzájárulást.

A kormány – elsősorban munkahelyteremtési céllal – konkrét beruházások végrehajtásáról és felgyorsításáról is határozott.

A tizenhét projektet részletesen felsorolja a Magyar Közlöny, amelyből kiderül: Zalaegerszegtől Kisvárdáig országszerte zajlik majd a korszerűsítés. Az elektromosautó-ipari invesztíciókhoz kapcsolódóan Gödön, Iváncsán és Debrecenben nagy út-, vasút- és közműfejlesztések kezdődnek. Megújul a kaposvári, a komáromi, a jászfényszarui, az egri ipari park, valamint a szikszói iparterület. Kazincbarcikán a legnagyobb magyar vegyipari vállalat, a BorsodChem igényeinek megfelelően alakítják át a közlekedést, egyebek mellett a 26-os főúton. Budapest sem marad ki a sorból: a X. kerületben a Bosch k+f tevékenységéhez szükséges közútikapcsolat- és csomópontfejlesztést hajtják végre.

Fejlődhet továbbá a Győr–Pér Repülőtér a környék beruházásvonzó képességének erősítése érdekében, bővülhet a Zalaegerszeg nemzetközi elérését biztosító vasúti összeköttetés a Tata-

FOTÓ: GETTY IMAGES

TIZENHÉT BERUHÁZÁS

20 | FIGYELŐ 2021/28

F_20-21_nemzeti_konzultacio.indd 20

2021. 07. 12. 17:47

HIRDETÉS

bánya, Tata, Oroszlány által határolt ipari háromszögben, Kisvárdán, valamint a Veszprém megyei Litér községben pedig víziközmű-beruházás várható. Felújítanak egy Bük környéki utat, Jánossomorjánál elkerülő épül. Utóbbi két projekt célja, hogy a térségben újabb vállalatok telepedjenek le és teremtsenek munkahelyeket.

TÁRSADALMI ÉLET

Nemcsak a gazdasági, hanem a közösségi élet újraindításán is dolgozik az ezért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter irányításával. Javaslatuk alapján – a sportfejlesztések megvalósítása érdekében – a kormány már rábólintott a látványcsapatsportágakat érintő társaságiadó(tao-) támogatás jelenlegi százmilliárdos összegének a visszaemelésére a korábbi 125 milliárd forintra. A testület indítványozta, hogy a kulturális élet újraindítására, például fesztiválok támogatására is biztosítson forrásokat a kabinet. Szintén ők karolták fel azt az azóta már jóváhagyott kezdeményezést, hogy hosszabbítsák meg a „nyelvvizsga-amnesztiát”, vagyis az idén is lehessen diplomát átvenni nyelvtudást igazoló bizonyítvány nélkül.

KONZULTÁCIÓ

Az újraindítási intézkedésekkel egyidejűleg zajlik a július elején kezdődött és két hónapon át tartó tizenegyedik nemzeti konzultáció. Ennek folyamán a VG júniusi csúcskonferenciáján elhangzott több nagy horderejű gazdasági bejelentésről is megkérdezik az embereket. Ezek egyike a minimálbér 167 400-ról kétszázezer forintra emelésére vonatkozik. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint e lépés azt szolgálná, hogy a gazdasági bővülésből ne csak a vállalatok részesüljenek, hanem a családok is. Szakértők pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy mivel a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egyes juttatásokat is a kötelező legkisebb bérből számítják, utóbbi csaknem húszszázalékos emelésével ezek szintén jelentősen nőnének. A kormányoldalon nyilatkozók azt is kiemelték, hogy a baloldal kormányzása idején nyolc év alatt mindöszsze 23 ezer forinttal nőtt a minimálbér, az elmúlt tíz esztendőben viszont megduplázódott.

Arról is kikérik az állampolgárok véleményét, hogy szerintük kell-e alkotmányos védelmet adni a családtámogatásoknak, a nyugdíjaknak és a munkát terhelő alacsony adóknak. A kabinet magyarázata szerint ha ez megtörténne, akkor válságok idején egyetlen kormány sem vehetné el ezeket az emberektől, így nem nekik kellene megfizetniük a krízisek árát. Ha az igennel válaszolók lesznek többségben, akkor a parlament várhatóan tizedszerre is módosítja az alaptörvényt, ezúttal adó- és nyugdíjpolitikai szempontból. A munkát terhelő adók egy másik kontextusban is szerepelnek az immár online is kitölthető kérdéssorban. Arra kíváncsi ugyanis a kormányzat, egyetértés van-e abban, hogy e terhek Magyarországon legyenek a legkisebbek a kontinensen. A szintén nagy tömegeket érintő adó-visszatérítés ügyében ugyancsak állásfoglalást kérnek a konzultációban.

Ha 5,5 százalék fölé emelkedik a gazdasági bővülés, kapják-e vissza a gyermeket nevelő szülők az idén befizetett adójukat az átlagbér szintjéig? – kérdezik. Az intézkedéssel mintegy másfél millió szülőnek utalnák vissza a jövedelemadóját.

A hitelmoratóriumnak a rászorulók körében történő meghoszszabbítása úgyszintén témája a diskurzusnak. Ahogyan az is, hogy a környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit kik viseljék: az ezt okozó multinacionális nagyvállalatok, vagy a családok?

HELMECZI ZOLTÁN

F_20-21_nemzeti_konzultacio.indd 21

Kombinált üzemanyag-fogyasztás (WLTP): 8,6 l/100 km.

Kombinált CO2 -kibocsátás (WLTP): 193 g/km. A képen látható modell illusztráció.

Bemutatjuk a teljesen új, hatodik generációs Subaru Outbacket. A Subaru alapértékeinek számító szimmetrikus összkerékhajtás és boxer motor mellett számos kifinomult műszaki megoldás található az új modellben, mint például az éberségfigyelő rendszer arcfelismeréssel, a továbbfejlesztett és új funkciókkal rendelkező EyeSight vezetéstámogató rendszer, amelyek együtt mind azt a célt szolgálják, hogy Ön bármikor bárhová a lehető legnagyobb biztonságban juthasson el. A megújult külső és a prémium kialakítású, akár 5 felnőtt számára is bőséges helyet kínáló utastérnek köszönhetően biztos lehet benne, hogy az Outback legalább olyan kényelmes, mint amilyen sokoldalú, így olyan helyekre is elviszi Önt, amelyektől korábban óvakodott volna.

Tudjon meg többet: www.subaru.hu SUBARU, CSAK AZ ÉLMÉNY NEM VÁLTOZOTT!

2021. 07. 12. 17:47

HÉV-TERVEK | A múlt évben a kormány átvette a Fővárosi Önkormányzattól a H8-as gödöllői és a H9-es csömöri HÉV 2-es metróval való összekötésének a projektjét. A legfrissebb hír, hogy 4,6 milliárdból folytatódik az állomások teljes felújításának a tervezése.

A Helyiérdekű Vasút vonalaival, valamint a 2-es metróval kapcsolatos munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a MÁV-HÉV Zrt. konzorciuma irányítja. Vitézy Dávidnak, a BFK vezérigazgatójának a közösségi oldala szerint a továbbtervezésre és a fejlesztés előkészítésére a kormány nettó 4,622 milliárd forint uniós támogatást biztosít. Meg is született az erről szóló támogatási szerződés. A projekt több Pest megyei települést érint, így Gödöllőt, Csömört, Kerepest, Kistarcsát, Mogyoródot, Budapesten pedig a XVI. kerületet és Zuglót is.

KORMÁNYPROJEKT

A földalatti és a HÉV összekötésével kapcsolatos teendőket a Fővárosi Önkormányzat kontrollálta egészen 2020 elejéig. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hat éve tette közzé a megvalósíthatósági tanulmányát. 2015-ben az előző budapesti vezetés támogatta a fővárosi szakaszokkal összefüggő további tervezési munkálatokat, amelyekre forrást is

biztosított. A BKK egy évre rá közbeszerzést írt ki, amelyet a Főmterv nyert meg. Vitézy Dávid tájékoztatása szerint ennek a munkának köszönhetően néhány engedély is rendelkezésre áll már. Azonban Zugló és Kőbánya több ponton nem értett egyet a tervekkel, így ez a folyamat elakadt. A már új összetételű Fővárosi Közgyűlés pedig tavaly februárban arról határozott, hogy nem ad forrást a további tervezési feladatok elvégzésére. A kormány októberben vette át a projektet a fővárostól. Az összes szükséges engedély megszerzésének a határideje 2022 vége, a kiviteli terveknek 2023 végéig kell elkészülniük. „A műszaki részletek kapcsán a korábbi vitákat magunk mögött kell hagynunk, ezért hónapok óta egyeztetünk Zugló, Kőbánya és a XVI. kerület polgármesterével, hogy olyan műszaki megoldásokkal tudjuk folytatni a tervezést, amelyeket az érintett városrészek is elfogadnak. Ennek érdekében még ez év nyarán szeretnénk aláírni együttműködési megállapodást az önkormányzatokkal” – hangsúlyozta Vitézy.

A beruházás része a BFK által februárban nyilvánosságra hozott Budapesti agglomerációs vasúti stratégiának. Ez a fővárost és agglomerációját érintő elővárosi kötöttpályás közlekedésnek, azaz a MÁV elővárosi vasútvonalainak, illetve a HÉV-vonalaknak a fejlesztéséről szóló, átfogó, hosszú távú célokat és az ezek eléréséhez szükséges beruházásokat meghatározó dokumentum. A gödöllői és a csömöri HÉV-vonalon jelenleg naponta 40 ezer ember ingázik. A felújításnak és a metróval való kapcsolódásnak az a célja, hogy a megfelelő utazási körülmények biztosításával az ebben a viszonylatban autóval közlekedő további 33 ezer fő közül minél többen átszálljanak a HÉV-re. A mostani állapotokról mindent elmond, hogy a Budapest és Gödöllő közötti 25 kilométeres távot 50 perc alatt teszi meg a helyiérdekű vasút; ez nagyon hosszú menetidő.

A projekt végeredményben azt is jelenti majd, hogy a Pest megyei városból át-

FOTÓ: MTI

GÖDÖLLŐRŐL A DÉLI PÁLYAUDVARRA

22 | FIGYELŐ 2021/28

F_22-23_ngodolloi_hev.indd 22

2021. 07. 12. 17:48

S

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

szállás nélkül lehet majd eljutni Budára, a Déli pályaudvarig.

FÖLDFELSZÍNI KAPCSOLAT

De hogy is néz ki majd a H8-as és a H9-es vonal, miután átadják a beruházást? A mostani 4,6 milliárdos tervezési keretösszegben többek között a pályák, állomások felújítása, akadálymentesítése, új megállók építése, új járművek beszerzése, autóparkolók, kerékpártárolók létesítésének az előkészítése szerepel. Ez tulajdonképpen a teljes vonal felújítását is jelenti.

Vitézy Dávid részletesen ismertette a terveket. Kifejtette: a gyorsvasút a mai Örs vezér tere végállomás előtt elkezdené az emelkedést, s a Kerepesi út és a Nagy Lajos király útja felett átívelve a jelenlegi végállomás fölött érné el a tervezett megállót. „Az új Rákosfalva megálló a mostaninál beljebb, a lakótelepek súlypontjában kapna helyet, majd egy szintén új, a körvasútra való átszállást lehetővé tevő állomás következne az Egyenes utcai lakótelepnél. Innentől a felszín alatt folytatódna a gyorsvasút, hogy a XVI. kerület két részét ne vágja el egymás-

tól. Ezen a szakaszon a sashalmi Thököly útnál és a mátyásföldi Jókai Mór utcánál állnának meg a szerelvények.

A mai Imre utcai megálló kisebb kifelé tolásával jönne létre az erzsébetligeti állomás, immár a felszínen. A H9-es, csömöri ágon Cinkota alsó helyett a beépült Csabaligetnél állnának meg a járművek, Árpádföldhöz közelebb” – fejtette ki a szakember.

KÉTSZÁZMILLIÁRD

Ennek a beruházásnak köszönhetően Vitézy szerint egy olyan átjárható rendszer jön létre, amely átszállást, továbbá időt takarít meg az utazóknak, utóbbi tekintetben az autósoknak is. „Sokak számára a HÉV helyett közvetlenül a metró válik elérhetővé, így kevesebben használnak majd gépkocsit. A ma az Örs vezér terére közlekedő ráhordó buszok útvonala is rövidíthető. Ezáltal közvetlenül is csökkenhetne a közúti forgalom és a légszennyezés. Becsléseink alapján a budapesti szakaszon az utasforgalom több mint megduplázható a fejlesztés révén” – fejtette ki a vezérigazgató. Mindez azt is jelenti, hogy a zuglói buszvégállomás területét zöld felület fedi majd, itt parkot hoznak létre.

Az HÉV-vonal által érintett agglomerációs települések lakói közvetlen metrókapcsolatot is kapnak majd. A településszerkezeti, demográfiai változásokat figyelembe véve új állomások is létesülnek.

A most bejelentett előkészületi munkákra – az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program éves fejlesztési keretéből –, mint említettük, nettó 4,622 milliárd forint áll rendelkezésre. A kiviteli tervek több szakaszban, 2022 eleje és 2023 vége között készülnek el. A gödöllői és a csömöri HÉV-vonal megújítása, valamint a felszíni összekötése a 2-es metróval az Örs vezér terén összesen 200 milliárd forintba kerül majd, s ha minden jól megy, 2027-re meg is valósul.

A kormányzat azonban nemcsak a gödöllői és a csömöri, hanem minden HÉVvonal megújítását célul tűzte ki.

Jelenleg a H6-os ráckevei és H7-es csepeli pálya közös, felszín alatti, Kálvin téri bevezetésének az előkészületei zajlanak: a tervezési munkák és a talajvizsgálatok is folynak már.

PINDROCH TAMÁS

HIRDETÉS

S V Fi l 200 135 i dd 1 F_22-23_ngodolloi_hev.indd 23

2021 06 30 11 51 56 2021. 07. 12. 17:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÖVÉNYGÉNBANK: NEM EGY SCI-FI

Ritka, de örömteli, ha egy állami intézmény nem a fővárosban, hanem a vidéki Magyarországon működik. Hogyan lett a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele a központ székhelye?

– A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt ez a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény tulajdonképpeni elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datáljuk a krónikánkat. Az alföldi elhelyezkedésben egyébként az is közrejátszik, hogy kellően mozaikos a terület, ahol szinte az összes hazai talajtípus megtalálható. Így minden növényfajnál kiválaszthatjuk, hová kerüljön – például futóhomokra vagy éppen réti öntéstalajra –, ráadásul a szántók között kaszálók, erdőfoltok, gyepek, legelők és vizes élőhelyek egyaránt megtalálhatók, ami lehetővé teszi a térbeli izolációt az ezt igénylő növényeknél. Mindennek köszönhetően eleget tudunk tenni a növényi génmegóvás eredeti és legfőbb kívánalmának, jelesül annak, hogy mindent az eredeti állapotában őrizzünk meg.

– A laikusok számára kissé „misztikusan” hangzik a szervezet elnevezése.

Pontosan mivel foglalkoznak?

– A fajta- és a génmegőrzés a fő feladatunk ma is. Persze az elmúlt hatvan esztendőben nagyon sok minden változott, technológiailag, módszertanilag

NÉVJEGY Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán szerezte.

Korábban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, majd a Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) címzetes egyetemi docense.

2012-től a Növényi Diverzitás Központ igazgatója, 2019 óta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója.

egyaránt. Két évvel ezelőtt a tápiószelei növénygénbankhoz csatolták a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központot – a korábbi Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet –, így 2019 júniusától összeolvadva működünk, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ néven. Ám nemcsak kultúrnövénygén- és haszonállatgén-megőrzéssel foglalkozunk, hanem egyéb növény- és állatfajok génmentésével is. A növények esetében ilyen például a vadnövényfajok, az állatoknál pedig a védett fajok génvédelme.

– Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban a növénygénmegőrzést? Minden egyedből nevelnek néhány példányt az eredetinek megfelelő környezetben, vagy egy nagy fagyasztóban őrzik a magokat?

– Is-is. Kicsit sci-finek tűnhet egy génbank, de azért nem annyira elképzelhetetlen a működésünk a valóságban. A legfőbb profilunk az, hogy mag formájában őrizzük meg a növényeket. A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy ha a hozzánk kerülő fajok tekintetében nincs elegendő magmennyiség, akkor szabad földön szaporítunk. Ha viszont elég nagy a rendelkezésre álló tétel, egy életképességi vizsgálat és megfelelő szárítás után bekerülnek a kétféle – vagy a –20, vagy a 0 Celsius-fokos – tároló egyikébe. Ennek és a szárításnak köszönhetően 30– 100 éves időtartamig tarthatók életképesen a magok. S mivel a hűtött raktárunk az 1970-es évek elején kezdett működni, vagyis már eltelt ötven esztendő, elég nagy merítésünk van azzal kapcso-

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

BAKTAY BORBÁLA | Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója a Figyelőnek adott interjúban arról is beszélt: évek óta kutatják, milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját.

24 | FIGYELŐ 2021/28

F_24-25_gen.indd 24

2021. 07. 12. 17:48

FOTÓ: LUCAS NINNO, GETTY IMAGES

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

latban, hogy miként bírják a magok. Az eredmények azt bizonyítják: működik ez a tárolási forma. Bizonyos időközönként ugyanis minden fajtát csíráztatással ellenőrzünk, e vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy életképesek az évtizedekkel ezelőtt betárolt magok.

– Kik használják a központban őrzött állományt? Állami vagy magángazdaságok, esetleg hobbikertészek is?

– Folyamatosan és több csatornán keresztül kérnek tőlünk magokat, növényeket. Elsősorban a nemesítőknek fontosak a gyűjteményeink, hiszen olyan tulajdonságú növényeket tudnak nálunk elérni, amelyek máshonnan nem szerezhetők be. Mi őrizzük ugyanis azokat a fajtákat, amelyeket valaha termesztettek, de ma már nem, viszont ismét vagy még mindig van létjogosultságuk a mezőgazdaságban. Ilyen például Magyarország híres búzafajtája, a Bánkúti 1201, amely harminc-negyven évig uralkodó volt, ma azonban nem termesztik, így ha mi nem őriznénk, már elveszett volna. Nemesítők mellett gazdálkodók is érdeklődnek a nálunk meglévő fajták iránt, hiszen ezek

nagy része növényegészségügyi szempontból kiváló, azaz ellenállóbb bizonyos kártevőkkel, kórokozókkal szemben. A biogazdálkodók szempontjából szintén fontos, hogy sok az olyan fajunk, amelyet sehol máshol nem termesztenek, de ők keresik ezeket bioélelmiszerek előállításához. Az érdeklődők további nagy csoportját képezik az otthon kertészkedők. Ők alapvetően gazdaboltokban vagy hipermarketekben vásárolnának vetőmagot, de hamar fény derült arra, hogy bizonyos növényeknél ez nem működik, mert ki sem kelnek. A másik gond, hogy a hobbikertészek szeretnének magot fogni a boltban kaphatóból, de sokszor ez sem sikerül. A nálunk közreadásra kínált növények – természetesen a zöldségek a legnépszerűbbek – viszont megfelelők arra, hogy magot fogjon belőlük egy otthoni kertész.

– Hogyan képzelhetjük el a központot a számok nyelvén? Hányfajta növénygént őriznek?

– Ötvennégyezer különböző fajta található meg a génbankunkban, és a különféle szaporításokból ezek több mint 130 ezer mintáját tároljuk. Kiemelném, hogy az 54 ezerből körülbelül nyolcezer búzafajta. Összevetésül: Magyarországon ma 100 és 200 között van a termesztésben lévő búzafajták száma.

– A haszonállatgén-védelem területén mivel foglalkoznak elsődlegesen?

– Ennek az ágazatnak az elődje, a gödöllői intézet korábban a baromfigénmegőrzés és a méhészet specialistája volt, ma azonban már négylábú állatokkal is foglalkozunk. Valamennyi magyarországi és határon túli baromfifajtának – így például az erdélyi kopasznyakúnak vagy a kendermagosnak – a génje megtalálható nálunk. Sok közülük azért van kihalóban, mert a fajták helyét átvették többek közt a külföldi tojóhibridek.

– Mely projekteket tartaná fontosnak kiemelni az önöknél jelenleg futók közül?

– Sokakat foglalkoztat az állati takarmányok egyik fontos alapanyaga, a szója és e növény génjének a módosítása. Mi immár évek óta kutatjuk, hogy milyen olyan magas fehérjetartalmú növények – természetesen babfélék – vannak, amelyek alkalmasak a hazai termesztésre és megfelelnek a szója kiváltására. A központban több mint négyezer babfajtánk van, és a vizsgálataink folyamán találtunk köztük olyanokat, amelyek alkalmasak lehetnek a magyarországi termesztésre, s a beltartalmi mutatójuk is kiváló.

HELMECZI ZOLTÁN 2021/28 FIGYELŐ | 25

F_24-25_gen.indd 25

2021. 07. 12. 17:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉPÍTÉSGAZDASÁG Eddig több mint kétszázan végezték el a Magyar Mérnöki Kamara beruházáslebonyolítói mesteriskoláját.

E szakemberek feladata, hogy egy építkezés teljes folyamatát összefogják, koordinálják.

BERUHÁZÁSLEBONYOLÍTÓKAT KÉPEZ A MÉRNÖKI KAMARA

LÉPETT A KAMARA

A jogosultságot azonban azóta sem vezették vissza. A mérnöki kamara ezért úgy határozott, hogy a piaci igények kielégítésére elindítja a beruházáslebonyolítói mesteriskolát. Az első évfolyam 2018-ban indult, csaknem hetven résztvevővel és több mint ötven előadóval. A tematikát a Magyar Építész Kamarával, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével, a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-vel, valamint a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségével közösen határozták meg.

Seidl Tibortól megtudtuk, hogy a résztvevők többsége mérnöki vagy építészkamarai tag, valamint a hazai építésgazdaság meghatározó vállalatainak tapasztalt munkatársa. „A képzés minden olyan szakembernek szól, aki a beruházási folyamatok bármely szakaszában tevékenykedik – a tervezés kezdeti feladataitól egészen az üzemeltetésig” – mondta, hozzátéve: az MMK-tagok a képzés elvégzése után tanúsítványt, a „külsősök” oklevelet kapnak.

NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS

A mesteriskola iránt nagy az érdeklődés.

Egy évvel az első képzés után hasonló létszámmal tudták elindítani a második, az idén pedig az „online” évfolyamot, de már sok a jelentkező a negyedik turnusra is.

A tudásközpont-vezető kiemelte: a 2021es kurzusra az építésgazdaság piacvezető vállalkozásai is elküldték a munkatársaikat. Így többek között részt vettek rajta a

Market Zrt., a Grabarics-csoport, a Spányi és Jakab beruházáslebonyolító mérnökiroda, továbbá a CÉH Zrt. szakemberei, sőt Ausztriából is volt hallgató. A képzés során az oktatók bemutatják egyebek mellett a projekt-előkészítés, a kivitelezés, az üzemeltetés folyamatát, a beruházási kódexet, az EU-finanszírozás részletkérdéseit és a közbeszerzés nehézségeit.

Arra a felvetésre, hogy a projektmenedzser és a beruházáslebonyolító szinonimája-e egymásnak, Seidl Tibor így felelt: e két szerep két külön szinten jelenik meg. A lényegi különbség az, hogy míg a lebonyolító a tervezésnek, a kivitelezésnek és az üzemeltetésre átadásnak a szakaszát vezényli, addig a projektmenedzser a teljes folyamatot koordinálja a forrásbeszerzéstől az üzembe helyezés utáni elszámolásig. „Így elmondható, hogy a beruházáslebonyolító minden olyan ismeretet megszerez, amely szükséges a projektmenedzser hatékony támogatásához” – fogalmazott.

HZ

ÚJ ELNÖK A MÉRNÖKI KAMARA ÉLÉN Az MMK július eleji tisztújító küldöttgyűlésén Wagner Ernőt, a Somogy Megyei Mérnöki Kamara elnökét választották a köztestület országos elnökévé. Az okleveles építőmérnök a négy év után leköszönő Nagy Gyulától veszi át a szervezet vezetését. Wagner Ernő a Műegyetem vízépítő mérnöki szakán diplomázott, 1986-ban. Harmincöt éves kivitelezési múlttal, huszonnyolc éves tervezői jártassággal és húszesztendőnyi szakértői gyakorlattal vezeti az általa 1996-ban alapított Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft.-t. A cég jelenleg negyven embert foglalkoztat, és kiszámíthatóan egymilliárd forint feletti az éves bevétele.

FOTÓ: GETTY IMAGES

„Beruházáslebonyolító nélkül végigvinni egy projektet olyan, mintha egy Forma–1-es versenygépet az autó-összeszerelés teljes folyamatát töviről hegyire ismerő szakember nélkül építenének meg.

Nyilván nem lehetnénk biztosak abban, hogy egy Trabantnál hatékonyabb autót kapunk a gyártószalag végén” – ezzel a példával mutatott rá a specialisták alkalmazásának a fontosságára a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tudásközpont-vezetője. Seidl Tibor a Figyelőnek nyilatkozva felidézte: a kormány 2014-ben, lényegében európai uniós kezdeményezésre a beruházáslebonyolítói jogosítvány kivezetéséről döntött, ám rövidesen mégis tervbe vette a visszaállítását. Az évek óta tartó invesztíciós boom miatt ugyanis látványosan megnőtt az ilyen képzettségű szakemberek iránti igény.

26 | FIGYELŐ 2021/28

F_26_mernoki_kamara.indd 26

2021. 07. 12. 17:49

| CÉGVILÁG |

ELSZÁLLÓ ÉPÍTÉSI ÁRAK

FOTÓ: VASVÁRI TAMÁS, MTI

KORMÁNYZATI LÉPÉSEK | Hónapok óta drasztikusan drágul számos építőanyag.

Előbb a ragasztók és a festékek, azután a fa- és acéláruk, valamint más alapanyagok ára ugrott meg, főként a világpiaci folyamatok okán. A kormányzat most a hazai termelés ösztönzésével, a kivitelből származó extraprofit megadóztatásával és más intézkedésekkel tervezi helyrebillenteni a felborult piaci egyensúlyt.

Akit nem érint azonnal, elsőre talán csak legyint egyet az építőanyagok, a fa, az acél, ezek feldolgozott termékei vagy akár a cement árának emelkedése láttán. Tény, hogy az átlagember nem, de még a mindennapi cégvezető sem vásárol hetente faanyagot vagy építési acélárut. Csakhogy most elképesztő mértékű a drágulás. Egy köbméter faanyag ára – a világpiaci turbulenciák és a régiós fahiány miatt – pár hónap alatt 8090-ről 200-240 ezer forintra ugrott, s az építési acél kilogrammja is hasonlóan drágult, esetenként több mint a duplájára nőtt az ellenértéke, bár itt az átlagos árnövekedés szerencsére elmaradt a faanyagoknál tapasztalttól.

Ez az árrobbanás nem az a szokásos drágulás, amelyet bármelyik építő, építtető könnyedén le tudna nyelni. Így az árváltozások csaknem teljes egészében jelennek meg a kivitelezési költségekben.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a kormányzat lépéseket tett a piacon megjelent inflációs hatás gyengítése érdekében. Jelen esetben olyan alaptermékekről van szó, amelyeket mással nemigen lehet helyettesíteni, sőt az építőipar, a kivitelezés sajátosságai miatt az elhalasztott beszerzés sem megoldás. Hiszen akár vállalatról, akár magánemberről van szó, örül, hogy végre kivitelezőt talált. Nem küldheti el a brigádot vagy brigádokat hónapokra az építkezés helyszínéről, hogy majd csak mérséklődnek az árak.

Ugyanígy a cementet, a csemperagasztót vagy éppen a szerkezeti acél- és faanyagokat nem lehet egy varázsütésre mással pótolni, az előírt mennyiségben és minőségben kell azokat beépíteni. Az építőipar ráadásul kiemelt ágazat a gazdaság újraindítása tekintetében. Ha kevesebb projekt indul, az nem szerencsés.

2021/28 FIGYELŐ | 27

F_27-29-epitoipar.indd 27

2021. 07. 12. 17:49

| CÉGVILÁG |

A GKI Gazdaságkutató Zrt. június közepén közzétett felmérése alapján a szektorban a vállalkozók fele áremelésre készül. Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója szerint mivel a lakossági szegmens az építőipar egészének mindössze a 20 százalékát teszi ki, a többit a közbeszerzések és a céges megrendelések adják, így ezeken a piacokon töretlen lesz a drágulás.

Ha pedig jelentősen visszaszorulnak a megvalósítható fejlesztések, az nemcsak a nemzeti össztermék volumenét csökkenti, hanem a sokat emlegetett felzárkózási lehetőségeinket és ezen keresztül a versenyképességünket is nagymértékben rontja.

ZŰRÖS ÁLLAPOTOK

A gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs július 2-i ülésén többek között napirendre kerültek a kormány intézkedési javaslatai az építőipari alapanyagár-robbanás kapcsán. Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is részt vett a tanácskozáson, amely után elmondta: a beérkező panaszok a vásárlók és az építkezők kiszolgáltatottságáról szólnak, „vadnyugati” állapotokról tanúskodnak. Elfogadhatatlan, hogy egyes tüzépek nem tüntetik fel átláthatóan a listaáraikat, miközben a teljes vételárat előre elkérik, készpénzben. A vevői reklamáció lehetősége minimális, a minőséggel kapcsolatos kifogásokat nem jól kezelik, a hibás termékek cseréje ellehetetlenült. Ez tipikusan olyan helyzet, amelyben sürgős beavatkozásokra van szükség.

A fogyasztóvédelem is bekapcsolódik az ellenőrzésekbe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) rendelete alapján a megyei kormányhivatalok munkatársai az ország minden részében felkeresik az építőanyag-forgalmazó kiskereskedelmi egységeket.

A hatóság szerint az árszínvonal megugrása nyomán a családoknak szánt otthonteremtési, lakásfelújítási támogatások egyre nagyobb hányadát teszik zsebre az

alapanyagokat forgalmazók. A helyszíni ellenőrzések kiterjednek az árfeltüntetési és a termékbiztonsági követelmények betartásának a számonkérésére is.

INTÉZKEDÉSEK

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányzati intézkedések kapcsán úgy fogalmazott, hogy a piaci folyamatok hozzájárulnak az építőipari dráguláshoz, de ilyen mértékű árnövekedést nem indokolnak, ezért lépnie kellett a kormánynak.

A döntések lényege, hogy exportkorlátozást vezetnek be egyes építőanyagokra vonatkozóan. Ám mivel ehhez előzetes brüsszeli hozzájárulás kell, ezért jön ez az intézkedés csak októbertől. Viszont azonnali hatállyal életbe léptetik a bejelentési kötelezettséget. Csak a bejelentést és annak tudomásulvételét követően lehet kivinni a következő árukat: acél-

5 9ö.&3>&,40 7; 194? 8& 2021. JANUÁR–MÁJUS Százalék

Faanyagok -÷X_NLJYJQ÷ anyagok *QJPYWTRTX [J_JY­PJP ,­U­X_JYN X_JWJQ[­S^JP ,NUX_PFWYTS 2JQJL UFIQ·GZWPTQFYTP *QJPYWTRTX X_JWJQ[­S^JP 'NYZRJSJX X_NLJYJQ÷FS^FLTP 8_FSNYJW¥WZP 'JYTS Tégla +FQF_·MFGFWHXTP 9JY÷HXJW­U ?XFQZP÷ -NIJL UFIQ·GZWPTQFYTP 0 Forrás: ÉVOSZ

20

40

60

80 100

és vastermékek, szigetelőanyagok, homok, kő, kavics, sóder. Ezen túlmenően az építőanyagok szállítását nyomon követi az állam.

Ezenfelül úgynevezett kiegészítő bányajáradékot vezet be a kormány, amely a kőfejtőket, a gipsz-, kavics-, kréta-, homok-, agyagbányákat érinti, valamint a mész-, gipsz-, cementgyártást végző vállalkozásokat. A homokot, kavicsot, sódert, cementet illetően a kabinet által meghatározott áron felüli értékesítés esetén a különbözet 90 százalékát kitevő járadékot (extraprofitadót) fizet meg a cég. Ez azokra a társaságokra terjed ki, amelyeknek az árbevétele meghaladja a 3 milliárd forintot. (Fontos, hogy a kormány nem általános építőanyag-ipari exporttilalomra készül, az csak a hiánycikkek előállítóira vonatkozik. Például a tetőablak- és a tetőfólia-gyártásban jól állunk, ott nem várhatók korlátozások.)

Koji László, az ÉVOSZ elnöke még a bejelentés előtt hangsúlyozta: a lépéseknek most a hiány elkerülését kell szolgálniuk, és csak azután jöhet a sokak által várt árcsökkentés, ha belföldön sikerül növelni a volument, hiszen egyelőre a legnagyobb kockázatot egyes anyagok hiányának a veszélye okozza a piacon.

A közzétett intézkedések mellett nagy szükség lenne arra, hogy felpörgessék a hazai gyárak, üzemek termelését – akár kapacitásnöveléssel, akár több műszakban való működéssel –, valamint segítsék az importot, vagyis ezzel a három lépéssel (az export szigorítása, a behozatal támogatása és a kapacitások bővítése) lehetne látványosan volument növelni, ami segítene elkerülni a hiányt, és akár az árcsökkenés felé is hathat a következő időszakban – részletezte Koji a teendőket. Nem lehet egy ilyen stratégiai ágazat ennyire importfüggő, ezen is szükséges hosszabb távon változtatni. (A szakértő szerint nem az a kérdés, hogy magyar vagy külföldi tulajdonú-e a Magyarországon gyártó cég, ám az fontos, hogy tisztességes áron dolgozzon, s elsősorban a hazai igényeket szolgálja ki.)

28 | FIGYELŐ 2021/28

F_27-29-epitoipar.indd 28

2021. 07. 12. 17:50

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI

formációk alapján a szaktárca felderíti a lehetséges helyettesítő produktumokat.

Indokolt volt valamit tenni az építőanyag-piacon kialakult kritikus helyzet felszámolására, de egyelőre a tűzoltás a lényeg, az, hogy a jelentős mértékű áruhiányt némileg tompítsák a kormányzati intézkedések, amelyek rövid távon gyors és hatékony eszközök lehetnek – fejtette ki a Világgazdaságnak Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának, valamint a Masterplast Nyrt.-nek az elnöke. Szerinte a rövid távú lépéseken túl kiemelt cél a hazai ellátás hosszú távú biztosítása is. Komoly támogatási programra lenne szükségük a magyarországi gyártóknak.

A szakember például egy olyan állami kockázatitőkealap-konstrukciót is örömmel látna, amely 2-4 százalékos, vagyis alacsony elvárt hozamszinttel működve tudná segíteni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési ágazatban fejlődni vágyó itthoni cégeket.

Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese az előző csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy az építőipar védelme érdekében bevezetett intézkedési terv részeként a múlt héten elindult egy online regisztrációs felület, az epito.emi.hu, ahol megadható, hogy milyen termékek hiánya nehezíti a beruházásokat. Az adatbázisban összegyűlt in-

PIACI HATÁSOK

Lakossági szinten az ingatlanban gondolkodó, tehetősebb kisbefektetők és magánvállalatok reagáltak a leggyorsabban. A tényleges építőipari „hiperinflációt” látva egyre többen menekítik ingatlanba kisebb-nagyobb megtakarításaikat, illetve hozzák előre lakás-, telekvásárlási terveiket. Ez a friss trend szerencsére egyelőre sem a lakossági állampapírok állományában, sem az ingatlanpiac áraiban nem látszik még fő csapásként.

Ugyanakkor Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője felhívta a figyelmet, hogy a jó árú minőségi lakóingatlanok, a kiemelt helyen lévő, nem túlárazott nyaralók az utóbbi egy-két hónapban kellően gyorsan vevőre találtak, ezek kínálata szélsebesen csökkent – legalábbis az uborkaszezon beállta előtt. A nagy kérdés persze az lesz – emelte ki a szakértő –, hogy az ősszel kellően csillapodnak-e a látványosan növekvő építőipari ártrendek, továbbá miként alakulnak az emberek és a kkv-k inflációs várakozásai.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: ha az építőanyag-drágulás tartós lesz, akkor

a mostani folyamatok alapján drasztikusan megemelheti az új lakások és házak árait, ami viszont begyűrűzhet a használt lakások piacára is.

Rázsóné Szórády Csilla, az országosan 80 építőanyag-kereskedést összefogó, összesen 2200 munkavállalót foglalkoztató hálózat, az újHÁZ Centrum vezérigazgatója szerint a felújítási kedv jól érzékelhető a szektor különböző szereplői számára, mert ahogyan kibontakoztak az új kormányzati ösztönző csomagok, megfordult a trend, a rendelésállományok növekedésnek indultak.

A budaörsi székhelyű, építőipari segédanyagokat gyártó Mapei Kft. a múlt héten az elsők közt jelentette be: a hazai igények zavartalan kielégítése miatt már fékezte is a kivitelét. Az export június végén 232 millió forint volt, mindössze 1,6 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, miközben a belföldi forgalom 13,4 milliárdot ért el, ami 20 százalékkal haladja meg az előző esztendő azonos időszakának eredményét. „Az év második felében csak akkor szolgáljuk ki az exportot, ha a magyarországi keresletet kielégítettük. Hasonló a helyzet, mint 2017-ben, amikor a megnövekedett belföldi igények miatt a kivitel befagyasztására kényszerültünk” – mondta Markovich Béla, a cég ügyvezetője.

HG 2021/28 FIGYELŐ | 29

F_27-29-epitoipar.indd 29

2021. 07. 12. 17:50

| CÉGVILÁG |

A LOKÁLIS GYÁRTÁSÉ A JÖVŐ

ARMIN TRADE | A világgazdaság drámai átalakulása az olyan, korábban szinte kizárólag távol-keleti áruk forgalmazásában érdekelt vállalkozásokat is stratégiaváltásra készteti, mint az Armin Trade Kft. A mintegy ötmilliárd forint árbevételű, disztribútori tevékenységet végző társaság egy éve indult el a termék-előállítás irányába, hosszabb távon pedig akár egy itthoni csipgyár létrehozását is lehetségesnek tartják.

Az Armin Trade Kft. elektronikai cikkek – elsősorban LED-es fényforrások –, barkácseszközök, szerszámok forgalmazásával foglalkozik. Termékeik 80-90 százaléka távol-keleti gyártású. A napokban korábbi, mintegy kétezer négyzetméteres raktár- és logisztikai kapacitásaikat megduplázva egy újabb csarnokot adtak át, amellyel együtt összesen hétezer raklapnyi áru egyidejű tárolására és kezelésére képesek. A kapacitás-

bővítés része a magyarországi gyártás és összeszerelés irányába történő elmozdulásnak, ami lehetővé teszi az alkatrészek tárolását, valamint egyes összeszerelési folyamatok állandó fejlesztését.

A cég története 13 éve kezdődött. Fontos mérföldkő volt számukra, amikor 2012-ben létrehozták az Avide világí-

tástechnikai márkát. Ebben megtestesül minden, amit az Armin Trade mint vállalat képvisel. Jelenleg kétezer saját fejlesztésű termékük van, s több millió darabot értékesítettek ezekből az elmúlt években itthon és Európa-szerte. Profeszszionális disztribútorként számos márka hazai és európai forgalmazását végzik.

A társaság alapítója és irányítója, Kovács Sándor Zsolt szerint az általános drágulás, az áruhiány rövid távon fejfá-

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

ÚJ FEJLESZTÉSEK. A CÉG TÖRTÉNETE TIZENHÁROM ÉVVEL EZELŐTT KEZDŐDÖTT

30 | FIGYELŐ 2021/28

F_30-32_armin.indd 30

2021. 07. 12. 17:50

| CÉGVILÁG |

jást okoz nekik. „Ez egyértelműen negatív hatás, amellyel meg kell birkóznunk.

Közép- és hosszú távon viszont lehetőséggé alakítható – mondta az ügyvezető.

– Rövid távon a nyersanyagárak változásával, a kőolajár, a szállítási költség irdatlan mértékű, mintegy 400 százalékos növekedésével nem tudunk mit kezdeni.

Jórészt kénytelenek vagyunk továbbhárítani a partnereinkre, ahogy mások is teszik. Hosszabb időszakot tekintve azonban éppen a szállítási költség megugrása az, ami az eddig túl drágának bizonyult európai előállítást versenyképessé teheti, helyzetbe hozhatja. A kínai gyártónak is többe kerül a fuvarozás, az ő terméke is megdrágul, szemben a helyben gyártott produktumokkal.”

Drágulás: rövid távon fejfájást okozhat.

CSIP

„Más oldalról közelítve azt is fel kell ismernünk, hogy az áruellátás biztonsága szempontjából szintén tarthatatlan, hogy mindent a Távol-Keleten készítenek. Erre világított rá erőteljesen az olyan kulcstermékek krónikus hiánya, mint amilyenek a csipek. LED-csipet – miközben a mai világítástechnika alapja a fénykibocsátó dióda és a LED-lapka – az öreg kontinensen gyakorlatilag senki sem állít elő, így még mindig kénytelenek vagyunk az ázsiai importra támaszkodni. Ezen változtatni kell – meggyőződésem, hogy nem csupán hazai, de európai szinten is –, és lehetséges, hogy a Covid hatására el is indult a gondolkodás ebbe az irányba. Talán nemcsak a magyar kormányban, amely jó úton jár, hanem esetleg már odakint is megszületett a felismerés, hogy vissza kell hozni az alap gyártási folyamatokat. Hogy ez megtörténhessen, olyan helyzetbe kell hozni az európai gyártókat, hogy függetlenedni tudjanak eddigi beszállítói piacaiktól. Mindezeket végiggondolva kezdtük meg egy éve a saját gyártásra való átállást, melynek eredményeként ma már sok termékünk itthon készül” – fejtette ki a szakember.

MINDENT ITTHON

Kovács Sándor Zsolt alapvetőnek tartja, hogy a gyártási műveletek felépítése lépésről lépésre történjen. Úgy látja, bármennyire is jó lenne magas szintű előállítási folyamatokat rövid távon hazatelepíteni, még nincs reális esély rá. Meghatározó stratégiai cél lehet például a világítástechnikai gyártás visszahozása Európába, ám amíg az ehhez legfontosabb csipeket nem tudjuk előállítani, addig er-

KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT A Debreceni Egyetemen szerzett programtervező matematikusi, majd Franciaországban, Toulouse-ban informatikai diplomát.

Pályakezdőként egy tőzsdei kereskedéssel – elsősorban hedge fundos üzletekkel – foglalkozó japán társaságnál helyezkedett el, ahol hét évig dolgozott.

Kislányuk születését követően a család hazaköltözött és megalapította az Armin Trade Kft.-t, amelyet azóta is irányít.

ről nem lehet érdemben beszélni. „Az általunk forgalmazott világítóeszközök tekintetében – tette hozzá az alapító – az első lépés tehát mindenképpen az, hogy a csavarokat elkezdjük itthon készíteni.

S amikor már tudjuk ezeket gyártani, következhetnek a kis műanyag alkatrészek, amelyeket a csavarokkal összefogunk. Amikor képesek vagyunk csavart és műanyag alkatrészt előállítani, akkor jöhet a következő lépés. Ezen az úton járunk, mi is keressük az apró lehetőségeket. Ezekkel próbálunk versenyképesebbé, valamint függetlenebbé válni, hiszen mindkettő rendkívül fontos nekünk.

Nagyon büszke lennék rá, ha ezzel a fokozatos építkezéssel cégünk 15-20 év alatt eljutna odáig, hogy akár csipgyártásra is vállalkozhasson.”

A fokozatos, szerves fejlődés eddig is jellemezte a 2008-ban alapított vállalatot. Így sikerült elérniük, hogy pár tíz milliós bevételű társaságból ötmilliárd forintot meghaladó forgalmú vállalkozássá nőjék ki magukat, értékesítési hálózatukkal lefedjék az egész országot, miközben exportra történő eladásuk már meghaladja a teljes árbevétel felét. „A cég fejlődése arra az alaptézisre épült, hogy az első napon megtanulunk egyet meg egyet összeadni. A második napon egyet meg hármat, majd megtanulunk szorozni, osztani, és valóban, ezekre az alapvető műveletekre, téglákra építjük fel a házat, aztán a várat, a kastélyt, utána az egész országot.

Tehát amikor gyártási folyamatok átvételéről beszélünk, nyilvánvalóan a legegyszerűbbekkel kell kezdeni” – taglalta a szakember.

LOKALITÁS

A vállalat csarnokavatóján Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője em2021/28 FIGYELŐ | 31

F_30-32_armin.indd 31

2021. 07. 12. 17:50

| CÉGVILÁG |

CSARNOK A VÁROSHATÁRON. A VÉGCÉL A HAZAI CSIPGYÁRTÁS LEHET

lékeztetett: már a 2008-as válság is fűtötte, gyorsította a világgazdaság átrendeződését, a koronavírus-járvány pedig végképp rámutatott néhány tarthatatlan anomáliára. Európa számára ilyen – versenyhátránnyal járó, kiszolgáltatottsággal fenyegető – rendellenesség például, hogy bizonyos stratégiai termékeket kontinensünkön nem vagy csak elenyésző mértékben készítenek. Ez a helyzet többek között a félvezetők, a mikroelektronikai és bizonyos speciális acélipari produktumok esetében. „Az előállítás hiányából adódó kiszolgáltatottság az egész földrész versenyképességére kihat. Ez nemcsak ár-, hanem gyártásbiztonsági kérdés is – akarunk-e olyan állapotokat, hogy az egész európai autóipart meg lehet bénítani csiphiánnyal?

Ez nyilvánvalóan nem megengedhető: az öreg kontinensnek fel kell készülnie arra, hogy stratégiai termékekből képes legyen ellátni önmagát. Ennek fontosságát Magyarország már felismerte.

Belátta például, hogy szüksége van önálló vakcinagyárra, olyanra, amely Debrecenben épül. Ezzel szemben Brüsszel-

ben ez a felismerés lassabb, ott inkább genderideológiai kérdésekkel foglalkoznak” – vélte a politikus.

Az országgyűlési képviselő szerint nem csak a gyártás területén fedezhetők fel komoly anomáliák, jócskán találkozni ilyenekkel másutt is, például a bányászatban. „Európában ma már sehol sem bányásznak uránt, bentonitot pedig alig-alig. Nem azért, mert nincsen, hanem azért, mert visszafejlesztették a kitermelést. Magyarország mindkét ásványkinccsel rendelkezik, sőt, az utóbbiból nálunk van a világ egyik legnagyobb készlete, ráadásul a legjobb minőségű. Ezzel is foglalkozni kell” – fejtette ki Kósa Lajos.

KELETI VERSENYKÉPESSÉG

Kínának a világgazdaságban betöltött szerepe kapcsán a képviselő rámutatott: az ázsiai ország a munkaerő olcsósága miatt árban, tömegtermelésben most nagyon versenyképes, ám ott is elindultak olyan változások, amelyek ezt az előnyt jócskán csökkenthetik. Az egyik ilyen a bérek jelentős növekedése. A másik, hogy várhatóan a távol-keleti óriás gazdaságát is terhelik majd azok a szociális költségek, amelyek még csak nyomokban lelhetők fel az országban. „Kínában például most nem ingyenes az oktatás, illetve csak egy bizonyos elemi szintig

az, nincs a társadalom egészére kiterjedő egységes nyugdíjrendszer, bizonyos szociális biztosítások pedig egyszerűen nem léteznek. Ha ezek éppúgy ráterhelődnek a gazdaságukra, mint az európaira, akkor egészen más lesz a versenyképességi lehetőségünk. A várható változásokra fel kell készülni. A magyar kormánynak erre meg is van a stratégiája.

Ennek része a gazdaságfejlesztési támogatási rendszer, amely a termelésbővítés ösztönzését ugyanúgy magában foglalja, mint a k+f vagy az export növelését, továbbá a munkahelyteremtés támogatását” – mondta a politikus.

Papp László, Debrecen polgármestere az Armin Trade csarnokának átadása kapcsán úgy fogalmazott: a város gazdaságának nagy, erős pillére a kis- és középvállalkozói szektor. A Debrecenben dolgozók több mint 60 százalékát foglalkoztatja, a megyeszékhely gazdasági teljesítményét tekintve pedig több mint 40 százalék származik innen. A városvezető támogatásáról biztosította a kft.-t, és közölte: a cél az, hogy az a cég, amelyik innen indulva képes volt Németországtól Kínáig terjedő disztribúciós hálózatot kiépíteni, tovább tudjon növekedni a közeljövőben.

DOMBI MARGIT

32 | FIGYELŐ 2021/28

F_30-32_armin.indd 32

2021. 07. 12. 17:50

| CÉGVILÁG |

A NAGYOBBAK FELÉ FORDULNAK A SZÉCHENYI ALAPOK JOBBÁGY DÉNES | A nagyobb cégek, jelentősebb összegű befektetések felé fordul a hat alapban 108 milliárd forintot kezelő Széchenyi Alapok. Tavalyelőtt a tranzakcióik értéke átlagosan 280 millió forint körül alakult, de 2020-ban az átlagos befektetési méret már elérte az 1,6 milliárdot. Sőt, a 2019-es 3 milliárddal szemben a múlt évben már 15 milliárd forintot meghaladó összeget helyeztek ki. Elindították tehát a nagyvállalati invesztíciókat, így alaponként 2–10 milliárdosra nőtt a felső befektetési korlát. A pénzügyi intézmény elnök-vezérigazgatója nyilatkozott lapunknak.

Milyen lesz a Covid utáni világ a hazai innovatív kkv-s tőkebefektetések szempontjából?

– A pandémia alatt megötszöröztük a befektetési aktivitásunkat. A 2019-es 3 milliárddal szemben tavaly 15 milliárd forintot meghaladó összeget helyeztünk ki. A Covid-válság megtanított minket még koncentráltabban dolgozni, megtaláltuk a hazai gazdaság legígéretesebb szegmenseit. Széles iparági skálán fektettünk be, az önvezető autózástól a naperőműveken keresztül a digitális bankolásig. Már a tavalyi invesztícióink is előrevetítettek egy még erőteljesebb technológiai, innovációs trendet.

– Mi változott?

– Előtérbe került a digitalizáció, a mobilitás, és egyre fontosabb a fenntarthatóság. Arra számítunk, hogy ezek a járvány alatt felerősödött transzformációk folytatódnak, de rajta tartjuk

a szemünket a hagyományos iparágakon is, és ahol jó lehetőséget látunk a bővülésre, a megtérülésre, ott befektetünk. Ilyen volt például a vasúti szállítmányozó CER-csoportba történt 2 milliárd forintos invesztíciónk.

– Az SZTA napi működése hogyan változik az elmúlt másfél év tükrében?

– Tavaly nemcsak az elnevezésünkben és az arculatunkban újultunk meg, hanem a befektetési lehetőségek körét is jelentősen bővítettük, új piacok felé nyitottunk és megemeltük az invesztíciós összegeket. Más szervezeti struktúrában vadonatúj csapatot építettünk kiemelkedő tranzakciós tapasztalattal felvértezett kollégákkal, ezzel is támogatva a befektetési aktivitás felpörgetését.

– Konkrétabban mi az, ami változott a tőkét kereső cégek szempontjából?

– Elindítottuk a nagyvállalati befektetéseket, valamint a Kék Bolygó Alapítvánnyal közösen létrehoztunk egy fenntarthatósági fókuszú alapot. Az eddigi 100-200 milliós átlagos invesztí-

ciós méretről alaponként 2–10 milliárd forintra nőtt a felső befektetési korlát, de több alap részvétele esetén ennél nagyobb kihelyezés is lehetséges.

– Vannak többszereplős befektetéseik is?

– Igen, tető alá hozhatunk független magánbefektetővel együtt végrehajtott piaci alapú invesztíciókat is, ahol a társbefektető legalább a 30 százalékát biztosítja az adott tőkeemelésnek. Jelenleg hat alapban 108 milliárd forintot kezelünk. Célunk a hazai vállalati szféra erősítése, értékteremtő és hosszú távú befektetések támogatása, amelyek révén a magyar cégek méretben és teljesítményben is tovább növekedhetnek.

– Mennyire drágul a vállalatok számára a forrás most, hogy elindult az MNB kamatemelési ciklusa?

– Továbbra is rengeteg az elérhető pénz a piacon, s a tőkeválaszték is jelentősen bővült tavaly, jórészt a kormányzati lé2021/28 FIGYELŐ | 33

F_33-35_jobbagyi.indd 33

2021. 07. 12. 17:51

Egy újabb, idei befektetésünk a Billingo.

pések hatására. A különböző befektetői feltételrendszerek természetesen eltérnek, de a „minőségi” cégek ma tudnak találni hazai „minőségi” invesztort. Egyelőre nem kell attól tartani, hogy aki bizonyított üzleti modellel keres forrást, az nem vagy túl drágán jut hozzá.

– Mintha a nagy globális startupláz alábbhagyott volna a járvánnyal, vagy talán más területek felé fordult. Mi lesz itt a jó stratégia egy kis-közepes hazai innovatív társaság számára?

– Az európai startupok több befektetéshez jutottak 2021 első fél évében, mint 2020 azonos időszakában. A tranzakcióknak nem a száma, hanem a nagyságrendje nőtt, különösen a technológiai szektorban. A digitalizáció és a fenntarthatóság egyértelmű trend, ami a befektetések irányultságát illeti. Ezek nem vertikális, hanem horizontális, szektorokat

átölelő mozgások. A poszt-covidos időszak rengeteg lehetőséget tartogat a hazai kkv-knak. Arra biztatjuk e vállalkozásokat, hogy ők is merjenek naggyá válni.

– Mi következik a Covid utáni világból az uniós és a régiós tőkések, cégek számára?

– Az amerikai tengerészgyalogosok jelmondata: „Improvizálj, alkalmazkodj és kerekedj felül!” Sosem volt aktuálisabb ez a megközelítés az üzleti életben, a vállalatvezetésben. Tavaly egész piacok váltak kiszámíthatatlanná, tervezhetetlenné, teljes beszállítói láncok álltak le. Az jöhetett ki ebből győztesen, aki gyorsan és rugalmasan tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ezt a tanulságot és képességet jó lesz

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| CÉGVILÁG |

34 | FIGYELŐ 2021/28

F_33-35_jobbagyi.indd 34

2021. 07. 12. 17:51

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY Villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ugyanott posztgraduális számítástechnikai szakmérnöki diplomát is szerzett. Tanult a franciaországi Inseaden, NagyBritanniában, az USA-ban és Kanadában is.

Pályája kezdetén a Videoton Fejlesztési Intézet szoftverfejlesztő munkatársa, majd csoportvezető lett.

Ezt követően a Műszertechnika Holding Kft.-nél elnökhelyettesi tanácsadóként, azután adatkommunikációs igazgatóként tevékenykedett.

1993–95-ben a Hungaro DigiTel Kft. (Antenna Hungária, Portugal Telecom) vezérigazgatója volt.

1996-ban a Matáv Rt. marketingvezérigazgató-helyetteseként dolgozott.

1997–2001-ben az RWE-többségű Novacom Távközlési Kft. alapító-vezérigazgatója volt.

2001-től 2002-ig az Államháztartási Hivatal informatikai elnökhelyetteseként, valamint az Eximbank Zrt. igazgatósági tagjaként tevékenykedett.

2002–10-ben mint tanácsadó dolgozott.

2010 és 2013 között az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. igazgatója volt.

2011-től 2013-ig tagja volt a Terra Invest Zrt. felügyelőbizottságának, 2011-től 2015-ig pedig a Diákhitel Zrt. ügydöntő felügyelőbizottságának.

2013–15-ben az MFB Csoporthoz tartozó Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának az elnökeként és vezérigazgatójaként tevékenykedett.

2015-ben a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatói tanácsadója lett.

2017-től a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági, 2018-tól pedig a Lead Ventures Zrt. befektetési bizottsági tagja lett.

2019-től a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Felsőfokon beszél angolul, három felnőtt gyermek édesapja.

megtartani, sőt továbbfejleszteni. Azt is be kell látnunk, hogy a fenntarthatóság szükségszerűen versenyképességi tényezővé válik. Főképp, ha a vállalkozásunk fenntartásáról beszélünk! A jövőben az jut kedvezőbb feltételekkel forráshoz, aki tesz is azért, hogy versenyképes legyen. Ezenkívül egyfajta kettős mércének is meg kell majd felelni. A jó üzleti, pénzügyi teljesítmény mellett megfelelő nem pénzügyi eredményeket is fel kell tudni mutatni az ESG területén.

– Mi az SZTA stratégiája a Kárpátmedencei piacokon?

– Olyan befektetéseket keresünk, amelyekben megvan a lehetőség arra, hogy túlnőjenek az ország határain. Míg a második világháború előtt számos vi-

lágmárkánk volt, ma sokkal nehezebben tudok felsorolni ilyeneket. Szeretnénk azért tenni, hogy ez megváltozzon. Úgy gondolom, ha egyszer mi, magyarok már képesek voltunk erre, akkor újra meg tudjuk csinálni. Csírájában már több vállalkozásban ott van ez a lehetőség. Azonban ehhez a legtöbb esetben nem elég az állami támogatás és a banki finanszírozás, tőke is kell.

– Milyen cégeket céloznak mostanság?

– Míg 2019-ben a tranzakcióink értéke átlagosan 280 millió forint körül alakult, addig tavaly az átlagos befektetési méretünk elérte az 1,6 milliárdot. Inkább mennyiségileg kevesebb befektetést, de összegszerűen nagyobbakat szeretnénk a

jövőben is végrehajtani. Egyaránt célozzuk az innovatív és a hagyományos szektorokat, s szívesen fektetünk be más alapokkal partnerségben. Az alapjaink sokfélesége nagy fokú rugalmasságot biztosít számunkra ahhoz, hogy mind földrajzilag, mind iparágilag széles skálán mozoghassanak a befektetéseink. Előfordul olyan is, hogy egy-egy gyorsan növekvő szektor szereplőjébe több körben is invesztálunk. Ilyen volt tavaly például az AImotive az önvezető-technológia vagy az Electron Holding a naperőmű-fejlesztés és -üzemeltetés terén.

– Van magyar vagy magyar érdekeltségű, esetleg kelet-közép-európai nagy dobás a vállalataik között?

– Jó példa erre a vasúti szállítmányozó CER-csoport, amely tavaly már szinte az egész régióban szállított. A Gránit Bank pedig a digitális bankolás élharcosa. Egy újabb, idei befektetésünk a Billingo, amely az egyik vezető szereplője az online számlázási piacnak, és hamarosan kilép a határainkon túlra. Az AnimalSoft precíziós állattenyésztési szoftvere, a Livestocker már Hollandiában is bizonyított. De tudok divatipari példát is hozni: az Aeron márka júniusban nyitott a Harrods londoni luxusáruházban.

– Mi kellene ahhoz, hogy Magyarország az észt vagy a szingapúri példát, de legalábbis a bécsi, varsói, esetleg berlini innovációs erőt mutassa fel a nemzetközi startupfelhozatalban?

– Ezzel kapcsolatban is vannak határozott elképzeléseink, amelyekkel reményeink szerint a hazai startup-ökoszisztéma fejlődését tovább tudjuk segíteni, de egyelőre ezekről nem mondhatok többet…

HG 2021/28 FIGYELŐ | 35

F_33-35_jobbagyi.indd 35

2021. 07. 12. 17:51

| CÉGVILÁG |

BIZTATÓ SZEZONKEZDET

Lapzártánk pillanatában indult meg a magyar dinnye betakarítása a földekről. Az első körben Békés indul, majd bekapcsolódik az ellátásba Tolna, Fejér, valamint Baranya. A hónap végén kezdik meg a szüretet a jászsági és a hevesi területeken, augusztusban pedig SzabolcsSzatmár-Bereg nyújtja majd az ellátás jelentősebb részét. A szakemberek arra számítanak, hogy lapunk megjelenése idején ellepi az itthoni standokat a hazai ter-

més, a helyzet azonban az, hogy például a Balaton környékén már jó ideje hozzá lehet jutni magyar dinnyéhez, de csak közvetlenül a termelőktől. Magyarán számukra, ha kisüzemben is, de már elindult a szezon.

IMPORT

Jóval a szezonkezdet előtt megjelent az importdinnye, főleg olasz termés, amelynek a kilogrammjához 500 forintért lehe-

tett hozzájutni a piacon. Az út menti árusoknál volt olcsóbb és drágább is. A lényeg azonban az, hogy dömpingszerűen jelent meg, ami erőteljes hatással volt az árakra. Ez nagyban befolyásolhatja a magyar dinnye nyitóárát is, attól függően persze, hogy a hazai termés megjelenése előtt kivezetik-e a kereskedők az impor-

FOTÓ: GETTY IMAGES

DINNYE | Bár az olasz dinnyék alaposan elárasztották a szezonelőt, és az import általában rosszat tesz a magyar dinnye felvásárlási árának, most azonban a nagy meleg ad némi reményt a termelőknek, nemcsak az ellenérték tekintetében, hanem a termésmennyiség szempontjából is.

36 | FIGYELŐ 2021/28

F_36-37_dinnye.indd 36

2021. 07. 12. 17:51

| CÉGVILÁG |

A felvásárlási árakról egyelőre nem jött ki információ.

a betakarításhoz szükséges munkaerő drágulása. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint ebben az esztendőben 3500 hektáron termesztenek dinnyét. Ez a terület a korábbi években 4800 hektár volt, majd lassan, de biztosan visszaszorult 4000-4200-ra. A hatékonyság növelésével azonban már a jelenlegi termőterületen is jelentős terméshozam érhető el, ráadásul most a nagy meleg is kedvezett a dinnyének, jóllehet az aszály nem.

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a tavalyi 170 ezer után ez évet tekintve 200 ezer tonnában reménykedik, amire biztató jelek vannak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a múlt esztendőben 200-220 ezer tonnát vártak. Mindenesetre a hazai dinnyetermés nagyban függ az időjárástól. Ha most jönnek a viharok, az az érést és persze a betakarítást is nagyban befolyásolja. Az ideális az lenne, ha a termelői szektor a teljes dinnyeszezonban nagyjából 14-15 milliárdos árbevételre tenne szert – ehhez képest immár két éve valamivel tízmilliárd forint feletti az összeg. A kiskereskedelmi árakkal számolva azonban a teljes forgalom bőven átlépi a 20 milliárd forintot.

FOGYASZTÁS

tot, vagy nemes egyszerűséggel lenyomják az ellenértékét. Ha nem, akkor a magyar dinnye is a bűvös 500 forint körüli áron jelenhet meg a piacokon, és csak úgy válik olcsóbbá, ahogy bekapcsolódnak az ellátásba a nagykereskedelmi láncok is. Az viszont borítékolható, hogy 350 forint környéke lesz az árhatár a boltokban, míg a piacokon minőségtől függően 400-500 forint.

KÖLTSÉGEK

A felvásárlási árakról egyelőre nem jött ki információ lapzártánkkor, de nagyot nem tévedhetünk 80-90 forint környéki ellenértékekkel. Egy ideje már ezen a szinten mozognak – persze néhány forint eltérés is 100 milliós többletet vagy veszteséget generálhat a termelőknek. Tavaly a koronavírus-járvány miatti problémahalmaz okozott fejtörést nekik, az idén a rezsi és

A hazai vásárlók éves szinten 12-15 kilogramm dinnyét fogyasztanak, ami a tíz-tizenkét esztendővel ezelőtti szinthez képest jelentős javulás, hiszen akkor 8-9 kilogramm fogyott fejenként. A terméket egy-két éve erősen reklámozzák az illetékes szervezetek, aminek a hatására ismét közkedveltté vált. Ha a meleg kitart júliusban és augusztus elején, rekordfogyasztás is lehet, ugyanis a dinnyevásárlás erősen függ a kánikulától. Ha sikerül elérni a 15 kilogrammot, akkor a magyarországi termés kétharmada valóban belföldön talál gazdára.

EXPORT

Mindez azt jelenti, hogy 200 ezer tonnás termésnél 50 ezer tonna juthat kivitelre, ami javíthatja a hazai termelők pozícióját. A pandémia előtt a nagy kereskedelmi láncok akkora tételeket kötöttek le, amelyekből a regionális üzlethálózatukat is képesek voltak ellátni. A magyar dinnye fő exportpiaca Lengyelország, Szlovákia és Csehország, de szokott jutni (mostanában viszonylag kevés) Ausztriába is. Tőlünk délebbre viszont már nem, ugyanis jellemzően ott is jó dinnyetermő földek vannak, ahol pedig nem, ott a görög és

az olasz import a jellemző. A külpiacokon az elmúlt években komoly konkurensek jelentek meg, de a várhatóan jó és nagy mennyiségű idei termés előrelépést hozhat. Ugyanakkor a külföldi piacok visszahódításához jelentős fejlesztésekre lesz szükség – fogalmazott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A jelek szerint a fejlesztésekre jut majd forrás, az agráriumba érkező támogatások ilyen célra is felhasználhatók. Ugyanakkor a termelés és a piac bővítéséhez fontos lenne a termelői szervezetek tevékenységének az újraszabályozása is, továbbá a gazdák érdekeinek az érvényesítése.

HAZAI

A járvány alaposan átírta a gazdaság működését, de 2019-ben már jól körvonalazódott, hogy megindult a párbeszéd a kiskereskedelmi és a termelői felek között, s jellemzően jól megértik egymást. Így volt ez a dinnyeszektorban is, ahol a kiskereskedők igyekeztek megfelelő árképzéssel értékesíteni a terméket, megfelelő átvételi árak mellett. Nem valószínű, hogy ezt a status quót most bármi megzavarná, hacsak nem valami előre nem látott importdömping. Ugyanakkor a dinynyepiac nem olyan nagy méretű, hogy azt most bárki megzavarja. A behozatal sem tesz a forgalomhoz milliárdokat, inkább néhány száz milliót.

SÁRGADINNYE

Az idén sárgadinnyéből – az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt – a vásárlók egyre inkább a kisebb, legfeljebb átlagos méretű, 1,5-2 kg-os gyümölcsöket részesítik előnyben, ehhez igazodott a termelés is. A vetőmageladási és a termésbecslési adatok alapján mintegy 480 hektáron termesztik az idén a sárgadinnyét, a termőterület valamelyest nőtt tavalyhoz képest. A termőterületek nagyjából harmada Bács-Kiskun, további harmada Békés és Csongrád-Csanád megyében található. Jelentős földek vannak még Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, a többi térségben szórványosan, jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.

HŐNYI GYULA 2021/28 FIGYELŐ | 37

F_36-37_dinnye.indd 37

2021. 07. 12. 17:51

| CÉGVILÁG |

FOGYÁS, DE MOST TÉNYLEG MÁSKÉNT!

MINDIET | Tudományos, főként pszichológiai alapú módszertant dolgoztak ki és alkalmaznak a gyakorlatban a túlsúly csökkentésére. Kasek Roland vezetési tanácsadó és pszichológus elsősorban a nemzetközi piacot, a vállalati nagy ügyfeleket célozza a MINDiet nevű rendszerrel, e különleges megközelítéssel, programmal.

Kasek Roland CMC-, azaz minősített vezetési tanácsadó fokozatú szakember. Szakterülete a fenntartható teljesítmény objektív eredményekben mért fejlesztése és a mentális egészség megőrzése úgy, hogy a hangsúly a fenntarthatóságon marad. A pszichológusnak évtizedes tapasztalata van mind a néhány fős cégek, mind a több ezer munkavállalót foglalkoztató vállalatok stratégiai döntéseinek előkészítésében, üzleti céljainak elérésében.

Kutatóként a döntések minőségét meghatározó alapvető emlékezeti és érzelmi rendszerek működését vizsgálja, mégpedig diagnosztikai és intervenciófejlesztési céllal, jelenleg a Semmelweis Egyetem Mentális egészségtudományok doktori programjának a keretében.

Egyetemi oktatóként a kutatási területéhez és az általa alkalmazott módszertanhoz kapcsolódó tematikájú kurzusokat vezet több intézményben. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy néhány cégnél

már nemcsak felismerték a túlhajszoltság jelenségét, hanem mélységében is foglalkoznak ezzel a problémakörrel – mondta Kasek Roland. A stressz okozta testsúlygyarapodás megakadályozására jött létre a MINDiet, amely összetett, személyre szabott megoldást nyújt a túlsúly valódi okainak a megszüntetésére. Ügyfeleik többnyire orvosaik tanácsára vagy – súlyosabb esetben – parancsára keresik a megoldást, és már megtapasztalták, hogy haszontalanok számukra a kúrák, a tüneti kezelések. Az új projekt különlegessége az a megközelítés, hogy az egészséges életmód valójában csupán a MINDiet-folyamat mellékhatása. Vagyis az ép lélek állítja helyre a testi egyensúlyt, amit laborban, orvosi diagnosztikai eszközökkel, a testösszetételi arányt és az életkor szerinti anyag-

Jelenleg a szakorvosokkal dolgoznak együtt.

cserét is figyelembe véve vizsgálnak.

Teljesen objektíven, fiziológiai változókkal mérve.

Az elméleti háttér feltárását és a kutatási fázist követő pilotprojekt sikeres zárása után a metódus alkalmazása gyakran még orvosi értelemben eleve kudarcra ítélt helyzetekben is képes jelentős változás előidézésére. A tipikus ügyfél heti egy kilogramm zsírt ad le edzés nélkül, miközben jókat eszik, egyre jobban alszik, napról napra energikusabb, és néhány egyszerű szabály betartásán kívül semmi dolga a fogyással, mivel lelkileg már rendben van, s ezért mentálisan, intuitív alapon dolgozik a testi egészségén.

SZEMÉLYRE SZABVA

A projekt eddigi legfontosabb eredménye a társaság saját működési kereteinek a megteremtése volt. Először is a tanácsadói kapacitás legfeljebb három konzultációt enged napi szinten, és a megfelelő díjazási struktúrának köszönhetően heti négy napban rögzítették a tanácsadói munkahetet. Ez az ügyfelek számára is hatalmas előnyt jelent a közös munka folyamán, mivel a tanácsadójuk így sokkal jobb minőséget képes nyújtani a futószalagszerű rendeléssel összevetve.

Az első mérföldkő a módszer véglegesítése és részletes, alapos leírása volt, hogy pszichológusok számára pontosan, mégis könnyebben elsajátíthatóvá

38 | FIGYELŐ 2021/28

F_38-39_Mindiet.indd 38

2021. 07. 12. 17:52

FOTÓ: LISZTIK ERIKA

| CÉGVILÁG |

váljon. (Kézikönyvszerűen, lépésről lépésre kellett leírni – gyakorlatilag egy tankönyv formájában – az eljárást.) Fontos tényező ugyanis, hogy a komplex lélektani háttér miatt ez a metódus – és a felhasználása – megköveteli a megfelelő szakmai előképzettséget, a hivatástudatot és a közös morális-etikai hátteret. A képzés így is három év – a vonatkozó elméleti alapokat követően gyakorlati modulokkal folytatódik. A tanácsadójelöltek az oktatás utolsó fázisában szoros felügyelet mellett kezdenek dolgozni az első ügyfeleikkel. A záróvizsgájuk a sikeres életmódváltás megvalósítása három, eltérő összetételű egészségügyi hátterű kliens esetében.

A második fontos fejlesztés tavaly, a világjárvány miatti lezárások okán vált égetően szükségessé: a személyes jelenlétet igénylő foglalkozásokat sikerült digitalizálni és videóhívások révén

történő lebonyolítással is eredményessé alakítani. Közben pedig a nemzetközi szakma is felfigyelt a magyar innovációra: a Most innovative holistic health program 2021 díját a közelmúltban kapták meg az angliai LUX Life magazintól, méghozzá az idei Health, Beauty & Wellness Awards keretében.

KIHÍVÁSOK

Kasek Rolandot nemcsak azóta hívták számos külföldi szereplésre, hanem korábban is. Szerencsére azt tapasztalta, hogy a kinti szakemberek szintén elismerően nyilatkoznak az elmúlt hétnyolc évben elért eredményeiről. Ráadásul a határon túlról történő megkeresések nem csak előadás megtartásá-

ról szólnak: üzleti célból is egyre gyakoribbak, főleg befektetői oldalról és a vállalati egészségprogramok szervezői részéről. Az alapító szerint a legnagyobb kihívás számukra a rengeteg tévhit és a hatalmas médiazaj a fogyókúrás termékek, módszerek körül. A nem működő kúrákat, kúraszerű beavatkozásokat kínálók gyakorlatilag egymásnak passzolják az egyre elkeseredettebb és emiatt mind radikálisabb beavatkozásokkal próbálkozó ügyfeleket, akik az igénybe vett termék vagy szolgáltatás kudarcát a sajátjukként élik meg – fejtette ki a pszichológus. Sajnos az esetek többségében ez azt is jelenti, hogy a számos fogyást követő visszahízás valójában „raktározásban kiválóan kiképzett” testet eredményez, amelyet aztán tényleg elég nehéz helyreállítani. „Mi gyakorlatilag csak olyan ügyfelekkel találkozunk, akik már rájöttek arra, hogy az egyensúlyuk helyreállítása természetes módon vezet a legbiztonságosabb eredményre, és hosszú távon ez az egyetlen fenntartható megoldás” – mondta a szakember.

A metódus fejlesztését a jövőben is itthon tervezi Kasek Roland. Jelenleg a szakorvosokkal való együttműködés folyamatának a véglegesítésén dolgozik, és kooperációs lehetőségekről tárgyal intézményi partnerjelöltekkel is.

Olyan orvosokat keres, akik megértik, hogy egy egyre egészségesebb állapot elérését kell támogatniuk az egészségtelen állapot kiegyensúlyozása helyett.

A projektet eddig saját forrásból finanszírozta az alapító, az idén kezdett szakmai, illetve pénzügyi befektető keresésébe. Ám végül – legalábbis a jelenlegi fázisban – egy bank adta a legjobb ajánlatot. Már csak azért is, mert az üzleti értelemben szintén értelmezhető árbevételt hozó működés jövőre indul. A befektetők és a piacok keresésében a Pozi nevű, tehetségeket és ötleteket felkutatni, felfuttatni segítő startupcsapattal működnek együtt. Ez a kezdeményezés ugyanis a külföldi terjeszkedést, a képzési tevékenységet, valamint a franchise beindítását is segítheti.

HG 2021/28 FIGYELŐ | 39

F_38-39_Mindiet.indd 39

2021. 07. 12. 17:52

| SZEMÉLYI HÍREK |

NÉMET–MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARA

BARBARA ZOLLMANN

PWC MAGYARORSZÁG

MEZEI SZABOLCS ÉS KŐMÍVES KRISZTINA

Két új cégtársat nevezett ki a PwC Magyarország: dr. Kőmíves Krisztina az adótanácsadási üzletágat, Mezei Szabolcs a közszolgálati tanácsadási területet erősíti új pozíciójában.

Az előbbi szakember 2006-ban, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól igazolt a PwC-hez. Fő szakterülete a magyar és külföldi ügyfelek könyvelési, adóbevallási, bérszámfejtési tevékenységének az irányítása. Az utóbbi cégtárs korábban dolgozott a Belügyminisztériumban, az elmúlt három évben pedig a PwC közszolgálati szervezetekre szakosodott csapatát építette fel.

MAGYAR BANKHOLDING

DR. VINNAI BALÁZS

Dr. Vinnai Balázs, a digitális bankolás nemzetközileg elismert szakembere elnöki főtanácsadóként és a vezető testület tagjaként mától a Magyar Bankholding Zrt. csapatát erősíti. Az egyik legsikeresebb magyar technológiai vállalkozó feladata a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank digitális transzformációja lesz. A szakember a digitális banki termékekkel és webes alkalmazásokkal foglalkozó IND Group alapítójaként vált ismertté. A céget 16 év növekedés után 2014-ben felvásárolta a londoni központú Misys. Pályafutását a fintechmulti digitális csatornákért felelős alelnökeként, majd utódvállalata, a Finastra digitális vezetőjeként és globális alelnökeként folytatta.

Vinnai Balázs az ugyancsak a finteches szektorban működő magántőke- és smart money tanácsadó cég, a BnL Growth Partners, valamint a Codecool, Kelet-Közép-Európa vezető programozóiskolájának az alapítója is. 2018 óta a pénzügyi szoftverekkel és digitális banki értékesítéssel foglalkozó W.UP befektetője és elnöke. 2020-tól az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért elnöki tisztségét is betölti.

AMAZON

ANDY JASSY Miután a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos átült az általa létrehozott cégóriás ügyvezető elnöki székébe, Andy Jassy lett az elektronikus kiskereskedelemben élenjáró vállalat vezérigazgatója. Az új vezető a Harvardon, üzleti szakon szerzett diplomát, az Amazonhoz pedig 1997-ben csatlakozott. Az internetes szolgáltatásokért felelős csapatot irányította évtizedekig, főnöksége alatt vált a felhőalapú szolgáltatások piacának (is) meghatározó szereplőjévé az Amazon. A könyvesboltból IT- és e-kereskedelmi társasággá fejlődött cég legfontosabb ügyeibe – új pozíciójában – Bezosnak továbbra is marad beleszólása, de elsősorban már a friss projektjeivel kíván foglalkozni.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Az Egyesült Államokban és Koreában szerzett tapasztalatot a nemzetközi német kereskedelmi kamarai hálózatnál Barbara Zollmann, aki a 16 év után nyugdíjba vonuló Gabriel A. Brennauert váltja a hazánkban működő szervezet élén. A több mint 900 tagot számláló DUIHK az elmúlt években jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a német–magyar gazdasági kapcsolatok intenzívvé, dinamikussá váljanak. A szakember 2014 óta a szöuli Német–Koreai Ipari és Kereskedelmi Kamarának, valamint leányvállalatának az ügyvezetője volt. A Magyarországon is fontos oktatási és energetikai kérdések mellett az innováció, a startupok és a CSR szintén munkájának a középpontjában állt.

40 | FIGYELŐ 2021/28

F_40_szemelyihirek.indd 40

2021. 07. 12. 17:53

SIKERRE ÍTÉLVE

BABAVÁRÓ HITEL Az előzetesen vártnál is jóval intenzívebb az érdeklődés az immár két éve elérhető babaváró kölcsön iránt. A stabil keresletet a kedvező feltételek is magyarázzák.

Minden túlzás nélkül sikertörténetnek nevezhető a babaváró konstrukció első két éve. A 2019 júliusa óta elérhető, állami támogatás mellett nyújtott hitel állománya május végére megközelítette az 1285 milliárd forintot, így a lakossági portfólió 15 százalékát már ez a kölcsön adja. A gyors térnyerést szintén jól szemlélteti, hogy ez a mennyiség már meghaladja a személyi kölcsönökét és a szabad felhasználású jelzáloghitelekét is, így – a lakáshitelek után – a második legfontosabb lakossági konstrukciónak számít Magyarországon.

BEINDULT A FOLYÓSÍTÁS A GRÁNITNÁL Ez év júniusáig több mint kétszer annyi babaváró kölcsönt folyósított a Gránit Bank, mint az előző esztendő azonos időszakában – közölte a pénzügyi szolgáltató. A jelentős növekedésben szerepet játszik az online hitelfelvételi folyamat kialakítása, amely február végétől a VideóBankban megköthető hitelszerződéssel teljessé vált, vagyis a kölcsönfelvétel 100 százalékban online intézhető. A fizikai megjelenés nélküli műveletet júniusban már az igénylők 98 százaléka választotta. A babaváró kölcsönt a Gránit Banknál kérő fiatal párok többsége lakáscélra – vásárlásra vagy felújításra – kívánta felhasználni, míg a negyedük biztonsági tartalékként vagy hitelkiváltás céljából vette fel.

KEDVEZŐ KONDÍCIÓK

A legfeljebb tízmillió forintos összegben igényelhető kölcsön leginkább a kedvező kondícióinak köszönheti a sikerét. A legnagyobb vonzereje a szabad felhasználás mellett az, hogy a felvett hitel már egy gyermek megszületése után is kamatmentessé válik, három gyermek után pedig megszűnhet a teljes fennálló tartozás.

A feltételek pedig egyáltalán nem teljesíthetetlenek: a hitelt olyan házaspárok igényelhetik, amelyeknél a feleség legalább 18 esztendős, de még nem töltötte be a 41. életévét. További fontos feltétel a legalább hároméves, folyamatos társadalombizto-

sítási jogviszony legalább az egyik házastársnál. Szintén lényeges kitétel, hogy az igénylőknek a banki hitelbírálat követelményeinek is meg kell felelniük, tehát a pénzügyi szolgáltatók a saját szabályrendszerük szerint vizsgálhatják az adós törlesztési képességét.

A konstrukció nagy előnye az is, hogy az igényléstől számított első, legalább 12 hetes várandósságnál, illetve az első gyer-

1300 1200 A BABAVÁRÓ HITEL 1100 Milliárd forint 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. 2019.

2020.

FOTÓ: HANS HELEMAN, GETTY IMAGES

ÁLLOMÁNYA

Forrás: MNB

II. III. IV. V. 2021.

mek megszületésével vagy örökbefogadásával három esztendeig szünetel a törlesztési kötelezettség – ennek megfelelően a futamidő is három évvel hosszabb lesz.

A második gyermeknél szintén felfüggeszthető három esztendőre a törlesztés, ezenkívül a gyermekvállalási támogatásnak köszönhetően a tartozás mértéke 30 százalékkal csökkenhet. Ha pedig a kérelmező házaspárnak ikrei születnek, három plusz két évre is kérhető a törlesztés szüneteltetése.

NEM ÁRTOTT A PIACNAK

A babaváró megjelenésekor sokan tartottak attól, hogy a támogatott konstrukció „kannibalizálja” a lakossági hitelpiacot, elszívja a kereslet egy részét a lakáshitelek és a személyi kölcsönök elől. Ez a félelem végül nem bizonyult indokoltnak: annak ellenére, hogy a babaváró stabilan havi 45-50 milliárd forintnyi új szerződést hoz, ez nem vagy csak alig látszik az egyéb konstrukciók számain. Felmérések szerint egyébként a támogatott konstrukciót a legnagyobb részben lakáscélra fordítják az igénylő házaspárok, tehát vagy vásárolnak, vagy felújítanak, bővítenek a kölcsönből. A most hatályos szabályozás szerint a babaváró 2022 végéig marad része a családtámogatási rendszernek, tehát a várható kivezetésig még csaknem másfél év hátravan. A viszonylag stabil kereslet ellenére ugyanakkor nehéz megjósolni, hogy mekkora állományt halmozhatnak fel az előttünk álló időszakban az igénylők, hiszen a vállalt gyermekek megszületése jelentősen csökkentheti a fennálló tartozások mennyiségét.

BARÁT MIHÁLY 2021/28 FIGYELŐ | 41

F_41_babavaro.indd 41

2021. 07. 12. 18:11

| PÉNZ BESZÉL |

MEGKÖNNYÍTIK A KISZÁLLÁST A Magyar Nemzeti Bank elvárja a pénzügyi intézményektől, hogy ne számítsanak fel díjat, ha ügyfeleik teljesen vagy részben előtörlesztenék a moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozásukat – derül ki abból a vezetői körlevélből, amelyet e hónap elején tett közzé honlapján az MNB. A jegybank felügyeleti szabályozó dokumentumában szorgalmazza, hogy a klienseknek legyen lehetőségük díjmentes szerződésmódosításra akkor is, ha a meghosszabbított futamidő mérséklése érdekében önkéntesen nagyobb

összegű havi törlesztőrészlet megfizetését vállalják. A lakossági ügyfeleknél – tették hozzá – a pénzügyi intézményeknek ennek kapcsán természetesen figyelembe kell venniük a jövedelemarányos törlesztési mutatóra vonatkozó adósságfékszabály előírásait is. A központi bank emellett elvárja, hogy e díjmentes szerződésmódosítási lehetőségeket a pénzügyi intézmények legalább 2022. december 31-ig biztosítsák ügyfeleiknek, és a honlapjukon is nyújtsanak a témában tájékoztatást.

TÖRLESZTÉSRE BUZDÍTANAK

Az MNB lépésének a célja egyértelmű: minél vonzóbbá kívánják tenni a normál

törlesztéshez való visszatérést azoknak az ügyfeleknek, akik ugyan tudnának fizetni, ám még mindig a moratóriumban vannak. A jegybank közleményében emlékeztetett arra is: az elmúlt időszakban többször jelezték a nyilvánosságnak, hogy aki anyagilag megteheti, annak célszerű minél hamarabb folytatnia a törlesztést és kilépnie a moratóriumból. A koronavírus-járvány harmadik hullámának a végével, a javuló átoltottsággal és a gazdaság gyors újranyitásával a megfelelő jövedelemmel, tör-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

MORATÓRIUM | Díjmentessé tehetik a pénzügyi szolgáltatók a visszafizetési haladék alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozások előtörlesztését.

A bankszövetség támogatja a lépést, miközben arra biztat, hogy aki teheti, térjen vissza hitele törlesztéséhez.

42 | FIGYELŐ 2021/28

F_42-43_elotorlesztes.indd 42

2021. 07. 12. 18:48

| PÉNZ BESZÉL |

Alakulása* Milliárd forint

5775,7

lesztési forrással felvértezett ügyfelek számára a fizetési stopban való maradással elérhető előnyt hosszabb távon meghaladhatják a kockázatok. Ezeknél a klienseknél ugyanis – emelték ki – a hitel futamideje és a teljes visszafizetendő összeg fölöslegesen nő meg, hiszen a moratórium időszaka alatt a vissza nem fizetett tőkére továbbra is kamat és díj rakódik.

A körlevél megjelenése után pár nappal a Magyar Bankszövetség is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, így – ahogy az a közleményükből kiderül – azt javasolja tagbankjainak, hogy általánosan is vezessék be az egyedi esetekben már alkalmazott eljárást, miszerint a moratórium alatt felhalmozódott kamat- és díjtartozás megfizetésekor tekintsenek el az előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjak felszámításától. Emellett tegyék ugyancsak széles körben lehetővé, hogy ha a fogyasztó a meghosszabbított futamidő csökkentése érdekében nagyobb összegű törlesztőrészlet megfizetését vállalja, valamint az új törlesztőrészlet az adósságfékszabályoknak megfelel, akkor a szerződésmódosításhoz kapcsolódó banki díjat is engedje el a hitelintézet. „A bankszektor adminisztratív és anyagi terhet egyaránt vállalt a haladék biztosításával, mintegy hárommillió családnak és vállalkozásnak nyújtva ezzel segítséget. Az aktuális bankszámlaforgalmi adatok alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, ugyanakkor 81 százalékuk a jövedelem alapján jelenleg is tudná fizetni a hitelfelvételkor vállalt törlesztőrészleteket.

A gazdasági helyzet stabilizálódása megmutatkozik a moratóriumot igénybe vevők körének érdemi apadásán is. Jelenleg 30 ezer vállalati és egymillió la-

5879,3

HÁZTARTÁSOK HITELÁLLOMÁNYA 8586,4

7474,4

Megoszlása termékcsoportok szerint 2021. V., százalék Lakáshitel

6320,5

48,8 Egyéb

14,2

9,7 15,0

12,3 Személyi kölcsön

Babaváró hitel 2017

2018

*Adott év májusában.

2019

2020

2021

Szabad felhasználású jelzáloghitel Forrás: MNB

az OTP-nél sem tapasztaltak nagyobb számú érdeklődést az ügyfelek részéről a moratóriummal kapcsolatban. kossági ügyfél él még a banki fizetési haladékkal. A szövetség fenntartja álláspontját, hogy a továbbiakban a célzott segítségnyújtás indokolt, amellyel a ma még rászorulóknak akadályoktól mentes lehet a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való visszatérés” – áll a szervezet közleményében. „Felhívjuk a figyelmet – az MNB tájékoztatását is megerősítve –, hogy aki a moratóriumban marad, annak a tartozása kamatozik. Ezért mindenkit arra biztatunk: ha teheti, térjen vissza a korábbi szerződésében vállalt törlesztőrészletek fizetéséhez” – emelték ki.

MÁR KÉSZÜLNEK A BANKOK

„A meglévő folyamatok és rendszereink átállítása tart, hamarosan minden MNB-elvárásnak megfelelünk” – közölték a Figyelő érdeklődésére a Takarékbanknál, hozzátéve: ha az ügyfelek benyújtják előtörlesztési kérelmüket, mindenben az MNB-körlevélben foglaltaknak megfelelően járnak majd el.

A bejelentés óta eltelt viszonylag rövid idő miatt ugyanakkor egyelőre nem tapasztalnak tömeges szerződésmódosítási igényt a Takarékbanknál, a kliensek inkább még csak érdeklődnek.

Az OTP támogatja az MNB által megfogalmazott ajánlásokat: fogyasztási és lakáshiteleknél elő- vagy végtörlesztéshez kapcsolódó díjat a bank kizárólag a tőketörlesztésre számít fel, a fizetési moratórium időszaka alatt felhalmozott kamat- és díjtartozás megfizetését előtörlesztési díj nem terheli – közölték érdeklődésünkre a pénzügyi szolgáltatónál. Az elmúlt időszakban

LIMITÁLT TARIFÁK

Kérdés persze, mi történik akkor, ha valaki a tőketartozásából is szeretne lefaragni valamekkora részt, akár a haladék kapcsán, akár attól teljesen függetlenül. Az előtörlesztési díj maximális mértékét ma már jogszabály rögzíti: a fogyasztói hitelekről szóló törvény előírásai szerint az előtörleszteni kívánt tőkére vetített tarifa legfeljebb 2 százalékos lehet, de ha az adós a kamatforduló előtt bejelenti szándékát, akkor maximum másfél százalék. A személyi kölcsönöknél a maximális mérték 0,5, illetve 1 százalék a hátralévő futamidőtől függően, s a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknél is legfeljebb 1 százalékos lehet az előtörlesztés díja. Fontos kivételt jelent ugyanakkor, hogy évente egyszer díjmentesen is adott a lehetőség az előtörlesztésre abban az esetben, ha annak összege nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Az előtörlesztés kapcsán fontos figyelemmel lenni a jelzáloghitel felvételekor igényelt kedvezményekre is, mert a pénzügyi szolgáltatók nagy részénél egy bizonyos időn belül végrehajtott elő- vagy végtörlesztésnél ezeket vissza kell fizetni. Ezek jellemzően a hiteligényléshez kapcsolódó átvállalt vagy elengedett díjtételek, mint például az értékbecslés, a hitelbírálat vagy éppen a közjegyző díja is. Feltétlenül érdemes tehát előzetesen tájékozódni az előtörlesztés pontos feltételeiről annak érdekében, hogy a költségeket a lehető legkisebbre tudjuk szorítani.

BARÁT MIHÁLY 2021/28 FIGYELŐ | 43

F_42-43_elotorlesztes.indd 43

2021. 07. 12. 18:48

| TŐZSDE |

A Mol-csoport hat esztendeje kezdte el átalakítani töltőállomásait a Fresh Corner koncepció mentén, ma pedig már ezer helyszínen várják friss szendvicsekkel, pékáruval és hot doggal a vásárlókat – közölte a Figyelővel a társaság. A közlemény szerint az ötlet életrevalóságát jól alátámasztja, hogy a pandémia ellenére is regionális szinten 46 millió, ezen belül idehaza 9 millió csésze kávét adtak el tavaly, messze túlszárnyalva az összes kifejezetten a kávézásra szakosodott társaságot.

A TANKOLÁS MÁR NEM ELÉG

A magyar olajcég által készített fogyasztói kutatásokból kiderült, hogy az autósok többsége ma már többet igényel egy gyors tankolásnál: gasztronómiai élményt, rekreációt és változatosságot az utazás folyamán. A koncepció lényege pedig éppen az, hogy a finom kávén és harapnivalón túl minőségi időt kínál az utazóknak, annak minden szükséges kellékével.

Egyre több helyen várja terasz, szabadtéri fitneszpark, gyereksarok, pelenkázó és kutyafuttató a felfrissülni vágyókat. „A Fresh Corner-hálózat bővítésének a kiindulópontja a 2030-ig szóló hosszú

MOL | Átadta az ezredik Fresh Cornert a Mol. A vállalatcsoport mintegy hat évvel ezelőtt kezdte el a régió kilenc országában található töltőállomásait átalakítani benzinkúti kávézói megvalósításának jegyében.

távú stratégiánk volt, amely a fogyasztói igények minél szélesebb körű kielégítését célozza, egyre jobb minőségben. Az elmúlt években rengeteget tanultunk, és kemény munkánk eredményeként a vendéglátásban sikerült egy olyan magas színvonalat megteremtenünk, amelyet Csehországtól Montenegróig értékelnek a vevőink. A járvány után megújult erővel állunk a jövő kihívásai elé, és frissített hosszú távú stratégiánkkal összhangban

folytatjuk töltőállomásaink átalakítását, hogy még szélesebb közönséghez juttassuk el a Mol kiskereskedelmi szolgáltatásait” – mondta Ratatics Péter, a Molcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt években szerzett tudást és tapasztalatot a vállalat most két új helyszínen kamatoztatja. A leányfalui töltőállomás zöldtető- és zöldfalborítást kapott, továbbá a környéken népszerű kerékpározási szokásokhoz igazodva bicikliszervizpont

FOTÓ: MTI

BEVÁLT KONCEPCIÓ

SZLOVÉNIAI VÁSÁRLÁS A Mol-csoport június elején jelentette be, hogy megállapodott az OMV-vel: az OMV Downstream GmbH-tól mint közvetlen részvényestől megvásárolja az OMV Slovenija d. o. o. 92,25 százalékát, amelyben az Ina d. d. már 7,75 százalékos kisebbségi részesedéssel bír. A tranzakció 120 szlovén töltőállomást foglal magában. Az OMV Slovenija az ország második legnagyobb kiskereskedelmi hálózatát működteti három különböző márkanév alatt: OMV (108 egység), EuroTruck (4), Avanti/Diskont (8). A Mol-csoport az Inával együtt a felvásárolt cég nagykereskedelmi üzletágát is tartalmazó eszközök százszázalékos tulajdonosa lesz. A tranzakció versenyhatósági engedélyhez kötött. „Ez a lépés összhangban van azon stratégiai törekvésünkkel, melynek célja, hogy tovább bővítsük töltőállomás-hálózatunkat a már meglévő és a potenciális új kelet-közép-európai piacokon. A Mol további célkitűzése 2025-ig 2200-ra bővíteni a töltőállomások számát, vagy akár még többre, amennyiben további jó lehetőségek adódnak. Hiszem, hogy a fogyasztói szolgáltatásokban hatalmas potenciál rejlik az energiaátmenet folyamán” – mondta a tranzakció kapcsán Hernádi Zsolt, a csoport elnök-vezérigazgatója.

44 | FIGYELŐ 2021/28

F_44-45_mol+hirdi.indd 44

2021. 07. 12. 18:08

| TŐZSDE |

és e-bike-töltő is található itt. Az M43-as sztrádán, a Szent Gellért pihenőhelyen pedig az első hazai Fresh Corner Restaurant nyílik, ahol a már megszokott kínálaton túl meleg ételekkel is várják a betérőket, a vendéglátásba pedig beépítik a hazai Marché éttermek akvizíciója folyamán szerzett ismereteket is. A magyar– román határátkelő előtti utolsó töltőállomás a tranzitigények kiszolgálására is felkészült: a kamionsofőrök számára zuhanyzót és mosdót, AdBlue-s kútoszlopot, az elektromos járművel utazóknak két e-töltőt is kialakítanak.

FOTÓ: MOL

SZÉLESÍTIK A KÍNÁLATOT

A Mol honlapján található ismertető szerint a fogyasztói szolgáltatások üzletág (amely az üzemanyag-kiskereskedelemből és a mobilitásból áll) 2015-ben fejlesztette ki az új Fresh Corner üzleti koncepciót a töltőállomásokon található boltok forgalmának és az üzemanyag-értékesítés növelésének az érdekében, valamint azért, hogy az üzletekben rejlő kiaknázatlan, nem üzemanyag-értékesítéshez kapcsolódó bevételi és árréspotenciált kiaknázhassa. Az üzletág célja, hogy egyre inkább FMCG-kiskereskedővé váljon, s a Fresh Corner koncepcióját használja katalizátorként a nem üzemanyagból származó bolti bevételek növeléséhez és diverzifikálásához.

466 Magyarország

Ezenkívül a bolti nem üzemanyagtermékek és -szolgáltatások körének a szélesítése, az alternatív üzemanyagok értékesítése, valamint a növekvő digitalizáció együttesen nagy vonzerőt jelenthet az ügyfeleknek, támogatva mind az üzletlátogatások számának, mind az egy látogatásra jutó vásárlások összegének (kosárméret) a növekedését. A hosszú távon nyereséges és fenntartható bővülés biztosítása érdekében a Fresh Corner boltok számának a növelése során a kiskereskedelmi egységek diverzifikációján lesz a hangsúly a franchise-hálózat segítségével, annak érdekében, hogy a nem üzemanyag-bevételek fokozatosan leválaszthatók legye-

434 -TW[¥Y ország

304 (XJM ország

254

243

8_QT vákia

Románia

2021. VI. 9.

A MOL-CSOPORT 9 19ö 1142 8&.3&0 8? 2&

173 8_QT [­SNF

106

70

53

'TX_SNF 8_JWGNF -JWHJLT[NSF

&_ 42; 8QT[JSNOF RJL[¥X¥WQ¥X¥Y NX ƻL^JQJRGJ [­[J

2TSYJ negro

+TWW¥X 2TQ HXTUTWY

nek a csoport benzinkúthálózatáról. A tervekben szerepel, hogy a nem üzemanyaghoz kapcsolódó árrés 2025-re elérje a teljes árrés harmadát.

A kisebb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való felkészülésként – áll az ismertetőben – a fogyasztói szolgáltatások üzletág mobilitási részlege a 2030-ra szóló stratégia részeként 2016-ban elindította a tiszta, alternatív mobilitással kapcsolatos termékek és szolgáltatások bevezetését – ezek elősegítik a fokozatos elmozdulást a multimodális, tiszta és fenntartható közlekedés felé. Az új stratégiában a Molcsoport továbbra is növeli az elektromos töltési pontok számát a hálózatában és harmadik felek telephelyén, célul tűzve 2025-ig 500 töltőpont telepítését, hogy a kelet-közép-európai régió vezető mobilitási szolgáltatójává váljon. Ezenkívül cél az alternatív üzemanyagok választhatóságának a biztosítása, különös hangsúlyt fektetve a hidrogén-üzemanyagcellás mobilitásra. Bővítenék emellett a flottakezelési részleget is, az ITK Holding felvásárlását követően új hangsúlyt fektetve a tömegközlekedés felé történő terjeszkedésre.

BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

Hirdesd meg kiadó ingatlanodat INGYEN az Ingatlanbazáron!

MOST F_44-45_mol+hirdi.indd 45

Az ingyenes hirdetésfeladáshoz használd az ibalberlet2021 kuponkódot.

A 30 napos, fotós csomag ingyenes hirdetésfeladása 2021. augusztus 15-ig díjmentesen meghosszabbítható.

2021. 07. 12. 18:08

| TŐZSDE |

TÚLSÚLYBAN A VEVŐI OLDAL

FOTÓ: GETTY IMAGES

ÉRTÉKPAPÍROK | Új csúcsra nőtt május végére a háztartásoknál lévő értékpapírok állománya, ami leginkább annak köszönhető, hogy az év első öt hónapjában is nagy kedvvel vásároltak a kisbefektetők.

46 | FIGYELŐ 2021/28

F_46-47_ertekpapir.indd 46

2021. 07. 12. 18:01

| TŐZSDE |

A május is rekordot hozott a háztartások értékpapír-állományánál: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az év ötödik hónapjának a végén már 14 655,7 milliárd forintnyi értékpapír volt a kisbefektetők birtokában, ami igen erőteljes, 15,1 százalékos bővülést tükröz az egy esztendővel korábbi mennyiséghez képest. A közel 2000 milliárd forintos éves növekményhez elsősorban a vásárlások járultak hozzá.

Alakulása Milliárd forint

ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKBAN 14 655,7 Megoszlása 2021. V., százalék

12 730,0

8 062,2 2016

8 910,1

9 871,5

Állampapírok

10 642,8

Befektetési jegyek 2017

2018

2019

2020

2021

*Adott év májusában.

MARADT A DOMINANCIA

A lakossági értékpapír-állomány legnagyobb részét változatlanul az állampapírok adják, miután a mennyiségük májusra új csúcsra nőtt, meghaladva a 9560 milliárd forintot. Ez az állomány is igen dinamikus – éves alapon 14,4 százalékos – bővülés eredménye: ám hiába gyarapodott egy év alatt több mint 1200 milliárd forinttal a portfólió, az állampapírok részesedése – minimálisan ugyan, de – csökkent a teljes tortán belül, és májusban 65,2 százalékot tett ki.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a kisbefektetők az elmúlt időszak szerényebb keresletét követően ismét rátaláltak a lakossági állampapírokra. Az MNB adatai szerint a tranzakciók – vagyis a vételek és eladások – egyenlege 442,5 milliárdos pluszt mutatott az esztendő első öt hónapjában, szemben az egy évvel korábbi bő 301 milliárddal.

A befektetési jegyeknél is 14 százalékos éves állománynövekedést mutatnak a jegybank statisztikái, 4139,9 milliárd forintos mennyiség mellett. Itt szintén egyértelmű vásárlói túlsúlyt hozott az első öt hónap: a tranzakciók egyenlege 87,7 milliárdos pluszt mutatott, szemben az egy esztendővel azelőtti 96 milliárd forintos nettó eladással. Utóbbinál ugyanakkor meghatározó volt a koronavírusjárvány szerepe: tavaly sok kisbefektető szabadult meg a kockázatosabb eszközeitől, tartva az erőteljesebb negatív kilengésektől. A pandémia kitörése utáni ide-

ges hangulat pedig a befektetési jegyeket sem kímélte – igaz, utána ezen a piacon is gyorsan normalizálódott a helyzet. Az átértékelődésen ugyanakkor ez év első öt hónapjában is veszítettek a hazai befektetésijegy-tulajdonosok: igaz, az erre az időszakra kimutatott 6,7 milliárdos mínusz már jóval szebben mutat az egy esztendővel korábbi több mint 140 milliárdnál. Az átlagtól kissé elmaradó növekedési ütem miatt pedig a befektetési jegyek részesedése is csökkent valamelyest az értékpapír-portfólión belül: május végén 28,2 százalékot ért el, szemben tavalyi azonos időszaki 28,5-del.

VISZIK A RÉSZVÉNYEKET

A tőzsdei részvényeknél szintén történelmi rekordot hozott a május, legalábbis ami az állomány alakulását illeti: az ötödik hónap végére 886,6 milliárd forintra hízott a portfólió, ami kiugró mértékű, 32,1 százalékos bővülés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A növekedésben jelentős szerep jutott a háztartások vásárlásainak. Igaz, a tranzakciók egyenlege az idei első öt hónapban már csak 40,9 milliárdos pluszt mutatott, szemben az egy esztendővel azelőtti bő 130 milliárddal. Az átértékelődéseken pedig 70,9 milliárd forintot nyertek a részvényeknél a kisbefektetők, ami határozott előrelépés az egy évvel korábbi (szintén a koronavírus-járvány által előidézett) közel 155 milliárdos mínuszhoz képest.

Egyéb

65,3 28,2

Részvények 6,0 0,5

Forrás: MNB

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapokra, de különösen a múlt év második felére jellemző emelkedő trend után mi következik a világ tőzsdéin és persze a magyar piacon. A gazdasági újrakezdés várható kedvező hatásait ugyanis már nagyrészt beárazták a piacok, tehát nagy növekedésre a következő hónapoktól nem kell számítani, és a kisebb ingadozásokkal tarkított oldalazás közepette a vásárlási hajlandóság alakulása is bizonytalan a kisbefektetőknél.

A májusi állományi rekord nyomán ugyanakkor látványosan megugrott a tőzsdei részvények súlya a kisbefektetők értékpapír-portfóliójában: már hat százalékot ért el, szemben a 2020-as azonos időszaki 5,3-del.

KÖTVÉNY CSAK MUTATÓBA AKAD

Az állampapírokon kívül kötvényekből változatlanul csak mutatóba akad valamennyi a kisbefektetőknél. Az MNB adatai alapján a hitelintézetek által kibocsátott papírok adják az egyetlen még értelmezhető méretű szegmenst, ahol egy év alatt 5,1 százalékkal, 54,5 milliárd forintra csökkent a kimutatott állomány. Vállalati kötvényekből viszont már csak nagyjából 10,8 milliárd forintnyi volt májusban a háztartásoknál, ez 7,7 százalékkal kevesebb az egy esztendővel korábbi mennyiségnél. A lakossági jelzáloglevél-portfólió mérete pedig már csak 0,1 milliárd forint, miután a kínálat teljes hiánya miatt már csak mutatóba maradtak ilyen értékpapírok a háztartásoknál.

BARÁT MIHÁLY

2021/28 FIGYELŐ | 47

F_46-47_ertekpapir.indd 47

2021. 07. 12. 18:01

| TŐZSDE |

RÉSZVÉNYPIACOK | A részvényindexekbe általában túlárazottan kerülnek be a cégek, s alulárazottan kerülnek ki belőlük.

Ez érdekes befektetési stratégiákra kínál lehetőséget.

A Tesla tavaly decemberben került be az amerikai részvénypiac egyik vezérindexébe, az S&P 500-ba. Az Apartment Investment and Management (AIV) nevű céget váltotta fel. Azóta furcsa dolgok történtek, ugyanis a Tesla árfolyama az index kosarába kerülés óta 0,8 százalékkal süllyedt, az AIV-é viszont 43,8 százalékkal emelkedett. Maga az S&P 500 17,95 százalékkal nőtt.

A PARASZTI LOGIKA

Intuitíve az egyszeri befektető azt gondolta volna, hogy ez szédítő és tartós magasságokat jelentő árfolyam-emelke-

dést hoz Elon Musk cégének, hiszen az indexkövető alapok tömegei vásároltak be Tesla-részvényekből. A társaság papírjainak az árfolyama az elmúlt 12 hónapban 764 százalékkal lőtt ki, részben az előbb említett tényezőnek köszönhetően. A villanyautókat gyártó amerikai vállalat kapitalizációja így nagyjából akkora lett, mint az eladott gépkocsik alapján a világ kilenc legnagyobb autógyárának összesített piaci értéke.

(Ezek az üzemek a globális értékesítés 94 százalékát adják.)

A bevezetést követő szédítő emelkedés után azonban jelentős korrekció következett be. Így a portfóliók átalakítása (az index kosarához való igazítása) egy kaliforniai befektetési cég, a Research Affiliates (RA) számításai alapján 41 bázispontos veszteséget okozott az invesztoroknak. Ez jókora summa, hiszen az RA szerint az S&P 500 mutatót összesen 4,6 ezer milliárd dollárnyi alap követi közvetlenül, s további 6,6 ezer milliárd dollárnyi tőke használja benchmarkként. „Egy amerikai nyugdíjas, aki 100 ezer dollárt fektetett valamelyik S&P 500-ast követő alapba, 410 dollárral lett szegényebb az index kosarának tavaly decemberi átalakítása miatt” – írja az elemzés. Más kérdés,

FOTÓ: MICHELE TANTUSSI, REUTERS

A TESLA ESETE AZ S&P 500 INDEXSZEL

48 | FIGYELŐ 2021/28

F_48-49_Indexkosar.indd 48

2021. 07. 12. 17:56

| TŐZSDE | ELON MUSK, A TESLA ALAPÍTÓJA. SOKBA KERÜLT A BEKERÜLÉS

zött eltelt. A kosárból távozó társaságok 60 százalékának a jegyzése ezzel párhuzamosan esett az erről szóló bejelentés és a tényleges távozás között.

Ez így teljesen logikus: a piac arra számít, hogy amely cég bekerül, annak a részvényei iránt megnő az érdeklődés, amelyik kiesik, annak a papírjai iránt meg csökken. Ezekben az időszakokban a kiesők árfolyama 6,2 százalékkal teljesítette alul a bekerülőkét.

A közelmúltban azonban furcsa jelenséget tapasztaltak: az árfolyammozgások iránya megfordult. Az újonnan bekerülők alulteljesítettek az indexhez képest – bár átlagosan mindössze egy százalékponttal –, a kiesettek viszont túlteljesítettek, jelentősnek mondható 20 százalékkal. Így az RA szerint a befektetők átlagosan évi 20–40 bázispontot buknak azon, hogy az indexbe jutó papírok árfolyama a bejelentést követően felmegy – vagyis drágán kerülnek a kosárba –, míg a kihullottaké lesüllyed, azaz alulértékeltek lesznek.

STRATÉGIÁK

hogy a befektetők ebből szinte semmit sem vettek észre, lévén őket leginkább az index teljesítménye érdekli.

Érdekes befektetői stratégia bontakozik ki mindebből, miszerint pontosan az ellenkezőjét kellene csinálni annak, mint ahogy az index viselkedik: venni a törlésnél és eladni a bekerülésnél.

Mindez persze nem az S&P 500-as kosara összeállításának a kritikája, hanem a kapitalizációval súlyozott indexek sajátossága. A folyamatot felerősíti, hogy számos befektetési alap rá is játszik a sztorira. Amikor egy új papír kerül a kosárba, azzal érvelnek az

adott részvény vásárlása mellett, hogy megnő iránta a kereslet. Az alapok és a likviditást nyújtó bankok így jól járnak, ennek árát viszont a befektetők fizetik meg. Évi 20–40 bázispontos veszteség talán nem olyan vészes, viszont nagyjából a tízszerese egy átlagos indexkövető alap menedzsmentdíjának. Érdekes kérdés, hogy miként lehet ne kiküszöbölni ezt a jelenséget.

Az RA például azt javasolja, hogy a piaci kapitalizáció alapján súlyozott indexekbe kerüléskor az adott vállalat ötéves kapitalizációját vegyék figyelembe, így elkerülhető lenne, hogy a „forró”, a piaci értéküket nagyon gyorsan növelő cégek túlárazottá váljanak. Működő stratégia lehet a kivárás is: a kaliforniai társaság elemzései alapján szép hozammal kecsegtet egy-egy változtatásnál mondjuk egy év „dekkolás” az index kosarában, valamint az eredeti kosár megtartása. (Persze ez ellenkezik az indexkövető alapok lényegével, de ez más kérdés.) Megoldás lehet az is, ha olyan indexkövető alapot választunk, amely az amerikai nagy kapitalizációjú cégek teljes univerzumát követi, nem csak a viszonylag szűk szeletet képviselő S&P 500-ast. Létezik egy klasszikus válasz is a kérdésre: a passzív, indexkövető alapok helyett (mellett) fektessünk aktív alapokba is, amelyek portfóliókezelői tisztában vannak ezzel a problémával, és képesek is kezelni azt.

D. GY.

INDEXSAJÁTOSSÁGOK

A Tesla és az AIV esete extrémnek tűnik, viszont az RA elemzése azt sugallja, hogy a piaci kapitalizáció alapján összeállított indexeknél az átalakítást követően jellemző tendencia a „drágán veszünk, olcsón eladunk” jelenség.

2000 óta összesen 23 cég hagyta el az S&P 500-ast – értelemszerűen ugyanennyi került is bele. Összeolvadások, akvizíciók, csődök, a kapitalizáció változása – jó néhány ok áll emögött. Az RA azt találta, hogy az újonnan az index kosarába került vállalatok 65 százalékának az árfolyama jelentősen nőtt abban az időszakban, amely e lépés bejelentése és a tényleges bekerülés kö-

A TESLA, AZ AIV* ÉS AZ S&P 500 ALAKULÁSA

60

2020. XII. 21.**=100 százalék

AIV

50 40 30

Tesla

20

S&P 500

10 0 –10 –20 XII. 2020

I.

II.

III.

2021

IV.

V.

VI.

VII.

*Apartment Investment and Management Company (AIV); **A Tesla ekkor került be az S&P 500 kosarába az AIV helyére +TWW¥X ^FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

2021/28 FIGYELŐ | 49

F_48-49_Indexkosar.indd 49

2021. 07. 12. 17:56

| GEOPOLITIKA |

FELHAJTJA A PIACI ÁRAKAT A GAZPROM EURÓPAI GÁZSZEKTOR | Orosz lapok szerint az EU-nak szánt figyelmeztetés, hogy az orosz gázóriás felhajtja az árakat Európában. Washington a szankciós politika enyhítésére törekszik, Brüsszel ezzel szemben továbbra is keménykedik Moszkvával.

derűlátóbb felfogásban készített jelentések szerint csak a rövid távú, havi lekötésre vonatkozott az oroszországi gázóriás távolmaradása. Mindennek a hatására – jegyzi meg a Lenta.ru – az európai szállításra szánt földgáz spot ára július elején ezer köbméterenként 410 dollár fölé szökött – ez csaknem a kétszerese a korábbinak.

JÁRULÉKOS VESZTESÉG

Ami Ukrajnát illeti, 2024-ig gáztranzitszállítási egyezmény van érvényben Oroszországgal, azaz a Gazprom akkor is fizeti a tranzitdíjat a szerződésben meghatározott mennyiségű gáz után, ha a szerződöttnél kevesebbet vagy akár egyetlen köbmétert sem továbbít a vezetéken. A helyzet képlékeny – pillanatnyilag a Gazprom-szállítások a kontraktus szerintinek csak egy töredékét teszik ki. Vagyis a különbséget a mamutcég a szerződés alapján kifizeti az ukránoknak – és ezt Moszkvában nem is akarják elkerülni.

Ki jár jól? Látszólag az ukránok. Ám a RIA Novosztyi július 6-i cikke egy nagyobb szabású, európai léptékű terv keretébe helyezi az ukrán elemet, és a Kijevnek teljesítendő összeget „járulékos veszteségnek” tekinti. A technikai leállásokkal, az ukrán tranzit lecsökkentésével Nyugat-Európában gázhiányt idéz elő az oroszországi szállító, amellyel felhajtja az árakat. A Kremlhez közel álló moszkvai forrás szerint a Gazprom már a 180 dollár/ezer köbméteres árnál is a pénzénél van. Ha az ellenérték nagyobb ennél,

A GAZPROM ÁRFOLYAMA & +7&30+:79. 9ö?8) 3

Egy-két hónap alatt száz százalékot jóval meghaladó mértékben ugrottak meg a határidős gázárak az energiatőzsdéken.

Ez azzal is összefügghet, hogy a Gazprom, Nyugat-Európa legnagyobb külföldi gázellátója a 2021. október 1-jén kezdődő szállítási évre nem kötött le kapacitásokat

A GAZPROM ARÉNA SZENTPÉTERVÁRON. EXTRAPROFITRA SZÁMÍTHAT AZ OROSZ GÁZÓRIÁS

a lengyel és az ukrán eladók esetében a GSA Platform és a Regional Booking Platform (RBP) nevű, gázszállítási kapacitásokat aukción értékesítő cégeknél. Más,

7 6 5 4 3 2 1 0

Euró

VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. 2020 2021

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

50 | FIGYELŐ 2021/28

F_50-51_EuropaiGazpiac.indd 50

2021. 07. 12. 17:56

| GEOPOLITIKA |

A GAZPROM EGYIK FELDOLGOZÓÜZEME. AZ UKRÁN TRANZITDÍJ CSAK JÁRULÉKOS VESZTESÉG

extraprofitra számíthat. Mint jeleztük, a nyugat-európai piaci ár jelenleg ennek a küszöbértéknek több mint a duplája, azaz amit a Gazprom elveszt a kijevi vámon, azt bőségesen behozza ezen a réven. És még támogatja is a hivatalos moszkvai politikát, amely Nyugat-Európát taktikázással, akár trükközéssel, zsarolással hosszú távú energiaipari együttműködésre akarja rászorítani.

FOTÓK: ANTON VAGANOV, REUTERS; GAZPROM

FIGYELMEZTETÉS

Az EU-t megzavarták az Oroszországból érkező jelzések. Egyes elemzők a mind határozottabban Moszkva-ellenes álláspontra helyezkedő Brüsszelnek szóló figyelmeztetésként is értékelik a folyamatot. A korábban idézett RIA Novosztyi-cikk egyébként alátámasztja a Gazprom–Kreml-akció elméletét. Miközben Joe Biden, a külpolitikában eddig az egyik legtapasztaltabb amerikai elnök az Oroszországi Föderációval (OF) szembeni szankciós politika felülvizsgálatára, finomítására készül, az unió egyre inkább keménykedik Moszkvával.

Emellett van a történteknek egy gáztranzit-technológiai oka is – amely az adott helyzetben inkább a politikai nyomásgyakorlás eszköze, semmint egyszerű műszaki lépés. Tudott dolog, hogy a Gazprom karbantartás miatt már június–júliusban csökkentette vagy leállította a szállítást a három fő exportvezetékén, az Északi Áramlat I.-en, a Jamal– Európa-csövön (amely Lengyelországon keresztül éri el Nyugat-Európát) és a Török Áramlaton – amelynek Magyarországot is érintő végpontja a szomszédban, Szerbiában van.

Maga az orosz gázóriás sem fogalmaz egyértelműen – ami szintén nem lehet véletlen. „A Gazpromnak jelenleg elegendő kapacitása van ahhoz, hogy Európába gázt szállíthasson. Továbbá rendelkezésére állnak a jövendőbeli szállításikapacitás-aukciók, köztük a rövid távúak is” – hangzott a cég illetékeseinek meglehetősen talányos válasza a 2021. július 5-i aukcióktól való távolmaradásra vonatkozó médiakérdésekre.

Ugyanakkor a Gazprom vezetői roszszalló megjegyzéseket tettek arra, hogy Ukrajna – úgymond kihasználva (nem létező) monopóliumát – emelte a gáztranzitdíjakat. Vlagyimir Putyin orosz államfő utalt rá, hogy a „rossz politikai és gazdasági klíma” északkeleti szomszédunkban oda vezetett, hogy az OF a korábbi menynyiség mindössze ötödét (évi negyvenmilliárd köbméter) juttatja majd az ukrán tranzitvezetéken át Európába. Ehhez kö-

A LEGÉRTÉKESEBB OROSZ CÉG Júliusi adatok szerint a Gazprom Oroszország legértékesebb vállalatává vált. Piaci értéke a hónap elején elérte a 7890 milliárd rubelt, ezzel megelőzte az eddig vezető Szberbankot (6906 milliárd). A Gazprom értéke meglehetősen széles határok között mozgott az utóbbi két évtizedben. A 2003. júniusi 3750 milliárd rubellel, az eddigi legalacsonyabb összeggel szemben a másik szélső értéket, a 30 250 milliárdot 2008. május elsején mérték.

tődik, hogy Dmitrij Peszkov, Oroszország elnöki szóvivője korábban megjegyezte: Moszkva nem szándékozik felmondani a Kijevvel 2019 decemberében kötött ötéves gáztranzitegyezményt.

JÖN A TÉL

Németországban, Európa legnagyobb energiapiacán május–júniusban negyven éve nem tapasztalt mértékben emelkedtek az importenergia-árak. Egy hónap leforgása alatt a földgáz behozatali ellenértéke csaknem száz százalékkal nőtt! Hasonló mértékű volt a kőolajdrágulás, és az importált áram ára közel kétszáz százalékkal ugrott feljebb. A Der Spiegel értékelése szerint az árnövekedés egy része a múlt év rendkívül alacsony bázisáraira vezethető vissza. De mint az ukrán Sztrana.ua cikke figyelmeztet, Ukrajnában, de másutt is Európában a tárolókban alacsony a gáz szintje. Nehéz téli időszakra kellhet majd felkészülni – írják a szerzők.

Lehet erre egy másik magyarázat is: a Gazprom ezeket a mennyiségeket a lengyel és az ukrán tranzithálózat – akár részleges – mellőzésével, az Északi Áramlat I–II. négy csövén akarja Németországba juttatni. Tavaly lejárt a Lengyelországgal a Jamal-vezetéken át szállítandó gázra vonatkozó szerződés, s áttértek az éves szállításikapacitás-értékesítés aukciós módszerére. És itt a politikai szempontok sem mellékesek. Ukrajna és Lengyelország az a két európai állam, amellyel az OF-nek talán a leghűvösebb a viszonya.

D. P.

2021/28 FIGYELŐ | 51

F_50-51_EuropaiGazpiac.indd 51

2021. 07. 12. 17:57

| RÉGIÓ |

TOVÁBB ÉLEZŐDHET A FESZÜLTSÉG BRÜSSZEL ÉS LJUBLJANA KÖZÖTT Döcögősen indult és göröngyös fél évet ígér az EU Tanácsában a július elsejével kezdődött szlovén elnökség. Borítékolni lehet a konfliktust Janez Janša, Szlovénia kormányfője és az Ursula von der Leyen által irányított Európai Bizottság, még inkább az Európai Parlament vezetése között. Emiatt, noha Ljubljana a járványhelyzet kezelését, valamint a kapcsolódó gazdasági-társadalmi problémák megoldására való koncentrálást ígérte, előfordulhat, hogy politikai vitákba torkollik a gazdasági kérdések boncolgatása, az EU balkáni bővítése (amely a szlovének egyik kulcstémája). Korábban, kifejezve az unió vezetése egy részének a hozzáállását, Frans Timmermans, az Európai Bizottság egyik, nem az övétől eltérő vélemények elfogadásáról ismert alelnöke nem volt hajlandó közösen fényképezkedni Janšával. Rossz vicc – kommentálta még a liberális Guardian is az esetet.

kezleten megerősítette. Három alapvető témát ígért: a koronavírus-válsággal való megküzdés támogatását, a Nyugat-Balkán hat EU-tagságra esélyes jelöltjének a felkarolását, továbbá az unió külkapcsolataiban a problémák kezelését, min-

denekelőtt a Fehéroroszországgal kapcsolatosat. A beloruszoknál – mondta – 400 politikai fogoly néz szembe a halállal. Ott vannak továbbá az Oroszországgal és Kínával összefüggő gondok. Az EU bővítése kapcsán elsősorban Észak-Macedóniáról és Albániáról van szó – ám nem került szóba, hogy

FOTÓ: BORUT ZIVULOVIC, REUTERS

EURÓPAI UNIÓ | Az Európai Bizottság elnöke élesen kritizálta az EU soros elnöki tisztét ellátó Szlovénia kormányát. A konfliktus nem ígér zökkenőmentes együttműködést a következő fél évben.

FONTOSSÁGI SORREND

Még nem tudni teljes mértékben, hogy a 2009-es lisszaboni szerződés által bevezetett triumvirátus, vagyis az EU Tanácsának a jelenlegi, az előző és az azt megelőző vezetése – esetünkben a szlovén, a portugál és a német elnökség – milyen saját, részletes félévi tervvel jelentkezik. Ljubljana már vázolta a súlyponti témákat. Ezeket Janša a július 6-án, az Európai Parlamentben tartott beszédében és az azt követő sajtóérteELÉG A FÉLELEMBŐL, VÁLASZTÁSOKAT MOST – ÁLL EGY LJUBLJANAI TÜNTETÉS TÁBLÁJÁN. KIEGYEZÉS HELYETT ÖSSZEVESZÉSSEL INDULT A SZLOVÉN EU-ELNÖKSÉG

52 | FIGYELŐ 2021/28

F_52-53_szloven-elnokseg.indd 52

2021. 07. 12. 17:57

| RÉGIÓ |

Bulgária mint uniós tag megvétózza Szkopje belépését. Szlovénia szorgalmazza a schengeni térség kibővítését is. Janša szerint Horvátország, Románia és Bulgária indokolatlanul hosszú ideje van a várólistán.

Egyre valószínűbb, hogy a szlovén miniszterelnök és Ursula von der Leyen közti jelentős véleménykülönbség előbbutóbb még inkább a felszínre bukkan.

Ha másért nem, a legutóbbi EU-s csúcsértekezleten az Európai Bizottság vezetője által felállított fontossági sorrend miatt. A kormányfő köreiből származó információk szerint Janša ezen is kiakadt, merthogy egyáltalán nem egyezik az ő prioritásaival, azaz a magyarországi, vitatott LMBTQ-törvény minden más kérdésnél lényegesebbé nyilvánításával. Az uniós tagállamok állam-

és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán egyébként olyan kardinális témákról volt szó, mint a gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU–orosz kapcsolatok, de Von der Leyen szerint „egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti”.

A migráció kérdésében Szlovénia felfogása szintén más, mint a brüsszeli fősodoré, miként a nézetkülönbségek kezelése kapcsán is. Ljubljana azt az álláspontot képviseli, hogy a migránsok tagállamok közötti elosztásának a módjáról minden egyes érintett ország hozzájárulása alapján lehet csak dönteni.

Ami a gazdaság helyreállítását illeti, a szlovének a „zöldítés” hívei, amellyel Európában mindenki egyetért, noha a kulcsállam, Németország e téren jelentkező problémái bekavarhatnak. Az új német kormány, amely a zöldek előretörése révén elképzelhető, hogy minden korábbinál „zöldebb” lesz, felgyorsíthatja a fenntartható gazdálkodásra, energiaellátásra való átállást.

KÜLPOLITIKA HELYETT BELPOLITIKA

Ami Magyarországot és a Budapesttel szembeni szankcióköveteléseket illeti, a magát függetlenként jellemző Lost in EUrope blog szerzője szerint Ursula von der Leyent két oldalról éri nyomás.

Egyfelől az Európai Parlament sürgeti a magyarok megbüntetését, másfelől a bizottság elnökének állítólag van egy megállapodása Angela Merkellel arról, hogy ne alkalmazzanak forrásmegvonást büntetésképpen a „renitens” Magyarországgal szemben, amíg „Mutti” a kancellár, vagyis ez év őszéig.

A borítékolható konfliktust jól előre jelzi, hogy Janša és Von der Leyen közös sajtótájékoztatója csak kisebb részben szólt az EU előtt álló feladatokról.

Nagyobb részben arról, hogy a bizottság elnöke a szlovén belpolitikát kritizálta, Janša pedig védekezni volt kénytelen. Von der Leyen például felszólította délnyugati szomszédunk miniszterelnökét arra, hogy mielőbb nevezze meg az Európai Ügyészségbe delegálandó jelöltjeit. Erre Janša – aki ezek szerint készült a támadásra – felmutatott egy fényképet, amelyen két szlovén bíró baloldali politikusok társasá-

gában látszik, bizonyítandó, hogy az ország igazságszolgáltatása politikailag befolyásolt. Timmermans ezt a bírák elleni attakként értékelte, és mint fentebb említettük, nem is volt hajlandó a tanácskozás után készült közös fotón szerepelni, Von der Leyen pedig közölte, hogy „a bíróknak joguk van politikai pártokhoz kötődni, ez tény minden demokráciában”.

A támadások ellenére a bizottság jóváhagyta Szlovénia helyreállítási tervét, így Ljubljana 1,8 milliárd euró támogatást és 705 milliós hitelt kaphat az EU Next Generation programjából.

JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS

Von der Leyen hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy Szlovénia is folytassa a jogállamisággal kapcsolatban Magyarország és Lengyelország ellen elkezdett eljárásokat. A bizottság még e hónapban közzéteszi második jelentését a témáról. Pár nappal később Anže Logar szlovén külügyminiszter az Európai Parlamentben közölte: Magyarország és Lengyelország meghallgatását tervezik az eljárás kapcsán. Erre a kiszivárgott hírek szerint decemberben kerülhet sor.

A jogállamisággal kapcsolatos kritériumok megsértését az Európai Tanács mondhatja ki, ám ehhez az érintett tagállam kivételével az összes többinek egyhangúlag kell nyilatkoznia. Egy erről szóló szavazáson azonban Budapest és Varsó várhatóan kölcsönösen megvétózná a másik elítélését, így Brüsszel abban érdekelt, hogy húzza a folyamatot, így nyomás alatt tudja tartani a két országot. Erre utal az is, hogy a 2020as német elnökség alatt sem kezdeményezett Berlin ilyen voksolást. Most viszont az elképzelhető forgatókönyvek között szerepel az is, hogy a Budapesthez közel álló szlovén elnökség szavazásra bocsátja a kérdést, és a magyar, illetve a lengyel vétóval lezárulhat az eljárás.

D. P.–D. GY.

2021/28 FIGYELŐ | 53

F_52-53_szloven-elnokseg.indd 53

2021. 07. 12. 17:57

| GEOPOLITIKA |

INGATLANÁR-INFLÁCIÓVAL SZEMBESÜLNEK A JEGYBANKOK

DRÁGULÁS | Számos fejlett országban, de feltörekvőben is egy év alatt két számjegyű mértékben nőttek az ingatlanárak.

A jegybankok nem nagyon tudnak mit kezdeni ezzel, holott ha a drágulás megjelenik a lakásbérleti díjakban, az tartós inflációs nyomást eredményezhet.

így az ingatlan újra népszerű befektetési célponttá vált.

AZ INGATLANÁRAK VÁLTOZÁSA 2021. I. NEGYEDÉV 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20. …

47.

9ºWºPTWX_¥L O ?­QFSI 1Z]JRGZWL 8_QT[¥PNF USA 8[­ITWX_¥L &ZX_YWNF Hollandia 4WTX_TWX_¥L 3TW[­LNF Kanada 3FL^ 'WNYFSSNF Peru 1NY[¥SNF (XJMTWX_¥L 1JSL^JQTWX_¥L Izland )¥SNF 3­RJYTWX_¥L +NSSTWX_¥L

&_ JQ÷_÷ ­[ …

F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P 2FL^FWTWX_¥L

Forrás: Knight Frank Global House Price index

DELAWARE-I POSTAFIÓK

A központi bankokat mindez nehéz helyzet elé állítja. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb jelzálog-hitelezője, a Fannie Mae (Federal National Mortgage Association) például úgy véli, hogy a 2000-es évekkel szemben a mostani drágulás átgyűrűzik majd a bérleti díjakba, s így fokozza az inflációs nyomást. Eric Rosengren, a Federal Reserve Bank of Boston elnöke nemrég úgy nyilatkozott: az USA most nagyon nem engedhet meg magának egy újabb ingatlanpiaci lufit, főleg nem annak a kidurranását.

Egy amerikai ingatlanpiaci szövetség adatai alapján a meglévő lakások értékesítési árainak a mediánja már májusban 23,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, első ízben érve el a 350 ezer dollárt. Bostonban például általánossá vált, hogy a lakásokat készpénzes licittel bocsátják áruba. Robert Kaplan, a dallasi Fed elnöke szerint „egyre gyako-

FOTÓ: BRITTANY HOSEA-SMALL, REUTERS

Szédítő ütemben nőnek világszerte az ingatlanárak. Az Egyesült Államokban például harminc éve nem látott tempóban, a briteknél pedig 17 esztendeje nem volt ilyen gyors az iram. Hasonló a helyzet Németországban, Ausztriában, Lengyelországban. Még az elöregedéssel küzdő Japánban és Olaszországban is emelkednek az árak.

Az okok részben ismertek: a pandémia miatt bevezetett utazási korlátozások nyomán bővültek a háztartások megtakarításai, erősödött az igény a jobb, tágasabb, zöldebb otthonok iránt. A norvég központi bank nemrég közölte, hogy Oslóban húsz éve nem látott dolog történt: többen költöztek ki a fővárosból, mint ahányan betelepültek oda.

Az ingatlanárak robbanásához az is hozzájárult, hogy a jegybankok történelmi mélypontokra nyomták le irányadó kamataik szintjét, és eszközvásárlási programokkal igyekeztek segíteni a gazdaságot – vagyis nagyon olcsóvá vált a hitel. Továbbá válság idején általában megnő a reáliák iránti kereslet,

139 ÉVES VIKTORIÁNUS HÁZAT KÖLTÖZTETNEK SAN FRANCISCÓBAN. NAGY ERŐK HÚZZÁK AZ INGATLANÁRAKAT

54 | FIGYELŐ 2021/28

F_54-55_ingatlanarak.indd 54

2021. 07. 12. 17:58

| GEOPOLITIKA |

ribb, hogy a győztes nem egy család, hanem egy Delaware állambeli (adóparadicsom) postafiók, vagyis egy olyan befektető, aki/amely talán soha nem is látta azt a házat, amelyet megvett”. Új-Zélandon a kormány, látva a lakások egy év alatt bekövetkezett több mint 20 százalékos drágulását, arra kérte a jegybankot, hogy fontolja meg monetáris politikai döntéseinél az ingatlanárak „fenntarthatóságát”. Hasonló jelzéseket adott a norvég központi bank: hamarosan szigoríthatják monetáris politikájukat az ingatlanárak növekedési ütemének a letörése érdekében. Robert Kaplan arra hívta fel a figyelmet, hogy az áremelkedés folytatódására számítva az intézményi befektetők is nagyobb arányban szálltak be az ingatlanpiacba, így tőkeerejüknél fogva kiszorítják a hagyományos vásárlókat, a lakosokat, akik így kénytelenek lesznek bérleti díjra költeni a megtakarításaikat.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is kénytelen volt szembesülni a problémával, miután az Európai Parlamentben egy meghallgatáson kemény kritikával illették az intézmény ultralaza monetáris politkáját. Szerinte „nincs jele annak, hogy az eurózóna egészében ingatlanpiaci buborék alakulna ki, néhány ország és város problémája ez”.

MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK

A jegybankok amúgy is nagyon nehezen tudnak mit kezdeni ezzel a területtel. Ha kamatemelésekkel drágítják a hiteleket, az kihat a jelzálogpiacra is – megnövekednek a törlesztőrészletek, megfojthatják a kibontakozóban lévő gazdasági bővülést, megtorpanhat a munkanélküliség csökkenése. Valamit persze lehet azért csinálni, például az új-zélandi köz-

180

AZ INGATALNÁRAK ÉS A JÖVEDELMEK ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA* Portugália Luxemburg Ausztria Magyarország Hollandia Németország Kanada Spanyolország Új-Zéland Chile Csehország Svédország USA Dánia Svájc Eurózóna-átlag Lettország Nagy-Britannia Szlovákia Norvégia Kolumbia Görögország Franciaország Belgium Szlovénia Ausztrália Írország Japán Dél-Afrika Olaszország Dél-Korea Lengyelország Észtország Finnország Litvánia

2015=100 százalék

91

133 133 129 126 126 125 124 123 121 121 121 119 117 115 114 114 114 112 111 109 109 108 107 106 105 104 102 102 100 98 97 97 96 96

*2020. IV. negyedév.

Forrás: IMF

ponti bank az ingatlan adott értékének a függvényében korlátozta a felvehető hiteleket. Attól a ponttól kezdve azonban, hogy a buliba az intézményi befektetők is beszállnak, ennek csak csekély befolyása van az áremelkedésre, viszont még jobban kiszorítja a háztartásokat a piacról. Megoldás lehetne például az is, amit

a bostoni Fed elnöke javasolt: ha az amerikai jegybank megkezdi monetáris politikájának a szigorítását, akkor a jelzáloghitel-levelek vásárlásait ugyanolyan mértékben csökkentse, mint az állampapírokéit. A Federal Reserve jelenleg havonta 40 milliárd dollárért vásárol jelzáloghitel-papírokat, államkötvényeket pedig 80 milliárdért, vagyis ha egyenlő mértékben vágja vissza a vételeit, az nagyobb hatással lesz a jelzálog-, mint az államkötvénypiacra. Önmagában azonban ez legfeljebb csak fékezi az árak növekedési ütemét, megállítani nem fogja. Részmegoldás lehet az is, ha az állam fogja vissza a közvetlenül lakásvásárlásra szánt támogatásait, adókedvezményeit, s hozzá kell tennünk, hogy ez politikai szempontból is kényes kérdés.

ÁLLAMOSÍTÁST!

Berlinben nemrég tüntettek a lakásbérlők, azt követelve, hogy az állam sajátítsa ki az intézményi befektetők által tulajdonolt lakáscélú ingatlanok egy részét, összesen körülbelül kétszázezret. A tiltakozás nem sokkal azt követően történt, hogy a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a berlini önkormányzat által bevezetett maximált bérleti díjat.

Az országban 2015 óta szövetségi jogszabályok korlátozzák az elkérhető lakbért, Berlin azonban úgy gondolta, hogy ez a szabályozás nem megy elég messzire. A német főváros lakossága a pandémia előtt évi 40 ezer fővel bővült.

Kemény a helyzet az USA-ban is, ahol Joe Biden elnök meghosszabbította ugyan július 4-ig, a nemzeti ünnepig a kilakoltatási moratóriumot, ezt követően azonban egy felmérés szerint 4,2 millió ember lakhatása került veszélybe.

D. GY.

A NEMZETKÖZI VALUTAALAP GLOBÁLIS INGATLANÁRINDEXE

160 Pont 140 120

100 80

60 40

20 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

2011

2012

2013 2014

2015 2016

2017 2018 2019 2020

Forrás: IMF

2021/28 FIGYELŐ | 55

F_54-55_ingatlanarak.indd 55

2021. 07. 12. 17:58

| GEOPOLITIKA |

KITÖRT A PEZSGŐHÁBORÚ MOSZKVA ÉS BRÜSSZEL KÖZÖTT ITALSZEKTOR | Hazai gyártású pezsgőinek a védelmében Oroszország korlátozta belpiacain a névhasználatot. Az évi 160 millió literes piac olyan nagy, hogy a multik kénytelenek engedni a nyomásnak.

AZ LVMH ENGEDETT

Az oroszországi alkoholos italok szabályzója (RAR) szerint az OF-ben – ellentétben a Nyugattal – a pezsgő és a konyak szó az előállítási módot jelenti. Elemzők azt mondják, a rendelkezés támogatja a krími pezsgőgyártás újraélesztését, a félszigetnek az országba történő gazdasági integrációját. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő ezzel összhangban a hazai habzóbor (pezsgő)-gyártók védelmével indokolta a szokatlan döntést, amelyet az EU megfelelő szakbizottsága azonnal megtámadott. Így Moszkva és Brüsszel egyre élesedő szembenállása már nemcsak hadihajók, szankciók, hanem pezsgősüvegek flottademonstrációját is jelenti.

A francia Moët Hennessy, amely a Louis Vuittonnal együtt exkluzív multit hozott létre, az LVMH-t, azonnal felfüggesztette az oroszországi exportot. Ám megaláztatás ide, sampány oda, egy évi

VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK AZ F1 SZOCSIBAN RENDEZETT FUTAMA UTÁN. LEWIS HAMILTON PEZSGŐT VAGY HABZÓBORT LOCSOL?

körülbelül 160 millió literes piacról van szó, amelyről egy ilyen presztízscég sem akar lemondani. Így az LVMH bejelentette: átmeneti exportkorlátozás után az általa gyártott-finanszírozott világhírű francia pezsgőmárkákat (Moët & Chandon, Veuve Clicquot, Dom Pérignon) az üveg hátsó részén elhelyezett „habzóbor” felirattal szállítja az OF piacaira.

GYÖNGYÖZIK VAGY HABZIK?

Persze a Nyugattól sem teljesen idegen az effajta, gazdasági, államérdekeken alapuló kalamajka. Az Aldit a francia pezsgőgyártók az Európai Bíróságig elérő eljárássorozatban támadták meg, mert forgalomba hozott egy „pezsgőfagylalt” (Champagnereis) nevű készítményt. A felperesek fő érve az volt, hogy a termék ízében vissza sem köszön a pezsgő. Leginkább körteíze van a szokatlan fagyinak, amelyben érződik a citromsav, az alkohol és a cukor aromája is.

A precíz németeknél is időnként ki-kirobban a vita a gyártók táborában, hogy mi micsoda. Az e körben legismertebb német szó, a Sekt bizonyos fajtájú bort jelent

a benne lévő dúsított szénsavval. Két alfaja van: a gyöngyözőbor (Perlwein) és a habzóbor (Schaumwein). Ha a gyöngyözőborban a nyomás meghaladja a 2,5 bart, és az alkoholtartalom 10 százalék felett van, akkor már habzóbornak kell nevezni, csak így kerülhet a derék polgárok asztalára. Ezt a nedűt a spanyolok cavának, az olaszok spumantének nevezik. Az olasz prosecco eredetileg a glera szőlőből készült habzóbor, de létezik sima (szénsavmentes) változata is. Az EU 2010 óta a proseccót csak egy bizonyos fajta, Észak-Olaszországban termő borszőlő jellemző előfordulási helyének tekinti.

VÉDETT A CHAMPAGNE

Csak bizonyos feltételek teljesülése folytán nevezhetők egyes habzóborok Franciaországban champagne-nak, azaz pezsgőnek. A lényeg: hol és hogyan kerül a szénsav az alapborba. A cukor és élesztő keveréke „durrantja be” a pezsgősödést, a szénsavképződést. Egy Párizstól északkeletre fekvő, hűvös klímájú, mészköves talajú régió, ahol a fehér, száraz alapbor terem, a Champagne vidéke jogosult csak a védett pezsgő szó használatára.

D. P.

FOTÓ: GRIGORY DUKOR, REUTERS

Vlagyimir Putyin elnök törvénykiegészítést írt alá, amely szerint az Oroszországi Föderációban (OF) a pezsgő szó (sampanszkoje) cirill betűvel csak az ott készült alkoholos italok címkéjén szerepelhet (latin betűkkel feltüntethetik a külföldi terméken, hogy pezsgő). „Mi nem írtuk alá a franciák pezsgőjogait (is) védő lisszaboni egyezményt” – mondják Moszkvában. Az összes nagy külföldi (francia) pezsgőre, amely esetleg forgalomba kerülhet az OF területén, rá kell írni cirill betűkkel, hogy „habzóbor”, de az orosz nyelvben elterjedt német szót, a Sektet is elfogadják.

56 | FIGYELŐ 2021/28

F_56-57_Pezsgohaboru_Moldav.indd 56

2021. 07. 12. 18:39

| RÉGIÓ |

NYUGAT FELÉ FORDULT MOLDOVA

FOTÓ: SERGEI GAPON, EUROPRESS/AFP

VESZTETTEK AZ OROSZBARÁT PÁRTOK | Precedens nélküli, magabiztos győzelmet aratott a Moldovai Köztársaságban a vasárnapi előre hozott parlamenti választáson a Maia Sandu Nyugat-barát államfőt támogató Akció és Szolidaritás Párt (PAS), megszerezve a szavazatok 52,8 százalékát, így egyedül alakíthat kormányt.

A parlamentbe három párt jutott be.

A második helyen a Kommunisták és Szocialisták Választási Tömbje (BECS), a harmadikon a szintén oroszbarát Șor, 27,2, illetve 5,7 százalék körüli eredménnyel.

A Nyugat és Kelet, az Európai Unió és Oroszország között vergődő egykori szovjet utódállam évek óta igyekszik eldönteni, hogy melyik irányba haladjon. Rendszerint egyik politikai tömb sem tudott egyértelműen többséget szerezni a parlamentben, így az ország válságról válságra bukdácsolt az elmúlt évtizedben.

Az országgyűlési választás politikai stabilitást vetít előre, hiszen az államfő könynyebben vezetheti az országot egy hozzá lojális kormánnyal.

Tavaly az USA-ban (a harvardi posztgraduális tanulmányokon, majd a Világbanknál) pallérozódott Maia Sandu győzte le az oroszbarát exelnök Igor Dodont és lett Moldova első női államfője. A mostani előre hozott megmérettetést Sandu és volt pártja provokálta ki, éppen azért, hogy parlamenti többséget szerezhessen, ugyanis a törvényhozásban többségben voltak az államfővel szemben álló képviselők. Elhúzódó jogi viták után végül az alkotmánybíróság feloldotta a patthelyzetet, lehetővé tette a rendkívüli választások kiírását.

A mintegy 3,2 millió választásra jogosult polgár 48 százaléka voksolt, ami messze meghaladta az érvényességhez szükséges egyharmadot. A külföldön, főként az EU területén dolgozó állampolgárok mintegy 205 ezren szavaztak, az országból 1992ben kiszakadt oroszbarát Dnyeszter Menti Köztársaságban mintegy harmincezer moldovai állampolgárságú személy voksolt.

A 101 fős chișinăui (kisinyovi) parlamentben 63 mandátuma lesz a nyugati orientációjú oldalnak. Maia Sandu még az exit poll eredmények közzététele után kijelentette: reméli, véget ér a politikai válságok által tűzdelt nehéz időszak, valamint „a tolvajok uralma is Moldova felett”. Azt ígérte, hogy az emberek hamarosan érezni

fogják egy tiszta parlament előnyeit, illetve azt, hogy a kormány valóban foglalkozik a lakosság problémáival.

A nagy vesztesnek, az Igor Dodon vezette kommunisták és szocialisták alkotta blokknak 32 hely jutott a törvényhozásban.

A vezetői azt ígérik: az ország szuverenitásának az őrei lesznek, kemény ellenzékként lépnek majd fel a Sandu-rendszerrel szemben. Mindenesetre a volt elnök gratulált nagy riválisának.

A Șor Pártnak hat mandátuma lesz.

Ezt az alakulatot jelenleg a Moldovából csaknem két éve elmenekült, három bank csődbe juttatása miatt körözött oligarcha, Ilan Șor izraeli–moldáv üzletember vezeti, aki orosz feleségével él külföldön.

Videóüzenetekben kommunikál a választóival. A fő célja az volt, hogy a kommunistáknak és a szociáldemokratáknak parlamenti támogatást nyújtson az esetleges kormányzáshoz.

A Románia és Moldova egyesülését szorgalmazó unionista pártok kimaradtak a chișinăui parlamentből, miután a legtöbb szavazójukat elszippantotta a Maia Sandut támogató, a reálpolitikát és a Nyugathoz való közeledést előtérbe helyező PAS. Sandu korábban világossá tette: az Ukrajna és Románia közé beékelődött egykori

szovjet tagköztársaság lakosságát 1990 óta jelentősen megosztó téma, a Bukaresttel való egyesülés kérdése nem aktuális. Moldovának az a fontos, hogy mielőbb az Európai Unió tagjává váljon. Így a mostani győztesek elsősorban a nyugati struktúrákba való beágyazódást tekintik elsődleges céljuknak.

Az egyesülést szorgalmazó pártok számára ez fájdalmas vereség. Főként a legutóbbi romániai parlamenti választáson mintegy 10 százalékot szerzett, szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) számára, amely abban bízott, hogy a moldáv országgyűlésben is szerephez jut. Ez a politikai erő többnyire botrányokkal próbálta felhívni magára a figyelmet a moldovai kampányban is, de a szavazatok alig 0,5 százalékát sikerült begyűjtenie.

Bukarestben egyébként kedvező visszhangja volt a moldovai erdeményeknek.

Több vezető román politikus, így Klaus Johannis államfő is üdvözölte a Sandut támogató párt győzelmét. A román vezetők további támogatást ígértek a kis országnak, akárcsak az Európai Unió, ennek azonban az a feltétele, hogy folytatódjanak a reformok.

BORBÉLY TAMÁS

MAIA SANDU PÁRTJÁNAK SZIMPATIZÁNSA AZ EREDMÉNYVÁRÓN. VILÁGGÁ KÜRTÖLT GYŐZELEM

2021/28 FIGYELŐ | 57

F_56-57_Pezsgohaboru_Moldav.indd 57

2021. 07. 12. 18:39

| RÉGIÓ |

SZÖVIK A SZLOVÉN 5G-HÁLÓT

KIZÁRHATJÁK A KÍNAI BESZÁLLÍTÓKAT | Június közepén osztotta ki az illetékes szlovén hatóság a piacon tevékenykedő operátoroknak az 5G-hálózat létrehozásához szükséges, árverésen elkelt frekvenciákat. A sávokért négy szolgáltató összesen 164,3 millió eurót fizetett. Egyes cégek erőteljes fejlesztésbe kezdtek, míg mások elővigyázatosabbak és kivárnak.

LJUBLJANÁBAN HASÍT A NET

Az első szlovén 5G-hálózatot egyébként már 2020-ban üzembe helyezték. A Telekom tavaly júniusban, tesztjelleggel indította el a szolgáltatást Ljubljanában, s október óta kereskedelmi használatban van. A társaság állítása szerint így immár Szlovénia lakosságának a harmada mindennapi szinten LARS LUKAS MAI NÉMET U23-AS JÁTÉKOS A PORTUGÁLOK ELLENI DÖNTŐ UTÁN. A GYŐZELMI JELENTÉSEKET 5G-N TÖLTHETTE LE A LJUBLJANAI STADIONBAN

élhet az ötödik generáció előnyeivel. A fővároson kívül a Telekomnak Mariborban és más településeken is van 5G-hálózata. Az új frekvencia birtokbavételével egyébként a vállalat már bővítette az első ljubljanai hálózatát, továbbá tökéletesítette a rendszerét Bled városában, valamint az ország soros uniós elnökségének egyik protokollhelyszínén, a Kranj melletti Brdo kastély területén.

A Telekom 5G-hálózatának a jelenlegi sebessége eléri a másodpercenkénti egy gigabitet – ez a háromszorosa a jelenlegi 4G-s technológia gyorsaságának –, s a cég szerint ezt hamarosan megduplázzák. A társaság elégedett az ügyfelek reakciójával és az ötödik generációs technológiát támogató telefonkészülékek eladásával is. Maga a rendszer használata ingyenes.

A másik frekvencianyertes, a Telemach szintén átállt a tesztelési üzemmódról a rutinszerű 5G-s szolgáltatásra. A cég vezetősége ígéri, hogy a következő esztendőkben megközelítőleg 100 millió eurót fordít hálózatfejlesztésre. Valamivel elővigyázatosabb az A1 vállalat, amelynek a kereskedelmi kínálatában még nem szerepel az új technológia. Úgy tervezik, hogy első lépésként több nagyobb város lefedettségét építik ki, majd egyszerre indítják a szolgáltatást, várhatóan az ősz folyamán.

ÍGÉRET AMERIKÁNAK

Szlovéniában az 5G-kompatibilis felszerelések, termékek beszerzését illetően jelenleg kínai vállalatok is játékban vannak, ám a kormány már előkészítette és közvitára bocsátotta az elektronikus kommunikációról szóló új törvénytervezetet, amely szerint a mobilszolgáltatók az ötödik generációs technológia bevezetéséhez szükséges berendezéseket csak az illetékes állami hatóság előzetes engedélyével szerezhetik be, amennyiben azok nem EU-s cégektől származnak. A jogszabály egyébként logikus következménye lenne az Egyesült Államokkal az 5G-hálózatok biztonságáról szóló nyilatkozatok aláírásának, habár sem az első, sem a második nem nevezi meg a legnagyobb érdekelt társaságot, a Huaweit. Így a kínai mamutvállalat kizárásához szükség lenne arra, hogy a kormány úgymond megbízhatatlanná nyilvánítsa.

Az említett telekommunikációs cégek többsége egyébként nem tartaná jónak a kínai társaságok kizárását, mert szerintük azzal, hogy szűkülne a piaci mezőny, megnövekednének az 5G-hálózat amúgy is nagy kiépítési költségei.

-TOTI-

FOTÓ: SVEN SIMON, EUROPRESS/AFP

Az előfizetők egy része már most is élvezi a szupergyors adatátvitel előnyeit. Négy éven belül a 20 273 négyzetkilométer területű, 2,07 milliós népességű ország autópályáit és vasúthálózatának csaknem a kétharmadát is rákapcsolják a rendszerre.

A mobilhálózat új generációjának a kiépítését a szlovén szolgáltatók komolyan vették, többségük az elvárásokhoz képest hónapokkal előbbre jár. Az állami irányítású Telekom és a brit tulajdonban lévő nyugat-balkáni Telemach már működő 5G-vel rendelkezik, az osztrák és mexikói hátterű A1 az őszszel indítja a rendszert, míg a T-2 (egy hazai cég) a jövő év elején. A nyertes operátorok a frekvencia átvételével kötelezettséget vállaltak, hogy három hónapon belül elkezdik működtetni a hálózatukat, míg egy éven belül legalább egy nagyobb szlovén városban kötelesek tényleges 5G-s komfortot biztosítani ügyfeleiknek. Ezenkívül a szolgáltatóknak 2025-ig kültéren jóformán az egész lakosság részére, a teljes autópálya-hálózaton, valamint a vasúti hálózat legalább 60 százalékán kell biztosítaniuk az ötödik generációs rendszer elérését.

58 | FIGYELŐ 2021/28

F_58-59_Szloven5g--rimac_bugatti.indd 58

2021. 07. 12. 17:59

| RÉGIÓ |

CÉGHÁZASSÁGBÓL HIPERAUTÓ

BUGATTI RIMAC DUBROVNIKBAN | Lassan egy éve szivárgott ki a sajtóba, hogy a fiatal horvát feltaláló, Mate Rimac és a VW-csoporthoz tartozó Porsche között komoly együttműködés van kialakulóban, amely meghatározza majd az olasz–német–francia gyökerű sportautó, a Bugatti jövőjét. Tíz napja a vállalatok képviselői az elbűvölő adriai város, az egykori Raguza várfokán bejelentették, hogy új céget alapítanak Bugatti Rimac néven.

Nem mindennapi látvány tárult Dubrovnik lakossága és az ott tartózkodó több ezer turista szeme elé július első hétvégéjén. A horvát Elon Musknak is nevezett zseni, az elektromos szuperautói által ismertté vált Mate Rimac ugyanis a település óvárosának a falait választotta legújabb, régóta várt, minden eddiginél nagyobb bejelentésének helyszínéül. A ceremóniához szükséges díszletet – többek között egy Bugatti Chiron, egy Porsche Taycan és egy Rimac Nevera szupergépkocsit – nagy csinnadrattával, helikopterekkel szállították a XIV. századi (a késő középkori Magyar Királyság idején megerősített, kibővített) várfalakra. Mate Rimac, a Porsche vezérigazgatójával, Oliver Bluméval és a gyár igazgatótanácsának alelnökével, pénzügyi igazgatójával, Lutz Meschkével közösen állt ki a magaslaton a meghívottak (és az élő közvetítést követő közönség) elé. Az új hiperautók gyártására elkötelezett cég neve Bugatti Rimac lesz. A vállalat székhelye a horvátországi Sveta Nedelja (Szentnedele) városába kerül, ahol nemsokára megkezdik a százezer négyzetméteres Rimac Campus építését. Ami a tulajdonosi struktúrát illeti, a Mate Rimac által vezetett horvát startup, a Rimac Automobili átszervezi a felépítését, és Rimac Csoport (hivatalosan: Group) néven a közös társaságban 55 százalékos részesedése lesz, míg a Bugattit birtokló Porschénak 45. Létrehoznak egy fejlesztési céget is Rimac Technology néven, amelynek a százszázalékos tulajdonosa a Rimac Csoport lesz.

FOTÓ: RIMAC

KIS- ÉS NAGYHAL

Hogy kicsit komplikáltabb legyen a képlet, a Rimac Groupot létrehozó Rimac Automobili tulajdonosi struktúrájában 2019 óta már csak a részvények 37 százaléka Mate Rimacé, 24 százaléka a Porschéé, 12 százalék a Hyundai Csoporté, a maradék 27 százalék pedig más befektetőké.

A kétlépcsős cégstruktúra számait kibogozva kiderül, hogy a valóságban mégsem mesébe illő dolog történt a hiperautók világában, hiszen nem a kicsi hal kapja be a nagyot, ahogy előzőleg pletykálták. A gyakorlatban ugyanis az új vállalat igazgatói pozícióját betöltő Mate Rimac a Bugatti Rimacnak csak a 20,35 százalékát birtokolja majd, a Porsche pedig valójában az 58,2-ét. A többi részvényen a Hyundai és a többi befektető osztozik. Azaz a többségi tulajdonos valójában a Porsche.

A Rimac Technology céget – amelyben a részvényesek aránya nem változott – szintén a 33 éves feltaláló irányítja majd. Itt fejlesztik tovább a legújabb szuperautónak, a Neverának a technológiáját is. (Prototípusának a végsebessége 413 km/h, 10 másodpercen belül éri el az óránkénti 300 kilométeres sebességet.)

Fontos továbbá megjegyeznünk, hogy a Bugatti Rimac létrejöttével nem szűnnek meg a külön márkák, és marad a Bugati franciaországi gyártóbázisa is. Viszont a

gyárak jövőben használják egymás technológiáját. Persze egymás kereskedelmi hálózatát is igénybe veszik, hogy mindkét márka jobban érvényesüljön a piacon.

ELEKTROMOBILITÁS

Mate Rimac 2009-ben, még egyetemistaként vágott bele az elektromos autók tervezésébe és gyártásába. Az évek folyamán olyan, a világon egyedülálló technológiát fejlesztett ki, amely a legnagyobb cégeknek, így a Porschénak is felkeltette a figyelmét. Utóbbi néhány éve be is szállt az üzletbe. Ezzel egy időben mind kérdésesebbé vált a VW-csoporthoz tartozó Bugatti sorsa, mivel a benzinfaló sportkocsi egyre kevésbé illik bele a modern, környezettudatos világba. A megoldást sokan a patinás jármű elektromossá alakításában látták, ami kiválóan beleillik a Rimac profiljába. Rimacnak ugyanakkor égető szüksége volt gyártósorokra, mivel az autói lassan készültek el. A Bugatti Rimac most megoldást jelent mindkét problémára. A hírek szerint a horvát állam is segíti majd a vállalkozást az európai újjáépítési alapból.

HORDÓSI DÁNIEL 2021/28 FIGYELŐ | 59

F_58-59_Szloven5g--rimac_bugatti.indd 59

2021. 07. 12. 17:59

| RÉGIÓ |

MAGYAR MÉNEK ERDÉLYBEN A magyar agrártárca adományaként kisbéri félvér tenyészmén érkezett nemrég a háromszéki (Kovászna megyei) Oltszemre. A Szemafor Széltoló nevű állat a háromszéki megyei önkormányzat tulajdonában lévő Mikó-kastély gazdaságában lakik, onnan látja el az elkövetkezőkben az erdélyi lóállomány genetikai színvonala emelésének nemes feladatát. Széltoló gyakorlatilag hazatért ősei földjére, hiszen a kisbéri Magyar Királyi Állami Ménes a Mikó-kastély utolsó tulajdonosától, Schmutzler Emil szász kereskedőtől bérelte a Lobogó nevű sötétsárga mént, amelynek a felmenői között szerepelt a trakehneni ménes legendás lova, Tempelhüter is. A bérelt patás a Kisbérre érkezéskor Lobogó néven nyert

törzsménbeosztást. Ivadékai közül három mén került a tenyésztésbe, apai ágon azonban 1968-ban kihalt a vonal. Anyai ágon viszont Szemafor Széltolóban is megtalálható a Lobogó-vérvonal.

ELŐKELŐ ŐSÖK

Az erdélyi lótenyésztést segítő magyarországi program tavaly júniusban indult el.

Első aktusaként Nagy István agrárminiszter négy mént adott át a hortobágyi Máta majorban. A lovak két Kolozs megyei fogadóállomásra és két Hargita megyei tartóhoz indultak. Az Őrségi Nemzeti Parkból egy hidegvérű muraközi Tordára, egy nóniusz pedig Magyarfenesre a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből. A Hargita megyei Gyergyószárhegyre a Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta, egy mezőhegyesi

félvér került, míg Gyergyóremetén a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokon tenyésztett angol telivér érkezésének örülhettek. „A négy hibátlan, megnyerő küllemű mén kihelyezésével segítjük az erdélyi lótenyésztést, lótartást, a mezőgazdaság fellendítését” – jelentette ki akkor a tárcavezető. Azt is elmondta: figyelemmel kísérik, hogy a kísérleti jelleggel kihelyezett állatok közül melyik fajta milyen hatást gyakorol az erdélyi heterogén ménállományra küllemi tulajdonságokban, munka- vagy sportteljesítményben. Az eredményeket időről időre szakemberek értékelik, s döntenek arról, hogy az állatok maradjanak-e Erdélyben, vagy térjenek vissza eredeti, magyarországi szálláshelyükre.

FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI

PILLANATKÉP A ROMÁNIAI LÓTENYÉSZTÉSRŐL | A rendszerváltás után sokáig szabadesésben lévő erdélyi lótenyésztés felzárkóztatására tavaly magyarországi támogatású program indult. Ennek keretében erdélyi vérvonalú mének is visszakerültek az eredeti helyükre, de ez csak a megújulás egyik elemének tekinthető.

60 | FIGYELŐ 2021/28

F_60-61-Lotenyesztes.indd 60

2021. 07. 12. 17:59

| RÉGIÓ |

Bár ilyen rövid távon aligha lehet megalapozott következtetéseket megfogalmazni, minden bizonnyal kedvező tapasztalatok alapján döntöttek úgy, hogy az idén újabb mént „helyeznek ki” erdélyi szolgálati helyre. A szilvásváradi állami ménesből Háromszékre szállított Szemafor Széltoló felmenői között élsportlovak is vannak, amelyek számos világversenyen, így az 1928-as amszterdami olimpián is indultak. „Következetes tenyésztési munkával, keresztezésekkel ismét olyan egyedek jöhetnek a világra, amelyek méltón fogják képviselni elődeiket” – hangsúlyozta korábbi oltszemi látogatásakor Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság igazgatója.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

VISSZAFOGOTT REMÉNYEK

Erdélyben pillanatnyilag több ló van, mint Magyarországon, az állomány genetikai színvonala azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Az ajándék mének természetesen sokat lendíthetnek az ügyön, a szakemberek mégis visszafogottságra intik azokat, akik nagy reményeket fűznek az erdélyi lótartáshoz. A romániai lovassportok gyenge teljesítménye miatt ugyanis a tenyésztés egyelőre bőven ráfizetéses.

Lótartó gazdák körében közismert mondás, hogy a lovászatból csak akkor lehet jövedelemre számítani, ha előzetesen kisebb vagyont költ rá az ember. Mindezt megerősítik a magánlovardák tulajdonosai, de az állami erdészeti vállalathoz tartozó 16 romániai ménes vezetői is. Szintén egyöntetű az a vélemény, miszerint az erdélyi lótenyésztés legnagyobb gondját ma nem a tenyészállathiány jelenti, hanem, mint említettük, a lovassportok állapota. Nincs ugyanis biztosítva a sportlovak megfelelő szintű megmérettetése, holott ez határozza meg az állatok értékét. Ennek hiányában pedig a tenyésztésre fordított pénz nagyobb, mint amennyit a gazda nyerhet belőle.

A mélyrepülést az az érdektelenség okozza, amellyel a román állam a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben kezelte a kérdést. A vadprivatizációnak esett áldozatul az 1989 előtt nemzetközi hírűnek számító bukaresti galopp-pálya, ahol ma tömbházak emelkednek. A dél-romániai Slobozia melletti, jegăliai egykori királyi hippodrom mai állapota akár esztétikai fájdalmat is képes kiváltani. Az ott működő ménes vezetőit sűrűn váltogatták az elmúlt években, miután kiderült, hogy az értékes fajlovak abrakolásán spóroltak, illetve feketéztek.

A rendcsinálások és az állami beruházások nyomán azonban néhány ménesben újra beindult a munka, köztük az évszázados hagyományra visszatekintő, Fogarashoz közeli Alsószombatfalván, valamint a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben működő lipicai méneseknél.

FESTŐI KÖRNYEZETBEN

Az „eminensek” közé tartozik a Buzău (Bodza) megyei, szubkárpáti dombok között fekvő Cislău ménese, amelyet a székelyudvarhelyi Gábos Béla állatorvos igazgat immár tíz éve. Az ő felügyelete alatt működő intézményben angol telivért és gidrán lófajtát tenyésztenek. Utóbbiakkal több versenyen is részt vettek, s a tenyészmunka szintén jó eredményeket ígér. Az angol telivérekből álló kancaállományhoz magyarországi és írországi fedezőméneket hoztak. Az azóta született csikókhoz komoly reményeket fűz a szakember.

A Krónika című kolozsvári napilapnak nyilatkozva Gábos doktor a Magyarországról hozott mének közül a hortobágyi nóniuszt emelte ki, amellyel jó tenyészfeljavító munkát lehet végezni a munkáslovak, továbbá a hobbitenyésztésben nevelt túralovak esetében. Románia amúgy kész a külföldről érkező anyaés apaállatok fogadására. Ha a tenyészló állategészségügyi papírjai rendben vannak, a megyei állatnemesítő hivatalok gond nélkül kiállítják a fedeztetési engedélyt. A különböző uniós alapú támogatások is kedveznek ennek a folyamatnak.

MERÍTÉS

A szakmai berkekben jegyzett tenyészlovak kinevelésének alapja a nagy merítőhálóra alapozó szelekció. Németországban például sok ezer csikó születik évente sportlovaktól – a tenyészmunkát szakemberek egész serege felügyeli. Több ezer csikóból választják ki a tehetséges, sokat ígérő állatokat díjugratásra, így értelemszerűen ezek értéke idővel csillagászati magaslatokba nőhet, és ez komoly húzóerőt jelent az ágazat számára. Ezzel szemben Romá-

A TAVALY AJÁNDÉKBA KÜLDÖTT MÉNEK MÉG A HORTOBÁGYI MÁTA MAJORBAN. MOST MEGÉRKEZETT OLTSZEMRE, ŐSEI SZÁLLÁSÁRA SZÉLTOLÓ IS

Az erdélyi lótartók amúgy az angol telivér méneket leszámítva ma már minden más fajtához hozzájutnak. A marosvásárhelyi méntelepre épp a buzăui ménesből hoznak tenyészállatokat, ezek a környék igényeit szolgálják ki. Mivel a sportló értéke nagyban függ a korábbi versenyeken nyújtott teljesítménytől, ezen a területen pedig egyelőre „nem látszanak” a romániai sportlovak, rendszerint nyugat-európai tenyésztőktől lehet drága pénzen beszerezni a fedezőméneket.

niában egy jobb képességű csikót legfeljebb ötven állat közül lehet kiválasztani.

Az erdélyi lótenyésztés az útkeresés szakaszában van. A komoly befektetést igénylő ágazat sikerre vitelére a legtöbben a lovas turizmusban keresik a lehetőséget. Bár az erre irányuló igény növekszik, az érdekeltek szerint egyelőre a lovak eltartására elegendő pénzt is alig termeli ki az ágazat. Akit azonban elkapott a „lovasvírus”, annak nincs menekvés. És leginkább ebben bízhat az erdélyi lótenyésztés.

CSINTA SAMU 2021/28 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Lotenyesztes.indd 61

2021. 07. 12. 17:59

| RÉGIÓ |

MINI TUSVÁNYOS | A koronavírus-járvány miatt tavaly se volt, az idén se lesz a kárpátaljai Felsőszinevéren és a székelyföldi Tusnádfürdőn szabadegyetem és diáktábor. Remélhetőleg jövőre mindkét helyen meg lehet majd tartani a sorrendben következő 28., illetve 31. nemzetpolitikai rendezvényt. Nyaranta mindenkinek, aki járt már ezeken a helyeken, mehetnéke támad a megszokott politikai vitákra, gazdasági, kulturális és oktatási témájú beszélgetésekre vagy éppenséggel a bulikra, táncházprogramokra, esti popkoncertekre.

Ezeket a táborokat külhoni szervezetekkel együtt a budapesti Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezi, Felsőszinevéren például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ), amelynek a vezetője, Brenzovics László az ottani szabadegyetem egyik alapítója. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt a kárpátaljainak és a három évvel korábban, 1990-ben indult bálványosinak, tusnádfürdőinek is alapító atyja.

Most úgy döntöttek, hogy ha már az ukrajnai gyatra, valamint a romániai gyenge átoltottság miatt nem lehet megtartani a szokásos rendezvényeket, akkor szerveznek egy közös, de kisebb méretű nemzetpolitikai szabadegyetemet Sátoraljaújhelyen, július 21. és 26. között.

Mindketten őstáborozók. Hiányolják a rövidnadrágos eszmecseréket, vagy kárpótolni akarják a megszokott hallgatóság egy részét Tusványosért és Szinevérért?

Brenzovics László: Is-is. Rengeteg megbeszélnivalónk van.

Kárpátalján romlott a magyarság helyzete, folyamatos vegzálásnak, megfélemlítésnek vagyunk kitéve, miközben elveszik vagy csorbítják a szerzett jogainkat a különböző abszurd törvényekkel, amelyek az anyanyelvhasználatot és a magyar nyelvű oktatást korlátozzák. Közben pedig készül a kisebbségi törvény, amely a rengeteg ukrajnai nemzetiség közül csak három népcsoportot ismer el őshonos közösségként. Erre a témára még visszatérhetünk.

Németh Zsolt: Igény és óriási szükség is van erre a nemzetpolitikai találkozóra, most még inkább, hogy minden nemzetrész felkészülhessen a Covid-helyzet utáni újraindításra. Ennek a rendkívüli tábornak megfelelő hangulatot biztosít a Zemplén. Persze jövőre folytatjuk a fenyvesek közötti hagyományos szabadegyetemeinket. Reméljük, addigra elülnek a koronavírus-hullámok. Örömünkre szolgál, hogy mi (a Pro Minoritate Alapítvány) azokkal a partnerekkel tartjuk a szabadegyetemet, amelyekkel a kárpátaljait és a bálványosit szervezzük évtizedek óta: a KMKSZ-szel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT),

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

KÁRPÁT-MEDENCEI RESTART A ZEMPLÉNBEN

62 | FIGYELŐ 2021/28

F_62-65_brenzovics.indd 62

2021. 07. 12. 18:00

| RÉGIÓ |

NÉMETH ZSOLT 1963-ban, Budapesten született.

1987-ben közgazdász-szociológus diplomát szerzett Budapesten.

az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT). Most csatlakozott hozzánk Budapestről a magyarországi és a határon túli szervezetek egyeztető fóruma, a Magyar Ifjúsági Konferencia is. A helyszín pedig a szabadegyetemen szintén részt vevő Rákóczi Szövetség új, sátoraljaújhelyi rendezvényközpontja.

– Ott nem lehet több ezer fős tábort tartani…

N. Zs.: Nem kell tusványosi méretekben gondolkodni. Jóval kevesebb résztvevő lesz, a járványügyi helyzetre való tekintettel a tábor létszáma nem haladhatja meg az ötszáz főt. Ugyanakkor őrizzük a szokásos formátumot, vagyis az esemény beszélgetős, vitatkozós szabadegyetemi részét és a fesztiváljellegét is. Lesznek politikai, gazdasági és kulturális tematikájú kerekasztalok. A záró előadást Kövér László tartja.

Esténként a népzenei sátorban vagy a popkoncerteken lehet bulizni. Fellép például a különböző stílusú zenéket ötvöző Aurevoir. zenekar vagy a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company.

– A Pro Minoritate szabadegyetemeinek mindig van címük, hívószavuk. Ennek a rendhagyó eseménynek lesz-e?

N. Zs.: Igen: Újraindítás – Megújulás, angolul Restart – Renewal. Számunkra nagyon fontos, hogy a Kárpát-medencei magyarság sikeresen törjön ki a járvány okozta helyzetből, gazdasági szempontból is megerősödjön. Az egész térségünk-

1988-ban a Fidesz alapító tagja lett, a párt volt szóvivője, alelnöke, választmányi tagja, jelenleg az egyik országgyűlési frakcióvezetőhelyettese.

1998–2002-ben és 2010–14-ben külügyi államtitkárként tevékenykedett. Most a parlament külügyi bizottságának az elnöke, amely tisztséget több ciklusban, ellenzéki politikusként is betöltötte.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyik, illetve a monitoringbizottságának az alelnöke, a magyar parlamenti képviselők delegációjának vezetője.

Nős, három gyermek apja.

ben ez most a legégetőbb probléma, éppen ezért a külföldi, főként a V4-es országokból érkező vendégeinkkel is ezt fogjuk megvitatni. Lesz köztük gazdasági szakember is, a mieink közül pedig hadd említsem meg Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Kormánytagok is tartanak előadást, például Gulyás Gergely és Varga Mihály.

Az újraindítás ugyanis megkövetel egy nagyon innovatív politikai megközelítést, amely egyébként egyértelműen megmutatkozik a magyar újjáépítési csomagban, terveinkben. Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb jóváhagyja azokat.

2021/28 FIGYELŐ | 63

F_62-65_brenzovics.indd 63

2021. 07. 12. 18:00

| RÉGIÓ |

BRENZOVICS LÁSZLÓ 1964-ben, a Beregszászi járásban lévő Zápszonyban született.

Fontos, hogy az egész Kárpát-medence gazdasági szemléletében is megújuljon. Gondolok itt a digitalizációra, a zöldprojektekre. Ezeknek a térségi magyar gazdaságfejlesztésben is hangsúlyosan meg kell jelenniük.

A nemzetpolitika (a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika) esetében prioritásnak tartom, hogy a hagyományos szempontok – így az identitásvédelem, a magyar szimbólumok használata, az anyanyelvi, oktatási és kulturális jogok – mellett Magyarország kétoldalú kapcsolataiban még nagyobb hangsúlyt kapjon a gazdaságfejlesztés, a gazdasági diplomácia, hogy a külhoni magyarok otthon boldogulhassanak, ne kényszerüljenek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket.

– A külhoni magyarság jelenleg is részese a kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjának…

N. Zs.: Így van, ez egy igen fontos projekt, és az ezzel kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések nagyon is indokolják, hogy ennek a gazdaságfejlesztésnek a súlypontja a magyar külügyi tárcában van. Ugyanakkor az egyensúlyt is szeretném hangsúlyozni; azt, hogy a hagyományos nemzetpolitikai szempontok érvényesítése és ezeknek az aktuális kihívásoknak az egyidejű kezelése az elkövetkező időszakban fontos feladatunk lesz. Nem beszélve arról, hogy egy választási év előtt állunk, és meg kell tudnunk őrizni egy hozzávetőleges konszenzust a magyar pártpolitikai szereplők között. Ezért nemcsak a határon túli magyar politikai vezetőknek lesz egy kerekasztala a táborban, hanem ellenzéki szereplőket is felkértünk, hogy magyar kormánypárti képviselőkkel egy asztalhoz üljenek.

– A magyar nemzetrészek helyzete és a szomszédságpolitika a kezdetektől fogva hangsúlyos témája a Kárpát-medencei szabadegyetemeknek. Most ennek aktualitást ad, hogy Magyarország a 47 országot összefogó, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának a soros elnöke, Németh Zsoltot pedig az idén a szervezet parlamenti közgyűlésének egyik elnökévé választották. Gondolom, erről is tartanak előadást.

N. Zs.: Hogyne, a magyar nemzetpolitikának fontos része az európai, valamint a nemzetközi kisebbségvédelmi normaalkotás és intézményrendszer fejlesztése. Most, az ET nyári parlamenti közgyűlése után Strasbourgban a magyar elnökség egy nagy sikerű konferenciát is szervezett – a szervezet főtitkárával és emberi jogi biztosával, továbbá számos előadóval – a kisebbségvédelemről és ennek mechanizmusairól. Ugyanis kötelező érvényű lenne a 27 tagállamban az ET nyelvi chartája (hivatalosan: Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája) és kisebbségvédelmi keretegyezménye, de látni kell, hogy például a chartát 2010-ig mindössze 25 tagállam ratifikálta, azóta pedig egy sem. A keretegyezmény esetében jobb az arány. Ez a konferencia, valamint további három, amelyet november 17-ig, a magyar elnökség befejezéséig tartunk, felhívja a figyelmet a kisebbségvédelmi eszközökre és alkalmazásuk szükségességére.

1981-ben felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára.

1986-ban tanár lett a szülőfalujában.

1992-től a KMKSZ kulturális titkára volt, valamint a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház dramaturgja.

1996-ban a KMKSZ alelnöke lett, 2014-től elnöke.

1998-tól a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, két ciklusban alelnöke volt.

2014 és 2019 között az ukrán parlament képviselője volt.

2003-ban a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett PhD-fokozatot.

Nős, két gyermek apja.

– Ukrajna 1995 óta tagja az ET-nek. Mindkét dokumentumot ratifikálta?

B. L.: Igen, de jól látható és a bőrünkön érezzük, hogy közben – különösen az elmúlt négy évet tekintve – megszüntetik vagy csorbítják a jogainkat, például a nyilvános kisebbségi nyelvhasználatot tiltó jogszabállyal, a magyar oktatást felszámolni szándékozó törvénnyel, amelyeket az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság is bírált, egyes passzusok hatályon kívül helyezését kérve. Mindemellett az ukrán média és egyes szervezetek, hivatalos személyek jó ideje magyarellenes hangulatot gerjesztenek, megfélemlítik közösségünket, zaklatják az embereket, súlyos vádakkal illetnek. Három, a KMKSZ által létrehozott alapítvány – az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ, a II. Rákóczi Ferenc beregszászi főiskolát fenntartó és a jótékonysági alapítvány – ellen folytatnak bűnvádi eljárást hazaárulás és szeparatizmus jogcímén. A titkosszolgálat házkutatást tartott ingatlanjaikban, de a kulturális szövetség központi irodájában és nálam is, otthon. Ha most hazamennék Kárpátaljára, akár le is csukhatnának, mert e vádak esetében nem lehet szabadlábon védekezni.

Több olyan eset is volt Ukrajnában, amikor különböző politikusokat, közéleti szereplőket ilyen jogcímen meggyanúsítottak, akik azután éveket ültek előzetes letartóztatásban, amíg a bíróság ki nem mondta, hogy ártatlanok. Az első nyomozások három esztendeje indultak ellenünk, különböző intenzitással zajlanak, de semmiféle vádirat nem jelent meg. Légből kapott ügyek ezek, egyetlen céljuk a kárpátaljai magyarság megfélemlítése.

– Ezt a KMKSZ és európai parlamenti képviselők Brüsszelben is felvetették. A kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi csoport – Bocskor Andrea és Gál Kinga fideszes képviselők kezdeményezésére – felszólította Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetők össze az uniós alapelvekkel, valamint hátráltatják Ukrajna csatlakozási törekvéseit. Várjuk a fejleményeket. De mit tehet ez ügyben az Európa Tanács?

N. Zs.: Erről szó lesz a sátoraljaújhelyi táborunkban is. Egyik meghívottunk, Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője, a belgrádi parlament alelnöke egy átfogó jelentést készített az európai kisebbségek jogi helyzetéről, amelyet az ET parlamenti közgyűlése elfogadott. Ez kiemelten foglalkozik az ukrajnai helyzettel, és aggodalmának ad hangot az

64 | FIGYELŐ 2021/28

F_62-65_brenzovics.indd 64

2021. 07. 12. 18:00

| RÉGIÓ |

országban felerősödő nacionalizmus miatt. Ráadásul szerzett jogokat nem lehet csorbítani, márpedig Ukrajnában ez történik.

Ezért az ET jelentése kilátásba helyezi az ellenőrzések hatékonyabbá tételét, egyebek mellett egy online platform létrehozását a kisebbségi jogsértések bejelentésére és nyomon követésére.

Ezt az Európa Tanács kidolgozza, a Miniszteri Bizottság még most, a magyar elnökség idején egy állásfoglalásban megerősíti, így várhatóan lesz eredménye. Hadd hangsúlyozzam, hogy a kisebbségi jogok erőteljes csorbítása 2017 szeptemberében, az oktatási törvénnyel indult, és azóta fokozódik a nemzetiségellenes hangulat. Vártuk, hogy javuljon a helyzet Volodimir Zelenszkij elnök 2019-es választási győzelmével, de sajnálatos módon az új államfő egyelőre nem tudott úrrá lenni a problémán, és megtapasztaltuk a Brenzovics elnök úr által elmondottakat. A kisebbségellenes sorozat talán most eljutott a mélypontra. Ez nemcsak a magyarságot, hanem például az Ukrajnában élő bolgárokat, románokat, oroszokat is érinti. Az érintettek és anyaországaik tiltakoztak, s az ET gyorsan és egyértelműen reagált ezekre az eseményekre. Ugyanakkor a nemzetközi közösségben van egy érzékelhető ambivalencia, hiszen ez a probléma összekapcsolódik azzal a geopolitikai küzdelemmel, amely Oroszország és Ukrajna között zajlik. Tehát egyszerre próbálja a nemzetközi közösség biztosítani Ukrajnát, hogy kiáll területi egysége és szuverenitása mellett – a magyar diplomácia is ezt teszi –, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alapvető emberi és kisebbségi jogokat tiszteletben kell tartania. Hamarosan Kijevbe látogat az ET főtitkára, azaz operatív vezetője, Marija Pejčinović Burić (a horvát jobbközép kormány korábbi külügyminisztere). Az általunk felvetett és a Kovács-jelentésben is szereplő problémákat szóba hozza, erről biztosított, amikor legutóbb fogadott minket Gulyás Gergely miniszter úrral. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović is nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy tartsa be a Velencei Bizottság ajánlásait.

– Kijev most készíti elő a kisebbségi kerettörvényét, és egy abszurdumról, a nemzeti közösségek meghatározásáról már értesültünk. Mit tartalmaz a tervezet?

B. L.: A parlamenti vitára előterjesztett tervezet bebetonozná az eddigi jogfosztásokat, az oktatási és a nyelvtörvény diszkriminatív rendelkezéseit.

– Miközben a parlamenti képviselők jó része nem beszél ukránul…

B. L.: Oroszul tárgyalnak egymást közt, sokan nem tudnak rendesen ukránul. Megpróbálnak ukránosan felszólalni, de mégiscsak oroszra sikeredik. Ám a parlamenti képviselőkre nem vonatkozik a nyelvtörvény, miközben a legapróbb falvakra is rákényszeríti az ukrán nyelv nyilvános használatát. A készülő kisebbségi törvény is ellentétes tehát az ország alkotmányával, amely kimondja, hogy olyan jogszabályokat, amelyek meglévő jogokat szűkítenek, nem szabad elfogadni. Ráadásul ezek a törvények szemben állnak mindazokkal a nemzetközi dokumentumokkal, amelyeket Ukrajna elfogadott. És e dokumentumokra hivatkozik Kijev, amikor a határokon túl élő ukránok jogairól van szó, de az országon belül ezeket nem tartja be. Az már egyenesen abszurd, ahogyan a kisebbségi törvény tervezete meghatározza az őshonos nemzeti kisebbségeket. Kimondja, hogy csak azoknak a közösségeknek jár ez a – jobb kisebbségjogi feltételeket biztosító – státus, amelyeknek nincs anyaországuk.

Ez az ENSZ vonatkozó dokumentumával is ellentétes, hiszen leszögezi: az a kisebbségi közösség számít őshonosnak, amely már azelőtt ott élt azon a területen, hogy egy adott állam ki-

terjesztette rá a fennhatóságát. Ilyenek vagyunk mi, akik ezerszáz éve élünk Kárpátalján, de más, történelmi idők óta a mai Ukrajna területén élő közösségek is. A kijevi tervezet szerint azonban csak a muszlim vallású krími tatárokat és a türk nyelven beszélő, a judaizmus különféle ágait képviselő pár száz fős karaita és krimcsák közösséget illeti meg ez a státus. Pedig az utóbbiakat Izrael a sajátjainak ismeri el, tehát van anyaországuk. A cigányságnak nincs, de ők is kimaradtak, pedig a létszámuk a krími tatárokénak is a sokszorosa.

– Bízik a változásban?

B. L.: Őszintén szólva egyelőre nem. Az Európai Unió is sérelmezte, hogy a magát Béketeremtőnek (ukránul: Mirotvorec) nevező internetes portál listát vezet úgymond Ukrajna ellenségeiről, a pontos személyi adataikat is feltüntetve. Ezen a háborús konfliktusokban szerepet játszó személyek mellett sok kár-

Ne szemezgethessen Ukrajna, mikor mit akar betartani és mit nem. pátaljai magyar is rajta van, köztük én is. De szintén rajta van például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és rátették Várhelyi Olivér uniós bővítési biztost is, mert az EU– Ukrajna Társulási Tanács ülésén azt mondta: elvárja, hogy a készülő kisebbségi törvény megfelelően szabályozza az oktatási és a nyelvhasználati jogokat, illetve az állam fékezze meg a kisebbségek elleni fenyegetéseket. Nincs feltüntetve, hogy ki üzemelteti ezt a portált, de hát nyilván hivatalos helyről szerezheti be a személyi adatokat. S beszédes, hogy az Ukrán Nemzeti Bank már három éve utasította a pénzintézeteket: ellenőrizzék a Mirotvorec listáján szereplő ügyfeleik hátterét. Ezt a rendelkezést ez év májusában vonta vissza az intézmény, de a portál él és virul, noha az Európai Parlament határozottan felszólította a kijevi kormányt, hogy szüntessék be a szélsőséges oldalt. Annyi történt, hogy Várhelyi Olivér lekerült a listáról.

– Akkor mit vár az ET-től, amelynek korábban a főtitkárát, illetve a tanácsadó testületét, a Velencei Bizottságot is felkereste?

B. L.: Hogy járjunk a végére, mi érvényes vagy mi nem a Kijev által vállalt kötelezettségekből. Ezért is fontos, hogy az Európa Tanács magyar elnöksége prioritássá tette a nemzeti kisebbségek védelmét, és ezt az ET-vel közösen szervezett konferenciákon is napirenden tartja. Hogy ne szemezgethessen Ukrajna, mikor mit akar betartani és mit nem. Nem kell csüggedni, ezeket az ügyeket újra és újra napirenden kell tartani, mert meggyőződésem, hogy az országban a stabilitást és az elcsatolt területek reintegrációját csak a kisebbségi kérdés megfelelő rendezésével lehet elérni.

MOSZKOVITS JÁNOS 2021/28 FIGYELŐ | 65

F_62-65_brenzovics.indd 65

2021. 07. 12. 18:00

| RÉGIÓ |

TILOS A SZERB LÍTIUM EXPORTJA

JÓ A HORVÁT GABONATERMÉS

A gabonafélék közül Horvátországban – a sokéves gyakorlatnak megfelelően – az idén is búzából van a legtöbb. Közel egymillió tonnát takarítanak majd be összesen mintegy 145 ezer hektárról, nyolcezer hektárral nagyobb területről, mint tavaly. Az időjárási viszonyok ebben az esztendőben nagyon kedveztek az őszi vetésű kultúráknak. Mivel a magfejlődés időszakában érkezett meg az eső, a gazdák már az aratás előtt sejtették, hogy jó évre számíthatnak. A Horvát Gazdasági Kamara adataiból kiderül, hogy a fő kenyérgabona terméshozama hektáronként 7 és 10 tonna között változik, s a learatott búza minősége kiváló. A gazdák az idén az árral is elégedettek: a leggyengébbnek számító negyedosztályú magvak kilónkénti ellenértéke 1,15 kuna (54,5 forint), a csúcsminőségűeké pedig 1,45 kuna (csaknem 69 forint). Hasonlóan jó a 60 ezer hektáron elvetett sörárpa termése is, ára a legolcsóbb búzáéval egyenlő.

A most betakarítandó szántóföldi növények közül az olajrepce termesztési területe a tavalyi 42 ezer hektárról 31 ezerre csökkent, és a hozam sem kiemelkedő. 3,7 kunáért (175,5 forint) értékesíthető.

A gazdálkodók pechére, úgy tűnik, a tavaszi vetésű növények az idén nem teremnek majd olyan jól, mert most kevés a csapadék. Az ország legnépszerűbb szántóföldi kultúrájából, a kukoricából 289 ezer, napraforgóból 38 ezer, szójából 86 ezer, cukorrépából 11 ezer hektárt vetettek be, összesen akkora területet, mint tavaly.

Déli szomszédunk a méretéhez, népességszámához képest jó gabonatermő országnak számít. A saját szükségleteit bőven ki tudja elégíteni, például búzából csak évi 400 ezer tonna a belső fogyasztás (ez kevesebb mint a fele a megtermeltnek). A kivitel főként Olaszországba és Egyiptomba irányul, de jelentős mennyiséget exportálnak a szomszédos Bosznia-Hercegovinába és Ausztriába is.

HORDÓSI

Meglepő nyilatkozatot tett Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke. Amellett, hogy tájékoztatott arról a határozatról, miszerint a Rio Tinto nyugat-szerbiai bányájának a megnyitásáról csak a környezetvédelmi tanulmányok elkészítését és részletes elemzését követően hoz végleges döntést az állam, bejelentette: a kormány nem fogja engedélyezni a lítium kivitelét.

Mint közölte, eddig nem kérdezték meg a kabinetet, hogy mihez kezdhetnek a kibányászott lítiummal, így most ő mondja meg, mihez kell tartania magát a befektetőnek. Kifejtette: Belgrád azt akarja, hogy a kinyerését követően Szerbiában hasznosítsák ezt a fémet, vagyis a kivitel ellehetetlenítésével voltaképpen teljes gyártási láncok helyi kiépítését szeretné elérni, jelentős beruházásokkal.

Mint ismeretes, a Belgrádtól 120 kilométerre lévő Loznica környékén találtak jelentős készletet a közeli Jadar folyóról jadarit névre keresztelt nátrium-lítium-boroszilikát-hidroxidból. A Rio Tinto ausztrál–brit bányászati konszern immár másfél évtizede végzi a kutatási munkálatokat déli szomszédunkban, és megállapította, hogy a térségben akkora lítiumkészlet áll rendelkezésre, amelyből ki lehetne elégíteni a világpiac szükségleteinek legalább a tíz százalékát. A környékbeliek hónapok óta folyamatosan tiltakoznak a bánya megnyitása ellen, környezetvédelmi okokra hivatkozva.

VIRÁG

66 | FIGYELŐ 2021/28

F_66-67_Terkepes.indd 66

2021. 07. 12. 18:45

| RÉGIÓ |

MEGUGRÓ LAKÁSÁRAK A CSEHEKNÉL

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A REFERENDUM FÜSTBE MENT TERVE

A szlovák alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében nem lehet népszavazást tartani előre hozott parlamenti választások kiírásáról. A kormánykoalíció tevékenységével elégedetlen, egyre népszerűbb ellenzéki szociáldemokrata pártok – a Robert Fico vezette Smer – SD és a Peter Pellegrini által alapított Hlas – SD – kezdeményezésére még az év elején aláírásgyűjtés kezdődött, és a referendum kiírásához szükséges 350 ezer szignónál jóval több, mintegy 600 ezer gyűlt össze, hogy népszavazással lehessen kikényszeríteni a rendkívüli parlamenti választásokat. Zuzana Čaputová államfő májusban alkotmányossági normakontrollt kért az ügyben. A taláros testület szerint csak akkor lehetne ilyen megmérettetést tartani, ha az alkotmány szövegében ez tételesen szerepelne. A döntést az ellenzék nagy felháborodással fogadta, és elsősorban az államfőt hibáztatta, aki megválasztása előtt egy olyan balliberális pártnak (a Progresszív Szlovákiának) volt az alelnöke, amely tavaly nem jutott be a törvényhozásba. Kritizálják az elnököt, hogy volt formációjának a nézeteit igyekszik képviselni a belpolitikában. Az ellenzéki pártvezetők jelezték, hogy egyrészt kezdeményezni fogják az alkotmány módosítását, másrészt ismét aláírásgyűjtésbe kezdenek a referendum kiírásáért. Meglepő módon Igor Matovič korábbi miniszterelnök, jelenlegi pénzügyminiszter, a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO vezetője is az államfőt bírálta, mert szerinte megfosztotta az embereket attól a demokratikus lehetőségtől, hogy közvetlenül véleményt nyilváníthassanak ilyen fontos ügyben. A jobbközép koalíció pártjai általában nem támogatták a kezdeményezést, de a második legnagyobb kormányerő, a Sme rodina (Család Vagyunk) nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy esetleg megszavazná a szükséges alkotmánymódosítást.

(LAMÉR)

A legfrissebb adatok szerint Csehországban átlagosan csaknem 12 százalékkal drágultak a lakások az első negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest, a nagyobb városokban pedig 19 százalékos volt az árnövekedés. Négyzetméterenként 77 800 korona (1,075 millió forint) az átlagár.

A cseh közszolgálati média szerint 2015 óta 86 százalékos a drágulás, a Lidovky.cz portál viszont csak 67 százalékot számolt (valószínűleg 2016 elejétől). Az árnövekedés persze nem egyforma mértékű az ország egyes régióiban. Például Prágában kisebb volt – igaz, itt kerül a legtöbbe egy négyzetméter, átlagosan 100 ezer koronába (1,380 millió forint), a belvárosi lakások átlaga azonban 150 ezer koronáért kel el. A csehek azzal számolnak, hogy a trend folytatódik. Az új lakások építését nagyban nehezíti és az árakat is növeli az építőanyagok drágulása, továbbá a megfelelő építőipari szakemberek, szakmunkások és kisegítők hiánya, hiszen sokan külföldi építkezéseken dolgoznak.

Eközben a megtakarítások a növekvő infláció következtében fokozatosan leértékelődnek, ami ellen éppen az ingatlanvásárlás jelenthetne védelmet. A helyzetet nehezíti, hogy Csehországban világviszonylatban is komoly gondot okoz a bürokratikus ügyintézés, feleslegesen sok idő telik el a kivitelezésig, illetve a birtokbavételig, miközben az árak felfelé kúsznak. Sokan a jelzáloghitelre is alapoznak, miközben egy felmérés szerint a megkérdezettek közel 20 százaléka úgy látja: a jelzálogbuborék hamarosan kipukkad, és az ingatlanok veszítenek értékükből.

(LATI)

DÜBÖRÖG A LAKÁSPIAC ROMÁNIÁBAN

Keleti szomszédunkban szokatlanul megélénkült ez év első öt hónapjában az ingatlanpiac. Főleg a lakásvásárlások száma nőtt meg exponenciálisan az egyik legnagyobb online ingatlanközvetítő honlap, az Imobiliare.ro elemzése szerint, amelyet a Ziarul Financiar című gazdasági újság idézett. A piac már a járvány tombolása idején, tavaly is élénkült, s a trend nagyobb ütemben 2021 első felében folytatódott. Január és május között 65 ezer lakás cserélt gazdát. Ez 70 százalékos növekedést jelent a tavalyi azonos időszakhoz mérten, de 2019 első öt hónapjához képest is ugyanekkora a bővülés. A legtöbb ingatlan Bukarestben és környékén cserél gazdát, ebben a régióban található az eladott lakások több mint harmada. Dinamikus a piac még Kolozsváron és Temesváron. A pandémia előtt előbbi város az árak tekintetében még Bukarestet is lekörözte, ott az ingatlanok jó részét drágábban kínálták, mint a fővárosban.

Az idei nagy kereslet miatt a lakásárak átlagban 7-8 százalékkal nőttek 2020-hoz viszonyítva. Bukarestben 10-11 százalékos volt a drágulás. Ugyanakkor az albérleti árak csökkentek a járvány miatt, hiszen sokan még most is otthonról dolgozhatnak, az egyetemisták is távoktatásban tanultak. Ezért a fővárosban 8, Kolozsváron 11 százalékkal lettek olcsóbbak átlagosan az albérletek. Romániában jelenleg egy egyszobás lakás albérleti díja középértéken 260 euró (mintegy 92 ezer forint).

BORBÉLY 2021/28 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Terkepes.indd 67

2021. 07. 13. 17:01

| SKYNET |

ÚJ FÉNYKÉPEZŐ HELYETT ÚJ TELEFONT Az utóbbi években nemcsak a mindennapokban, hanem a nyaralások, sőt az ünnepek, koncertek és más fesztiválok alkalmával is megfigyelhettük, hogy 100ból 99 ember nemes egyszerűséggel telefonnal fényképez, illetve rögzít mozgóképet. Ennek nem csupán az az oka, hogy a mobil mindig kéznél van, hanem az is, hogy az átlagfelhasználók igényeit jó ideje kielégítik e gépek fotós képességei.

Egy-két esztendeje, de különösen az idén újabb minőségi ugrás következett be a legjobb telefonokba zsúfolt kamerák terén. Jelesül az, hogy egy mai topkategóriás mobil már a profi fényképészek, sőt a professzionális videósok tartalék kameráinak a szerepét is átveheti. És ez még csak az egyik csavar a történetben. A másik az, hogy a fenti két újdonságot nemcsak egy 400-500 ezer forintos csúcs-Apple vagy csúcs-Samsung tudja, hanem a feltörekvő kínai gyártók több készüléke is.

Persze a négy-öt hátlapi optika és az óriási képérzékelő még így sem olyan olcsó, de azért negyedmillió forint alatt is akad már választék.

A HUAWEI-DILEMMA

Tehát nem csak az egy ideje a Googleökoszisztémából „kitagadott” Huawei és Honor társmárkák kiváltsága porrá alázni az iPhone- és a Galaxy-szériák egykor mindent verő kameráit. A Huawei P40-es és Mate 40-es szériái mellett a Honor 30 Pro+ és a korábbi Huawei P20-as, P30-as verziók ugrottak bele a fotós-videós mély vízbe. Sajnos a Huawei–Honor-páros a Google-szolgáltatásoktól megfosztva sokaknak nem megoldás. Nemcsak applikációt nem tudunk rátölteni ezen gépekre, csupán huaweieseket, de a megszokott naptárat, a térképet és a levelezést is „okosban” kell megoldanunk, ha a szuper minőségű újabb Huawei–Honor kamerákat akarjuk a zsebünkben tudni.

MOBILFOTÓZÁS | A mai csúcstelefonok nemcsak tudják, de túl is szárnyalják azt, amit egy átlagember elvár egy fényképezőtől vagy videókamerától.

Az elmúlt fél-egy év pár legjobb okostelefonját a profi fotósok és filmesek akár tartalék gépként is használhatják, annyit fejlődött a mobilokba zsúfolt kameratechnológia.

Technikai bravúrokkal ugyan e párosokra is visszavarázsolható a Gmailtámogatás, és jó pár dolog böngészőből is működik, de azoknak, akik sokat használják a Gmailt, a Google Térképet vagy a Google Drive-ot, s nem iphone-osok, jó ideig csak a Samsung Galaxyk (S20, S21 vagy az újabb Note-szériák) maradtak volna, ha csúcsfényképezőt és félprofi videót szeretnének. Ám az androidos, fotó-videó rajongó fogyasztó ma már a sors kegyeltje. Ugyanis

a remek minőséget kínáló Samsung csúcsmobilok választéka is nagyobb (vannak olcsóbb verziók); sőt azok prémiumárait sem muszáj immár kifizetni. Hiszen egyremásra érkeznek az újabban feltörő kínai csodák. Mindent visz e téren a Xiaomi Mi 11 Ultra, de azért ne feledjük: annak ára egy közepes iPhone-éval vetekszik, és a legtöbb Samsungnál is drágább – itthon jelenleg 530 ezer forinttól érhető el a készülék. (A németországi eBayen vagy Amazonon egy-egy akciót kifogva is átszámítva 400 ezer forint körüli áron rendelhetjük.)

Igaz viszont, hogy egy 200 ezres tudású

TOPKAMERÁS CSÚCSTELEFONOK TESZTEREDMÉNYEI Készülék Xiaomi Mi 11 Ultra Huawei Mate 40 Pro+ Huawei Mate 40 Pro Xiaomi Mi 10 Ultra Huawei P40 Pro Oppo Find X3 Pro Vivo X50 Pro+ Apple iPhone 12 Pro Max Apple iPhone 12 Pro Vivo X60 Pro+ Xiaomi Mi 10 Pro Oppo Find X2 Pro Samsung Galaxy S20 Ultra 5G Honor 30 Pro+ Apple iPhone 11 Pro Max OnePlus 9 Pro Huawei Mate 30 Pro 5G Apple iPhone 12

Listaár (USD) 1200 1363 1199 803 1099 1149 757 1099 999 757 999 1199 1359 757 1099 969 1045 799

Megjelenési dátum 2021. március 2020. október 2020. október 2020. augusztus 2020. március 2021. március 2020. június 2020. október 2020. október 2020. december 2020. február 2020. május 2020. február 2020. április 2019. szeptember 2021. március 2019. szeptember 2020. október

Kamerateszteredmény (pont) 143 139 136 133 132 131 131 130 128 128 128 126 126 125 124 124 123 122

Forrás: DxOMark.com

68 | FIGYELŐ 2021/28

F_68-69_Skynet.indd 68

2021. 07. 13. 17:05

| SKYNET |

A HUAWEI 360 FOKBAN FOTÓZÓ MOBILOS KAMERÁJA. TELJES KÖRŰ TÁMADÁS ALATT AZ OLYAN KORÁBBI CSÚCSKAMERÁS TELEFONOK, MINT A SAMSUNG ÉS AZ APPLE

teszten ezek is 120-122 pontot értek el.

Mégis, kis szerencsével akár 200 ezer forint alatt is elcsíphetők újonnan. Ugyanakkor itthon a fenti három készülék szintén ritkának számít, ami nemcsak a tokok elérhetőségét nehezítheti, drágíthatja meg nagyon, de mondjuk a véletlen leejtésből adódó kijelzőcserét is.

OLCSÓBB ALTERNATÍVÁK

telefont és egy legalább 150 ezres fényképezőt összegyúrtak nekünk egy mindenhol kéznél lévő prémiumtelefon-testbe.

Külön tehát még mindig olcsóbb egy jó fényképező, de a tapasztalatok szerint az átlagfelhasználó nem szereti, ha a zsebét a mobil mellett más is húzza, így sok értékes fotós pillanatot kompromisszumos, alacsonyabb árú telefonnal kell megörökíteni, hiába van csúcskategóriás célgép otthon, az asztalfiókban…

FOTÓ: HUAWEI

MITŐL JÓ, MITŐL MÉG JOBB?

Persze a csúcsfotókat készítő telefonok közül egyáltalán nem olcsók a nálunk kevésbé ismert Vivo, OnePlus vagy Oppo készülékek sem (lásd táblázatunkat). Igaz, ez utóbbiak néhány hete hivatalosan is kaphatók hazánkban, ami nagy előny a céges vásárlóknak vagy azoknak, akiknek a stabil, itthon is elérhető gyári, szakszervizes háttér fontos kívánalom.

De nézzük is a fentiek közül a jobb készülékeket, azok főbb képességeit. A táblázatban is megjelenített 120 pont feletti kameratesztekért igencsak megizzadnak a mobilba zsúfolt fényképezők. Már csak azért is, mert a francia DxOmark.com mérnökei rendkívül alaposak, kukacoskodók, a méréseiket laborban is ellenőrzik. Ugyanakkor még egy edzett szemű fotósnak is kihívás, hogy a 122 kamerapontot gyűjtött iPhone 12-es és mondjuk a 132 pontos Huawei P40 Pro képeit megkülönböztesse.

Igazi gondot, azaz pontlevonást általában az automatikus élességállítással, a színegyensúllyal vagy az éjszakai képek részletgazdagságával kapcsolatos probléma, esetleg pár videós hiba szokott okozni. Illetve a dedikált optikai nagyítás (2-5-szörös zoom) hiánya, mert ez a tudás egy mobil tekintetében is egyre fontosabb elvárás. De ezek nem olyan lényegesek; talán csak a legutóbbi, s az is csak annak, aki sokat használja a zoomot.

NEM LESZ OLCSÓ

Mivel e telefonok kamerái a miniatürizálás technológiai vívmányai, negyedmillió forint alatti listaárakat nemigen találunk. Más kérdés, hogy a régebbi, legalább egyéves modellek többsége ma is kapható. Gondolnánk, hogy jóval olcsóbbak is ezek, azonban például a listán negyedik Xiaomi Mi 10 Ultra is egy eléggé ritka, nemrég kifutott készülék, még külföldről is nehéz 220-250 ezer forint alatt beszerezni – holott a gyártója a kitűnő árérték arányáról ismert. Ez is mutatja, hogy a felhasználók igenis igénylik, megfizetik a kiemelkedő minőségű kamerát.

Jó kompromisszumot jelenthet egy előző generációs Mi Note 10 Pro, egy szintén előző szériás Honor V30 Pro (bár ez esetben is Google nélkül), esetleg egy Google Pixel 5-ös, hiszen az emlegetett DxOmark-

Aki félprofi fotós tudást keres, de nem akar negyedmilliós telefont, annak bőven vállalható kompromisszum a Xiaomi Mi 11-es (nem a Lite, hanem a „sima” verzió, újonnan 230 ezer forinttól) vagy a még olcsóbb Xiaomi Redmi K30 Pro Zoom Edition. Ez utóbbi 120-150 ezer forint körül lenne, ha akad olyan szerencsés mobilvadász, aki rálel valahol erre a tavalyi, ritka modellre. Mert az utódok (K40 Pro, K40 Pro+) már nem kaptak kiemelkedő kamerát, csak olyan átlagosat, mint a népszerű Poco X3-as vagy az F3-as. A megoldás a jó kamerát olcsón keresőknek jelenleg a Xiaomi Redmi Note 10 Pro, a Pro Max, esetleg a Mi 10T Lite. Ezek 100 ezer forint körüli árukhoz mérten nagyon jó fotót készítenek, de a Note 10 Pro széria még nem tudja az 5G-t, amit érdemes számításba venni.

Az Apple-hívők e téren is nagy előnyben vannak, mert ugyan a drága iPhone-ok nem hibátlanok, de a fotós-videós képességeik kiemelkedők. Ez azt jelenti, hogy már egy iPhone 11-es, sőt egy iPhone XS (nem XR, bár az sem rossz) modell is bőven elegendő ahhoz, hogy értő kezekben művészi képek készítésének az eszköze legyen. Mert technológia ide vagy oda, egy mobilfotós gyorstalpaló tanfolyam révén egy jól kiválasztott, de baráti árú okostelefonnal még a csúcsgépek átlagos kezelői is könnyen legyőzhetők. Gondoljunk csak a világhírű, természetesen magyar származású Robert Capára, aki a XX. század egyik legjelentősebb fotósa volt. Elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként lett sikeres, de kis kézi gépei kezdetleges, gagyi gyerekjátékok voltak a legrosszabb mai mobilos kamerákkal összevetve is…

HG

2021/28 FIGYELŐ | 69

F_68-69_Skynet.indd 69

2021. 07. 13. 17:05

| CAPPUCCINO |

A segítés, a gyógyítás a vérében van: orvos ükapja vakcinát talált fel a Monarchia idején, dédanyja pedig híres füvesasszony volt. Svédországban és Franciaországban, valamint Belgiumban és Angliában tanulta a gyógynövények, az aroma- és a szépségterápia tudományát. Saját nevén futó termékei fejlesztését közel húsz éve irányítja.

Nagyon korán kezdi a napjait.

A kávé a reggelei része?

– Nem, reggelire gyógyteákat iszom, csak 11 óra körül jön el az ideje egy csésze feketének.

– Milliónyi kozmetikai márka és termék zúdul ránk. Mivel lehet még kitűnni?

– A kozmetikai iparban két markáns irány alakult ki: a naturális, amelyet magam is képviselek, valamint erősen tartja magát a szintetikus vonal. A kettő teljesen szétválik, de az újdonságnak, a frissességnek mindkét fronton nagy szerepe van – viszont ami ennél is fontosabb, az a hitelesség. Azokat a cégeket, amelyek mögött hiteles és őszinte emberek állnak, ma jobban méltányolják a vásárlók, mint

a névtelen gigavállalatokat. Mert vágynak az igazra, a valódi értékekre.

– Két szakmabeli erős nő: Molnár Dánielné, azaz Ilcsi és Estée Lauder – kit érez magához közelebb?

– Mindkét asszonynak nagy tisztelője vagyok, csodás utat jártak be, de az Estée Lauder által képviselt kifinomultság áll hozzám közelebb.

– Miközben a nulláról építette fel a vállalkozását, mi jelentette a legnagyobb kihívást?

– A rendszerben való gondolkodás; ezt még ma is tanulom.

– A termékei növényi alapanyagokból készülnek, felhasználva például a világhírű magyar termálvizet és a legjobb minőségű illóolajokat, amelyek beszerzésére különös gondot fordít.

– Fontos, hogy amit csak tudunk, magyarországi termelőktől vásároljunk meg.

Ugyanakkor rendkívül sokféle anyaggal dolgozunk – olyanokkal is, amelyek itthon nem teremnek meg. A minőség a választásaim elsődleges szempontja. A hazai és a külföldi források felfedezéséhez komoly kutatás szükséges a minták bevizsgálásával és próbagyártások sorával.

FOTÓK: WERTÁN BOTOND

FELLER ADRIENNE

70 | FIGYELŐ 2021/28

F_70-71_cappuccino.indd 70

2021. 07. 13. 17:05

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Szépségterapeuta, a közel húsz éve működő Adrienne Feller kozmetikai márka alapítója, termékfejlesztő.

1999-ben férjével életre hívta a Panarom Aroma- és Szépségterapeuta Intézetet, majd az Adrienne Feller Szépségterapeuta Akadémiát.

– Miközben meg kell küzdenie például a hamisított illóolajokkal is a piacon.

– Hamisítók mindig voltak és lesznek is, főleg, mert az illóolajokat nagyon könnyű színtelen, szagtalan anyagokkal keverni, hígítani. Rizikós csak úgy egyet leemelni a polcról, anélkül, hogy ismernénk a gyártó hátterét. Az oktatás viszont lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk, miért fontos tiszta illóolajokkal dolgozni, s milyen csodás terápiás értékkel bírnak.

– Gazdasági főiskolán tanult Svédországban, ahol váratlanul talált rá a szépségterápiára mint hivatásra – a hirtelen fordulatok jellemzők önre?

– Abszolút. Gazdasági pályán indultam, és mivel nagyon hűséges vagyok, nem szeretem feladni, amit elkezdek, maradtam is, bár hamar rájöttem, hogy ez nem az én utam. Aztán egy pillanat elég volt ahhoz, hogy más irányt vegyek.

Először megszólított a szépségterapeuta-szakma, majd kezdtem visszatérni a gyökereimhez, a gyógynövényekkel, illóolajokkal való foglalkozáshoz. Egyszerűen éreztem, mit mivel kell összepárosítani, hogyan alkothatok az alapanyagokból újabb és újabb keverékeket.

Magam is meglepődtem, milyen gördülékenyen ment minden innentől – volt, hogy éjjel arra ébredtem, kitaláltam egy teljes receptúrát, amelyet másnap el is készítettem. És ami nagyon fontos: azóta is élvezem a munka minden percét.

– A természetes kozmetikumok felé fordulni ma már trend, de mi vitte erre harminc évvel ezelőtt?

– A szívem. A pályám elején, amikor szépségterapeutaként kozmetikai kezeléseket végeztem, nagy márkákkal dolgoztam, először a stockholmi, majd a budapesti szalonomban, de valami zavart. A használt termékeket nem éreztem igaznak. Fiatalon találtam rá a hivatásomra, és mivel kíváncsi vagyok, szüntelenül tanultam. Az ember érdekelt, valamint az, hogy miként tudom a legjobban támogatni, segíteni. Azt már huszonéves koromban felfedeztem, hogy a bőr és a lélek között komoly összefüggés van: a

KEDVENCEK Film » Sok hűhó semmiért – Kenneth Branagh rendezésében Könyv » Dr. David R. Hawkins: Elengedés Hobbi » argentin tangó Ahonnan merít, ha kimerül » a csend és a jóga Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » „Kitartó vagyok.” / „Elgyengülök egy szép ruhától.” Álom, amely még nem valósult meg » „Egy igazi Balaton-felvidéki ház, ahonnan rálátok a mi szeretett tengerünkre.”

bennünk zajló lelki folyamatok a bőrön barázdákat, elszíneződéseket vagy gyulladásokat okoznak. Az aromaterápiára a legjobb szakemberek oktattak, s nagyon hamar megértettem, hogy a természet milyen elképesztő erővel képes a bennünk lévő diszharmóniát harmóniába fordítani. Innentől már nem volt kérdés számomra, hogy mi a feladatom. A bőrt a természet erejével megszólítani, ezen keresztül a lélekre hatni, továbbá olyan módszereket kidolgozni, amelyek mindezt támogatják. A termékfejlesztés egyszerűen adta magát, mert mindehhez tiszta, természetes anyagok kellettek, és ez akkoriban tényleg nagyon szokatlan volt. Nem nagyon találtam készen olyat, ami megfelelt volna nekem. Ma, amikor már sokkal nagyobb a tudásom, mint a kezdetekkor, tűnődve állok az ifjúkori énem előtt. Bátornak tartom az akkori önmagam, hogy el mertem indulni ezen az egyáltalán nem könnyű úton.

– Két évig gondolkodott azon, hogy kiírhatja-e a nevét a termékeire – miért?

– Mert ez akkoriban – legalábbis itthon – nem volt általános. Kiírni a nevemet egy címkére kérkedésnek tűnt, ezért hosszan őrlődtem, megtehetem-e. Aztán ez a döntés is hirtelen született meg bennem. Egyszer csak felkeltem és tudtam, hogy ez nem nagyképűség, hanem fele-

lősségvállalás mindazért, amit kiadok a kezemből. A nevem a garancia arra, hogy amit a termékeimről állítok, igaz.

– Készült Home office illataroma-öszszeállítása, kifejezetten a pandémia időszakára reflektálva.

– Az elmúlt egy-másfél év mindannyiunkat megdolgozott, és sok ember élt, él meg komoly traumát. Mivel én az illóolajokon keresztül tudok erőt és gyógyírt adni, összeállítottam ezt a csomagot. A benne lévő, Mindentudó névre keresztelt illóolaj-keverékünkben például a szicíliai citrom friss atmoszférát teremt, valamint védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. Mellette az eukaliptusz nyitottá és kíváncsivá varázsol.

Segít abban is, hogy ne érezzük magunkat egyedül. Az illóolajok sok mindenben társaink. Több mint kétszázfélével dolgozom, és naponta tapasztalom, hogy mindegyik kinyit bennünk egy ajtót – a lélek nagy gyógyítói.

– Egy új termékhez honnan nyer inspirációt?

– A reggeli napsütésből, a természet látványából, a zenéből, de a legnagyobb múzsa számomra a csend és az elvonulás.

SZIGETI HAJNI

2021/28 FIGYELŐ | 71

F_70-71_cappuccino.indd 71

2021. 07. 13. 17:05

| TÁRSADALOM |

AMIKOR A COACHING TALÁLKOZIK A KÉMIÁVAL KOMÓCSIN LAURA | Sokszoros könyvszerző, az egyik leginnovatívabb, elismert coach, aki most is előállt egy újszerű gondolattal: a szakma eszközeit a Mengyelejev-féle periódusos rendszer metodikájához hasonlóan rendszerbe szedte. De hogyan kerül a kémia a coach asztalára?

Honnan jött a gondolat, hogy a periódusos rendszer adjon alapot a coaching eszközeinek az összerendezésére?

– Tavasszal megkaptam a coachszakmai életműdíjat. Ettől kicsit meg is ijedtem.

Az a képzetem támadt, hogy ezeket a díjakat olyanok kapják meg, akik már lezárták az aktív pályafutásukat, hogy azt ne mondjam: a végüket járják. Közben még csak 46 éves vagyok, egyáltalán nem tervezem a visszavonulást, sőt.

El is mondtam a díjátadón: úgy veszem át ezt a kitüntetést, hogy nem szeretném letenni a lantot, tele vagyok tervekkel, még elő fogok rukkolni valamivel. Kiképeztem ezer coachot, egyetemi képzést indítottam, írtam hat könyvet, ebből kettőt angolul, most jelenik meg az egyik arabul. Törtem a fejem, mit tehetnék még le az asztalra a szakmámban.

Van egy coachingeszköz, amelynek az a neve, hogy kombinálás. Arról szól, hogy nézd meg, mi akartál lenni gyerekkorodban, mi az, amit most csinálsz, és ezt miként lehetne kombinálni úgy, hogy a jó-jó része jöjjön ki belőle. Lánykoromban kémiatanár akartam lenni, de aztán a közgazdasági egyetem mellett döntöttem, mert az üzleti világba szándékoztam belekóstolni, így elengedtem a családi hagyományt, a tanári vonalat.

De mindig bennem volt, hogy a kémia mennyire izgalmas, sőt a lányom is kémia-világbajnokságot nyert Katarban.

Valahogy mindig a közelembe került a periódusos táblázat, amely egy A4-es oldalban kvázi összefoglalja a kémiát. Valami ilyesmire vágytam, hogy egy ekkora lapon legyen egy áttekinthető rendszere a coachingeszközöknek. Írtam már 72 | FIGYELŐ 2021/28

F_72-73-Coaching.indd 72

2021. 07. 13. 17:05

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| TÁRSADALOM |

egy könyvet a 150 coachingeszközről, de biztos voltam benne: egy jól összeállított táblázat nagy segítség lenne a napi munkában. Egyrészt inspirálná a coachot, másrészt rendszerben, strukturálva jelenítené meg az eszközöket, átlátható módon.

– Milyen szempontok alapján alakította ki a saját rendszerét?

– Ahogy a Mengyelejev-féle táblázatban is vannak sorok, periódusok, úgy a coachingfolyamatban is megjelennek ezek. Van az ún. DIADAL modell, amely a Diagnózis felől indul, onnan, hogy megnézzük, ki vagy te, mi vagy te; ehhez rendelkezésre áll 18 coachingeszköz.

A következő fázisa a coachingnak – ez a táblázat második sora – az Irány kijelölése, hogy hova akarsz eljutni. Ehhez is van újabb 18 eszköz, ahogy a periódusos rendszerben szintén 18 elem van egy sorban. Az iránykijelölési szakasz után jön az Alternatívák gyűjtése: megnézzük, miként akarsz eljutni a célig – újabb 18 coachingeszközzel. Utána a Döntés következik, amikor megvizsgáljuk az előnyöket, hátrányokat sok szempontból.

Ennek a vége az akcióterv, amikor eldöntöd, mi is lesz, mit fogsz csinálni, hogyan éred el. Majd a coachingfolyamat legnehezebb etapja jön, az Alkalmazás.

Legvégül a Lezárás következik.

– No igen, ötletekkel hamar tele lesz a padlás, viszont nagyon izgalmas, hogy ki az, aki valóban képes alkalmazni is a tanultakat. Min múlik ez?

– Bizony, itt kell kilépni a komfortzónából, és el kell kezdeni alkalmazni mindazt, amiről a coachingfolyamat során szó volt. Itt hal el a legtöbb kezdeményezés. Az álmodozás jól megy, de amikor el kell ültetni a vállalkozás első magját, amikor el kell menni a képzésre, akkor sokan elvéreznek. Itt segít egyébként a coach, mert melletted van, támogat, megfogja a kezed, amikor fel akarod adni. Az álmodozáshoz nem kell segítség, a megvalósításhoz már igen. Egyébként magam is végigcsináltam ezt a folyamatot, és azt a célt tűztem ki, hogy elkészítek egy nemzetközileg is elismert

Nem elég megnézni, honnan indultunk és hová jutottunk el, hanem meg kell ünnepelni. „terméket”, amely minden coach asztalán ott lesz, mint a kémiát tanulóknak a Mengyelejev-féle táblázat. Ez az álmom. Kétségtelenül az alkalmazási fázis a legnehezebb, ám ha ezt sikerült teljesíteni, akkor már csak két eszköz marad – mint a periódusos rendszerben a hidrogén és a hélium –, ez pedig az összegzés, aztán az ünneplés. Nem elég megnézni, honnan indultunk és hová jutottunk el, hanem meg kell ünnepelni. Nekünk, magyaroknak ez nehéz, nehezen állunk meg, s nem szívesen értékeljük a saját erőfeszítéseinket.

– Mit ad ez a coach munkájához?

Gyorsítja?

– Gyorsítja, ad egy áttekinthető struktúrát, amely kereteket és inspirációt is tud nyújtani. Amikor elakad a coach, és úgy tűnik, itt már semmi sem segít, akkor ránéz erre a periódusos rendszerre, s talál olyan eszközöket, amelyeket még nem próbált ki, és előreviheti a folyamatot. A sorokról már beszéltünk. Az oszlopokat úgy próbáltam elrendezni, hogy melyek a klasszikus coachingtémák, melyik az a 18 jól körülírható téma, amelyben segítséget szoktak kérni. Ilyen az önbizalomhiány, a kommunikáció, az asszertivitás, az időgazdálkodás stb. Ezek a témák képviselnek egy oszlopot a táblázatban, a két dimenzió pedig kiadja, hogy az adott terület diagnózis fázisában milyen eszközökkel kell dolgozni.

– Vannak tehát olyan eszközök, amelyeket a kezdők használnak, és vannak olyanok, amelyeket a profik?

– Más megközelítést mondanék. Ami fontos különbség a coachingeszközök között, hogy mit használunk üzleti környezetben és mit nem. Ez a szempont-

rendszer is megjelenik a periódusos táblázatban. A másik paramétere ezeknek az eszközöknek az, hogy egyéni vagy csoportos coachingban használhatók-e, igénylik-e konkrét, kézzelfogható dolgok alkalmazását. De minden coachnak vannak kedvenc eszközei, amelyek közel állnak hozzá, mert például inkább a vizualitás vagy a verbalitás az erőssége.

– A pandémia milyen hatással volt a szakmára?

– Két irány biztosan látszik. Egyrészt a lokáció hihetetlenül kitágult, megszűntek a távolságok. Ha valaki öt évvel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy Győrben dolgozik, és szüksége lenne segítségre, akkor azt kellett volna mondanom, hogy nem éri meg egy óráért elmenni oda.

Mindenki a saját városában dolgozott.

Aztán ebben az esztendőben kiderült, hogy teljesen mindegy, hol van az ügyfél, ülhet akár Dél-Koreában és Brazíliában is. Továbbmegyek, szintén teljesen mindegy, hol ülök én: akár Nizzában is tartózkodhatok, lehetek én is digitális nomád. A másik fontos tendencia, hogy a szakma digitális tudása megerősödött.

Azoknak az idősebb szakembereknek is fel kellett zárkózniuk, akik csak offline dolgoztak. Ebben a szakmában ugyanis nem hátrány az ősz halánték meg a tapasztalat. A következő időszak nagyon nagy trendje, hogy egyre szélesebb körben van igény a coacholásra, nemcsak vezetőként, hanem akár anyaként, férjként, feleségként. Ma már nem csak a felső vezetők kiváltsága ez a szolgáltatás.

LENGYEL GABRIELLA 2021/28 FIGYELŐ | 73

F_72-73-Coaching.indd 73

2021. 07. 13. 17:06

| TÁRSADALOM |

BIRKIN – NEM CSAK TÁSKA, KIVÁLÓ BEFEKTETÉS DIVAT | El tudja képzelni, hogy egy retikül jobb befektetés, mint az arany vagy a tőzsde? Mert a Birkin jobb. A női kézitáskák Szent Grálja – ahogy a Christie's aukciósház nevezte –, egy gyémántokkal díszített Himalaya Birkin közel 400 ezer dollárért kelt el tavaly novemberben. is ez a cég adta el. Az exkluzivitás pedig virágzó viszonteladói piacot teremtett. De nézzük először a sztorit!

A női táska nemcsak egy kiegészítő, hanem üzenet és vélemény a világról meg arról, aki viseli. Akkor is lehet benne eredetiség és stílus, ha nem drága. Viszonylag keveseknek adatik meg, hogy Birkinnel fejezzék ki az állásfoglalásukat, tudniillik az Hermès Birkin termékei igen sokba kerülnek, az áruk 9000-től félmillió dollárig terjed. Az abszolút luxuskategóriáról beszélünk, a világ legdrágább retiküljét

MIÉRT PONT BIRKIN?

Az Hermès egy francia, több mint másfél évszázados, luxustermékeket forgalmazó cég. A Birkin névadója Jane Birkin, aki eredendően brit származású, de Franciaországban letelepedett színésznő. Második férje, Serge Gainsbourg zeneszerző-énekes meg a szexuális forradalom révén futott be.

Egy alkalommal a Párizsból Londonba

tartó járaton véletlenül az Hermès elnöke, Jean-Louis Dumas mellett kapott helyet. Jane Birkin arról volt ismert, hogy fonott kosarat cipelt, bárhová is ment, így repüléskor is. Amikor megpróbálta behelyezni híres kosarát a felső tárolóba, a fedele levált és kiborult. A színésznő panaszkodott a szomszédjának, hogy sose talált még megfelelő táskát. Dumas bemutatkozott és mindjárt felvázolt néhány lehetséges táskatervet. Egy évvel később pedig

74 | FIGYELŐ 2021/28

F_74-75_Birkintaska.indd 74

2021. 07. 13. 17:06

| TÁRSADALOM |

az Hermès Birkin táskák értéke az elmúlt 35 esztendőben 500 százalékkal, azaz évente 14 százalékkal nőtt. megajándékozta a művésznőt a Birkin táskával, amely egy nagyobb méretű, de kifinomult bőráru volt, stabil záródással, zsebekkel, így tökéletes volt a mindennapos használatra is.

Prémium-alapanyagokból készül mind a mai napig, borjú-, aligátor- vagy struccbőrt használnak hozzá, és minden táskát kézzel varrnak. Kezdetben nem volt annyira sikeres a termék, kellett neki néhány esztendő, hogy a kilencvenes években felkapják a sztárok, s ezzel eljusson a legmagasabb csúcsokra, tényleg csak a kiváltságosok státuszszimbóluma lehessen. Állítólag Victoria Beckhamnek több mint száz Birkinje van. Becslések szerint a kollekció értéke meghaladja a 2,3 millió dollárt. Jamie Chua szingapúri stewardessből lett milliárdosfeleségnek viszont 200 darabból áll a gyűjteménye, így őt tartják számon az első számú gyűjtőként. De gyűjti ezeket a táskákat Jennifer Lopez és Lady Gaga is.

A cég arra is figyel, hogy méltóképpen használják az ikonikus terméket a vásárlók. Kim Kardashiant megbüntették, mert edzőtáskának használt egy Birkint. (Kate Moss egykori világsztár modell pedig pelenkázótáskának.) Vagy városi legenda, vagy nem, de állítólag 2012-ben Francesca Eastwood, Clint Eastwood lánya egy művészeti projekt keretében felgyújtott, majd láncfűrészszel keresztbe vágott egy 100 000 dolláros krokodilbőr Birkint. A produkció után halálos fenyegetéseket kapott.

FOTÓK: REUTERS

MEGVENNI SEM KÖNNYŰ

Mindezek után nehogy azt gondoljuk, hogy csak besétálunk a párizsi üzletbe és vásárolunk egy Birkint. Míg korábban várólistára kerültek az érdeklődők, ma már ez sincs. A potenciális vevőknek meg kell várniuk, hogy felajánlják nekik a vásárlás lehetőségét. De ekkor se számítsunk arra, hogy választhatunk a színt és a méretet illetően. Az Hermès azt is szabályozza, hogy egy ügyfél hány Birkin táskát vehet évente. A korlátozott hozzáférés mint marketingeszköz meg is hozta a kívánt sikert, ám a nagy kereslet virágzó viszonteladói piacot hozott létre. Egy 2017-es kutatás szerint

A KÉZITÁSKÁK SZENT GRÁLJA

Az egyik leginkább keresett modell az Hermès Himalaya kollekciójából származik, amely három méretben kapható. A fehér Himalaya Birkint, amelyet gyakran a kézitáskák Szent Gráljának neveznek, 18 karátos fehérarannyal és több mint 200 gyémánttal díszítették.

Különösen a 35 cm-es modell nagyon ritka, és évről évre rekordáron adják el másodkézből is. 2019-ben több mint félmillió dollárért kelt el egy példány.

Ugyanebben az évben a francia rendőrség felszámolt egy nemzetközi bandát, amely hamisított Birkin táskákat gyártott. Állítólag néhány Hermès-dolgozó is volt köztük. Csak két alkalmazottat tartóztattak le, de a cég úgy vélte, hogy többen is érintettek lehetnek. Minden erőfeszítésük ellenére a hamis termékek továbbra is elárasztják a piacot, sőt a kamutáskák minősége jelentősen javult

A NÉVADÓ. JANE BIRKIN RÉSZT VETT A CANNES-I FILMFESZTIVÁLON

A Birkin táska valóban megtartja és egyes esetekben még növeli is az értékét, ezt már a szakértők mondják. Ez a bőrtől, a színtől, a mérettől függ. De egy 2004-ben 5000 dollárért vásárolt táskát ma is el lehet adni ugyanennyiért, akár 6000-ért is.

KELENDŐ A HAMIS IS

A luxustermékek esetében az avatott szemek pillanatok alatt felismerik a hamisítványt. Tele van velük az eBay, de New York is. 2012-ben az Hermès több weboldalt is beperelt hamis produktumok értékesítése miatt, és 100 millió dolláros kártérítést kapott.

az évek során, ami megnehezíti az eredetiség felismerését. Van azonban néhány trükk egy hamis Birkin észleléséhez, de ezeket sosem fogják nyilvánosságra hozni, nehogy megkönnyítsék a hamisítók munkáját. Mint mondják, már így is megtévesztésig hű másolatok készülnek Olaszországban.

LENGYEL GABRIELLA

2021/28 FIGYELŐ | 75

F_74-75_Birkintaska.indd 75

2021. 07. 13. 17:06

| TÁRSADALOM |

MÉRFÖLDKŐ A SZEMÉSZETBEN ÉS AZ AGYKUTATÁSBAN

Májusban jelent meg a Nature Medicine című orvosi folyóiratban a látás részleges helyreállítását lehetővé tevő, úgynevezett optogenetikai terápiának az eredményét ismertető tudományos cikk. Miért nevezhető mérföldkőnek a szemészetben e gyógyító eljárás kifejlesztése?

Roska Botond: Az eddig csak a kutatásban bevett optogenetikai módszereket a világon elsőként a mi kutatócsoportunk alkalmazta terápiaként és jutott el a gyógyításig. A Nature Medicine szaklapban publikált eredmény lényege, hogy az ál-

talunk fejlesztett eljárással sikeresen állítottuk vissza egy retinitis pigmentosában szenvedő beteg részleges látásfunkcióit.

A kezelt páciens, aki eddig csak a fény irányának az érzékelésére volt képes, ma már tárgyakat lát és főzni tanul. Maga a beavatkozás egyébként rendkívül szimpla, ráadásul nem tart tovább tíz percnél: egy

FOTÓ: KALLUS GYÖRGY

ORVOSTUDOMÁNY | A génterápia és az okosműszerek kombinálásáról szól majd a szemészet következő évtizede és az agykutatás következő évszázada – vallja a látás-visszaállításban úttörő eljárást kifejlesztő Roska Botond professzor, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet alapítója. A Magyar Szent István-renddel kitüntetett neurobiológus Rózsa Balázs agykutató orvos-fizikussal, a világon egyedülálló mikroszkópokat fejlesztő és gyártó Femtonics Kft. alapító-ügyvezetőjével nyilatkozott a Figyelőnek arról, milyen lehetőségek előtt áll a szem és az agy gyógyításának a területe.

RÓZSA BALÁZS 1974-ben született. Orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte, ezzel párhuzamosan az ELTE fizika szakát is elvégezte, s mérnöki tanulmányokat is folytatott.

Az idegtudományok doktora. PhD-fokozatát 2007-ben szerezte meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, ahol a mai napig kutatócsoport-vezető.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának a docense.

Több mint 45 szabadalom tulajdonosa, tudományos áttöréseit a világ vezető szaklapjai rendszeresen publikálják. Sikereit két innovációs nagydíj, Junior Prima díj, két Ernst & Young-os innovációs nagydíj mellett számos szakmai elismerés jellemzi.

A világszinten is a legmodernebbek között nyilvántartott mikroszkópokat tervező és gyártó Femtonics Kft. alapító-ügyvezetője, innovációs igazgatója.

76 | FIGYELŐ 2021/28

F_76-78_Roska-Rozsa.indd 76

2021. 07. 13. 17:07

| TÁRSADALOM |

szembe adott injekcióról van szó. Ennek segítségével egyszerű organizmusokból olyan géneket ültetünk át a retinába, melyek a fényérzékenység helyreállításával adják vissza a szem retinafunkcióját.

Szintén kuriózum, hogy a miénk az első olyan gyógymód, amelynél a genetikát kombináltuk a modern műszerezettséggel. A kezelt beteg részére ugyanis egy speciális bionikus szemüveg a borostyánszínű fény hullámhosszán vizuális képeket rögzít és vetít a retinára.

– A mikroszkópok fejlesztésére és gyártására specializálódott Femtonics Kft. hogyan kapcsolódik ezekhez a kutatásokhoz?

Rózsa Balázs: A mi csapatunk a Botondék által kidolgozott molekuláris biológiai eljárást különféle agyi aktivitásmintázatok mérésére alkalmas, gyors, háromdimenziós mikroszkópiával társítja. Az általunk fejlesztett lézermikroszkóp egyszerre tudja mérni a retina működését teljes mélységében: a receptoroktól egészen a látóideg rostjait meg-

hajtó ganglionsejtekig. Utóbbiak a látóidegen keresztül az agy felé továbbítják a képeket, tehát az aggyal történő kommunikáció meghatározó elemei. Egyedülálló módon tesszük lehetővé a Botondék által kidolgozott látás-helyreállító eljárások hatékonyságának a mérését azáltal, hogy az általunk fejlesztett eszközparkkal az adott szembetegségekre a leghatékonyabb terápiás eljárások gyors kiválasztását segítjük. A Botonddal folytatott kutatásaink során törekszünk arra is, hogy az új, automatizált eljárásunk ne csak a retinakezelésben, hanem hosszabb távon más központi idegrendszeri betegségek (demencia, epilepszia, depresszió) gyógyításában is használható legyen. Továbbá a lézermikroszkóp önmagában is egy az agy és a gép összekötésére alkalmas eszköz (interfész), amely közvetlenül az agykérgen keresztül viszi be az információt, s reményeink szerint a jövőben lehetővé teszi a vakság olyan formáinak a gyógyítását, amikor a szem, illetve a látóideg már maradandóan károsodott.

Roska B.: Úgy is mondhatnám, hogy az együttműködésünk alapja a látóideg és az agy megértése, amihez teljesen új

légámmal. Ahhoz, hogy a kutatásban elért eredményeket eljuttassuk a terápiáig, ki kellett fejlesztenünk az összes támogató technológiát. Az ötlet megszületésekor a megvalósításhoz nem volt semmilyen eszközünk. Ennél a pontnál kapcsolódtunk össze Rózsa Balázzsal, akiről először 25 évvel ezelőtt hallottam, a Berkeley-n, miszerint van egy zseniális kutató Magyarországon, aki komplex lézerrendszereket épít. Nagyon fontos ugyanakkor – mint arra Balázs is rámutatott –, hogy a génterápia technológiáját nemcsak látás-visszaállításra lehet használni, hanem a jövőben kiterjeszthető más agyi területek működésének a befolyásolására is. Úgy fogalmaznék: mivel a szem az agy előretolt helyőrsége, az e szervet érintő orvostudományi áttörések mindig megelőzik legalább tíz évvel az aggyal kapcsolatos eredményeket. E mun-

ROSKA BOTOND A világhírű neurobiológus Budapesten született, 1969. december 17-én.

Orvosi diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte, ezzel párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika szakát is elvégezte. PhD-fokozatát a University of California Berkeley-n védte meg neurobiológia témakörben.

2005-től Bázelben kutatja a génterápiás látás-visszaállítást, a város egyetemének a profeszszora, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet alapítója.

Sikereit számtalan rangos publikáció, szakmai díj jelzi, személyéhez csaknem 40 tudományos szabadalom kötődik.

2019-ben a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet vehette át.

műszerezettségre és molekuláris biológiai eljárásokra van szükség. A mi bázeli intézetünk és Balázsék ezért gyakorlatilag kiegészítik egymást.

– Hogyan zajlik egy effajta génterápiának a kidolgozása? Mennyi idő kell hozzá, és most hol tartanak a kutatások?

Roska B.: Magának az optogenetikus látás-helyreállításnak az ötlete csaknem húszéves. PhD-hallgató koromban született meg a fejemben, konkrétan pedig 15-16 esztendővel ezelőtt kezdtem el dolgozni rajta José-Alain Sahel szemész kol-

kánknak pedig elengedhetetlen eszközei a Femtonics által kifejlesztett és a világon mára egyedülálló technológiát képviselő mikroszkópok.

Rózsa B.: Roska Botonddal közösen dolgozunk egy agyiinterfész-projekten.

A látás-helyreállításra koncentrálva jelenleg ott tartunk az aggyal való kommunikációban, hogy valamifajta látásélményt már meg tudunk valósítani kísérleti állatoknál. Közben intenzíven folynak olyan közös fejlesztések, hogy minél több agysejtet tudjunk gyorsan aktiválni, a lehető legjobban kidolgozott agyiaktivitásmintázatok mentén. Ettől azt várjuk, hogy a létrehozott látásélmény „nagyobb” lesz, 2021/28 FIGYELŐ | 77

F_76-78_Roska-Rozsa.indd 77

2021. 07. 13. 17:07

| TÁRSADALOM |

vagyis többet észlelhet a külvilágból a szemet kiváltó interfésszel a kísérleti állat.

Reméljük, e technológia mentén a jövőben egy olyan vak ember is visszanyerheti a látását, akinek nincs szeme. Ezen kísérleteinkben az adott sejttípusok fényérzékennyé tételéhez a Botondék által kidolgozott sejtszelektív fényérzékeny szenzorokat használjuk.

– Ezek szerint a génterápia segítségével akár az is elképzelhető a jövőt tekintve, hogy teljesen visszakapják a látásukat azok, akiknek ma még semmilyen vizuális élményük nincs a külvilágról? És milyen további betegségeknél válhat majd bevethetővé az optogenetika?

Roska B.: Egyelőre nem tartom megvalósíthatónak, hogy egy vak ember teljesen visszanyerje a látását, de arra törekszünk, hogy fokról fokra tudjunk javítani az állapotán. Erről szól majd a következő tíz év. Most ott tartunk, hogy egy teljesen vak ember a szeme segítségével képes megtalálni és megnevezni az asztalon elhelyezett tárgyakat. Azt nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyszer akár az olvasásig is eljutunk.

Rózsa B.: Ha azt feltételezzük, hogy az optogenetika univerzális eszközzé válik, akkor tulajdonképpen minden olyan betegségnél szóba jöhet a jövőben terápiaként, amelynek van agykérgi lenyomata.

Példaként említhetem a neurológiai kórképeket. Ez lesz a közös munkánk következő lépcsőfoka. Megdöbbentő, hogy a központi idegrendszer kezelésére szánt gyógyszerekre költenek a legtöbbet az emberek, miközben e diszciplínának van a legkevesebb beavatkozási eszköze.

– Kettejükön kívül kik még a tagjai a fejlesztőcsapatnak?

Roska B.: Szorosan együttműködünk Szabó Arnolddal, a Semmelweis Egyetem retinalaboratóriumának a vezetőjével, aki kidolgozott egy olyan módszert, amellyel életben tarthatók a szervdonációból visszamaradó emberi retinaszövetek, akár tizennégy hétig. Ez azért nagyon fontos, mert ez a sarokköve annak, hogy a kifejlesztett vírusainkat ki is tudjuk próbálni. Ki kell még emelnem Nagy Zoltán Zsoltot, az SE Szemészeti Klinikájának az igazgatóját – vele azon dol-

gozunk, hogy Magyarországon is alkalmazható legyen majd az optogenetikai látás-visszaállítás –, valamint Erőss Loránd neurológus-idegsebészt, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatóját, aki garancia arra, hogy az agyi beavatkozások is elkezdődhetnek a jövőben. A kollaborációnk sikerének a titka egy szerencsés élethelyzet, hogy mindannyian barátok is vagyunk. A szakterületeink kiegészítik egymást, ezért a tudásunk egységben ér a legtöbbet. Több mint tíz év alatt kialakult egy olyan bizalom köztünk, hogy mindig az az alapfeltételezés: a saját szakterületén mindegyikünk tudja, merre kell haladni, és a végén kombináljuk a megszerzett tudást. Ez rendkívül fontos, hiszen mindannyiunk tudományága rohamosan fejlődik, nincs idő menet közben arra, hogy figyeljük a másikat. Annak, hogy Magyarországra is el tudjuk hozni a kutatásainkat és ezt a terápiát, a sarokköve az ilyen kollaboráció.

Rózsa B.: Az általam irányított társaságot, a Femtonics mikroszkópfejlesztőit egy multidiszciplináris kollektívaként tudom jellemezni. Vannak köztük gépész-, optikai fejlesztő-, villamos- és szoftverfejlesztő mérnökök, lézerfizikusok egyaránt. Az általunk fejlesztett rendszerek tervezéséhez és beüzemeléséhez elengedhetetlen a molekuláris biológus tapasztalata is, tehát egy elég összetett stáb szükséges a munkához. Erőss Loránddal is már több mint tíz esztendeje dolgozunk együtt a humán sejtek „megszelídítésén”, hogy mérhetővé tegyük a humán agy aktivitását, s hogy aktiválni tudjuk a kívánt idegsejteket. Közösen adtuk át az ország első nagy felbontású agysebészeti robotját is, amellyel már több mint száz beteget gyógyítottak meg Lorándék. Botondék forradalmian új molekuláris biológiai módszerei várhatóan jelentős lendületet tudnak adni ennek az együttműködésnek is, amelynek a küldetése új diagnosztikai és terápiás eljárások kidolgozása.

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt Élvonal programban 300 millió forintos állami forráshoz jutottak. Ez a pénz is a génterápia és az okosműszerek összekapcsolásának a kutatását szolgálja majd?

Roska B.: Igen, azon belül is kifejezetten a retinára vonatkozóan. Ez az első lépcső. A következő szint az agyra fókuszál.

Itt az ITM támogatásának köszönhetően reményeink szerint egy új, az eddigieknél sokkal nagyobb volumenű kooperáció jön létre, a Femtonicsra mint budapesti hightech orvostudományi központra alapozva.

A bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézetből a retinagyógyítás és a látás-visszaállítás legkiválóbb szakemberei jönnek majd Budapestre, hogy segítsék ezt a munkát. Mondhatni erősödik a Bázel–Budapest-tengely. Ha sikerült kiépítenünk a megfelelő innovációs ökoszisztémát a fővárosban, a bázeli intézmény tervei szerint egy magyarországi hídfőállást is létrehoz, hogy minél közelebb legyünk a Femtonicshoz és a Semmelweis Egyetem humánszem-részlegéhez, s még hatékonyabban tudjon haladni a közös munka.

Rózsa B.: A társaságunk e nagyszabású, magyar innovatív kutatók itthon tartását és hazahozatalát is elősegítő, alulról kezdeményezett projektben egyrészt az agyi génterápiák kutatásához szükséges laboratóriumokat, speciális 3D-s lézerpásztázó mikroszkópokat építi ki jelenleg. Másrészt Botonddal közösen dolgozunk a szakértői gárda összeállításán – többek között fejlesztőket, molekuláris biológusokat, szemészeket keresünk. Intenzív fejlesztéseket végzünk továbbá az agy és a gép közötti kapcsolatok terén: a fizika, a kvantummechanika, az optika, az agykutatás, a molekuláris biológia határán tevékenykedve új fotostimulációs módszereket, mérési eljárásokat dolgozunk ki diagnosztikai és terápiás eszközeink számára.

Roska B.: Fontos hozzátenni, hogy minél több innovatív szereplőt tudunk bevonzani azok közül, akik nagy léptékben viszik előre az újfajta megközelítéseket, megértéseket, transzlációt támogató technológiákat, annál sikeresebbek tudunk lenni a jövőben. Reméljük, hogy a Rózsa Balázzsal, Szabó Arnolddal, Nagy Zoltán Zsolttal és Erőss Loránddal kialakult erős kollaborációnk a katalizátora lehet az itthoni tudástőke becsatornázásának a magyar innovációba.

HELMECZI ZOLTÁN

78 | FIGYELŐ 2021/28

F_76-78_Roska-Rozsa.indd 78

2021. 07. 13. 17:07

| SPORT |

A TÖRTÉNELEM ISMÉTELTE ÖNMAGÁT. GARETH SOUTHGATE 25 ÉV UTÁN MOST KAPITÁNYKÉNT LETT EGY TIZENEGYESPÁRBAJ ANTIHŐSE A WEMBLEY-BEN

PIZZASZELET AKADT AZ ANGOLOK TORKÁN

FOTÓK: REUTERS

EB-DÖNTŐ UTÁN | Régi sebeket feltépő módon, tizenegyesekkel maradt alul Anglia az olasz válogatottal szemben, ráadásul a Wembley-ben. Nagy kérdés, hogy a Háromoroszlánosoknak mikor lesz legközelebb ekkora sanszuk trófeát nyerni.

A mostani lehetőségre az 1966-os vb-arany óta vártak.

Anglia először vagy Olaszország másodszor – ez volt a kérdés az Európabajnokság döntője, avagy az egy hónapos focimaraton záróakkordja előtt.

Számtalan érv szólt a szigetországiak mellett. Gondoljunk csak arra, hogy övék volt a legértékesebb keret, kifejezetten könnyű ágra kerültek, ráadásul a hétből hat találkozót hazai pályán, a londoni Wembley-ben vívhattak meg. De persze a dél-európaiak sem az esélytelenek nyugalmával készültek. Roberto Mancini megtalálta a rutinos rókák és a feltörekvő

fiatalok tökéletes elegyét, s igazi nagybetűs klasszis nélkül is évek óta tartó veretlenségi sorozatot épített fel. Összességében mégis a Háromoroszlánosoknak állt a zászló, de nem tudták átlépni a saját árnyékukat, és a régi sebeket feltépve sokadszor is tizenegyesekkel maradtak alul.

PIHENTETETT SZTÁROK

Amíg jön az eredmény, nem illik kritizálni az edzőt, márpedig Gareth Southgate-tel a 2018-as oroszországi világbajnokság negyedik helye után a

mostani páneurópai Eb-n döntőbe jutottak az angolok. A kritikusok szerint a szövetségi kapitány a saját csapdájába esett azzal, hogy túl óvatos volt, a totálisan defenzív stílus mellett kötelezte el magát. Olyan kiváló támadók is a rendelkezésére álltak, mint Phil Foden, Marcus Rashford, Jack Grealish vagy Jadon Sancho, ehhez képest az előrejátékot lényegében Harry Kane-re és Raheem Sterlingre bízta, miközben rendre hathét védekező játékossal állt fel, a hátsó alakzat mellett a középpályán is a stabilitásra helyezve a hangsúlyt. Így nem meglepő, hogy az elődöntőig nem kaptak gólt az angolok, de a csoportkört két 2021/28 FIGYELŐ | 79

F_79-81_sport_eb.indd 79

2021. 07. 13. 17:10

| SPORT |

rúgott találattal nyerték meg – a csehek ellen például a 12. percben megszerzett vezetés után kapura lövéssel is már csak egyszer próbálkoztak.

A döntőig vezető úton az ősi rivális németek elleni 2–0-s siker volt az egyetlen nagy, elvitathatatlan angol győzelem, a folytatásban az Ukrajna (4–0) elleni gálát azonban sokan túlértékelték, holott nem sok szakmai érv szólt amel-

himnusz éneklésekor felülkerekedtek.

Ehhez képest 1 perc 56 másodperc múltán Anglia került előnybe Luke Shaw révén. Ennél gyorsabb gól fináléban még sohasem született, és a torna történetében 1960 óta is csak négyszer zörrent ennél hamarabb a háló. Southgate úgy állt a meccshez, mint egy sakkozó, és az első félidőben nem is találták a rést a pajzson az olaszok, a passzivitás azonban a térfélcsere után visszaütött. Bár a legtöbbet Federico Chiesa próbálkozott, a csendet végül Leonardo Bonucci

Sztárok helyett tökéletes katonákra épült ezen a nyáron Roberto Mancini győztes olasz serege. lett, hogy Andrij Sevcsenko fiai valóban Európa legjobb nyolc válogatottja közé tartoznak. A kreatív támadófoci helyett maradt az ötlettelen passzolgatás, és a könnyű síppal befújt tizenegyes is kellett Dánia legyőzéséhez a négy között (2–1 – hosszabbítás után). A másik oldalon a Squadra Azzurra nehezebb akadályokon jutott túl – igaz, a római Stadio Olimpicóban letudott csoportkörben még nem kellett megvillantania az oroszlánkörmöket. A folytatásban még Ausztria ellen kínlódtak Mancini tanítványai, de a világelső Belgiumon erőtől duzzadva jutottak túl (2–1), a spanyolok elleni elődöntőben pedig 120 perc és 1–1 után a szerencsére is szükség volt a tizenegyeseknél. Néhány nappal később a történelem ismételte önmagát, de ne szaladjunk ennyire előre!

A TÉSZTA NEM ELADÓ

Az angolok olyan véresen komolyan vették a döntőt, hogy több kereskedő felfüggesztette a mérkőzés napján az olasz ételek, így a pizzák, más tészták, szószok árusítását is, a Wembley Parkban pedig már órákkal a kezdő sípszó előtt énekelve hömpölygött a tömeg. Nem csak azok voltak azonban lelkesek, akiknek volt jegyük. Többen anélkül is megpróbáltak bejutni a stadionba, és miután sikerrel jártak, átmenetileg lezárták a létesítményt. Ám hamar helyreállt a rend, sokak szerint az olaszok pedig már a

törte meg, aki ezzel 34 évesen és 71 naposan az Eb-döntők valaha volt legidősebb gólszerző játékosa lett.

Az angol szakvezető ezután sem tett túl sokat azért, hogy felrázza az övéit, Roberto Mancini csapata fokozatosan fölénybe került. Bár beállt a 19 éves Bukayo Saka és a közönségkedvenc Jack Grealish, túl nagy lendületet nem hoztak a játékba, miközben a túloldalon is kicserélődött a teljes csatársor – Domenico Berardi, Federico Bernardeschi és Andrea Belotti is lehetőséghez jutott. Maradt az 1–1, jöttek a 11-esek, Anglia pedig története kilencedik büntetőpárbajából hatodszor is vesztesen került ki. Pedig a csapatkapitány Kane után a védelem oszlopa, Harry Maguire is magabiztos volt, utánuk viszont sorrendben Rashford, Sancho és Saka is hibázott. Érdekes, hogy az előbbi kettőt Gareth Southgate kifejezetten azért cserélte be, hogy tizenegyest lőjön, pedig sokak szerint nem fair azoknak a vállára rakni a terhet, akiknek nem volt túl sok közük a meccshez, lényegében hideg lábbal álltak oda. A túloldalon belefért, hogy Belotti után Jorginho is hibázzon. Így a tizenegyespárbaj Southgate keresztje marad edzőként, játékosként is. A többség alighanem emlékszik az 1996-os angol–német Eb-elődöntőre: játékosként, akkor az Aston Villa 25 éves középpá-

lyásaként egyedüliként remegett meg a lába, ugyanígy saját közönség előtt, a Wembley-ben.

FELELŐSSÉG

A többség egyetért abban, hogy Rashfordot és Sanchót inkább játszatni kellett volna, nem pedig megtépázott önbizalommal a cápák tengerébe dobni.

Gareth Southgate legalább vállalta a felelősséget. Az elveszített döntő utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az edzéseken nyújtott teljesítmény alapján jelölte ki a játékosokat a büntetők elvégzésére, nem ők döntöttek. Hangsúlyozta: ahogy korábban csapatként nyertek, úgy most csapatként vesztettek. Ezzel szemben a Manchester United korábbi ír válogatott klasszisa, Roy Keane az ITV kamerája előtt a játékostársak felelősségét rótta fel. „Ha te vagy Sterling vagy Grealish, egyszerűen nem engedheted meg, hogy egy fiatal srác (Bukayo Saka) előtted végezze el a tizenegyest. Sokkal nagyobb a tapasztalatuk, mint egy 19 éves, félénk tehetségnek. Sterling kupákat nyert, ki kellett volna állnia és elvállalni a lövést” – fejtette ki.

80 | FIGYELŐ 2021/28

F_79-81_sport_eb.indd 80

2021. 07. 13. 17:10

| SPORT | KÉK AZ ÉGBOLT. LEONARDO BONUCCI SOKAT DOLGOZOTT AZÉRT, HOGY MAGASBA EMELHESSE AZ EB-TRÓFEÁT

Összegezve Southgate azt is kiemelte, hogy a csapata többet ért el, mint bármely más angol válogatott az elmúlt ötven évben, ezért a játékosoknak büszkének kell lenniük magukra. Ezzel az 1966-os világbajnoki címre és az azóta eltelt, relatíve eredménytelen időszakra utalt. „Gratulálni kell az olaszoknak, akik nagyszerű tornát hoztak össze, ezen az estén pedig jobban gazdálkodtak a labdával” – mondta. A kapitány szerint az első félidőben az angol csapat nagyon jól játszott a nagy tét ellenére, a másodikban viszont nem sikerült megtartania a labdát, emiatt nőtt rajta a nyomás. „Ez az, amiben fejlődnünk kell, de most még nincs itt az alapos elemzés ideje” – tette hozzá.

Kollégája, Roberto Mancini a Covidválság okozta társadalmi, gazdasági nehézségekről sem feledkezett meg. „Az olasz nép megérdemli ezt a sikert a nehéz időszak után. A gyorsan bekapott gól rögtön az elején megváltoztatta a helyzetet, de amikor elkezdtünk futballozni, egyben elkezdtük kontrollálni a mérkőzést” – állapította meg a szakvezető. Kicsit csalódott volt, hogy büntetőpárbajig jutott az ütközet a Wembley-ben, mert szerinte hamarabb is lezárhatták volna

a mérkőzést. Az 56 éves kapitány sírva ünnepelte a pályán az olasz diadalt. Azt mondta, felemelő volt ünnepelni a játékosokat a pályán és a szurkolókat a lelátón, ezért megérte az a sok idő, energia, amely az elmúlt három év közös munkáját jellemezte. Külön érdekesség, hogy az olasz csapat a legutóbbi nagy tornára, az oroszországi világbajnokágra ki sem jutott. Mancini a sikertelen kvalifikáció után, 2018 májusában vette át a válogatott irányítását.

REKORDOK SORA

Ezzel Olaszország lett a negyedik tagja a többszörös Európa-bajnokok elitklubjának. A németekhez (3), a spanyolokhoz (3) és a franciákhoz (2) csatlakozott, miközben az első és a második kontinensbajnoki trófeája között 53 év telt el. Az olaszok az Eb-k történetében először úgy értek fel a csúcsra, hogy két tizenegyespárbajt is megvívtak a torna folyamán, és az angolok elleni már a hetedik olyan finálé volt, ahol nem született döntés 90 perc alatt (az előzők: 1960, 1968, 1976, 1996, 2000, 2016). A mostani sikerrel a chelsea-s Jorginho már a

tizedik játékos, aki egyazon évben nyert Bajnokok Ligáját és Európa-bajnokságot.

Az olaszok nagy veretlenségi sorozata pedig tovább íródott: a 2018 szeptembere óta tartó széria immár 34 mérkőzésből áll. A Squadra Azzurra diadalának az értékét növeli, hogy a padlóról állt fel: a döntőt megelőző 18 fellépése során egyszer sem fordult elő, hogy az aktuális ellenfél szerezte meg a vezetést.

Míg az olaszoknál a mérkőzés hősének, Bonuccinak a finálé már a 18. Eb-meccse volt, ami olasz rekord, addig védőtársa, a csapatkapitány Giorgio Chiellini most érte utol a legendás kapust, Gianluigi Buffont (17). A fiatal angol csapatban érthetően kevesebb a régi bútordarab.

Harry Kane 11 Európa-bajnoki mérkőzéssel Gary Neville csúcsát állította be.

Bár az Eb fő helyszíne London volt, ne feledjük el, hogy 11 helyszínes páneurópai bajnokságon vagyunk túl. Az 51 mérkőzésen 142 gól született, ami 2,78-os átlagot jelent, szemben a 2016-os franciaországi rendezés 2,12-os vagy a 2012-es ukrán–lengyel közös torna 2,45-os mutatójával. Az ennél magasabb gólátlagig 1976-ig, Jugoszláviáig kell visszamenni az időben – igaz, a 4,75-os statisztika mögött még csak négy résztvevő négy mérkőzése állt.

A mostani Európa-bajnokságra csaknem 1,1 millió néző látogatott ki, mérkőzésenként alig több mint 21,5 ezer, ám ehhez nagyban hozzájárult, hogy sokan a járványügyi fejlemények miatt csak 25–33 százalékos kapacitással vállalták a lebonyolítást. Budapest egyedüli helyszínként nyitotta meg a szurkolók előtt a Puskás Aréna teljes nézőterét, így a négy itteni meccsre 219 380-an látogattak ki, mérkőzésenként 54 845 fő. Míg a torna legjobb játékosa az olaszok kapusa, Gianluigi Donnarumma lett, addig a legkiválóbb fiatal játékosnak járó címet Pedri, a spanyol válogatott 18 éves középpályása vihette haza. Érdekesség, hogy társbérletben úgy lett gólkirály Cristiano Ronaldo és Patrick Shick 5-5 találattal, hogy a címvédő portugálok a nyolcad-, a csehek pedig a negyeddöntőben búcsúztak.

GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/28 FIGYELŐ | 81

F_79-81_sport_eb.indd 81

2021. 07. 13. 17:10

| AJÁNLÓ |

V. TIHANYI KÉZMŰVES SÖRFESZTIVÁL

A Tihanyi levendulás búzasör a legszebb panorámájú sörfesztivált keltette életre. Július 16–18-án, három napon keresztül jobbnál jobb hazai kraft sörök társaságában csodálhatjuk a Balatont, a HopTop és a Fehér Nyúl sörfőzdének köszönhetően. A folyékony kenyér mellé kézműves hamburgerek, kávékülönlegességek járnak, s esténként koncert várja a látogatókat.

KIÁLLÍTÁS, KONCERT, KÖNYV AEROSMITH – A BOSTONI ROSSZFIÚK RÉSZLETES ILLUSZTRÁLT TÖRTÉNETE

SZENTANDRÁSSY ISTVÁN KŐSZEGEN

JAZZ- ÉS BORFESZTIVÁL BABOS EMLÉKÉRE

RICHARD BIENSTOCK | Ebben a vaskos, képekkel teli ünnepi kötetben első alkalommal nézhetjük végig a bostoni zenekar teljes pályafutását. Feltárja, hogyan ismerte meg őket egész Amerika az 1970-es években, és olvashatunk arról is, miként verekedték vissza magukat a csúcsra az 1980-as évek vége felé, miközben egész idő alatt egymással marakodtak.

Richard Bienstock zenei szakújságíró lendületesen mutatja be a banda felemelkedését, bukását és újjászületését.

BALATONBOGLÁR | A borászatok: Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet, Hujber Pince, Kalász Pincészet, Katona Borház, Konyári Pincészet, Légli Szőlőbirtok, Országh Pince, Pócz Pincészet. A fellépők: Tátrai Band szombat este, Hajdu Klára Quartet, Egri János Jr.–Bangó Adrienne & HunJazzFed Quartet és Pintér Zoltán Quintet, Rozbora Ádám Quartet, Bágyi Balázs Quartet.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képeiből nyílt kiállítás a kőszegi Jurisics-vár lovagtermében, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A tárlaton a tavaly elhunyt festőművész többek között Federico García Lorca és François Villon költeményeihez készített grafikai sorozatait láthatjuk, melyeken keresztül a festészet és az irodalom összhangja elevenedik meg.

82 | FIGYELŐ 2021/28

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 07. 13. 17:10

Pénzt hozhat a Szabad Föld!

4x 25%

KEDVEZMÉNY

Legyen Ön a Szabad Föld előfizető és havonta egyszer 4 db 25%-os SPAR kedvezménykupont talál a lapban!* Előfizetését megrendelheti: elh hetti:

06-46/998-800 06 06-4 6-46/998-80 6-46 998-800

lapcentrum.hu/szabadföld lapcentrum.hu/szaba abadföld öld

Szabad Föld Előfizetői Programunkról ogram ramunkról ról ól z zabadfold.hu za o d.hu .hu részletes tájékozatást a szabadfold.hu és ese esetén setén tén oldalon találhat, vagy kérdés at keresse ügyfélszolgálatunkat sz számon! a 06-46/998-800-as telefonszámon!

A család hetilapja

Megjelenik minden pénteken.

Tájékoztatjuk az előfizetőket, hogy az akció 2021. júniusában indul és 2021. december 31-ig tart. A kuponok 2021. év során összesen 7 alkalommal jelennek meg, kizárólag az előfizetői példányokban. Egy előfizetői lapszámban 4 db 25%-os kedvezménykupon jelenik meg, egy kedvezménykupon 1 db termék kedvezményes megvásárlását teszi lehetővé. Az aktuális beváltási határidők és a felhasználás részletei a kuponon találhatóak. A kuponok beválthatók az érvényességi idő alatt bármely SPAR, City SPAR és INTERSPAR üzletben. Részletes tájékoztató az Előfizető Programról, valamint az Adatvédelmi Tájékoztató és az Előfizetői ÁSZF megtalálható a www.szabadfold.hu www.szabadfold h oldalon.

F_BIII-szabadfold.indd III

2021. 07. 13. 15:47

! "# $ % &'"( ) *% "( %+ "( , % - # % .. " , / 0 %# +"

CSUPA SPORT

F_BIV-NSK_futas.indd IV

2021. 07. 13. 15:46