RÉGIÓS HÍREK

JÓ A HORVÁT GABONATERMÉS

A gabonafélék közül Horvátországban – a sokéves gyakorlatnak megfelelően – az idén is búzából van a legtöbb. Közel egymillió tonnát takarítanak majd be összesen mintegy 145 ezer hektárról, nyolcezer hektárral nagyobb területről, mint tavaly. Az időjárási viszonyok ebben az esztendőben nagyon kedveztek az őszi vetésű kultúráknak. Mivel a magfejlődés időszakában érkezett meg az eső, a gazdák már az aratás előtt sejtették, hogy jó évre számíthatnak. A Horvát Gazdasági Kamara adataiból kiderül, hogy a fő kenyérgabona terméshozama hektáronként 7 és 10 tonna között változik, s a learatott búza minősége kiváló. A gazdák az idén az árral is elégedettek: a leggyengébbnek számító negyedosztályú magvak kilónkénti ellenértéke 1,15 kuna (54,5 forint), a csúcsminőségűeké pedig 1,45 kuna (csaknem 69 forint). Hasonlóan jó a 60 ezer hektáron elvetett sörárpa termése is, ára a legolcsóbb búzáéval egyenlő. A most betakarítandó szántóföldi növények közül az olajrepce termesztési területe a tavalyi 42 ezer hektárról 31 ezerre csökkent, és a hozam sem kiemelkedő. 3,7 kunáért (175,5 forint) értékesíthető.

A gazdálkodók pechére, úgy tűnik, a tavaszi vetésű növények az idén nem teremnek majd olyan jól, mert most kevés a csapadék. Az ország legnépszerűbb szántóföldi kultúrájából, a kukoricából 289 ezer, napraforgóból 38 ezer, szójából 86 ezer, cukorrépából 11 ezer hektárt vetettek be, összesen akkora területet, mint tavaly.

Déli szomszédunk a méretéhez, népességszámához képest jó gabonatermő országnak számít. A saját szükségleteit bőven ki tudja elégíteni, például búzából csak évi 400 ezer tonna a belső fogyasztás (ez kevesebb mint a fele a megtermeltnek). A kivitel főként Olaszországba és Egyiptomba irányul, de jelentős mennyiséget exportálnak a szomszédos Bosznia-Hercegovinába és Ausztriába is.

HORDÓSI

TILOS A SZERB LÍTIUM EXPORTJA

Meglepő nyilatkozatot tett Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke. Amellett, hogy tájékoztatott arról a határozatról, miszerint a Rio Tinto nyugat-szerbiai bányájának a megnyitásáról csak a környezetvédelmi tanulmányok elkészítését és részletes elemzését követően hoz végleges döntést az állam, bejelentette: a kormány nem fogja engedélyezni a lítium kivitelét. Mint közölte, eddig nem kérdezték meg a kabinetet, hogy mihez kezdhetnek a kibányászott lítiummal, így most ő mondja meg, mihez kell tartania magát a befektetőnek. Kifejtette: Belgrád azt akarja, hogy a kinyerését követően Szerbiában hasznosítsák ezt a fémet, vagyis a kivitel ellehetetlenítésével voltaképpen teljes gyártási láncok helyi kiépítését szeretné elérni, jelentős beruházásokkal.

Mint ismeretes, a Belgrádtól 120 kilométerre lévő Loznica környékén találtak jelentős készletet a közeli Jadar folyóról jadarit névre keresztelt nátrium-lítium-boroszilikát-hidroxidból. A Rio Tinto ausztrál–brit bányászati konszern immár másfél évtizede végzi a kutatási munkálatokat déli szomszédunkban, és megállapította, hogy a térségben akkora lítiumkészlet áll rendelkezésre, amelyből ki lehetne elégíteni a világpiac szükségleteinek legalább a tíz százalékát. A környékbeliek hónapok óta folyamatosan tiltakoznak a bánya megnyitása ellen, környezetvédelmi okokra hivatkozva.

VIRÁG

A REFERENDUM FÜSTBE MENT TERVE

A szlovák alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében nem lehet népszavazást tartani előre hozott parlamenti választások kiírásáról. A kormánykoalíció tevékenységével elégedetlen, egyre népszerűbb ellenzéki szociáldemokrata pártok – a Robert Fico vezette Smer – SD és a Peter Pellegrini által alapított Hlas – SD – kezdeményezésére még az év elején aláírásgyűjtés kezdődött, és a referendum kiírásához szükséges 350 ezer szignónál jóval több, mintegy 600 ezer gyűlt össze, hogy népszavazással lehessen kikényszeríteni a rendkívüli parlamenti választásokat. Zuzana Čaputová államfő májusban alkotmányossági normakontrollt kért az ügyben. A taláros testület szerint csak akkor lehetne ilyen megmérettetést tartani, ha az alkotmány szövegében ez tételesen szerepelne. A döntést az ellenzék nagy felháborodással fogadta, és elsősorban az államfőt hibáztatta, aki megválasztása előtt egy olyan balliberális pártnak (a Progresszív Szlovákiának) volt az alelnöke, amely tavaly nem jutott be a törvényhozásba. Kritizálják az elnököt, hogy volt formációjának a nézeteit igyekszik képviselni a belpolitikában. Az ellenzéki pártvezetők jelezték, hogy egyrészt kezdeményezni fogják az alkotmány módosítását, másrészt ismét aláírásgyűjtésbe kezdenek a referendum kiírásáért. Meglepő módon Igor Matovič korábbi miniszterelnök, jelenlegi pénzügyminiszter, a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO vezetője is az államfőt bírálta, mert szerinte megfosztotta az embereket attól a demokratikus lehetőségtől, hogy közvetlenül véleményt nyilváníthassanak ilyen fontos ügyben. A jobbközép koalíció pártjai általában nem támogatták a kezdeményezést, de a második legnagyobb kormányerő, a Sme rodina (Család Vagyunk) nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy esetleg megszavazná a szükséges alkotmánymódosítást.

(LAMÉR)

MEGUGRÓ LAKÁSÁRAK A CSEHEKNÉL

DÜBÖRÖG A LAKÁSPIAC ROMÁNIÁBAN

A legfrissebb adatok szerint Csehországban átlagosan csaknem 12 százalékkal drágultak a lakások az első negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest, a nagyobb városokban pedig 19 százalékos volt az árnövekedés. Négyzetméterenként 77 800 korona (1,075 millió forint) az átlagár.

A cseh közszolgálati média szerint 2015 óta 86 százalékos a drágulás, a Lidovky.cz portál viszont csak 67 százalékot számolt (valószínűleg 2016 elejétől). Az árnövekedés persze nem egyforma mértékű az ország egyes régióiban. Például Prágában kisebb volt – igaz, itt kerül a legtöbbe egy négyzetméter, átlagosan 100 ezer koronába (1,380 millió forint), a belvárosi lakások átlaga azonban 150 ezer koronáért kel el. A csehek azzal számolnak, hogy a trend folytatódik. Az új lakások építését nagyban nehezíti és az árakat is növeli az építőanyagok drágulása, továbbá a megfelelő építőipari szakemberek, szakmunkások és kisegítők hiánya, hiszen sokan külföldi építkezéseken dolgoznak.

Eközben a megtakarítások a növekvő infláció következtében fokozatosan leértékelődnek, ami ellen éppen az ingatlanvásárlás jelenthetne védelmet. A helyzetet nehezíti, hogy Csehországban világviszonylatban is komoly gondot okoz a bürokratikus ügyintézés, feleslegesen sok idő telik el a kivitelezésig, illetve a birtokbavételig, miközben az árak felfelé kúsznak. Sokan a jelzáloghitelre is alapoznak, miközben egy felmérés szerint a megkérdezettek közel 20 százaléka úgy látja: a jelzálogbuborék hamarosan kipukkad, és az ingatlanok veszítenek értékükből.

(LATI)

Keleti szomszédunkban szokatlanul megélénkült ez év első öt hónapjában az ingatlanpiac. Főleg a lakásvásárlások száma nőtt meg exponenciálisan az egyik legnagyobb online ingatlanközvetítő honlap, az Imobiliare.ro elemzése szerint, amelyet a Ziarul Financiar című gazdasági újság idézett. A piac már a járvány tombolása idején, tavaly is élénkült, s a trend nagyobb ütemben 2021 első felében folytatódott. Január és május között 65 ezer lakás cserélt gazdát. Ez 70 százalékos növekedést jelent a tavalyi azonos időszakhoz mérten, de 2019 első öt hónapjához képest is ugyanekkora a bővülés. A legtöbb ingatlan Bukarestben és környékén cserél gazdát, ebben a régióban található az eladott lakások több mint harmada. Dinamikus a piac még Kolozsváron és Temesváron. A pandémia előtt előbbi város az árak tekintetében még Bukarestet is lekörözte, ott az ingatlanok jó részét drágábban kínálták, mint a fővárosban.

Az idei nagy kereslet miatt a lakásárak átlagban 7-8 százalékkal nőttek 2020-hoz viszonyítva. Bukarestben 10-11 százalékos volt a drágulás. Ugyanakkor az albérleti árak csökkentek a járvány miatt, hiszen sokan még most is otthonról dolgozhatnak, az egyetemisták is távoktatásban tanultak. Ezért a fővárosban 8, Kolozsváron 11 százalékkal lettek olcsóbbak átlagosan az albérletek. Romániában jelenleg egy egyszobás lakás albérleti díja középértéken 260 euró (mintegy 92 ezer forint).

BORBÉLY