KRISÁN LÁSZLÓ Lendületbe hozza a gazdaságot a Széchenyi Kártya GO!

LENDÜLETBE HOZZA A GAZDASÁGOT A SZÉCHENYI KÁRTYA GO!

KRISÁN LÁSZLÓ | „A gazdaságvédelem időszaka lezárult, most egy új időszak kezdődött el, a gazdaság újraindítása. Ez a szakasz újragondolt hiteltermékeket igényel, s arra is szükség volt, hogy kibővítsük a Széchenyi-kártya-program (SZKP) hitelcéljait, új konstrukciókat elindítva. A Széchenyi Kártya Újraindítási Program hitelei közül július elsejétől újabb öt érhető el. Közülük komoly növekedési potenciál van a Széchenyi Beruházási Hitel GO!-ban, amelyet akár 10 évre fi x, évi 0,5 százalékos kamattal, 1 milliótól akár 1 milliárd forintig lehet felvenni” – mondta a Figyelőnek a Széchenyi-kártya-programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Mikor és milyen célkitűzésekkel indult el a Széchenyi-kártyaprogram? – A Széchenyi-kártya-program 2000-ben, Demján Sándor elgondolásai alapján született meg, és kormányzati támogatással, két év előkészítő munka után, 2002-ben indult el. A projekt első termékeként egy folyószámlahitelt vezettünk be, hiszen a cél a mikro- és kisvállalkozások gyors és egyszerű elérése volt. Az elmúlt húsz évben is ugyanez a gondolkodásmód jellemezte a programot. Csakis olyan konstrukciókat hozunk létre, amelyek valós vállalkozói igényeket szolgálnak ki, vállalkozói mentalitással és nyelven működünk együtt a projektben részt vevő cégekkel.

Ezt talán azért is fontos külön kiemelni, mert régi felismerés, hogy egy bank és egy vállalkozás alapvetően nem egy érdekkörben mozog. A bank számára a kisvállalkozás nagyon kicsi, egyben rizikós, továbbá igen munkaigényes, míg egy vállalkozónak a pénzintézet túl nagynak, túl drágának tűnik, amelyről úgy gondolja, hogy nem nagyon ad hitelt, ha pedig ad, akkor azt drágán teszi, és túl sok fedezetet kér. Mindkét fél álláspontja valahol reális és érthető. Bár nem tisztem eldönteni, hogy kinél van az igazság, de a Széchenyi-kártya-program pont ezt a helyzetet kívánta oldani, és úgy gondolom, ezt sikerrel is tettük és tesszük.

A projekt azt a banki aggályt, hogy a kisvállalkozások túl kockázatosak, egy állami viszontgaranciával jelentősen fel tudta oldani. Az indulásnál 70, később 80 százalékos állami garancia állt mögöttünk, most, a válságban pedig 90 százalék annak mértéke, s ezzel jelentősen csökken a bankok által viselt kockázat. A vállalkozások pedig a Széchenyi-kártya-program kiemelt állami kamat- és díjtámogatásával jelentősen olcsóbban, akár 0 százalék körül juthatnak hitelhez, sőt a hosszú távúak esetében sem haladja meg a kamatok mértéke a 0,5 százalékot. Ez az árazás fix kamaton a teljes, akár 10 éves futamidőn keresztül érvényes. Ki merem jelenteni, hogy manapság a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kifejezetten vágyott és hangsúlyos vállalkozói szempont. A Széchenyi Kártya GO!ban a hazai kereskedelmi bankok adják a forrást, erre keressük meg a vállalkozásokat, amelyekkel közösen megvizsgáljuk, hogy megfelelnek-e az igénylési feltételeknek. A folyamatot, azaz az adminisztrációt, a dokumentációk beszerzését, feldolgozását, a hiteligénylés teljes lebonyolítását, az általunk kínált hitelek közötti eligazodásban való segítséget a valós igénynek megfelelően a KAVOSZ biztosítja, nyújtja, ráépülve tulajdonosai, a VOSZ, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák országos hálózatára, ahol együttesen, mostanra csaknem 200 irodában szolgálják ki a társaságokat. Ebben a projektben a résztvevők erős szimbiózisban működnek, a vállalkozók olcsón kapnak pénzt, az állam a kamattámogatással és a garanciával sikeres vállalkozásfejlesztést valósít meg, a bank hitelez és ügyfelet nyer. Mi ezt a folyamatot segítjük; a VOSZ, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig a tagsága számára komoly pénzügyi szolgáltatást nyújt. – Hogyan hatott erre a felépített rendszerre a 2008-as és a 2020-as gazdasági krízis? Mennyiben volt más a két világválság a vállalkozások szemszögéből? – Érthető módon mindenkit megütött mind a 2008-as, mind a 2020-as válság, mégis vannak különbségek. 2008-ban az összes bank „satuféket” alkalmazott a Lehman Brothers csődje után, és hosszú idő telt el addig, amíg újraindultak a hitelezési fogaskerekek. Kivéve a Széchenyi-kártya-programot, amelynél már az első hónapokban válságüzemmódra váltottunk át, s mivel a 80 százalékos állami garancia miatt a bankok rizikója sokkal kisebb volt, mint akár a saját termékeik esetében, a projekt jelentősen bővült a recesszió évei alatt, bizonyítva, hogy békeidőben és válságban egyaránt hatékony és hasznos pénzügyi eszköz. A

2020-as krízis pedig egyértelműen igazolta, hogy válságban a kártyaprogram különösen jól tud alkalmazkodni, gyorsan, életszerűen, öntanuló módon képes igazodni az aktuális helyzetekhez, problémákhoz, igényekhez. A projektben a válság alatt, a gazdaságvédelmi akcióterv mikro- és kisvállalkozói hitelágaként pillanatok alatt létrehoztuk a kríziskonstrukciókat, amelyek fontos szerepet töltöttek be a cégek likviditásának a megőrzésében.

A 2020-as válság furcsán alakult globálisan. Rengeteg szakértő mindenféle betűkkel próbálta jósolgatni, leírni a krízis alakulását. Volt V, W, Z, Y, K alakú jóslat, valamint rengeteg varázsszer és megmondó közgazdász, de ezek a várakozások zömében falsnak bizonyultak. Jómagam úgy látom, hogy bármely felelős kormányzat akkor jár el helyesen, ha érzékenyen követve a válság menetét és mozgását minden olyan eszközt, amely egyáltalán fellelhető a pénzügyi eszköztárban, jó ütem- és arányérzékkel felhasznál a gazdaság megmentése érdekében. Az általam sokszor emlegetett eszközcsoport, a TTHPG (támogatástőke-hitel-pályázat-garancia) az, amelyet vagy önmagában alkalmazva, vagy kombinálva lehet válaszként adni egy komoly gazdasági vészhelyzetre. Ha megnézzük a világban zajló folyamatokat, akkor talán érdekes az Egyesült Államok kormányának a válságreakciója. Rengeteg pénzt öntöttek a piacra a lakosságnak és a vállalatoknak, azaz a vissza nem térítendő támogatásra helyezték a hangsúlyt. Ez a keresletbővítés viszont akkor, amikor az emberek bezárva, karanténban vannak a pandémia miatt, nem tud jól működni, hiszen a korlátozások okán a lakosság nem tudja hol elkölteni a kapott összegeket. Márpedig a pénz olyan dolog, ami mindig keresi a helyét. Így be is indult egy általános tőzsdei vásárlási láz, melynek következtében persze elszabadultak az árfolyamok, s egy minden valós fundamentumot nélkülöző tőzsdei buborék alakult ki, amely – attól tartok – fájni fog, amikor kipukkan. Persze más eszközeik is voltak, de ez mindenesetre tanulságos példa. Érdekes az is, hogy a 2008-as válságot az Európai Unió még meglehetősen mereven és megszorításokkal kezelte, miközben ugye az USA keresletet bővített. Most viszont pont az EU áll sokkal rugalmasabban a krízis megoldásához.

Magyarországon szinte minden pénzügyi eszköz egyszerre történő kombinációjával reagált a gazdasági problémákra a kormányzat, ideértve a támogatásokat, így a bértámogatást és a Kurzarbeit lehetőségét. Megindultak a garanciaprogramok, amelyek erős biztonsági hálót jelentettek a piaci szereplőknek, felgyorsultak a tőkeprogramok, s az előző uniós ciklus pénzeinek utolsó eurócentjeit is pályáztatták. Ami bennünket illet, mi az államilag támogatott olcsó hitelek kapcsán veszünk részt a válságkezelésben, és a számok tükrében úgy gondolom, hogy jó eredményt sikerült elérnünk ezzel a pénzügyi eszközzel. Ehhez kellett persze az is, hogy erős vállalkozói bizalmat sikerült felépítenünk közel húszéves működésünk alatt. Ennek talán az az egyik erős alapja, hogy mi nem akarjuk megmondani az íróasztal mellől, mit is szeretne a kisvállalkozás, hanem a naponta hozzánk forduló sok száz céget, azok problémáit, kéréseit meghallgatjuk és megértjük. Azokra keresünk és kreálunk valós pénzügyi megoldásokat, programterveket, hiteltermék-javaslatokat, ezeket pedig átadjuk a gazdasági döntéshozóknak, s az elfogadásukat követően le is bonyolítjuk azokat.

Van nekünk egy úgynevezett vállalkozói életciklusgörbénk, amely igen szépen tükrözi a vállalkozások különbözőségeit. Nagyon világosan látszik ebből, hogy az adott társaságnak az adott életkorában milyen pénzügyi megoldásokra van szüksége. Teljesen mást igényel egy épp induló mikro-, mint egy középvállalkozás. Az előbbi indulótőkét szeretne ötlete megvalósításához, míg az utóbbi már nem hitelért küzd, hanem piacot, tudást, menedzsmenti fejlődést keres, vagy akár exportpiaci bővülést tervez. Mi nem is az elterjedt kkv szót használjuk a vállalkozók tekintetében, hanem az nmkkv kifejezést. Ez a nano-, a mikro-, a kis- és középvállalkozások csoportját fedi le – jóval pontosabban mutatja a méretből, az állapotból adódó és a súlyozási sajátosságokat, továbbá jobban lehet ez alapján definiálni, hogy a különböző problémák, a jelentősen eltérő gondolkodásmódok, mentalitások különböző segítséget igényelnek, más-más típusú és nagyságú eszközre lehet szükségük. – Tavaly, a válság hazai elindulásakor miként reagált a KAVOSZ, milyen termékeket indított el a vállalkozások megsegítésére? – 2020 márciusában, a „békeidős” Széchenyi-kártya-program termékei alapján, egy hónap alatt dolgoztuk ki a válságra átalakított krízishiteleinket. A feladat az volt, hogy a hirtelen jött gazdasági sokkhatásokra támogatott hitelmegoldásokat tudjunk kínálni a vállalkozóknak. Elindultunk szinte azonnal folyószámla-, forgóeszköz-, munkahelymegtartó, beruházási, agrár-, később pedig a leginkább érintett szektorra bevezetett turisztikai hiteleinkkel. A pillanatok alatt lefagyott gazdaságban ezek gyors és hatékony segítséget nyújtottak a vállalkozók likviditási problémáira, s erre óriási szükség is volt, hiszen olyan, hogy a világ egyszerre áll le, Európa, Ázsia és Amerika egy időben esik el, a globális kereslet és kínálat is egyszerre „áll fejre” – nos, ilyen még sosem volt, s erre azonnali és erőteljes válaszokat kellett adni. A vállalkozók értékelték ezeket a lehetőségeket, amit jól mutat, hogy közel 1400 milliárd forintnyi hiteligény robbant be több mint 44-45 ezer vállalkozástól nem egészen egy év alatt a Széchenyi-kártya-programban. – Az NHP-t lassan kivezeti a Magyar Nemzeti Bank. Ehelyett lépnek be a piacra a Széchenyi Kártya GO! hitelkonstrukciói? – Nem, teljesen más konstrukció az NHP és a Széchenyikártya-program. A Növekedési Hitelprogram (NHP) meggyőződésem szerint egy korszakos eszköz, és sok év múlva is példaként hozzák majd a tankönyvek. Az NHP Hajrá! az elsődleges forrás és hitelválasz volt a válságra. A kezdeti 1500 milliárd forintról kétszeri ráemelés után végül 3000 milliárdosra bővült a teljes kerete, ezzel az NHP Hajrá! messze teljesítette kitűzött céljait. Most pedig a hagyományos piaci szereplőkön van a sor, hogy a krízis leszálló ágában segítsék további támogatott hitelekkel a kisvállalkozások puha földet érését, „soft landingjét”. Ezen célból dolgoztuk ki a Széchenyi Kártya Program GO! hiteleit, amelyeknél a megnövelt állami kamat- és díjtámogatásokkal, valamint a kiterjesztett garanciákkal, 0 és 0,5 száza-

Budapesten született, 1964-ben. Pályafutását a Konsumex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdte, ahol először külkereskedelmi üzletkötő, majd 1992-től 1995-ig a cég délkelet-ázsiai irodájának a területi igazgatója, külszolgálati régióvezetője volt Vietnámban. 1995–2000-ben a Konsumex Kereskedelmi Rt. kereskedelmi igazgatói, majd ügyvezető igazgatói posztját töltötte be. 2000-től 2002-ig a Skála Divatház Rt. beszerzési és category management igazgatója volt, 2004–12-ben a Korda Filmstúdió ügyvezetőjeként, majd vezérigazgatójaként tevékenykedett. A KAVOSZ Zrt.-nél 2003 óta dolgozik, vezérigazgatóként. A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. ügyvezetője, igazgatósági tagja lett 2009-től, 2017-től a KAVOSZ Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ügyvezetője, igazgatósági tagja. Ezzel párhuzamosan, 2003–15-ben a TriGranit Zrt. elnöki tanácsadójaként dolgozott, majd 2012–18-ban a Demján Group alelnöke volt. Közel húsz éve tevékenykedik a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében, amelynek a társelnöke. 2010–13-ban a Gránit Bank Zrt. igazgatósági tagja volt, 2008–14ben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. felügyelőbizottsági, majd igazgatósági tagja. Az MKIK elnökségi tagja, az EU és Hazai Források Kollégiumának elnöke 2016-tól, 2017–18-ban a BKIK elnöke volt.

lék közötti fix kamatokkal tudjuk nyújtani hiteleinket a vállalkozások részére. – Milyen új konstrukciókat vezetnek be a Széchenyi Kártya Program GO!-ban? – A gazdaságvédelem időszaka lezárult, most egy új időszak kezdődött el, a gazdaság újraindítása. Ez a szakasz több hitelünk esetében átalakításokat igényelt, sőt volt olyan hiteltípus (Széchenyi Kártya Munkahelymegtartó Hitel), amelyet ki is vezettünk a programból, mert a válságban ugyan meghatározó szerepe volt, de mostanra, a munkaerőpiac helyreállásával ez a probléma már nem áll fenn. Emellett több vadonatúj hitelt is beindítunk az elmúlt év tapasztalatai alapján, valamint a vállalkozói visszajelzéseket figyelembe véve felfrissítettük a teljes termékpalettát. Mindent, ami jó volt és szükség van rá, megtartottunk, s bővültek a hitelcélok is. A krízisben egyébként egyértelműen a likviditási hitelekre, azaz a működés fenntartására fókuszálnak a vállalkozások, így a felvett kölcsönök több mint 90 százaléka folyószámla- és likviditási hitel volt. Most azzal számolunk, hogy az új projektben, a Széchenyi Kártya Program GO!ban nő majd a beruházási hiteleket igénybe vevő cégek száma.

Az új program konstrukciói közül öt hitel indult el július 1-jétől. Ebben van folyószámlahitel a napi működési költségek biztosítására kétéves futamidővel, fix 0,1 százalékos kamattal, 100 millió forintos felső határral, s van az agrárgazdák számára önálló agrár-folyószámlahitelünk is (Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO!, illetve Agrár Széchenyi Kártya). Van likviditási konstrukciónk (Széchenyi Likviditási Hitel GO!), amely egy szabadon felhasználható, a vállalkozás működtetésére is alkalmas forgóeszközhitel évi 0,2 százalékos fix kamattal, 250 millió forintig három évre, amelyet még akár korábbi piaci hitelek kiváltására is fel lehet használni. Ez iránt már most jelentős vállalkozói érdeklődés tapasztalható. Elindultak a beruházási hiteleink is (az agrárium számára külön), amelyeknél évi 0,5 százalékos fix kamattal, 1 milliótól akár 1 milliárd forintig lehet hitelt felvenni, 6 és 10 év közötti futamidőre. Ennél a beruházási konstrukciónál szinte végtelenítettük a hitelcélokat: felvehető ingatlanvásárlásra, ingóságok vételére, gép- és eszközbeszerzésre, gépjármű-, sőt üzletrészvásárlásra, befektetésre és hitelkiváltásra is felhasználható. Ha a cég generációváltás előtt áll, annak forrásigényére is felvehető ez a hiteltípus (Széchenyi Beruházási Hitel GO!, Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO!).

Ágazatra kidolgozott hitelünk is van. A turisztikai szektor vállalkozásai – ideértve a vendéglátásban, a turizmusban, a szórakoztató- és a kreatíviparban működő cégeket – teljesen kamat-, díj-, költségmentes Széchenyi Turisztikai Kártya GO!-t vehetnek fel maximum 250 millió forintos felső határig, akár hároméves futamidőre. Az SZKP GO!-ban új hiteleket is elindítunk, amelyek eddig nem vagy más formában szerepeltek a programban. Rövidesen elindul a Széchenyi Lízing Program, amelyben nem a bankok, hanem a lízingtársaságok lesznek a partnereink, és a vállalkozások teljes lízingigényét maximum 10 éves futamidőre, 1 milliárd forint értékhatárig, fix 0,5 százalékos kamattal elégíthetjük ki.

Az új, 2021–27-es uniós költségvetési ciklus pályázataihoz pedig megújítottuk egy korábbi termékünket, az EU-s támogatásokhoz felvehető Széchenyi Kártya Önerő Kiegészítő Hitelt, hiszen az új pályázatok elindulásakor is marad a régi probléma, azaz az önerő korlátos volta vagy hiánya. Megújított hitelünkkel az önerő biztosítására is kaphat forrást a vállalkozás, amelylyel meg tudja valósítani az elnyert pályázatot. Ez a kölcsön is 10 éves futamidővel, 0,5 százalékos fix kamattal indul, egészen az 1 milliárd forintos felső határig, várhatóan már szeptembertől. (Ez lesz a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel GO!)

A Széchenyi-kártya-program a vállalkozói bizalomra épül és épít. A legtöbb hitelfajta esetében még ingatlanfedezetet sem kérünk, amit nagyban elősegít az állami viszontgarancia, de érthető módon csak működő vállalkozásokat hitelezünk a programban, és abban partnerként részt vesz szinte a teljes hazai bankszektor, amely a hiteleket saját forrásból fedezi. A pénzintézetekkel közösen ellenőrizzük a vállalkozás múltját és jelenét, hiszen egy ennyire kedvezményes konstrukció esetében csak ebből lehet látni, hogy a vállalkozás visszafizetési képessége és készsége megvan-e. Nagyon felértékelődik és óriási előnyt jelent az, hogy minden hitel esetében a teljes futamidő alatt fix kamatokkal számolhat a vállalkozás. Ez a kiszámíthatóság, tervezhetőség nagy segítség, főleg akkor, amikor várhatóan a most még alacsony kamatpálya felfelé módosul a következő időszakban.

A programban a nemfizetési arány rendkívül alacsony szintű, és reméljük, a válságban sem lesz számottevő növekedés. Az agrárvállalkozások esetében például a nyújtott hitelek mindössze 0,2 százaléka volt problémás. A Széchenyi-kártya-program, bár nagyon összetett, sokszereplős rendszer, de minden érintett szereplőnek, a kormányzatnak, a szakpolitikának, a bankoknak, a garanciát nyújtó társaságoknak, a kamaráknak, a VOSZ-nak mint érdekvédelmi szervezetnek és a KAVOSZ-nak is azonos a szándéka, célja, felelőssége: a hazai kisvállalkozói társadalom és közösség támogatása.

TÓTH BALÁZS