HALASKA GÁBOR Vadnyugati

VADNYUGATI

FARKASTÖRVÉNYEK

HALASKA GÁBOR ROVATVEZETŐ

Sokan szeretik leegyszerűsíteni a dolgokat, de húzzuk azért alá: piacgazdaság sem egyféle létezik. Igenis előállhat olyan extrém helyzet, amikor az államnak, a gazdaságpolitikai döntéshozóknak be kell vetniük minden jogilag lehetséges eszközt ahhoz, hogy a szélsőségesen megbomlott egyensúlyt valamelyest helyrebillentsék. Most sem történik más. Hiszen előbb sok ragasztó- és festékanyag, majd az építéshez használt faanyagok ára szállt el. Az utóbbi mintegy 2,5-3-szorosára száguldott fel: 80-90 ezerről 200-240 ezer forintra köbméterenként. Eközben egyes acéltermékek ára bő a kétszeresére ugrott. Mindez néhány hónap leforgása alatt történt. De számos más anyag, no meg a fából és acélból készülő egyéb termékek nagymértékű drágulása is bekövetkezett. Egyrészt a járvány miatti hosszú leállások és kibocsátási fennakadások miatt, másrészt a pandémia enyhülésével a hirtelen megugró kereslet révén kialakult áruhiány okán.

Csakhogy míg 10-20 vagy akár 30-40 százaléknyi árnövekedés „még szódával talán elmegy”, a fenti jelentős drágulást már közel sem tolerálják a piaci szereplők üzleti tervei, valamint a vevők, építtetők, felújítók pénztárcája, költségvetése. Másképpen: egy ilyen mértékű árugrás további inflációs hullámot gerjeszt, ami súlyosan kihat a nemzetgazdaság egészére. Első körben úgy, hogy aki teheti – legyen magánember vagy gazdálkodó –, elhalasztja, átgondolja, visszafogja az ingatlanfelújítással, építéssel kapcsolatos terveit, ami pedig az építőipari megrendelési és kivitelezési volumeneket feltehetően érezhetően visszaveti majd. (Ez utóbbinak már látszanak az első jelei.) S ezen keresztül a gazdaság teljesítményére, mutatóira is lassító módon hat.

Bár tény, hogy az efféle infláció a pénzügyi szemlélettel kimutatott GDP-t még éppen hogy növelheti is, de ez ebben a formában csak játék a számokkal. Mert hát az építési beruházások magas szintjének a fenntartása – különös tekintettel az eddig nem említett kritikus infrastruktúrák kialakítására, például utak, ipari létesítmények, valamint lakások építésére – elemi érdekünk. Főként, ha időben fel akarunk zárkózni a fejlettebb gazdaságokhoz. Ha ezeket végiggondoljuk, aligha értjük azokat, akik az ilyen mértékű ártorzulások kezelését is teljes egészében a piac vadnyugati farkastörvényeire hagynák.

Másképpen: egy ilyen mértékű árugrás további infl ációs hullámot gerjeszt, ami súlyosan kihat a nemzetgazdaság egészére.