MINI TUSVÁNYOS Kárpát-medencei restart a Zemplénben

KÁRPÁT-MEDENCEI

RESTART A ZEMPLÉNBEN

MINI TUSVÁNYOS | A koronavírus-járvány miatt tavaly se volt, az idén se lesz a kárpátaljai Felsőszinevéren és a székelyföldi Tusnádfürdőn szabadegyetem és diáktábor. Remélhetőleg jövőre mindkét helyen meg lehet majd tartani a sorrendben következő 28., illetve 31. nemzetpolitikai rendezvényt. Nyaranta mindenkinek, aki járt már ezeken a helyeken, mehetnéke támad a megszokott politikai vitákra, gazdasági, kulturális és oktatási témájú beszélgetésekre vagy éppenséggel a bulikra, táncházprogramokra, esti popkoncertekre. Ezeket a táborokat külhoni szervezetekkel együtt a budapesti Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány szervezi, Felsőszinevéren például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ), amelynek a vezetője, Brenzovics László az ottani szabadegyetem egyik alapítója. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fi deszes elnöke, Németh Zsolt a kárpátaljainak és a három évvel korábban, 1990-ben indult bálványosinak, tusnádfürdőinek is alapító atyja. Most úgy döntöttek, hogy ha már az ukrajnai gyatra, valamint a romániai gyenge átoltottság miatt nem lehet megtartani a szokásos rendezvényeket, akkor szerveznek egy közös, de kisebb méretű nemzetpolitikai szabadegyetemet Sátoraljaújhelyen, július 21. és 26. között.

Mindketten őstáborozók. Hiányolják a rövidnadrágos eszmecseréket, vagy kárpótolni akarják a megszokott hallgatóság egy részét Tusványosért és Szinevérért?

Brenzovics László: Is-is. Rengeteg megbeszélnivalónk van. Kárpátalján romlott a magyarság helyzete, folyamatos vegzálásnak, megfélemlítésnek vagyunk kitéve, miközben elveszik vagy csorbítják a szerzett jogainkat a különböző abszurd törvényekkel, amelyek az anyanyelvhasználatot és a magyar nyelvű oktatást korlátozzák. Közben pedig készül a kisebbségi törvény, amely a rengeteg ukrajnai nemzetiség közül csak három népcsoportot ismer el őshonos közösségként. Erre a témára még visszatérhetünk.

Németh Zsolt: Igény és óriási szükség is van erre a nemzetpolitikai találkozóra, most még inkább, hogy minden nemzetrész felkészülhessen a Covid-helyzet utáni újraindításra. Ennek a rendkívüli tábornak megfelelő hangulatot biztosít a Zemplén. Persze jövőre folytatjuk a fenyvesek közötti hagyományos szabadegyetemeinket. Reméljük, addigra elülnek a koronavírus-hullámok.

Örömünkre szolgál, hogy mi (a Pro Minoritate Alapítvány) azokkal a partnerekkel tartjuk a szabadegyetemet, amelyekkel a kárpátaljait és a bálványosit szervezzük évtizedek óta: a KMKSZ-szel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT),

az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT). Most csatlakozott hozzánk Budapestről a magyarországi és a határon túli szervezetek egyeztető fóruma, a Magyar Ifjúsági Konferencia is. A helyszín pedig a szabadegyetemen szintén részt vevő Rákóczi Szövetség új, sátoraljaújhelyi rendezvényközpontja. – Ott nem lehet több ezer fős tábort tartani…

N. Zs.: Nem kell tusványosi méretekben gondolkodni. Jóval kevesebb résztvevő lesz, a járványügyi helyzetre való tekintettel a tábor létszáma nem haladhatja meg az ötszáz főt. Ugyanakkor őrizzük a szokásos formátumot, vagyis az esemény beszélgetős, vitatkozós szabadegyetemi részét és a fesztiváljellegét is. Lesznek politikai, gazdasági és kulturális tematikájú kerekasztalok. A záró előadást Kövér László tartja.

Esténként a népzenei sátorban vagy a popkoncerteken lehet bulizni. Fellép például a különböző stílusú zenéket ötvöző Aurevoir. zenekar vagy a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company. – A Pro Minoritate szabadegyetemeinek mindig van címük, hívószavuk. Ennek a rendhagyó eseménynek lesz-e?

N. Zs.: Igen: Újraindítás – Megújulás, angolul Restart – Renewal. Számunkra nagyon fontos, hogy a Kárpát-medencei magyarság sikeresen törjön ki a járvány okozta helyzetből, gazdasági szempontból is megerősödjön. Az egész térségünkben ez most a legégetőbb probléma, éppen ezért a külföldi, főként a V4-es országokból érkező vendégeinkkel is ezt fogjuk megvitatni. Lesz köztük gazdasági szakember is, a mieink közül pedig hadd említsem meg Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Kormánytagok is tartanak előadást, például Gulyás Gergely és Varga Mihály.

Az újraindítás ugyanis megkövetel egy nagyon innovatív politikai megközelítést, amely egyébként egyértelműen megmutatkozik a magyar újjáépítési csomagban, terveinkben. Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb jóváhagyja azokat.

NÉMETH ZSOLT

1963-ban, Budapesten született. 1987-ben közgazdász-szociológus diplomát szerzett Budapesten. 1988-ban a Fidesz alapító tagja lett, a párt volt szóvivője, alelnöke, választmányi tagja, jelenleg az egyik országgyűlési frakcióvezetőhelyettese. 1998–2002-ben és 2010–14-ben külügyi államtitkárként tevékenykedett. Most a parlament külügyi bizottságának az elnöke, amely tisztséget több ciklusban, ellenzéki politikusként is betöltötte. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyik, illetve a monitoringbizottságának az alelnöke, a magyar parlamenti képviselők delegációjának vezetője. Nős, három gyermek apja.

Fontos, hogy az egész Kárpát-medence gazdasági szemléletében is megújuljon. Gondolok itt a digitalizációra, a zöldprojektekre. Ezeknek a térségi magyar gazdaságfejlesztésben is hangsúlyosan meg kell jelenniük.

A nemzetpolitika (a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika) esetében prioritásnak tartom, hogy a hagyományos szempontok – így az identitásvédelem, a magyar szimbólumok használata, az anyanyelvi, oktatási és kulturális jogok – mellett Magyarország kétoldalú kapcsolataiban még nagyobb hangsúlyt kapjon a gazdaságfejlesztés, a gazdasági diplomácia, hogy a külhoni magyarok otthon boldogulhassanak, ne kényszerüljenek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket. – A külhoni magyarság jelenleg is részese a kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjának…

N. Zs.: Így van, ez egy igen fontos projekt, és az ezzel kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések nagyon is indokolják, hogy ennek a gazdaságfejlesztésnek a súlypontja a magyar külügyi tárcában van. Ugyanakkor az egyensúlyt is szeretném hangsúlyozni; azt, hogy a hagyományos nemzetpolitikai szempontok érvényesítése és ezeknek az aktuális kihívásoknak az egyidejű kezelése az elkövetkező időszakban fontos feladatunk lesz. Nem beszélve arról, hogy egy választási év előtt állunk, és meg kell tudnunk őrizni egy hozzávetőleges konszenzust a magyar pártpolitikai szereplők között. Ezért nemcsak a határon túli magyar politikai vezetőknek lesz egy kerekasztala a táborban, hanem ellenzéki szereplőket is felkértünk, hogy magyar kormánypárti képviselőkkel egy asztalhoz üljenek. – A magyar nemzetrészek helyzete és a szomszédságpolitika a kezdetektől fogva hangsúlyos témája a Kárpát-medencei szabadegyetemeknek. Most ennek aktualitást ad, hogy Magyarország a 47 országot összefogó, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának a soros elnöke, Németh Zsoltot pedig az idén a szervezet parlamenti közgyűlésének egyik elnökévé választották. Gondolom, erről is tartanak előadást.

N. Zs.: Hogyne, a magyar nemzetpolitikának fontos része az európai, valamint a nemzetközi kisebbségvédelmi normaalkotás és intézményrendszer fejlesztése. Most, az ET nyári parlamenti közgyűlése után Strasbourgban a magyar elnökség egy nagy sikerű konferenciát is szervezett – a szervezet főtitkárával és emberi jogi biztosával, továbbá számos előadóval – a kisebbségvédelemről és ennek mechanizmusairól. Ugyanis kötelező érvényű lenne a 27 tagállamban az ET nyelvi chartája (hivatalosan: Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája) és kisebbségvédelmi keretegyezménye, de látni kell, hogy például a chartát 2010-ig mindössze 25 tagállam ratifikálta, azóta pedig egy sem. A keretegyezmény esetében jobb az arány. Ez a konferencia, valamint további három, amelyet november 17-ig, a magyar elnökség befejezéséig tartunk, felhívja a figyelmet a kisebbségvédelmi eszközökre és alkalmazásuk szükségességére.

1964-ben, a Beregszászi járásban lévő Zápszonyban született. 1981-ben felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára. 1986-ban tanár lett a szülőfalujában. 1992-től a KMKSZ kulturális titkára volt, valamint a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház dramaturgja. 1996-ban a KMKSZ alelnöke lett, 2014-től elnöke. 1998-tól a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, két ciklusban alelnöke volt. 2014 és 2019 között az ukrán parlament képviselője volt. 2003-ban a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett PhD-fokozatot. Nős, két gyermek apja.

– Ukrajna 1995 óta tagja az ET-nek. Mindkét dokumentumot ratifikálta?

B. L.: Igen, de jól látható és a bőrünkön érezzük, hogy közben – különösen az elmúlt négy évet tekintve – megszüntetik vagy csorbítják a jogainkat, például a nyilvános kisebbségi nyelvhasználatot tiltó jogszabállyal, a magyar oktatást felszámolni szándékozó törvénnyel, amelyeket az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság is bírált, egyes passzusok hatályon kívül helyezését kérve. Mindemellett az ukrán média és egyes szervezetek, hivatalos személyek jó ideje magyarellenes hangulatot gerjesztenek, megfélemlítik közösségünket, zaklatják az embereket, súlyos vádakkal illetnek. Három, a KMKSZ által létrehozott alapítvány – az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ, a II. Rákóczi Ferenc beregszászi főiskolát fenntartó és a jótékonysági alapítvány – ellen folytatnak bűnvádi eljárást hazaárulás és szeparatizmus jogcímén. A titkosszolgálat házkutatást tartott ingatlanjaikban, de a kulturális szövetség központi irodájában és nálam is, otthon. Ha most hazamennék Kárpátaljára, akár le is csukhatnának, mert e vádak esetében nem lehet szabadlábon védekezni. Több olyan eset is volt Ukrajnában, amikor különböző politikusokat, közéleti szereplőket ilyen jogcímen meggyanúsítottak, akik azután éveket ültek előzetes letartóztatásban, amíg a bíróság ki nem mondta, hogy ártatlanok. Az első nyomozások három esztendeje indultak ellenünk, különböző intenzitással zajlanak, de semmiféle vádirat nem jelent meg. Légből kapott ügyek ezek, egyetlen céljuk a kárpátaljai magyarság megfélemlítése. – Ezt a KMKSZ és európai parlamenti képviselők Brüsszelben is felvetették. A kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi csoport – Bocskor Andrea és Gál Kinga fideszes képviselők kezdeményezésére – felszólította Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetők össze az uniós alapelvekkel, valamint hátráltatják Ukrajna csatlakozási törekvéseit. Várjuk a fejleményeket. De mit tehet ez ügyben az Európa Tanács?

N. Zs.: Erről szó lesz a sátoraljaújhelyi táborunkban is. Egyik meghívottunk, Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője, a belgrádi parlament alelnöke egy átfogó jelentést készített az európai kisebbségek jogi helyzetéről, amelyet az ET parlamenti közgyűlése elfogadott. Ez kiemelten foglalkozik az ukrajnai helyzettel, és aggodalmának ad hangot az

országban felerősödő nacionalizmus miatt. Ráadásul szerzett jogokat nem lehet csorbítani, márpedig Ukrajnában ez történik. Ezért az ET jelentése kilátásba helyezi az ellenőrzések hatékonyabbá tételét, egyebek mellett egy online platform létrehozását a kisebbségi jogsértések bejelentésére és nyomon követésére. Ezt az Európa Tanács kidolgozza, a Miniszteri Bizottság még most, a magyar elnökség idején egy állásfoglalásban megerősíti, így várhatóan lesz eredménye. Hadd hangsúlyozzam, hogy a kisebbségi jogok erőteljes csorbítása 2017 szeptemberében, az oktatási törvénnyel indult, és azóta fokozódik a nemzetiségellenes hangulat. Vártuk, hogy javuljon a helyzet Volodimir Zelenszkij elnök 2019-es választási győzelmével, de sajnálatos módon az új államfő egyelőre nem tudott úrrá lenni a problémán, és megtapasztaltuk a Brenzovics elnök úr által elmondottakat. A kisebbségellenes sorozat talán most eljutott a mélypontra. Ez nemcsak a magyarságot, hanem például az Ukrajnában élő bolgárokat, románokat, oroszokat is érinti. Az érintettek és anyaországaik tiltakoztak, s az ET gyorsan és egyértelműen reagált ezekre az eseményekre. Ugyanakkor a nemzetközi közösségben van egy érzékelhető ambivalencia, hiszen ez a probléma összekapcsolódik azzal a geopolitikai küzdelemmel, amely Oroszország és Ukrajna között zajlik. Tehát egyszerre próbálja a nemzetközi közösség biztosítani Ukrajnát, hogy kiáll területi egysége és szuverenitása mellett – a magyar diplomácia is ezt teszi –, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az alapvető emberi és kisebbségi jogokat tiszteletben kell tartania. Hamarosan Kijevbe látogat az ET főtitkára, azaz operatív vezetője, Marija Pejčinović Burić (a horvát jobbközép kormány korábbi külügyminisztere). Az általunk felvetett és a Kovács-jelentésben is szereplő problémákat szóba hozza, erről biztosított, amikor legutóbb fogadott minket Gulyás Gergely miniszter úrral. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović is nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy tartsa be a Velencei Bizottság ajánlásait. – Kijev most készíti elő a kisebbségi kerettörvényét, és egy abszurdumról, a nemzeti közösségek meghatározásáról már értesültünk. Mit tartalmaz a tervezet?

B. L.: A parlamenti vitára előterjesztett tervezet bebetonozná az eddigi jogfosztásokat, az oktatási és a nyelvtörvény diszkriminatív rendelkezéseit. – Miközben a parlamenti képviselők jó része nem beszél ukránul…

B. L.: Oroszul tárgyalnak egymást közt, sokan nem tudnak rendesen ukránul. Megpróbálnak ukránosan felszólalni, de mégiscsak oroszra sikeredik. Ám a parlamenti képviselőkre nem vonatkozik a nyelvtörvény, miközben a legapróbb falvakra is rákényszeríti az ukrán nyelv nyilvános használatát. A készülő kisebbségi törvény is ellentétes tehát az ország alkotmányával, amely kimondja, hogy olyan jogszabályokat, amelyek meglévő jogokat szűkítenek, nem szabad elfogadni. Ráadásul ezek a törvények szemben állnak mindazokkal a nemzetközi dokumentumokkal, amelyeket Ukrajna elfogadott. És e dokumentumokra hivatkozik Kijev, amikor a határokon túl élő ukránok jogairól van szó, de az országon belül ezeket nem tartja be. Az már egyenesen abszurd, ahogyan a kisebbségi törvény tervezete meghatározza az őshonos nemzeti kisebbségeket. Kimondja, hogy csak azoknak a közösségeknek jár ez a – jobb kisebbségjogi feltételeket biztosító – státus, amelyeknek nincs anyaországuk. Ez az ENSZ vonatkozó dokumentumával is ellentétes, hiszen leszögezi: az a kisebbségi közösség számít őshonosnak, amely már azelőtt ott élt azon a területen, hogy egy adott állam kiterjesztette rá a fennhatóságát. Ilyenek vagyunk mi, akik ezerszáz éve élünk Kárpátalján, de más, történelmi idők óta a mai Ukrajna területén élő közösségek is. A kijevi tervezet szerint azonban csak a muszlim vallású krími tatárokat és a türk nyelven beszélő, a judaizmus különféle ágait képviselő pár száz fős karaita és krimcsák közösséget illeti meg ez a státus. Pedig az utóbbiakat Izrael a sajátjainak ismeri el, tehát van anyaországuk. A cigányságnak nincs, de ők is kimaradtak, pedig a létszámuk a krími tatárokénak is a sokszorosa. – Bízik a változásban?

B. L.: Őszintén szólva egyelőre nem. Az Európai Unió is sérelmezte, hogy a magát Béketeremtőnek (ukránul: Mirotvorec) nevező internetes portál listát vezet úgymond Ukrajna ellenségeiről, a pontos személyi adataikat is feltüntetve. Ezen a háborús konfliktusokban szerepet játszó személyek mellett sok kár-

pátaljai magyar is rajta van, köztük én is. De szintén rajta van például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és rátették Várhelyi Olivér uniós bővítési biztost is, mert az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülésén azt mondta: elvárja, hogy a készülő kisebbségi törvény megfelelően szabályozza az oktatási és a nyelvhasználati jogokat, illetve az állam fékezze meg a kisebbségek elleni fenyegetéseket. Nincs feltüntetve, hogy ki üzemelteti ezt a portált, de hát nyilván hivatalos helyről szerezheti be a személyi adatokat. S beszédes, hogy az Ukrán Nemzeti Bank már három éve utasította a pénzintézeteket: ellenőrizzék a Mirotvorec listáján szereplő ügyfeleik hátterét. Ezt a rendelkezést ez év májusában vonta vissza az intézmény, de a portál él és virul, noha az Európai Parlament határozottan felszólította a kijevi kormányt, hogy szüntessék be a szélsőséges oldalt. Annyi történt, hogy Várhelyi Olivér lekerült a listáról. – Akkor mit vár az ET-től, amelynek korábban a főtitkárát, illetve a tanácsadó testületét, a Velencei Bizottságot is felkereste? B. L.: Hogy járjunk a végére, mi érvényes vagy mi nem a Kijev által vállalt kötelezettségekből. Ezért is fontos, hogy az Európa Tanács magyar elnöksége prioritássá tette a nemzeti kisebbségek védelmét, és ezt az ET-vel közösen szervezett konferenciákon is napirenden tartja. Hogy ne szemezgethessen Ukrajna, mikor mit akar betartani és mit nem. Nem kell csüggedni, ezeket az ügyeket újra és újra napirenden kell tartani, mert meggyőződésem, hogy az országban a stabilitást és az elcsatolt területek reintegrációját csak a kisebbségi kérdés megfelelő rendezésével lehet elérni.

Ne szemezgethessen Ukrajna, mikor mit akar betartani és mit nem.

MOSZKOVITS JÁNOS