| RÉGIÓ |
MAGYAR MÉNEK ERDÉLYBEN A magyar agrártárca adományaként kisbéri félvér tenyészmén érkezett nemrég a háromszéki (Kovászna megyei) Oltszemre. A Szemafor Széltoló nevű állat a háromszéki megyei önkormányzat tulajdonában lévő Mikó-kastély gazdaságában lakik, onnan látja el az elkövetkezőkben az erdélyi lóállomány genetikai színvonala emelésének nemes feladatát. Széltoló gyakorlatilag hazatért ősei földjére, hiszen a kisbéri Magyar Királyi Állami Ménes a Mikó-kastély utolsó tulajdonosától, Schmutzler Emil szász kereskedőtől bérelte a Lobogó nevű sötétsárga mént, amelynek a felmenői között szerepelt a trakehneni ménes legendás lova, Tempelhüter is. A bérelt patás a Kisbérre érkezéskor Lobogó néven nyert
törzsménbeosztást. Ivadékai közül három mén került a tenyésztésbe, apai ágon azonban 1968-ban kihalt a vonal. Anyai ágon viszont Szemafor Széltolóban is megtalálható a Lobogó-vérvonal.
ELŐKELŐ ŐSÖK
Az erdélyi lótenyésztést segítő magyarországi program tavaly júniusban indult el. Első aktusaként Nagy István agrárminiszter négy mént adott át a hortobágyi Máta majorban. A lovak két Kolozs megyei fogadóállomásra és két Hargita megyei tartóhoz indultak. Az Őrségi Nemzeti Parkból egy hidegvérű muraközi Tordára, egy nóniusz pedig Magyarfenesre a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből. A Hargita megyei Gyergyószárhegyre a Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta, egy mezőhegyesi
félvér került, míg Gyergyóremetén a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokon tenyésztett angol telivér érkezésének örülhettek. „A négy hibátlan, megnyerő küllemű mén kihelyezésével segítjük az erdélyi lótenyésztést, lótartást, a mezőgazdaság fellendítését” – jelentette ki akkor a tárcavezető. Azt is elmondta: figyelemmel kísérik, hogy a kísérleti jelleggel kihelyezett állatok közül melyik fajta milyen hatást gyakorol az erdélyi heterogén ménállományra küllemi tulajdonságokban, munka- vagy sportteljesítményben. Az eredményeket időről időre szakemberek értékelik, s döntenek arról, hogy az állatok maradjanak-e Erdélyben, vagy térjenek vissza eredeti, magyarországi szálláshelyükre.
FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI
PILLANATKÉP A ROMÁNIAI LÓTENYÉSZTÉSRŐL | A rendszerváltás után sokáig szabadesésben lévő erdélyi lótenyésztés felzárkóztatására tavaly magyarországi támogatású program indult. Ennek keretében erdélyi vérvonalú mének is visszakerültek az eredeti helyükre, de ez csak a megújulás egyik elemének tekinthető.
60 | FIGYELŐ 2021/28
F_60-61-Lotenyesztes.indd 60
2021. 07. 12. 17:59
