| CÍMLAPON | KRISÁN LÁSZLÓ
LENDÜLETBE HOZZA A GAZDASÁGOT A SZÉCHENYI KÁRTYA GO!
KRISÁN LÁSZLÓ | „A gazdaságvédelem időszaka lezárult, most egy új időszak kezdődött el, a gazdaság újraindítása. Ez a szakasz újragondolt hiteltermékeket igényel, s arra is szükség volt, hogy kibővítsük a Széchenyi-kártya-program (SZKP) hitelcéljait, új konstrukciókat elindítva. A Széchenyi Kártya Újraindítási Program hitelei közül július elsejétől újabb öt érhető el. Közülük komoly növekedési potenciál van a Széchenyi Beruházási Hitel GO!-ban, amelyet akár 10 évre fix, évi 0,5 százalékos kamattal, 1 milliótól akár 1 milliárd forintig lehet felvenni” – mondta a Figyelőnek a Széchenyi-kártya-programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Mikor és milyen célkitűzésekkel indult el a Széchenyi-kártyaprogram? – A Széchenyi-kártya-program 2000-ben, Demján Sándor elgondolásai alapján született meg, és kormányzati támogatással, két év előkészítő munka után, 2002-ben indult el. A projekt első termékeként egy folyószámlahitelt vezettünk be, hiszen a cél a mikro- és kisvállalkozások gyors és egyszerű elérése volt. Az elmúlt húsz évben is ugyanez a gondolkodásmód jellemezte a programot. Csakis olyan konstrukciókat hozunk létre, amelyek valós vállalkozói igényeket szolgálnak ki, vállalkozói mentalitással és nyelven működünk együtt a projektben részt vevő cégekkel. Ezt talán azért is fontos külön kiemelni, mert régi felismerés, hogy egy bank és egy vállalkozás alapvetően nem egy érdekkörben mozog. A bank számára a kisvállalkozás nagyon kicsi, egyben rizikós, továbbá igen munkaigényes, míg egy vállalkozónak a pénzintézet túl nagynak, túl drágának tűnik, amelyről úgy gondolja, hogy nem nagyon ad hitelt, ha pedig ad, akkor azt drágán teszi, és túl sok fedezetet kér. Mindkét fél álláspontja valahol reális és érthető. Bár nem tisztem eldönteni, hogy kinél van az igazság, de a Széchenyi-kártya-program pont ezt a helyzetet kívánta oldani, és úgy gondolom, ezt sikerrel is tettük és tesszük. A projekt azt a banki aggályt, hogy a kisvállalkozások túl kockázatosak, egy állami viszontgaranciával jelentősen fel tudta oldani. Az indulásnál 70, később 80 százalékos állami garancia állt mögöttünk, most, a válságban pedig 90 százalék annak mértéke, s ezzel jelentősen csökken a bankok által viselt kockázat. A vállalkozások pedig a Széchenyi-kártya-program kiemelt állami kamat- és díjtámogatásával jelentősen olcsóbban, akár 0 százalék körül juthatnak hitelhez, sőt a hosszú távúak esetében sem haladja meg a kamatok mértéke a 0,5 százalékot.
Ez az árazás fix kamaton a teljes, akár 10 éves futamidőn keresztül érvényes. Ki merem jelenteni, hogy manapság a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség kifejezetten vágyott és hangsúlyos vállalkozói szempont. A Széchenyi Kártya GO!ban a hazai kereskedelmi bankok adják a forrást, erre keressük meg a vállalkozásokat, amelyekkel közösen megvizsgáljuk, hogy megfelelnek-e az igénylési feltételeknek. A folyamatot, azaz az adminisztrációt, a dokumentációk beszerzését, feldolgozását, a hiteligénylés teljes lebonyolítását, az általunk kínált hitelek közötti eligazodásban való segítséget a valós igénynek megfelelően a KAVOSZ biztosítja, nyújtja, ráépülve tulajdonosai, a VOSZ, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák országos hálózatára, ahol együttesen, mostanra csaknem 200 irodában szolgálják ki a társaságokat. Ebben a projektben a résztvevők erős szimbiózisban működnek, a vállalkozók olcsón kapnak pénzt, az állam a kamattámogatással és a garanciával sikeres vállalkozásfejlesztést valósít meg, a bank hitelez és ügyfelet nyer. Mi ezt a folyamatot segítjük; a VOSZ, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pedig a tagsága számára komoly pénzügyi szolgáltatást nyújt. – Hogyan hatott erre a felépített rendszerre a 2008-as és a 2020-as gazdasági krízis? Mennyiben volt más a két világválság a vállalkozások szemszögéből? – Érthető módon mindenkit megütött mind a 2008-as, mind a 2020-as válság, mégis vannak különbségek. 2008-ban az összes bank „satuféket” alkalmazott a Lehman Brothers csődje után, és hosszú idő telt el addig, amíg újraindultak a hitelezési fogaskerekek. Kivéve a Széchenyi-kártya-programot, amelynél már az első hónapokban válságüzemmódra váltottunk át, s mivel a 80 százalékos állami garancia miatt a bankok rizikója sokkal kisebb volt, mint akár a saját termékeik esetében, a projekt jelentősen bővült a recesszió évei alatt, bizonyítva, hogy békeidőben és válságban egyaránt hatékony és hasznos pénzügyi eszköz. A
10 | FIGYELŐ 2021/28
F_10-13-Krisan.indd 10
2021. 07. 13. 17:39
