| RÉGIÓ |
Horvátországban egyre nagyobb problémát jelent a nyugdíjrendszer fenntartása, egy eltartottra ugyanis mindössze 1,25 munkaviszonyban álló egyén jut. Az 1,241 millió nyugdíjas havi juttatásainak a mértéke éves szinten meghaladja a 34 milliárd kunát (mintegy 1621 milliárd forint), ez az éves GDP több mint 11 százaléka. Az összeg ötöde megy el a kiemelt nyugdíjakra, miközben az idősek 40 százaléka a minimális juttatást kapja. Az országban egyre növekvő munkaerőhiány további problémákat vet fel. Josip Aladrović szakminiszter a helyzet enyhítésére nyugdíjreformot dolgozott ki, amely szerint a horvátoknak ezentúl nem lenne kötelező 65 évesen nyugállományba vonulniuk, csak ha akarják. Az új módszert 2022-től fokozatosan vezetnék be, ami azt jelenti, hogy kezdetben csupán három évig engedélyeznék a szolgálati idő meghosszabbítását, de később akár el is törölhetik a kötelező nyugdíjaztatást. Az ötletet sok kritika érte, amire a tárcavezető így reagált: az emberek ma már tovább élnek, mint korábban, s hosszabb ideig munkaképesek, éppen ezért szeretnék megadni azt a lehetőséget, hogy ha még élvezik s bírják a munkát, akkor legyen esélyük munkaviszonyban maradni és pénzt keresni. Horvátországban jelenleg a nyugdíjasok csak megbízásos munkát vállalhatnak, amelyre jelentős adókat ró ki az állam, ezért sokuknak nem éri meg dolgozni a pluszkeresetért, főleg, hogy a munkaerőpiacon jellemzően csak gyengébben fizető állást kínálnak nekik. HORDÓSI
DRASZTIKUS ÁREMELKEDÉS A LENGYELEKNÉL Lengyelországban, amikor márciusban 3,2 százalékos (éves) inflációt mértek, a közgazdászok további gyorsulásra számítottak, de arra nem, amit múlt pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) bejelentett: áprilisban 4,3 százalékra nőtt az éves ráta. Most egyes közgazdászok már 5 százalékos árboomot prognosztizálnak. Legutóbb tavaly márciusban, a járvány kitörése után emelkedtek ennél nagyobb ütemben az árak, de egy három hónapos skálát vizsgálva megállapítható, hogy utoljára majdnem 17 évvel ezelőtt, a második negyedévben mértek ennél nagyobb drágulást. Jelenleg ez a legmagasabb ráta az egész Európai Unióban, a 4,3 százalék több mint kétszerese az unió 1,7 százalékos átlagának. A GUS becslései szerint az élelmiszerek ára áprilisban átlagosan 1,2 százalékkal emelkedett, az energiáé 3,9, az üzemanyagoké pedig 28,1 százalékkal. Ráadásul a kőolaj- és a mezőgazdasági világpiac további áremelkedéseket jelez a következő hónapokra. A lengyel inflációhoz hozzájárult a złoty gyengülése a dollárral és az euróval szemben, csakúgy, mint az EU éghajlat-politikájából eredő villamosenergia-árak növekedése, illetve a Lengyelországot erősen sújtó szén-dioxid-kibocsátás költségeinek a növekedése. A villamos energia éves szinten 9,5 százalékkal drágult, a szemétszállítás majdnem egyharmaddal, a víz- és csatornadíj mintegy 4-4 százalékkal, így az egy főre kiszámított rezsi 6 százalékos növekedést mutat. A pénzügyi szolgáltatásokért csaknem 48 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, a fogászaton 12,6, a fodrásznál pedig 10,5 százalékkal nőtt az átlagár. A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) inflációs célja 2004 óta 2,5 százalék (plusz/mínusz 1), ez azonban nem jelenti azt, hogy az áprilisi adatok miatt változna a monetáris politika. Az NBP hónapok óta magyarázza, hogy az áremelkedés okai túlmutatnak a központi bank befolyásán. A Monetáris Politikai Tanács (RPP) legutóbbi ülését követő áprilisi sajtótájékoztatón Adam Glapiński, az NBP kormányzója azt mondta, hogy a tanács számításai szerint az infláció 3,5 százalék fölé emelkedik, de ez ideiglenes lesz, és „határozottan túl korai” lenne a monetáris szigorítás fontolgatása, a kamatszint emelése. Közben a jelenlegi áremelkedést előidézheti a majdnem nullaszintes kamatláb is, amit az RPP a járvány kitörése után a válság ellensúlyozása érdekében csökkentett. ILONA GIZIŃSKA
FOTÓK: 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV
ELTÖRÖLNÉK A KÖTELEZŐ HORVÁT NYUGDÍJKORHATÁRT
70 | FIGYELŐ 2021/18
F_70-71_Terkepes.indd 70
2021. 05. 04. 15:58
