Figyelő 2021-18

Ü Z L E T I

H E T I L A P

A NYITÁS ÉS A VENDÉGLÁTÓIPAR

ÉLET A ROMOK KÖZÖTT JERÁNEK TAMÁS, SIEMENS ZRT.

ÖSSZEKÖTNÉK A DIGITÁLIS ÉS A VALÓDI VILÁGOT

KÖLTÖZIK A PÁZMÁNY CAMPUSA

EGYETEMI KÖZPONT JÓZSEFVÁROSBAN

NAGY ISTVÁN agrárminiszter

EZERÖTSZÁZ MILLIÁRD A GAZDÁLKODÓKNAK ÁRA: 790 FT

18. SZÁM | 2021. MÁJUS 6–12.

F_BI.indd 1

2021. 05. 04. 15:17

www.facebook.com/mandiner.hu | www.instagram.com/mandiner.hu $]RQ HOēȴ]HWēN DNLN £SULOLV WµO ȴ]HWQHN HOē D 0DQGLQHU KHWLODS GLJLW£OLV Y£OWR]DW£UD D N¸YHWNH]ē £UDNRQ WHKHWLN PHJ D] KµQDSRV HOēȴ]HW«V )W D KµQDSRV )W D KµQDSRV )W D KµQDSRV HOēȴ]HW«V SHGLJ )W )HOK¯YMXN D ȴJ\HOPHW KRJ\ D] DNFLµ NL]£UµODJ D 0DQGLQHU GLJLW£OLV KHWLODSUD V]µOµ HOēȴ]HW«VUH YRQDWNR]LN «V £SULOLV QDSM£WµO YLVV]DYRQ£VLJ «UY«Q\HV $ PHJUHQGHO«V«UW O£WRJDVVRQ HO D PDQGLQHU KX HORȴ]HWHV ROGDOUD YDJ\ K¯YMD D HV WHOHIRQV]£PRW ( PDLO NDSFVRODW#PDQGLQHU KX $] £V]I HW «V D] DGDWY«GHOPL W£M«NR]WDWµW PHJWDO£OMD D ZZZ PDQGLQHU KX ROGDORQ

F_BII-mandiner.indd II

2021. 05. 04. 15:13

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 BARÁT MIHÁLY Kikényszerített fejlődés

CÍMLAPON

10 NAGY ISTVÁN „Meg tudjuk

valósítani a vidéki gazdálkodók álmait”

28

Katolikus campus a város szövetében

Józsefváros lehet Budapest egyetemi központja, hiszen hamarosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) campusa ide, a Magyar Rádió volt épületegyüttesébe költözik.

30

A digitális és a valódi világ

Házon belül nevezett ki új elnök-vezérigazgatót a Siemens. Az ő irányítása alatt a cég még inkább az ipar 4.0-ban, valamint az okos-infrastruktúrákban meglévő lehetőségekre fókuszál majd. Jeránek Tamás május 1-jétől tölti be első számú vezetői pozícióját.

34

Élet a romok között

Öt hónapos zárvatartás után április 24-én újranyithattak a vendéglátóhelyek teraszai, és várhatóan május legelső hetében, vagyis lapzártánkkor óvatosan megnyithatnak a beltéri vendéglátó- és turisztikai helyek is. Sokan egy ostrom utáni időszakhoz hasonlítják a piacot.

42

Együtt a gyártók és a formatervezők

A közös inkubációs dizájnprogram keretében több mint negyven egyedi, magas minőségű, innovatív, szériaérett termék született, amelyek között megtalálható az intelligens-önfenntartó kutyaház vagy a kézmozdulatokkal vezérelhető lámpa – fejtette ki a Figyelőnek adott interjújában Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója, megjegyezvén azt is: a dizájnipart szintén rosszul érintette a járvány, de mindenki megpróbált igazodni a kialakult helyzethez. Címlap: Móricz-Sabján Simon

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 BÜDZSÉ A gazdaság ösztönzője marad a költségvetés

16 PARKOSÍTÁS Bezöldül Budapest 20 KÖLTSÉGVETÉS Az újraindítást szolgálja a büdzsé átírása

22 ALAPÍTVÁNYOK Nem privatizáció,

hanem modellváltás a felsőoktatásban

24 TERMÉSZETVÉDELEM Érintetlen erdők 26 HERCZEGH ANITA Alapítvány a Covid-árvákért

28 PÁZMÁNY EGYETEM Katolikus campus a város szövetében

CÉGVILÁG

TŐZSDE

50 RÉSZVÉNYPIAC Oldalazó üzemmódban

52 AMERIKAI TŐZSDÉK Rekordszinten a kínai részvényeladások az USA-ban

54 RÉSZVÉNYPIACOK A nagy ESG-hullám és a „bűnös” részvények

GEOPOLITIKA

56 ENGEDÉLYEZÉS Tombol a vakcina-hidegháború

58 BIDEN ELSŐ SZÁZ NAPJA

Eddig egy fékezett habzású Trump

60 AUTÓGYÁRAK BAJBAN Akasztják a hóhért Wolfsburgban

RÉGIÓ

62 GYORSVASÚT Nyugati projekt Dél-Szerbiában

64 KÉZBESÍTÉSI VERSENY ROMÁNIÁBAN A postás ritkábban csönget

66 KASTÉLYFELÚJÍTÁS HORVÁTORSZÁGBAN Visszanyerik régi pompájukat

68 A FÉL SZEM A TERMÉKTŐZSDÉN Kibekkelné az IMF-hitelt Ukrajna

69 REFORMFESZÜLTSÉG Áfaemelést javasol Matovič

30 JERÁNEK TAMÁS A digitális és

70 RÉGIÓS HÍREK

33 FACEBOOK Jelentősen drágultak

SKYNET

a valódi világ

a reklámfelületek

34 TERASZOK Élet a romok között 38 ZENEIPAR Nyitási zűrzavar, de lesz valahogy

72 CSÖKKENÉS Európa csipkilátásai

CAPPUCCINO

40 STARTUPOK Regionális tudásközpontot

74 FEHÉR EMESE

42 BATA-JAKAB ZSÓFIA Együtt a gyártók

TÁRSADALOM

építenek

és a formatervezők

76 PANDÉMIA India a katasztrófa szélén

SZEMÉLYI HÍREK

78 KOVÁCS TAMÁS Értékeken alapuló,

PÉNZ BESZÉL

SPORT

44 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

élhető Balaton

45 MORATÓRIUM Még két hónap

80 IRÁNY TOKIÓ Rejtett tartalékok

48 PÉNZFORGALOM Hullámokban érkező

AJÁNLÓ

türelem

járványhatások

82 TÚRA, LÉLEKTAN, VÁROSI SÉTA

LXIV. évfolyam

Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatárs: Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Bíró Brigitta, Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/18 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 05. 04. 16:29

AUSZTRIA NEM VÁRJA BE AZ EU-T

AOL ÉS YAHOO!: ÖTMILLIÁRD DOLLÁRT KAPTAK ÉRTÜK

PÁR HÉT MÚLVA ÉRHETJÜK EL AZ ÖTMILLIÓ BEOLTOTTAT

Napról napra javulnak a járványügyi adatok, az ország a pandémia harmadik hullámának leszállóágában van – jelezte az országos tiszti főorvos a pandémia elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján. Müller Cecília ismertette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyelőre a Sinopharm vakcinájáról szóló szakirodalmi adatokat foglalta össze, a hétvégére várják a szervezetnek az oltóanyaggal kapcsolatos ajánlását. A Sinopharmé lehet az első keleti oltóanyag, amely felkerülhet a veszélyhelyzeti vakcinák listájára. A tiszti főorvos arról is beszélt, hogy a védettségi igazolvánnyal már látogatható gyógyés közfürdőkben csekély a vírus fürdővízzel terjedésének kockázata. Közben Szlávik János elmondta, a nyájimmunitáshoz el kell érni a hat-hétmillió beoltottat, tehát még sok embernek kell úgy döntenie, hogy felveszi az oltást. Néhány hét múlva érhetjük el az ötmilliót – tette hozzá a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője. A vírus indiai mutációjáról Szlávik János azt közölte, ez azért veszélyes, mert sokkal jobban terjed, mint a korábbi változatok, de jó hír, hogy az oltások ez ellen is védenek valamilyen mértékben. A mutációk olyan emberekben alakulnak ki, akiknek valamilyen immunhiányuk van.

A HÉT 8,1 SZÁMA 4 | FIGYELŐ 2021/18

F_04-05-Hirek.indd 4

százalékos volt márciusban szezonálisan kiigazított adatok alapján a munkanélküliségi ráta az eurózónában. Egy évvel korábban még 7,1 százalék volt az arány. Februárhoz képest az állástalanok száma 209 ezerrel mérséklődött.

Míg 2017-ben 4,5 milliárd dollárért vásárolta meg a Yahoo!-t a Verizon telekommunikációs vállalat, addig a napokban ötmilliárdért adta el az America Online (AOL) internetszolgáltatóval együtt. Utóbbit 2015-ben szerezte meg 4,4 milliárdért. A vevő az Apollo Global Management befektetési alapkezelő. Az 1994-ben alapított Yahoo! sokáig piacvezető volt a netes keresőmotorok piacán, valaha 100 milliárd dollárra taksálták a piacon. Az AOL pedig a legnépszerűbb internetszolgáltató volt az Egyesült Államokban a 90-es években.

FOTÓ: GETTY IMAGES ; FIGYELŐ-ARCHÍV; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; REUTERS

Ausztriának sürgősen egyénileg kell oltási igazolványt bevezetnie, mert ennek európai változatára még sokáig várni kell, és az kezdetben valószínűleg szövevényes szabályozásokat tartalmaz majd – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár minapi sajtótájékoztatóján. Rámutatott: minél előbb szeretné, ha egész Európa számára gyorsan létrejönne egy egységes koronavírus-igazolvány, de attól tart, hogy ez a kívánsága egyhamar nem teljesül. Hozzátette, hogy az EU olyan ütemtervet dolgozott ki az okirat bevezetésére, ami Ausztria számára jelenleg nem megfelelő. Hangsúlyozta, addig az osztrák turizmusnak már régen be kell indulnia.

VÁLIK BILL ÉS MELINDA GATES

Bill és Melinda Gates, a világ egyik leggazdagabb házaspárja 27 év után döntött a válás mellett, húsz éve működtetett alapítványukat azonban közösen viszik tovább. Összesen 124 milliárd dollárra becsült vagyon felett kell osztozniuk, és máris megindultak a találgatások, hogy a házastársak a válás után milyen arányban részesedhetnek ebből a hihetetlen vagyontömegből. Mindezt árnyalhatja, hogy állítólag a válókereset kapcsán előkerült egy egyelőre ismeretlen tartalmú dokumentum, amely a felek lehetséges megállapodását tartalmazza.

2021. 05. 04. 16:30

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„A világjárvány olyan, mint egy röntgenfelvétel, amely kimutatja a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot” – António Guterres portugál politikus.

BŐVÍTI SZERSZÁMGYÁRÁT A GYŐRI AUDI Az Audi Hungaria Zrt. 3,8 milliárd forintból bővíti szerszámgyárát Győrben – jelentette be Szijjártó Péter Budapesten, a beruházás sajtótájékoztatóján. A külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy a kormány 1,2 milliárd forinttal járul hozzá a fejlesztéshez, amely 700 munkahely megőrzését biztosítja. A tárcavezető elismeréssel szólt az Audival létrehozott együttműködésről, mivel a cég 3 ezer ember beoltását tette lehetővé, és hamarosan még ugyanennyit vállalhat.

EURÓPA-SZERTE ÁTALAKUL A LAKÁSPIAC

A pandémia nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is átírta a lakáspiaci trendeket – derül ki a Takarék Indexből, miszerint Spanyolországban a világjárvány erős visszaesést hozott, és Olaszországban is jóval kevesebb lakóingatlan cserélt gazdát tavaly. Franciaországban és NagyBritanniában a kereslet mérséklődött, de az árak a pandémia alatt is nőttek. Közös tendencia, hogy a fővárosokban stagnált vagy csökkenésbe fordult az árnövekedés, valamint a családi házak iránti kereslet mindenhol nőtt a korábbi évekhez képest, és ez a trend a home office térnyerésével tartós maradhat. 2021/18 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 05. 04. 16:30

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 05. 04. 15:36

A Manchester United szurkolói tüntetnek a klub amerikai tulajdonosai ellen. Az angol drukkerek mélységesen felháborodtak az európai nagy csapatok által amerikai mintára kialakítandó szuperliga ötletén, annak ellenére, hogy abból sorra hátráltak ki a gazdag klubok, köztük a Man U is. A szurkolók szerint a tulajdonosok pénzgyárrá változtatták át a szívüknek oly kedves és nagy hagyományokkal rendelkező csapatot. A szuperliga elképzelése ellen foglalt állást egyébként Boris Johnson brit miniszterelnök is.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: MICHAEL REAGEN, GETTY IMAGES

NAGYTOTÁL

2021. 05. 04. 15:36

| PUBLICISZTIKA |

KIKÉNYSZERÍTETT FEJLŐDÉS

Több szempontból is izgalmasan alakult az elmúlt másfél év a magyarországi pénzforgalom fejlődése szempontjából. A készpénzmentes tranzakciók térhódítását már eleve két nagyon fontos szabályozói változás segítette: az egyik az azonnali fizetési rendszer tavaly márciusi bevezetése volt, a másik pedig az, hogy az idén januártól az online kasszákat üzemeltető kereskedőknél kötelezővé tették az elektronikus fizetési tranzakciók lehetővé tételét. Ezeknek az önmagukban is igen nagy horderejű lépéseknek a hatásait erősítette fel a koronavírus-járvány, amely amellett, hogy a pénzügyi szolgáltatók részéről is rendkívül gyors alkalmazkodást és fejlesztéseket igényelt, gyökeresen megváltoztatta a lakosságnak az elektronikus fizetési módokhoz való viszonyulását. A pandémia hatásai kristálytisztán kirajzolódnak a Magyar Nemzeti Bank tavalyi évről szóló pénzforgalmi statisztikáin. Jól látszik például, hogy az első és a második hullám idején bevezetett korlátozó intézkedések nyomán csökkent vagy a megszokottnál jóval kisebb mértékben emelkedett a bankkártyás fizetési tranzakciók száma, viszont az egy műveletre jutó átlagos összeg nőtt. Ez egyértelműen arra utal, hogy a magyar kártyabirtokosok a lezárások idején ritkábban fordultak meg az üzletekben, amikor viszont igen, akkor jóval töb-

Az elektronikus fizetési forgalom fejlődését a jogszabályi környezet ösztönző ereje mellett a pandémia járulékos hatásai is erősítették, miközben jelentősen nőtt az elérhető szolgáltatások köre és színvonala, valamint a lakosság korszerű megoldások iránti nyitottsága. bet költöttek a megszokottnál. Az érintés nélküli tranzakciók arányának növekedése pedig a PIN-kód nélküli fizetés értékhatárának 15 ezer forintra emelésével magyarázható. Ugyancsak jórészt a járvány hatásaival magyarázható az internetes bankkártyás vásárlások számának és volumenének tavalyi, ugrásszerű emelkedése: jól látható, hogy ezt a csatornát is jóval többen és jóval gyakrabban kezdték használni, mint korábban. Mindezek alapján ki lehet jelenteni, hogy az elektronikus fizetési forgalom fejlődését a jogszabályi környezet ösztönző ereje mellett a pandémia járulékos hatásai is erősítették, miközben jelentősen nőtt az elérhető szolgáltatások köre és színvonala, valamint a lakosság korszerű megoldások iránti nyitottsága. A járványhelyzet fokozatos enyhülésével, a gazdaság újraindulásával párhuzamosan pedig okkal lehet arra számítani, hogy az elektronikus fizetési forgalom újabb területeket hódít majd el a készpénz elől. Azok ugyanis, akik megismerték ennek előnyeit, már nem térnek vissza a bankjegyekhez, miközben az igencsak felgyorsult szolgáltatói fejlesztések is tovább folytatódnak.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

BARÁT MIHÁLY FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

8 | FIGYELŐ 2021/18

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 05. 04. 15:36

0. 9 99* & 04743&; 7:8 & 2*?ö,&?)&8 ,49 .8 & RJ_÷LF_IFX¥LN YJWRJQ­X GFS F_ JQ÷_÷ ­[N ¥WTS X_¥_FQ­PPFQ HXºPPJSY KTQ^· ¥WTS [NX_TSY F X_¥_FQ­PTX ¥WJRJQPJI­X O·[TQY¥G·Q X_¥_FQ­PPFQ RJLMFQFIYF F_ JL^ ­[[JQ PTW¥GGNY &_ JQ÷_JYJX FIFYTP X_JWNSY F YJQOJX RJ_÷LF_IFX¥L JWI÷LF_I¥QPTI¥X MFQ¥X_FY YF[FQ^ F GWZYY· MF_FN YJWR­P ,)5 X_¥_FQ­P¥Y FIYF & ST[JRGJWGJS PNFITYY JQX÷ GJHXQ­X­MJ_ P­UJXY RNSIºXX_J RNQQN¥WI KTWNSYYFQ X_¥_FQ­PPFQ OF[±YTYYF KJQKJQ­ F RJ_÷LF_IFX¥L YJQOJX YF[FQ^N PNGTHX¥Y¥XN ­WY­P­Y F 08- &? 11&99*3> 8?9 8. ,&?&9 0.'4(8 9 8& 8_¥_FQ­P &_ ­Q÷ ¥QQFYTP ¥YQFLTX RJSS^NX­LJ Ɠ

'¾_F

–

0ZPTWNHF

(ZPTWW­UF

–

8_FW[FXRFWMF

8JWY­X

'FWTRƻ

Ɠ

Ɠ

2020

–

*Növekedés 2019-hez képest.

& 2*?ö,&?)&8 , &8 0.'4(8 9 8& 3º[­S^YJWRJX_Y­X

QQFYYJS^­X_Y­X

–

7JUHJ

& YJOYJWRJQ­X F YJOP[·YF ºX PN[J_JY­XJ ·YF QFXX¾ Sº[JPJI­XN U¥Q^¥WF ¥QQY

,^ÀRºQHXK­Q­P

&_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P

+*1; 8 7419 9*/2*33>.8 ,

1575 millió liter

& 3 ; 3> 9*72*8?9 8. ,&?&9 +ö'' 8?*,2*38*.

WUF

&QRF

& LFGTSFK­Q­P YJWR­XJ X_¥_FQ­PPFQ QJYY PJ[JXJGG F_ JQ÷_÷ ­[N RFLFX G¥_NXMT_ P­UJXY 3FUWFKTWL· & X_¥_FQ­PTX IW¥LZQ¥XXFQ – F YJWRJQ­X ­WY­PJ X_¥_FQ­PPFQ S÷YY

– 8_÷Q÷

–

2*,-&9 74? &,7 78?*,2*38*0 9*72*1 8 3*0 &1&0:1 8& MJ_ [NX_TS^±Y[F X_¥_FQ­P

*L^­G

XX_JXJS

RNQQN¥WI KTWNSY

1733

+÷GG X_JLRJSXJP W­X_JXJI­XJ

F YJQOJX±YR­S^G÷Q

3º[­S^ YJWRJX_Y­X

–

QQFY YJS^­X_Y­X

–

3º[­S^ YJWRJX_Y­X

QQFY YJS^­X_Y­X

W[¥QYT_¥X 9JWRJQ­XN ­WY­P Sº[JPJI­XJ Forrás: KSH

2021/18 FIGYELŐ | 9

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

2021. 05. 04. 15:36

| CÍMLAPON | NAGY ISTVÁN

„MEG TUDJUK VALÓSÍTANI A VIDÉKI GAZDÁLKODÓK ÁLMAIT” Rengeteg kihívással kellett megküzdenie a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak az elmúlt egy-másfél évben, s itt nemcsak a koronavírus-járvány okozta gondokra utalok, hanem a madárinfluenzára, a sertéspestisre, az aszályra, a fagyra, a belvízre is – jutott mindenből bőven. Meglátása szerint hogyan vészelte át ezt az időszakot a szektor? – A gazdák hősies kitartása, emberfeletti munkája stratégiai ágazattá emelte a mezőgazdaságot. Sok és összetett problémával álltunk szemben, amely esetekben valóban gigászi helytállással kellett küzdeni mindennap. Mindeközben pedig megszületett az emberekben az a felismerés, hogy mindenki elmehet home office-ba, egész gazdasági ágazatok állhatnak le, az agrárium és az élelmiszeripar viszont nem, hiszen mindennap enni és inni akarunk. S ez a felismerés az, amely nagyon sok pozitív dolgot indukált. – Hozna erre példát? – Az első ilyen, szerintem történelmi léptékű döntése a kormánynak, hogy az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódóan a 17,5 százalékos minimumról 80 százalékos, azaz a maximális szintre emelte a nemzeti költségvetés hozzájárulását. Az ennek révén 2027-ig elkölthető 4265 milliárd forint önmagában hatalmas pénzmennyiség, de többet mondhat az olvasónak, ha elárulom, hogy háromszor több, mint az elmúlt hét évben erre fordított összeg együttvéve, vagy azt is mondhatjuk, hogy a következő esztendőben több pénzt bocsátunk a gazdák rendelkezésére, mint a megelőző hétben. – Valóban a napokban bejelentett hatszázmilliárd forintnyi beruházási támogatás hozná el a korszakváltást a szektorban, mint ahogy ön említette? – Pontosan. Hiszen ha csak az elmúlt évtizedet tekintjük át, a magyar gazdák megtanultak termelni. A teljesítményünk 76

százalékkal nőtt 2010-hez képest. De amikor 2018-ban megvizsgáltuk, hogy hol tartanak a magyar gazdák uniós társaik jövedelemtermelő képességéhez viszonyítva, azt láttuk, hogy sokat fejlődtünk 2010 óta, de bizony még nagyon el voltunk maradva a régi tagországok átlagához mérten, alig negyvennégy százalékos szintet értünk el. Mára tovább javultak az arányok, de azt kell mondanom, hogy a kormány pénzügyikeret-emelése éppen azért ér fel egy korszakváltással, mert behozhatjuk azt a hátrányt, amely a rendszerváltáskor és közvetlenül az unióba lépésünk utáni esztendőkben alakult ki. – Hogyan döntötték el, hogy az ez évre szánt fejlesztési forrásból mekkora összegeket fordítanak az egyes területekre? – A koronavírus-járvány idején napi operatív kapcsolatban voltunk az egyes ágazatokkal. Rengeteg egyeztetés alapozta meg azt a szakmai javaslatot, amely alátámasztotta a kormány azon döntését, hogy a nemzeti társfinanszírozást megemeli 80 százalékra. Ez egy nagyon fontos kitörési pont, hiszen szektoronként egyeztettük le azt, melyek azok a stratégiai döntések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az élelmiszer-biztonságunk meglegyen, továbbá a válságos helyzetekben is fennmaradjon a stabilitás. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság elé az ezekre adandó válaszokat terjesztettük elő, és így határoztunk arról, miként osztjuk fel a mostani 1500 milliárd forintot, mely célokra mennyit szánunk, hogyan kell azt eljuttatnunk az érintetteknek úgy, hogy a gazdálkodók termelékenysége utolérje a régi tagállamok átlagát, s ha lehet, meg is haladja azt. Büszke vagyok arra, hogy amikor az Agrárközgazdasági Intézet szakembereivel modelleztük a források elköltésének a hasznosulását, az az eredmény született, hogy minden egyes beruházásokra elköltött forint közel másfél forintos megtérülést hoz magával. – Mit von mindez maga után? – Az a generáció, amely a rendszerváltás után belefogott a gazdálkodásba, 90-től napjainkig megöregedett. Mindenki ke-

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

NAGY ISTVÁN | A következő két évben 1500 milliárd forintnyi forrás jut az agrárium és az élelmiszeripar számára a vidékfejlesztési pénzekből. Megéri a kormánynak ide befektetni, minden fejlesztésre fordított forint közel másfelet hoz vissza – mondta a Figyelőnek adott interjújában az agrárminiszter.

10 | FIGYELŐ 2021/18

F_10-13_cimlapsztori-nagy_istvan.indd 10

2021. 05. 04. 15:38

| CÍMLAPON | NAGY ISTVÁN

2021/18 FIGYELŐ | 11

F_10-13_cimlapsztori-nagy_istvan.indd 11

2021. 05. 04. 15:38

| CÍMLAPON | NAGY ISTVÁN

resi, miként tudja átadni a gazdaságát. Ahhoz, hogy ez a tevékenység vonzó legyen a fiatalok számára, a kormánynak olyan jövőképet kell kínálnia, amely elősegíti a gazdálkodás mellett szóló döntést. Ezért született a családi gazdaságokról szóló törvény és az őstermelők adózását kedvezőbbé változtató szabályozás, a közös osztatlan tulajdonú termőföldek sorsának a rendezését lehetővé tevő jogszabály. S ilyen lesz reményeim szerint az ősszel a parlament elé kerülő, a gazdaságátadással kapcsolatos törvénycsomag is. – A most meghirdetett beruházási támogatási pénzből mekkora összegekre pályázhatnak az egyes ágazatok? – A teljes agrárium és élelmiszeripar forráshoz juthat, a kicsiktől a nagyokig szinte minden szereplő. Az állattartó telepek korszerűsítésére tavaly ősszel kiírt pályázatunk például olyan népszerű volt, hogy 50 milliárd helyett 260 milliárd forintig hirdetünk eredményt, s most jelent meg a kisebb állattartó telepi fejlesztésekre az új felhívásunk 30 milliárdos kerettel. Lényeges, hogy a kisebb gazdaságok elkülönített forráskeretre, egyszerűbb feltételek mellett nyújthatják be a kérelmüket. Van annyi pénzünk, hogy mindenki, akinek van megalapozott jövőképe s megalapozott pályázati anyaga, biztosan számíthat arra, hogy nyertese lesz a következő időszaknak. Ez egy nagyon fontos cél, s ezt a jövőképet szeretnénk felvillantani a fiataloknak, hogy lássák, érdemes ezen a területen munkálkodni. És akkor sorra érkeznek majd a kiírások a gombatermesztéstől a gyógynövénytermesztésig, a kis élelmiszeripari üzemek 50 milliárdos felhívásától a nagyobb élelmiszeripari beruházások 200 milliárd forintos pályázati kiírásáig. Érkezik a külterületi utak felújításától kezdve a precíziós gazdálkodásig rendelkezésre álló százmilliárdos keretű tender. Gyakorlatilag a teljes agrárszegmenst, az egész vidéket átölelő felhívásokat teszünk közzé április–júniusban. A több mint 600 milliárd forintos forrást szeretnénk mielőbb odaítélni és ki is fizetni a gazdálkodóknak. – A közel ezer milliárd forint, gondolom, a két ciklus összecsúszásából adódik. – Igen, két átmeneti esztendő következik: zárjuk a múltat, s elkezdjük felhasználni a következő ciklus forrásait. Ezért van az, hogy az idén és jövőre összesen gyakorlatilag 1500 milliárd forintos forrással érkezünk a gazdákhoz, s ezért szoktam úgy fogalmazni, hogy a következő öt évben megváltozik a vidék arculata, akkora fejlődés várható minden egyes szegmensben. Pár év múlva, úgy vélem, már presztízskérdés lesz a vidéken lakás, jóval elismertebb életformaként él majd az emberek tudatában a gazdálkodói lét. – Az elmúlt esztendőkben sikerült rövidíteni a pályázati eljárásokon, a rengeteg kiírás és elvárás viszont sokak számára még így is fejtörést okoz. Lehet valahogy tovább egyszerűsíteni ezeket a rendszereket? – Örömmel jelentem, hogy a tavaly októberben közzétett, az állattartó telepek fejlesztésére irányuló pályázatnál öt hónap után már eredményt is hirdettünk. A legbonyolultabb kiírások esetében is meg tudjuk ezt tenni ilyen rövid idő alatt. Döntés született

arról is, hogy a legegyszerűbb pályázatok – például a mezőgazdasági kisüzemeket segítő – esetében a lehető leghamarabb hirdessünk eredményt. Van annyi forrásunk, hogy kijelenthetem: aki érvényes pályázatot tud elkészíteni, az eredményes pályázatot tud elkészíteni. Akinek tervei, álmai, a jövő tekintetében megalapozott elvárásai vannak, az most jelentkezzen, mert nagyon nagy eséllyel eredményes lesz. Meg tudjuk valósítani a vidéki gazdálkodók álmait, ez az igazán nagy jelentősége a mostani pályázati ciklusnak. – Mindehhez talán az még feltétel, hogy megegyezés szülessen (várhatóan május közepén) a közös agrárpolitikáról. Az ennek részét képező zöldmegállapodás (Green Deal) még mindig az erősen vitatott kérdések között van? – A Green Dealt addig tartottuk veszélyesnek, ameddig nem sikerült megkötni azokat a megállapodásokat, amelyek garanciákat nyújtottak arra, hogy lesz forrás is a célkitűzések megvalósítására. Mert mindannyian érezzük: a teremtett világért tartozunk annyi felelősséggel, hogy megőrizzük. Tehát ebben nagy örömmel vagyunk partnerek, de az nem volt elfogadható, hogy a gazdákat tegyük felelőssé szinte minden klímaváltozással öszszefüggő problémáért, és nekik kellett volna viselni minden terhet azért, hogy a földön minden ember jobban éljen. Ez így nem lett volna helyes. Az teljesen rendben van, hogy erre lesznek források, vagyis végül sikerült jó kompromisszumot kötni a kérdésben. A precíziós átállást segítő, 100 milliárdos kerettel kiírni tervezett program is ezt a célt szolgálja, az új technológiával fenntarthatóbb termelési technológiák meghonosítását. Számunkra a legnehezebb kérdés az, hogy miként tudjuk majd Magyarország minden negyedik hektárját ökológiai gazdálkodásba állítani. Mert ezzel kapcsolatban a legfőbb kritérium, hogy legyen fizetőképes kereslet rá – ehhez nem elég a támogatás. – Ellentmondásos az Európai Unió hozzáállása a kérdéshez, hiszen miközben a biotermesztés irányába mozdítaná a termelőit, a szabadkereskedelmi egyezményekkel jelentős versenyhátrányba hozza őket. A saját gazdáival szemben rengeteg előírást, elvárást fogalmaz meg, növelve a költségeiket, közben pedig harmadik országokból mindenféle kritérium nélkül engedi beáramlani az olcsó árut, ezzel egyenlőtlen verseny elé állítva a közösségen belüli termelőket. Erre a problémára lehet valamilyen megoldást találni? – Mindez a képmutatás egyik kiváló példája. Európában mindent az éghajlatváltozásnak, a klimatikus viszonyoknak rendelünk alá. Hiszen ezt tartjuk az évszázad legnagyobb kihívásának. De a szabadkereskedelmi megállapodások megírásakor mintha mindez már nem számítana; lényegtelen, mennyi kerozint vagy dízelolajat égettetünk el, mire ideszállíttatjuk az adott terméket, nem lényeges, milyen nagyságban vágnak ki esőerdőt az adott termény megtermelése érdekében, hogy mennyi növényvédő szert és egyéb mérget használnak, hogy gyerekeket dolgoztatnak. Semmi sem számít, csak az, hogy legyen olcsó élelmiszer. Mivel hazánk exportőr ország, általában támogatólag viszonyul a kereskedelmi megállapodásokhoz. Ám a termelőink érdekét is figyelembe kell venni. Vagyis ha azt akarjuk, hogy itt elterjedjen az ökológiai gazdálkodás, hogy kevesebb növényvédő szer kerüljön a földekre, kevesebb műtrágyát használjanak és jobb állatjóléti előírásokat tartsunk be, akkor az a legfontosabb, hogy kimondjuk azt is: a gazdáinkat meg kell védeni. Ez pedig úgy lehetséges, ha leszögezzük, hogy az unió területén forgalmazott minden élelmiszer előállítására azonos előírásoknak kell vonatkozniuk. Vagyis az teljesen elfogadhatatlan, hogy miközben a magyar termelőket már a korábbiakhoz képest jelentősen

12 | FIGYELŐ 2021/18

F_10-13_cimlapsztori-nagy_istvan.indd 12

2021. 05. 04. 15:38

| CÍMLAPON | NAGY ISTVÁN

NÉVJEGY 1967. október 6-án, Újfehértón született. 1992-ben, a Pannon Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát. 1996-ban megszerezte második diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán mint mérnök-tanár. 2007-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskolájában PhD fokozatot szerzett. 1992-ben a Vám- és Pénzügyőrségnél dolgozott zászlósként, majd 1993–94-ben a Veres Péter Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanított mérnök-tanárként. 1994–95-ben a Pannon Agrártudományi Egyetemen tevékenykedett, egyetemi tanszéki mérnökként. 1995 és 1998 között egyetemi tanársegédként dolgozott az intézményben, ezt követően 2000-ig ugyanitt egyetemi adjunktus volt. 2000 és 2006 között a Cserháti Sándor Kollégiumban az igazgatói feladatokat látta el. 2001–06-ban Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának az alpolgármestere volt. 2008-ban a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi docense, 2010-ben Győr-Moson-Sopron megye 4. sz. választókerületének országgyűlési képviselője lett. 2010 és 2014 között Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának a polgármestere volt. 2014–18-ban egyéni mandátumát megtartva országgyűlési képviselő és a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, 2018-tól egyéni mandátumát továbbra is megtartva országgyűlési képviselő, agrárminiszter. Nős, két gyermek édesapja.

nagyobb életteret biztosító ketreces tartástechnológiájú tojástermeléstől is el akarják tántorítani, addig Ukrajna számára az EU történetének a legnagyobb hitelkeretét biztosítja arra, hogy felépítsék a világ legnagyobb ketreces tojástermelő farmját. A nekünk előírni szándékozott tartási körülmények között harminc százalékkal drágább tojást lehet előállítani, de hogy megmaradjon az olcsó élelmiszer a piacon, majd a harmadik országból behozzák az olcsó árut. Tehát maximálisan támogatjuk azt, hogy legyen kiváló állatjóléti rendszer, hogy érvényesüljenek a Green Deal célkitűzései, de azt kérjük mellé, hogy legyen egy gazdaés fogyasztóvédelmi rendszer, amely az unió területén elérhető minden élelmiszer esetében ugyanazokat a termelési és előállítási követelményeket fogalmazza meg. Amennyiben ez működik, akkor teljesen lényegtelenné válik, hogy kivel milyen szabadkereskedelmi megállapodást kötünk. – Magyarország továbbra is inkább alapanyagok exportjában jeleskedik, és ezek még a hazai piacon is gyakran kerülnek hátrányba a nagyobb feldolgozottságú termékek esetében. Hogyan lehet kiküszöbölni ezt az alapvető problémát? – A magasan feldolgozott produktumok kivitele tíz év alatt közel a kétszeresére nőtt, de itt van a legtöbb tennivaló a jövőre nézve, ezen a téren a legnagyobb a verseny. A hazai piac tekintetében pedig nem elég a termelői akarat, a vásárlói tudatosságra is szükség van, vagyis nem lehet megúszni a promóciós költségeket. Csak akkor lesz sikeres a magyar gazda, ha a magyar fogyasztó is meg lesz győződve arról, hogy a hazai áru választásával a minőség és a környezettudatosság mellett teszi le a voksát. – Van olyan szabályozói terv, melynek révén a kiskereskedelmi polcokon is nagyobb elérhetőséget biztosíthatunk a magyar termékeknek? – Nagy fokú változás állt be az elmúlt évtizedben. A magyar tanyák több mint felében már nem az lakik, aki ott született, hanem városi ember költözött ki oda életmódot változtatva. Ezek

az emberek okos, képzett, művelt polgárok, akik teljesen megújították a hazai gasztronómiát, minőségi alapanyagot termelnek, kézműves termékeket hoztak a piacra, amelyekkel újra felfedezhettük a magyar termékek valódi ízvilágát. A következő évtized stratégiai kérdése, hogy a kiskereskedelemben milyen pozíciója lesz a hazai tulajdonnak. Újabb hálózatokat szükséges felépíteni, teret kell nyerni, hiszen ez az élelmiszer-ellátás biztonságát is javítaná. A külföldi tulajdonú kiskereskedelmi hálózatok olyan mértékű nyereséget visznek ki az országból, ami mellett szó nélkül elmenni nem lehet. Stratégiai célkitűzés – és nagyobb ellátásbiztonságot is jelentene a megvalósulása –, hogy a kiskereskedelmi hálózatokban jelentősebb nemzeti térnyerés történjen. Jelenleg 75 százalékos a magyar élelmiszerek aránya ezen láncokban, s hátrányt főleg a nagy feldolgozottságú termékek szegmensében szenvedünk. Reméljük, hogy pozícióinkat – a következő időszakban rendelkezésre álló forrásoknak is köszönhetően – javítani tudjuk. A hazai produktumok érvényesülését segítheti a közétkeztetésben bevezetett új szabály, melynek értelmében a jövő évtől a beszerzett áruk összértékének legalább a 60 százaléka, 2023-tól pedig a 80 százaléka kell, hogy helyi élelmiszertermékekből származzon. – A járvány lecsengésével elindulhat az osztatlan közös tulajdonú termőföld felszámolása is. – Az eredeti tervek szerint január elsejétől fórumokat tartottunk volna, ahol ismertetni tudtuk volna az érintettekkel, hogy mit és miként szükséges elvégezni, hogy elinduljon a folyamat. Ez most májusra csúszott, ám közben elkészült az a számítógépes program, melynek révén az érintettek felhasználóbarát módon, könnyen képesek elvégezni a megosztással összefüggő feladataikat. Remélem, ebben az évben mindenki, aki e téren érdekelt, lehetőséget kap arra, hogy végigvigye az osztatlan közös tulajdoni viszony felszámolását. Annak, aki valamilyen okból szeretné megtartani a tulajdonát, a törvény három utat biztosít. Egyrészről lehetőségük van a tulajdonostársaktól földet vásárolni, hogy elérjék a 10 ezer négyzetmétert. Másrészt arra is van mód, hogy többen összeállva elérjék a területi minimumot. A harmadik lehetőség pedig, hogy meghagyják a földet osztatlan közös tulajdonban. Tehát ha a tulajdonostársak az előbb említett hátrányok ellenére fenn szeretnék tartani az eddigi helyzetet, szívük joga, hozhatnak ilyen döntést. Az Országgyűlés előtt van egy olyan módosító javaslat, amely szerint ha egy tulajdonostárs mindezek ellenére sem tud a minimális méretnek megfelelő nagyságot elérni, de ragaszkodik a földjéhez, akkor bizonyos törvényi feltételekkel méltányossági alapon kérhesse a bíróságtól, hogy az egyezség úgy módosuljon, hogy mégis kioszszanak valamekkora területet a számára. Célunk, hogy a két és fél millió hektárt és közel négy és fél millió embert érintő kérdés rendezésével elősegítsük a tiszta viszonyok kialakulását, a termőföld megművelhetőségét. E ciklus történelmi hozadéka a közös osztatlan tulajdoni viszony felszámolása. Ez a legnagyobb dolog, amit meg tudtunk csinálni ebben az időszakban. Az, hogy ezt a béklyót le tudtuk venni a magyar mezőgazdaságról, fantasztikus teljesítmény. DÉNES ZOLTÁN

2021/18 FIGYELŐ | 13

F_10-13_cimlapsztori-nagy_istvan.indd 13

2021. 05. 04. 15:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Ismét úgynevezett korai büdzséje lesz Magyarországnak, vagyis a tavaszi ülésszakán hagyhatja jóvá a parlament. Miként azt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a 2022-es költségvetési törvénytervezet minapi benyújtásakor jelezte, azzal lehet számolni, hogy június 11-én vagy 14-én a büdzsé elfogadhatóvá válik. Varga Mihály pénzügyminiszter az előterjesztést követően úgy fogalmazott: a kormány változatlanul fontosnak tartja a költségvetés stabilitását. Ugyanakkor egy segítő, támogató fiskális politika jellemzi majd a következő éveket. Ami pedig a fő makrogazdasági számokat illeti, a 2021-es négy százalék feletti GDP-bővülés után a kormány 5,2 százalékos növekedést tervez, 5,9 százalékos deficitcél mellett. Utóbbira az a magyarázat, hogy a kitűzött gazdaságpolitikai célokat – munkahelyteremtés, családok támogatása, adócsökkentés és a beruházások ösztönzése – változatlanul fontosnak tartja a kabinet. Közben az EU továbbra is lehetővé tette a 3 százalék feletti hiányt. Az adósságrátát is újra csökkenő pályára akarja tenni a kormány, ezért a múlt év végi 80,4-ről az idén 79,9, jövőre pedig 79,3 százalékra szeretné csökkenteni a mutatót. Az inflációs ráta mértékét a monetáris politikával összhangban 3 százalékosra tervezik.

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM PROGNÓZISA Az említett négy gazdaságpolitikai pillér mellett hat fontos célt építettek be a 2022-es költségvetésbe. Ezek pedig: a családok támogatásának a folytatása, a gazdaság újraindítása, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének a folytatása, a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén az szja-mentesség, a munkáltatói adóterhek további csökkentése, a munkahelyteremtéshez és a beruházások támogatásához szükséges források biztosítása.

ELÉGEDETT AZ IMF A VÁLSÁGKEZELÉSSEL Magyarország gazdasága erős alapokon állt, így érte a koronavírus-járvány, a kormány pedig gyorsan és határozottan reagált a válságra – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazánkról szóló rövid, a szokásos IV. cikkely szerinti konzultációt lezáró dokumentumában. A záróközlemény kiemeli: a gazdaság szereplőinek a támogatására számos konstrukció – hitelmoratórium, adókedvezmények – jött létre. De a költségvetési kiadások növelése, újrarendezése, valamint a beruházások támogatása tompította a pandémia gazdasági hatásait. A büdzsékiadások az egészségügyi védekezésre, a bértámogatásra, az egészségügyi dolgozók bérének emelésére, a beruházások ösztönzésére összpontosítottak – áll a dokumentumban. Az IMF üdvözli a gazdaság versenyképessége érdekében tett lépéseket, amelyek többek között a kis- és középvállalkozások termelékenységének a növelését, valamint a digitalizáció és az állami szolgáltatások nagyobb hatékonyságának elősegítését tűzték ki célul. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb növekedési előrejelzése megegyezik a magyar kormány várakozásaival.

GDP-arányos költségvetési hiány 7,5%

GDP-növekedés

5,9%

5,2% 4,3% 2021

2022

Forrás: Konvergenciaprogram

2021

2022

Néhány fontos szám még a büdzsét érintően: a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot 233 milliárd forintos tartalékkal tervezték be, a gazdaság újraindítására 7308 milliárdos forrást szán a kormány, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap 3620 milliárd forintot tartalmaz, a nyugellátások tervezett öszszege 4170 milliárdosra nő majd, az egészségügyre pedig 2558 milliárd forintot irányoz elő jövőre a kormány, ami 269 milliárddal több az ideinél. Az uniós fejlesztésekre 3001 milliárd forint lesz 2022-ben, ebből jelentős tételt tesz ki a helyreállítási alap (RRF). A kormány 7,7 százalékos nemzetgazdasági bruttó béremeléssel kalkulál a következő esztendőre. (Továbbiak a 20-21. oldalon.) SZAJLAI CSABA

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A GAZDASÁG ÖSZTÖNZŐJE MARAD A KÖLTSÉGVETÉS

BÜDZSÉ | A gazdaság újraindítására jövőre több mint hétezer milliárd forintnyi forrást tervez a kormány – derül ki az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési törvényjavaslatból, amely 5,2 százalékos GDP-növekedést irányoz elő 5,9 százalékos deficitcél mellett.

14 | FIGYELŐ 2021/18

F_14-EU.indd 14

2021. 05. 04. 16:21

F_15_celeb_hirdi.indd 15 Testimonial_celeb_sajto-200x292.indd 2

05. 20. 04. 14:47 15:39 2021. 04.

| PÉNZ BESZÉL |

A MONUMENTÁLIS PUSKÁS ARÉNA. A STADION MOST ÁTADOTT PARKJA MINDEN REKREÁCIÓS IGÉNYT KIELÉGÍT

PARKOSÍTÁS | Nagyszabású elképzelések szólnak Budapest „zöldítéséről”, a parkfejlesztésekről. A közeljövőben kormányzati támogatással autómentes lesz a Városliget, új felüljáró épül a Szegedi útnál, parkolóházakat létesítenek az M3-as bevezető szakaszán. Megújul a Népliget, a Városmajor, a Hajógyári-sziget, és belvárosi „zsebparkokat” is kialakítanak.

„Nemcsak egy új park jött létre, hanem egyben Budapest legújabb rendezvényhelyszíne is. A terület alkalmas koncertek megrendezésére, óriáskivetítőkön nézhetünk meccseket, fesztiválokra is jöhetünk majd ide” – írta Facebook-oldalán Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Puskás Aréna Parkról.

AUTÓMENTESSÉG

A napokban adták át a XIV. kerületi aréna melletti létesítményt, a több mint százezer négyzetméternyi fejlesztés első ütemét. A területen játszóteret, futókört, mászóparkot, pihenődombot, fitnesz- és street workout parkot, az extrém sport rajongóinak skate-parkot is kialakítottak. Ezenkívül a stadion környezetében kézilabda-, görhoki-, minifutballpálya épült, valamint pingpongasztalok, teqball és kosárlabdapályák is várják majd a kikapcsolódókat.

Megmentették, felújították az ötvenes években kialakított Népstadion szoborgalériáját, a Dromoszt. A közeli BOK Sportcsarnok körüli terület is megújult. A Magyarország első fedett sportlétesítménye, az 1941-ben épített Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok előtti térség díszburkolatot kapott. Nem messze innen, ugyancsak a XIV. kerületben nagy dolgok vannak készülőben. Szintén a kormány beruházása keretében hamarosan autómentessé teszik a Városligetet, megszüntetik a Kós Károly sétány és az Állatkerti körút hatalmas átmenő forgalmát. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) ugyanis közölte: aláírták a szerződést a Rákosrendező fölötti, Szegedi úti új híd tervezésére. Ez teszi majd lehetővé a park tehermentesítését. A BFK európai uniós, nyílt közbeszerzési felhívása január elején jelent meg az autómentes Városliget kialakításához szükséges közlekedési fejlesztések előkészítésére. A nyertes tervező a Speciálterv Kft. lett, a projekt értéke pedig mintegy 1,7 milli-

árd forint. A felüljáró Rákosrendezőnél a váci vasútvonal fölött ível majd át, az új vonal egészen a XIII. kerületi Béke térig vezet majd. A hídon lesz kerékpárút, járda és villamosközlekedés is. Zugló és Angyalföld új összekötése tehermentesítheti a Hungária körutat és segítheti az M3-as autópályáról érkező forgalom elterelését a Városligettől. A 3-as villamos vonalát a Nagy Lajos király útjáról egyenesen továbbvezetik majd a felüljárón át a Béke térre. Arról, hogy a villamos onnan pontosan merre, milyen viszonylatként közlekedik majd, a most induló tervezés folyamán, a Budapesti Közlekedési Központ bevonásával döntenek. A BFK szerint az új felüljáró lehetőséget biztosít Rákosrendező rozsdaövezetének a feltárására, a hatalmas kiterjedésű, jelenleg kihasználatlan barnamezős terület fejlesztésére is. A tervek lakó-, irodai és pihenési funkciók elhelyezéséről szólnak. A zöld Budapest szempontjából ugyancsak fontos hír, hogy kiírták a közbeszerzést a P+R-parkolóházak tervezésére a kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál, ami 1500 autósnak nyújt majd lehetőséget tömegközlekedésre váltani az M3-as autópálya felől. A tervek szerint két parkolóház épül majd, együttesen legalább 1500 férőhelylyel. A BFK honlapja szerint az előzetes felmérések során több helyszínt is megvizsgáltak a Mexikói út térségében, s az

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

BEZÖLDÜL BUDAPEST

16 | FIGYELŐ 2021/18

F_16-18_parkositas+hirdi.indd 16

2021. 05. 04. 16:22

| PÉNZ BESZÉL |

A MILLENÁRIS SZÉLLKAPU BUDÁN. NÉPSZERŰ ZÖLDTERÜLETET HOZTAK LÉTRE

derült ki, hogy két helyen érdemes parkolóházakat építeni. Az első a Kacsóh Pongrác út és a kisföldalatti-, illetve autóbusz-végállomás közötti, most is parkolóként használt terület – ide egy többemeletes, nagy kapacitású parkolóház kerül. A másik helyszín az autópálya-bevezető végcsomópontjának ágai között található, így ebbe a parkolóházba közvetlenül a csomópontból lehet majd behajtani. A létrehozandó épületek elhelyezkedésükből adódóan városkapu funkciót töltenek be, az építészeti arculat megfogalmazására a tervezés folyamán külön gondot kell fordítani.

A MARGITSZIGET IS MEGÚJULT. TALÁN A LEGNÉPSZERŰBB BUDAPESTI KÖZPARKBA HÉTVÉGENKÉNT EZREK JÁRNAK KIKAPCSOLÓDNI

Az előkészítés alatt lévő állami beruházások sokat javíthatnak a városrész életminőségén, de nagy hatással lehetnek az egész fővárosra is, hiszen csökkenthetik a belváros felé irányuló autóforgalmat.

ZSEBPARKOK

De a kormányzat nem csak a XIV. kerületre fókuszál, ugyanis több parkfejlesztésre készülnek. Egyelőre „pilotprojektként” az V. kerületi Bástya utca 1–11. szám alatt épülhet az első budapesti „zsebpark”. A belvárosi házfoghíjak beépítését több helyen is tervezi a BFK, ezzel a belső ke-

rületek rekreációs lehetőségei nagymértékben javulhatnak. A kabinet a következő hét évben öszszességében 500 ezer négyzetméternél nagyobb budapesti zöldfelület megújítását tervezi. Így 20 százalékkal nőne az egy lakosra jutó ilyen felület, és a teljes budapesti zöldterület 16 százaléka újulna meg. Az elmúlt években a Normafa és a Margitsziget is „vérfrissítésen” esett át, folyamatban van a Városliget parkrészének a fejlesztése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának a kialakítása is része a zöldprogramnak, hiszen a felsőoktatási beruházáshoz szervesen kapcsolódott az

HIRDETÉS

VÁROSOKAT KÖT ÖSSZE HAMAROSAN SZEGED ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KÖZÖTT UTAZHAT MAGYARORSZÁG ELSŐ VASÚTVILLAMOSÁN

www.stadlerrail.com

F_16-18_parkositas+hirdi.indd 17

2021. 05. 04. 16:22

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A CITADELLA PÁRATLAN PANORÁMÁJA. A TURISTABUSZOK ÖZÖNÉT KIVÁLTHATJA A HAMAROSAN KÉSZÜLŐ KÖRNYEZETBARÁT SIKLÓ

Orczy-kert megújítása. A VIII. kerület szívében egy új kerületi központ alakult így ki, amely nagy hatással volt a városrész életére, rendezettségére, parkosítására. Ugyancsak az egyetemi campusfejlesztés keretében újult meg teljes egészében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem központja és zöldfelülete. S szintén a város „zöldesítésének” a része a tavaly átadott Millenáris Széllkapu, amelyet az egykori Ganz-gyár és a volt Ipari Minisztérium helyén alakítottak ki. A BFK elképzelései szerint kitiltanák a szennyező és a forgalmat lassító turistabuszokat a Gellért-hegyről, megújulna a park, továbbá megépülhetne a sikló a Tabán és a Citadella között. A legfrissebb hírek arról szólnak, hogy ez kevesebb mint másfél év alatt megvalósulhat; a felvonó teljes egészében képes lesz kiváltani a turistabusz-forgalmat, jelentősen javítva a városrész élhetőségét és környezeti mutatóit. A Városmajor fejlesztése is terítéken van: a parkban most megtalálható létesítményeket a Csaba utcai bejárattól nézve a terület „hátsó részén” helyezik el. Ide kerülhet majd a Városmajori Gimnázium és a Kós Károly Általános Iskola diákjai által használt sportközpont, s megépül egy új szabadtéri színpad is a parkban. Az MTK-nak a terüle-

ten lévő sportpályáit, -csarnokait az állam megvásárolja. A sportegyesület Sándor Károly Labdarúgó Akadémiája és a Brüll Alfréd Akadémia új központja is a Józsefvárosba költözik, nemsokára indulhat a jelenlegi rozsdaövezet (az egykori pályaudvar és a volt Taurus-gyár területe – a szerk.) fejlesztése. Egyébként ez is parkosított rész lesz. A tervek szerint az innen nem messze eső – bár már az FTC vonzáskörzetéhez tartozó – Népligetet is fejleszteni kívánja a Fővárosi Önkormányzat és a kormány.

CSEPEL ÉS A HAJÓGYÁRI

Észak-Csepelnek és a III. kerületnek azon kívül, hogy Budapest részeit képezik, nem sok közük van egymáshoz. A Duna viszont e területek fontos, kiemelt része, és az is hasonlóvá teszi a két helyszínt, hogy politikai csatározások övezik a fejlesztésüket. Észak-Csepelen a mostani rozsdaövezet, az elhagyatott, szemetes rész helyén új közpark épül majd, a közbeszerzést januárban írta ki a BFK. Természetesen nem ebből a konkrét parkfejlesztésből, hanem a Déli Városkapu projektből, a kínai Fudan (Futan) Egyetem budapesti campusának a létesítéséből lett botrány, ennek árnyéka vetül rá a túlpartra tervezett új parkra. A három városmajornyi területen többek között gyalog- és kerékpárutak, sétányok, ösvények, védett, fás ligetek, közösségi sportpályák, kültéri fitnesz-

eszközök, mászófalak létesülnek. A hamarosan eredményhirdetéssel záruló pályázatban az indulóknak kerékpáros- és gyalogoshidakat is kell építeniük a ferencvárosi partszakasz, azaz Diákváros felé. Az innen jó néhány kilométerre eső Hajógyári-szigetet is új hidak kötik majd össze Óbudával. Ennek az elképzelésnek a részleteit a volt óbudai polgármester, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke, Bús Balázs jelentette be a közösségi oldalán. Ezek szerint elindult a közbeszerzés a régi és rossz állapotú hidak, a K és a H kicserélésére. Utóbbi fejlesztésével a Fő téren lévő Zichy-kastély mint a kulturális negyed kapuja kétszintű gyalogoshíddal kapcsolódik össze a jövőben a Hajógyári-sziget központi területével, így a Fő és a Szentlélek térről is könnyen elérhetővé válnak a kulturális negyed galériái, próbatermei, koncerthelyszínei, valamint a jövőbeli éttermek, kávézók. A kulturális centrum a sziget déli részén, az egykori szórakozóhelyeknek is otthont adó ingatlanokban jöhet létre Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos koordinálásával. Az ingatlanok hasznosítása, a projekt döntéselőkészítési státuszban van. PINDROCH TAMÁS

18 | FIGYELŐ 2021/18

F_16-18_parkositas+hirdi.indd 18

2021. 05. 04. 16:22

PR

MKB BANK: A TAVALY, ÉV ALAPVETŐ TANULSÁGA AZ, HOGY A BANKOK MINDENBEN TUDNAK SEGÍTENI ÜGYFELEIKNEK

Ginzer Ildikó, az MKB Bank üzleti és általános vezérigazgató-helyettese a bankok és az ügyfelek erősödő kapcsolatáról és arról, hogy miért tanácsolja azt a banki ügyfeleknek, hogy ha eddig esetleg nem így csinálták, mostantól bankjuk, banki tanácsadójuk igénybevételével tervezzék a jövőjüket. Mi a tanulsága az MKB számára a 2020-as évnek? – Rengeteg tanulsága van a tavalyi évnek. A pandémia miatt arra kényszerültünk, hogy hetek alatt vezessünk be olyan fejlesztéseket, amelyeket csak hónapokkal, netán akár egy évvel későbbre terveztünk. – A legfontosabb kérdés: mit okozott a pandémia az MKB működésében? – A banküzem folyamatosságának fenntartása munka- és folyamatszervezés szempontból volt jelentős feladat. A pandémia pillanatában maximumra gyorsítottuk a home office-ra való átállást. Olyan digitális szolgáltatásokkal könnyítettünk ügyfeleink életén, melyek célja a kontaktmentes ügyintézés lehető legszélesebb körű alkalmazása. A fiókokban az ügyfelek és az ott dolgozó munkatársaink részére a lehető legnagyobb egészségügyi biztonság megteremtése volt a feladat. – Hogyan jellemezné az MKB Bank 2020-as vállalati eredményeit? – A pandémia okozta nehézségek ellenére elmondható, hogy az MKB Bank sikeresen zárta a 2020-as évet, és pozitív adózás utáni eredményt ért el. A sikerekben jelentős szerepe volt a kormányzati gazdaságvédelmi intézkedések keretében létrehozott új hitel- és garanciaprogramok azonnali bevezetésének is. – Milyen érdeklődést érzékeltek a hitelekkel kapcsolatosan? – Ma már elmondhatjuk, hogy bevezetésük óta nagy népszerűségnek örvendenek, jelentős hitelfelvételi kedv mutatkozik, amely egyrészt lendületet adhat a gazdaságnak, másrészt segítheti a nehéz helyzetbe került cégek túlélését is. – Változott a bank és az ügyfelek kapcsolata az elmúlt évben? Általános tapasztalatunk, hogy kölcsönösen közelebb kerültünk egymáshoz az ügyfeleinkkel. Az ügyfeleink tudják, hogy ott állunk mögöttük és ez biztonságot ad számukra az üzleti döntéseikben. – Hogyan teljesített tavaly az MKB MFB Pont hálózata? – 32 MFB Pontunkon 2020-ban is valamennyi államilag támogatott finanszírozási lehetőséget biztosítottuk a hozzánk fordulók számára. Kiugró eredményeséggel vettünk részt a GINOP-8.3.5-18 Mikro-, kisés középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú Hitelprogram értékesítésében. A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön keretében a válság által sújtott ágazatokban tevékenykedő vállalkozások igényelhetnek maximum 10 millió forint hitelösszeget 10 éves futamidőre 3 éves türelmi idővel, 0%-os kamat mellett, banki költségek nélkül.

– NHP Hajrá? – A teljes MKB Pénzügyi Csoport az NHP Hajrá indulása óta több mint 180 milliárd forint értékben kötött szerződést hazai kis-és középvállalatokkal. Beruházási, forgóeszköz-finanszírozó, támogatás-előfinanszírozó hitelcél esetén is igénybe vehető, szektorbeli korlátozás nélkül és az ügyfél támogatási kereteit sem terheli a konstrukció. Az akár 20 éves futamidő során az ügyfélnek legfeljebb évi 2,5% kamatterhet kell megfizetnie a bank felé, rejtett költségek nélkül, transzparens módon. Az MKB-Euroleasing – a korábbi években megszerzett tapasztalatait, felhalmozott tudását és a piaci igényekre dinamikusan reagáló, ügyfélközpontú kiszolgálását kihasználva – az NHP 30 milliárd forintot meghaladó összegben finanszírozott ügyfeleket, ennek köszönhetően több mint 2000 kishaszongépjármű, több mint 1000 mezőgazdasági és építőipari gép beszerzéséhez járult hozzá. – EXIM hitelek? – Az Eximbank szerepvállalása még erőteljesebbé vált a pandémia miatt. Az MKB Bank mindig is előtérbe helyezte a magyar vállalatok 99%-át kitevő kis- és középvállalkozások finanszírozását és teljes körű pénzügyi kiszolgálását. Meggyőződésünk, hogy a szektor vállalatai által elért gazdasági teljesítmény súlya évről évre egyre jelentősebb lesz a magyar gazdaságban. – Erősödött az MKB vállalati bank jellege a tavalyi évben? – Az MKB 70 évvel ezelőtt vállalati banki célokkal lett létrehozva. Változtak a korok, változott és változnak a körülmények, de az MKB ma is egy sokat tapasztalt vállalati bank. – A pénzügyi eredményeken túl, mire büszke még a tavalyi évvel kapcsolatban? – Az MKB hatékony és gyors válaszára a pandémiából eredő feladatokra, a kollégák és a teljes szervezet rugalmas alkalmazkodására. – Hogyan alakul eddig az idei év? – A tavaly azonosított ügyletek, beruházások egy része idén fordul át a megvalósítás szakaszába, így elmondhatjuk, hogy az MKB a 2020-as évre jellemző jelentős lendülettel működik 2021-ben is. – Mit tud tanácsolni bankárként a vállalatok részére? – Ha eddig esetleg nem így csinálták, mostantól bankjuk, banki tanácsadójuk igénybevételével tervezzék a jövőjüket. Legyen az akár újraindulás, moratórium utáni hiteltörlesztés vagy fejlesztési beruházás. A bankoknak minden eszköz, tudás, tapasztalat a rendelkezésére áll ahhoz, hogy segíteni tudjanak. 2021/18 FIGYELŐ | 19

F_19_MKB_PR.indd 19

2021. 05. 03. 16:39

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

AZ ÚJRAINDÍTÁST SZOLGÁLJA A BÜDZSÉ ÁTÍRÁSA

Az Országgyűlés már évek óta nyáron fogadja el a következő évi központi költségvetést. Így volt ez tavaly is, amikor július 3-án hagyták jóvá a képviselők a 2021-re vonatkozó törvényjavaslatot. Azóta azonban kétszer is berobbant a koronavírus-járvány, a mostani, harmadik hulláma pedig minden eddiginél erősebb, ami természetesen a gazdaságot is sújtotta. Az idei büdzsé megváltoztatása így elkerülhetetlen volt, már csak azért is, mert ha a veszélyhelyzet megszűnik, érvényességüket vesztik a hatálya alatt hozott kormányzati intézkedések. A mostani – egyébként 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel kalkuláló – költségvetés-módosítással ezért biztosítják, hogy a járványügyi és gazdasági lépésekhez szükséges állami források rendelkezésre álljanak. Rövidesen emellett egy gazda-

ság-újraindítási operatív törzs is segíti ezt a fajta munkát Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint.

HIÁNY, ADÓSSÁG

Az erre az esztendőre várt GDP-arányos deficitet – az eredetileg, még egy évvel ezelőtt tervezett 2,9-ről – 7,5 százalékra emelte a kormány, miután a maastrichti kritériumot meghaladó hiányt a rendkívüli járványhelyzetre tekintettel az Európai Tanács határozata 2021-ben is lehetővé teszi. A Költségvetési Tanács (KT) az EU-s módszertan szerinti hiánycél növelését egyetértéséről biztosította, mivel a pandémia harmadik hulláma miatt a korábban javasoltnál nagyobb mértékű állami támogatás szükséges az egészségügynek és a gazdaságnak. Értékelte továbbá a testület, hogy a 7,5 százalékos célkitűzés mérsékeltebb a tavaly elértnél. A KT ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy ha a makrogazdasági feltételek megen-

gedik, akkor markánsabban csökkenjen ebben az évben a hiány. Ez ugyanis kedvezőbb feltételeket teremthet a költségvetési egyensúly 2022-es lényeges javulásához, valamint az államadósság-mutató fenntartható mérsékléséhez. A tanács kérésére a Pénzügyminisztérium (PM) részletesen bemutatta az Országgyűlés előtt fekvő előterjesztésben – amelyről várhatóan a május 17-i héten határoznak a képviselők –, hogy milyen tényezőkből áll össze a deficitcél növekedése. A legnagyobb tétel a 361 milliárd forintnyi kieső adó- és járulékbevétel, amelynek mintegy 30 százalékát az új építésű lakások áfájának a csökkentése adja. Szintén jelentős komponens a járvány elleni védekezési alap kiadástúllépése 330 milliárddal, valamint az orvosok bérének emeléséhez szükséges forrás, amely hétmilliárd forint híján 300 milliárdot tesz ki. A büdzsé módosítása alapján a maastrichti kritériumok szerinti bruttó adósság mértéke a 2020. december 31-én fennállt 80,4-hez képest 2021 utolsó napjára a GDP 79,9 százalékára csökken, ami eleget tesz az alaptörvényben rögzített követelménynek.

ÚJRAINDÍTÁS

A parlament asztalán fekvő, az elfogadása előtti bizottsági tárgyalási szakban természetesen még módosítható indítványban a PM arról is beható kimutatást adott, milyen elemekből tevődik össze a 6172 milliárd forintos gazdaság-újraindítási akcióterv, amely nemzeti és uniós forrásokat, valamint adócsökkentést egyaránt tartalmaz. A hazai pénzből finanszírozott tételek összege 3728,4 milliárd forint, közülük a legnagyobb volumenű az infrastrukturális fejlesztésekre szánt juttatás, valamint a foglalkoztatási támogatások és képzések értéke. Előbbire 476,7 milliárd, utóbbira 457,7 milliárd forintot tervez fordítani a kormány. Ebben a táblázatban tünteti fel a szaktárca töb-

FOTÓ: ORBÁN VIKTOR/FACEBOOK

KÖLTSÉGVETÉS | A koronavírusjárvány elleni védekezéshez és a gazdaság újbóli lendületbe hozásához szükséges forrásokat tartalmazza az idei költségvetés módosítására tett kormányzati javaslat, amely a bruttó hazai termék 12 százalékát (6172 milliárd forint) szánja az újraindítási akciótervre. Az előterjesztés a GDP-hez mérten 7,5 százalékos hiánycéllal számol, az államadósság-mutató mértékét pedig az év végére 79,9 százalékosra prognosztizálja.

20 | FIGYELŐ 2021/18

F_20-21-Koltsegvetes.indd 20

2021. 05. 03. 16:39

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

bek közt az otthonteremtési támogatásokat (369,6 milliárd), a Magyar falu programot (192 milliárd), továbbá a 13. havi nyugdíj visszaállításának első ütemét és a nyugdíjprémiumot is (130,4 milliárd). Emellett összesen 378,6 milliárd forintnyi adócsökkentéssel is segíti a gazdaság beindulását a kabinet. Idesorolták például az otthonteremtéssel kapcsolatos áfa- és illetékmentességet (135 milliárd), a kisvállalati adó (kiva) csökkentését és a bajba jutott szektorok mentesítését a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) a megfizetése alól (a kettő együtt 20,9 milliárd), továbbá a SZÉPkártyákra vonatkozó mentességet a szociális hozzájárulási adó alól (31 milliárd), valamint a helyi iparűzési adó kisés középvállalkozásokat érintő megfelezését (84 milliárd).

szeli bizottságot, hogy fedezze a Magyarországon eddig példa nélküli orvosibéremelést és a hálapénz kivezetését tartalmazó egészségügyi reform egyéves költségeinek egy részét – mintegy 300 milliárd forint összegben. Noha a kérdésről még vitáznak, a kormányzati nyilatkozatok szerint Von der Leyen jó szándékkal viszonyult az igényhez, és helyesnek tartja a magyar egészségügyi változtatások irányát.

A GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI AKCIÓTERV IDEI ELEMEI Összesen: 6172,4

Milliárd forint

HELYREÁLLÍTÁSI ALAP

620,8 32,0

50,00 Nemzeti források 90,0 összesen 95,7 3278,4 105,0 115,7 120,3 129,2 130,4 192,0 293,3

Infrastrukturális fejlesztések Foglalkoztatási támogatások és képzések Otthonteremtés Egészségügyi béremelés Magyar falu program MF[N S^ZLI±O JQX÷ ÀYJR és nyugdíjprémium Magasépítési beruházások Sport és kultúra Beruházási alap Beruházásösztönzési támogatások Agrárium fejlesztése Turizmus fejlesztése Modern városok program Egyházak támogatása Egyéb

311,0

332,8

476,7

200,0 EU-s források összesen:

450,0

457,7

369,6

2515,4

647,4

107,7

135,0 Adócsökkentések összesen:

20,9 31,0

378,6

84,0

166,4 150,1 8 3, 4

,0 109

Az EU-s források összességében 2515,4 milliárd forintra rúgnak az akciótervben. Az unióból érkező pénz legnagyobb részét – 647,4 milliárd forintot – a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (GINOP), valamint a GINOP Pluszban fizeti ki a kabinet. Értelemszerűen a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának az elősegítésére létrejött EU-s helyreállítási és ellenálló képességi eszközt (RRF) is az újraindítást előmozdító uniós támogatások között szerepeltetik. Ebből elsősorban strukturális reformokra és a hozzájuk kapcsolódó beruházásokra lehet folyósítani. Az RRF vissza nem térítendő támogatásból és hitelből tevődik össze, a Magyarország rendelkezésére álló, együttes, maximálisan lehívható keret pedig mintegy 5900 milliárd forint. Ebből az újraindítási akció részeként az idén 450 milliárd forinttal számol a kormány. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a helyreállítási alap részleteiről az MTI-vel azt közölte: hazánkat 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás illeti meg, ezenkívül lehetőség van 3384 milliárdos hitel felvételére. A tárcavezető ugyanakkor azt is közölte: Orbán Viktor egyértelművé tette Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, hogy a kormány az újraindítási tervét az alap vissza nem térítendő támogatási részére adja be. A kabinet a forrásból az egészségügy fejlesztésére tervezi költeni a legtöbbet, sőt arra is kérte a brüsz-

vezetéről is. A Kovács Árpád vezette testület úgy véli, a pénzügyi kormányzat által jövőre prognosztizált 5,2 százalékos gazdasági növekedés megvalósulhat, ha a pandémia a várakozásokkal összhangban lecseng. A kabinet előzetes – még az indítvány parlamenti beterjesztése előtti – tervei szerint 5,9 százalékra mérséklődő hiány csökkentésének ütemét ugyanakkor elégtelennek tartja a KT. Ezért azt szorgalmazza – feltéve, hogy a bővülési, illetve járványügyi rizikó kikerül a képből –, hogy az államháztartási deficit közelítse jobban a 3 százalékos GDParányos referenciaértéket. A tanács véle-

5,1

30,2 30,0

GINOP és GINOP Plusz RRF TOP és TOP Plusz IKOP és IKOP Plusz Vidékfejlesztési program EFOP és EFOP Plusz KEHOP és KEHOP Plusz CEF VEKOP DIMOP Plusz VOP Plusz Egyéb EU-s programok

Otthonteremtéssel kapcsolatos áfaés illetékmentesség & PP[ PFY ­WNSY÷ NUFWď_­XNFI· KJQJ_­X SZÉP-kártya szochomentessége A kiva csökkentése és a kata alóli mentesség Egyéb

Forrás: parlament.hu, T/15974 sz. törvényjavaslat

Az RRF által kínált hitelt egyébként 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és Gulyás Gergely szavai szerint szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja ugyan a kölcsönfelvételt, de szeretnék minél kisebb államadósság mellett végrehajtani a gazdaság újraindítását.

2022-ES KILÁTÁSOK

A Költségvetési Tanács már nyilatkozott a PM szerint szintén az újraindítás szellemében megalkotott 2022-es büdzsé ter-

ménye szerint ugyanis a várhatóan gyors gazdasági helyreállás megfelelő alapot ad a következő évi hiány markánsabb mérséklődéséhez, ami az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítéka. Ugyanígy szükségesnek tartja Kovács Árpád elnök, valamint a testület két tagja – Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Matolcsy György jegybankelnök –, hogy az államadósság szintén nagyobb mértékben apadjon, mint azt tervezi a kormány. HELMECZI ZOLTÁN 2021/18 FIGYELŐ | 21

F_20-21-Koltsegvetes.indd 21

2021. 05. 03. 16:39

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NEM PRIVATIZÁCIÓ, HANEM MODELLVÁLTÁS A FELSŐOKTATÁSBAN ALAPÍTVÁNYOK | Az Országgyűlés egységes kódexet hozott létre a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. 32 ilyen szervezet jött létre; közülük 21 felsőoktatási, 11 pedig más közérdekű feladatokat lát el.

KÖZÉRDEKŰ CÉLOK

Az Országgyűlés a múlt héten döntött arról, hogy augusztustól újabb 11 közérdekű alapítványt hoz létre, így összesen 21 egyetem kerül ilyen fenntartásba, öt pedig marad állami kézben. Alapítványi működtetésbe kerül a szegedi, a dunaújvárosi, a pécsi, a nyíregyházi és a debreceni univerzitás, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem. Újonnan jön létre a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Testnevelési Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet és az Óbudai Egyetemet működtető alapítvány. Ugyancsak döntöttek arról, hogy a katolikus egyházhoz tartozik majd az egri Eszterházy Károly Egyetem.

A parlament most egységes kódexet hozott létre a vagyonkezelő alapítványokról. Az elmúlt időszakban 32 ilyen szervezet jött létre, közülük 21 felsőoktatási, 11 pedig más közérdekű feladatokat lát majd el. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok feladata az oktatási intézmények, kiemelten az adott egyetem alapítói, fenntartói jogainak a gyakorlása, a működési feltételek, az intézményfejlesztési célok megvalósításának a biztosítása, valamint a vagyon kezelése. E szervezetek megkapták az államtól az általuk

használt ingatlanokat is. Az ellenzék szerint privatizáció megy végbe a felsőoktatásban, azonban erről nincs szó, ugyanis nem magánkézbe kerülnek az intézmények. Az állam nem ad el magánbefektetőnek vagyont, a működtetést sem szervezi ki üzleti körök számára. Ezek az alapítványok csak közérdekű célokat valósíthatnak meg. E vagyonkezelő szervezetek nem végezhetnek üzletszerű tevékenységként vagyonkezelést, így üzletszerű vagyonkezelő vállalkozásnak sem minősíthetők.

ÁLLAMI VAGYONELEMEK AZ EGYETEMEKNÉL A szegedi egyetem vagyonát gazdagítja a Lézerkutató Intézetet működtető állami ELI-HU N Kft. üzletrésze. A pécsi Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány tv- és rádióadót kap az államtól, valamint a PTE Politechnika Kutató, Fejlesztő és Tervező Kft.-t és a Pécsi Tudásközpont működtetését. A Semmelweis Egyetemet üzemeltető Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány a Richter Gedeon Nyrt. 9 777 658 db C sorozatú állami részvényét kapja meg, ez közel 90 milliárd forint értékű. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány a Grand Tokaj Zrt. 400 694 darab A sorozatú részvényével gazdálkodhat. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány több ingatlanban részesül, továbbá a Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepet és a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének ötven százalékát kapja meg az államtól.

FOTÓ: MTI

„Nagyon sokat várok ettől, egy lokomotív – az intelligencia, az erő, a tudás, a műveltség az mégiscsak húzóerő. Ezek mennyisége, minősége most javulni fog Magyarországon” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a felsőoktatási szerkezetváltásról a közrádióban.

22 | FIGYELŐ 2021/18

F_22-23_Alapitvanyok.indd 22

2021. 05. 03. 16:40

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A törvényhozás 2019-ben fogadta el az új alapítványi formát, melynek keretében a közérdekű és a családi alapítványt különítette el. A 2019. évi XIII. törvény szerint a vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni. Az alapítványhoz rendelt vagyont az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként, az azonosításukhoz szükséges részletességgel meg kell jelölni, továbbá már az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása előtt biztosítani szükséges a tőkeminimumnak megfelelő összeget. A vagyonkezelői alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. (Ez utóbbi kitétel a családi alapítványokra vonatkozik – a szerk.). Közérdekű vagyonkezelő alapítvány nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozására, illetve támogatására alapítható. Az alapító a szervezet kuratóriumát is kijelölheti, vagy e jogait az alapítványra átruházhatja. Az alapítványnak a vagyongazdálkodását szabályozó befektetési szabályzatot kell készítenie. Az Országgyűlés a kilencedik alaptörvény-módosításban rögzítette az intézmény védelmét, ez alapján kellett kétharmados szabályozást megalkotni a közérdekű alapítványokról. Ezzel az ilyen szervezetek és a felsőoktatás mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősítették meg.

FOTÓ: FORTEPAN

AUTONÓMIA ÉS MŰKÖDÉS

Erről beszélt a miniszterelnök is a törvény elfogadásával kapcsolatban. „Még a mindenkori kormányok sem tudják majd rángatni ezeket az egyetemeket, jóval szabadabbak lesznek, nagyobb lesz az autonómiájuk, és sokkal inkább a maguk urai lesznek, nemcsak szellemi, de anyagi értelemben is, mint korábban voltak” – mondta. Ez azt jelenti, hogy az állam és az önkormányzatok képviselői, továbbá a gazdasági, kulturális és tudományos területen dolgozó szakemberek, vezetők kapnak helyet az alapítványokat működtető kuratóriumokban. Az ügyvezetést a legalább öt természetes személyből álló

kuratórium látja majd el – őket az egyetemet fenntartó alapítványok esetében a miniszter nevezi ki, s kötelező háromfős felügyelőbizottságot (fb) is létrehozni. A kuratóriumi és az fb-tagok díjazásban részesülnek, s más munkát is vállalhatnak e posztjuk mellett. Esetleges testületi üresedés esetén a két testület együtt határoz az új tagról. A múlt év végén döntött a parlament a felsőoktatás finanszírozásának a megújításáról. Ennek értelmében szeptembertől már így működnek majd az egyetemek, az alapítványok augusztusban állnak fel. A törvényalkotó az osztrák mintát követte: a felsőoktatásban rögzített teljesítménymutatók alapján a különböző feladatok sajátosságait figyelembe vevő középtávú finanszírozás valósul meg. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár lapunknak korábban kifejtette: ez a támogatási forma biztosítja a törvényi és rendeleti szintű szabályozás segítségével kialakuló közép- és hosszú távú finanszírozási elvek érvényesülését. „Ennek alapja, hogy a kormány 15-25 éves távlatú stratégiai keretmegállapodást és három-öt éves feladatfinanszírozási szerződést köt. Ennek része az oktatás, a kutatás, a térségi és egyéb közfeladatok biztosítása. A finanszírozás az intézmények számára kiszámíthatóbbá, így a gazdálkodásuk tervezhetőbbé válik, illeszkedik az egyetem és az ellátandó feladat sajátosságaihoz, objektíven mérhető és számonkérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszi érdekeltté a szereplőket a hatékonyság és a minőség javításában. A modell bevezetésével lehetőség nyílik a teljesítményalapú differenciált javadalmazásra, ami komoly motivációt jelenthet. A foglalkoztatás a jövőben a munka törvénykönyve szerint történik, s kiegészül az ágazati törvény oktatókra-kutatókra vonatkozó speciális szabályaival” – részletezte a szakember. A kormány álláspontja szerint az állam fenntartóból partnerré, a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé válik. A modellváltó egyetemek minden tekintetben teljes körű jogutódjai a fenntartóváltás előtti intézményeknek, azaz teljes lesz a jogi és a szervezeti folytonosság, ami a hallgatók jogviszonyára, valamint a munkavállalók foglalkoztatására is vonatkozik. PINDROCH TAMÁS

TEHETSÉGGONDOZÁS, KULTÚRA Öt új közérdekű (nem felsőoktatási) alapítványt is létrehozott a parlament. A Hauszmann Alapítvány főként Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának a gondozásával, egy emlékház és a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontja létrehozásával foglalkozna. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány a vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzéséért és átörökítéséért, az agrárképzés feltételeinek a javításáért felel majd. A Magyar Kultúráért Alapítvány nevelésioktatási, kulturális tevékenységeket finanszíroz majd, és kreatívipari innovációk létrejöttét támogatja.

A Makovecz Campus Alapítvány tudásközpontot hoz létre Piliscsabán. Itt humán- és élettudományok fejlesztése, tehetséggondozási program működtetése s a pedagógusi, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzés zajlik majd. A Mol – Új Európa Alapítvány a sport, a művészet és a tudomány területén kiemelkedőt nyújtó gyermekek, fiatalok tehetségének a kiteljesítését könnyíti majd meg. Az ilyen szervezetek működése hatékony, a kuratóriumok könnyen összehívhatók, döntésképesek lesznek. Közhasznú alapítványokként adókedvezményre jogosító igazolást adhatnak ki a támogatónak, és az alapítványok is különböző kedvezményekben részesülhetnek. E közérdekű szervezetek külső forrásokat is bevonhatnak a működés biztosítására, kölcsönös együttműködési megállapodások megkötésére szintén lehetőség lesz.

2021/18 FIGYELŐ | 23

F_22-23_Alapitvanyok.indd 23

2021. 05. 03. 16:40

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÉRINTETLEN ERDŐK

„A nagyjából húszhektáros magterület erdőrészleteinek a faállománya több mint 140 éves. Különböző, főleg sarjeredetű cser, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy fafajok alkotják az erdőállomány gerincét” – jellemezte Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese a vállalat által a Pest megyei Galgamácsa mellett megalapított Rózsakúti Üzemi Erdőrezervátumot. A szakember hangsúlyozta azt is: a terület bővelkedik

a biodiverzitás magas fokát elősegítő mikroélőhelyekben. Az erdőgazdálkodó társaság az idei Föld napja alkalmából hozta létre a körzetet, amely egyben az üzemi rezervátumok hálózatának első eleme. E szisztéma célja a kutatás, a természetes erdődinamikai folyamatok vizsgálata, valamint a biodiverzitás táji léptékű fejlesztése.

MAGTERÜLET, VÉDŐZÓNA

A rezervátumok olyan különleges erdőövezetek, amelyek két jól elhatárolható részből, egy magterületből és az azt övező védőzónából állnak. Előbbiben, „a természet kísérleti területén” – ahogy az állami természetvédelmi honlap fogalmaz – minden emberi tevékenységet és gazdálkodást beszüntetnek, így gyakorlatilag érintetlenül hagyják, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, s tanulmányozni lehessen őket. Csak a természet „bolygatja” ezeket az erdőket, például viharokkal vagy jegesedéssel. A természetvédelem képviselői megjegyzik: a magterületet vadvédelmi kerítéssel indokolt bekeríteni, ha a térség nagyvadállománya jelentősen meghaladja a természetes vadeltartó képességet, és súlyosan veszélyezteti az ökológiai folyamatokat. A másik részben, a védőzónában pedig csak természetközeli és -kímélő erdőművelési

módszerek alkalmazhatók. A rezervátumprogramnak az Ökológiai és Botanikai Intézet – amely az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja alá tartozik – által fenntartott oldaláról azt is megtudtuk, hogy az elmúlt évtizedekben Európában sok helyütt jelöltek ki ilyen, változatos erdőszerkezetű, különleges állat- és növényvilágú, természetes dinamikát mutató területeket.

REKORDEREK

Magyarországon az 1990-es években kezdődött a hálózat létrehozása, amely a galgamácsai megalapításáig hatvanhárom rezervátumot foglalt magában. A két legnagyobb, a 260 hektáros magterületű Haragistya-Lófej, valamint a 224 hektáron teljesen érintetlen Nagy-oldal Erdőrezervátum az Aggteleki-karszt övezetében fekszik. A legkisebb pedig – nyolchektáros magterülettel – a Hortobágyi Nemzeti Parkban lévő Farkas-sziget 2. A legtöbb, 10-10 erdőrezervátum a Duna– Ipoly, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Utóbbi különlegessége, hogy a bakonyi Tátika-hegy körzetében a korosabb fák akár 210-220 évesek is lehetnek. HZ

FOTÓ: MÓNUS MÁRTON, MTI

TERMÉSZETVÉDELEM Gyarapodott a magyarországi erdőrezervátumok hálózata, így hazánkban újabb húszhektárnyival több olyan védett terület van, ahol az erdei ökoszisztéma zavartalan működése érdekében gyakorlatilag minden emberi tevékenységet beszüntetnek.

24 | FIGYELŐ 2021/18

F_24_erdogazdalkodas.indd 24

2021. 05. 03. 16:40

magyarorszagujraindult.hu

MAGYARORSZÁG ÚJRAINDULT Indulj útnak te is! #HIANYOZTATOK

F_25_hirdi.indd 25

2021. 05. 03. 16:41

ALAPÍTVÁNY A COVID-ÁRVÁKÉRT

Április közepén jelentette be az alapítvány létrehozását férje, Áder János államfő. Milyen cél vezérelte önöket az elhatározásukkor, és hány érintett gyermekről tudnak? – Ismerősökön és a sajtón keresztül sajnos egyre több tragédiáról szereztünk tudomást az utóbbi időben. Ezért is me-

rült fel bennünk, hogy megtudjuk, hány gyermekről van szó, hány család lehet érintett. A számok megdöbbentőek voltak: több mint négyszáz famíliát sújtott ilyen tragédiával a járvány, és hatszáz-

nál is több gyermek lett árva vagy félárva. Különösen megérintett annak a fiatalnak az esete, aki az egyik gyermekünkkel egyidős, és akinek öt testvéréről kell gondoskodnia, miután édesapjuk már korábban elhagyta őket, most pedig a járványban elveszítették az édesanyjukat is. Egy másik, szintén drámai tör-

FOTÓ: KEH

HERCZEGH ANITA | A koronavírusjárványban árván vagy félárván maradt gyermekek megsegítésére hozott létre alapítványt ötmillió forintos indulótőkével Áder János köztársasági elnök és felesége. Herczegh Anita, aki a kuratórium elnöke lesz, a Figyelőnek adott interjúban elmondta: már az első napokban rengetegen biztosították anyagi és erkölcsi támogatásukról a szervezetet, amelynek a munkáját legalább két évtizedre tervezik.

26 | FIGYELŐ 2021/18

F_26-27_Herczegh_anita.indd 26

2021. 05. 03. 17:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÉVJEGY 1987-ben szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1993-ban kapta meg bírói kinevezését. Munkáját a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán 2009-ben függesztette fel, amikor férjét, Áder Jánost európai parlamenti képviselővé választották és Brüsszelbe költöztek. Áder Jánossal 1984-ben házasodtak össze, négy gyermekük született.

ténet azé az édesapáé, akinek elhunyt a várandós felesége, a férfi pedig magára maradt a megmentett újszülöttel és hat kiskorú testvérével. Ilyen hírek hallatán egyértelmű volt, hogy tenni kell valamit, azonnali segítségre van szükség, s nem lehet csak az állami árvaellátásra és karitatív szervezetek támogatására hagyatkozni. Egy önálló alapítványt láttunk célszerűnek létrehozni. – A szervezetet már be is jegyezték? – Ez napokon belül megtörténhet, de addig sem várunk tétlenül. Mindaddig, amíg az alapítvány bejegyzési eljárása zajlik, a Köztársasági Elnöki Hivatalban várjuk a felajánlásokat és természetesen a segítséget igénylők jelentkezését is. A munka folyamatos, és mivel mi nem

rendelkezünk adatbázissal, most térképezzük fel azokat a civil és segélyszervezeteket, szeretetszolgálatokat, polgármesteri hivatalokat, amelyek információt nyújthatnak az érintett családokról. – Milyenek az első tapasztalatok, milyen fogadtatásra lelt az alapítványról szóló bejelentés? – Ahogy hírt adtunk az elhatározásunkról, huszonnégy órán belül rengeteg felajánlás érkezett magánszemélyektől, vállalkozóktól, cégvezetőktől, civil szervezetektől, művészektől és önkormányzatoktól – utóbbiak közül kormánypártiaktól és ellenzékiektől egyaránt. Sok esetben ígértek jelentősebb összeget, de nem csak pénzügyi segítséget vállaltak az adakozók: a kulturális életből ismert emberek közül többen is jótékonysági koncertet, előadást ajánlottak fel, sőt kaptunk olyan hozzájárulásokat is, amelyek jogi, gyámügyi vagy pszichológiai segítségnyújtásra vonatkoztak. Nagyon jó érzés, hogy az embereket tömegesen érintette meg a kezdeményezés. – Valóban örömteli, hogy különösebb népszerűsítés nélkül ilyen sok embert mozgatott meg ez a cél. Ugyanakkor a jövőben szeretnének valamilyen kampányszerű felhívással is fordulni a társadalomhoz? – Igen, tervezzük, hogy minél több fórumon hírt adunk majd az alapítványról. Elképzeléseink között szerepel az elmúlt kilenc évben kapott diplomáciai ajándékok egy részének jótékonysági árverésre bocsátása is. – Terveik szerint milyen célokra és milyen formában nyújtanak majd támogatást? – Vannak, akiknek havi rendszeres támogatásra lehet szükségük, de akad

olyan család is, amelynek egy többszemélyes autót kellene biztosítani. Úgy gondolom, a feladat és a segítség formája szinte minden famíliánál más és más lesz. Lehet, hogy valakinek „csak” pszichológusi tanácsadást kell nyújtani, de az is elképzelhető, hogy a gyermekek nyaralását szükséges támogatni. Igyekezni fogunk minden probléma megoldásában közreműködni. – Egy most árván vagy félárván maradt kisgyermek nyilván sok éven át támogatásra szorulhat. Milyen időtávban gondolkodik az alapítvány? – Legalább húszévnyi munka vár a szervezetre, hiszen ha egy ebben az esztendőben született csecsemő életét a felnőtté válásig akarjuk kísérni, akkor két évtizedes távlatban kell gondolkodnunk. Ráadásul nemcsak a gyermekek tizennyolc éves koráig tervezünk segítő kezet nyújtani, hanem ha kell, utána is, például a tanulásban vagy a szakmaszerzésben. Az alapítványnak addig kell az oldalukon állnia, ameddig az édesanyjuk vagy az édesapjuk tette volna. – A tervek szerint az egész életében az árvák felkarolásáért munkálkodó Regőczi István katolikus pap nevét viseli majd az alapítvány. Kik lesznek a kuratórium tagjai? – Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát és Ürge-Vorsatz Diána fizikust, klímakutatót kérte fel a férjem a kuratórium tagjainak, s gondolkodás nélkül, örömmel igent mondtak. Bagdy Emőke az egyik legismertebb név a szakmájában, és szerintem nagy szükség lesz az ő kimagasló pszichológiai tudására. A hétgyermekes Ürge-Vorsatz Diána is mind a családjában, mind a munkájában fantasztikus teljesítményt tud felmutatni. Az ő tekintélyük várakozásaim szerint nagyban növeli az alapítványba vetett bizalmat. HELMECZI ZOLTÁN 2021/18 FIGYELŐ | 27

F_26-27_Herczegh_anita.indd 27

2021. 05. 03. 17:01

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KATOLIKUS CAMPUS A VÁROS SZÖVETÉBEN

A MAGYAR RÁDIÓ BRÓDY SÁNDOR UTCAI EGYKORI ÉPÜLETE. ITT LÉTESÜL HAMAROSAN A PÁZMÁNY BUDAPEST CAMPUS

„Az új egyetemi campus a XXI. század igényei szerint tervezett infrastruktúrával és térhasználattal várja majd az oktatókat, valamint a hallgatókat. A beruházás azonban nem csupán épületek átalakítását jelenti, hanem egyben jelentős városfejlesztés is” – olvasható a Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapján az invesztícióról. Ám még messze vagyunk az átadástól, egyelőre a tervezés szakasza kezdődött el.

DÖNTÉS PILISCSABÁRÓL

A Piliscsabán addigra részben elkészült épületekbe 1994-ben kezdett kiköltözni a rendszerváltozás után újraalapított PPKE bölcsészkara. A főépületet, a dőlt kupolás Stephaneumot a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre építész tervezte.

Az organikus stílusú létesítményben a mára elavult energetikai megoldások miatt a fenntartónak gondot okozott az aránytalanul magas rezsi- és karbantartási költség. A hallgatók és az oktatók ingázása sem tett jót az intézménynek. Ezek az okok is szerepet játszottak abban, hogy már évekkel ezelőtt megkezdődött a lobbizás a változtatásért, amely végül sikerrel járt. A magyar állam egy 2018-as döntéssel a Pázmány földrajzi széttagoltságának a megszüntetését támogatta; az egyetem korábban több képzési helyszínen – Budapesten, Piliscsabán, Esztergomban – volt kénytelen ellátni az oktatási feladatait. Ez a széttöredezettség egyértelműen hátráltatta az intézmény hatékonyságát és fejlesztését. A cél érdekében három éve született az első kormányhatározat az egyetem által a budapesti Palotanegyedben található ingatlanok hasznosításáról. Tavaly, a XVI. törvényben részletesen rögzítették az ingatlancserét, az ingyenes átadást a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának. Egyébként korábban más tervek tűntek „befutónak”: eredetileg a Nemzeti Múzeum terjeszkedett volna „hátrafelé”, a Palotanegyedbe.

MODERN KÖZPONT

Az állam a piliscsabai ingatlanért cserébe a Magyar Rádió VIII. kerületi Palotanegyedben található egykori épületegyüttesét ajánlotta fel a püspöki konferenciának. Ez tulajdonképpen a Nemzeti Múzeum mögötti városrész: a Pollack Mi-

hály tér 4–6. (a volt Esterházy-palota), a Pollack Mihály tér 8. és 10. (a volt Károlyipalota), a Bródy Sándor utca 5–7., továbbá a Szentkirályi utca 25/A, 25/B és 27. szám alatti ingatlanokról van szó. Az épületek a közös hátsó udvaruk révén lényegében összetartozó építménnyé alakultak az elmúlt évtizedek folyamán. Egyébként a közeli Szentkirályi utca 26–30. szám alatt található a Pázmány jelenlegi központi épülete, ahol a jog- és államtudományi kar működik. Néhány száz méterrel odébb, a Mikszáth téren van a bölcsészet- és társadalomtudományi kar épülete. Az új campus kialakításáért a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. a felelős, együttműködve az egyetemmel és a fenntartó püspöki konferenciával. A tervek szerint egy igazi, XXI. századi, modern campus jöhet létre. Egyértelmű cél, hogy az univerzitás szervesen illeszkedjen a város szövetébe. Ezért azt tervezik, hogy a belső kert, az étterem, a sportpálya nyitott lesz a budapestiek számára, nem zárványt szeretnének létrehozni. Forrásaink elmondták: a legújabb elképzelések szerint az egyetem szakkollégiuma is ideköltözhet. A helyszín kiválóan megközelíthető gyalogosan, kerékpárral és tömegközlekedéssel a belvárosi közlekedési csomópontok közelsége (Kálvin tér, Múzeum körút, Astoria, Nagykörút) révén. Ez és a környező, szűkös utcák leterheltsége az oka, hogy nem az autós, hanem a kerékpár-parkolóhelyek kialakítására törekednek majd. A campus tehát ebben is „környezetbarát” lesz. Több külföldi – európai, észak- és dél-ameri-

FOTÓ: FORTEPAN: MAGYAR RENDŐR, SZALAY ZOLTÁN

PÁZMÁNY EGYETEM | Józsefváros lehet Budapest egyetemi központja, hiszen hamarosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) campusa ide, a Magyar Rádió volt épületegyüttesébe költözik.

28 | FIGYELŐ 2021/18

F_28-29_Pazmany.indd 28

2021. 05. 03. 16:42

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A MAGYAR RÁDIÓ EGYKORI PAGODÁJA, AZAZ BÜFÉJE, AMI FONTOS TALÁLKOZÁSI, KÖZÖSSÉGI TÉRKÉNT MŰKÖDÖTT. AZ ÚJ CAMPUS BELSŐ UDVARA, ÉTTERME ÉS SPORTPÁLYÁJA NYITOTT LESZ A BUDAPESTIEK ELŐTT IS

kai – egyetemfejlesztési koncepciót elemeznek, ezek a belvárosi bővítésük miatt mintaként szolgálhatnak a Pázmány számára is. Természetesen az oktatási infrastruktúra kialakítása az elsődleges: egyetemi könyvtárra, olvasótermekre, laborokra, informatikai és műszaki kutatóközpontok létesítésére is szükség lesz. Kifejezett cél, hogy olyan terek és épületek jöjjenek létre, amelyek megalapozzák a fenntartható és minőségi egyetemi képzés kiszolgálását, de megőrzik a műemlékek és a hely szellemét, méltóságát. A tervezési, előkészületi munkálatokra, hatástanulmány-készítésre, a tervpályázat lebonyolítására, településrendezési eszközök, vázlatterv, engedélyezési dokumentáció készítésére, továbbá az engedélyeztetés lefolytatására és a kivitelezési dokumentációra egy tavalyi kormányhatározat összesen 8,924 milliárd forintot biztosított (ez többéves folyamat – a szerk.). Az előkészítési tervnek 2023 júniusáig kell elkészülnie. Tavaly a Figyelő megírta,

hogy az egykori rádió bázisán megtalálható MTVA Hangarchívumának a költöztetésére mintegy másfél milliárdot szánnak. A legendás 22-es stúdiónak az épületegyüttesen belüli kiváltására, átköltöztetésére az előkészítés folyamán különös figyelmet kell fordítani, törekedve „a kiemelkedő akusztikai tulajdonságok megőrzésére”.

BONTÁS ÉS ÉPÍTÉS

Az egyetem honlapján olvasható tervek szerint az új Pázmány Budapest Campus kialakításának első látványos eleme a Szentkirályi utca 26. és a Bródy Sándor utca 15. szám közötti, L alakú területen kialakítandó új oktatási épületegyüttes létrehozása lesz. Az előbbi szám alatt jelenleg meglévő épületek egy részének elbontásával egy kedvezőbben és oktatási célra hatékonyabban kihasználható tér jön létre. A projekt tervezésekor a közvetlen környezet adottságainak, műemléki értékeinek a védelme egyaránt kiemelt szem-

pont volt. Azt is megtudhatjuk a honlapról, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat Tervtanácsa a 2020 augusztusában bemutatott építészeti tervet támogatta, azt városképi szempontból kiválónak minősítette. Az azóta eltelt időszakban az engedélyezési terv benyújtása is megtörtént. Szakértők egyöntetűen állítják, hogy a campus Palotanegyedbe költözése jó hatással lesz az egész környékre, megugranak majd az ingatlanárak, és a rendezett, parkosított, felújított épületegyüttes sokkal vonzóbbá teszi a belváros ezen részét ingatlanpiaci szempontból is. Ezzel a fejlesztéssel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központjának elmúlt években lebonyolított beruházásával a VIII. kerület a főváros egyetemi központjává válik. És mi lesz az egykori piliscsabai épületegyüttessel? Az állam azt 2021 elején már birtokba is vette: itt alakítják ki a kormány által létrehozott Makovecz Campus Alapítvány központját – ez közérdekű alapítványként kulturális, képzési, kutatási és tehetséggondozási feladatokat vállal majd át az államtól. PINDROCH TAMÁS 2021/18 FIGYELŐ | 29

F_28-29_Pazmany.indd 29

2021. 05. 03. 16:42

| CÉGVILÁG |

NÉVJEGY Ötvenéves villamosmérnök, MBAdiplomás szakember. Nős, két gyermek édesapja. Hobbija az otthoni elektromos eszközök programozása, valamint a kosárlabda. Utóbbit egyre inkább flipperre cseréli, melyben a családja szerint legyőzhetetlen. Társadalmi munkában az Óbudai Egyetem konzisztóriumának a tagja. Karrierje folyamán a villamosenergiaipar számos területén dolgozott.

A DIGITÁLIS ÉS A VALÓDI VILÁG

A pályáját mérnökként kezdte, majd a Schneider Electrichez csatlakozott, ahol eredményei alapján gyorsan végigjárta a ranglétrát, és ahonnan több mint tíz év szolgálat után, 2006-ban jött el mint szegmensigazgató. A multis tapasztalatait is felhasználva megalapította saját cégét, amelyet öt éven keresztül sikerrel vitt. 2012-ben a Siemens megbízta a zászlóshajóvá váló ipari digitalizációs szektor vezetésével, amelyet azóta is irányít.

JERÁNEK TAMÁS | Házon belül nevezett ki új elnök-vezérigazgatót a Siemens. Az ő irányítása alatt a cég még inkább az ipar 4.0-ban, valamint az okos-infrastruktúrákban meglévő lehetőségekre fókuszál majd. A szakember május 1-jétől tölti be első számú vezetői pozícióját.

is megjelent a távolról történő gyártásfelügyelet, évekkel megelőzve a korábban várt – természetesen a járvány nélkül számolt – elterjedést. Ám összességében azok a vállalkozások, cégek tudtak nagyot lépni a pandémiás időszakban, amelyeknél a digitalizáció már előzőleg a mindennapok része volt. – Van olyan vélemény, hogy az utóbbi években olyannyira felgyorsult a fejlődés a termelésben, hogy egyfajta Fukuyamaféle „történelem vége” helyzethez közeledünk a technológiában. – A hatékonyságnövelés, a technológiai fejlődés mind fontosabbá válik, ami hatványozottan igaz hazánkra is, és erre a folyamatra nagy szükség van. A hatékonyságnövelés ugyanis nemcsak azért alapvető, hogy a növekvő igények közepette megőrizzük, fejlesszük a megismert kényelmi szintet, azaz például mindig elérhető legyen a legkülönlegesebb elvárásoknak is megfelelő, széles áruválaszték a boltokban, hanem azért is, hogy fenntarthatóan kezeljük az erőforrásokat. Például a modern technológiák megléte nélkül nem lehetett volna

2021-től a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

FOTÓ: SIEMENS

Az amerikai–kínai kereskedelmi háború, majd a járvány hogyan érintette a Siemenst? – A váratlan események rávilágítottak a kifeszített ellátási láncok sérülékenységére, s felértékelődtek a helyi, a regionális partnerek, gyártási lehetőségek. Ez ráerősített a jóval korábban elindult városi digitalizálási trendre, amely abba az irányba mozdította el a gyártókat, hogy növeljék a szortimentjüket, továbbá egyre komplexebb termék-előállítási rendszereket hozzanak létre, méghozzá az ipar 4.0 lehetőségeit több szakterületen is kihasználva. – Ennyire jól halad az automatizáció? – Lényegében igen, hiszen az előbb említett trendek kellően nagy hajtóerőt jelentettek a logisztikai fejlesztések területén is, ugyanis az ugrásszerűen megnövekedett igényeket minél rövidebb idő alatt, minél pontosabban kívánják kielégíteni a cégek. Mindehhez már „érintés nélküli” automatizációt, gépi munkaerőt szükséges bevetni. A pandémia alatt bevezetett óvintézkedések további következménye pedig az volt, hogy a napi gyakorlatban

2020-tól a cég igazgatótanácsának a tagja.

30 | FIGYELŐ 2021/18

F_30-32_siemens.indd 30

2021. 05. 03. 16:42

| CÉGVILÁG |

2021/18 FIGYELŐ | 31

F_30-32_siemens.indd 31

2021. 05. 03. 16:42

| CÉGVILÁG |

rekordsebességgel, két és fél hónap alatt átalakítani egy német gyárat, hogy abban a Siemens technológiai támogatása mellett elinduljon a koronavírus elleni vakcinák gyártása. De óriási potenciál van az elektromos hálózatok digitalizációjában is, főként, ahogy akár a napelemek révén egyre többen lesznek egyszerre fogyasztók és áramtermelők is. Ilyen hatékonyságnövelés hívta életre például a microgridet, a nagyobb épületek saját, önellátó energiarendszerét. A bécsi központunkban sikerrel működő rendszer iránt hazánkban több építőipari kivitelező érdeklődik. Mérnökként így abban hiszek, hogy a technológiai fejlesztések előremutatók. A történelemben a technológia előrehaladása az emberiség javát szolgálta. Ma már talán senkinek sem jutna eszébe lóvasúttal menni, amikor itt vannak, sőt akár egy telefonnal, percalapon bérelhetők is a környezetkímélő e-autók. – A magyar k+f-re büszkék vagyunk; de a mérnöki képzésben mely területeken vannak lemaradásaink? – A modern technológia kihívásainak megfelelő munkavállalók képzésének együtt kell haladnia, fejlődnie a technológiai változásokkal, a korszellemmel. Mi ezt elkezdtük a duális oktatással. Talán mondhatom, úttörők voltunk ezen a területen, és erre lehet építeni a következő oktatási „frissítést”. Az ipar 4.0 ugyanis tovább alakítja a munkaerőigényeket: a magas szinten kiképzett, egyetemet végzett mérnökök mellett szükség van a technológia egyes szegmenseit kiemelkedően ismerő, középiskolát abszolvált kékgallérosokra is. A két tudásszint harmonizálásának fontos céllá kell válnia. Amikor ugyanis a beruházási döntések gyorsan születnek, akkor a helyben azonnal elérhető és színvonalas oktatás elengedhetetlen, és nem lehet csak arra várni, hogy az egyes betelepülő vagy itt fejlesztő cégek nagy tömegben maguk képezzék ki a munkavállalóikat. – Hogyan változott a Siemens Zrt. stratégiája az elmúlt években? – A Siemens világában jelentős globális változások zajlottak az elmúlt esztendőkben, amelyek itthon is éreztették a hatásukat. Az átalakítások lényege, hogy az óriási anyahajóként dolgozó vállalat gyorsan mozgó naszádcsapattá alakult át. Magyarországon a cég különböző üzleti érdekeltségei önálló és jogilag jól elvá-

lasztható entitások. Ezek közül kiemelkedik például a közlekedés, az egészségügy. Nekünk, azaz a Siemens Zrt. számára a globális transzformáció egy agilis szervezettel történő munkavégzést és világos fókuszokat tett lehetővé. Kollégáimmal azon dolgozunk, hogy a hazai társaságok valóra váltsák az ipar 4.0 ígéretét, kiaknázzák az okos-infrastruktúrákban – így többek közt az okosépületekben – rejlő lehetőségeket. Részt veszünk a világvállalaton belüli k+f folyamatokban, az elektromos autók hajtásrendszereinek a tesztmegoldása terén. A küldetésünk nem változott: a Siemens 135 éve a modernizációt képviseli Magyarországon is, és a jövőt tekintve szintén ez a cél.

Azt gondolom, „new normal” lesz. – Mikorra várja a pandémia végét, a gazdaság visszatérését a normalitáshoz? – Ha elfogadjuk, hogy egy új szokás megrögződéséhez egy-három hónap szükséges, akkor mit jelenthet a normalitáshoz való visszatérés? Pár hónap után visszatérhetünk egy korábbi helyzetbe, de egy másfél éves periódus már többszörösen átírja a régmúlt mintáit. Azt gondolom, a „new normal” lesz a bevett hosszabb távon is. – Hogyan érintette a járvány a globális, az EU-s és a magyar Siemenset? – A pandémia elején hirtelen megtorpant a globális értékesítés, ami a számokban is éreztette hatását. Ettől függetlenül az év végén minden egyes kolléga számára Covid-bónuszt fizetett a vállalat. Hazai céges oldalról szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a profiltisztításnak köszönhetően olyan területekre tudtunk összpontosítani, amelyek válságállók. Mert például kevéssé érint a koronavírus gazdasági következménye egy gyárépítést, egy napelempark-

tervezést, -kialakítást, mint ahogy kismértékben hat egy e-jármű-töltési infrastruktúra kialakítására, egy hosszabb kifutású modernizációs projektre. A rendeléseinkben nagyobb szeletet nyert magának a digitális csatorna. Az industry mall „webshopunk” forgalma megugrott. Azon területé, ahol korábban jószerével lehetetlennek tűnt komplex gyártói megoldások széles körű értékesítése. A speciális, döntően ipari automatizációs képzéseket nyújtó Sitrain oktatási központunknál elindult az e-oktatás, holott itt egyetlen e-kurzusra sem volt igazán igény a járvány előtt. Előkészületeket természetesen tettünk már korábban is, de a végrehajtás váratott magára, amely így most felgyorsult. Mindeközben mi is éltünk a home office intézményével. A jövőben pedig az irodai és az otthoni munkavégzés fenntartható összehangolása a cél. – A Siemens Zrt. a top 200-as vállalati tabella előkelő helyét foglalja el. Tavalyelőtti pénzügyi beszámolója szerint 95,5 milliárd forint árbevételt ért el. Milyen szerepe volt a társaságnál, miért esett önre a választás? – A váltást hosszas előkészítő munka előzte meg. A kimunkált utódlási programnak, a nemzetközi háttérnek és több más szempontnak is köszönhetően esett rám a választás. Az üzleti eredmények kapcsán a folyamatos forgalomnövekedést említeném, amellyel együtt az általam irányított szervezet is jelentősen erősödött, valamint számos olyan projektet sikerült megvalósítani, amely meghatározta-meghatározza a cég növekedését. Támogatóm volt a vállalat korábbi elnökvezérigazgatója, Dale A. Martin is, aki az utódjaként tekintett rám. – Mi lesz az ön szerepe a következő években? – Arra kaptam mandátumot, hogy új fejezetbe vigyem a Siemens hazai csapatát, és a high-tech területén pozicionáljam a társaságot. Szeretném frissíteni a céges kultúrát, s még inkább a hozzáadott érték felé vinni a szervezetet, növelni a szolgáltatási színvonalat. Célunk, hogy megoldásainkkal összekössük a digitális és a valódi világot. HALASKA GÁBOR

32 | FIGYELŐ 2021/18

F_30-32_siemens.indd 32

2021. 05. 03. 16:42

JELENTŐSEN DRÁGULTAK A REKLÁMFELÜLETEK

| CÉGVILÁG |

FACEBOOK | Nagyjából harminc százalékkal nőtt a Facebook reklámfelületeinek a költsége, amely lassan eléri a pandémia előtti szintet. Elemzők szerint tovább drágulhat a hirdetés, de az Apple kísérletet tesz a piaci folyamatok megtörésére.

Nagyon könnyen hozzá lehetett szokni a járvány alatt az alacsony online hirdetési árakhoz. A Facebook ellenértékei például helyenként ötven százalékkal is zsugorodtak annak következtében, hogy a fogyasztói aktivitás ebben az időszakban minimálisra csökkent. Világszerte, így például Magyarországon is eltűntek a kiskereskedelemből az úgynevezett impulzusvásárlások (erre több élelmiszergyártó panaszkodott), így a hirdetők elhalasztották a reklámjaikat, vagy csak jóval személyesebb, üzenetszerű kampányokat indítottak. Ez önmagában visszafogta a hirdetési felületek árait.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ONLINE TAVASZ

Azonban március közepén már ismét 8 dolláros átlagos Facebook-CPM-et mértek a nagyobb ügynökségek. (A CPM az ezer megjelenés után fizetendő összeg – jelen esetben 2400 forint ezer ember idővonalán megjelenő hirdetésenként.) Megjegyzik, hogy iparáganként eltérő a drágulás; van, ahol 38 százalékosat regisztráltak. A piac az Egyesült Államokban tért magához, a tavalyi fekete péntek és a karácsonyi időszak törte meg a jeget. Azóta szinte töretlen a Facebook felületeinek a drágulása. Az előrejelzések szerint ráadásul a hirdetőknek egész éves növekedéssel kell szembenézniük. Ennek hatására nemcsak a legnagyobb közösségi portálnál ugrottak meg a hirdetési árak, hanem az összes online felületen. A do-

log pikantériája, hogy az egyszerre szeretett és gyűlölt Facebook még csak nem is a legnagyobb reklámbevételt mondhatja a magáénak e területen. Mindennek ellenére sok tekintetben diktálja a piaci folyamatokat.

AZ APPLE KÖZBESZÓL

Ennek igyekszik elejét venni az ugyancsak amerikai Apple konszern azzal, hogy előre jelezte: tetszik neki, hogy a Facebook akkor is gyűjt a felhasználóiról tartalomfogyasztási és egyéb adatokat, amikor épp nem használják a közösségi felületet. Ezt úgy kell érteni, hogy a telefonos Facebookapplikáció követi az emberek tartalomletöltését, vásárlási szokásait, kereséseit, az online szolgáltatások alkalmazását, és alkalmasint regisztrálja, merre járnak. Ebből az adathalmazból pedig következtetéseket von le, amelyeket a hirdetők számára elérhetővé tesz, hogy a reklámok célzottabbak legyenek. Az Apple, amely hasonlóan komoly profitorientált cég, egyfajta társadalmi felelősségvállalás mentén úgy határozott: lehetővé teszi az általa forgalmazott mobileszközökön a Facebook applikáció kikapcsolását (már amikor épp nem pörgeti a felhasználó az alkalmazást). Ez a frissítés a múlt héttől elérhető. A közösségi oldal nemtetszését fejezte ki a cupertinói társaság barátságtalan lépése

miatt, s megjegyezte, hogy pont az általuk létrehozott információhalmazok miatt juthatnak hozzá a felhasználók ingyenesen rengeteg tartalomhoz és szolgáltatáshoz. Ha nincsenek ilyen adatbázisok, a hirdetők nem tudnak elég hatékonyan reklámozni, vagyis egyes tartalmaikat fizetőssé kell tenniük annak érdekében, hogy kompenzálják a kisebb látogatottságot.

EGY PRÓBA

Mivel a kezdeményezés még nagyon friss, nem tudni pontosan, mennyien élnek majd az Apple fogyasztói közül a lehetőséggel. Az is jól látszódik, hogy mindez egyfajta kísérlet. Például jól lekövethető lesz, hogy a felhasználók mennyire szeretik vagy nem szeretik, ha egy mesterséges intelligencia minden lépésüket követi. Ha nagyon nem, akkor borulhat a bili, hiszen nemcsak a Facebook figyeli a telefonokon végrehajtott műveleteket, hanem egy sor más cég MI-je is. Ez azonban a jövő zenéje. Ebben az évben ennek biztosan nem lesz hatása az online reklámfelületek értékének alakulására. Mindenesetre a vállalatok már megkezdték a helyezkedést a kedvezményes árak utáni időszakra, ami az úgynevezett influencereket hozza majd helyzetbe, akik a követőik révén egy közepes reklámkampánynál olcsóbban ugyananynyi vagy még több elérést biztosítanak a cégeknek. HGY 2021/18 FIGYELŐ | 33

F_33_kozossegi_media.indd 33

2021. 05. 03. 16:46

| CÉGVILÁG |

ÉLET A ROMOK KÖZÖTT

A sajtót végigböngészve ma már kijelenthető, hogy a közéleti személyiségek inkább negatív hangot ütöttek meg az április 24-i terasznyitáskor kialakult fesztiválhangulat kapcsán. Ugyanakkor borítékolható volt, hogy a több mint öt hónapos bezártság utáni „teraszszabadság” úgy vonzza majd a közönséget, mint a kertben kirakott cukorszirup a méheket. A rosszalló megjegyzéseket néhány kósza vendéglős igyekezett simítani azzal, hogy a teraszokon nem, csak az utcákon voltak tömegjelenetek. A helyzet egészségügyi szemszögből semmilyen tekintetben sem védhető, ám teljesen mindegy, milyen időszakban nyitnak a teraszok, mindig lesznek negatív hangok – és erre jó ideig számítani is kell. Amíg a társadalom nem „tünetmentes” a Covid kapcsán, addig kockázatok rejlenek a közösségi programokban. Azt azonban mérlegelni kell, mi a jobb: a teljes bezárkózás és a gazdaság egyes szeleteinek az elhalása, vagy a kockázatok szem előtt tartása mellett a gazdasági

mechanizmusok fenntartása. Sajnos a vírus már eddig is nagyon komoly, sok esetben visszafordíthatatlan károkat okozott egyes GDP-termelő szegmensekben, amelyeket a járvány utáni időszakban vagy újra kell szervezni, vagy pótolni kell valami mással, hogy ismét stabil pályára álljon a növekedés.

VENDÉGLÁTÁS

Három részre érdemes osztani a hazai vendéglátóipart, méghozzá régiók szerint. Egyrészt van egy fővárosi és egy nem fővárosi, továbbá egy turisztikailag kiemelt terület (utóbbi főként a Balaton). Az egész éves jövedelemtermelés tekintetében a budapesti vendéglátóipar tekinthető a legerősebbnek (legalábbis eddig így volt), ezt követi a turisztika, ahol a jövedelmezőség jól körülírhatóan a nyári időszakra fókuszál,

azon belül is július második hetétől augusztus utolsó hetéig tart, s ezután jön a nem fővárosi övezet. A tavaly november 11-i zárás mindegyik zónát egyaránt mélyen érintette. A mostani nyitás kapcsán még nem látszik pontosan, hogy mely területek jönnek ki jobban a helyzetből. A helyzet ugyanis annak ellenére homályos, hogy a szabályok pontosan fogalmaznak annak kapcsán, ki nyithat ki és ki nem. A nem fővárosi vendéglátást jellemzően a helyi közösségek tartják el. Az idetartozó egységek a kapacitásaikat, az árukészleteiket úgy lőtték-lövik be, hogy azok elegendők legyenek a vonzáskörzetben lakók igényeinek a kielégítésére. Ez egy kényelmes gazdálkodást jelent; nem kell zsonglőrködni a többletrendeléssel vagy a többletgöngyöleggel és a pluszmunkaerővel, hiszen a fogyasztás kiszámítható – konstans erőforrások kellenek ide. A turisztikai terület ezzel szemben egész más gazdálkodást és mentalitást igényel. Egyrészt ez a szektor nagyon erősen függ az időjá-

FOTÓK: MÓRICZ-SABJÁN SIMON; VÖRÖS SZILÁRD

TERASZOK | Öt hónapos zárvatartás után április 24-én újranyithattak a vendéglátóhelyek teraszai, és várhatóan május legelső hetében, vagyis lapzártánkkor óvatosan megnyithatnak a beltéri vendéglátó- és turisztikai helyek is. Sokan egy ostrom utáni időszakhoz hasonlítják a piacot.

34 | FIGYELŐ 2021/18

F_34-36_nyitasi_reakciok.indd 34

2021. 05. 03. 16:46

| CÉGVILÁG |

rástól és az adott év fogyasztói magatartásától, ezért rendkívül rosszul számolható a szükséges kapacitás (az ehhez mért munkaerő), az árukészlet és a legkevesebb befektetéssel elérhető legnagyobb haszon. Másrészt rendkívül impulzusfüggő: éppen hol alakulnak ki helyi bulik, vagy hol lesznek közösségi rendezvények. A fővárosi vendéglátás mindehhez képest egy úgynevezett állatorvosi ló, hiszen a piacot javarészt a belső és a külső turizmus tartja el, illetve a hétvégi hazai vendégek. Itt nem elég előre gondolkodni, azonnal kell reagálni a helyzetekre, ami sok esetben a vendéglátós befektethető pénzén is múlik. A nyitás természetesen itt is jól jön, bizonyítja ezt április 24-e, de nem lesz mindig „újranyitási” nap, és ebben az évben a turizmus sem pörög fel a járvány előtti szintre, ami arra enged követ-

keztetni, hogy a piacon hirtelen túl sok hely lesz, amely ugyanabból a tortából szeretne szeletet magának, vagyis csak a fővárosi közösségekből tudnak a vendéglátósok hat-nyolc hónapon keresztül megélni – amivel sokaknak eddig nem kellett szembenézniük. Ez szinte lehetetlenné teszi a kapacitás-, az árukészletés a munkaerő-gazdálkodást, továbbá a szükséges befektetések kalkulációját.

MENNYI AZ ANNYI?

Az elmúlt 14 hónapban a vendéglátóhelyek az elvitelre rendezkedtek be, s a karantén utolsó heteinek az adatai is alátámasztják, hogy ez sok esetben elkezdett működni. A NAV online kasszás bevételi mérései szerint a nyitás előtti hetekben,

VENDÉGLŐZÁR 2020–2021 Időszak 2020. március 18-tól március 28-tól május 4-től és 18-tól június 18-tól szeptember 21-től november 11-től 2021. április 24. Forrás: Figyelő-gyűjtés

Korlátozás 15 óra, utána elvitel, házhoz szállítás elvitel, házhoz szállítás kerthelyiség, terasznyitás, védőtávolság asztaltársaságonként dolgozóknak maszk viselete zárt térben 23 órai zárás elvitel, házhoz szállítás terasznyitás

vagyis március 11. és április 9. között 37,4 százalékos növekedést regisztráltak a vendéglátóiparban. Ebből két dologra lehet következtetni. Egyrészt 2020-ban ebben az időszakban indult a bezárkózás és rendkívül alacsony volt a bázis, másrészt mostanra a vendéglátóhelyek beindították a házhoz szállítási vagy elviteles üzletágukat, amely a végére elkezdett működni. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy ebben az időszakban volt a húsvét is, ami nyilvánvalóan megdobta a házhoz szállítás iránti keresletet. (Nem mellesleg a gyorséttermek például nem „térdeltek” le, mindegyik nagyon gyorsan reagált a helyzetre, és szemmel láthatóan jóval kevesebb veszteséget kellett elkönyvelniük a pandémiás időszakban, mint a hagyományos vendéglátóiparnak.) A terasznyitás azonban az eltelt öt hónaphoz képest merőben más helyzetet teremt. Egyrészt újra visszaterelődik a vendéglátóhelyekre az italfogyasztás jelentősebb része, másrészt olyan gépeket is be kell indítaniuk a helyeknek, amelyek rezsiköltsége havi szinten akár a milliós nagyságrendet is elérheti. Ezeknek a működtetése csak akkor éri meg, ha van pörgés. Ez pedig, ha valamikor, most igazán kiszámíthatatlan. Az italforgalom természetesen fejtörést okoz, két okból is. A megfelelő mennyiség beszerzése komoly befektetést igényel, hiszen egyelőre nincs cash flow, a vendéglátósoknak a legtöbb esetben zsebből előre be kell tolniuk a pénzt a 2021/18 FIGYELŐ | 35

F_34-36_nyitasi_reakciok.indd 35

2021. 05. 03. 16:46

| CÉGVILÁG |

tékonyan forgassa meg, hogy a későbbiekben ismét alap képződjön a jövőbeli fejlesztésekre, növekedésre. Praktikusan: minden hónapban annyi pénzt szabad visszaforgatni a boltba, amely a megélhetéshez és némi nyereséghez elegendő bevételt hoz. Ezzel helyreállítható a likviditás, a cash flow, és nyugodt üzletmenet mellett lassan újra felépíthetők a tartalékok. Ez persze nem a magas színvonalat támogatja, de a romokon újraindítani az életet egyelőre így lehet.

rendszerbe. Az összeg helyenként több millió forint is lehet havi szinten. Most látszik igazán, hogy a vendéglátóhelyek kínálatából mennyire hiányzott eddig az ital. (A kiskereskedelemnek jól jött, de a NAV adatai egyértelműen azt mutatják: ha nincs vendéglátás, az alkohol sem pörög.) Az ugyanis hosszú eltarthatósági idejű, gyorsan forog, és viszonylag nagy rajta a haszon. Az itallal például remekül lehetett keresztfinanszírozni az ételforgalmat, amely itthon a vendéglátóhelyek átlagában nem tartozik a legnyereségesebb területek közé. A másik probléma az alkohollal, hogy sok gyártó (például Csehországban) egész egyszerűen leállt, és nem látják el az üzleteket itallal – ez nem csak nálunk, máshol is gondot okoz. Most nekik is újra kell indulniuk. Mindent összevetve a nyitás önmagában nem oldja meg az ágazat problémáit, hiszen egy olyan köztes intervallumban kell elkezdeni üzemelni, melynek kapcsán a korábbi, Covid-mentes időszakokban is két-három hónapos előre tervezés volt szükséges. A jelenlegi problémákat az idő és a piac tudja csak orvo-

solni, illetve ahogy néhány vendéglátós fogalmaz: a kormányzatnak kellene egy kis készpénzt a rendszerbe pumpálnia. A nem budapesti vendéglátós területeket kivéve most szinte mindenkinek egyfajta balatoni gondolkodást kell követnie, vagyis szezonális időszakra szükséges készülnie. Nem a várható igényekre szükséges fókuszálnia, hanem arra, hogy a rendelkezésére álló pénzeszközöket ha-

SZÁLLODAI NYITÁS Lapzártánk pillanatában nem lehetett tudni, hogy az idegenforgalmi nyitás pontosan mikorra tehető, hiszen április végén még arról volt szó, hogy a négymilliomodik oltás elérésének a pillanatában lehet elgondolkodni az újabb fázison. A kormányzati szándék, hogy előbb az éttermek pörögjenek fel, tehát a zárt terek is megnyissanak, majd a jeggyel látogatható rendezvények, előadások, azután a szállodák. Az is nyilvánvaló, hogy első körben a nem budapesti hotelek profitálhatnak a döntésből, hiszen egyelőre csak korlátozásokkal lehet a legtöbb országból hazánk területére lépni, továbbá a világ más államai még jelentősen elmaradnak a magyar átoltottsági szinttől. Így a főváros turizmusa egyelőre őrlángon üzemel.

Nehéz pontosan megbecsülni, mennyi pénz égett el a 2020–21-es vendéglátói és turisztikai pauza alatt, hiszen ez egyfajta impulzusszolgáltatás, amely nagyban függ egy jól irányzott termékmarketingtől, egy jól alakuló időjárástól, továbbá egy-két jól sikerült fesztiváltól. Az azonban számolható, hogy mekkora forgalom-visszaesés alakult ki a pandémiás időszakban. Tavaly hatalmasat bukott a piac, úgy, hogy mindenki hurráoptimista volt a januári adatokat tekintve. A múlt esztendő első két hónapjában még 7, illetve 10 százalékkal bővült a szektor, majd márciusban és áprilisban jött a hideg zuhany. Előbbi hónapban 43, utóbbiban 76 százalékos mínuszt szenvedett el a vendéglátás. A KSH adatai szerint ez év januárjában és februárjában 48, illetve 50 százalékkal esett vissza a forgalom 2020 azonos időszakához képest – persze még viszonylag magas bázishoz viszonyítva. A blokkk.com kiskereskedelmi szakportál a rendelkezésre álló adatokból megbecsülte a várható piaci növekedést. E szerint márciusban már 8 százalékos erősödés volt tapasztalható (nyilván az online kasszák adatai alapján és a KSH tavalyi alacsony bázisából következtetve), míg a site az áprilist már 50 százalékos pluszra teszi. Mindez vigasztaló adat, de örömre senkinek sincs oka. Ugyanis 2019-hez képest a teljes vendéglátás az első negyedévben átlagosan bőven 40 százalék feletti mínusszal teljesített, míg 2019 áprilisához viszonyítva 63 százalékos zuhanás mutatkozik most. E számokat alapul véve hosszú idő telik még el, míg a vendéglátás újra visszatér a pandémia előtti szintre. Nyilvánvalóan sokat dob majd a helyzeten, ha az EU területe ismét korlátozások nélkül átjárható, de a fent említett okok miatt a növekedés lassú és izzasztó lesz. HŐNYI GYULA

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

MENNYIT BUKTAK?

36 | FIGYELŐ 2021/18

F_34-36_nyitasi_reakciok.indd 36

2021. 05. 03. 16:46

CSBO_Otthonteremtes-2_200x292.indd 1 F_37_otthonteremtes-hirdi.indd 37

2021. 05. 04. 03. 26. 16:47 13:31 2021.

| CÉGVILÁG |

NYITÁSI ZŰRZAVAR, DE LESZ VALAHOGY ZENEIPAR | A tervezés megy „ezerrel”, ám a helyzet még nem alkalmas arra, hogy közép- és hosszabb távú stratégiát dolgozzon ki a zeneipar. Minden a járványtól és a környező országok átoltottságától függ.

Néhány napja jött a körlevél a Music Hungary Szövetség tagjainak, amelyben állásfoglalást kérnek tőlük, hogyan értelmezik a kormányzati kommunikációban elhangzott négymilliós átoltottsági számból eredő nyitást. Továbbá arra kíváncsiak, hogy a szakma miként látja a nyitási lehetőségeket. Egy tőmondatban összefoglalható a válasz: nem túl rózsásan. Az egyik kiadó vezetője egyfelől üdvözölte az intézkedést, másfelől viszont azonnal leszögezte, hogy semmi sem annyira egyszerű, mint amilyennek látszik. Gyorsan hozott is egy példát a saját környezetéből. Az egyik zenekarának a billentyűse szlovákiai magyar származású. A szlovák oltási ütem jelen pillanatban messze elmarad a magyartól, így nehéz megsaccolni, hogy a billentyűs mikor léphet fel itthon. Ez azért fontos, mert a zeneipartól most azt várják, hogy előzetesen becsülje meg: a fellépők és az őket kísérők mikor és milyen időszakban kaphatják meg a védettségi igazolásukat, s ennek megfelelően mikor léphetnek fel közösségi rendezvényeken. A szakember elmondása szerint javarészt huszonévesekről van szó. Csak néhány esetben tudja biztosra, hogy a fellépője megkapta a védettségi igazolást. Hozzátette persze: a helyzet hetente vagy akár naponta gyökeresen változik.

TERVEZÉS

Ám a helyzet ma úgy áll, hogy per pillanat nem lehet tervezni, hiszen van, aki holnap és van, aki egy hónap múlva kapja csak meg az oltást s ennek megfelelő ütemben a védettségi igazolványt. Attól számítva egy-három héten belül fogható hadra, de ebben az iparágban hozomra senki sem dolgozik, így van ez az oltásoknál is. Magyarán: kiadó legyen a talpán, aki képes

nyugodtan betervezni egy májusi vagy június eleji eseményt. Ráadásul ez még csak a kisebb probléma. A nagyobb rendezvények egyaránt nagyban függnek a belföldi és a külföldi turizmus alakulásától. Ez nem elsősorban a zeneipar problémája, hanem a rendezvényszervezésé, de ebből a szempontból a két ágazat szimbiózisban él. E tekintetben némi torzítást mutatnak a hazai átoltottsági adatok, ugyanis hiába az itthoni biztonság, ha más országokban csak a nyár közepére, végére érik el azt a szintet, amelyet Magyarország május végére. Tehát be lehet tervezni egy eseményt és lehet rá szervezni minőségi, drága előadókat, de ha nem lesz rentábilis, sokan fognak futni a pénzük után, vagy jó néhányan mondják le a rendezvényt.

DILEMMÁK

Ha van iparág, ahol szigorú előre tervezés zajlik, az a show-biznisz, hiszen a tartalom-, az élményszolgáltatás szoros határidőkkel működik. Továbbá az a rendezvény, amely nem képes megfelelő számú és minőségű közönséget szervezni, hosszú időre ki is írja magát a „forgatókönyvekből”. Vagyis vékony jégen lépked az, aki most magas színvonalú tartalmat szervez egy olyan eseményre, amelyről aztán kiderül, hogy mégsem hozza az elvárt fizetőképes közönséget. Ez alapvetően határozza meg a zenei, művészeti piacot. Nyitás ide, nyitás oda, sok olyan rendezvény lesz, amelyet végül lefújnak vagy pironkodva igyekeznek más időpontra halasztani. A piac képlékenységét jelzi, hogy például a Volt Fesztivált és a Balaton Soundot már akkor lemondták, amikor szinte biztosra vehető volt, hogy májusra meglesz itthon az az átoltottsági szám, amely alapját képezi a gazdaság nyitásának. Hozzá kell

tenni, hogy ezeket az eseményeket csak magyar előadókkal megrendezni szinte felérne egy öngyilkossággal, hiszen néhány zenekaron kívül nincs olyan hazai produkció, amely egy fesztiválnyi közönséget képes lenne elszórakoztatni. A külföldiekkel pedig az a baj, hogy nem lesznek meg a magyar szabályoknak megfelelő védettségi igazolásaik a nyár derekán, végén. Hozzá kell tenni: az uniós szabályrendszer is csúszik, amelyhez Magyarország igazodhatna.

KÜLFÖLDI ELŐADÓK

A Koncert.hu-ra kattintva rögtön megakad a fogyasztó szeme a június 18-ra tervezett Bonnie Tyler-koncerten amely vélhetőleg az egyik blockbuster eseménye lehet a nyárelőnek. A helyszíni 14 ezer, az elővételben váltott 12 ezer forintos jegy árából arra lehet következtetni: a szervezők komolyan gondolják, hogy felléptetik a hatvan pluszos előadót, de több szervező is arra hívta fel a figyelmünket, hogy egyáltalán nem lenne meglepve, ha ezt a dátumot is tovább tolná a produkció, ugyanis jelen állás szerint meglehetősen szigorú szabályok vonatkoznak a hasonló horderejű rendezvényekre, amelyek egyáltalán nem támogatják a közönség nagy létszámát. Ennek megfelelően nyilvánvaló, hogy az említett sztár szintjén senki sem szeretne belefutni egy néhány tucat rajongó előtt megszervezett eseménybe, ugyanis az sem az előadó imázsához, sem pedig a produkció üzletpolitikájához nem passzolna. Külföldi fellépőhöz egyébként a pandémia előtt nagyon könnyedén hozzá lehetett jutni, hiszen a promóterek jellemzően kiajánlják a produkciókat abban az esetben, ha van fix lekötött időpont a régióban, s az eseményből van bevétel. Az előadók pedig az oda- vagy visszafelé vezető úton beugranak a környező rendezvényekre lenyomni egy haknit. Így 5-10

38 | FIGYELŐ 2021/18

F_38-39_koncert.indd 38

2021. 05. 03. 16:47

| CÉGVILÁG |

BOLDOGABB IDŐK. JEGYVÁSÁRLÁS ELŐTT MINDEN ESEMÉNYRŐL ÉRDEMES TÁJÉKOZÓDNI

ezer euróért meglehetősen nagy sztárokat is el lehet hozni Magyarországra. Most azonban szerte Európában nincs olyan hely, ahol az események annyira nyitottak lennének, hogy képesek legyenek eltartani egy 20-30 ezer eurós nemzetközi produkciót, így nem mellesleg itthonra sem jutnak olyan sztárok, akik meg tudnak tölteni egy falunapot.

FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS, MTI

KONCERTEK

Amúgy meglehetősen sok koncertet kínál az említett honlap, bár érdemes előbb tájékozódni a programokról, hiszen például Koncz Zsuzsa produkciója tekintetében éppen szünetel a jegyvásárlás, Demjén Ferenc műsora kapcsán viszont nem. A szakértők felhívják a figyelmet: minden jegyvásárlás előtt érdemes megnézni a Facebookon, hogy van-e az eseménynek bejegyzett programja. Ha van, az már egy támpont lehet, illetve online lehet követni,

hogy áll a rendezvény státusza, továbbá azt is ki lehet következtetni, hogy mennyien érdeklődnek iránta. Vagyis rendezvénytervek vannak bőven, kérdés azonban, ki milyen intenzitással szervezkedik. Ezek az események ugyanis nem szociális, hanem kőkeményen profitalapon működnek. Nyilvánvaló, hogy a művészek a gázsiért a legjobb formájukat hozzák, de például az említett két sztár nem olcsó. Ha az esemény nem tudja hozni az elvárt nézőszámot, akkor a rentabilitás nem biztosított, a szervező pedig egyáltalán nem biztos, hogy lenyeli a veszteséget. Inkább eláll a műsortól.

SZÍNHÁZAK

szezonnak. A pandémia miatt nem tudtak próbálni, nincsenek új darabok, nincsenek premierek, és a régi darabok is csak fásultan mennek. Vagyis nekik elsősorban a szeptemberi szezonnyitóra kell készülniük, ahhoz viszont a nyár nem lesz elegendő. A jó hír azonban az, hogy a több hónapos kihagyás után a régi művek is újként hatnak majd a közönség számára, vagyis a legtöbb színház ezeket új köntösbe bújtatva igyekszik megjeleníteni, és borítékolható, hogy komoly sikerek lesznek. Persze ez indokolt is, hiszen a kultúrára fogékony nézőtömeg több hónapja nem került testközelbe a sztárokkal, vagyis a következő egy év azzal telik el, hogy újraélik az élményeket, tehát a pandémia után minden egyes sztármegmozdulást hosszú vastaps követhet. De ahhoz, hogy a piac mozgásban maradjon, el kell kezdeni a felkészülést. A zeneipar most tér magához. Például Ed Sheeran sikeres utcakoncertet adott Londonban egy tetőteraszról. Ezt ötvenezren nézték végig, és persze megindultak a stúdiómunkák, hogy az elkészült számok kiadása után legyen mit előadni a színpadokon is. De a szektor készül arra is, hogy a fizetőképes közönségnek kevesebb lesz az elkölthető jövedelme. Itthon az említett zeneipari szövetség abban látja a megoldást, hogy a kulturális rendezvények a jövőben 5 százalékos áfatartalommal működjenek, csakúgy, mint a vendéglátás vagy az újlakásértékesítés. Erre kerekasztal-beszélgetést is szerveznek Demeter Szilárddal (mint húzónévvel), de a helyzet az, hogy a vendéglátás sem adta át az áfát a közönségnek. Vélhetőleg a zeneipar is inkább lenyelné a költségcsökkenést. Nehéz lenne elképzelni, hogy egy kétmilliós fellépti díjas sztár az áfamérséklés után 1,9 milliós gázsit kérne. Ilyen összegek mellett a százezer forint legfeljebb egy-két segítő egyestés munkaköltségét fedezi. Ezen általában nem szokott múlni egy rendezvény. A szervezőknek viszont komoly pénzforrás lehet egy ilyen törvénymódosítás. Ha államilag támogatott készpénz nem is kerül a rendszerbe, legalább ennyi segítség juthat a piacnak 14 hónap nélkülözés után. HŐNYI GYULA

Nagyjából hasonló a helyzet a színházaknál is. Pont abban az időszakban éri őket a nyitási „stressz”, amikor épp vége lenne a 2021/18 FIGYELŐ | 39

F_38-39_koncert.indd 39

2021. 05. 03. 16:47

| CÉGVILÁG |

REGIONÁLIS TUDÁSKÖZPONTOT ÉPÍTENEK

STARTUPOK | Egymillió eurós befektetéssel egy olyan, automatikusan frissülő adatbázist fejlesztett a RocketShepherd, amely felfedezhetővé teszi, egyúttal összehasonlítja a kelet-közép-európai régió startupökoszisztémájának a szereplőit egy felületen. Emellett híreket, videókat, infógrafikákat, rendezvényeket, hasznos termékeket/ eszközöket nyújt egy helyen, hogy kaput nyisson a nemzetközi startupvilágra.

Sebastian Tamas – a hazai startupvilágban jól ismert nevén egyszerűen Sebi – 14 évig élt az Egyesült Államokban, Bostonban és New Yorkban, valamint 11 esztendeig Párizsban. A francia fővárosban befektetői tanácsadással foglalkozott befektetési bankoknál, majd New Yorkban dolgozott tőzsdei cégeknek, hedge fundoknak, magántőkealapoknak mint akkreditált alternatívbefektetés-elemző, angolszász szakkifejezéssel: Chartered Alternative Investment Analyst (CAIA). Azután 2017-ben visszaköltözött Budapestre, hogy segítse a Magyarországon újrainduló startup-ökoszisztémát a Magyar Nemzeti Kereskedőház által támogatott InnoTrade program vezetésével. E projekt több mint kétszáz hazai startupnak segített külpiacra jutni, ennek keretében nyolcvan fontos nemzetközi

40 | FIGYELŐ 2021/18

F_40-41_start_up_rocket.indd 40

2021. 05. 03. 16:48

| CÉGVILÁG |

E logika azért született, mert Sebastian Tamas meggyőződése, hogy egy befektető nem olyan startupba fektet, ahol nagy a siker valószínűsége, sokkal inkább olyan vállalkozásokba, ahol kicsi az egyes kockázatok fellépésének az esélye. Bármilyen furcsa, korábban nem elsősorban ilyen kockázati alapokon hasonlították össze a startupcégeket.

EREDMÉNYEK

SEBASTIAN TAMAS. A ROCKETSHEPHERD NEGYEDIK ÉVE SEGÍTI MEGSZERVEZNI A TÉRSÉG EGYIK LEGRANGOSABB STARTUPESEMÉNYÉT

programon (versenyeken, kiállításokon, egyéb eseményeken) vettek részt a kiválasztott cégek.

A HÁTTÉR

Sebastian Tamas a kapcsolatrendszerén keresztül számos vállalatra szabott B2B meetinget szervezett a stratégiailag fontos ágazati világrendezvények köré. Az InnoTrade program különlegessége az volt, hogy a társaságok maguk javasolhatták azokat a rendezvényeket, amelyeken részt szerettek volna venni. Ezután ezt egy szakmai zsűri elbírálta, tekintettel a projekt állapotára, valamint arra, hogy az adott eseményhez mennyire illik az innováció. A nyertes cégeket az InnoTrade – a szakmai és a kapcsolati háttér mellett – szállással és az utazási költségek átvállalásával támogatta. E pályázatok révén mélyebben feltérképezték és tanácsokkal, felkészüléssel segítették a hazai startup-ökoszisztémát, majd követték a vállalatok eredményeit. A tapasztalatok sokszor eltértek az amerikai startupsikertankönyvek receptjeitől. A RocketShepherd ugyanakkor negyedik éve segíti megszervezni térségünk egyik igen jelentős, angol nyelvű, sok ország kezdő és haladó innovátorait megmozgató startupeseményét, a Regional Startup and Innovation Day – Get in the Ring Budapestet. A rendezvény különlegessége, hogy egy bokszban zajlik, ahol a nagyvállalatok vezetői az igényeiket prezentálják. Erre válaszul egy retorikai párbajt vívnak a regionális startupok azzal a céllal, hogy meggyőzzék az adott céget: az ő megoldásuk a megfelelő innováció a szóban forgó kihívásra. Sebi a rendezvény ceremóniamestere és az egyik fő szervezője a Hiventures Zrt.-vel, valamint a Startup Campusszal együtt.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

ERŐSSÉGEK

A projekt persze egyszerűbb célokkal indult. Tőketanácsadói múltja okán azért kezdett bele az alapító, hogy egy rizikóalapú összehasonlítást készítsen a hazai és a régiós startupokról. Ez azt jelenti, hogy minden létező információt, illetve webes metaadatot beszipkáznak társaságokról, méghozzá automatizált algoritmusokkal. Ezután a szofisztikált, két évig fejlesztett program ezen adatokat összeveti. Mégpedig sok szempont szerint tételesen a versenytársakkal, pontosabban a szektorbeli riválisokkal. Ebből pedig a mesterséges intelligencia egy mutatószámot – egy úgynevezett Sharpe ratiót – állít elő a startupoknak.

A RocketShepherd.com portál ez év januárjában indult el bétaverzióban, és fizetett reklámok nélkül eddig már több mint 200 előfizetőt gyűjtöttek össze, valamint leszerződtek a Deloittetal mint nemzetközi szakmai partnerrel. Ezek alapján lesz egy dedikált Deloitte Dashboard a RocketShepherdön belül, ahol jogi, könyvelési tanácsadást érhetnek el kedvezményesen a felhasználók. Közben több mint 300 eszköz/termék partnerrel is megállapodtak, akiknek a produktumai megjelennek a site-on, és a felhasználók egyedi kedvezményeket kaphatnak a szolgáltatásaikra a Collections nevű aloldalon. Ráadásul nem kevesebb mint 800 ezer globális startupot azonosítottak és követnek. A honlapon e nagy számból húszezret jelenítettek már meg eddig, elsősorban a mi térségünkből. A járvány valamelyest kapóra is jött, mert a startupokat még nagyobb digitális „mozgolódásra” sarkallta, azaz több és jobb online információkat gyűjthettek róluk a RocketShepherd algoritmusai. A fejlesztések folytatódnak. A mobilról elérhető oldal optimalizálásán túl rövidesen jön egy automatizált one pager és egy pitch deck generátor. Az előbbi az az egyoldalas bemutatkozó lap, oldal, pdf, amely „a startupok áttekinthető »önéletrajza«, kivonatos üzleti terve és befektetési igénye”; az utóbbi pedig egy olyan profi, pár perces prezentáció, amely meg tudja győzni a befektetőket, hogy érdemes az adott innovatív cégbe befektetni. Ezen túlmenően a budapesti Vespucci Partners tőkealap által nyújtott egymillió eurós invesztíció után most egy kétmillió eurós befektetési kört készítenek elő, hogy a későbbiekben a regionális kkv-kra is kiterjesszék az automatizált cégprofilfrissítéseiket. Emellett természetesen szélesítik a „látókörüket”, jellemzően helyi partnerek bevonásával a visegrádi országokból, továbbá az osztrák, a szlovén, a török és az egyiptomi startup-ökoszisztémákból. A RocketShepherd küldetése tehát a regionális startupökoszisztéma felzárkóztatása. Ennek egyik előfeltétele a helyi kihívások leküzdése. Például a pályázatalapú finanszírozási rendszert rugalmasabbá kell tenni, hogy ösztönözze a nemzetközi privát tőke bevonását. Az induló startupok jelentős információhiánnyal küszködnek a nemzetközi trendek, versenytársak, lehetőségek tekintetében, és ezért nem mernek globálisan terjeszkedni, ami a siker előfeltétele. Ennek legyűréséhez elengedhetetlen például valós nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett mentorok igénybevétele. A kihívások viszont üzleti lehetőséget jelentenek a RocketShepherd számára, hiszen pont egy „startupökoszisztéma-pásztori” szerepet igyekszik betölteni – véli Sebastian Tamas. Szerinte a versenytársaknál azért jobbak, mert részletesebb adatokat gyűjtenek, automatizált módon tartják frissen az adatbázist, ezen túlmenően pedig egy találkozási pontot is jelentenek, így egyfajta startuptudásközpontként is működnek. HG

2021/18 FIGYELŐ | 41

F_40-41_start_up_rocket.indd 41

2021. 05. 03. 16:48

| CÉGVILÁG |

BATA-JAKAB ZSÓFIA | A közös inkubációs dizájnprogram keretében több mint negyven egyedi, magas minőségű, innovatív, szériaérett termék született, amelyek között megtalálható az intelligens-önfenntartó kutyaház vagy a kézmozdulatokkal vezérelhető lámpa – fejtette ki a Figyelőnek adott interjújában a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója, megjegyezvén azt is: a dizájnipart szintén rosszul érintette a járvány, de mindenki megpróbált igazodni a kialakult helyzethez.

EGYÜTT A GYÁRTÓK ÉS A FORMATERVEZŐKd Magyarországon még kevés példa akad a gyártók és a formatervezők közötti projektmunkákra. Mennyire hozta össze őket az inkubációs program? – A Magyar Divat & Design Ügynökség Design LAB inkubációs programjának a kialakítását egy szakértői kerekasztal-beszélgetés előzte meg. Ennek folyamán az iparági szereplők kiemelték, hogy nagy igény mutatkozik olyan projektalapú kooperációkra, amelyek keretében a gyártók professzionalizmusa és a tervezők kreativitása ver42 | FIGYELŐ 2021/18

F_42-43_desing.indd 42

2021. 05. 03. 16:49

FOTÓ: HFDA

| CÉGVILÁG |

senyképes termékek formájában ölthet testet. Az ilyen eseti partnerségek még inkább felértékelődtek a világjárvány által előidézett gazdasági helyzetben. Hazánkban egyelőre kevés – ám annál jobb – példa van a gyártók és a formatervezők közötti projektmunkákra. Úgy gondolom, ez lehet az egyik kulcsa az itthoni színtéren való sikeres helytállásnak, ezért ügynökségünk kiemelt célja, hogy minél több szereplő éljen a kollaboráció lehetőségeivel. Az első Design LAB programra rekordszámú pályázat érkezett be, ami önmagában bizonyítja, hogy nagy szükség van az ilyen kezdeményezésekre. A kiválasztott hét gyártótervező eredményes társulása, valamint a kiváló termékek megmutatták, hogy az iparági szereplőknek érdemes nyitniuk egymás irányába, a jövőben pedig remélhetőleg önállóan is kezdeményeznek hasonló együttműködéseket. – Hányan pályáztak, s mi volt a tender anyagi tétje? – Olyan pályaműveket vártunk, amelyek innovatívak, versenyképesek és a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. A szériaérettség fontos szempont volt, hiszen ez képes igazi stabilitást nyújtani a gyártók és a tervezők számára. Tekintettel a megváltozott gazdasági helyzetre, a támogatási keret fedezte a projekttel összefüggésben az előállítás, a munkabér, a tervezői díj, az eszköz- és anyagbeszerzés, valamint egyéb területek finanszírozásának egy előre meghatározott részét. A gyártási folyamatot szakértők kíséretében, gyárlátogatások alkalmával követtük nyomon, így az előkészületektől kezdve a munkafolyamatokon át a végtermékké válásig minden fázist figyelemmel tudtunk kísérni. A gyártó-tervező párosok egy közösen átgondolt anyaggal jelentkezhettek, így a sikeres pályázáshoz elengedhetetlen volt a partneri kapcsolatok kialakítása. Ezt a kapcsolatteremtést egy online megtartott, Speed Dating nevű eseménnyel támogattuk, amelyen 14 gyártó és 18 formatervező vett részt, akik ötven rövid tárgyalás keretében mérték fel az együttműködésükben rejlő potenciált. Az egyeztetések meghozták a várt eredményt: a résztvevők felének már a meeting után határozott elképzelése volt arról, kivel kívánnak kollaborálni. Büszkék vagyunk arra, hogy mind a pályázatra, mind a kapcsolatépítő rendezvényre a vártnál nagyobb érdeklődés mutatkozott, közel ötven páros nyújtotta be jelentkezését. Az első eredményes program után az idén elin-

dul a második Design LAB, melynek keretében május 17-én ismét megrendezzük a múlt évben nagy sikerrel megvalósult Speed Dating eseményt, amelyre a gyártók április 26-ig, a tervezők pedig május 6-ig jelentkezhetnek. A regisztrációs anyagokat a honlapunkon részletezett módon a designlab@hfda.hu e-mailcímre várjuk. – Miként zsűrizték a beérkező munkákat? Kik vettek részt azok odaítélésében? – A beérkezett pályázatokat bírálóbizottság értékelte, amely olyan kiemelkedő szaktekintélyekből állt, mint a Magyar Formatervezési Tanács főtanácsosa, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület elnöke, a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség elnöke, továbbá a Red Dot díjas Co&Co Designcommunication ügyvezetője. A Design LAB program a VIA (Valorisation de l’Innovation dans l’Ameublement) francia dizájnintézet együttműködésével valósult meg, így ötödik bíraként a VIA elnöke véleményezte a pályaművek vizuális dokumentációját. Az értékeléskor a bírálóbizottság első körben megvizsgálta, hogy teljesülnek-e a támogatási keret elnyeréséhez szükséges előfeltételek, majd különböző kritériumok mentén pontozták a pályaműveket. A koncepcióknak számos szakmai követelménynek kellett megfelelniük: a sorozatgyárthatóság lehetőségét, a fenntarthatósági szempontokat, valamint a költség és az ütemterv relevanciáját is ellenőrizte a zsűri. Ezen túlmenően osztályozták a dizájnelképzelést, a formatervezési és a műszaki tervek mellett a vizuális megjelenést. A legeredményesebb pályázatot benyújtott gyártó-tervező párosok egy személyes egyeztetés folyamán mutatták be a termékfejlesztési koncepciójukat, s válaszoltak a zsűritagok esetleges kérdéseire. – A pályamunkák alapján mi, magyarok mennyire vagyunk kreatívak? – Több mint negyven egyedi, magas minőségű, innovatív, szériaérett termék született, amelyek között megtalálható az intelligens-önfenntartó kutyaház vagy a kézmozdulatokkal vezérelhető lámpa. Az

alkotások esetében kivétel nélkül megfigyelhető a funkcionalitás, az esztétika és az innováció kiváló ötvözése. Örömmel tapasztaltuk, hogy a megvalósítás során egyre nagyobb szerepet kapott a fenntarthatóság. A párosok újrahasznosított textilanyagokkal dolgoztak, kiemelten figyeltek a környezetvédelmi szempontokra. Ezek a magyar tervezésű és gyártású darabok bebizonyították, hogy hazánk alkotói még mindig Közép-Európa élmezőnyébe tartoznak. Ismerve a magyar formatervezők kreativitását és a nagy tapasztalattal felvértezett hazai gyártók szakértelmét, nem volt kérdés, hogy közösen világszínvonalú alkotásokat hoznak majd létre. Ezeket látva több iparági szakember is felajánlotta, hogy szívesen tartana workshopot a párosoknak, többek között a tőkebefektetés, a védjegyeztetés témájában, ezek kapcsán már folynak az egyeztetések. A programban részt vevő párosok munkáját méltatja az is, hogy a VIA felajánlotta: a termékeket bemutathatják a Paris Design Weeken, ami kivételes lehetőség a számukra. – Összességében mennyire vetette viszsza a koronavírus-járvány a hazai fejlesztéseket? – Egyrészről a dizájnipart is rosszul érintette a pandémia, amely számos kihívást eredményezett, de mindenki megpróbált igazodni a kialakult helyzethez, ennek köszönhetően pedig új megoldások és lehetőségek is napvilágot láttak a tervezők körében. Az előre történő tervezés viszont számos akadályba ütközött; ez megnehezítette az infrastrukturális fejlesztéseket, a gépek beszerzését, valamint a vállalkozásfejlesztést. A szakmai visszajelzések alapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elindította a Divat & design pályázatot, melynek célja, hogy a vállalkozások olyan beruházásokat tudjanak végrehajtani, amelyek hozzájárulnak az ágazat hosszú távú megerősödéséhez, munkahelymegtartó és jövedelemtermelő képességük megőrzéséhez. A sikeres együttműködésekhez pedig a Design LAB nyújt támogatást, így mindenkit arra biztatunk, hogy éljen a lehetőséggel és jelentkezzen június 13-ig a második inkubációs programra. SZAJLAI CSABA 2021/18 FIGYELŐ | 43

F_42-43_desing.indd 43

2021. 05. 03. 16:49

| SZEMÉLYI HÍREK |

DEUTSCHE TELEKOM

Őrffy Zsolt személyében új ügyvezető igazgató irányítja a Deutsche Telekom IT-Solutions (DT-ITS) pénzügyeit. A szakember 2010 óta tagja a DT-ITS csapatának, ahol 2016-tól controllingvezető. Több átfogó lokális és nemzetközi nagyprojektben vállalt vezető szerepet, például a tavalyi cégátalakításon is dolgozott, melynek részeként a vállalat nevet is váltott. Emellett a data science és az automatizálási kezdeményezések, valamint a pénzügyi tervezés és riportálás területén indított fontos fejlesztéseket. Az új pozíciót Ollárné Riedl Katalintól vette át, aki nemzetközi feladatkörben folytatja: a Deutsche Telekom IT GmbH finance-chapter controlling vice-president posztját tölti be.

GRAYLING

OPEL

Régi-új kommunikációs szakember került az Opelhez. Közel egyéves kihagyás után visszatér a márkához Dános András mint PRmenedzser. A vezető korábban 30 évet töltött már a cégnél. Tavaly az Év Magyar Autójának a zsűrije a verseny lebonyolításában nyújtott fáradhatatlan és alapos segítségéért neki ítélte Az év autós PR-szakembere elismerést. Dános az elsők között csatlakozott az Opel Magyarországhoz. Munkájával és tapasztalatával hozzájárult a márka hazai reputációjának erősítéséhez csakúgy, mint az autóipari fejlesztések lakossági körben való edukációjához. A szakember a PR-menedzseri posztot Sümegi Zsuzsannától veszi vissza, aki a jövőben a marketingfeladatokra összpontosít.

EMAG ÉS EDIGITAL

SZAUTER ZSOLT

DÁNOS ANDRÁS

Szauter Zsolt az eMAG és az Extreme Digital új marketingvezetője. A 34 éves szakember a vezetői tisztség betöltése előtt 15 évet dolgozott az IKEA külföldi és hazai leányvállalatainál. Elmondása szerint elsősorban az sarkallta a váltásra, hogy a pandémia alatt az online kereskedelem több évet ugrott előre a fejlettségben. Szauter egyik legfontosabb céljának azt tartja, hogy sikerüljön megtartaniuk azokat a felhasználókat, akik a járványhelyzetben próbálták ki először az internetes vásárlást. A visszatérő vevők arányának a növelésében meglátása szerint rendkívüli előnyt jelent az eMAG és az Extreme Digital egyesített kapacitása és hibrid működési modellje.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

PETER FECKÓ

Peter Feckót nevezte ki a Grayling networkingügynökség Kelet-Közép-Európáért felelős vezérigazgatójává. A szakember már több mint húsz éve aktív a kommunikációs szakmában. Kezdetben a szlovák üzleti médiában dolgozott újságíróként, mielőtt csatlakozott a vállalathoz, amely 2000-ben nyitotta meg az irodáját Pozsonyban. Fecko az elmúlt 12 évben a Grayling további kelet-közép-európai egységeit irányította többek között Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Bulgáriában, emellett stratégiai tanácsadást nyújtott a több piacon működő kulcsfontosságú ügyfeleknek.

ŐRFFY ZSOLT

44 | FIGYELŐ 2021/18

F_44_szemelyihirek.indd 44

2021. 05. 03. 16:49

| PÉNZ BESZÉL |

MÉG KÉT HÓNAP TÜRELEM

FOTÓ: GETTY IMAGES

MORATÓRIUM | A hatályos törvényi előírások szerint ez év június 30-án véget ér a fizetési moratórium. A mostani, nem hivatalos hírek alapján egyes társadalmi csoportoknak meghosszabbíthatják a hiteltörlesztések fizetési stopját, de ezt még semmilyen formában nem erősítették meg a kormány részéről. Ezúttal egy olyan összegzést próbáltunk összeállítani, amelyben részletezzük a moratórium elindításakor hozott intézkedéseket és annak későbbi hatásait. A kormány a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére 2020. március 18-án fizetési moratóriumot rendelt el a lakosság, a nem pénzügyi vállalatok, a pénzügyi vállalkozások adósságából eredő öszszes fizetési kötelezettségre 2020. december 31-ig. Ez alapján minden 2020. március 18-ig folyósított hiteltartozás törlesztését automatikusan, külön kérelem nélkül az év végéig felfüggesztették, az adósok azonban időközben dönthettek úgy, hogy folytatják a kölcsöneik visszafizetését. A fizetési stop miatt elmaradt kamattörlesztéseket nem engedték el, azokat az ügyfeleknek a moratórium lejáratát követően, a futamidő alatt évente egyenlő részletekben kell megfizetniük. Az előírások szerint a fizetendő törlesztőrészlet a fize-

tési stop lejárta után nem emelkedhet, ehelyett az ügyletek hátralévő futamideje hoszszabbodik meg. Az elhalasztott kamatfizetéseket sem a moratórium időszaka alatt, sem azt követően nem tőkésítik, így az adósok kedvező feltételek mellett hidalhatják át a likviditási nehézségeiket.

AZ ÜGYFELEKNEK KEDVEZTEK

A törlesztési moratórium megalkotásakor a magyar jogalkotók, ahol lehetett, minden esetben az ügyfeleknek kedveztek: így bevezették a rendszerben való automatikus részvételt, szemben a legtöbb országban alkalmazott kérelemalapú fize-

tési stoppal. A meg nem fizetett kamatot nem kellett tőkésíteni, azt a bankok gyakorlatilag nullaszázalékos, kamatmentes hitelként nyújtják a rendszerben részt vevő ügyfeleiknek. A többi országban a meg nem fizetett kamat hozzáadódik a tőkéhez, gyakorlatilag kamatos kamatként funkcionál, illetve van, ahol a moratórium alatt is kellett kamatot fizetniük az ügyfeleknek. A 2020. december 31-én lejárt, eredetileg 9 és fél hónapra meghirdetett fizetési moratóriumot változatlan feltételek mellett 2021. június 30-ig meghosszabbította a kormány. Így annak az időtartama hazánkban igazodott leginkább a járványéhoz: a nálunk lévő 15 hónapos moratóriummal szemben a legtöbb országban ezek 2021/18 FIGYELŐ | 45

F_45-47_moratorium.indd 45

2021. 05. 03. 16:50

| PÉNZ BESZÉL |

a programok nem tartottak tovább 12 hónapnál, azaz a harmadik hullám alatt már nem élhettek vele az ügyfelek. A Hitelintézeti Szemle idei márciusi számában megjelent egyik tanulmány a fizetési moratórium bevezetésének hazai tapasztalataival foglalkozott. A cikk szerint az igénybevételre vonatkozó első, 2020. májusi adatszolgáltatás alapján az első hónapokban a moratóriumra jogosult 2,7 millió lakossági banki ügyfél (adósokat és adóstársakat is beleértve) mintegy 60 százaléka, hozzávetőleg 1,6 millió adós élt a fizetési moratóriummal legalább egy hitele tekintetében. Az igénybe vevő ügyfelek száma az elmúlt időszakban sem változott jelentősen.

A CÉGEKNÉL TÖBB A KILÉPŐ

ratóriummal, a mikro-, kis- és közepes cégek ügyleteik több mint felében vették igénybe a moratóriumot az első időszakban, míg a nagyvállalatok körében 1015 százalékponttal alacsonyabb volt az igénybe vevői kör nagysága. Az 1 milliárd forint feletti hitelek esetén júniusban még 12, augusztusban pedig közel 10 százalékkal volt alacsonyabb a mora-

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA*

’16 ’17 ’18 ’19 ’20

*Adott év decemberében.

9351,4

8286,4

7447,5

6495,5

5935,0

8116,2

Nem pénzügyi vállalatok Milliárd forint

7108,9

6150,1

5811,6

Háztartások Milliárd forint

5736,7

A tavaly augusztusi adatok alapján a hitelintézeti szektorban a körülbelül másfél millió lakossági ügyfél mintegy 1,7 millió szerződés és 3700 milliárd forintot kitevő hitelállomány tekintetében élt a moratórium lehetőségével. A fizetési stopot a lakossági ügyfelek a legnagyobb arányban a jellemzően magasabb kamatozású, rövidebb futamidejű személyi kölcsönöknél vették igénybe. A moratóriumot mintegy 50 ezer vállalat használta ki, a fennálló hitelintézeti céges hitelállomány arányában ez mintegy 40 százalékot, 3700 milliárd forintnyi kölcsönt jelentett. A 2020. augusztusi összegzés alapján a nem hitelintézetekhez kapcsolódó, moratóriumban lévő hitelállomány nagyságrendileg mintegy 600 milliárd forintra rúghatott. A 2020 májusától augusztusig terjedő időszakban mintegy 10 százalékponttal csökkent a vállalati ügyfelek körében a fizetési stop igénybevétele. Ennek részben az lehetett az oka, hogy a koronavírus első hullámának lezárultával, a bizonytalanság csökkenése és az élénkülő kereslet következtében a vállalatok egy része a hiteleik újbóli törlesztése mellett dönthetett. A csökkenő igénybevétel ellenére a moratórium a becslések szerint mintegy 1100 milliárd forinttal, a 2019. évi GDP 2,3-2,4 százalékával javíthatta 2020 végéig a cégek likviditási helyzetét. A vállalati méret jelentősen hatott a fizetési stopban való részvételre, a nagyobb társaságok kisebb arányban éltek a mo-

’16 ’17 ’18 ’19 ’20 Forrás: MNB

tórium igénybevétele, mint az 1 milliárd forint alatti kölcsönöknél.

TARTALÉKOLNAK A BANKOK

A hitelintézetek 2020-ban már megkezdték a jövőbeli potenciális veszteségekre való felkészülést nagyobb összegű, portfóliószintű értékvesztés megképzésével. Magyarországon 2020 első 9 hónapja alatt 294 milliárd forint értékvesztés- és céltartalékképzésre került sor, míg ez 2019 hasonló időszaka alatt mindössze 30 milliárd forint volt. A fizetési stop tavaly augusztusi arányainak a hosszabbítás teljes, 6 hónapos időszakában való fennmaradását feltételezve az intézkedés hozzávetőleg 1100-1200 milliárd forint többletlikviditást hagyhat az igénybe vevő adósoknál. Becslések szerint a gazdaságban maradó többletlikviditásból a háztartások mintegy 420-460, a vállalatok pedig mintegy 680-740 milliárd forinttal részesednek. A fizetési moratórium így 2021-ben a 2019. évi GDP mintegy 2,3 százalékát kitevő összeget hagyhat a piaci szereplőknél.

46 | FIGYELŐ 2021/18

F_45-47_moratorium.indd 46

2021. 05. 03. 16:50

| PÉNZ BESZÉL |

külésre. A teljes vállalati hitelállományt nézve 2020 végén az OTP Bank portfóliójának 25 százaléka volt a fizetési stop hatálya alatt, és ebben 2021-ben sem volt jelentős változás.

FOTÓ: CATHERINE MACBRIDE, GETTY IMAGES

NINCS NAGY MOZGÁS

A Figyelő megkérdezett néhány nagyobb hitelintézetet a moratórium hatásairól. Az OTP Csoport egyes leányvállalatainál a fizetési stopok jelentős része már lejárt (Horvátországban, Romániában), illetve ahol 2021 elején hosszabbítása került sor – mint például Szerbiában –, az 5 százalék alatti részvétel mellett történt. Azokban az államokban, ahol nem volt ilyen intézkedés – vagy csak nagyon korlátozott mértékben, mint Oroszországban és Ukrajnában –, az ügyfelek 2020 harmadik negyedévétől újból elkezdték fizetni a törlesztéseket. Jelenleg Magyarországon a legmagasabb a moratóriumban lévő ügyfelek aránya. A bank jelenlegi vizsgálatai alapján a koronavírus-válság továbbra is csak egyes ágazatokat érintett jelentősebben, ezen ügyfelek viszont a moratóriumos kitettség kevesebb mint 10 százalékát adják. Az OTP a tavalyi év során átvizsgálta a belső átstrukturálási termékeit, így felkészült arra, hogy kezelni tudja a valós fizetési nehézséggel küzdő ügyfeleit és számukra testre szabott megoldást kínáljon. A bank válaszá-

ban kitért arra, hogy a fizetési stop lehetőségével Magyarországon nem csak azok a cégek éltek, amelyeknek visszaesett az árbevétele a járványhelyzetben. A tapasztalataik szerint a legtöbb érintett társaság még tudná fizetni a tartozását, és a vírus harmadik hulláma nyomán sem várható tömeges bedőlés. Az OTP Bank várakozásai szerint a moratóriumba belépett hitellel rendelkező vállalati ügyfeleknek kevesebb mint tíz százaléka kerülhet nehéz helyzetbe. A 2021es fizetési stop alatt az ügyfelek nagyobb része kilépett a moratóriumból. A hitelintézet felkészült arra, hogy az ügyfelek adósvédelmi eszközöket tudjanak igénybe venni a fizetési stop lejártával, ha továbbra is fizetési nehézségeik lesznek. A pénzintézet vezetői úgy gondolják, hogy egy esetleges moratóriumhosszabbításnál többen inkább a kölcsön fizetését választanák, tekintettel a várható gazdasági élén-

A Takarékbanknál kevesebben élnek a hiteltörlesztési moratóriummal, mint a tavalyi első szakaszban. A lakossági ügyfelek közül mintegy harmadával, a vállalatiaknál mintegy tíz százalékkal többen törlesztették az eredeti szerződésük szerint a kölcsönüket az idei első negyedévben, mint 2020 második negyedévében. Az idén márciusban a lakossági ügyfelek csaknem 45, a vállalati partnerek mintegy 60 százaléka volt moratóriumban. A Takarékbank azzal számol, hogy csupán kismértékben nő a nemteljesítő kölcsönök aránya 2021 júliusától. Ennek a fő oka, hogy a hitelintézet lakossági ügyfélkörében jelentős arányban van a stabil munkahelyű, valamint az olyan szakmákban dolgozó alkalmazotti kör, ahol a válság nem hatott túl erősen. Vállalati oldalon folyamatosan tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára már most keresik a lehetőségeket, és a válság nyomán bevezetett, államilag támogatott programokat is ajánlják számukra. A CIB Banknál és a CIB Lízingnél azon portfólióra vetítve, amelyre vonatkozik a moratórium, a lakossági ügyfelek 40, a vállalati ügyfelek 44, a lízinget igénybe vevők 32 százaléka jelenleg is részt vesz moratóriumban. A hitelintézetnél a decemberben életbe lépett jogszabályi rendelkezések hatására nem tapasztaltak jelentős mozgást, minimális számban léptek vissza a fizetési stopban azok, akik korábban már kiléptek. A Budapest Bank összegzése szerint a kisvállalati kölcsönök több mint kétharmada, lakossági oldalon a zártvégű hitelek fele, a vállalati kölcsönök harmada, lízing esetén pedig a negyede van a fizetési stop hatálya alatt. Az ügyfeleik zöménél arra számítanak, hogy a moratórium lejárata után folytatják a fizetést, de azon ágazatoknál, amelyek igencsak kitettek a pandémia okozta visszaesésnek, szükség lehet egyedi megoldásokra. TÓTH BALÁZS 2021/18 FIGYELŐ | 47

F_45-47_moratorium.indd 47

2021. 05. 03. 16:50

| PÉNZ BESZÉL |

HULLÁMOKBAN ÉRKEZŐ JÁRVÁNYHATÁSOK

PÉNZFORGALOM | Tisztán látszottak a hazai pénzforgalom tavalyi alakulásán a járvány nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatásai. A nyertes egyértelműen az online vásárlások területe volt, de nőtt a kártyás tranzakciók átlagos értéke is.

tású hitelkártyákkal lebonyolított tranzakciók viszont sokkal nagyobb mértékben estek vissza, mint a mérsékelt növekedést mutató betéti kártyás fizetések.

TÖBB ELEKTRONIKUS FIZETÉS

A járvány az átutalásos pénzforgalmat is nagy mértékben befolyásolta – állapította meg az MNB tanulmánya. Míg a lakosság és a vállalatok által egyaránt használt egyedi átutalások száma 2020-ban 3 százalékkal nőtt, addig a leginkább a vállalatokra jellemző csoportos átutalások (főleg bérfizetések, egyéb rendszeres

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A pandémia hatására az első (2020. március–június) és második (augusztus– december) veszélyhelyzet időszakát a járvány kezelése érdekében eltérő szerkezetű korlátozó, illetve a vírus által leginkább érintett szektorokat támogató intézkedések jellemezték – állapította meg az a tanulmány, amely a pénzforgalom tavalyi alakulásáról jelent meg a Magyar Nemzeti Bank honlapján. Ezekben az időszakokban a legtöbb fizetési mód forgalmá-

ban visszaesés volt, ez a legerőteljesebben a kis értékű készpénzes fizetéseket érintette, ugyanakkor gyakoribbá vált az elektronikus fizetési módok használata. Az utazásokkal kapcsolatos általános óvatosság és a bevezetett korlátozások miatt szintén szignifikáns visszaesés volt a külföldön személyesen lebonyolított fizetéseknél is. Ezzel szemben pénzforgalmi szempontból a járvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt, az internetes vásárlások értéke különösen belföldi viszonylatban a már korábban is jelentős bővülést számottevően meghaladva nőtt. A hazai kibocsá-

48 | FIGYELŐ 2021/18

F_48-49_penzforgalom.indd 48

2021. 05. 03. 16:51

| PÉNZ BESZÉL |

A BELFÖLDI KÁRTYÁS VÁSÁRLÁSOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA

&_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY X_¥_FQ­P 21 19 17 17 13

átutalások), a lakosság által használt csoportos beszedések (hiteltörlesztések, számlafizetések) és a Magyar Államkincstárnak küldött tranzakciók (főleg vállalatok adófizetése) száma 3–9 százalékkal csökkent. Az azonnali és napközbeni rendszerekben a kis összegű, 0–50 ezer forint közötti átutalások száma tavasz óta minden hónapban nagymértékben, 5-10 százalékkal meghaladta a 2019 azonos időszaki értéket. Ez alapján vélhetően a pandémiás helyzet következtében a korábbi kis értékű készpénzes tranzakciók egy része tartósan átcsatornázódhatott a 2020. március elején indult azonnali fizetési rendszerbe, ami az összes bank mindegyik ügyfelének folyamatosan elérhető azonnali fizetési szolgáltatást biztosít. A vásárlások – és ezen belül a kártyás fizetések egy része – az 5 ezer forint alatti sávból átcsoportosult a nagyobb értékű sávokba, vélhetően a vírus miatt megváltozott vásárlási szokások következtében. A PIN-kód nélküli érintéses fizetés limitjének MNB által kezdeményezett 15 ezer forintra való emelése, valamint a járvány első hulláma következtében megváltozott és azóta is fennálló fogyasztói szokások miatt a kártyás tranzakciók 91 százalékánál lehetett fizikai kapcsolat nélkül fizetni, ami közel 30 százalékponttal nagyobb lefedettséget jelent, mint az 5 ezer forintos limitnél lett volna. Ez a jegybank szakértői szerint hosszú távon is támogathatja az elektronikus fizetések használatát.

REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK

A készpénzes fizetések jelentősebb és a kártyás vásárlások mérsékeltebb visszaesése nyomán az elektronikus tranzakciók számának, valamint értékének aránya is számottevően emelkedett az online pénztárgépeken regisztrált fizetéseken belül: ez a növekedés áprilisban, májusban és decemberben különösen kiugró mértékű volt. Így éves szinten a vásárlások értékének már a 40 százaléka elektronikusan zajlott 2020-ban, és a darabszám alapján 5 százalékponttal, 22 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya, ami az online pénztárgép-adatbázis fennállása óta mérhető legnagyobb éves növekedés.

13 6

I.

II. III. 2019

IV.

I.

Forrás: MNB

–4 II. III. 2020

IV.

A KÁRTYÁS VÁSÁRLÁSOK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA*

Százalék

63

nyert eredményekkel. A válaszadók közel 40 százaléka jelezte, hogy a pandémia következtében a jövőben is gyakrabban fizet majd elektronikusan. A járvány idehaza az elmúlt évben kétirányú, egymással ellentétes hatást gyakorolt a készpénzkeresletre: az ugyanis jelentősen növekedett – különösen a pandémia hazai megjelenésének első hulláma alatt –, miközben a tranzakciós készpénzhasználat, azaz a készpénzes fizetések nagymértékben visszaestek. Ez a jelenség nem egyedülálló, szinte minden fejlett gazdaságú országra jellemző volt 2020-ban.

TARTÓSAK A TAVALYI TRENDEK 1

5

4

8

0–5 000 forint 10 001–15 000 forint 20 001–50 000 forint

19 5 001–10 000 forint 15 001–20 000 forint 50 001 forint és felette

*Értékhatár szerint, 2020. negyedik negyedév.

Forrás: MNB

Figyelemre méltó viszont, hogy a kártyás fizetések aránya Magyarországon belül területileg különböző mértékben emelkedett. Az első negyedévben 1 és 5 százalékpont közötti növekedés volt megfigyelhető az egyes térségekben, a legnagyobb bővülést mutató második három hónapban pedig 5 és 8 százalékpont között alakult az éves változás. Míg az első negyedévben a legnagyobb növekedés Budapesten jelentkezett, addig ez a többi negyedévben jellemzően Pest és Veszprém megyében volt megfigyelhető. A készpénzes fizetések aránya a kártyás vásárlások arányával ellentétes mértékben változott. Nyáron a kormányzati korlátozások feloldásával a cafeteria-rendszerben használatos SZÉP-kártyák forgalma minden hónapban nagymértékben meghaladta az előző évi értékeket, júliusban 100, augusztusban 50 százalékkal nőtt a SZÉPkártyák forgalma az előző év azonos időszakához képest. A 2020 őszén lebonyolított lakossági kérdőíves felmérés adatai alapján a járvány következtében egyre többen választják az elektronikus fizetést, ami összhangban van a különböző tranzakciós adatbázisokból

Az MNB tanulmánya szerint összességében elmondható, hogy a felhalmozási célú készpénzállomány dinamikus bővülésével párhuzamosan az elektronikus fizetésre való igényt felerősítette a járványügyi helyzet, az azonban csak hosszabb távon állapítható meg, hogy a megfigyelt növekedés mekkora része lesz tartós. Az elektronikus fizetések arányának további emelkedését valószínűsíti több tényező is: egyrészt 2021. január 1-jétől minden online pénztárgépnél való fizetésnél biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét is, ami több tízezer új üzletben teszi lehetővé a vásárlók számára, hogy a készpénz helyett elektronikus módot választhassanak. Másrészt a világon egyedül álló módon minden pénzforgalmi szereplőre kötelező részvételű, ezáltal az öszszes bank mindegyik ügyfele számára elérhető azonnali fizetés 2020. márciusi indulása óta a kártyás vásárlás mellett a legtöbb helyzetben az átutalás is valós alternatíváját jelentheti a készpénzes fizetésnek. 2020 negyedik negyedévében a bankok egy része már bevezette az azonnali fizetésre épülő szolgáltatását. Az idei esztendő során várhatóan egyre több hitelintézet és egyéb pénzforgalmi szolgáltató jelenik majd meg olyan fizetési szolgáltatásokkal, amelyek az azonnali fizetésre épülve mind magánszemélyeknek, mind vállalatoknak és kereskedőknek kényelmes, gyors és olcsó elektronikus fizetési megoldásokat nyújtanak. Ilyen például a kereskedő oldali QR-kódot generáló alkalmazás, amely a kártyaelfogadás mellett új alternatívája lehet az elektronikus fizetés elfogadásának – állapítja meg a tanulmány. BARÁT MIHÁLY 2021/18 FIGYELŐ | 49

F_48-49_penzforgalom.indd 49

2021. 05. 03. 16:51

| TŐZSDE |

OLDALAZÓ ÜZEMMÓDBAN RÉSZVÉNYPIAC | Kisebb mértékű csökkenéssel zárta az áprilisi hónapot a BUX, ám az év első harmada még így is 2,7 százalékos pluszt hozott a vezető magyar tőzsdeindexnél. Az elmúlt időszak sztárja egyértelműen a Masterplast volt, miközben a viszonylag nagy árfolyam-növekedést produkáló papírokat is inkább a közepes, illetve kisebb kapitalizációjú részvények között lehet találni.

Április első felében – több hónapos emelkedés után – megjött a korrekció a hazai börzén: csökkentek az árak a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a BUX összesen 1938 ponttal került lejjebb, azonban a hónap végére jórészt ledolgozta a veszteséget – áll a BÉT friss havi összefoglalójában. E szerint a főbb részvénypiacokon áprilisban is tovább tartott az előző hónapok jó hangulata,

az árak emelkedését rendszerint csak rövid korrekciók szakítják meg. A befektetők jelentős gazdasági növekedésre számítanak, miközben egyelőre a tőzsdéket éltető pénzbőség is megmarad, miután a jegybankok nem sietnek a rendkívüli eszközvásárlási programok mérséklésével.

NEM JÖTT JÓL A KONFLIKTUS

Térségünkben és így a hazai piacon is érezhető hatása volt az orosz–ukrán-, il-

letve orosz–NATO-viszony elmérgesedésének és a háborús veszély megjelenésének. Szerencsére az erőfitogtatást sem nélkülöző konfliktus mérséklődött, a háborús veszély gyakorlatilag elmúlt. Itthon a hónap végén megnőtt a befektetői optimizmus, a BUX jórész ledolgozta hónap eleji veszteségét.

50 | FIGYELŐ 2021/18

F_50-51_BET.indd 50

2021. 05. 03. 16:57

| TŐZSDE |

FOTÓ: GETTY IMAGES

A BUX ALAKULÁSA, 2021 Az index végül 43 183 ponton zárta a hónapot, ami 2,6 százalékos csökkenés az előző havi záráshoz képest. A hónap közepén látott 42 388 pontos érték is csak mérsékelt korrekciót jelent, hiszen a legutóbbi emelkedő trend november elején 32 ezer pontról indult. A BÉT összefoglalója szerint a legnagyobb forgalmat most is az OTP bonyolította, ezúttal azonban a bankpapír csak az összforgalom 45,8 százalékát adta, miközben árfolyama a hónap során 2 százalékkal erősödött. A forgalom egyaránt közel negyedét adta a Richter és a Mol, a gyógyszergyári részvény 5,9 százalékkal gyengült a hónap folyamán, az Mol pedig 7,4 százalékkal került lejjebb. Nagy forgalommal 23 százalékot emelkedett a Masterplast: 2,6 százalékos forgalmi részesedése felülmúlja a Magyar Telekomét, amely 1,4 száza-

45,0 44,5 44,0 43,5 43,0 42,5 42,0 41,5 41,0 40,5 40,0

Ezer pont

Forrás: BÉT

I.

II.

III.

IV.

lékkal részesedett az összforgalomból, 2 százalékos emelkedés mellett. A részvénypiac összforgalma 193 milliárd forintot tett ki, ami egy napra vetítve 9,6 milliárdot jelent. Ez kevesebb, mint az előző hónapok jellemzően 10 milliárd forint feletti értékei, ugyanakkor kedvező, hogy a visszaesés kis forgalom mellett következett be, ez az emelkedő trend erejét mutatja. A befektetési szolgáltatók közül a legnagyobb forgalmat a Wood bonyolította áprilisban 124,8 milliárdos értékben, a második helyre a Concorde került 88,3 milliárd forintos duplikált forgalommal, utána következik az Erste 76,7 milliárddal.

VEGYES MOZGÁSOK A NAGYOKNÁL

Ami az idei első négy hónap teljesítményét illeti, a BUX összességében 2,7 százalékos pluszban zárta az időszakot. A vezető részvények közül a Richternél alakult a legjobban 2021 első hónapja, hiszen 14,3 százalékkal, 8570 forintra emelkedett az árfolyam. A Magyar Telekom szintén nem teljesített rosszul, hiszen december vége és április utolsó napja között 380-ról 415 forintra emelkedett a távközlési papír kurzusa, ami 9,2 százalékos erősödés. Az OTP szempontjából kevésbé alakult jól az első négy hónap, bár a bankpapír még így is egy százalék közeli mértékben erősödött. A Mol viszont 5,5 százalékos mínuszt szedett össze ebben az időszakban, miután az árfolyama 2070 forinton zárta az áprilist.

A kisebb kapitalizációjú részvényeknél már jóval nagyobb kilengéseket hozott az év első harmada. A nagy nyertesnek egyértelműen az építőanyag- és egészségiparban érdekelt Masterplast tekinthető, amelynek az árfolyama az esztendő eddigi részében közel 56 százalékkal erősödött, és 3100 forinton fejezte be az áprilist. A vállalat részvényének kiugróan jó szereplése ugyanakkor egyáltalán nem meglepő. Egyrészt a cégcsoport az elmúlt hónapokban több jelentős beruházást is bejelentett, másrészt a februárban megjelent éves gyorsjelentésében is rekordévről számolt be. Figyelemre méltó, hogy a vállalat adózott eredménye a két és félszeresére nőtt 2020-ban, miközben a kilátások is nagyon kedvezők a társaságnál.

ELMARADTAK A NAGY ZUHANÁSOK

Meghatározó az energiaszektorban tevékenykedő Alteo részvényének első négyhavi teljesítménye is: a papír árfolyama 34,4 százalékkal, 1250 forintra emelkedett. A Duna House-é szintén a nyertesek közé tartozik a maga 18,8 százalékos árfolyam-emelkedésével, de jól szerepelt az elmúlt időszakban több fejlesztést bejelentő AutoWallis is, amelynek négy hónap alatt 17,6 százalékkal, 100 forintra emelkedett az árfolyama. Jelentősebb árfolyamcsökkenést viszonylag kevés tőzsdei cég volt kénytelen elkönyvelni az év első harmadában. Ezek közé tartozik a Rába, amelynél 14,3 százalékkal, 1300 forintra mérséklődött a kurzus, de az Opus árfolyama is bő 40 forinttal lejjebb, a 250es szint alá került. A következő hónapokra vonatkozóan ugyanakkor egyáltalán nem rosszak a kilátások: a javuló hazai és nemzetközi gazdasági környezet várhatóan a magyar részvénypiacnak is kedvez majd. B. M. T. 2021/18 FIGYELŐ | 51

F_50-51_BET.indd 51

2021. 05. 03. 16:57

| TŐZSDE | ITT VANNAK AZ ÚJ GENERÁCIÓS BEFEKTETŐK. A KÍNAI TECHSZEKTORNAK KAPÓRA JÖN AZ AMERIKAI TŐKEPIACI KÖRNYEZET

REKORDSZINTEN A KÍNAI RÉSZVÉNYELADÁSOK AZ USA-BAN

AMERIKAI TŐZSDÉK | A kínai vállalatok egyesült államokbeli részvénykibocsátásainak az értéke 440 százalékkal nőtt az idén.

JÓL JÖN AZ AMERIKAI TŐKE

6,0

6,8

A kivezetéssel járó kockázatot azonban vállalják a kínai cégek, mert szükségük van egyrészt az amerikai tőkére, másrészt a publicitásra. Egy egyesült államokbeli parketten való megjelenéssel ugyanis részvényelemzők és kereskedőházak garmadája kezd el foglalkozni a vállalattal, ami kiváló publicitást kínál. Jól jön nekik az is, hogy az amerikai börzék stabilabbak, mint a pekingi vagy a hongkongi, egy-egy tőkepiaci turbulencia kevésbé rázza meg az árfolyamokat.

Milliárd dollár Nyilvános részvénykibocsátás

1,6 0,9

0,2

0,1

0,2 0,7

1,2

1,4 0,3

0,5 0,4 0,1

1,7 0,1

1,5 1,8

0,1

0,1 0,6

0,1

1,7

2,4

3,8

Egyéb ügyletek

4,2

KÍNAI RÉSZVÉNYTRANZAKCIÓK &? &2*7.0&. 9ö?8) 0*3

1,7

A legnagyobb bevezetések közé tartozik az e-cigaretták gyártásával foglalkozó RLX Technology 1,4 milliárd dollár értékű és a Tuya nevű szoftvercég 947 milliós IPO-ja. Összesen több mint húsz kínai cég hajtott végre ilyen tranzakciót. A folyamat jól szemlélteti Washington és Peking ellentmondásos viszonyát. A távol-keleti óriás társaságainak szükségük van az amerikai tőkére, és a pártvezetés támogatja is az amerikai megjelenést – növelik befolyásukat az Egyesült Államok értékpapírpiacán. Az USA befektetői viszont a politikai ellenszél da-

1,9 2,3

TÖRÖLT PAPÍROK

engedélyezni kell az USA auditorainak a könyvekbe való betekintést. Márpedig ezt Peking – egyelőre legalábbis – kategorikusan tiltja.

cára a jelek szerint szívesen invesztálnak a hatalmas növekedési lehetőségek előtt álló kínai technológiai szektorba. A helyzetet az is bonyolítja, hogy az amerikai felügyelet árgus szemekkel figyeli az ázsiai cégeket. Az NYSE például az idén három kínai, állami befolyás alatt lévő telekommunikációs vállalatot törölt az értékpapírlistáról, azzal vádolva őket, hogy szorosan kötődnek a hadsereghez. Még több ázsiai részvény kerülhet ebbe a helyzetbe, miután az Egyesült Államok törvényhozása tavaly decemberben arról döntött, hogy kötelező jelleggel ki kell tiltani azokat a vállalkozásokat a tőzsdékről, amelyek nem hajlandók megfelelni az amerikai könyvelési szabályoknak. Esetükben az a legfontosabb, hogy

2,6

Összesen 11 milliárd dollár értékben hajtottak végre nyilvános részvénykibocsátásokat kínai vállalatok az idén az amerikai tőzsdéken, ami 440 százalékos növekedést jelez az előző év azonos időszakához képest. A tranzakciók – IPO és részvényre váltható kötvények piacra dobása – a New York-i börzén (NYSE), valamint a technológiai papírok legfontosabb piacán, a NASDAQ-on valósultak meg.

’00 ’01 ’02 ’03 ’04 ’05 ’06 ’07 ’08 ’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20 ’21* *Április 21-ig.

Forrás: Dealogic

52 | FIGYELŐ 2021/18

F_52-53_kinai_cegek.indd 52

2021. 05. 03. 16:52

| TŐZSDE |

A tőzsdei bevezetési boom hátterében az erős kínai gazdasági bővülés is áll. Az ázsiai óriás rekordszintű, az előző esztendőhöz viszonyítva 18 százalékos GDP-növekedésről számolt be az első negyedévben. Az idén az egész éves rekordgyarapodás sem lenne meglepetés. Az egyre erősödő belföldi kereslet vonzó a befektetők számára, akik így úgymond hazai pályán részesedhetnek a kínai fellendülés áldásos hatásaiból. A sanghaji és a sencseni részvénypiacok tavaly világverő hozamokat produkáltak, ez év elején azonban megtorpant az indexek emelkedése. Ezzel szemben az amerikai tőkepiacok továbbra is szárnyalnak, az S&P 500 az idén 10 százalékkal ugrott feljebb.

FOTÓ: OLIVIER DOULIERY, EUROPRESS/AFP

HAZAI KOCKÁZATOK

A Sanghajban és Sencsenben bevezetett részvények árfolyamának alakulását követő CSI 300 index ez évben több mint 5 százalékkal süllyedt a tavalyi 27 százalékos növekedés után; utóbbi a világ legjobban teljesítő nagy részvénypiacai közé emelte a kínai parketteket. Elemzői várakozások szerint a második negyedévben hasonló süllyedésre, kivárásra lehet számítani, miután a pekingi hatóságok igyekeznek visszafogni a kockázatos hitelkihelyezéseket – szűkítik a likviditást –, és a világ más részein is beindul a fel-

lendülés. Óvatosságra int az is, hogy a pártvezetés próbálja szorosabb gyeplőre fogni a technológiai szektor óriásait. Emlékezetes: Peking elkaszálta az Alibabacsoport pénzügyi leánya, az Ant Group 37 milliárd dollárosra tervezett amerikai tőzsdei bevezetését (Megkönnyebbülhetnek az Alibaba befektetői – Figyelő, 2021/16. szám). A kínai papírok javára válik, hogy az Egyesült Államok börzéin a vállalatok ér-

bevezetett kínai részvényeket mutatja – százszoros a P/E rátája. Ez már önmagában vonzó a kínai papírok számára egy börzére lépés szempontjából, és kedvező részvényértékesítési lehetőségeket kínál a már bevezetett társaságoknak. Közben persze a távol-keleti országban sem tétlenkednek, és igyekeznek hasznot húzni az ázsiai cégek tengerentúli sikereiből. Az USA-ban összesen körülbelül ezer milliárd dollár értékű kínai pa-

tékeltsége sokkal nagyobb. Az S&P 500 index kosarába tartozó cégek árfolyam/ nyereség (P/E) rátája 32, a kínai CSI 300 mutatónál ez az arány 19. A NASDAQ Golden Dragon indexének – ez az ott

pír forog, s az állam folyamatos nyomás alatt tartja őket, hogy hazai pályán is nagyobb mértékben legyenek jelen. Tavaly például a JD.com, az egyik legnagyobb e-kereskedelmi cég egy másodlagos részvénykibocsátást hajtott végre a hongkongi parketten. Ennek 4 milliárd dolláros értéke a múlt évben a második legnagyobb volt a világon. D. GY.

Az NYSE három kínai telekommunikációs vállalatot is törölt az idén.

2021/18 FIGYELŐ | 53

F_52-53_kinai_cegek.indd 53

2021. 05. 03. 16:52

| TŐZSDE |

A NAGY ESG-HULLÁM ÉS A „BŰNÖS” RÉSZVÉNYEK RÉSZVÉNYPIACOK | Az ESG-hullám átrajzolja a világ tőkepiacainak a befektetési térképét. Az emberi gyarlóságra alapozni azonban továbbra is kifizetődő lehet, feltéve, ha kiszabadulnak az emberek a karanténból.

Az ESG (Environmental, Social, Governance – társadalmilag felelős befektetések) jelenség kétségkívül a legerősebb piacvezérlő erő napjainkban. A befektetői csoportok szinte versenyeznek egymással, hogy ki veszi komolyabban. A vállalatok igyekeznek minél jobban megfelelni ezeknek a feltételrendszereknek, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha igyekeznének, mert meg kell felelni a befektetői elvárásoknak.

HOZAMELŐNY

A morális megfontolásokat félretéve azonban teljesen világos egy racionális érv is: az ESG-alapokba az elmúlt két évben 340 milliárd dollár tőke áramlott az ezt számontartó EPFR szerint, ami kétszer annyi, mint amennyi az összes

többi részvénybe való tőkebeáramlás. A piac tehát erős jelzést ad, hogy számára ez fontos. Jó példa erre a Volkswagen esete (lásd cikkünket a 60–61. oldalon). A VW áprilisi tréfaként közölte, hogy Voltswagenre kereszteli át magát, megmutatandó elkötelezettségét a villanyautók iránt. Az árfolyam 12 százalékkal emelkedett a hírre. A világon azonban nem csak ESG van, s részvénypiaci közhely, hogy válság idején a „bűnös” részvények (dohány, ital, szerencsejáték, fegyver) általában jobban teljesítenek. Frank Fabozzi, a New

York-i Egyetem közgazdásza egy 2008as elemzésében kiderítette: 1970 és 2007 között a „bűnös” papírok a vizsgált 21 ország közül 16-ban két számjegyű hozamot kínáltak. Ezt a befektetési normák által kevésbé kötött alapok szépen ki is használták, míg mások, például a nyugdíjalapok kénytelenek voltak elengedni. A hozamkülönbség egyik magyarázata, hogy mivel a „bűnös” részvények egyes befektetői kategóriák számára tiltottak, árfolyamuk nem tükrözi a cégek valós gazdasági teljesítményét – vagyis permanensen alulértékeltek. Ezekben az

54 | FIGYELŐ 2021/18

F_54-55_bunos_reszvenyek.indd 54

2021. 05. 03. 16:55

ILLUSZTRÁCIÓ: JACKIE NIAM, GETTY IMAGES

| TŐZSDE |

ágazatokban – egyfajta társadalmi „karantén” miatt – nagyobbak a piacra lépési költségek, vagyis hatékonyabban lehet távol tartani a konkurenciát a profittól. A helyzet azonban az elmúlt években megváltozott, vagy legalábbis úgy látszott, hogy változóban van. Az ESGrészvények gyakorlatilag egy az egyben követik a teljes részvénypiac teljesítményét. Az MSCI World ESG Leaders Index az elmúlt tíz év folyamán 164 százalékot emelkedett, ami lényegében megegyezik az MSCI World Index növekedésével. Egy a New York-i Egyetem által készített metaelemzés összesen kétszáz, 2015 óta az ESG-szektorról készített tanulmányt vizsgált meg, s azt találták, hogy többségük szerint a „társadalmilag felelős szemlélet” bevezetése javítja a nyereségességet. Ennek alapján Fabozzi is revideálni kényszerült korábbi álláspontját; 2017-es tanulmánya alapján a „bűnös” részvények hozamelőnye eltűnik, ha az eredményeket korrigáljuk például a cégek nagyságával.

AZ ESG-VÍZIÓ

Az ESG megjelenése olyan erős víziót hozott a piacra, amelynek nagyon nehéz ellenállni. Ennek köszönhető a techno-

lógiai részvények szárnyalása és a hagyományos energiaipar mélyrepülése. A befektetők számára nagyon vonzó, hogy egyszerre menthetik meg a bolygót és kereshetnek sokkal több pénzt ezzel. Így olyan anomáliák alakulnak ki, mint a Tesla esete; a cég a várható árbevétele ezerszeresén forog, miközben leszólják az ExxonMobil 6 százalékos osztalékhozamát.

általuk figyelt „zöldcégek” P/E mutatója átlagosan 24 ponttal emelkedett tavaly. Jó példa a dán Ørsted, a tengeri szélerőművek legnagyobb üzemeltetőinek egyike. Részvényeinek árfolyama három év alatt csaknem a háromszoro-

50 & 'Ď3 8 8 &? *8, 7 8?; 3>*0 40 30 20 2018. I. 3.=100 százalék 10 0 –10 –20 VICE* –30 ESG** –40 2018 2019

ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA

2020

2021

*AdvisorShares Vice ETF (VICE) (alkohol, dohány, szerencsejáték, éttermek, videojáték, e-sportok); **MSCI World ESG Leaders index +TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

Az ESG-vonat azonban megállíthatatlannak tűnik. Larry Fink, a BlackRock legendás alapítója például a közelmúltban „tektonikus mozgásokról” beszélt ezzel kapcsolatban – a piac a fenntartható (vagy annak gondolt) befektetések felé mozdul el. A BloombergNEF öszszesítése szerint a vállalatok, a kormányok és a háztartások tavaly összesen 500 milliárd dollár értékben költöttek megújuló energiára és elektromos hajtású járművekre. Vannak azonban olyanok, akik szerint az ESG-divat túlfűtötté vált. Patrick Pouyanné, a Total vezérigazgatója például a Financial Timesnak adott interjújában „őrült” árfolyamszintekről beszélt a megújulószektorban. Gordon Johnson, a GLJ Research vezérigazgatója szerint egy „zöldbuborék” kellős közepén vagyunk. „Minden egyes napenergiacég, amelyet figyelünk, egyre rosszabb számokat hoz, miközben részvényeik árfolyama akár a háromszorosára is nő” – mondta. Az S&P Global Clean Energy Index, amely harminc, a szektorba tartozó társaság árfolyamát összesíti, tavaly csaknem a duplájára nőtt. A Bloomberg szerint ez a vállalatok várható nyereségének 41-szeres értékét tükrözi. Öszszehasonlításképpen: az amerikai blue chip szektor tavaly a nyereség 16-szorosán, a várt profit 23-szorosán forgott. A Morgan Stanley elemzése alapján az

sára nőtt, miközben viszonylag szerény profitbővülésről számolt be. „Volt olyan időszak, úgy hét-nyolc éven keresztül, amikor minden befektetési alap birtokolt Apple-részvényt. Valami hasonló játszódik most le az olyan szolgáltatók piacán, mint az Ørsted” – áll a Credit Suisse egyik elemzésében.

ELŐZNEK A „BŰNÖSÖK”

Grafikonunk az MSCI World ESG Leaders Index és egy „bűnös” ETF árfolyam-alakulását mutatja. Nézőpont kérdése persze, hogy az utóbbiban szereplő e-játékokat bűnösnek tekintjük vagy sem, de az alkohol, a dohány, a szerencsejáték hagyományosan ide tartozik. Ezekre a papírokra azt szokás mondani, hogy a gazdasági kondícióktól, ciklusoktól függetlenül is hozzák a tőlük elvárt hozamot. A helyzet azonban érdekes módon az, hogy az ESGpapírok az elmúlt három évben felülteljesítettek a „bűnösökhöz” képest, viszont utóbbiak ez év elejétől, amikor már látszott valamennyire a fény az alagút végén a járványhelyzetben, beelőztek. Lehet, hogy mégis érdemes – befektetői szempontból – az emberi gyarlóságra alapozni, már ha az emberek kiszabadulnak a karanténból. D. GY.

2021/18 FIGYELŐ | 55

F_54-55_bunos_reszvenyek.indd 55

2021. 05. 03. 16:55

| GEOPOLITIKA |

ENGEDÉLYEZÉS | Berlin nagy erőkkel lobbizik Brüsszelben az orosz vakcina elfogadásáért. A járvánnyal összefüggő halálozási statisztikák megbízhatatlanok, a pandémiáról szóló híreket a hibrid hadviselés befolyásolja.

TOMBOL A VAKCINA-HIDEGHÁBORÚ

Moszkvai hivatalos források szerint a Szputnyik V-t a világ több mint hatvan országa már engedélyezte. Szűkebb környezetünkben Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Moldova hagyta jóvá az orosz vakcina alkalmazását. Viszont Brazília illetékes egészségügyi szerve-

zete, az Anvisa a minap visszatáncolt az engedélyezésétől, információhiányra és gyártási bizonytalanságokra panaszkodva. Ugyanakkor 14 szövetségi állam fellépett az oltóanyag importjáért.

A NÉMET LOBBI

A Szputnyik V-t és a kínai Sinopharm termékét nyugaton gyanakvással kezelik, s Magyarország kivételével egyetlen EU-

vagy NATO-tagállam sem olt vele. Szlovákiában a közelmúltban komoly belpolitikai válság robbant ki az orosz készítmény körül. Nem egyértelmű, hogy még érvényes-e a Pozsonyban kiadott ideiglenes alkalmazási engedélye. Csehországban a Szputnyik V-vel szemben elutasító magatartású Jan Blatný egészségügyi minisztert – alig fél évvel pozíciója elfoglalása után – leváltották. Ugyan a cseh

FOTÓK: ANDREAS GEBERT, JOACHIM HERRMANN, REUTERS

MERKEL-MASZKOS TÜNTETŐ STUTTGARTBAN. NÉMETORSZÁG 30 MILLIÓ OROSZ VAKCINÁT RENDELNE

56 | FIGYELŐ 2021/18

F_56-57_kinai_vakcina.indd 56

2021. 05. 04. 9:56

| GEOPOLITIKA |

kormányfő tagadta az összefüggést, de a liberálkonzervatív ellenzéki TOP 09 párt vezetője, Markéta Pekarová Adamová szerint Blatný menesztésének köze van az álláspontjához. Még nem látni pontosan az esetleges kapcsolatot a Moszkva és Nyugat-Európa közötti feszültség növekedése, a vakcinahelyzet és a V4-ek fent említett két tagjánál a kormányban fellépett komoly nézetkülönbségek, ottani miniszterek leváltása, pozíciócseréje között. Az USA-ban fel sem merült, hogy a kínai vagy az oroszországi oltóanyagokból importáljanak, az EU-ban pedig haboznak. Az öreg kontinenst egyfelől szorítja a fel-fellángoló járvány, másfelől a favorizált nyugati, részben európai gyárak túlterheltsége, túlvállalása, továbbá a „vakcinanacionalizmus”, a nemzeti érdekek érvényesítése. Emiatt is mérlegelik egyes uniós tagállamok az oroszországi import lehetőségét. A fő akadály, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még nem végezte el a Szputnyik V ellenőrzését, és erre belátható időn belül nem is látszik esély – legalábbis a médiajelentések szerint. Folyik a szervezeten belül a „rolling review” nevű, felgyorsított vizsgálat, és április végén Moszkvában járt az EMA delegációja. Michael Kretschmer (CDU) szászországi miniszterelnök optimista nyilatkozata szerint „hatalmas siker lenne, ha május végén valamiféle gyógyszerügynökségi állásfoglalás születne”. A politikus a múlt hónap végén Oroszország fővárosában Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel tárgyalt. Németország – mondotta – 30 millió Szputnyik V-adagot rendelne három hónapos (június–augusztus) folyamatos szállítással, de ennek feltétele az EMA-engedély megléte.

STATISZTIKAI KÁOSZ

Folyik a hibrid hadviselés a vakcinastatisztikák terén is. Az alapgond: a vírushelyzetet illetően nincs olyan nemzetközileg elfogadott, kidolgozott módszer, amelyet a táblázatkészítők egységesen követnének. Össze nem hasonlítható adatokat közölnek táblázatokba szedve. Lassan elérünk oda, hogy megvalósul a „dial a statistics” elv; a temérdek dokumentumból ki-ki meggyőződése, párt-, ideológiai szimpátiája alapján kiválasztja azt, amelyik passzol hozzá, és azt népszerűsíti.

KATASZTRÓFA INDIÁBAN

A dél-ázsiai szubkontinensen is súlyos kételyek merültek fel a hivatalos statisztikák megbízhatóságát illetően. A Deu-

A KORONAVÍRUST SZIMBOLIZÁLÓ JELMEZBE ÖLTÖZÖTT MANÖKENEK BERLINBEN. NINCS EGYSÉGES STATISZTIKA A JÁRVÁNYRÓL

VAKCINÁK ENGEDÉLYEZÉSE (MAGYARORSZÁGON ISMERT, ALKALMAZOTT KÉSZÍTMÉNYEK) Hány országban hagyták jóvá a használatot? Janssen Ad26.COV2.S Johnson & Johnson (USA) 41 Moderna mRNA-1273 Moderna (USA) 46 AstraZeneca AZD1222 AstraZeneca (Nagy-Britannia/Svédország) 92 Pfizer/BioNTech BNT162b2 Pfizer/BioNTech (USA/Németország) 83 Sinopharm BBIBP-CorV Sinopharm (Kína) 35 Szputnyik V Gamaleja (Oroszország) 63 Vakcina

Gyártó vállalat (ország)

Forrás: covid-19.trackvaccines.org

tsche Welle (DW) kiderítette: noha a hivatalos források is elképesztő számú, 2,24 millió új megbetegedést jelentettek április 18–25. között, a valós helyzet ennél rosszabb. A hatóságok kozmetikázzák a számokat – mondják indiai egészségügyi szakemberek. Nemhogy

lélegeztetőgép, de oxigén sincs elegendő, az emberek az utcán halnak meg. És az „adatkozmetikázás” más országokban is gyakorlat lehet – írja a DW. Tegyük hozzá: erősen kétséges, hogy Bangladesben, Szudánban, Szomáliában a Covidhalálozási arány (a koronavírus-betegségben elhunytak egymillió lakosra vetített száma) a magyarországinál harmincszor alacsonyabb lenne. D. P. 2021/18 FIGYELŐ | 57

F_56-57_kinai_vakcina.indd 57

2021. 05. 04. 9:56

| GEOPOLITIKA |

JOE BIDEN A KONGRESSZUSBAN. AKADOZIK AZ INFRASTRUKTÚRA-PROGAM

kibocsátó, de az amerikai egy főre jutó szén-dioxid-szennyezés a kínainak a két és félszerese.

Hagyomány az USA-ban a mindenkori elnök első száz napjának értékelése. Joe Biden számára ez az időszak belpolitikailag jobban sikerült a vártnál: a vírushelyzet ugrásszerűen javult, a beoltottak száma nagyot nőtt – és elindították a gazdasági helyreállítási programokat. Bár a mintegy 2000 milliárd dolláros infrastruktúra-felújítási projekttel (hidak, utak, közművek, energiaszolgáltatás, széles sávú internet stb.) nehézségek lehetnek – figyelmeztetnek az ellenzéki republikánusok. Az elnök elkötelezte magát a környezetszennyezés, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett. Az Egyesült Államok Kína után a második legnagyobb CO2-

MARADTAK A FESZÜLTSÉGEK

Biden külpolitikája kevésbé értékelhető kedvezően. Nem sikerült normalizálni a Pekinggel fennálló viszonyt (nem is nagyon törekedett rá a Fehér Ház új ura). Április végén, a száznapos évfordulón a kongresszusban tartott első beszédében az elnök kiemelten figyelmeztetett az ázsiai óriás támasztotta fenyegetésre. A Dél-kínai-tengeren, Tajvannál a két flotta vezetői farkasszemet néznek, az amerikai–kínai kereskedelmi háború tovább folyik, a csendes-óceáni térség kínai dominanciájára indított, Peking által irányított szabadkereskedelmi egyezménnyel (RCEP) szemben az amerikaiak eddig nem tudtak érdemi alternatívát felállítani. Az új adminisztráció ilyen irányban tett első kísérlete, a Quad (USA, India, Japán, Ausztrália) nem igazán sikeres, Japán máris ki-

felé kacsingat. A távol-keleti szigetország parlamentje rekordidő alatt jóváhagyta az RCEP-t, amelytől Tokió 2,7 százalékos GDP-meglódulást és több mint félmillió új munkahelyet remél. Ugyanígy kevés remény látszik a kínai Egy övezet, egy út (Új selyemút) program megállítására, egy ellenprojekt megteremtésére. Biden még elnöksége legelején bejelentette, hogy indítványozza a pekingi kezdeményezés ellensúlyozását, és hogy erről egyeztet a szövetségeseivel, beleértve az európaiakat is. Az új japán kormányfő, Szuga Josihide ez év áprilisában tett washingtoni látogatásán megállapodás született arról, hogy elsősorban a kínai high-tech dominanciát, Peking 5G-s technológiai előnyét próbálják megtörni, egyfajta „technológiai új selyemút” program elindításával. Ám az amerikai–japán erőfeszítésekre szánt néhány milliárd dolláros keret több nagyságrenddel marad el Kína projektjétől, amelynek már globálisan működő elemei vannak.

FOTÓK: MELINA MARA, EVELYN HOCKSTEIN, REUTERS

EDDIG EGY FÉKEZETT HABZÁSÚ TRUMP

BIDEN ELSŐ SZÁZ NAPJA Az új amerikai elnök belgazdasági programjai előkészület alatt állnak, külföldön azonban egyelőre a Trump által kijelölt vonalat viszi, sőt az oroszokkal szemben keményebb is a hozzáállás.

58 | FIGYELŐ 2021/18

F_58-59_Biden.indd 58

2021. 05. 03. 16:54

| GEOPOLITIKA |

Az Orosz Föderáció (OF) és az USA között az első száz napban tovább nőtt a feszültség politikai, gazdasági és katonai vonatkozásban egyaránt. A Feketetenger, Ukrajna térségében fokozódott az Oroszország és a NATO közötti, valamint az orosz–ukrán közvetlen katonai konfliktus kirobbanásának a veszélye. Biden felrótta Moszkvának az állítólagos 2020-as választási beavatkozást, a hekkertámadásokat, és újabb OF-et sújtó szankciócsomagot fogadtak el. „Még keményebben fogunk fellépni az amerikai politikai-gazdasági érdekeket sértő orosz– német energiaprojekt, az Északi Áramlat II. megvalósítása ellen” – ígérte az Egyesült Államok elnöke. Ugyanakkor telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és találkozást javasolt. Biden két globális témában lát lehetőséget a Kremllel való közös munkára: az atomfegyverleszerelésben, illetve a nukleárisfegyvertechnológia terjesztésének a megakadályozásában, továbbá a klímaváltozás elleni fellépésben. Az USA első számú vezetője nem változtatott a két nagyhatalom, Kína és az OF megítélésén, amely szerint Peking adott esetben partner is lehet (a szembenállás megőrzése mellett), míg Oroszország ellenfél. Ami Moszkvát illeti, Biden minapi kongresszusi beszédében valamelyest enyhítette a hangvételt, mondván: „Ha kölcsönösen érdekeltek vagyunk, akár együtt is működhetünk.” Szűkebb környezetünket, a Balkánt illetően április végén Washington és Brüsz-

szel visszautasította, hogy újrarajzolják a térképet, semmissé tegyék a daytoni folyamatot, a Jugoszlávia széthullása után az amerikaiak támogatásával kidolgozott 1995-ös egyezményt, Bosznia és Hercegovina (BiH) megalakulását, amelyet a minap egy bizonytalan forrású, de az EU vezetéséig eljutott nem hivatalos tanulmány megkérdőjelezett. Az elsősorban Szlovéniából származtatott dokumentum szerint erősödik a nyomás Nagy-Albánia létrehozására, Koszovó és esetleg Montenegró, Észak-Macedónia albánok lakta részeinek Albániához való csatlakozására. E szerint veszélyben lenne a BiH mint egységes föderatív állam fennmaradása is. A Nagy-Szerbia gondolat élénkülését jelzi, hogy megpendítik a Bosznia és Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság Szerbiához való csatlakozásának a lehetőségét. Ennek a folyamatnak komoly gazdasági kihatásai lehetnének mind Magyarországra, mind az EU-ra.

JAVULT AZ ÁTOLTOTTSÁG…

Ami a koronavírus elleni harcot illeti, az Egyesült Államok igen jelentős eredményeket ért el a Biden-adminisztráció alatt. „Elnökségem első száz napjában 220 millió állampolgárunkat oltották be az USAban” – összegezte Joe Biden. A Trumpkormányzás alatt, 2021. január 20-ig mintegy 16 millió adag oltóanyagot adtak be a jelentkezőknek. Az ország lakossága jelenleg körülbelül 331,4 millió fő – azaz a teljes népesség kétharmada legalább egy dózist megkapott. Jay Varkey, az Emory Egyetem infektológusa „nagyon meggyőzőnek” tartja az új elnök oltási tervét, a

helyi és a szövetségi állami szinten működő egészségügyi intézményeknek nyújtott pénzbeli támogatást. De „megdöbbentő különbségekről” beszélt az amerikai egészségügyben. Megjegyezte: az afroamerikaiak és a latinók esélyei arra, hogy a koronavírus-betegséget súlyos tünetekkel éljék túl (vagy belehaljanak), sokszorosan nagyobbak a fehér lakossággal összevetve. „Ennek nincs biológiai oka – de tükrözi a társadalomba szerkezetileg beépült rasszizmust, az esélyegyenlőség hiányát, amikor megfelelő orvosi ellátáshoz való jutásról beszélünk” – vélekedett a szakértő a Washington Postban.

…DE AZ OLTÁSI KEDV NEM

Ugyanakkor Biden is érzékelte a globális (legalábbis a fejlettebb országokra jellemző) problémát: már megkapta legalább az első adagot azok nagy része, akik oltatni akarták magukat. Az Egyesült Államok, miként a világ tekintélyes hányada, most azzal a súlyos dilemmával néz szembe, hogy a hűtőházak roskadoznak a bejövő vakcinától, de hajlandóság híján már nincs kit beoltani – s az egyébként vakcinázhatók, de a saját akaratukból beoltatlanok magukra és a társadalomra nézve egyaránt veszélyt jelentenek. Az amerikai elnök a kongresszusban felszólította a lakosokat: menjenek és oltassák be magukat, van elég készítmény. „Mindenki, aki idősebb 16 évnél, jogosult a vakcinára. Menjenek, oltakozzanak!” D. P.

TÜNTETŐK A FÖLD NAPJÁN WASHINGTONBAN. A NAGY ZÖLDPROGRAM MÉG VÁRAT MAGÁRA

2021/18 FIGYELŐ | 59

F_58-59_Biden.indd 59

2021. 05. 03. 16:54

| GEOPOLITIKA |

AKASZTJÁK A HÓHÉRT WOLFSBURGBAN AUTÓGYÁRAK BAJBAN | A csiphiány a vártnál is jobban sújtja az autógyárakat, sorra kénytelenek átmenetileg szüneteltetni a termelést. A Volkswagen-csoport vezetéséből távozik Bernd Osterloh, a hihetetlenül nagy befolyású szakszervezetis.

Közleményben kényszerült elnézést kérni a Volkswagen (VW) konszern egy áprilisi tréfa miatt. A társaság ugyanis közölte, hogy amerikai üzletágát átnevezi Voltswagenre annak érdekében, hogy promotálja újonnan piacra kerülő elektromos autóit. A hírről beszámolt a média, készpénznek vették a konkurencia vezetői, még a brókerházak elemzői is elismeréssel adóztak a wolfsburgi konszern villanyautók iránti elkötelezettségének. A VW tengerentúlon forgalmazott letéti igazolásai fel is szaladtak több mint 15 százalékot, majd a korrekció után 5-öt estek.

GLOBÁLIS GONDOK

Ha másra nem, hát arra jó volt az akció, hogy kissé felhajtsa az árfolyamot, és hogy egy kicsit elterelje a figyelmet a dízelbotrányról, no meg az autóipart egyre jobban sújtó előállítási problémákról. Wayne Griffiths, a VW spanyol brandje, a SEAT elnöke nemrég közölte, hogy a második negyedévben „jelentős kihívásokkal” kénytelenek szembenézni, még nagyobbakkal, mint az elsőben. A Volkswagen tavaly azt jósolta, hogy a globális csiphiány miatt január–márciusban százezer autóval kénytelen kevesebbet gyártani.

A helyzet a teljes szektorban súlyosnak látszik. A Ford két hete nagyjából egy tucat különböző üzemet zárt be időlegesen Észak-Amerikában és Európában, a Jaguar Land Rover brit gyárakban állította le a termelést. A Renault bejelentette, hogy nem tudja tartani a szállítási terveket, mert túl nagy a bizonytalanság a beszállítói láncoknál. A Daimler több mint 18 ezer németországi munkavállalójának csökkentette a munkaidejét, a BMW tulajdonában lévő Mini két brit üzemét kényszerült bezárni, de a bajor autógyár regensburgi üzemében, valamint a VW szlovákiai gyáraiban is akadozik a terme-

A VOLKSWAGEN ÁRFOLYAMA & +7&30+:79. 9ö?8) 3 250 230 210 190 170 150 130 110 90

Euró

I.

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

II.

III.

IV.

lés. A csipdráma már tavaly elkezdődött (Kereslet lenne, csip viszont nincs elég az autóiparban – Figyelő, 2021/5. szám), a globális ellátásra súlyos csapást mértek a texasi viharok és tüzek, valamint a japán Renesas-gyárban bekövetkezett tűzeset.

BELHARCOK WOLFSBURGBAN

Van azonban jó hír is a VW háza táján, legalábbis a menedzsment számára. A közelmúltban bejelentették, hogy távozik a vezetésből Bernd Osterloh, a cég munkavállalói érdekképviseletének a vezetője. A 64 éves, meglehetősen karakteres szakszervezetis 300 ezer dolgozó érdekeit képviselte az igazgatóságban. A német vállalati kultúrában a munkavállalói érdekképviseleteknek jelentős beleszólásuk van a döntésekbe. Különösen erős ez a VW-nél, ahol Osterloh a cégben nagytulajdonos Alsó-Szászországgal közösen meghatározó erőt képviselt. Az elmúlt években visszhangzott a sajtó Herbert Diess VW-vezérigazgató és Osterloh vitáitól, csak tavaly kettő ilyen is volt. A szakszervezeti vezető hevesen ellenezte, hogy a menedzsment 35 milliárd eurót költsön arra, hogy villanyautó-fejlesztéseivel versenyben maradjon az amerikai Teslával szemben, s azt is, hogy ennek érdekében agresszív költségcsökkentési programot hajtsanak végre. Kettejük konfliktusa személyes is volt. Osterloh sikeresen kényszerítette

60 | FIGYELŐ 2021/18

F_60-61_chip_hiany.indd 60

2021. 05. 03. 16:55

| GEOPOLITIKA |

BERND OSTERLOH, A VW BEFOLYÁSOS SZAKSZERVEZETISE. NEM TUDNI, MI ÁLL A VÁRATLAN LEMONDÁS MÖGÖTT

Diesst nyilvános bocsánatkérésre, miután a vezérigazgató azt állította, hogy a részvényesek és a munkavállalók képviselőiből álló felügyelőbizottság aláássa a cég hírnevét, mert gyártási bakikról és fejlesztési hibákról szóló jelentéseket szivárogtat ki a sajtónak. Elérte azt is, hogy a korábbi BMWfőnök Diess távozzon a konszernhez tartozó 12 márkanév legpatinásabb brandje, a VW éléről, s a helyére az a Ralf Brandstätter került, aki világéletében a vállalatnál dolgozott, és így jobb viszonyban van a szakszervezetekkel. Osterloh megakadályozta azt is, hogy tavaly decemberben meghosszabbítsák Diess 2023-ban lejáró szerződését.

zető távozása után a munkavállalók érdekei azért nem lesznek semmibe véve. Utódja, Daniela Cavallo – akit maga Osterloh választott ki – 18 éven keresztül volt a segítője. A közgazda-

sági végzettségű, fehérgalléros Cavallo lesz az első olyan irányítója a dolgozói érdekképviseletnek, aki nem a szerelőszalag mellől jön – s nem mellesleg az első női vezetője is. Közte és Diess között szintén borítékolható a konfliktus. A wolfsburgi gyárban 65 ezren dolgoznak, közülük 25 ezren közvetlenül a gyártásban. A többieknél folyamatos a nyomás a létszámcsökkentés irányába. Cavallo sikeresen akadályozta meg, hogy az üzemen belüli cateringeseket és a biztonsági őröket külsősökre cseréljék. A sajtót annak idején bejárta Diess beszólása, amikor közölte, hogy ezeknek a munkavállalóknak az érdekérvényesítő képessége vezet oda, hogy egy értekezletre egy kancsó kávé 60 euróba kerül. Osterloh jövőbeli szerepe viszont meglehetősen ellentmondásos, ugyanis az ő feladata lesz a MAN teherautógyárnál a VW története egyik legnagyobb elbocsátási hullámának a levezénylése. Tavaly, amikor a MAN vezetősége felbontotta a szakszervezetekkel kötött megállapodást és 9500 munkahelyet akart megszüntetni, Osterloh még az egész Volkswagen család elleni támadásnak nevezte az esetet. Most neki kell majd végrehajtania az elbocsátásokat. D. GY.

FOTÓ: FABIAN BIMMER, REUTERS; FIGYELŐ-ARCHÍV

A MÁSIK OLDALON

Ezek után szinte sokkolta a dolgozókat, amikor bejelentették, hogy Osterloh lemond, átmegy a „másik oldalra”, és a Traton humánerőforrás-igazgatója lesz. Ez a társaság a VW leányvállalata és a világ egyik legnagyobb teherautó-gyártója, alá tartozik például a MAN és a Scania, évente körülbelül 200 ezer járművet ad el és csaknem 100 ezer embernek ad munkát. A nagy hatalmú, befolyásos ve2021/18 FIGYELŐ | 61

F_60-61_chip_hiany.indd 61

2021. 05. 03. 16:55

| RÉGIÓ |

GYORSVASÚT | Pénzt hoz a házhoz a „kelet is, nyugat is” politika Szerbiának. A magyar– szerb–kínai együttműködésben megvalósuló Budapest– Belgrád-vasút felújításával nem áll le a fejlesztés déli szomszédunkban. Az újabb, Szkopje felé vezető szakasz modernizációját európai uniós pénzből valósítják majd meg.

URSULA VON DER LEYEN ÉS ALEKSANDAR VUČIĆ LEVETTE A MASZKJÁT A FOTÓSOK KEDVÉÉRT. A DÉL-SZERBIAI VASÚTRA AJÁNDÉKPÉNZ ÉRKEZIK

NYUGATI PROJEKT DÉL-SZERBIÁBAN

VÁLTÓÁTÁLLÍTÁS

A helyzet Aleksandar Vučić szerb államfő múlt heti brüsszeli hivatalos látogatása alkalmával változott meg. Megállapodott az Európai Bizottság (EB) elnökével, Ursula von der Leyennel, hogy az EU magára vállalja a vasútvonal építési költségeinek egy jelentős részét. Jelen pillanatban még nem ismeretes minden részlete az unió vissza nem térítendő támogatásának, de azt tudni lehet, hogy Brüsszel valamilyen módon a zöldbefektetések költségvetéséből kívánja Belgrádba irányítani a pénzt. A több mint egymilliárd eurós beruházás legalább 35 százalékát állja majd, ám a dotáció összege a szerb elnök szerint az 50 százalékot, azaz a 600 millió eurót is elérheti. Ezt is a következő tárgyalásokon pontosítják. Korábban kínai invesztícióval tervezték megvalósítani a mintegy bő kétszáz kilométer hosszú

Belgrád–Niš-szakaszt, és elvi megállapodás is született 2018-ban a China Road and Bridge Corporation (CRBC) céggel. Ezt az akkori építésügyi, ma energetikai miniszter, Zorana Mihajlović írta alá a kínai vállalat képviselőivel. Most nagy örömmel nyugtázta az államelnök, hogy sikerült az EU-ban támogató partnert szerezni ehhez a rendkívül fontos beruházáshoz. Nem győzte hangsúlyozni, hogy a vasútvonal gyökeres változást jelent majd Közép- és Dél-Szerbia kevésbé fejlett régiói számára. Ráadásul sokkal jobb az EU ajánlata, mint a kínaiaké, ezt a hihetetlen lehetőséget ki kell használni – tette hozzá. Hogy „sínen van” a megállapodás, azt Vučić voltaképpen még Brüsszelbe való elutazása előtt jelezte, hiszen azt mondta, Szerbia huszonnégy óra múlva egészen más ország lehet, mint előtte volt, utalva arra, hogy valamilyen „nagy” és jó hír birtokába jut majd hivatalos útja alkalmával. Ez pedig végül is a „600 millió eurós ajándék” volt (a kifejezést maga az államfő használta).

ÖTÉVES TERV

Közölte azt is, hogy a vasútvonalon 200 kilométeres óránkénti sebességgel fognak közlekedni nemcsak a személyszállító, hanem a teherforgalmi járatok is, ami azt jelenti, hogy a jelenleg olykor félnapos utazás töredéke alatt el lehet majd jutni a szerb fővárosból Nišbe vagy a határig, Preševóba, majd Észak-Macedóniába. Ha elkészül az észak-macedóniai szakasz is, legalább Szkopjéig, a két főváros közötti utazási idő három és fél órára rövidül, gyorsabb lesz, mint egy repülőút (a be- és kicsekkolással) – jelentette ki Aleksandar Vučić. Két-

FOTÓK: VIRGINIA MAYO, REUTERS; GETTY IMAGES

Legkevesebb 1,2 milliárd euróba kerül majd annak a mintegy 300 kilométer hosszú gyorsvasútvonalnak a megépítése, amely Belgrádot köti össze – a dél-szerbiai Niš és Vranje városokat érintve – Észak-Macedóniával. Annak a terve korábban is létezett, hogy a készülő Budapest–Belgrád-gyorsvasút dél felé továbbhaladjon Szkopje, majd Görögország irányába, ennek belátható időn belüli megvalósításában azonban mindeddig kevesen bíztak.

62 | FIGYELŐ 2021/18

F_62-63-szerb-macedon.indd 62

2021. 05. 03. 16:58

| RÉGIÓ |

ség sem fér hozzá, hogy a vasút építése folyamán a zord természeti adottságok miatt a legdélebbi etap jelenti majd a legnagyobb gondot, akárcsak korábban, az Észak-Macedónia felé vezető, szerb 11-esnek nevezett közlekedési folyosó, azaz az A1-es autópálya esetében, amikor a szó szoros értelmében hegyeket kellett megmozgatni. A vasútvonal korszerűsítésére Görögország mint érintett uniós tagállam is rábólintott, támogatásáról biztosította a szerb projektet. (Észak-Macedóniában még nem reagáltak az EU-s támogatás hírére.) Maga Vučić óvatos maradt a határidők kapcsán. Közölte, hogy Szerbiába invitálta az Európai Bizottság elnökét. Amikor ez megtörténik, meghatározzák a részleteket, s indulhat a projekt kidolgozása. Szerinte 2025 végére, esetleg 2026 elejére készülhet el az új szakasz. Akkorra egyébként már meglesz a Budapest–Belgrád-vasút szerbiai része, amelyet részint kínaiak, részint oroszok építenek, és elkészül a mi oldalunkon is a szupervaspálya.

UNIÓS PÉNZ REFORMOKRA

Két nappal a szerb államfő brüsszeli útja előtt hagyta jóvá az EB déli szomszédunk számára az IPA határon átnyúló együttműködési program 2020-as cselekvési tervének a második pénzügyi keretét is, melynek értéke 122,37 millió euró. Ebből 86,06 millió vissza nem térítendő támogatás, 36,31 millió pedig úgynevezett nemzeti társfinanszírozási eszköznek számít. Az erről szóló megállapodást Vučić jelenlétében Jadranka Joksimović szerb európai integrációs miniszter írta alá Sem Fabrizi nagykövettel, az EU belgrádi képviseletének a vezetőjével. Környezetvédelmi, energetikai, versenyvédelmi, európai reformok végrehajtását érintő területeken költik el, teljesen áttekinthető módon az összeget – ígérte a tárcavezető, s arra is emlékeztetett, hogy a 2020-as uniós támogatási keret ezzel 156,26 millió euróra bővült. A köztársasági elnök mutatott rá arra az adatra is egyik minap tett kijelentésében, hogy az EU hárommilliárd euróval tá-

mogatta Szerbiát az elmúlt tizennégy év alatt; elsősorban a polgárok helyzetét javító, reformok végrehajtását szorgalmazó intézkedéseket segített.

MOSZKVA, PEKING, BRÜSSZEL

Sokan tartják nagy eredménynek a mostani uniós támogatás és a korábbiak elnyerését is, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy déli szomszédunk egy pillanatra sem kötelezte el magát a brüsszeli külpolitika mellett, annak ellenére, hogy ennek hiányára minden évben következetesen rámutatnak az országjelentések. Belgrád a lehető legjobb viszonyt ápolja Moszkvával és Pekinggel. Most, a pandémia idején éppen ennek a kapcsolatrendszernek köszönhette, hogy míg az EU-s államok harcot vívtak a védőoltásokért, Szerbiában már válogatni lehetett a különböző gyártású oltóanyagok között, zajlott az immunizáció. Sőt az orosz vakcinát már készítik, a kínait pedig néhány hónap múlva gyártani fogják déli szomszédunkban. Brüsszelben most is figyelmeztettek a minden alkalommal felemlegetett elvárásokra: a szerb külpolitika nagyobb méretű összehangolásának, továbbá a jogállamiság és a sajtószabadság kiteljesedésének az igényére. Ezekre Vučić egyik kijelentésében azzal reagált: biztos benne, hogy az EU-s összegek hozzájárulnak majd a szerbiai jogállamiság fejlesztéséhez, sőt, az uniós támogatás a polgárok előtt is teljesen más fényben tünteti majd fel a közösséget, elfogadottsága jelentős mértékben növekedhet a szerbek körében (tavaly a lakosságnak már csak a harmada támogatta a belépést, három évvel korábban még csaknem a fele). Szerbia az EU-s csatlakozási tárgyalások harmincöt fejezetéből eddig tizennyolcat nyitott meg, kettőt zárt le ideiglenesen, tavaly egyetlen újba sem kezdhetett bele. A várakozások alapján az ország most már gyorsabban, nagyobb léptekkel közelíthet az Európai Unióhoz, mert megvan a hajlandóság erre Brüsszelben és Belgrádban is. Új módszertan alapján bővít a közösség: hangsúlyozzák, hogy hamarosan csatlakozási fejezetek egész „klaszterét” nyithatják meg az integráció folyamatában, vagyis egyszerre többet. Legalábbis ezt ígéri Brüsszel. Az elsők még 2015 decemberében nyíltak meg. VIRÁG ÁRPÁD 2021/18 FIGYELŐ | 63

F_62-63-szerb-macedon.indd 63

2021. 05. 03. 16:58

| RÉGIÓ |

KÉZBESÍTÉSI VERSENY ROMÁNIÁBAN | A statisztikák szerint egyre inkább teret veszít a piaci versenyben a Román Posta, néhány szolgáltatása okán viszont még mindig társadalmilag fontos szerepet betöltő intézményként tartják számon. Tavaly egy 12 éves törlesztési idejű hitelt vett fel beruházásokra, hogy állni tudja a versenyt a duplázódó dinamikájú piacon, amely tavaly a becslések szerint a járvány miatt hatalmasat nőtt, 6,6 milliárd lejes (1,340 milliárd eurós) forgalmat bonyolított.

A POSTÁS RITKÁBBAN CSÖNGET

ELHERDÁLT ELŐNY

Nem lehetett könnyű elveszíteni a közel másfél évszázad alatt szerzett hatalmas piaci előnyt, de a Román Postának sikerült. A Havasalföld és Moldva egyesülésével 1859-ben megalakult Romániában 1864ben hozták létre az intézményt, amely – összevonva a klasszikus postai kézbesítést a táviratküldéssel, majd 1893-ban az induló telefonszolgáltatással – a piac 2012es liberalizálásáig egyeduralkodó volt, ám a versenytársak megjelenése mégis felkészületlenül érte. A konkurencia elsősorban a legnagyobb profittal csábító csomagküldői szektorba tört be, így az állami posta csak a nagyobb költségeket követelő vidéki környezetben őrizte meg a pozícióit. Illetve a nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terén – mindenekelőtt ugyancsak falusi környezetben, ahol a készpénznek változatlanul nagyobb a becsülete. A szolgáltatás kevésbé jövedelmező, viszont erősíti azt a képzetet, miszerint a társadalmilag fontos sze-

repet betöltő postának fenn kell maradnia. Még olyan körülmények között is, hogy masszív állomány- és postahivatal-leépítésre szánta el magát. A trónfosztás évében azonban még így is a postai szektorban foglalkoztatott 35 ezer alkalmazott 70 százaléka tartozott a Román Posta kötelekébe. Az 1998 óta részvénytársaságként tevékenykedő cég fő tulajdonosa jelenleg a távközlési tárca a részvények mintegy 93,5 százalékával, a maradék pedig a Franklin Templeton által menedzselt Proprietatea befektetési alap tulajdona. A román kormány legutóbb 2015-ben akarta privatizálni, de a belga Bpost még a kötelező érvényű ajánlat benyújtása előtt

visszalépett, így a magánosítási kísérlet kudarcba fulladt. Hogy miért, arról sejtéseink lehetnek csupán, mindenesetre viszszafogottságában is sokatmondó, ahogy dr. Szebeny Botond, az Európai Postaszövetség (PostEurop) magyar főtitkára a Háromszék című napilapnak adott interjúban fogalmazott: „A hagyományosan állami kézben lévő postai társaságoknál az elmúlt évtizedben hét esetben zajlott le privatizáció, például a német, az angol és a portugál cég esetében. A román postánál is elindult a folyamat, a vállalás amúgy a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásnak is része. A PostEuropnak nincs közvetlen ráhatása a folyamatra, de élénken figyeljük a fejleményeket. Okoztam is némi meglepetést azzal, hogy beszélek románul, mert mielőtt ez kiderült volna a házigazdák számára, elhangzott néhány

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

A történelmi váltás még 2018-ban történt meg, akkor veszítette el vezető pozícióját keleti szomszédunk piacán a Román Posta. Három évvel ezelőtt a Fan Courier román magántőkéből alapított futárcég „előzött” egy olyan szektorban, amely abban az esztendőben 3,3 milliárd lejes (673,6 millió euró), az előző évhez képest 13 százalékos növekedést jelentő forgalmat bonyolított le. A trónfosztó vállalat piaci részesedése 21 százalék volt, a Román Postáé 20, míg a harmadik helyen az Urgent Cargus állt az árbevételek alapján kiszámolt 13 százalékos részesedésével. Utóbbi iránt 2017-ben a Magyar Posta is érdeklődött, ám a román alapítású „futárt” végül a Mid Europa Partners nevű befektetői alap vásárolta meg.

64 | FIGYELŐ 2021/18

F_64-65_roman_csomagkuldes.indd 64

2021. 05. 03. 17:00

| RÉGIÓ |

BUKARESTI CSENDÉLET A 2005-ÖS BÉRKÖVETELŐ POSTÁSSZTRÁJK IDEJÉN. MOST A MINTEGY 25 EZER ALKALMAZOTT KÖZÜL TÖBB SZÁZ IRODISTÁT KÉSZÜLNEK ELBOCSÁTANI, HOGY JUSSON BÉREMELÉSRE ÉS A FEJLESZTÉSRE FELVETT HITELEK TÖRLESZTÉSÉRE

érdekes, nem feltétlenül a mi fülünknek szánt megjegyzés.” A közérthetőség kedvéért: dr. Szebeny Botond romániai, sepsiszentgyörgyi származású. Az ominózus 2018-as évben a Román Posta még 1,1 milliárd lejes (234 millió euró) bevétel mellett több mint 39 millió lejes (8 millió euró) nyereséget könyvelhetett el, ez azonban eltörpül a 110 millió eurós adósság mellett, amelyet a vállalat azóta is maga előtt görget.

SZÁMHÁBORÚ

A helyzet 2019-ben nem változott jelentősen, legalábbis erről árulkodnak az országos hírközlési hatóság (Ancom) statisztikái. A szervezet adatai szerint tavalyelőtt sem a Román Posta volt a legnagyobb piaci szolgáltató. A bevételek alapján 23 százalékos piaci részesedéssel változatlanul

CSOMAGAUTOMATAFORRADALOM Romániában meghaladja az ezret a kézbesítések terén jelentős áttörést ígérő csomagautomaták száma. A prímet a Magyarországon is ismert internetes áruház, az eMAG egyik legfőbb csomagszállítója, a Sameday által működtetett EasyBoxrendszer viszi. Bevásárlóközpontokban, töltőállomásokon, postahivatalokban és egyéb forgalmas helyeken üzemeltek be bármikor elérhető kézbesítődobozokat. A legfeljebb tízkilós csomagok befogadására alkalmas dobozok a nap bármelyik órájában érintésmentes átvételt biztosítanak. A szolgáltatás sikeréről annyit, hogy a rendszer beindítását követő első évben az ügyfelek máris az eMAG-küldemények 25 százalékát kérték EasyBoxokba, és ezek 85 százalékát az első 24 órában át is vették.

a Fan Courier állt az első helyen, a Román Posta 22 százalékkal csak a második, míg az Urgent Cargus 12 százalékkal a harmadik volt. De egy frissebb, ez év márciusában közzétett jelentés szerint, amelyet a KeysFin elemzőcég készített, 23,9 százalékos piaci részesedéssel a Román Posta hajszálnyival az élre került 1,3 milliárd lejes forgalom mellett, miközben a „torta” 5,3 milliárd lejes volt. Az Ancom adatai azt is jelzik, hogy az állami társaság klasszikus postai szolgáltatásokból szerzett bevételei mindössze 668 millió lejre rúgtak, ami viszont azt feltételezi, hogy a cég forgalmának a 48,5 százaléka nem postai szolgáltatásokból származik. A Fan Courier Express 2019-es árbevétele mintegy 792 millió lej volt, az Urgent Cargusé 453 millió. További helyezettek: TNT România (351 millió), DHL România (341 millió). A tíz legnagyobb cég generálta a forgalom mintegy háromnegyedét, a maradékon a többi összesen 2400 (!) kézbesítőtársaság osztozott.

GYORSASÁG

Amiben viszont úgy tűnik, nincs vita, hogy rohamosan bővül a romániai csomagforgalom: 2018-hoz képest 2019 végére 27 százalékos növekedést regisztráltak. A bevételek 74 százaléka a csomagok kézbesítéséből származott, holott a szegmens volumenében a postai szolgáltatások mindössze 26 százalékát képezte. A minőségi fejlődést jelzi, hogy a belföldre feladott pakkok 78 százaléka egy napon belül célba ért, az átlagmutató pedig 1,4nél állt meg. De e mutató kialakulásához sem az állami szolgáltató járult hozzá elsősorban. Az Ancom 35 ezer lejre büntette a

Román Postát, mivel a szolgáltatásai nem feleltek meg a saját maga által felállított kritériumoknak: az elsőbbségi küldemények 85 százalékát legkésőbb két, a 97 százalékát pedig maximum négy nap alatt kellene kézbesíteni, a valós arány azonban 51,8, illetve 78 százalék volt. Ugyanakkor ha a forgalom tekintetében már nem is a Román Posta a piacvezető, a küldemények száma alapján igen, 51 százalékukat ugyanis 2019 végéig még az állami szolgáltató kézbesítette. A 2020-as hivatalos adatok egyelőre nem kerültek a nyilvánosság elé, de a szakemberek jelentős növekedést valószínűsítenek, miután a karanténkörülmények igencsak átalakították a vásárlási szokásokat. A KeysFin elemzése tartalmazza az egyetlen becslést, a 6,6 milliárd lejes forgalmat, ami 1,3 milliárdos növekedést jelent.

NEMZETKÖZI RANGSOR

Bár az ügyfelek visszajelzése nem ezt látszik alátámasztani, az Egyetemes Postai Egyesület (UPU) éves felmérései a Román Posta szolgáltatásainak a fejlődését tanúsítják. Az átvilágított 170 ország 2019-es rangsorában a román állami szolgáltató a 44. helyen áll, egy évvel korábban az 50. volt. A pontozás során több kritériumot vesznek figyelembe – a kézbesítések gyorsasága és megbízhatósága, az adott szolgáltató beágyazódása a nemzetközi hálózatba, a szolgáltatások komplexitása, területi lefedettség, végrehajtott fejlesztések –, ezek alapján keleti szomszédunk legutóbb 54,78 pontot gyűjtött. A maximális 100at csak a svájci posta érte el. Az egykori szocialista államok közül Lengyelországé a legjobb helyezés (13. pozíció 71,05 ponttal), Magyarország a 32. volt 58,48-dal. CSINTA SAMU 2021/18 FIGYELŐ | 65

F_64-65_roman_csomagkuldes.indd 65

2021. 05. 03. 17:00

| RÉGIÓ |

VISSZANYERIK RÉGI POMPÁJUKAT

KASTÉLYFELÚJÍTÁS HORVÁTORSZÁGBAN | Számos műemlék épületet, kúriát hoznak rendbe – zömmel uniós forrásokból – déli szomszédunkban, köztük a magyar épített örökség míves darabjait.

A múlt században állami kézbe került történelmi ingatlanok jó részét a jugoszláv kommunista hatalom nem becsülte meg, állapotuk drasztikusan leromlott. Az udvarházakat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kapták meg, sok esetben raktárként használták azokat. A vadászkastélyokba erdészeti irodákat telepítettek, a városi palotákba pedig kórházakat, közigazgatási hivatalokat költöztettek, némelyik létesítményt a katonaság vette birtokba. Horvátországban a nagyobb, reprezentatív paloták egy részét már felújították az 1990-es évek délszláv háborúja után, és mára többnyire városi múzeumként szolgálnak. Így menekült meg a pusztulástól a daruvári Jankovich-kastély, a vukovári Eltz-udvarház, valamint a verőcei és a nekcsei Pejácsevich-úrilak is. A kisebb vidéki kastélyok renoválására viszont már nem maradt pénz, ezért a legtöbbjük állapota kritikussá vált. Ezeket akarja életre kelteni a horvát kormány. A már zajló programra 586 millió kunát (28 milliárd forintot) különített el, a keret 85 százalékát európai uniós forrásokból biztosítja. A jelenlegi akció tizenöt ingatlant érint. Tizenegy esetében már elkezdődtek az előkészítési munkálatok vagy maga a felújítás, a másik négy épület helyreállítási lehetőségeit egyelőre szakértők tanulmányozzák.

csata után Savoyai Jenő is, aki a Belvedere palota tervezőjével, Johann Lukas von Hildebrandttal vadászkastélyt építtetett a drávaszögi Bellyén (horvát neve: Bilje). A vizesárokkal szegélyezett, csillag alakú épület később a kamarára, majd a Habsburg-uralkodóházra szállt. 1920ban államosították, a második világháború végén a bevonuló jugoszláv partizánok átvették, a berendezkedő kommunista hatalom pedig a helyi erdészeti vállalat központját rendezte be a XVIII. század elején felhúzott épületben, amely a délszláv háborúban megrongálódott és kifosztották. A kastély évek óta az enyészeté, de már tart a helyreállítási költségek felmérése, és hamarosan kezdődik a munka. Amint elkészülnek vele, az épület idegenforgalmi funkciót kap.

A közelében lévő klasszicista stílusú vadászkastélyt, amely Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg tulajdona volt és tavaly újították fel, szintén turisztikai célpontként hasznosítják. Ez a kúria a Kopácsirét mélyén fekszik. A múlt században a jugoszláv diktátor, Josip Broz Tito marsall is előszeretettel használta vadászatai alkalmával, ezért általában „Tito-kastélyként” hivatkoznak rá, noha a helyiek a Tökös-pusztán álló egykori uradalom főépületét tökösi kastélyként emlegetik. Ez is megszenvedte a délszláv háborút, de igényesen helyreállították, és már csak az utolsó simítások vannak hátra, s hamarosan a természetvédelmi park látogatóközpontja kap benne helyet. Az épület renoválására 61 millió kunát (2,9 milliárd forint) költöttek. Újjászületésre vár az ugyancsak a közelben lévő Esterházy-kastély is Dárdán.

A KOPÁCSI-RÉT GYÖNGYSZEMEI

A mai Horvátország kontinentális (nem adriai) területén a török kiűzése után több Habsburg-párti magyar és német ajkú család is jelentős földbirtokokhoz jutott. E térségben kapott területeket a zentai

SAVOYAI JENŐ KASTÉLYA ÉVEK ÓTA AZ ENYÉSZETÉ. IDEGENFORGALMI FUNKCIÓT KAP

66 | FIGYELŐ 2021/18

F_66-67_horvat_kastely.indd 66

2021. 05. 03. 17:01

| RÉGIÓ | A TÖKÖSI KASTÉLY A HABSBURGOK, MAJD TITO MARSALL EGYIK KEDVENCE VOLT. A TERMÉSZETVÉDELMI KÖRZET LÁTOGATÓKÖZPONTJA LESZ

Ennek állapota messze a legkritikusabb, ezért a klasszicista stílusú épület helyreállítását komoly előkészületi munkálatok előzik meg. A teljes költséget 70 millió kunára (majdnem 3,35 milliárd forintra) becsülik.

BERZÉTEMONOSTOR ÉS CABUNA

Valamivel délebbre, a Száva és a Dráva folyó által határolt Szlavóniában is akadnak felújításra váró magyar kastélyok. Ezek közül a legérdekesebb Berzétemonostoron (Nuštar) áll. A Sándor család, majd házassággal a Khuen-Belasi família birtokába került egykori uradalom központját a XVIII. század első felében húzták fel, a várépítészet és a népi építészet stílusjegyeit ötvözi. Renoválása várhatóan az év végén kezdődik. Koncertterem, múzeum és látogatóközpont lesz a falai között. A beruházás magában foglalja a környezet és a segédépületek teljes helyreállítását, ezért ez jelenleg a legdrágább projekt 105 millió kunás (ötmilliárd forintos) költségszámítással. Ezenkívül restaurálják még a Jankovich család Cabuna településen álló nyári kúriáját is, amelynek már csak a falai állnak, mert a második világháború idején kiégett. Az egykoron Közép-Horvátország jelentős részét uraló dinasztiának ez a legkisebb kastélya. Kulturális központ lesz belőle, 56,2 millió kunát (csaknem 2,7 milliárd forintot) szánnak a projektre.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

CSÁKTORNYA ÉS BELISTYE

Az ország történetének legnagyobb kastélyfelújítási programjában megújul majd a Zrínyiek egykori otthona is Csáktornyán. A régen magas falakkal és vizesárokkal körülölelt vár főépülete viszonylag jó állapotban van, ám a falak, a torony és a melléképületek renoválása már jó ideje várat magára. A 45 millió kuna (2,15 milliárd forint) értékű munkálatok éppen zajlanak; ez az épületegyüttes is elsősorban turisztikai célokat szolgál majd. A belső felújítások között említést érdemel a belistyei (Belišće) Guttman család palotája. Báró Guttmanék magyar zsidó iparosok voltak, a XIX–XX. századfordulón, a faiparból gazdagodtak meg. Az 1905-ben épült, a kommunista korszakban államosított ingatlanban ipari irodaközpont volt. A délszláv háborúban kiégett palota külsejét és az egész Guttmanbirodalom ipari örökségi részét felújítot-

Három évszázadon át az Erdődy családé volt a várkastély, amelyben a 20. században koncentrációs tábort, majd politikai foglyok börtönét, aztán kaszárnyát rendeztek be. ták. Most 16 millió kunából (760 millió forint) a belső terek is visszanyerik eredeti pompájukat a hat és fél ezer fős város legszebb, hófehér épületében.

ERDŐDY-VÁRKASTÉLY

A helyi nemesség felújításra váró egykori büszkeségei közül kétségkívül a legkülönlegesebb az Erdődy család Jasztrebarszkában (Jastrebarsko) található várkastélya. A XV. században létesített, erődítménynek is kiváló objektumot 1592-ben építette át Erdődy Tamás, a várkastély 1922-es államosításáig a híres família tulajdona volt. Falai között a második világháború idején a horvát szélsőjobboldali usztasa hatalom koncentrációs tábort hozott létre kiskorúak számára, ezer gyermek lelte ott a halálát. A

világégés után a létesítményt a Jugoszláv Néphadsereg vette birtokba. Kezdetben politikai foglyok börtöneként használta, majd kaszárnyává alakította át. A katonaság 1991-ben elhagyta az objektumot, azóta egyre csak romlik az állapota. A felújítási program keretében 73 millió kunát (3,48 milliárd forintot) költ rá az állam, és helytörténeti múzeum lesz belőle, amely főként a XX. század borzalmaira fókuszál. A projektben több nem magyar jellegű kastély is megújul, például a Keglevich család Varasd melletti Opeka kastélya, Trenkfalván Trenk báró egykori otthona, Zaprešićben a Jelačić (Jellasics) dinasztia szálláshelye, továbbá a Prandau-Normannkúria Bizovacon. A Marótiak középkori, barokk stílusban átépített Valpó várát is felújítják, amely látogatható. HORDÓSI DÁNIEL 2021/18 FIGYELŐ | 67

F_66-67_horvat_kastely.indd 67

2021. 05. 03. 17:01

| RÉGIÓ |

A vasérc tonnánkénti ára április 12én még nem haladta meg a 171 dollárt a tőzsdén, két héttel később viszont már 177,6-be került, június elejére pedig 185 dolláron kötnek szerződést az üzletfelek. A fekete-tengeri búza (ebbe a csoportba tartozik az ukrán gabona) egyetlen hét alatt 11 százalékkal drágult, májusi leszállítással 265-270 dolláros tonnánkénti áron értékesítik. Mindeközben a kőolaj ellenértéke júliusi szállítással 1-1,25 százalékkal csökkent. „Ez a trend – a vasérc, a gabona és az étolaj drágulása, valamint a kőolajár csökkenése – a közeljövőben nem változik, vagyis a nyersanyagolló most Ukrajnának kedvez” – nyilatkozta a Sztrana.ua portálnak Olekszij Kuscs közgazdász.

PROGNÓZISOK

A vasérc árának emelkedését a tartós kereslet váltotta ki, amelyet az acélöntés felfutása generált, a legnagyobb mértékben Kína, Irán és India révén, ahol az első negyedév termelésének a bővülése meghaladta a 10 százalékot. A gazdasági elemzők az acél felhasználásának a további növekedését várják az említett országokban, mindenekelőtt a közeljövőben megvalósítandó infrastrukturális beruházások révén. Az előrejelzések szerint az ágazat fellendülése legalább 2022-ig kitart, addig nem várható árcsökkenés.

A kukoricaár robbanását mindenekelőtt a kínai import 20 millióról 24 millió tonnára való növelésének a híre váltotta ki. Ezzel párhuzamosan az idén csökkenhet a kínálat, egyrészt a brazíliai szárazság miatt, másrészt az USA hagyományos kukoricatermesztő vidékein fagykárok keletkeztek. Elgondolkodtató viszont, hogy a drágulást az export visszaesése kísérte, ami arra utal, hogy a felvásárlók az árak stabilizálódásában bíznak. Az ukrán exportőrök viszont a további drágulásra játszanak. A felvásárlási árak északkeleti szomszédunk kikötőiben ötven–száz hrivnyával (kb. 540–1070 forinttal) nőttek, és elérték a tonnánkénti 8200–8350 hrivnyát (88 000–89 600 forintot). A búza is az élénk kereslet és a kedvezőtlen időjárás miatt várhatóan gyengébb terméskilátások miatt drágult meg. Ukrajnában 7500 hrivnya (80 500 forint) körül alakul a kenyérnekvaló tonnánkénti felvásárlási ára, ám egyre gyakrabban fordul elő, hogy a termelők a további drágulásban bízva visszatartják a készletüket.

PUHÍTANÁK A FELTÉTELEKET

Vagyis Kijev az exportbevételek növekedésére és a kereskedelmi egyensúly javulására számíthat, még akkor is, ha a kor-

NÉMETORSZÁGBA KÉSZÜLŐ GABONASZÁLLÍTÓ HAJÓ AZ ODESSZAI KIKÖTŐBEN. UKRAJNA VALÓSZÍNŰLEG 16 MILLIÓ TONNA BÚZÁT ÉS 22 MILLIÓ TONNA KUKORICÁT EXPORTÁL A JÚNIUSIG TARTÓ SZEZONBAN

mány tétlenül szemléli a konjunktúra alakulását. Ezzel együtt enyhülhet az ország pénzügyi rendszerére nehezedő nyomás és Ukrajna krónikussá vált függősége a külföldi hitelektől, beleértve a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) sok hónapja hiába remélt újabb kölcsönt. Tavaly másfél évre szólóan ötmilliárd dolláros készenléti hitelkeretre kötöttek szerződést. 2,1 milliárdot azonnal megkaptak, de további részleteket nem tudtak lehívni, mert az IMF szerint Kijev nem tudta betartani a megállapodás feltételeit (pl. egészségügyi, szociális és igazságügyi reform, korrupcióellenes harc). Kuscs úgy véli, a jelen helyzetben Ukrajnának egyáltalán nincs szüksége a valutaalap hitelére. Szerinte az ország aranyés devizatartalékai a világgazdasági trendek figyelembevételével elegendők ahhoz, hogy északkeleti szomszédunk az IMF csomagja nélkül is sikeresen kezelje a külföldi adósságait. (Csak a nemzetközi szervezetnek 1,67 milliárd dollárt kell törlesztenie ebben az évben – a szerk.) A kedvező körülmények mindenesetre bővítették a kormány mozgásterét a hitelintézettel folytatott egyezkedések során – kérdés, hogy akar-e, képes-e az ukrán vezetés szembemenni az IMF elvárásaival, elsősorban a lakossági energiaár-emelést, a szociális támogatások lefaragását illetően. Egyes közgazdászok szerint egy észszerű mértékű exportadó bevezetése sem ördögtől való ötlet, ez lehetővé tenné egy állami innovációs tartalékalap létrehozását is. A gazdasági körülmények rövid távú kedvező alakulása ellenére az valószínűtlennek tűnik, hogy Kijev megszakítja az együttműködést a legnagyobb hitelezőjével, de elképzelhető, hogy akár már szeptemberben a korábbinál kedvezőbb feltételek mellett juthat újabb kölcsönhöz az ország, hiszen most nem fenyegeti az államcsőd utóbbi években már-már megszokottá vált rémképe. SZŐLŐSI HUNOR

FOTÓ: GETTY IMAGES

KIBEKKELNÉ AZ IMF-HITELT UKRAJNA

A FÉL SZEM A TERMÉKTŐZSDÉN | Hetek óta gyors növekedést mutat a hagyományos ukrán kiviteli termékek – vasérc, kukorica, búza, étolaj – világpiaci ára, így az exportbevétel enyhítheti a krónikus likviditási problémákat.

68 | FIGYELŐ 2021/18

F_68-69_ukran_szlovak.indd 68

2021. 05. 04. 15:55

ÁFAEMELÉST JAVASOL MATOVIČ REFORMFESZÜLTSÉG | Igor Matovič korábbi miniszterelnök kénytelen volt lemondani a Szputnyik V orosz vakcina miatt kialakult koalíciós feszültség okán, de újdonsült pénzügyminiszterként is van elég patron a tarsolyában egy „tűzijáték” bemutatására.

A SZPUTNYIK V OLTÓANYAG ÉRKEZÉSE KASSÁRA, MÁRCIUS ELSEJÉN. A VAKCINAGALIBA OKOZTA A VÁLTOZÁST A KORMÁNYBAN

álmodott jóléti államban az adó- és járulékreform bevezetése után ennek az anyának 1021 euró jár majd” – írta a pártelnök. Igaz ugyan, hogy az említett példában az anya havi kiadásai 20 euróval növekednének, de az áfaemelésből adódó többletbevételből finanszírozható támogatások révén ennek a többszörösét kapná vissza – érvelt a volt kormányfő.

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

PAMFLET

A legnagyobb kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) elnöke koalíciós partnereit meglepve bejelentette: tárcája adóreformot készít elő, melynek legfontosabb eleme a 25 százalékos áfakulcs bevezetése. Jelenleg az áfa (DPH – a hozzáadottérték-adó szlovák rövidítése) 20 százalékos északi szomszédunkban, ritka esetekben (bizonyos élelmiszerek, gyógyászati eszközök, gyógyszerkészítmények, könyvek, szállásadás) 10 százalékos a kulcs. Igor Matovič az elképzelését szokásához híven internetes közösségi oldalán közölte. Azt írta, hogy a szlovákiai családokat úgy lehetne a legjobban támogatni, ha az állam 20-ról 25 százalékra emelné az áfát. Egyetlen példát vázolt fel, egy egyedülálló kétgyermekes anyáét, aki minimálbérért dolgozik, és a családi pótlékot, valamint az adókedvezményt is beleszámítva 606 eurót kap havonta. „Az általam meg-

Azt is közölte, hogy az előző, baloldali kormány szó szerint sok tíz milliárd euróval károsította meg az országot, és a koronavírus-járvány szintén hatalmas kiadásokkal terhelte meg a költségvetést, ezért egy valódi, családbarát, jóléti államot nem újabb hitelekből, hanem az adórendszer átalakítása révén lehet megteremteni. A költségek egy részének a fedezéséhez szükség van áfaemelésre. Matovič ezután pamfletszerű stílusban nekiment azoknak, akik számára a család, a gyermekek nem jelentenek értéket, akik élvezik milliós vagyonukat anélkül, hogy valaha is bármilyen adót fizettek volna. Ők azok, akik erkölcsről papolnak, de közben szemrebbenés nélkül becsapják az államot, amikor fiktív vállalkozásaik, kft.-ik számára számláznak. Azt írta, hogy elege van azokból a gyáva emberekből is, akik nem mernek szembeszállni az újgazdagokkal és a szélhámosokkal.

REFORM, DE NEM ÁFAEMELÉSSEL

A pénzügyminiszter, OĽaNO-elnök áfaemelési elképzelését a három koalíciós partner közül kettő populistának minősítette. Ez a két párt, a liberálkonzervatív Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a centrista-liberális Za ľudí (Az Embere-

kért) – amely már miniszterelnök korában is a legvehemensebb bírálója volt Igor Matovičnak – kilátásba helyezte, hogy megvétózza a tervet, de fontosnak nevezte a családtámogatást és egy tisztességes adóreform megvalósulását. Radovan Ďurana pénzügyi elemző szerint az áfaemelés a nyugdíjasok, a munkanélküliek vagy az anyagi gondokkal küszködők számára további adóterheket jelentene. Úgy véli, hogy a kiadási oldalon kellene konszolidálni a közfinanszírozást. Valóban, 2016–20-ban jelentősen megnőttek a kiadások, új szervezeteket hoztak létre, többnyire anélkül, hogy kellőképp vizsgálták volna a létjogosultságukat. Ďurana szerint erősíteni szükséges az adózási fegyelmet, a behajtást, ki kell szűrni a korrupciót, ehhez pedig a szlovák pénzügyi hatóság átszervezése is szükséges. (Emlékezetes: utóbbi szerv volt elnökét és alelnökét is korrupció gyanújával pár hónapja letartóztatták. Az alelnököt a napokban három év feltételes szabadságvesztésre ítélték, négy év próbaidővel.) Egy másik elemző, Peter Goliaš úgy véli, a jövedelmek adóterheinek a csökkentésére kellene fókuszálni (az szja háromkulcsos: 0, 19 és 25 százalékos; a társasági adó 21, bizonyos esetekben 15 százalékos; az osztalékadó 7 százalékos – szerk.). A bevételkieséseket az adózási kivételek megszüntetésével, illetve a gazdasági növekedés szempontjából kevésbé káros adók (például az ingatlan-, a környezetvédelmi adó vagy egyes termékek fogyasztási terhe) növelésével lehetne kompenzálni. Mint megjegyezte, hatékony lehet főleg az alacsony jövedelműek járulékainak a csökkentése, hogy több munkahely nyíljon meg a számukra, s kitörhessenek a szegénység csapdájából. Ez a kevésbé fejlett régióknak is segítséget jelentene. (LAMÉR) 2021/18 FIGYELŐ | 69

F_68-69_ukran_szlovak.indd 69

2021. 05. 04. 15:55

| RÉGIÓ |

Horvátországban egyre nagyobb problémát jelent a nyugdíjrendszer fenntartása, egy eltartottra ugyanis mindössze 1,25 munkaviszonyban álló egyén jut. Az 1,241 millió nyugdíjas havi juttatásainak a mértéke éves szinten meghaladja a 34 milliárd kunát (mintegy 1621 milliárd forint), ez az éves GDP több mint 11 százaléka. Az összeg ötöde megy el a kiemelt nyugdíjakra, miközben az idősek 40 százaléka a minimális juttatást kapja. Az országban egyre növekvő munkaerőhiány további problémákat vet fel. Josip Aladrović szakminiszter a helyzet enyhítésére nyugdíjreformot dolgozott ki, amely szerint a horvátoknak ezentúl nem lenne kötelező 65 évesen nyugállományba vonulniuk, csak ha akarják. Az új módszert 2022-től fokozatosan vezetnék be, ami azt jelenti, hogy kezdetben csupán három évig engedélyeznék a szolgálati idő meghosszabbítását, de később akár el is törölhetik a kötelező nyugdíjaztatást. Az ötletet sok kritika érte, amire a tárcavezető így reagált: az emberek ma már tovább élnek, mint korábban, s hosszabb ideig munkaképesek, éppen ezért szeretnék megadni azt a lehetőséget, hogy ha még élvezik s bírják a munkát, akkor legyen esélyük munkaviszonyban maradni és pénzt keresni. Horvátországban jelenleg a nyugdíjasok csak megbízásos munkát vállalhatnak, amelyre jelentős adókat ró ki az állam, ezért sokuknak nem éri meg dolgozni a pluszkeresetért, főleg, hogy a munkaerőpiacon jellemzően csak gyengébben fizető állást kínálnak nekik. HORDÓSI

DRASZTIKUS ÁREMELKEDÉS A LENGYELEKNÉL Lengyelországban, amikor márciusban 3,2 százalékos (éves) inflációt mértek, a közgazdászok további gyorsulásra számítottak, de arra nem, amit múlt pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) bejelentett: áprilisban 4,3 százalékra nőtt az éves ráta. Most egyes közgazdászok már 5 százalékos árboomot prognosztizálnak. Legutóbb tavaly márciusban, a járvány kitörése után emelkedtek ennél nagyobb ütemben az árak, de egy három hónapos skálát vizsgálva megállapítható, hogy utoljára majdnem 17 évvel ezelőtt, a második negyedévben mértek ennél nagyobb drágulást. Jelenleg ez a legmagasabb ráta az egész Európai Unióban, a 4,3 százalék több mint kétszerese az unió 1,7 százalékos átlagának. A GUS becslései szerint az élelmiszerek ára áprilisban átlagosan 1,2 százalékkal emelkedett, az energiáé 3,9, az üzemanyagoké pedig 28,1 százalékkal. Ráadásul a kőolaj- és a mezőgazdasági világpiac további áremelkedéseket jelez a következő hónapokra. A lengyel inflációhoz hozzájárult a złoty gyengülése a dollárral és az euróval szemben, csakúgy, mint az EU éghajlat-politikájából eredő villamosenergia-árak növekedése, illetve a Lengyelországot erősen sújtó szén-dioxid-kibocsátás költségeinek a növekedése. A villamos energia éves szinten 9,5 százalékkal drágult, a szemétszállítás majdnem egyharmaddal, a víz- és csatornadíj mintegy 4-4 százalékkal, így az egy főre kiszámított rezsi 6 százalékos növekedést mutat. A pénzügyi szolgáltatásokért csaknem 48 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, a fogászaton 12,6, a fodrásznál pedig 10,5 százalékkal nőtt az átlagár. A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) inflációs célja 2004 óta 2,5 százalék (plusz/mínusz 1), ez azonban nem jelenti azt, hogy az áprilisi adatok miatt változna a monetáris politika. Az NBP hónapok óta magyarázza, hogy az áremelkedés okai túlmutatnak a központi bank befolyásán. A Monetáris Politikai Tanács (RPP) legutóbbi ülését követő áprilisi sajtótájékoztatón Adam Glapiński, az NBP kormányzója azt mondta, hogy a tanács számításai szerint az infláció 3,5 százalék fölé emelkedik, de ez ideiglenes lesz, és „határozottan túl korai” lenne a monetáris szigorítás fontolgatása, a kamatszint emelése. Közben a jelenlegi áremelkedést előidézheti a majdnem nullaszintes kamatláb is, amit az RPP a járvány kitörése után a válság ellensúlyozása érdekében csökkentett. ILONA GIZIŃSKA

FOTÓK: 123RF; FIGYELŐ-ARCHÍV

ELTÖRÖLNÉK A KÖTELEZŐ HORVÁT NYUGDÍJKORHATÁRT

70 | FIGYELŐ 2021/18

F_70-71_Terkepes.indd 70

2021. 05. 04. 15:58

| RÉGIÓ |

DÜBÖRÖG A ROMÁNIAI LAKÁSÉPÍTÉS

KISZIMATOLJÁK A KORONAVÍRUST

Csehországban lassan fél éve annak, hogy megkezdődött azoknak a kutyáknak a kiképzése, amelyek képesek felismerni a koronavírus jelenlétét emberben vagy tárgyon, és hamarosan be is vetik őket. Az egyik tekintélyes cseh napilap, a Lidové noviny riportban számolt be az idomításról. A kutyákat, mint mindig, jutalomfalatokkal motiválják, de olykor kis játékokra is szükség van, sőt az ebek megkövetelik, hogy a „gazdi” még meg is küzdjön velük az ajándékért. A Covid–19 felismerését jóval hosszabb idő alatt sajátították el, mint a kábítószer kiszimatolását, utóbbira két nap tanulás is elegendő. A riporternek bemutatták, hogy a kétéves Irmina szuka hat műanyag doboz közül egyértelműen rátalál a vírusmintát tartalmazóra. A kutyák 75 százalékos pontossággal kiszúrják a megfelelő mintát, ennél nagyobb pontosság már nemigen érhető el – mondta a program vezetője. Erre viszont néhány másodperc alatt képesek, míg egy PCR-teszt kiértékelése legalább egy órát vesz igénybe. A kiképzőknek azonban fogalmuk sincs arról, hogy e négylábúak miképpen tudják kiszűrni a vírust, ugyanis még a gázkromatográf sem képes megkülönböztetni egymástól a pozitív és a negatív mintát. Noha a kórokozó nagy valószínűséggel nem támadja meg a kutyákat, náluk is elvégzik az antigéntesztet, hasonlóan, mint az embereknél: pálcikát dugnak az orrukba. Ez számukra sem kellemes, de többnyire jól tűrik. A három hónapig tartó kiképzés közel 200 ezer cseh koronába (csaknem 2,8 millió forintba) kerül. Egy kutya általában nyolcéves koráig alkalmas az efféle feladatok elvégzésére, ezt követően eladják. Rendszerint a kiképzőjük vásárolja meg őket, ajándék áron. (LT)

F_70-71_Terkepes.indd 71

Márciusban 38 százalékkal több, 4456 lakásépítési engedélyt bocsátottak ki az önkormányzatok a múlt év harmadik hónapjához mérten, amikor 3224 ilyen jóváhagyást jegyeztek – közölte kedden a román Országos Statisztikai Intézet. Februárhoz képest a növekedés még látványosabb, majdnem 40 százalékos. Az első negyedévben 10 209 lakásépítési jóváhagyást kaptak az ingatlanfejlesztők, ami az elmúlt egy évet tekintve a második legjobb három hónapnak számít. Tavaly július–szeptemberben adtak ki az önkormányzatok ennél több, összesen 12 054 engedélyt. Romániában gyors ütemben bővül az újlakás-építés, a kereslet a koronavírus-járvány ideje alatt jelentősen élénkült. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban a sajtó többször felhívta a figyelmet, hogy az új lakóingatlanok egy jó részét szabálytalanul húzzák fel az ingatlanfejlesztők: nem tartják be a különböző területrendezési, tűzvédelmi szabályokat. A vásárlók gyakran arra is panaszkodnak, hogy az új építésű otthonok gyenge minőségűek, és beköltözés után számos problémával szembesülnek, gyakran javításokra kényszerülnek. Tavaly 67 817 lakás épült Romániában, 304-gyel több, mint 2019-ben. BORBÉLY

DOLLÁRMILLIÓK AZ USA-BÓL SZERBIÁNAK Belgrád megállapodott az amerikai DFC nemzetközi fejlesztési ügynökséggel az első támogatási keret jóváhagyásáról. Siniša Mali szerb pénzügyminiszter bejelentette: a szervezet 400 millió dollárt helyez ki déli szomszédunkba. A pénzt mikro-, kis- és közepes vállalkozások hitelkérelmi garanciaalapjaként használják fel. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy hatalmas mozgásteret ad ez a támogatás a pandémia idején a gazdasági szereplőknek. Az egyesült államokbeli kormányhivatal a szerbiai kereskedelmi bankokkal együttműködve nyújt majd garanciát a hitelekhez. Az első támogatási keret annak a megállapodásnak köszönhető, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnök még tavaly kötött Donald Trump adminisztrációjával Washingtonban. Sokan tartottak attól déli szomszédunkban, hogy az USA-beli politikai változások miatt nem valósulnak majd meg a korábban aláírt szerződések. Mali várakozása szerint a cégek elsősorban fizetőképességük fenntartása, valamint új beruházások finanszírozása érdekében fordulnak majd a bankokhoz. VIRÁG

2021. 05. 04. 15:58

| SKYNET |

EURÓPA CSIPKILÁTÁSAI CSÖKKENÉS | Az elmúlt évtizedekben a töredékére esett az uniós csipgyártás volumene, ami a mai súlyos lapkahiányt tekintve különösen nagy hátrány. Az Intel vezetése az írországi, illetve az EU-s előállítás növeléséről tárgyal rövidesen Brüsszelben. Ez azonban csak hosszabb távon jelenthet megoldást.

van vezérlőcsip, ellentétben hagyományos társaikkal. Mára tehát a csipek olyan fontos szükségleti cikké váltak, hogy ez év eleje óta tapasztalható hiányuk jelentős gazdasági turbulenciákat idéz elő, akár a járműgyártás egy részének ideiglenes leállását is okozhatja. Szakértők így sokszor egyenesen korunk olajának titulálják ezeket a lapkákat. Persze van egy óriási különbség a fekete aranyhoz képest. Jelesül az, hogy nem egy a világon sok helyütt viszonylag könnyen és gyorsan kitermelhető nyersanyagról van szó a csipek esetében. Hanem egy igen összetett, hatalmas techno-

lógiai tudást, jártasságot, tervezést, innovációt, valamint persze óriási, dollármilliárdos tőkét igénylő gyártási folyamat végtermékéről. És nemcsak az összetettebb, de az egyszerűbb, például a LED-es égőknél vagy a tűzjelzőknél, a kávéfőzőknél használt csipek gyártása, lemásolása sem olyan pofonegyszerű folyamat, mint mondjuk egy formaterv vagy egy szoftverfelület lekoppintása pár jó szemű mérnök által…

ELVESZETT ELŐNYÖK

A fentiekből – és természetesen a koronavírus-járvány gazdasági hatásaiból – viszont az következik, hogy amelyik kontinensnek, államszövetségnek van jelen-

FOTÓ: GETTY IMAGES

Gondolta volna, hogy a világon élő közel 7,86 milliárd emberre fejenként 127 újonnan legyártott processzor jutott 2020ban, mivel nem kevesebb mint ezer milliárd ilyen speciális áramköri lapka készült el globálisan? Miként lehetséges, hogy ilyen sok? Úgy, hogy közel sem a számítógépek és a mobiltelefonok az igazán nagy csipfelvevők. Ott vannak az autók és más járművek vezérlőrendszerei, az egyszerűbb háztartási gépekéi, akár a vízforralókéi, a kenyérpirítókéi (hiszen a számítógép által vezérelt mikrosütők, villanysütők vagy mosógépek esete nyilvánvaló), vagy épp a LED-es, energiatakarékos izzók. Ez utóbbiak mindegyikében

NÉHÁNY NAPJA EGY KÍNAI DIGITÁLIS KIÁLLÍTÁSON. A PANDÉMIA CSIPHIÁNYT SZÜLT, EURÓPA NAGY BAJBA KERÜLT

72 | FIGYELŐ 2021/18

F_72-73_skynet.indd 72

2021. 05. 04. 15:59

| SKYNET |

A VILÁG HÁROM VEZETŐ CSIPGYÁRTÓJÁNAK 2020-AS ÁRBEVÉTELI ADATAI

tős csipgyártói kapacitása, az kitűnően, ütemesen fejlődik, ahol viszont nincsenek meg nagy léptékben a processzorelőállítási kompetenciák, ott igencsak kitett a teljes ipari, kereskedelmi és szolgáltató szektor annak, hogy éppen sikerül-e kellő mennyiségben beszereznie máshonnan a szükséges áramköri lapkákat, vagy sem. Nem szólva az élvonalbeli technológiák használatának efféle korlátairól. Jól ismert tény az is, hogy a félvezetőgyártás teljes erejének igen nagy része ma már Ázsiában koncentrálódik. Az viszont kevéssé tudott, hogy – a Boston Consulting adatai szerint – mára az Egyesült Államokban a világtermelés bő 10, Európában szűk 10 százaléka maradt csak meg. Dél-Korea és Tajvan 20-20, Kína pedig már most 15 százalékkal részesedik a globális csipkibocsátásból. Még szembetűnőbb a változás, ha megnézzük, hogy a kilencvenes évek elején földrészünk és az USA jóval 40-40 százalék felett járt, de még az ezredfordulón is a világtermelés negyedét az öreg kontinens adta, a tengerentúl pedig akkor a globális kibocsátás 20 százalékáért felelt. A fentiekből következik, hogy a „digitális olaj” gyártóhelyei geopolitikai, stratégiai kérdéssé léptek elő. Ha a nemzet-

Gyártó Intel (Egyesült Államok) Samsung (Dél-Korea)* TSMC (Tajvan)

Mrd dollár 73,09 60,48 45,52

*A Samsung esetében csak a csipgyártó részleg bevétele; a tavalyi 468,8 milliárd után a 2021-es teljes félvezetőpiac 488,3 milliárd dolláros lehet. Forrás: Statista.com, Semiconductor Industry Association

közi ellátási láncok szakadoznak, ahogy 2020 februárja óta ezt jól látjuk, a csipelőállítási képesség és annak volumene, fejlettsége legalább annyira fontos, mint hogy egy ország energiaellátása biztosított-e.

EURÓPA ÚJ ESÉLYT KAP

Mindezek tükrében érdemes értelmezni azt a nemrég napvilágot látott hírt, amely szerint a nemcsak amerikai, hanem globális szinten is még mindig vezető csipgyártó, az Intel európai kapacitásainak a bővítéséről tárgyal. A napokban Pat Gelsinger, a társaság első számú vezetője az unióba látogat, hogy brüsszeli döntéshozókkal tárgyaljon új gyártókapacitások EU-ba telepítésének a lehetőségéről. Magyarán geopolitikai, gazdaságpolitikai oldalról közelíti a kérdést az amerikai óriás is. Nyilvánvalóan jó helyzetben van, hiszen a növekvő közösségi kapacitásért, illetve félvezetőipari ellátásbiztonságért cse-

AMERIKAI LEMARADÁS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TERÉN A közelmúltban látott napvilágot egy a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó, az USA Nemzetbiztonsági Bizottsága által közölt, több mint 750 oldalas jelentés. Ennek készítői arra kérték az amerikai szövetségi kormányzatot, hogy invesztáljon 40 milliárd dollárt (közel 12 ezer milliárd forintot) a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, mert állítólag ennyire jelentős az Egyesült Államok lemaradása az MI-kutatások terén. Ráadásul az amerikai anyagot többek közt olyan neves szerzők jegyzik, mint Andy Jassy, az Amazon Web Services első embere, valamint az Oracle vezérigazgatója, Safra Catz. Az anyaghoz mellékelt levél szerint az USA egyszerűen „nem áll készen arra, hogy megvédje előnyét vagy versenyezzen a mesterséges intelligencia korszakában”. Eric Schmidt, a Google volt vezetője és Robert Work korábbi védelmiminiszter-helyettes a jelentéshez írt levélben aggályának adott hangot, hogy az MI-eszközök és -megoldások a jövőbeli konfliktusokban elsőrendű fegyverek lesznek, mivel egyes nemzetek már az úgynevezett dezinformációs támadásokban használják a mesterséges intelligenciát. S a terroristák, a bűnözők a kereskedelemben kapható drónokkal párosítják, okosfegyverek gyártására is felhasználják az MI-t. A bizottság közben egy új MI-akadémia létrehozását szorgalmazta, amelyen katonatiszteket képeznének ki.

rébe Brüsszel hajlandó lehet igen bőkezű uniós ösztönzőkkel segíteni a gigavállalat ez irányú terveit. Pedig az EU-ban nagyon „tekerik a biciklit”, hogy az emlegetett 10 százalékos globális részesedést egy évtizeden belül megduplázzák – erről határozat is született. Probléma van ugyanakkor a menynyiségen túl a minőséggel, pontosabban a korszerűséggel is. A csúcsfélvezetők egyik alapvető minőségi mutatója ugyanis a csíkszélesség. Jelenleg az 5-7 nanométeres technológia a legkorszerűbb, ám az Intel óriási kapacitású írországi gyárában (Leixlipben) a mai napig nem álltak át a régebbi, 14 nanométeres technológiáról a modernebbre. Az említett tárgyalásokon várhatóan erről is szó esik majd. Mindettől nem független, hogy a közelmúltban egy uniós–kínai, a csipgyártást is érintő kereskedelmi egyezmény meghiúsult, döntően a kínai–ujgur konfliktus EU-s–brit megítélése miatt. Így viszont még jobban elhúzódhat a súlyos csiphiányos állapot, ami a közösség iparát hosszabb távon is igen érzékenyen érintheti.

HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIÁK

Technológiai értelemben csupán három élvonalbeli csipgyártó akad a globális színtéren (az Intel, a Samsung és a TSMC adatait lásd külön is). Ez azonban azt jelenti, hogy az Európai Uniónak most le kell tennie valamelyik nagy cég mellett a voksát. A tajvani TSMC-vel a kínai–tajvani viszony okán értelemszerűen kockázatos lenne kezdeni, a dél-koreai Samsung pedig inkább az Egyesült Államok felé kacsingat: várhatóan a texasi Austinban építenek új, óriási üzemet. Ennek ellenére közel sem száz százalékig biztos az Intel EU-s bővülése, csupán az első tárgyalásokról van szó. Egy csipgyár megépítése ráadásul nemcsak dollármilliárdos beruházást, de a végleges döntéstől számítva mintegy háromnégy évi munkát is igényel. S még ha az ír gyár bővítéséről lenne is szó, az sem lesz előbb készen, minthogy a mai lapkahiányos idők véget érnek. Várhatóan a termelés felfuttatása Írországban 2022 vége előtt nem reális, miközben a rövidebb távú félvezető-ellátási gondok legkésőbb ez év őszére megoldódhatnak. HG 2021/18 FIGYELŐ | 73

F_72-73_skynet.indd 73

2021. 05. 04. 15:59

| CAPPUCCINO |

FEHÉR EMESE

Honnan jött az ötlet, hogy automatizált tánc- és sportstúdiót hozzon létre? – Eredetileg csupán egy már meglévő ingatlanunkat szerettem volna átalakítani, hogy később airbnb-s lakásként vagy egyéb bérleményként ki tudjuk adni. Felújítás közben azonban kiderült, hogy a helyiség belmagassága négy méter, ami megegyezik a versenyrudak magasságával, és légtornászok számára is ideális. Mivel magam is aktívan versenyeztem rúdsportban, már négy-öt éve, tapasztaltam, hogy Budapesten kevés lehetőség van professzionális stúdióban felkészülni a megmérettetésekre. A legtöbb helyen vagy sűrűn vannak a rudak, ezáltal bizonyos trükkök el sem férnek, vagy más akadályba ütközik a kivitelezés. Így jött az ötlet, hogy hozzak létre egy termet, ahol minél több sportág meg tud jelenni, mégsem edzőterem. Az automatizációt pedig az élet hozta, mivel időközben kiderült, hogy ismét kisbabát várok, így nem lesz időm a teremben személyesen jelen lenni. – Ez hát a történet dióhéjban. Ezek szerint a sportolói múlt hozta magával a teremnyitást? – Nem, igazából pénzügyi és marketingdiplomám van, valamint lakberendezői végzettségem. Valójában a bankszférában dolgoztam belső ellenőrként, azonban, ahogy sok más nő esetében, nálam is az első gyermekkel jött a karrierváltás. Kevesebb idő maradt mindenre, és nem tudtam összeegyeztetni minőségi módon a munkámat a magánéletemmel. Feszült időszak volt, a férjem külföldön dolgozott (vagyis ha nem lenne Covid, most is Budapest és Bécs között ingázna), ezért gyakran voltam egyedül itthon a kisfiammal. Szükségem volt valami olyan elfoglaltságra, amelyben teljesen ki tudok kapcsolni, de nálam a futás és a kondite-

rem nem vált be. Szembejött egy ingyenes rudas próbaalkalom, ahol viszont hamar megtapasztaltam: ha nem figyelek oda százszázalékosan, vagy nem kapaszkodom, leesek. Miközben a sport teljes koncentrációt igényelt, hihetetlen szabadnak éreztem magam. Idővel felmondtam a munkahelyemen, és pár évig lakberendezőként kerestem az utamat. S ahogy említettem, az egyik lakás felújításakor éreztem egyre inkább a magaménak a stúdiónyitás ötletét. Olyan „színpadot” akartam létrehozni, ahol otthonosan érzi magát az ember, valamint – privát stúdió lévén – fontos volt a foglalás egyszerűsége. Tudomásom szerint az egyetlenek vagyunk, ahol az elhatározástól az időpont véglegesítéséig és a fizetésig legfeljebb egy perc kell. Ugyan online foglalás több helyen is van, de a Stage-ben ez össze van kötve a fizetési rendszerrel, az automatikus viszszaigazolással, a teremzár kódgenerátorával és a számlázással. Ezenkívül olyan okosmegoldások gazdagítják a termet, mint a smart világítás, a digitális vezérlésű hang- és fűtéstechnika. Az ember mehet edzeni akár éjszaka is, mert esetleg izgatott a verseny előtt, vagy ha épp leszállt a repülőgépe és ki akarja nyújtóztatni magát. Nem szükséges recepciót üzemeltetni, csak takarítószemélyzetet, ami főleg ebben az időszakban kifejezetten fontos. Illetve a teremben rézrudak találhatók, amelyeken nem marad meg a vírus. – Az egyik fő profil a rúdsport, amelyet gyakran azonosítanak az erotikával. Arra van valamilyen protokoll, hogy ne történjen semmi illetlen a stúdióban? – Az automatizmusból fakadóan, biztonsági okokból be van kamerázva a terem, amire több helyen felhívom a figyelmet. A stúdió a kialakítása miatt kedvelt fotózási és forgatási helyszín is. Figyelek

arra, hogy sokrétű legyen a kihasználtsága, de őrizze meg családbarát jellegét, ne pedig aktstúdióvá váljon. Egyébként a Playersroom és a Huawei is készített már itt reklámanyagot. – Milyen széles a paletta, milyen sportot lehet űzni itt? – Folyamatos törekvés, hogy ne kizárólag rúdsportolók otthona legyen a terem, hanem mindenki „színpadává” váljon, legyen szó fitneszversenyzőről – aki pózolást gyakorolhat –, pilatesről, jógáról. Férfiak is látogatják a termet, mert bokszzsákot is fel tudunk akasztani, s tartottak már itt edzést karatésok és egyéb küzdősportolók. Nagy a tér, a rudak kivehetők, nem akadályozzák a vendégeket, és a tükörben minden látszik bokától fejbúbig. A legkisebb vendégünk ötéves, a legidősebb 71 (jógaoktató). – A vállalkozás még csak most júliusban lesz kétéves. A korlátozások miatt nem került közel a kudarc lehetősége? – Talán meglepő, de nem. Sőt, megérett a Stage a bővülésre, mivel a vírus ellenére másfélszeres foglaltságunk lenne. Tavaly márciusban volt némi kiesés, mert elmaradtak versenyek, történtek lemondások. Azonban megjelentek komplett családok – anya, apa, gyerekek együtt jöttek edzeni –, tehát más úton lettek vendégeink. Idővel a versenyzők is visszatértek az online versenyek miatt, szóval telt házzal üzemelünk. Az ingatlan értéke már a felújítással

FOTÓ: WOLF KRISZTIÁN

Lehet lejjebb adni a minőségből, csak nem érdemes. Hosszú távon pedig kifejezetten káros luxus – vallja vállalkozását illetően a The Stage okossportstúdió alapítója. Úgy tartja, sikerének kulcsa a megfelelő alapok lefektetése volt, nem spórolva az igényes alapanyagokkal, a megbízható partnerek felkutatásával.

74 | FIGYELŐ 2021/18

F_74-75_cappuccino.indd 74

2021. 05. 04. 16:00

| CAPPUCCINO |

annyit nőtt, hogy bőven megtérült az átépítés költsége. A stúdió egyébként az első négy hónap után kitermelte a saját fejlesztési költségeit és az én bevételemet is. Ehhez ugyanakkor az kellett, hogy már saját tulajdonban legyen az ingatlan. Ezért sem terjeszkedtünk még Budapesten, mert voltak franchise-megkeresések, de nehéz frekventált és megfelelő helyszínt találni. – Tervekből akkor nincs hiány. – Azokból mindig rengeteg van. Nézegetem az ingatlanokat, s a következő stúdió finanszírozásán gondolkodom, illetve szeretnék egy hasonló koncepciót megvalósítani a Balaton-parton nyári tábor formájában. A telket már megtaláltuk, ahol elképzelésünk szerint egy 10-12 fő befogadására alkalmas közösségi szállás üzemel majd, kisebb kávézóval és étkezővel. Mindezt körülöleli egy 1400 négyzetméteres udvar, ahol karikaligetet, rúderdőt, szabadtéri színpadot lehet kialakítani, valamint futóverseny szervezésére is alkalmas, továbbá egyéb családi sportprogramok helyszínéül szolgálhat. – Ezentúl is egyedül tervezi vinni a céget? – Egyelőre igen, mert szerintem ha az alapok jól össze vannak rakva, megfelelő segítséget alkalmazva egyedül is lehet ezt működtetni. Értem ez alatt, hogy a kávézóba például olyan munkaerőt keresek majd, aki nem csak két hétre jön,

NÉVJEGY Gyöngyösön született, 1984-ben. Az alapdiplomáját pénzügy szakon szerezte, a mesterképzését marketing szakon végezte. Azon innovátorok inspirálják, akik nemcsak felismerik és kiszolgálják a piac igényeit, hanem kultikusat is tudnak alkotni, mint Enrico Piaggio (Vespa), Steve Jobs (iPhone) vagy épp Ray Kroc (McDonald’s). KEDVENCEK Film » A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt Könyv » Robert Merle: Malevil Zene » Kispál és a Borz Hobbi » rúdsport, akadályfutás és crossfit

szeret ott dolgozni és win-win szituációt tudunk kialakítani, hogy neki is megérje a vendégek kiszolgálása. Ugyanez a helyzet a takarítószemélyzettel. Apróságnak tűnik, de mégis ez a lelke mindennek, hiszen ha koszos egy hely, nem jön szívesen a vendég. Én a háttérből „mozgatom a szálakat”, felelek a fejlesztésért és a direkt kapcsolattartásért. Sokszor megkeresem a vendégeket, főleg azokat, akik rendszeresen járnak, és visszajelzést kérek, hogy jól érezték-e magukat, illetve min és hogyan szeretnének esetleg vál-

toztatni. Az ő igényeik alapján tájékozódom. A kezdetekkor is ezt követtem. Akkoriban egy világbajnokságokon induló junior rúdversenyződuó járta be teljes egészében a rudakat. Kísérleteztek, elférnek-e az elemek, a szaltók, le tudnak-e ugrani, a csiszolt betonfelület alkalmas-e erre a sportra vagy teljesen tévúton járok. – A gyerekei mit éreznek ebből az életformából? – A pandémiából fakadó bezártság által látják, mi a különbség az alkalmazotti és a vállalkozói lét között, mik az előnyök és a hátrányok. Az utóbbi évben nemcsak a szorzótáblát tanultuk együtt, hanem azt is, hogyan kell rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz, megoldásokon gondolkodni problémázás helyett. Nem mondom, hogy könnyű, amikor enynyi mindent kell összehangolni, de sokat tanultunk saját magunkról és a család, a vállalkozás dinamikájáról. Sohasem gondolkodtam a feladáson, a visszavonuláson. Az édesapám szintén vállalkozó, így már kicsiként is azt láttam, hogy mindig lesznek nehézségek, mindegy, minek hívjuk ezeket: gazdasági válságnak, munkaerőhiánynak. Ezeken túl kell lépni. Azért lettünk vállalkozók, mert képesek vagyunk arra, hogy az elképzeléseinket kövessük és végigvigyük. BÍRÓ BRIGITTA

2021/18 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2021. 05. 04. 16:00

| TÁRSADALOM |

INDIA A KATASZTRÓFA SZÉLÉN

PANDÉMIA | A koronavírus sokféle dinamikával van jelen a világban. Nálunk enyhül a járvány, a mediterrán országok nyitnak, de Oroszország leállt egy hétre, Indiában pedig humanitárius válság kezd kialakulni.

Az 1,3 milliárd lakosú India egyre nagyobb bajba kerül. A legtöbb halálozással járó héten vannak túl, s az elmúlt napokban több mint hárommillió új esetet jelentettek. A pandémia második hulláma sokkal súlyosabb állapotot idéz elő a betegeknél, a lélegeztetéshez szükséges oxigén hiánya miatt pedig a Delhi Legfelsőbb Bíróság már felelősségre vonással fenyegeti a kormányt. Ráhul Gandhi ellenzéki vezető országos lezárást szorgalmaz, ugyanis a fertőzöttek száma keddre átlépte a 20 milliót. Az Egyesült Államok és Izrael is küldött lélegeztetőgépeket a dél-ázsiai országnak. A helyzetet csak nemzetközi összefogással lehet menteni, ez már most látszik. A népesség beoltása vakcinahiány miatt nem halad, az indiai államok fele sem tudta megkezdeni a felnőtt lakosok behívását. A kormány csak januárban adta le első megrendelését. Akkor 15,5 milliót kötöttek le az AstraZeneca és a Covaxin készítményből, de sajnos ez csepp a tengerben. Ha még az idén be akarnak oltani minden 18 év feletti indiait, akkor minden egyes nap 7,5 millió adagot kellene beadni. A késlekedés okát a helyi sajtó egyfajta önelégültségben látja – az ország vezetése nem hitte el, hogy ilyen súlyos második hullám alakulhat ki. Az országnak van szérumgyártó vállalata. A Serum Institute az AstraZeneca helyi változatát, a Covishieldet állítja elő, de nincs elegendő kapacitása. A cég vezetője azt mondta a Financial Timesnak, hogy a súlyos vakcinahiány még hónapokig elhúzódik, mert a tőlük rendelt 220 millió adagot nem tudják egyik napról a másikra legyártani.

A bajt csak fokozza, hogy a kormány hónapokkal ezelőtt megtagadta a Pfizer vakcina regisztrálását, arra hivatkozva: Indiában is el kell végezni a szükséges

vizsgálatokat. De mint kiderült, a Pfizer elnöke a napokban megerősítette: folytatják a szabadalmi tárgyalásokat. Az amerikai gyógyszeripari óriás 70 millió dollár értékben ajánlott fel Újdelhinek antibiotikumokat, véralvadásgátlókat, szte-

KREMATÓRIUM DELHIBEN. AZ ELHUNYTAK TÖMEGES HAMVASZTÁSA SOKKOLÓ LÁTVÁNY AZ EURÓPAI SZEMNEK

76 | FIGYELŐ 2021/18

F_76-77_indiai_covid.indd 76

2021. 05. 04. 16:00

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: ADNAN ABIDI, REUTERS

roidokat. Baloldali politikai nyomással is igyekeznek jobb belátásra bírni a céget. Bernie Sanders amerikai szenátor és Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója nagyvonalúságra szólította fel a szabadalmak átadásával kapcsolatosan. A Fehér Ház kabinetfőnöke, Ron Klain úgy nyilatkozott: nem a szabadalmi vita az elsődleges probléma, hanem a gyártáskapacitási hiány. Az USA kormánya anynyi alapanyagot juttat Indiának, hogy abból 20 millió vakcinát állíthassanak elő. Eközben érkezett 150 000 adag Szputnyik oltóanyag is, éppen több a semminél.

A VÁLSÁG OKAI

A kibontakozó humanitárius válság az elemzők szerint nem csak helyi probléma, a világ más országai számára is nagyon

India Brazília USA Törökország Franciaország Argentína Irán Németország Kolumbia Olaszország Ukrajna Oroszország Fülöp-szigetek Lengyelország Peru Kanada

4 236 485 781 215 683 570 551 792 349 214 290 784 273 420 265 539 & +*79ö? 8*8 226 519 165 768 *8*9*0 8? 2& 131 762 110 967 109 238 107 906 103 211 101 287

ÁPRILIS UTOLSÓ KÉT HETÉBEN

aggasztó következményei lehetnek. India a világ legnagyobb oltóanyaggyártója, de ahogy a belföldi fertőzések száma komoly növekedésnek indult, a szubkontinens abban a pillanatban jelentősen csökkentette

az exportot, és egyelőre semmi sem utal arra, mikor tervezi újraindítani. Az sem világos, hogy a rohamosan növekvő esetszámot előidéző variánssal mennyire bírnak el a jelenleg már forgalomban lévő vakcinák. Az indiai vírusvariánst közben már 17 országban mutatták ki, így egyre többen várják az előbbi kérdésre a választ.

TÖMEGES RENDEZVÉNYEK

A WHO szakértői és vezető orvosai szerint a tömeges összejövetelek nagy szerepet játszottak az indiai esetszám drámai növekedésében. A március 11-én kezdődött, több hétig tartó vallási fesztiválon több mint hárommillió ember gyűlt öszsze a Gangesz partján, mert a hinduk úgy vélik, a szent folyó vize elmossa bűneiket. A hatóságok óvatosságra intették a zarándokokat, de ez kevésnek bizonyult. Egyes államokban választások is zajlottak márciusban és áprilisban, a politikai nagygyűléseken sem tartották a résztvevők a távolságot. A virológus szakértők azt mondják, ezek a tömeges rendezvények szuperterjesztőként működtek. Az országban korlátozottak a higiéniai lehetőségek, és az ellátórendszer sem alkalmas ilyen sok beteg gyógyítására. Az indiai lakosság nagyon fiatal, így a magas életkorral járó kockázat nem jelentkezik, mint az európai országokban, viszont a középkorúak egészségi állapota messze nem ideális, elsősorban a nagy légszenynyezettség következményeként. Ez szorosan összefügg a tüdő- és szívbetegségekkel, az összhalálozás 17,8 százalékát ezek teszik ki a szubkontinensen. Különösen rossz a helyzet Újdelhiben, amely a világ legrosszabb levegőjű fővárosa. A másik, világszerte beazonosított rizikófaktor az elhízás: Indiában pedig az 50– 69 éves korosztály harmada cukorbeteg, és minden ötödik reproduktív korú nő kezeletlen magas vérnyomással él. A kettő együtt nem sok jóval kecsegtet. Az elemzők a járvány gazdaságra gyakorolt hatásait is nagyon súlyosnak látják. Az indiai társadalom jelentős része kisvállalkozást visz vagy abban dolgozik, s a lezárásokkal tömegek megélhetése válik kétségessé. LENGYEL GABRIELLA 2021/18 FIGYELŐ | 77

F_76-77_indiai_covid.indd 77

2021. 05. 04. 16:00

| TÁRSADALOM |

ÉRTÉKEKEN ALAPULÓ, ÉLHETŐ BALATON A birtok alapjait 1994-ben fektették le, de a családban a szőlő- és borkészítés régebbi hagyományokra nyúlik vissza. Egyértelmű volt, hogy ön is ezt az utat követi majd? – Eredetileg külügyi pályára készültem, de gimnazistaként egy év Belgiumban töltött időszaknak köszönhetően más irányt vett az életem. Itt tanultam meg

más ország szemüvegén keresztül látni a világot, s távol a szülőföldemtől értettem meg valójában, hogy egy borvidékről származom. Visszatérve már nem volt kérdés számomra: folytatva a családi hagyományokat, szőlővel és borkészítéssel

szeretnék foglalkozni. A jelenleg is a birtok központjaként szolgáló csopaki területet a család paloznaki szőlője utáni kárpótlásként kaptuk vissza a kilencvenes években. Édesapám vágya volt, hogy legyen Csopakon pincénk, ám a szigorú építési szabályok miatt csak 1999-ben értük el azt a méretet, amely lehetővé tette ezt. Kezdetben a birtok hobbinak indult,

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

KOVÁCS TAMÁS | A magyar tenger egyik legszebb panorámáját nyújtó, a csopaki szőlők védőszentjéről elnevezett Szent Donát Borkúria tulajdonosával beszélgettünk, akit az idén harmadik alkalommal jelöltek a Borászok Borásza címre, s ezzel hazánk top 50 borásza között szerepel.

78 | FIGYELŐ 2021/18

F_78-79_borasz_kovacs_tamas.indd 78

2021. 05. 04. 16:01

| TÁRSADALOM |

Fokozottan védeni kell a Balatonfelvidéki tájat. sosem gondoltuk, hogy a borkészítésből önálló vállalkozás lesz. – Mára már nemcsak borkészítéssel foglalkozik, hanem létrehozta az északi part egyik legnépszerűbb éttermét is a birtokon… – A balatoni modell kiköveteli magának, hogy aki magas szinten borkészítéssel foglalkozik, annak nem szabad kihagynia azt a lehetőséget, hogy helyben adjon el. Ideális esetben ehhez igényes vendéglátás is társul. Szerencsére már kialakult egy olyan értő közönség, amely előnyben részesíti a helyi, friss alapanyagokon alapuló konyhát. Ebből kiindulva egy olyan vendéglátást igyekeztem létrehozni, amely méltó módon társul a borainkhoz, és képviseli azokat az értékeket, amelyekben hiszek. – Mit jelent Csopak az ön számára? – Elsősorban az otthonomat, egy olyan helyet, amely egész létemet meghatározza, a múltamat, a jelenemet és a jövőmet egyaránt. A Balaton az ország egyik legélhetőbb helyévé vált az elmúlt időkben, sorra nyílnak az egyre színvonalasabb vendéglátóegységek, a gasztronómia, a turizmus és a szállás szempontjából jobbnál jobb lehetőségekkel, egész évben várják itt a minőségi kikapcsolódásra vágyókat. A nagy érdeklődés viszont negatívumot is hozott magával: a gyakoribb építkezések és útfejlesztések sajnos egyre urbánusabbá teszik a régiót. A vízióm, hogy Csopaknak védett szőlőhegyekről, szépen megművelt szőlőkről kell szólnia, olyan kis birtokok-

ról, ahol igényesen állnak a szőlőműveléshez, valamint jó konyhával várják az idelátogatókat. Egy olyan régiót szeretnék látni, ahol az ember tiszteli a természetet és harmóniában él a tájjal. – Mi a Szent Donát Borkúria ars poeticája? – Ismertebb olasz és francia desztinációk hoz hasonlóan szeretném megmutatni a Balatonnak egy jó értelemben vett európai arcát. Számunkra fontos, hogy a kétezer éves hagyományokra épülő itteni szőlő- és borkultúrát megfelelő eredetvédelem mellett be tudjuk mutatni a látogatóknak, mindezt igényes ételek társaságában. Páratlan szépségű történelmi és természeti kincseink, illetve kiváló, autentikus szőlőfajtáink vannak. Minden adott ahhoz, hogy egy olyan egyedi és élhető jövőképet alakítsunk ki, amely értéket tud teremteni. – A kezdetektől ön vezeti a pincészetet. Mit kell tudni erről, s hol tartanak jelenleg? – Egy organikusan növekvő, teljes mértékben családi tulajdonban lévő birtok vagyunk. Nincs mögöttünk befektető; mindent, amit eddig elértünk, a kitartó és odaadó munkának köszönhetjük. 2001-ben készültek el az első boraink. Jelenleg a csopaki, a tihanyi és a Kálimedencei területeinkről, 15-20 hektárról készítünk alacsony terhelés mellett évente nagyjából 60 ezer palack nedűt. Ennek java része a budapesti gasztronó-

miában, a negyede pedig helyben fogy el. Az egyik legdinamikusabban növekvő részt az export teszi ki. Főbb piacunk az Európai Unión kívül Anglia és Amerika, ezek együttesen a mennyiségünk 30 százalékát vásárolják fel. A három legfontosabb Kárpát-medencei fajtával dolgozunk: olaszrizlinggel, furminttal és kékfrankossal. Így a talaj- és dűlőválogatás borainkon keresztül képesek vagyunk a Balaton-felvidék sokszínűségét úgy bemutatni, hogy közben még a szőlőfajták is külön érdekességnek számítanak. – Milyen Balatont szeretne látni a jövőben? – A térségnek szüksége van egy fenntarthatóbb turisztikai megközelítésre, amely felhagy a nagy tömegek idényszerű kielégítésével és a korlátlan ingatlanfejlesztésekkel. Fokozottan védeni kell azt a Balaton-felvidéki tájat, amelytől nemzetközileg is egyedi a régió. Ennek szerves részét képezi a tóra néző rendezett szőlőhegy, a maga tájba simuló présházaival. Egy visszafogottabb, igényesebb, a kultúrára és a gazdag történelemre épülő térséget szeretnék látni a jövőben. Ha a tóra néző szőlők helyét átveszik a betontömbök, akkor a Balaton környéke véglegesen egy középszerű, félig urbánus üdülőhellyé válik, amelyre nehéz felépíteni egy régiós turisztikai arculatot. NÉMETI SÁNDOR

2021/18 FIGYELŐ | 79

F_78-79_borasz_kovacs_tamas.indd 79

2021. 05. 04. 16:01

| SPORT |

REJTETT TARTALÉKOK

A vívás, az úszás és a kajak-kenu olyan hagyományos magyar sikersportág, amely olimpiáról olimpiára meghatározza a hazai delegáció eredményességét. Nem véletlen, az újkori ötkarikás játékok 1896 óta íródó történetének magyar szempontból három legeredményesebb sportágáról beszélünk: a 175 aranyéremből 90-et, a 490 dobogós helyből 240-et ennek a triónak köszönhetünk, míg az összes pontszerző (elsőtől hatodikig) helyezést tekintve a 3626-ból 1673 pont mögött állt ez a nagy hármas. A sor minden bizonynyal az idén nyárra halasztott tokiói játékokon is folytatódik, most viszont a magyar olimpiai csapat rejtett tartalékaival, a küzdősportokkal foglalkozunk. A sző-

nyegen és a tatamin, azaz birkózásban és cselgáncsban sok világraszóló magyar sikert ünnepelhettünk már világ- és Európabajnokságokon, az olimpiákon azonban mindig nagy lutri, hogy mire képesek a „karfiolfülűek” vagy a dzsúdósok. Ha már küzdősportok, az ökölvívásról sem feledkezhetünk meg, igaz, a ringben rég elmúlt már a Kovács István vagy Erdei Zsolt nevével fémjelzett sikerkorszak. Ennek a három sportágnak együtt 30 aranyat, 83 érmet és 651 olimpiai pontot köszönhetünk.

LŐRINCZ, AZ ÁLLÓCSILLAG

Az akár heti 10-12 edzés nem ismeretlen műfaj, de a mérlegelés előtti napok sokszor drasztikus, pulóverben szaunázással megspékelt diétái éppúgy küzdősportos sajátosságnak számítanak, mint a napi forma és a sorsolás izgalma. A birkózás világában ma kétségtelenül az olimpiai ezüstér-

mes (2012, London) Lőrincz Tamás a legnagyobb magyar név, aki az elmúlt másfél évtizedben a sportág nemzetközi mezőnyének meghatározó alakjává vált. Még két hete sincs, hogy Európa-bajnokságot nyert Varsóban, Eb-n ez volt a nyolcadik érme és a negyedik aranya (2006 és 2013 – 66 kg, 2014 – 71 kg, 2021 – 77 kg), öszszességében pedig tizennegyedszer állhatott fel a dobogóra világversenyen. Miután U23-as Eb-győztes török ellenfelét, Yunus Emre Başart is eldobta a varsói fináléban, Lőrincz Tamás 34 évesen regnáló világ- és Európa-bajnokként készülhet a negyedik olimpiájára. „Már egy-két héttel a verseny előtt éreztem, hogy jó formában vagyok, ez elég nagy magabiztosságot adott. Az idei fő megmérettetés a tokiói olimpia, a kontinensviadalra különösebben nem készültem, de megmutatta, hogy jó az irány” – értékelt a ceglédi klasszis.

FOTÓ: KOVÁCS TAMÁS, MTI

IRÁNY TOKIÓ | A birkózók és a cselgáncsozók sokat tehetnek azért az olimpián, hogy ne csak a vívócsarnokra, az uszodára vagy az evezőpályára legyen érdemes figyelniük a magyar szurkolóknak.

80 | FIGYELŐ 2021/18

F_80-81_sport.indd 80

2021. 05. 04. 16:02

| SPORT | SIKERRE ÉHESEN A SZŐNYEGEN. LŐRINCZ TAMÁS VILÁG- ÉS EURÓPA-BAJNOKI CÍMVÉDŐKÉNT, NAGY ESÉLYESKÉNT KÉSZÜL AZ OLIMPIÁRA

kétszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok Bácsi tájékoztatása szerint a kötöttfogásúaknál Kecskeméti Krisztián (60 kg), Szőke Alex (97 kg) és Varga Ádám (130 kg) képviseli a magyar színeket. A szabadfogásúaknál Kuramagomedov Murad (74 kg), Veréb István (86 kg) és Ligeti Dániel (125 kg) bizonyíthat, a nőknél pedig Dénes Mercédesz (53 kg), Barka Emese (57 kg) és Németh Zsanett (76 kg). A szakmai igazgató három-négy kvótával lenne elégedett, de nagy a konkurencia.

ESÉLY A TATAMIN

A magyar birkózók eddig öt kvótát szereztek. Kötöttfogásban Lőrincz Tamás (77 kg) mellett már biztos az öccse, Lőrincz Viktor (87 kg) és Korpási Bálint (67 kg) szereplése, míg szabadfogásban Iszmail Muszukajev (65 kg), a nőknél pedig Sastin Marianna (62 kg) harcolta ki a szereplés lehetőségét. Bácsi Péter, a Magyar Birkózó Szövetség szakmai igazgatója abban bízik, hogy mindhárom szakág szerez még egy-egy tokiói kvótát Szófiában, az utolsó olimpiai kvalifikációs versenyen. A bolgár fővárosban a nőknél, illetve szabadfogásban és kötöttfogásban is három-három magyar sportoló lép majd szőnyegre. Könnyű dolga egyiküknek sem lesz, hiszen a tokiói repülőjegyhez egészen a döntőig kell menetelni. A nevezések alapján minden kategóriában népes mezőny várható, nem egy esetben harminc feletti létszámmal. A versenyzőként

Cselgáncsban a lisszaboni Európa-bajnokság utáni világranglisták alapján hat versenyző képviselhetné Magyarországot az olimpián. Kvótát érő helyen található az Eb-bronzérmes Tóth Krisztián (90 kg, 4. a világranglistán), Ungvári Attila (81 kg, 25. – kontinentális kvóta), illetve Csernoviczki Éva (48 kg, 23.), a Portugáliában szintén Eb-harmadik Pupp Réka (52 kg, 18.), Karakas Hedvig (57 kg, 10.) és Özbas Szofi (63 kg, 26.). Az egyik legnagyobb magyar esélyes, a vb-ezüstérmes Tóth Krisztián a lisszaboni harmadik hely után azt mondta: az elvesztett negyeddöntő után a vigaszágon menetelve mindent kiadott magából. Előre tekintve ugyanakkor megjegyezte: „a meló összeállt”, most már minden idegszálával a budapesti vb-re és az olimpiára koncentrál, mindkét versenyen szeretne nagyot alkotni. Karakas Hedvig, aki tavaly novemberben lett Európa-bajnok, azt mondta, Tokióban azon lesz, hogy a külvilágot kizárva, éppolyan tudatosan, jól felépítve, koncentráltan lépjen a tatamira, mint a prágai Eb-n. A kvalifikációs menetrend szerint 252en a nemzetközi szövetség júniusi világranglistájáról kerülnek az olimpiai mezőnybe, a 14 súlycsoportból az első 18 helyezett szerez kvótát. A rendező japánok automatikusan kapnak súlycsoportonként egy indulási jogot. A fennmaradó 120 helyet a közvetlen kvalifikációról épphogy lemaradó versenyzők kapják kontinentális eloszlásban, Európának 25 (13 férfi és 12 női) kvóta jut. A 2018. május 25-től 2021. június 28-ig tartó menetelés eredetileg 68-70 versenyből állt

volna, ám a pandémia miatt tavaly március és október között minden viadalt töröltek. Tavaly októberben, a budapesti Grand Slam után még Szabó Frigyes (73 kg) és Cirjenics Miklós (100 kg) is kvótás helyen állt, most viszont a vonal alatt vannak, mint ahogy az olimpiai ezüstérmes Ungvári Miklós is, aki 40 évesen még nem tett le egy újabb olimpiáról.

BUDAPESTI VB

Magyar szempontból kedvező, hogy Taskent helyett Budapest ad otthont június 6. és 13. között a világbajnokságnak, amely a kvalifikáció legfontosabb állomása 2021ben. Addig május 5–7-én még a kazanyi Grand Slamen lehet pontokat gyűjteni. A magyar fővárosban rendezendő vb kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Marius Vizert, a Nemzetközi Judo Szövetség elnökét. Egyetértettek abban, hogy a járvány elleni küzdelem összetett feladat: biztonságban kell lennünk, de élnünk is kell, a dzsúdó és általában a sport pedig hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A budapesti világbajnokságról megállapították, hogy minden küldöttségnek eleget kell tennie az érvényben lévő szabályoknak. Fontos feladat biztonságos körülményeket biztosítani a munkatársaknak, a helyi szervezőknek, az edzőknek, a sportolóknak, és ezt meg is fogják tenni. Ökölvívásban jóval kisebb a mozgástér, mindössze az a kérdés, hogy egy vagy két magyar induló lesz-e Tokióban. Gálos Roland 57 kilogrammban már kijutott, hozzá csatlakozhat Fodor Milán (63 kg), aki egy mérkőzésre van az olimpiától. Elméleti esélye a nőknél Pribojszki Katának (60 kg) és Nagy Tímeának (75 kg) is van, ám nekik két győzelmet kellene felmutatniuk az erős nemzetközi mezőnyben. Tavaly márciusban, Londonban kezdték el az ökölvívók európai olimpiai selejtezőtornáját, amit az idén június 4. és 8. között Párizsban fejeznek be. A magyar olimpiai csapat egésze egyelőre 122 főt számlál, hozzájuk lehet csatlakozni. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke elmondta: a 2016-os Rio de Janeiró-i 160-as magyar sportolói létszámmal elégedett lenne Tokióban is. A MOB 13 magyar érmet és további 24 pontszerző helyezést prognosztizál a játékokra, és 144–179 tagú csapattal számol. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/18 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport.indd 81

2021. 05. 04. 16:02

| AJÁNLÓ |

HAUSZMANN-SZTORI A járványügyi korlátozások enyhítésével párhuzamosan újraindul a kulturális élet a budai Várban. A Hauszmann-sztori címmel egy új, ingyenes kiállítás mutatja be a Budavári Palotanegyed újjászületését, a Budai Várséták kínálata pedig egy föld alatti, látványos élménysétával kiegészülve indul újra. Multimédiás technológiával, a régmúlt felelevenítésével ismerhető meg a városrész fénykora, amikor a dualizmus időszakában Hauszmann Alajos építész újraálmodta a királyi palotát és környezetét. A fénykor mellett feltárulnak a világháborús pusztítások és az azt követő időszak tudatos rombolásai. A tárlat a budai Vár mostani újjászületését, a Nemzeti Hauszmann Program keretében zajló fejlesztéseket is bemutatja.

TÚRA, LÉLEKTAN, VÁROSI SÉTA NŐI ALKOTÓK, SWEET @ FRESH A Purple Dot Studio egy budapesti székhelyű online shop, amely eddig nem létező választékot kínál női grafikusok által készített művészeti printekből. A Studio inspirációs forrását egyszerre határozzák meg a tudatos életmód, a divat és a belsőépítészet trendjei, ötvözik a kultúrát a kreatívipar friss és innovatív technológiáival.

BÁNJ JÓL MAGADDAL! GILL HASSON | Ha új gondolkodásmódokat és egészségesebb viselkedési mintázatokat építünk az életünkbe, mentális és fizikai jóllétünk ugrásszerű növekedést fog mutatni. Az önmagunkról való gondoskodás központi szerepet játszik abban, hogy jól érezzük magunkat és elégedettek legyünk az életünkkel. Ennek ellenére túl kevesen ismerjük fel és tartjuk tiszteletben az elménk, valamint a testünk kiegyensúlyozásának szükségességét – állítja a kötet szerzője.

A KALAPOS-KÖVEKEN ÁT AZ ÍROTT-KŐRE FOTÓK: BRIDGE ÁG; FIGYELŐ-ARCHÍV; VÁRKAPÍTÁNYSÁG

A 15 km-es túra kifejezetten nehéznek számít, hiszen több mint 700 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni. A Bozsokról induló, államhatáron egyensúlyozó körtúra különleges látnivalói a Kalapos-kövek és a belőlük nyíló barlangok, valamint az évtizedekig megközelíthetetlen kilátó az Írottkőn. A feltáruló panoráma fő látványossága a 2076 méter magas Schneeberg, de tiszta időben a Balaton-felvidék tanúhegyeit is megpillanthatjuk innen. Túraleírás: www.termeszetjaro.hu ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA 82 | FIGYELŐ 2021/18

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 05. 04. 16:04

HIRDESS! RDE RD DESS!

F_BIII-ingatlan.indd III

KERESS! ERE ER RESS!

TALÁLJ AL AL LÁ ÁLJ OTTHONRA! NRA! NR R A! RA

2021. 05. 04. 15:13

F_BIV-FFT.indd IV

2021. 05. 04. 15:13