MORATÓRIUM Még két hónap

MÉG KÉT HÓNAP TÜRELEM

MORATÓRIUM | A hatályos törvényi előírások szerint ez év június 30-án véget ér a fi zetési moratórium. A mostani, nem hivatalos hírek alapján egyes társadalmi csoportoknak meghosszabbíthatják a hiteltörlesztések fi zetési stopját, de ezt még semmilyen formában nem erősítették meg a kormány részéről. Ezúttal egy olyan összegzést próbáltunk összeállítani, amelyben részletezzük a moratórium elindításakor hozott intézkedéseket és annak későbbi hatásait.

A kormány a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére 2020. március 18-án fizetési moratóriumot rendelt el a lakosság, a nem pénzügyi vállalatok, a pénzügyi vállalkozások adósságából eredő öszszes fizetési kötelezettségre 2020. december 31-ig. Ez alapján minden 2020. március 18-ig folyósított hiteltartozás törlesztését automatikusan, külön kérelem nélkül az év végéig felfüggesztették, az adósok azonban időközben dönthettek úgy, hogy folytatják a kölcsöneik visszafizetését. A fizetési stop miatt elmaradt kamattörlesztéseket nem engedték el, azokat az ügyfeleknek a moratórium lejáratát követően, a futamidő alatt évente egyenlő részletekben kell megfizetniük. Az előírások szerint a fizetendő törlesztőrészlet a fizetési stop lejárta után nem emelkedhet, ehelyett az ügyletek hátralévő futamideje hoszszabbodik meg. Az elhalasztott kamatfizetéseket sem a moratórium időszaka alatt, sem azt követően nem tőkésítik, így az adósok kedvező feltételek mellett hidalhatják át a likviditási nehézségeiket.

AZ ÜGYFELEKNEK KEDVEZTEK

A törlesztési moratórium megalkotásakor a magyar jogalkotók, ahol lehetett, minden esetben az ügyfeleknek kedveztek: így bevezették a rendszerben való automatikus részvételt, szemben a legtöbb országban alkalmazott kérelemalapú fizetési stoppal. A meg nem fizetett kamatot nem kellett tőkésíteni, azt a bankok gyakorlatilag nullaszázalékos, kamatmentes hitelként nyújtják a rendszerben részt vevő ügyfeleiknek. A többi országban a meg nem fizetett kamat hozzáadódik a tőkéhez, gyakorlatilag kamatos kamatként funkcionál, illetve van, ahol a moratórium alatt is kellett kamatot fizetniük az ügyfeleknek.

A 2020. december 31-én lejárt, eredetileg 9 és fél hónapra meghirdetett fizetési moratóriumot változatlan feltételek mellett 2021. június 30-ig meghosszabbította a kormány. Így annak az időtartama hazánkban igazodott leginkább a járványéhoz: a nálunk lévő 15 hónapos moratóriummal szemben a legtöbb országban ezek

a programok nem tartottak tovább 12 hónapnál, azaz a harmadik hullám alatt már nem élhettek vele az ügyfelek.

A Hitelintézeti Szemle idei márciusi számában megjelent egyik tanulmány a fizetési moratórium bevezetésének hazai tapasztalataival foglalkozott. A cikk szerint az igénybevételre vonatkozó első, 2020. májusi adatszolgáltatás alapján az első hónapokban a moratóriumra jogosult 2,7 millió lakossági banki ügyfél (adósokat és adóstársakat is beleértve) mintegy 60 százaléka, hozzávetőleg 1,6 millió adós élt a fizetési moratóriummal legalább egy hitele tekintetében. Az igénybe vevő ügyfelek száma az elmúlt időszakban sem változott jelentősen.

A CÉGEKNÉL TÖBB A KILÉPŐ

A tavaly augusztusi adatok alapján a hitelintézeti szektorban a körülbelül másfél millió lakossági ügyfél mintegy 1,7 millió szerződés és 3700 milliárd forintot kitevő hitelállomány tekintetében élt a moratórium lehetőségével. A fizetési stopot a lakossági ügyfelek a legnagyobb arányban a jellemzően magasabb kamatozású, rövidebb futamidejű személyi kölcsönöknél vették igénybe. A moratóriumot mintegy 50 ezer vállalat használta ki, a fennálló hitelintézeti céges hitelállomány arányában ez mintegy 40 százalékot, 3700 milliárd forintnyi kölcsönt jelentett. A 2020. augusztusi összegzés alapján a nem hitelintézetekhez kapcsolódó, moratóriumban lévő hitelállomány nagyságrendileg mintegy 600 milliárd forintra rúghatott.

A 2020 májusától augusztusig terjedő időszakban mintegy 10 százalékponttal csökkent a vállalati ügyfelek körében a fizetési stop igénybevétele. Ennek részben az lehetett az oka, hogy a koronavírus első hullámának lezárultával, a bizonytalanság csökkenése és az élénkülő kereslet következtében a vállalatok egy része a hiteleik újbóli törlesztése mellett dönthetett. A csökkenő igénybevétel ellenére a moratórium a becslések szerint mintegy 1100 milliárd forinttal, a 2019. évi GDP 2,3-2,4 százalékával javíthatta 2020 végéig a cégek likviditási helyzetét. A vállalati méret jelentősen hatott a fizetési stopban való részvételre, a nagyobb társaságok kisebb arányban éltek a moratóriummal, a mikro-, kis- és közepes cégek ügyleteik több mint felében vették igénybe a moratóriumot az első időszakban, míg a nagyvállalatok körében 1015 százalékponttal alacsonyabb volt az igénybe vevői kör nagysága. Az 1 milliárd forint feletti hitelek esetén júniusban még 12, augusztusban pedig közel 10 százalékkal volt alacsonyabb a moratórium igénybevétele, mint az 1 milliárd forint alatti kölcsönöknél.

A HITELÁLLOMÁNY ALAKULÁSA*

Háztartások Nem pénzügyi

Milliárd forint vállalatok Milliárd forint

5736,7 5811,6 6150,1 7108,9 8116,2 5935,0 6495,5 7447,5 8286,4

9351,4 ’16’17’18’19’20 ’16’17’18’19’20

*Adott év decemberében. Forrás: MNB

TARTALÉKOLNAK A BANKOK

A hitelintézetek 2020-ban már megkezdték a jövőbeli potenciális veszteségekre való felkészülést nagyobb összegű, portfóliószintű értékvesztés megképzésével. Magyarországon 2020 első 9 hónapja alatt 294 milliárd forint értékvesztés- és céltartalékképzésre került sor, míg ez 2019 hasonló időszaka alatt mindössze 30 milliárd forint volt.

A fizetési stop tavaly augusztusi arányainak a hosszabbítás teljes, 6 hónapos időszakában való fennmaradását feltételezve az intézkedés hozzávetőleg 1100-1200 milliárd forint többletlikviditást hagyhat az igénybe vevő adósoknál. Becslések szerint a gazdaságban maradó többletlikviditásból a háztartások mintegy 420-460, a vállalatok pedig mintegy 680-740 milliárd forinttal részesednek. A fizetési moratórium így 2021-ben a 2019. évi GDP mintegy 2,3 százalékát kitevő összeget hagyhat a piaci szereplőknél.

A Figyelő megkérdezett néhány nagyobb hitelintézetet a moratórium hatásairól. Az OTP Csoport egyes leányvállalatainál a fizetési stopok jelentős része már lejárt (Horvátországban, Romániában), illetve ahol 2021 elején hosszabbítása került sor – mint például Szerbiában –, az 5 százalék alatti részvétel mellett történt. Azokban az államokban, ahol nem volt ilyen intézkedés – vagy csak nagyon korlátozott mértékben, mint Oroszországban és Ukrajnában –, az ügyfelek 2020 harmadik negyedévétől újból elkezdték fizetni a törlesztéseket.

Jelenleg Magyarországon a legmagasabb a moratóriumban lévő ügyfelek aránya. A bank jelenlegi vizsgálatai alapján a koronavírus-válság továbbra is csak egyes ágazatokat érintett jelentősebben, ezen ügyfelek viszont a moratóriumos kitettség kevesebb mint 10 százalékát adják. Az OTP a tavalyi év során átvizsgálta a belső átstrukturálási termékeit, így felkészült arra, hogy kezelni tudja a valós fizetési nehézséggel küzdő ügyfeleit és számukra testre szabott megoldást kínáljon. A bank válaszában kitért arra, hogy a fizetési stop lehetőségével Magyarországon nem csak azok a cégek éltek, amelyeknek visszaesett az árbevétele a járványhelyzetben. A tapasztalataik szerint a legtöbb érintett társaság még tudná fizetni a tartozását, és a vírus harmadik hulláma nyomán sem várható tömeges bedőlés.

Az OTP Bank várakozásai szerint a moratóriumba belépett hitellel rendelkező vállalati ügyfeleknek kevesebb mint tíz százaléka kerülhet nehéz helyzetbe. A 2021es fizetési stop alatt az ügyfelek nagyobb része kilépett a moratóriumból. A hitelintézet felkészült arra, hogy az ügyfelek adósvédelmi eszközöket tudjanak igénybe venni a fizetési stop lejártával, ha továbbra is fizetési nehézségeik lesznek. A pénzintézet vezetői úgy gondolják, hogy egy esetleges moratóriumhosszabbításnál többen inkább a kölcsön fizetését választanák, tekintettel a várható gazdasági élénkülésre. A teljes vállalati hitelállományt nézve 2020 végén az OTP Bank portfóliójának 25 százaléka volt a fizetési stop hatálya alatt, és ebben 2021-ben sem volt jelentős változás.

NINCS NAGY MOZGÁS

A Takarékbanknál kevesebben élnek a hiteltörlesztési moratóriummal, mint a tavalyi első szakaszban. A lakossági ügyfelek közül mintegy harmadával, a vállalatiaknál mintegy tíz százalékkal többen törlesztették az eredeti szerződésük szerint a kölcsönüket az idei első negyedévben, mint 2020 második negyedévében. Az idén márciusban a lakossági ügyfelek csaknem 45, a vállalati partnerek mintegy 60 százaléka volt moratóriumban. A Takarékbank azzal számol, hogy csupán kismértékben nő a nemteljesítő kölcsönök aránya 2021 júliusától. Ennek a fő oka, hogy a hitelintézet lakossági ügyfélkörében jelentős arányban van a stabil munkahelyű, valamint az olyan szakmákban dolgozó alkalmazotti kör, ahol a válság nem hatott túl erősen. Vállalati oldalon folyamatosan tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára már most keresik a lehetőségeket, és a válság nyomán bevezetett, államilag támogatott programokat is ajánlják számukra.

A CIB Banknál és a CIB Lízingnél azon portfólióra vetítve, amelyre vonatkozik a moratórium, a lakossági ügyfelek 40, a vállalati ügyfelek 44, a lízinget igénybe vevők 32 százaléka jelenleg is részt vesz moratóriumban. A hitelintézetnél a decem berben életbe lépett jogszabályi rendelkezések hatására nem tapasztaltak jelentős mozgást, minimális számban léptek vissza a fizetési stopban azok, akik korábban már kiléptek.

A Budapest Bank összegzése szerint a kisvállalati kölcsönök több mint kétharmada, lakossági oldalon a zártvégű hitelek fele, a vállalati kölcsönök harmada, lízing esetén pedig a negyede van a fizetési stop hatálya alatt. Az ügyfeleik zöménél arra számítanak, hogy a moratórium lejárata után folytatják a fizetést, de azon ágazatoknál, amelyek igencsak kitettek a pandémia okozta visszaesésnek, szükség lehet egyedi megoldásokra.

TÓTH BALÁZS