
5 minute read
CSÖKKENÉS Európa csipkilátásai
from Figyelő 2021-18
by Mworks
EURÓPA CSIPKILÁTÁSAI
CSÖKKENÉS | Az elmúlt évtizedekben a töredékére esett az uniós csipgyártás volumene, ami a mai súlyos lapkahiányt tekintve különösen nagy hátrány. Az Intel vezetése az írországi, illetve az EU-s előállítás növeléséről tárgyal rövidesen Brüsszelben. Ez azonban csak hosszabb távon jelenthet megoldást.
Advertisement
Gondolta volna, hogy a világon élő közel 7,86 milliárd emberre fejenként 127 újonnan legyártott processzor jutott 2020ban, mivel nem kevesebb mint ezer milliárd ilyen speciális áramköri lapka készült el globálisan? Miként lehetséges, hogy ilyen sok? Úgy, hogy közel sem a számítógépek és a mobiltelefonok az igazán nagy csipfelvevők. Ott vannak az autók és más járművek vezérlőrendszerei, az egyszerűbb háztartási gépekéi, akár a vízforralókéi, a kenyérpirítókéi (hiszen a számítógép által vezérelt mikrosütők, villanysütők vagy mosógépek esete nyilvánvaló), vagy épp a LED-es, energiatakarékos izzók. Ez utóbbiak mindegyikében van vezérlőcsip, ellentétben hagyományos társaikkal.
Mára tehát a csipek olyan fontos szükségleti cikké váltak, hogy ez év eleje óta tapasztalható hiányuk jelentős gazdasági turbulenciákat idéz elő, akár a járműgyártás egy részének ideiglenes leállását is okozhatja. Szakértők így sokszor egyenesen korunk olajának titulálják ezeket a lapkákat.
Persze van egy óriási különbség a fekete aranyhoz képest. Jelesül az, hogy nem egy a világon sok helyütt viszonylag könnyen és gyorsan kitermelhető nyersanyagról van szó a csipek esetében. Hanem egy igen összetett, hatalmas technológiai tudást, jártasságot, tervezést, innovációt, valamint persze óriási, dollármilliárdos tőkét igénylő gyártási folyamat végtermékéről. És nemcsak az összetettebb, de az egyszerűbb, például a LED-es égőknél vagy a tűzjelzőknél, a kávéfőzőknél használt csipek gyártása, lemásolása sem olyan pofonegyszerű folyamat, mint mondjuk egy formaterv vagy egy szoftverfelület lekoppintása pár jó szemű mérnök által…
NÉHÁNY NAPJA EGY KÍNAI DIGITÁLIS KIÁLLÍTÁSON. A PANDÉMIA CSIPHIÁNYT SZÜLT, EURÓPA NAGY BAJBA KERÜLT
ELVESZETT ELŐNYÖK
A fentiekből – és természetesen a koronavírus-járvány gazdasági hatásaiból – viszont az következik, hogy amelyik kontinensnek, államszövetségnek van jelen-
tős csipgyártói kapacitása, az kitűnően, ütemesen fejlődik, ahol viszont nincsenek meg nagy léptékben a processzorelőállítási kompetenciák, ott igencsak kitett a teljes ipari, kereskedelmi és szolgáltató szektor annak, hogy éppen sikerül-e kellő mennyiségben beszereznie máshonnan a szükséges áramköri lapkákat, vagy sem. Nem szólva az élvonalbeli technológiák használatának efféle korlátairól.
Jól ismert tény az is, hogy a félvezetőgyártás teljes erejének igen nagy része ma már Ázsiában koncentrálódik. Az viszont kevéssé tudott, hogy – a Boston Consulting adatai szerint – mára az Egyesült Államokban a világtermelés bő 10, Európában szűk 10 százaléka maradt csak meg. Dél-Korea és Tajvan 20-20, Kína pedig már most 15 százalékkal részesedik a globális csipkibocsátásból. Még szembetűnőbb a változás, ha megnézzük, hogy a kilencvenes évek elején földrészünk és az USA jóval 40-40 százalék felett járt, de még az ezredfordulón is a világtermelés negyedét az öreg kontinens adta, a tengerentúl pedig akkor a globális kibocsátás 20 százalékáért felelt.
A fentiekből következik, hogy a „digitális olaj” gyártóhelyei geopolitikai, stratégiai kérdéssé léptek elő. Ha a nemzetközi ellátási láncok szakadoznak, ahogy 2020 februárja óta ezt jól látjuk, a csipelőállítási képesség és annak volumene, fejlettsége legalább annyira fontos, mint hogy egy ország energiaellátása biztosított-e.
A VILÁG HÁROM VEZETŐ CSIPGYÁRTÓJÁNAK 2020-AS ÁRBEVÉTELI ADATAI
Gyártó Mrd dollár Intel (Egyesült Államok) 73,09 Samsung (Dél-Korea)* 60,48 TSMC (Tajvan) 45,52
*A Samsung esetében csak a csipgyártó részleg bevétele; a tavalyi 468,8 milliárd után a 2021-es teljes félvezetőpiac 488,3 milliárd dolláros lehet. Forrás: Statista.com, Semiconductor Industry Association
EURÓPA ÚJ ESÉLYT KAP
Mindezek tükrében érdemes értelmezni azt a nemrég napvilágot látott hírt, amely szerint a nemcsak amerikai, hanem globális szinten is még mindig vezető csipgyártó, az Intel európai kapacitásainak a bővítéséről tárgyal. A napokban Pat Gelsinger, a társaság első számú vezetője az unióba látogat, hogy brüsszeli döntéshozókkal tárgyaljon új gyártókapacitások EU-ba telepítésének a lehetőségéről. Magyarán geopolitikai, gazdaságpolitikai oldalról közelíti a kérdést az amerikai óriás is. Nyilvánvalóan jó helyzetben van, hiszen a növekvő közösségi kapacitásért, illetve félvezetőipari ellátásbiztonságért cserébe Brüsszel hajlandó lehet igen bőkezű uniós ösztönzőkkel segíteni a gigavállalat ez irányú terveit.
Pedig az EU-ban nagyon „tekerik a biciklit”, hogy az emlegetett 10 százalékos globális részesedést egy évtizeden belül megduplázzák – erről határozat is született. Probléma van ugyanakkor a menynyiségen túl a minőséggel, pontosabban a korszerűséggel is. A csúcsfélvezetők egyik alapvető minőségi mutatója ugyanis a csíkszélesség. Jelenleg az 5-7 nanométeres technológia a legkorszerűbb, ám az Intel óriási kapacitású írországi gyárában (Leixlipben) a mai napig nem álltak át a régebbi, 14 nanométeres technológiáról a modernebbre. Az említett tárgyalásokon várhatóan erről is szó esik majd.
Mindettől nem független, hogy a kö zelmúltban egy uniós–kínai, a csipgyártást is érintő kereskedelmi egyezmény meghiúsult, döntően a kínai–ujgur konfliktus EU-s–brit megítélése miatt. Így viszont még jobban elhúzódhat a súlyos csiphiányos állapot, ami a közösség iparát hosszabb távon is igen érzékenyen érintheti.
A közelmúltban látott napvilágot egy a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó, az USA Nemzetbiztonsági Bizottsága által közölt, több mint 750 oldalas jelentés. Ennek készítői arra kérték az amerikai szövetségi kormányzatot, hogy invesztáljon 40 milliárd dollárt (közel 12 ezer milliárd forintot) a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, mert állítólag ennyire jelentős az Egyesült Államok lemaradása az MI-kutatások terén. Ráadásul az amerikai anyagot többek közt olyan neves szerzők jegyzik, mint Andy Jassy, az Amazon Web Services első embere, valamint az Oracle vezérigazgatója, Safra Catz. Az anyaghoz mellékelt levél szerint az USA egyszerűen „nem áll készen arra, hogy megvédje előnyét vagy versenyezzen a mesterséges intelligencia korszakában”.
Eric Schmidt, a Google volt vezetője és Robert Work korábbi védelmiminiszter-helyettes a jelentéshez írt levélben aggályának adott hangot, hogy az MI-eszközök és -megoldások a jövőbeli konfl iktusokban elsőrendű fegyverek lesznek, mivel egyes nemzetek már az úgynevezett dezinformációs támadásokban használják a mesterséges intelligenciát. S a terroristák, a bűnözők a kereskedelemben kapható drónokkal párosítják, okosfegyverek gyártására is felhasználják az MI-t. A bizottság közben egy új MI-akadémia létrehozását szorgalmazta, amelyen katonatiszteket képeznének ki.
HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIÁK
Technológiai értelemben csupán három élvonalbeli csipgyártó akad a globális színtéren (az Intel, a Samsung és a TSMC adatait lásd külön is). Ez azonban azt jelenti, hogy az Európai Uniónak most le kell tennie valamelyik nagy cég mellett a voksát. A tajvani TSMC-vel a kínai–tajvani viszony okán értelemszerűen kockázatos lenne kezdeni, a dél-koreai Samsung pedig inkább az Egyesült Államok felé kacsingat: várhatóan a texasi Austinban építenek új, óriási üzemet.
Ennek ellenére közel sem száz százalékig biztos az Intel EU-s bővülése, csupán az első tárgyalásokról van szó. Egy csipgyár megépítése ráadásul nemcsak dollármilliárdos beruházást, de a végleges döntéstől számítva mintegy háromnégy évi munkát is igényel. S még ha az ír gyár bővítéséről lenne is szó, az sem lesz előbb készen, minthogy a mai lapkahiányos idők véget érnek. Várhatóan a termelés felfuttatása Írországban 2022 vége előtt nem reális, miközben a rövidebb távú félvezető-ellátási gondok legkésőbb ez év őszére megoldódhatnak.
HG