RÉGIÓS HÍREK

ELTÖRÖLNÉK A KÖTELEZŐ HORVÁT NYUGDÍJKORHATÁRT

Horvátországban egyre nagyobb problémát jelent a nyugdíjrendszer fenntartása, egy eltartottra ugyanis mindössze 1,25 munkaviszonyban álló egyén jut. Az 1,241 millió nyugdíjas havi juttatásainak a mértéke éves szinten meghaladja a 34 milliárd kunát (mintegy 1621 milliárd forint), ez az éves GDP több mint 11 százaléka. Az összeg ötöde megy el a kiemelt nyugdíjakra, miközben az idősek 40 százaléka a minimális juttatást kapja.

Az országban egyre növekvő munkaerőhiány további problémákat vet fel.

Josip Aladrović szakminiszter a helyzet enyhítésére nyugdíjreformot dolgozott ki, amely szerint a horvátoknak ezentúl nem lenne kötelező 65 évesen nyugállományba vonulniuk, csak ha akarják. Az új módszert 2022-től fokozatosan vezetnék be, ami azt jelenti, hogy kezdetben csupán három évig engedélyeznék a szolgálati idő meghosszabbítását, de később akár el is törölhetik a kötelező nyugdíjaztatást.

Az ötletet sok kritika érte, amire a tárcavezető így reagált: az emberek ma már tovább élnek, mint korábban, s hosszabb ideig munkaképesek, éppen ezért szeretnék megadni azt a lehetőséget, hogy ha még élvezik s bírják a munkát, akkor legyen esélyük munkaviszonyban maradni és pénzt keresni.

Horvátországban jelenleg a nyugdíjasok csak megbízásos munkát vállalhatnak, amelyre jelentős adókat ró ki az állam, ezért sokuknak nem éri meg dolgozni a pluszkeresetért, főleg, hogy a munkaerőpiacon jellemzően csak gyengébben fizető állást kínálnak nekik.

HORDÓSI

DRASZTIKUS ÁREMELKEDÉS A LENGYELEKNÉL

Lengyelországban, amikor márciusban 3,2 százalékos (éves) inflációt mértek, a közgazdászok további gyorsulásra számítottak, de arra nem, amit múlt pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) bejelentett: áprilisban 4,3 százalékra nőtt az éves ráta. Most egyes közgazdászok már 5 százalékos árboomot prognosztizálnak. Legutóbb tavaly márciusban, a járvány kitörése után emelkedtek ennél nagyobb ütemben az árak, de egy három hónapos skálát vizsgálva megállapítható, hogy utoljára majdnem 17 évvel ezelőtt, a második negyedévben mértek ennél nagyobb drágulást.

Jelenleg ez a legmagasabb ráta az egész Európai Unióban, a 4,3 százalék több mint kétszerese az unió 1,7 százalékos átlagának. A GUS becslései szerint az élelmiszerek ára áprilisban átlagosan 1,2 százalékkal emelkedett, az energiáé 3,9, az üzemanyagoké pedig 28,1 százalékkal. Ráadásul a kőolaj- és a mezőgazdasági világpiac további áremelkedéseket jelez a következő hónapokra. A lengyel inflációhoz hozzájárult a złoty gyengülése a dollárral és az euróval szemben, csakúgy, mint az EU éghajlat-politikájából eredő villamosenergia-árak növekedése, illetve a Lengyelországot erősen sújtó szén-dioxid-kibocsátás költségeinek a növekedése.

A villamos energia éves szinten 9,5 százalékkal drágult, a szemétszállítás majdnem egyharmaddal, a víz- és csatornadíj mintegy 4-4 százalékkal, így az egy főre kiszámított rezsi 6 százalékos növekedést mutat. A pénzügyi szolgáltatásokért csaknem 48 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, a fogászaton 12,6, a fodrásznál pedig 10,5 százalékkal nőtt az átlagár.

A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) inflációs célja 2004 óta 2,5 százalék (plusz/mínusz 1), ez azonban nem jelenti azt, hogy az áprilisi adatok miatt változna a monetáris politika.

Az NBP hónapok óta magyarázza, hogy az áremelkedés okai túlmutatnak a központi bank befolyásán. A Monetáris Politikai Tanács (RPP) legutóbbi ülését követő áprilisi sajtótájékoztatón Adam Glapiński, az NBP kormányzója azt mondta, hogy a tanács számításai szerint az infláció 3,5 százalék fölé emelkedik, de ez ideiglenes lesz, és „határozottan túl korai” lenne a monetáris szigorítás fontolgatása, a kamatszint emelése. Közben a jelenlegi áremelkedést előidézheti a majdnem nullaszintes kamatláb is, amit az RPP a járvány kitörése után a válság ellensúlyozása érdekében csökkentett.

ILONA GIZIŃSKA

KISZIMATOLJÁK A KORONAVÍRUST

Csehországban lassan fél éve annak, hogy megkezdődött azoknak a kutyáknak a kiképzése, amelyek képesek felismerni a koronavírus jelenlétét emberben vagy tárgyon, és hamarosan be is vetik őket.

Az egyik tekintélyes cseh napilap, a Lidové noviny riportban számolt be az idomításról. A kutyákat, mint mindig, jutalomfalatokkal motiválják, de olykor kis játékokra is szükség van, sőt az ebek megkövetelik, hogy a „gazdi” még meg is küzdjön velük az ajándékért.

A Covid–19 felismerését jóval hosszabb idő alatt sajátították el, mint a kábítószer kiszimatolását, utóbbira két nap tanulás is elegendő.

A riporternek bemutatták, hogy a kétéves Irmina szuka hat műanyag doboz közül egyértelműen rátalál a vírusmintát tartalmazóra. A kutyák 75 százalékos pontossággal kiszúrják a megfelelő mintát, ennél nagyobb pontosság már nemigen érhető el – mondta a program vezetője. Erre viszont néhány másodperc alatt képesek, míg egy PCR-teszt kiértékelése legalább egy órát vesz igénybe.

A kiképzőknek azonban fogalmuk sincs arról, hogy e négylábúak miképpen tudják kiszűrni a vírust, ugyanis még a gázkromatográf sem képes megkülönböztetni egymástól a pozitív és a negatív mintát. Noha a kórokozó nagy valószínűséggel nem támadja meg a kutyákat, náluk is elvégzik az antigéntesztet, hasonlóan, mint az embereknél: pálcikát dugnak az orrukba. Ez számukra sem kellemes, de többnyire jól tűrik. A három hónapig tartó kiképzés közel 200 ezer cseh koronába (csaknem 2,8 millió forintba) kerül. Egy kutya általában nyolcéves koráig alkalmas az efféle feladatok elvégzésére, ezt követően eladják. Rendszerint a kiképzőjük vásárolja meg őket, ajándék áron.

(LT)

DÜBÖRÖG A ROMÁNIAI LAKÁSÉPÍTÉS

Márciusban 38 százalékkal több, 4456 lakásépítési engedélyt bocsátottak ki az önkormányzatok a múlt év harmadik hónapjához mérten, amikor 3224 ilyen jóváhagyást jegyeztek – közölte kedden a román Országos Statisztikai Intézet. Februárhoz képest a növekedés még látványosabb, majdnem 40 százalékos. Az első negyedévben 10 209 lakásépítési jóváhagyást kaptak az ingatlanfejlesztők, ami az elmúlt egy évet tekintve a második legjobb három hónapnak számít. Tavaly július–szeptemberben adtak ki az önkormányzatok ennél több, összesen 12 054 engedélyt. Romániában gyors ütemben bővül az újlakás-építés, a kereslet a koronavírus-járvány ideje alatt jelentősen élénkült.

Ennek ellenére az elmúlt hónapokban a sajtó többször felhívta a figyelmet, hogy az új lakóingatlanok egy jó részét szabálytalanul húzzák fel az ingatlanfejlesztők: nem tartják be a különböző területrendezési, tűzvédelmi szabályokat. A vásárlók gyakran arra is panaszkodnak, hogy az új építésű otthonok gyenge minőségűek, és beköltözés után számos problémával szembesülnek, gyakran javításokra kényszerülnek. Tavaly 67 817 lakás épült Romániában, 304-gyel több, mint 2019-ben.

BORBÉLY

DOLLÁRMILLIÓK AZ USA-BÓL SZERBIÁNAK

Belgrád megállapodott az amerikai DFC nemzetközi fejlesztési ügynökséggel az első támogatási keret jóváhagyásáról. Siniša Mali szerb pénzügyminiszter bejelentette: a szervezet 400 millió dollárt helyez ki déli szomszédunkba. A pénzt mikro-, kis- és közepes vállalkozások hitelkérelmi garanciaalapjaként használják fel. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy hatalmas mozgásteret ad ez a támogatás a pandémia idején a gazdasági szereplőknek. Az egyesült államokbeli kormányhivatal a szerbiai kereskedelmi bankokkal együttműködve nyújt majd garanciát a hitelekhez.

Az első támogatási keret annak a megállapodásnak köszönhető, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnök még tavaly kötött Donald Trump adminisztrációjával Washingtonban. Sokan tartottak attól déli szomszédunkban, hogy az USA-beli politikai változások miatt nem valósulnak majd meg a korábban aláírt szerződések. Mali várakozása szerint a cégek elsősorban fizetőképességük fenntartása, valamint új beruházások finanszírozása érdekében fordulnak majd a bankokhoz.

VIRÁG