ALAPÍTVÁNYOK Nem privatizáció

NEM PRIVATIZÁCIÓ,

HANEM MODELLVÁLTÁS A FELSŐOKTATÁSBAN

ALAPÍTVÁNYOK | Az Országgyűlés egységes kódexet hozott létre a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. 32 ilyen szervezet jött létre; közülük 21 felsőoktatási, 11 pedig más közérdekű feladatokat lát el.

„Nagyon sokat várok ettől, egy lokomotív – az intelligencia, az erő, a tudás, a műveltség az mégiscsak húzóerő. Ezek mennyisége, minősége most javulni fog Magyarországon” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a felsőoktatási szerkezetváltásról a közrádióban.

KÖZÉRDEKŰ CÉLOK

Az Országgyűlés a múlt héten döntött arról, hogy augusztustól újabb 11 közérdekű alapítványt hoz létre, így összesen 21 egyetem kerül ilyen fenntartásba, öt pedig marad állami kézben. Alapítványi működtetésbe kerül a szegedi, a dunaújvárosi, a pécsi, a nyíregyházi és a debreceni univerzitás, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem. Újonnan jön létre a Tokaj-Hegyalja Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Testnevelési Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet és az Óbudai Egyetemet működtető alapítvány. Ugyancsak döntöttek arról, hogy a katolikus egyházhoz tartozik majd az egri Eszterházy Károly Egyetem.

A parlament most egységes kódexet hozott létre a vagyonkezelő alapítványokról. Az elmúlt időszakban 32 ilyen szervezet jött létre, közülük 21 felsőoktatási, 11 pedig más közérdekű feladatokat lát majd el. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok feladata az oktatási intézmények, kiemelten az adott egyetem alapítói, fenntartói jogainak a gyakorlása, a működési feltételek, az intézményfejlesztési célok megvalósításának a biztosítása, valamint a vagyon kezelése. E szervezetek megkapták az államtól az általuk használt ingatlanokat is. Az ellenzék szerint privatizáció megy végbe a felsőoktatásban, azonban erről nincs szó, ugyanis nem magánkézbe kerülnek az intézmények. Az állam nem ad el magánbefektetőnek vagyont, a működtetést sem szervezi ki üzleti körök számára. Ezek az alapítványok csak közérdekű célokat valósíthatnak meg. E vagyonkezelő szervezetek nem végezhetnek üzletszerű tevékenységként vagyonkezelést, így üzletszerű vagyonkezelő vállalkozásnak sem minősíthetők.

ÁLLAMI VAGYONELEMEK AZ EGYETEMEKNÉL

A szegedi egyetem vagyonát gazdagítja a Lézerkutató Intézetet működtető állami ELI-HU N Kft. üzletrésze. A pécsi Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány tv- és rádióadót kap az államtól, valamint a PTE Politechnika Kutató, Fejlesztő és Tervező Kft.-t és a Pécsi Tudásközpont működtetését. A Semmelweis Egyetemet üzemeltető Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány a Richter Gedeon Nyrt. 9 777 658 db C sorozatú állami részvényét kapja meg, ez közel 90 milliárd forint értékű. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány a Grand Tokaj Zrt. 400 694 darab A sorozatú részvényével gazdálkodhat. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány több ingatlanban részesül, továbbá a Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepet és a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének ötven százalékát kapja meg az államtól.

A törvényhozás 2019-ben fogadta el az új alapítványi formát, melynek keretében a közérdekű és a családi alapítványt különítette el.

A 2019. évi XIII. törvény szerint a vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni. Az alapítványhoz rendelt vagyont az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként, az azonosításukhoz szükséges részletességgel meg kell jelölni, továbbá már az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása előtt biztosítani szükséges a tőkeminimumnak megfelelő összeget. A vagyonkezelői alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. (Ez utóbbi kitétel a családi alapítványokra vonatkozik – a szerk.).

Közérdekű vagyonkezelő alapítvány nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozására, illetve támogatására alapítható. Az alapító a szervezet kuratóriumát is kijelölheti, vagy e jogait az alapítványra átruházhatja. Az alapítványnak a vagyongazdálkodását szabályozó befektetési szabályzatot kell készítenie. Az Országgyűlés a kilencedik alaptörvény-módosításban rögzítette az intézmény védelmét, ez alapján kellett kétharmados szabályozást megalkotni a közérdekű alapítványokról. Ezzel az ilyen szervezetek és a felsőoktatás mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősítették meg.

AUTONÓMIA ÉS MŰKÖDÉS

Erről beszélt a miniszterelnök is a törvény elfogadásával kapcsolatban. „Még a mindenkori kormányok sem tudják majd rángatni ezeket az egyetemeket, jóval szabadabbak lesznek, nagyobb lesz az autonómiájuk, és sokkal inkább a maguk urai lesznek, nemcsak szellemi, de anyagi értelemben is, mint korábban voltak” – mondta. Ez azt jelenti, hogy az állam és az önkormányzatok képviselői, továbbá a gazdasági, kulturális és tudományos területen dolgozó szakemberek, vezetők kapnak helyet az alapítványokat működtető kuratóriumokban. Az ügyvezetést a legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja majd el – őket az egyetemet fenntartó alapítványok esetében a miniszter nevezi ki, s kötelező háromfős felügyelőbizottságot (fb) is létrehozni. A kuratóriumi és az fb-tagok díjazásban részesülnek, s más munkát is vállalhatnak e posztjuk mellett. Esetleges testületi üresedés esetén a két testület együtt határoz az új tagról.

A múlt év végén döntött a parlament a felsőoktatás finanszírozásának a megújításáról. Ennek értelmében szeptembertől már így működnek majd az egyetemek, az alapítványok augusztusban állnak fel. A törvényalkotó az osztrák mintát követte: a felsőoktatásban rögzített teljesítménymutatók alapján a különböző feladatok sajátosságait figyelembe vevő középtávú finanszírozás valósul meg. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár lapunknak korábban kifejtette: ez a támogatási forma biztosítja a törvényi és rendeleti szintű szabályozás segítségével kialakuló közép- és hosszú távú finanszírozási elvek érvényesülését. „Ennek alapja, hogy a kormány 15-25 éves távlatú stratégiai keretmegállapodást és három-öt éves feladatfinanszírozási szerződést köt. Ennek része az oktatás, a kutatás, a térségi és egyéb közfeladatok biztosítása. A finanszírozás az intézmények számára kiszámíthatóbbá, így a gazdálkodásuk tervezhetőbbé válik, illeszkedik az egyetem és az ellátandó feladat sajátosságaihoz, objektíven mérhető és számonkérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszi érdekeltté a szereplőket a hatékonyság és a minőség javításában. A modell bevezetésével lehetőség nyílik a teljesítményalapú differenciált javadalmazásra, ami komoly motivációt jelenthet. A foglalkoztatás a jövőben a munka törvénykönyve szerint történik, s kiegészül az ágazati törvény oktatókra-kutatókra vonatkozó speciális szabályaival” – részletezte a szakember. A kormány álláspontja szerint az állam fenntartóból partnerré, a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé válik. A modellváltó egyetemek minden tekintetben teljes körű jogutódjai a fenntartóváltás előtti intézményeknek, azaz teljes lesz a jogi és a szervezet i folytonosság, ami a hallgatók jogviszonyára, valamint a munkavállalók foglalkoztatására is vonatkozik.

PINDROCH TAMÁS

Öt új közérdekű (nem felsőoktatási) alapítványt is létrehozott a parlament. A Hauszmann Alapítvány főként Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának a gondozásával, egy emlékház és a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontja létrehozásával foglalkozna. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány a vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzéséért és átörökítéséért, az agrárképzés feltételeinek a javításáért felel majd. A Magyar Kultúráért Alapítvány nevelésioktatási, kulturális tevékenységeket fi nanszíroz majd, és kreatívipari innovációk létrejöttét támogatja.

A Makovecz Campus Alapítvány tudásközpontot hoz létre Piliscsabán. Itt humán- és élettudományok fejlesztése, tehetséggondozási program működtetése s a pedagógusi, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzés zajlik majd.

A Mol – Új Európa Alapítvány a sport, a művészet és a tudomány területén kiemelkedőt nyújtó gyermekek, fi atalok tehetségének a kiteljesítését könnyíti majd meg.

Az ilyen szervezetek működése hatékony, a kuratóriumok könnyen összehívhatók, döntésképesek lesznek. Közhasznú alapítványokként adókedvezményre jogosító igazolást adhatnak ki a támogatónak, és az alapítványok is különböző kedvezményekben részesülhetnek. E közérdekű szervezetek külső forrásokat is bevonhatnak a működés biztosítására, kölcsönös együttműködési megállapodások megkötésére szintén lehetőség lesz.