A FÉL SZEM A TERMÉKTŐZSDÉN

KIBEKKELNÉ AZ IMF-HITELT

UKRAJNA

A FÉL SZEM A TERMÉKTŐZSDÉN | Hetek óta gyors növekedést mutat a hagyományos ukrán kiviteli termékek – vasérc, kukorica, búza, étolaj – világpiaci ára, így az exportbevétel enyhítheti a krónikus likviditási problémákat.

A vasérc tonnánkénti ára április 12én még nem haladta meg a 171 dollárt a tőzsdén, két héttel később viszont már 177,6-be került, június elejére pedig 185 dolláron kötnek szerződést az üzletfelek. A fekete-tengeri búza (ebbe a csoportba tartozik az ukrán gabona) egyetlen hét alatt 11 százalékkal drágult, májusi leszállítással 265-270 dolláros tonnánkénti áron értékesítik. Mindeközben a kőolaj ellenértéke júliusi szállítással 1-1,25 százalékkal csökkent. „Ez a trend – a vasérc, a gabona és az étolaj drágulása, valamint a kőolajár csökkenése – a közeljövőben nem változik, vagyis a nyersanyagolló most Ukrajnának kedvez” – nyilatkozta a Sztrana.ua portálnak Olekszij Kuscs közgazdász.

PROGNÓZISOK

A vasérc árának emelkedését a tartós kereslet váltotta ki, amelyet az acélöntés felfutása generált, a legnagyobb mértékben Kína, Irán és India révén, ahol az első negyedév termelésének a bővülése meghaladta a 10 százalékot. A gazdasági elemzők az acél felhasználásának a további növekedését várják az említett országokban, mindenekelőtt a közeljövőben megvalósítandó infrastrukturális beruházások révén. Az előrejelzések szerint az ágazat fellendülése legalább 2022-ig kitart, addig nem várható árcsökkenés.

A kukoricaár robbanását mindenekelőtt a kínai import 20 millióról 24 millió tonnára való növelésének a híre váltotta ki. Ezzel párhuzamosan az idén csökkenhet a kínálat, egyrészt a brazíliai szárazság miatt, másrészt az USA hagyományos kukoricatermesztő vidékein fagykárok keletkeztek. Elgondolkodtató viszont, hogy a drágulást az export visszaesése kísérte, ami arra utal, hogy a felvásárlók az árak stabilizálódásában bíznak. Az ukrán exportőrök viszont a további drágulásra játszanak. A felvásárlási árak északkeleti szomszédunk kikötőiben ötven–száz hrivnyával (kb. 540–1070 forinttal) nőttek, és elérték a tonnánkénti 8200–8350 hrivnyát (88 000–89 600 forintot).

A búza is az élénk kereslet és a kedvezőtlen időjárás miatt várhatóan gyengébb terméskilátások miatt drágult meg. Ukrajnában 7500 hrivnya (80 500 forint) körül alakul a kenyérnekvaló tonnánkénti felvásárlási ára, ám egyre gyakrabban fordul elő, hogy a termelők a további drágulásban bízva visszatartják a készletüket.

PUHÍTANÁK A FELTÉTELEKET

Vagyis Kijev az exportbevételek növekedésére és a kereskedelmi egyensúly javulására számíthat, még akkor is, ha a kormány tétlenül szemléli a konjunktúra alakulását. Ezzel együtt enyhülhet az ország pénzügyi rendszerére nehezedő nyomás és Ukrajna krónikussá vált függősége a külföldi hitelektől, beleértve a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) sok hónapja hiába remélt újabb kölcsönt. Tavaly másfél évre szólóan ötmilliárd dolláros készenléti hitelkeretre kötöttek szerződést. 2,1 milliárdot azonnal megkaptak, de további részleteket nem tudtak lehívni, mert az IMF szerint Kijev nem tudta betartani a megállapodás feltételeit (pl. egészségügyi, szociális és igazságügyi reform, korrupcióellenes harc).

Kuscs úgy véli, a jelen helyzetben Ukrajnának egyáltalán nincs szüksége a valutaalap hitelére. Szerinte az ország arany- és devizatartalékai a világgazdasági trendek figyelembevételével elegendők ahhoz, hogy északkeleti szomszédunk az IMF csomagja nélkül is sikeresen kezelje a külföldi adósságait. (Csak a nemzetközi szervezetnek 1,67 milliárd dollárt kell törlesztenie ebben az évben – a szerk.)

A kedvező körülmények mindenesetre bővítették a kormány mozgásterét a hitelintézettel folytatott egyezkedések során – kérdés, hogy akar-e, képes-e az ukrán vezetés szembemenni az IMF elvárásaival, elsősorban a lakossági energiaár-emelést, a szociális támogatások lefaragását illetően.

Egyes közgazdászok szerint egy észszerű mértékű exportadó bevezetése sem ördögtől való ötlet, ez lehetővé tenné egy állami innovációs tartalékalap létrehozását is. A gazdasági körülmények rövid távú kedvező alakulása ellenére az valószínűtlennek tűnik, hogy Kijev megszakítja az együttműködést a legnagyobb hitelezőjével, de elképzelhető, hogy akár már szeptemberben a korábbinál kedvezőbb feltételek mellett juthat újabb kölcsönhöz az ország, hiszen most nem fenyegeti az államcsőd utóbbi években már-már megszokottá vált rémképe.

NÉMETORSZÁGBA KÉSZÜLŐ GABONASZÁLLÍTÓ HAJÓ AZ ODESSZAI KIKÖTŐBEN. UKRAJNA VALÓSZÍNŰLEG 16 MILLIÓ TONNA BÚZÁT ÉS 22 MILLIÓ TONNA KUKORICÁT EXPORTÁL A JÚNIUSIG TARTÓ SZEZONBAN

SZŐLŐSI HUNOR