KÖLTSÉGVETÉS Az újraindítást szolgálja

AZ ÚJRAINDÍTÁST SZOLGÁLJA

A BÜDZSÉ ÁTÍRÁSA

KÖLTSÉGVETÉS | A koronavírusjárvány elleni védekezéshez és a gazdaság újbóli lendületbe hozásához szükséges forrásokat tartalmazza az idei költségvetés módosítására tett kormányzati javaslat, amely a bruttó hazai termék 12 százalékát (6172 milliárd forint) szánja az újraindítási akciótervre. Az előterjesztés a GDP-hez mérten 7,5 százalékos hiánycéllal számol, az államadósság-mutató mértékét pedig az év végére 79,9 százalékosra prognosztizálja.

Az Országgyűlés már évek óta nyáron fogadja el a következő évi központi költségvetést. Így volt ez tavaly is, amikor július 3-án hagyták jóvá a képviselők a 2021-re vonatkozó törvényjavaslatot. Azóta azonban kétszer is berobbant a koronavírus-járvány, a mostani, harmadik hulláma pedig minden eddiginél erősebb, ami természetesen a gazdaságot is sújtotta. Az idei büdzsé megváltoztatása így elkerülhetetlen volt, már csak azért is, mert ha a veszélyhelyzet megszűnik, érvényességüket vesztik a hatálya alatt hozott kormányzati intézkedések. A mostani – egyébként 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel kalkuláló – költségvetés-módosítással ezért biztosítják, hogy a járványügyi és gazdasági lépésekhez szükséges állami források rendelkezésre álljanak. Rövidesen emellett egy gazdaság-újraindítási operatív törzs is segíti ezt a fajta munkát Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint.

HIÁNY, ADÓSSÁG

Az erre az esztendőre várt GDP-arányos deficitet – az eredetileg, még egy évvel ezelőtt tervezett 2,9-ről – 7,5 százalékra emelte a kormány, miután a maastrichti kritériumot meghaladó hiányt a rendkívüli járványhelyzetre tekintettel az Európai Tanács határozata 2021-ben is lehetővé teszi. A Költségvetési Tanács (KT) az EU-s módszertan szerinti hiánycél növelését egyetértéséről biztosította, mivel a pandémia harmadik hulláma miatt a korábban javasoltnál nagyobb mértékű állami támogatás szükséges az egészségügynek és a gazdaságnak. Értékelte továbbá a testület, hogy a 7,5 százalékos célkitűzés mérsékeltebb a tavaly elértnél. A KT ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy ha a makrogazdasági feltételek megengedik, akkor markánsabban csökkenjen ebben az évben a hiány. Ez ugyanis kedvezőbb feltételeket teremthet a költségvetési egyensúly 2022-es lényeges javulásához, valamint az államadósság-mutató fenntartható mérsékléséhez.

A tanács kérésére a Pénzügyminisztérium (PM) részletesen bemutatta az Országgyűlés előtt fekvő előterjesztésben – amelyről várhatóan a május 17-i héten határoznak a képviselők –, hogy milyen tényezőkből áll össze a deficitcél növekedése. A legnagyobb tétel a 361 milliárd forintnyi kieső adó- és járulékbevétel, amelynek mintegy 30 százalékát az új építésű lakások áfájának a csökkentése adja. Szintén jelentős komponens a járvány elleni védekezési alap kiadástúllépése 330 milliárddal, valamint az orvosok bérének emeléséhez szükséges forrás, amely hétmilliárd forint híján 300 milliárdot tesz ki.

A büdzsé módosítása alapján a maastrichti kritériumok szerinti bruttó adósság mértéke a 2020. december 31-én fennállt 80,4-hez képest 2021 utolsó napjára a GDP 79,9 százalékára csökken, ami eleget tesz az alaptörvényben rögzített követelménynek.

ÚJRAINDÍTÁS

A parlament asztalán fekvő, az elfogadása előtti bizottsági tárgyalási szakban természetesen még módosítható indítványban a PM arról is beható kimutatást adott, milyen elemekből tevődik össze a 6172 milliárd forintos gazdaság-újraindítási akcióterv, amely nemzeti és uniós forrásokat, valamint adócsökkentést egyaránt tartalmaz. A hazai pénzből finanszírozott tételek összege 3728,4 milliárd forint, közülük a legnagyobb volumenű az infrastrukturális fejlesztésekre szánt juttatás, valamint a foglalkoztatási támogatások és képzések értéke. Előbbire 476,7 milliárd, utóbbira 457,7 milliárd forintot tervez fordítani a kormány. Ebben a táblázatban tünteti fel a szaktárca töb-

bek közt az otthonteremtési támogatásokat (369,6 milliárd), a Magyar falu programot (192 milliárd), továbbá a 13. havi nyugdíj visszaállításának első ütemét és a nyugdíjprémiumot is (130,4 milliárd).

Emellett összesen 378,6 milliárd forintnyi adócsökkentéssel is segíti a gazdaság beindulását a kabinet. Idesorolták például az otthonteremtéssel kapcsolatos áfa- és illetékmentességet (135 milliárd), a kisvállalati adó (kiva) csökkentését és a bajba jutott szektorok mentesítését a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) a megfizetése alól (a kettő együtt 20,9 milliárd), továbbá a SZÉPkártyákra vonatkozó mentességet a szociális hozzájárulási adó alól (31 milliárd), valamint a helyi iparűzési adó kis- és középvállalkozásokat érintő megfelezését (84 milliárd).

HELYREÁLLÍTÁSI ALAP

Az EU-s források összességében 2515,4 milliárd forintra rúgnak az akciótervben. Az unióból érkező pénz legnagyobb részét – 647,4 milliárd forintot – a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (GINOP), valamint a GINOP Pluszban fizeti ki a kabinet. Értelemszerűen a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának az elősegítésére létrejött EU-s helyreállítási és ellenálló képességi eszközt (RRF) is az újraindítást előmozdító uniós támogatások között szerepeltetik. Ebből elsősorban strukturális reformokra és a hozzájuk kapcsolódó beruházásokra lehet folyósítani. Az RRF vissza nem térítendő támogatásból és hitelből tevődik össze, a Magyarország rendelkezésére álló, együttes, maximálisan lehívható keret pedig mintegy 5900 milliárd forint. Ebből az újraindítási akció részeként az idén 450 milliárd forinttal számol a kormány.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a helyreállítási alap részleteiről az MTI-vel azt közölte: hazánkat 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás illeti meg, ezenkívül lehetőség van 3384 milliárdos hitel felvételére. A tárcavezető ugyanakkor azt is közölte: Orbán Viktor egyértelművé tette Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, hogy a kormány az újraindítási tervét az alap vissza nem térítendő támogatási részére adja be. A kabinet a forrásból az egészségügy fejlesztésére tervezi költeni a legtöbbet, sőt arra is kérte a brüszszeli bizottságot, hogy fedezze a Magyarországon eddig példa nélküli orvosibéremelést és a hálapénz kivezetését tartalmazó egészségügyi reform egyéves költségeinek egy részét – mintegy 300 milliárd forint összegben. Noha a kérdésről még vitáznak, a kormányzati nyilatkozatok szerint Von der Leyen jó szándékkal viszonyult az igényhez, és helyesnek tartja a magyar egészségügyi változtatások irányát.

Az RRF által kínált hitelt egyébként 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és Gulyás Gergely szavai szerint szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja ugyan a kölcsönfelvételt, de szeretnék minél kisebb államadósság mellett végrehajtani a gazdaság újraindítását.

A GAZDASÁG-ÚJRAINDÍTÁSI AKCIÓTERV IDEI ELEMEI

Összesen: 6172,4

Milliárd forint

620,8 476,7 332,8 311,0

200,0

32,0

00 50,0 500 90,0 95,7 105,0 Nemzeti források összesen 3278,4

115,7 120,3 129,2 130,4 192,0 293,3

Infrastrukturális fejlesztések Foglalkoztatási támogatások és képzések Otthonteremtés Egészségügyi béremelés Magyar falu program és nyugdíjprémium Magasépítési beruházások Sport és kultúra Beruházási alap Beruházásösztönzési támogatások Agrárium fejlesztése Turizmus fejlesztése Modern városok program Egyházak támogatása Egyéb Otthonteremtéssel kapcsolatos áfa és illetékmentesség

Forrás: parlament.hu, T/15974 sz. törvényjavaslat 457,7

369,6 450,0 EU-s források összesen: 2515,4

647,4 166,4

150,1 83,4 109,0 30,2 30,0

5,1

107,7

Adócsökkentések összesen:

20,9 378,6

31,0

84,0 135,0 GINOP és GINOP Plusz RRF TOP és TOP Plusz IKOP és IKOP Plusz Vidékfejlesztési program EFOP és EFOP Plusz KEHOP és KEHOP Plusz CEF VEKOP DIMOP Plusz VOP Plusz Egyéb EU-s programok

SZÉP-kártya szochomentessége A kiva csökkentése és a kata alóli mentesség Egyéb

2022-ES KILÁTÁSOK

A Költségvetési Tanács már nyilatkozott a PM szerint szintén az újraindítás szellemében megalkotott 2022-es büdzsé tervezetéről is. A Kovács Árpád vezette testület úgy véli, a pénzügyi kormányzat által jövőre prognosztizált 5,2 százalékos gazdasági növekedés megvalósulhat, ha a pandémia a várakozásokkal összhangban lecseng. A kabinet előzetes – még az indítvány parlamenti beterjesztése előtti – tervei szerint 5,9 százalékra mérséklődő hiány csökkentésének ütemét ugyanakkor elégtelennek tartja a KT. Ezért azt szorgalmazza – feltéve, hogy a bővülési, illetve járványügyi rizikó kikerül a képből –, hogy az államháztartási deficit közelítse jobban a 3 százalékos GDParányos referenciaértéket. A tanács véle-

ménye szerint ugyanis a várhatóan gyors gazdasági helyreállás megfelelő alapot ad a következő évi hiány markánsabb mérséklődéséhez, ami az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítéka. Ugyanígy szükségesnek tartja Kovács Árpád elnök, valamint a testület két tagja – Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Matolcsy György jegybankelnök –, hogy az államadósság szintén nagyobb mértékben apadjon, mint azt tervezi a kormány.

HELMECZI ZOLTÁN