HERCZEGH ANITA Alapítvány

HERCZEGH ANITA | A koronavírusjárványban árván vagy félárván maradt gyermekek megsegítésére hozott létre alapítványt ötmillió forintos indulótőkével Áder János köztársasági elnök és felesége. Herczegh Anita, aki a kuratórium elnöke lesz, a Figyelőnek adott interjúban elmondta: már az első napokban rengetegen biztosították anyagi és erkölcsi támogatásukról a szervezetet, amelynek a munkáját legalább két évtizedre tervezik.

ALAPÍTVÁNY

A COVID-ÁRVÁKÉRT

Április közepén jelentette be az alapítvány létrehozását férje, Áder János államfő. Milyen cél vezérelte önöket az elhatározásukkor, és hány érintett gyermekről tudnak? – Ismerősökön és a sajtón keresztül sajnos egyre több tragédiáról szereztünk tudomást az utóbbi időben. Ezért is merült fel bennünk, hogy megtudjuk, hány gyermekről van szó, hány család lehet érintett. A számok megdöbbentőek voltak: több mint négyszáz famíliát sújtott ilyen tragédiával a járvány, és hatszáznál is több gyermek lett árva vagy félárva. Különösen megérintett annak a fiatalnak az esete, aki az egyik gyermekünkkel egyidős, és akinek öt testvéréről kell gondoskodnia, miután édesapjuk már korábban elhagyta őket, most pedig a járványban elveszítették az édesanyjukat is. Egy másik, szintén drámai tör-

ténet azé az édesapáé, akinek elhunyt a várandós felesége, a férfi pedig magára maradt a megmentett újszülöttel és hat kiskorú testvérével. Ilyen hírek hallatán egyértelmű volt, hogy tenni kell valamit, azonnali segítségre van szükség, s nem lehet csak az állami árvaellátásra és karitatív szervezetek támogatására hagyatkozni. Egy önálló alapítványt láttunk célszerűnek létrehozni. – A szervezetet már be is jegyezték? – Ez napokon belül megtörténhet, de addig sem várunk tétlenül. Mindaddig, amíg az alapítvány bejegyzési eljárása zajlik, a Köztársasági Elnöki Hivatalban várjuk a felajánlásokat és természetesen a segítséget igénylők jelentkezését is. A munka folyamatos, és mivel mi nem

1987-ben szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1993-ban kapta meg bírói kinevezését. Munkáját a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán 2009-ben függesztette fel, amikor férjét, Áder Jánost európai parlamenti képviselővé választották és Brüsszelbe költöztek. Áder Jánossal 1984-ben házasodtak össze, négy gyermekük született.

rendelkezünk adatbázissal, most térképezzük fel azokat a civil és segélyszervezeteket, szeretetszolgálatokat, polgármesteri hivatalokat, amelyek információt nyújthatnak az érintett családokról. – Milyenek az első tapasztalatok, milyen fogadtatásra lelt az alapítványról szóló bejelentés? – Ahogy hírt adtunk az elhatározásunkról, huszonnégy órán belül rengeteg felajánlás érkezett magánszemélyektől, vállalkozóktól, cégvezetőktől, civil szervezetektől, művészektől és önkormányzatoktól – utóbbiak közül kormánypártiaktól és ellenzékiektől egyaránt. Sok esetben ígértek jelentősebb összeget, de nem csak pénzügyi segítséget vállaltak az adakozók: a kulturális életből ismert emberek közül többen is jótékonysági koncertet, előadást ajánlottak fel, sőt kaptunk olyan hozzájárulásokat is, amelyek jogi, gyámügyi vagy pszichológiai segítségnyújtásra vonatkoztak. Nagyon jó érzés, hogy az embereket tömegesen érintette meg a kezdeményezés. – Valóban örömteli, hogy különösebb népszerűsítés nélkül ilyen sok embert mozgatott meg ez a cél. Ugyanakkor a jövőben szeretnének valamilyen kampányszerű felhívással is fordulni a társadalomhoz? – Igen, tervezzük, hogy minél több fórumon hírt adunk majd az alapítványról. Elképzeléseink között szerepel az elmúlt kilenc évben kapott diplomáciai ajándékok egy részének jótékonysági árverésre bocsátása is. – Terveik szerint milyen célokra és milyen formában nyújtanak majd támogatást? – Vannak, akiknek havi rendszeres támogatásra lehet szükségük, de akad olyan család is, amelynek egy többszemélyes autót kellene biztosítani. Úgy gondolom, a feladat és a segítség formája szinte minden famíliánál más és más lesz. Lehet, hogy valakinek „csak” pszichológusi tanácsadást kell nyújtani, de az is elképzelhető, hogy a gyermekek nyaralását szükséges támogatni. Igyekezni fogunk minden probléma megoldásában közreműködni. – Egy most árván vagy félárván maradt kisgyermek nyilván sok éven át támogatásra szorulhat. Milyen időtávban gondolkodik az alapítvány? – Legalább húszévnyi munka vár a szervezetre, hiszen ha egy ebben az esztendőben született csecsemő életét a felnőtté válásig akarjuk kísérni, akkor két évtizedes távlatban kell gondolkodnunk. Ráadásul nemcsak a gyermekek tizennyolc éves koráig tervezünk segítő kezet nyújtani, hanem ha kell, utána is, például a tanulásban vagy a szakmaszerzésben. Az alapítványnak addig kell az oldalukon állnia, ameddig az édesanyjuk vagy az édesapjuk tette volna. – A tervek szerint az egész életében az árvák felkarolásáért munkálkodó Regőczi István katolikus pap nevét viseli majd az alapítvány. Kik lesznek a kuratórium tagjai? – Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát és Ürge-Vorsatz Diána fizikust, klímakutatót kérte fel a férjem a kuratórium tagjainak, s gondolkodás nélkül, örömmel igent mondtak. Bagdy Emőke az egyik legismertebb név a szakmájában, és szerintem nagy szükség lesz az ő kimagasló pszichológiai tudására. A hétgyermekes Ürge-Vorsatz Diána is mind a családjában, mind a munkájában fantasztikus teljesítményt tud felmutatni. Az ő tekintélyük várakozásaim szerint nagyban növeli az alapítványba vetett bizalmat.

HELMECZI ZOLTÁN