KOVÁCS TAMÁS Értékeken alapuló

ÉRTÉKEKEN ALAPULÓ,

ÉLHETŐ BALATON

KOVÁCS TAMÁS | A magyar tenger egyik legszebb panorámáját nyújtó, a csopaki szőlők védőszentjéről elnevezett Szent Donát Borkúria tulajdonosával beszélgettünk, akit az idén harmadik alkalommal jelöltek a Borászok Borásza címre, s ezzel hazánk top 50 borásza között szerepel.

A birtok alapjait 1994-ben fektették le, de a családban a szőlő- és borkészítés régebbi hagyományokra nyúlik vissza. Egyértelmű volt, hogy ön is ezt az utat követi majd? – Eredetileg külügyi pályára készültem, de gimnazistaként egy év Belgiumban töltött időszaknak köszönhetően más irányt vett az életem. Itt tanultam meg más ország szemüvegén keresztül látni a világot, s távol a szülőföldemtől értettem meg valójában, hogy egy borvidékről származom. Visszatérve már nem volt kérdés számomra: folytatva a családi hagyományokat, szőlővel és borkészítéssel szeretnék foglalkozni. A jelenleg is a birtok központjaként szolgáló csopaki területet a család paloznaki szőlője utáni kárpótlásként kaptuk vissza a kilencvenes években. Édesapám vágya volt, hogy legyen Csopakon pincénk, ám a szigorú építési szabályok miatt csak 1999-ben értük el azt a méretet, amely lehetővé tette ezt. Kezdetben a birtok hobbinak indult,

Fokozottan védeni kell a Balatonfelvidéki tájat.

sosem gondoltuk, hogy a borkészítésből önálló vállalkozás lesz. – Mára már nemcsak borkészítéssel foglalkozik, hanem létrehozta az északi part egyik legnépszerűbb éttermét is a birtokon… – A balatoni modell kiköveteli magának, hogy aki magas szinten borkészítéssel foglalkozik, annak nem szabad kihagynia azt a lehetőséget, hogy helyben adjon el. Ideális esetben ehhez igényes vendéglátás is társul. Szerencsére már kialakult egy olyan értő közönség, amely előnyben részesíti a helyi, friss alapanyagokon alapuló konyhát. Ebből kiindulva egy olyan vendéglátást igyekeztem létrehozni, amely méltó módon társul a borainkhoz, és képviseli azokat az értékeket, amelyekben hiszek. – Mit jelent Csopak az ön számára? – Elsősorban az otthonomat, egy olyan helyet, amely egész létemet meghatározza, a múltamat, a jelenemet és a jövőmet egyaránt. A Balaton az ország egyik legélhetőbb helyévé vált az elmúlt időkben, sorra nyílnak az egyre színvonalasabb vendéglátóegységek, a gasztronómia, a turizmus és a szállás szempontjából jobbnál jobb lehetőségekkel, egész évben várják itt a minőségi kikapcsolódásra vágyókat. A nagy érdeklődés viszont negatívumot is hozott magával: a gyakoribb építkezések és útfejlesztések sajnos egyre urbánusabbá teszik a régiót. A vízióm, hogy Csopaknak védett szőlőhegyekről, szépen megművelt szőlőkről kell szólnia, olyan kis birtokokról, ahol igényesen állnak a szőlőműveléshez, valamint jó konyhával várják az idelátogatókat. Egy olyan régiót szeretnék látni, ahol az ember tiszteli a természetet és harmóniában él a tájjal. – Mi a Szent Donát Borkúria ars poeticája? – Ismertebb olasz és francia desz ti nációk hoz hasonlóan szeretném megmutatni a Balatonnak egy jó értelemben vett európai arcát. Számunkra fontos, hogy a kétezer éves hagyományokra épülő itteni szőlő- és borkultúrát megfelelő eredetvédelem mellett be tudjuk mutatni a látogatóknak, mindezt igényes ételek társaságában. Páratlan szépségű történelmi és természeti kincseink, illetve kiváló, autentikus szőlőfajtáink vannak. Minden adott ahhoz, hogy egy olyan egyedi és élhető jövőképet alakítsunk ki, amely értéket tud teremteni. – A kezdetektől ön vezeti a pincészetet. Mit kell tudni erről, s hol tartanak jelenleg? – Egy organikusan növekvő, teljes mértékben családi tulajdonban lévő birtok vagyunk. Nincs mögöttünk befektető; mindent, amit eddig elértünk, a kitartó és odaadó munkának köszönhetjük. 2001-ben készültek el az első boraink. Jelenleg a csopaki, a tihanyi és a Kálimedencei területeinkről, 15-20 hektárról készítünk alacsony terhelés mellett évente nagyjából 60 ezer palack nedűt. Ennek java része a budapesti gasztronómiában, a negyede pedig helyben fogy el. Az egyik legdinamikusabban növekvő részt az export teszi ki. Főbb piacunk az Európai Unión kívül Anglia és Amerika, ezek együttesen a mennyiségünk 30 százalékát vásárolják fel. A három legfontosabb Kárpát-medencei fajtával dolgozunk: olaszrizlinggel, furminttal és kékfrankossal. Így a talaj- és dűlőválogatás borainkon keresztül képesek vagyunk a Balaton-felvidék sokszínűségét úgy bemutatni, hogy közben még a szőlőfajták is külön érdekességnek számítanak. – Milyen Balatont szeretne látni a jövőben? – A térségnek szüksége van egy fenntarthatóbb turisztikai megközelítésre, amely felhagy a nagy tömegek idényszerű kielégítésével és a korlátlan ingatlanfejlesztésekkel. Fokozottan védeni kell azt a Balaton-felvidéki tájat, amelytől nemzetközileg is egyedi a régió. Ennek szerves részét képezi a tóra néző rendezett szőlőhegy, a maga tájba simuló présházaival. Egy visszafogottabb, igényesebb, a kultúrára és a gazdag történelemre épülő térséget szeretnék látni a jövőben. Ha a tóra néző szőlők helyét átveszik a betontömbök, akkor a Balaton környéke véglegesen egy középszerű, félig urbánus üdülőhellyé válik, amelyre nehéz felépíteni egy régiós turisztikai arculatot.

NÉMETI SÁNDOR