TERMÉSZETVÉDELEM Érintetlen erdők

ÉRINTETLEN

ERDŐK

TERMÉSZETVÉDELEM

Gyarapodott a magyarországi erdőrezervátumok hálózata, így hazánkban újabb húszhektárnyival több olyan védett terület van, ahol az erdei ökoszisztéma zavartalan működése érdekében gyakorlatilag minden emberi tevékenységet beszüntetnek.

„A nagyjából húszhektáros magterület erdőrészleteinek a faállománya több mint 140 éves. Különböző, főleg sarjeredetű cser, kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy fafajok alkotják az erdőállomány gerincét” – jellemezte Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese a vállalat által a Pest megyei Galgamácsa mellett megalapított Rózsakúti Üzemi Erdőrezervátumot. A szakember hangsúlyozta azt is: a terület bővelkedik a biodiverzitás magas fokát elősegítő mikroélőhelyekben. Az erdőgazdálkodó társaság az idei Föld napja alkalmából hozta létre a körzetet, amely egyben az üzemi rezervátumok hálózatának első eleme. E szisztéma célja a kutatás, a természetes erdődinamikai folyamatok vizsgálata, valamint a biodiverzitás táji léptékű fejlesztése.

MAGTERÜLET, VÉDŐZÓNA

A rezervátumok olyan különleges erdőövezetek, amelyek két jól elhatárolható részből, egy magterületből és az azt övező védőzónából állnak. Előbbiben, „a természet kísérleti területén” – ahogy az állami természetvédelmi honlap fogalmaz – minden emberi tevékenységet és gazdálkodást beszüntetnek, így gyakorlatilag érintetlenül hagyják, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, s tanulmányozni lehessen őket. Csak a természet „bolygatja” ezeket az erdőket, például viharokkal vagy jegesedéssel. A természetvédelem képviselői megjegyzik: a magterületet vadvédelmi kerítéssel indokolt bekeríteni, ha a térség nagyvadállománya jelentősen meghaladja a természetes vadeltartó képességet, és súlyosan veszélyezteti az ökológiai folyamatokat. A másik részben, a védőzónában pedig csak természetközeli és -kímélő erdőművelési módszerek alkalmazhatók. A rezervátumprogramnak az Ökológiai és Botanikai Intézet – amely az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja alá tartozik – által fenntartott oldaláról azt is megtudtuk, hogy az elmúlt évtizedekben Európában sok helyütt jelöltek ki ilyen, változatos erdőszerkezetű, különleges állat- és növényvilágú, természetes dinamikát mutató területeket.

REKORDEREK

Magyarországon az 1990-es években kezdődött a hálózat létrehozása, amely a galgamácsai megalapításáig hatvanhárom rezervátumot foglalt magában. A két legnagyobb, a 260 hektáros magterületű Haragistya-Lófej, valamint a 224 hektáron teljesen érintetlen Nagy-oldal Erdőrezervátum az Aggteleki-karszt övezetében fekszik. A legkisebb pedig – nyolchektáros magterülettel – a Hortobágyi Nemzeti Parkban lévő Farkas-sziget 2. A legtöbb, 10-10 erdőrezervátum a Duna–Ipoly, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Utóbbi különlegessége, hogy a bakonyi Tátika-hegy körzetében a korosabb fák akár 210-220 évesek is lehetnek.