KASTÉLYFELÚJÍTÁS HORVÁTORSZÁGBAN

VISSZANYERIK

RÉGI POMPÁJUKAT

KASTÉLYFELÚJÍTÁS HORVÁTORSZÁGBAN | Számos műemlék épületet, kúriát hoznak rendbe – zömmel uniós forrásokból – déli szomszédunkban, köztük a magyar épített örökség míves darabjait.

A múlt században állami kézbe került történelmi ingatlanok jó részét a jugoszláv kommunista hatalom nem becsülte meg, állapotuk drasztikusan leromlott. Az udvarházakat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kapták meg, sok esetben raktárként használták azokat. A vadászkastélyokba erdészeti irodákat telepítettek, a városi palotákba pedig kórházakat, közigazgatási hivatalokat költöztettek, némelyik létesítményt a katonaság vette birtokba.

Horvátországban a nagyobb, reprezentatív paloták egy részét már felújították az 1990-es évek délszláv háborúja után, és mára többnyire városi múzeumként szolgálnak. Így menekült meg a pusztulástól a daruvári Jankovich-kastély, a vukovári Eltz-udvarház, valamint a verőcei és a nekcsei Pejácsevich-úrilak is.

A kisebb vidéki kastélyok renoválására viszont már nem maradt pénz, ezért a legtöbbjük állapota kritikussá vált. Ezeket akarja életre kelteni a horvát kormány. A már zajló programra 586 millió kunát (28 milliárd forintot) különített el, a keret 85 százalékát európai uniós forrásokból biztosítja. A jelenlegi akció tizenöt ingatlant érint. Tizenegy esetében már elkezdődtek az előkészítési munkálatok vagy maga a felújítás, a másik négy épület helyreállítási lehetőségeit egyelőre szakértők tanulmányozzák.

A KOPÁCSI-RÉT GYÖNGYSZEMEI

A mai Horvátország kontinentális (nem adriai) területén a török kiűzése után több Habsburg-párti magyar és német ajkú család is jelentős földbirtokokhoz jutott. E térségben kapott területeket a zentai csata után Savoyai Jenő is, aki a Belvedere palota tervezőjével, Johann Lukas von Hildebrandttal vadászkastélyt építtetett a drávaszögi Bellyén (horvát neve: Bilje). A vizesárokkal szegélyezett, csillag alakú épület később a kamarára, majd a Habsburg-uralkodóházra szállt. 1920ban államosították, a második világháború végén a bevonuló jugoszláv partizánok átvették, a berendezkedő kommunista hatalom pedig a helyi erdészeti vállalat központját rendezte be a XVIII. század elején felhúzott épületben, amely a délszláv háborúban megrongálódott és kifosztották. A kastély évek óta az enyészeté, de már tart a helyreállítási költségek felmérése, és hamarosan kezdődik a munka. Amint elkészülnek vele, az épület idegenforgalmi funkciót kap.

A közelében lévő klasszicista stílusú vadászkastélyt, amely Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg tulajdona volt és tavaly újították fel, szintén turisztikai célpontként hasznosítják. Ez a kúria a Kopácsirét mélyén fekszik. A múlt században a jugoszláv diktátor, Josip Broz Tito marsall is előszeretettel használta vadászatai alkalmával, ezért általában „Tito-kastélyként” hivatkoznak rá, noha a helyiek a Tökös-pusztán álló egykori uradalom főépületét tökösi kastélyként emlegetik. Ez is megszenvedte a délszláv háborút, de igényesen helyreállították, és már csak az utolsó simítások vannak hátra, s hamarosan a természetvédelmi park látogatóközpontja kap benne helyet. Az épület renoválására 61 millió kunát (2,9 milliárd forint) költöttek.

Újjászületésre vár az ugyancsak a közelben lévő Esterházy-kastély is Dárdán.

SAVOYAI JENŐ KASTÉLYA ÉVEK ÓTA AZ ENYÉSZETÉ. IDEGENFORGALMI FUNKCIÓT KAP

Ennek állapota messze a legkritikusabb, ezért a klasszicista stílusú épület helyreállítását komoly előkészületi munkálatok előzik meg. A teljes költséget 70 millió kunára (majdnem 3,35 milliárd forintra) becsülik.

BERZÉTEMONOSTOR ÉS CABUNA

Valamivel délebbre, a Száva és a Dráva folyó által határolt Szlavóniában is akadnak felújításra váró magyar kastélyok. Ezek közül a legérdekesebb Berzétemonostoron (Nuštar) áll. A Sándor család, majd házassággal a Khuen-Belasi família birtokába került egykori uradalom központját a XVIII. század első felében húzták fel, a várépítészet és a népi építészet stílusjegyeit ötvözi. Renoválása várhatóan az év végén kezdődik. Koncertterem, múzeum és látogatóközpont lesz a falai között. A beruházás magában foglalja a környezet és a segédépületek teljes helyreállítását, ezért ez jelenleg a legdrágább projekt 105 millió kunás (ötmilliárd forintos) költségszámítással.

Ezenkívül restaurálják még a Jankovich család Cabuna településen álló nyári kúriáját is, amelynek már csak a falai állnak, mert a második világháború idején kiégett. Az egykoron Közép-Horvátország jelentős részét uraló dinasztiának ez a legkisebb kastélya. Kulturális központ lesz belőle, 56,2 millió kunát (csaknem 2,7 milliárd forintot) szánnak a projektre.

CSÁKTORNYA ÉS BELISTYE

Az ország történetének legnagyobb kastélyfelújítási programjában megújul majd a Zrínyiek egykori otthona is Csáktornyán. A régen magas falakkal és vizesárokkal körülölelt vár főépülete viszonylag jó állapotban van, ám a falak, a torony és a melléképületek renoválása már jó ideje várat magára. A 45 millió kuna (2,15 milliárd forint) értékű munkálatok éppen zajlanak; ez az épületegyüttes is elsősorban turisztikai célokat szolgál majd. A belső felújítások között említést érdemel a belistyei (Belišće) Guttman család palotája. Báró Guttmanék magyar zsidó iparosok voltak, a XIX–XX. századfordulón, a faiparból gazdagodtak meg. Az 1905-ben épült, a kommunista korszakban államosított ingatlanban ipari irodaközpont volt. A délszláv háborúban kiégett palota külsejét és az egész Guttmanbirodalom ipari örökségi részét felújították. Most 16 millió kunából (760 millió forint) a belső terek is visszanyerik eredeti pompájukat a hat és fél ezer fős város legszebb, hófehér épületében.

Három évszázadon át az Erdődy családé volt a várkastély, amelyben a 20. században koncentrációs tábort, majd politikai foglyok börtönét, aztán kaszárnyát rendeztek be.

ERDŐDY-VÁRKASTÉLY

A helyi nemesség felújításra váró egykori büszkeségei közül kétségkívül a legkülönlegesebb az Erdődy család Jasztrebarszkában (Jastrebarsko) található várkastélya. A XV. században létesített, erődítménynek is kiváló objektumot 1592-ben építette át Erdődy Tamás, a várkastély 1922-es államosításáig a híres família tulajdona volt. Falai között a második világháború idején a horvát szélsőjobboldali usztasa hatalom koncentrációs tábort hozott létre kiskorúak számára, ezer gyermek lelte ott a halálát. A világégés után a létesítményt a Jugoszláv Néphadsereg vette birtokba. Kezdetben politikai foglyok börtöneként használta, majd kaszárnyává alakította át. A katonaság 1991-ben elhagyta az objektumot, azóta egyre csak romlik az állapota. A felújítási program keretében 73 millió kunát (3,48 milliárd forintot) költ rá az állam, és helytörténeti múzeum lesz belőle, amely főként a XX. század borzalmaira fókuszál.

A projektben több nem magyar jellegű kastély is megújul, például a Keglevich család Varasd melletti Opeka kastélya, Trenkfalván Trenk báró egykori otthona, Zaprešićben a Jelačić (Jellasics) dinasztia szálláshelye, továbbá a Prandau-Normannkúria Bizovacon. A Marótiak középkori, barokk stílusban átépített Valpó várát is felújítják, amely látogatható.

HORDÓSI DÁNIEL