GYORSVASÚT Nyugati projekt

GYORSVASÚT | Pénzt hoz a házhoz a „kelet is, nyugat is” politika Szerbiának. A magyar–szerb–kínai együttműködésben megvalósuló Budapest–

Belgrád-vasút felújításával nem áll le a fejlesztés déli szomszédunkban. Az újabb,

Szkopje felé vezető szakasz modernizációját európai uniós pénzből valósítják majd meg.

URSULA VON DER LEYEN ÉS ALEKSANDAR VUČIĆ LEVETTE A MASZKJÁT A FOTÓSOK KEDVÉÉRT. A DÉL-SZERBIAI VASÚTRA AJÁNDÉKPÉNZ ÉRKEZIK

NYUGATI PROJEKT DÉL-SZERBIÁBAN

Legkevesebb 1,2 milliárd euróba kerül majd annak a mintegy 300 kilométer hosszú gyorsvasútvonalnak a megépítése, amely Belgrádot köti össze – a dél-szerbiai Niš és Vranje városokat érintve – Észak-Macedóniával. Annak a terve korábban is létezett, hogy a készülő Budapest–Belgrád-gyorsvasút dél felé továbbhaladjon Szkopje, majd Görögország irányába, ennek belátható időn belüli megvalósításában azonban mindeddig kevesen bíztak.

VÁLTÓÁTÁLLÍTÁS

A helyzet Aleksandar Vučić szerb államfő múlt heti brüsszeli hivatalos látogatása alkalmával változott meg. Megállapodott az Európai Bizottság (EB) elnökével, Ursula von der Leyennel, hogy az EU magára vállalja a vasútvonal építési költségeinek egy jelentős részét. Jelen pillanatban még nem ismeretes minden részlete az unió vissza nem térítendő támogatásának, de azt tudni lehet, hogy Brüsszel valamilyen módon a zöldbefektetések költségvetéséből kívánja Belgrádba irányítani a pénzt. A több mint egymilliárd eurós beruházás legalább 35 százalékát állja majd, ám a dotáció összege a szerb elnök szerint az 50 százalékot, azaz a 600 millió eurót is elérheti. Ezt is a következő tárgyalásokon pontosítják. Korábban kínai invesztícióval tervezték megvalósítani a mintegy bő kétszáz kilométer hosszú Belgrád–Niš-szakaszt, és elvi megállapodás is született 2018-ban a China Road and Bridge Corporation (CRBC) céggel. Ezt az akkori építésügyi, ma energetikai miniszter, Zorana Mihajlović írta alá a kínai vállalat képviselőivel.

Most nagy örömmel nyugtázta az államelnök, hogy sikerült az EU-ban támogató partnert szerezni ehhez a rendkívül fontos beruházáshoz. Nem győzte hangsúlyozni, hogy a vasútvonal gyökeres változást jelent majd Közép- és Dél-Szerbia kevésbé fejlett régiói számára. Ráadásul sokkal jobb az EU ajánlata, mint a kínaiaké, ezt a hihetetlen lehetőséget ki kell használni – tette hozzá. Hogy „sínen van” a megállapodás, azt Vučić voltaképpen még Brüsszelbe való elutazása előtt jelezte, hiszen azt mondta, Szerbia huszonnégy óra múlva egészen más ország lehet, mint előtte volt, utalva arra, hogy valamilyen „nagy” és jó hír birtokába jut majd hivatalos útja alkalmával. Ez pedig végül is a „600 millió eurós ajándék” volt (a kifejezést maga az államfő használta).

ÖTÉVES TERV

Közölte azt is, hogy a vasútvonalon 200 kilométeres óránkénti sebességgel fognak közlekedni nemcsak a személyszállító, hanem a teherforgalmi járatok is, ami azt jelenti, hogy a jelenleg olykor félnapos utazás töredéke alatt el lehet majd jutni a szerb fővárosból Nišbe vagy a határig, Preševóba, majd Észak-Macedóniába. Ha elkészül az észak-macedóniai szakasz is, legalább Szkopjéig, a két főváros közötti utazási idő három és fél órára rövidül, gyorsabb lesz, mint egy repülőút (a be- és kicsekkolással) – jelentette ki Aleksandar Vučić. Két-

ség sem fér hozzá, hogy a vasút építése folyamán a zord természeti adottságok miatt a legdélebbi etap jelenti majd a legnagyobb gondot, akárcsak korábban, az Észak-Macedónia felé vezető, szerb 11-esnek nevezett közlekedési folyosó, azaz az A1-es autópálya esetében, amikor a szó szoros értelmében hegyeket kellett megmozgatni.

A vasútvonal korszerűsítésére Görögország mint érintett uniós tagállam is rábólintott, támogatásáról biztosította a szerb projektet. (Észak-Macedóniában még nem reagáltak az EU-s támogatás hírére.) Maga Vučić óvatos maradt a határidők kapcsán. Közölte, hogy Szerbiába invitálta az Európai Bizottság elnökét. Amikor ez megtörténik, meghatározzák a részleteket, s indulhat a projekt kidolgozása. Szerinte 2025 végére, esetleg 2026 elejére készülhet el az új szakasz. Akkorra egyébként már meglesz a Budapest–Belgrád-vasút szerbiai része, amelyet részint kínaiak, részint oroszok építenek, és elkészül a mi oldalunkon is a szupervaspálya.

UNIÓS PÉNZ REFORMOKRA

Két nappal a szerb államfő brüsszeli útja előtt hagyta jóvá az EB déli szomszédunk számára az IPA határon átnyúló együttműködési program 2020-as cselekvési tervének a második pénzügyi keretét is, melynek értéke 122,37 millió euró. Ebből 86,06 millió vissza nem térítendő támogatás, 36,31 millió pedig úgynevezett nemzeti társfinanszírozási eszköznek számít. Az erről szóló megállapodást Vučić jelenlétében Jadranka Joksimović szerb európai integrációs miniszter írta alá Sem Fabrizi nagykövettel, az EU belgrádi képviseletének a vezetőjével. Környezetvédelmi, energetikai, versenyvédelmi, európai reformok végrehajtását érintő területeken költik el, teljesen áttekinthető módon az összeget – ígérte a tárcavezető, s arra is emlékeztetett, hogy a 2020-as uniós támogatási keret ezzel 156,26 millió euróra bővült.

A köztársasági elnök mutatott rá arra az adatra is egyik minap tett kijelentésében, hogy az EU hárommilliárd euróval támogatta Szerbiát az elmúlt tizennégy év alatt; elsősorban a polgárok helyzetét javító, reformok végrehajtását szorgalmazó intézkedéseket segített.

MOSZKVA, PEKING, BRÜSSZEL

Sokan tartják nagy eredménynek a mostani uniós támogatás és a korábbiak elnyerését is, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy déli szomszédunk egy pillanatra sem kötelezte el magát a brüsszeli külpolitika mellett, annak ellenére, hogy ennek hiányára minden évben következetesen rámutatnak az országjelentések. Belgrád a lehető legjobb viszonyt ápolja Moszkvával és Pekinggel. Most, a pandémia idején éppen ennek a kapcsolatrendszernek köszönhette, hogy míg az EU-s államok harcot vívtak a védőoltásokért, Szerbiában már válogatni lehetett a különböző gyártású oltóanyagok között, zajlott az immunizáció. Sőt az orosz vakcinát már készítik, a kínait pedig néhány hónap múlva gyártani fogják déli szomszédunkban.

Brüsszelben most is figyelmeztettek a minden alkalommal felemlegetett elvárásokra: a szerb külpolitika nagyobb méretű összehangolásának, továbbá a jogállamiság és a sajtószabadság kiteljesedésének az igényére. Ezekre Vučić egyik kijelentésében azzal reagált: biztos benne, hogy az EU-s összegek hozzájárulnak majd a szerbiai jogállamiság fejlesztéséhez, sőt, az uniós támogatás a polgárok előtt is teljesen más fényben tünteti majd fel a közösséget, elfogadottsága jelentős mértékben növekedhet a szerbek körében (tavaly a lakosságnak már csak a harmada támogatta a belépést, három évvel korábban még csaknem a fele). Szerbia az EU-s csatlakozási tárgyalások harmincöt fejezetéből eddig tizennyolcat nyitott meg, kettőt zárt le ideiglenesen, tavaly egyetlen újba sem kezdhetett bele. A várakozások alapján az ország most már gyorsabban, nagyobb léptekkel közelíthet az Európai Unióhoz, mert megvan a hajlandóság erre Brüsszelben és Belgrádban is. Új módszertan alapján bővít a közösség: hangsúlyozzák, hogy hamarosan csatlakozási fejezetek egész „klaszterét” nyithatják meg az integráció folyamatában, vagyis egyszerre többet. Legalábbis ezt ígéri Brüsszel. Az elsők még 2015 decemberében nyíltak meg.

VIRÁG ÁRPÁD