BIDEN ELSŐ SZÁZ NAPJA

JOE BIDEN A KONGRESSZUSBAN. AKADOZIK AZ INFRASTRUKTÚRA-PROGAM

EDDIG EGY FÉKEZETT HABZÁSÚ

TRUMP

Hagyomány az USA-ban a mindenkori elnök első száz napjának értékelése. Joe Biden számára ez az időszak belpolitikailag jobban sikerült a vártnál: a vírushelyzet ugrásszerűen javult, a beoltottak száma nagyot nőtt – és elindították a gazdasági helyreállítási programokat. Bár a mintegy 2000 milliárd dolláros infrastruktúra-felújítási projekttel (hidak, utak, közművek, energiaszolgáltatás, széles sávú internet stb.) nehézségek lehetnek – figyelmeztetnek az ellenzéki republikánusok. Az elnök elkötelezte magát a környezetszennyezés, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett. Az Egyesült Államok Kína után a második legnagyobb CO2 kibocsátó, de az amerikai egy főre jutó szén-dioxid-szennyezés a kínainak a két és félszerese.

MARADTAK A FESZÜLTSÉGEK

Biden külpolitikája kevésbé értékelhető kedvezően. Nem sikerült normalizálni a Pekinggel fennálló viszonyt (nem is nagyon törekedett rá a Fehér Ház új ura). Április végén, a száznapos évfordulón a kongresszusban tartott első beszédében az elnök kiemelten figyelmeztetett az ázsiai óriás támasztotta fenyegetésre. A Dél-kínai-tengeren, Tajvannál a két flotta vezetői farkasszemet néznek, az amerikai–kínai kereskedelmi háború tovább folyik, a csendes-óceáni térség kínai dominanciájára indított, Peking által irányított szabadkereskedelmi egyezménnyel (RCEP) szemben az amerikaiak eddig nem tudtak érdemi alternatívát felállítani. Az új adminisztráció ilyen irányban tett első kísérlete, a Quad (USA, India, Japán, Ausztrália) nem igazán sikeres, Japán máris kifelé kacsingat. A távol-keleti szigetország parlamentje rekordidő alatt jóváhagyta az RCEP-t, amelytől Tokió 2,7 százalékos GDP-meglódulást és több mint félmillió új munkahelyet remél.

Ugyanígy kevés remény látszik a kínai Egy övezet, egy út (Új selyemút) program megállítására, egy ellenprojekt megteremtésére. Biden még elnöksége legelején bejelentette, hogy indítványozza a pekingi kezdeményezés ellensúlyozását, és hogy erről egyeztet a szövetségeseivel, beleértve az európaiakat is. Az új japán kormányfő, Szuga Josihide ez év áprilisában tett washingtoni látogatásán megállapodás született arról, hogy elsősorban a kínai high-tech dominanciát, Peking 5G-s technológiai előnyét próbálják megtörni, egyfajta „technológiai új selyemút” program elindításával. Ám az amerikai–japán erőfeszítésekre szánt néhány milliárd dolláros keret több nagyságrenddel marad el Kína projektjétől, amelynek már globálisan működő elemei vannak.

BIDEN ELSŐ SZÁZ NAPJA

Az új amerikai elnök belgazdasági programjai előkészület alatt állnak, külföldön azonban egyelőre a Trump által kijelölt vonalat viszi, sőt az oroszokkal szemben keményebb is a hozzáállás.

Az Orosz Föderáció (OF) és az USA között az első száz napban tovább nőtt a feszültség politikai, gazdasági és katonai vonatkozásban egyaránt. A Feketetenger, Ukrajna térségében fokozódott az Oroszország és a NATO közötti, valamint az orosz–ukrán közvetlen katonai konfliktus kirobbanásának a veszélye. Biden felrótta Moszkvának az állítólagos 2020-as választási beavatkozást, a hekkertámadásokat, és újabb OF-et sújtó szankciócsomagot fogadtak el. „Még keményebben fogunk fellépni az amerikai politikai-gazdasági érdekeket sértő orosz–német energiaprojekt, az Északi Áramlat II. megvalósítása ellen” – ígérte az Egyesült Államok elnöke. Ugyanakkor telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és találkozást javasolt. Biden két globális témában lát lehetőséget a Kremllel való közös munkára: az atomfegyverleszerelésben, illetve a nukleárisfegyvertechnológia terjesztésének a megakadályozásában, továbbá a klímaváltozás elleni fellépésben. Az USA első számú vezetője nem változtatott a két nagyhatalom, Kína és az OF megítélésén, amely szerint Peking adott esetben partner is lehet (a szembenállás megőrzése mellett), míg Oroszország ellenfél. Ami Moszkvát illeti, Biden minapi kongresszusi beszédében valamelyest enyhítette a hangvételt, mondván: „Ha kölcsönösen érdekeltek vagyunk, akár együtt is működhetünk.”

Szűkebb környezetünket, a Balkánt illetően április végén Washington és Brüszszel visszautasította, hogy újrarajzolják a térképet, semmissé tegyék a daytoni folyamatot, a Jugoszlávia széthullása után az amerikaiak támogatásával kidolgozott 1995-ös egyezményt, Bosznia és Hercegovina (BiH) megalakulását, amelyet a minap egy bizonytalan forrású, de az EU vezetéséig eljutott nem hivatalos tanulmány megkérdőjelezett. Az elsősorban Szlovéniából származtatott dokumentum szerint erősödik a nyomás Nagy-Albánia létrehozására, Koszovó és esetleg Montenegró, Észak-Macedónia albánok lakta részeinek Albániához való csatlakozására. E szerint veszélyben lenne a BiH mint egységes föderatív állam fennmaradása is. A Nagy-Szerbia gondolat élénkülését jelzi, hogy megpendítik a Bosznia és Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság Szerbiához való csatlakozásának a lehetőségét. Ennek a folyamatnak komoly gazdasági kihatásai lehetnének mind Magyarországra, mind az EU-ra.

JAVULT AZ ÁTOLTOTTSÁG…

Ami a koronavírus elleni harcot illeti, az Egyesült Államok igen jelentős eredményeket ért el a Biden-adminisztráció alatt. „Elnökségem első száz napjában 220 millió állampolgárunkat oltották be az USAban” – összegezte Joe Biden. A Trumpkormányzás alatt, 2021. január 20-ig mintegy 16 millió adag oltóanyagot adtak be a jelentkezőknek. Az ország lakossága jelenleg körülbelül 331,4 millió fő – azaz a teljes népesség kétharmada legalább egy dózist megkapott. Jay Varkey, az Emory Egyetem infektológusa „nagyon meggyőzőnek” tartja az új elnök oltási tervét, a helyi és a szövetségi állami szinten működő egészségügyi intézményeknek nyújtott pénzbeli támogatást. De „megdöbbentő különbségekről” beszélt az amerikai egészségügyben. Megjegyezte: az afroamerikaiak és a latinók esélyei arra, hogy a koronavírus-betegséget súlyos tünetekkel éljék túl (vagy belehaljanak), sokszorosan nagyobbak a fehér lakossággal összevetve. „Ennek nincs biológiai oka – de tükrözi a társadalomba szerkezetileg beépült rasszizmust, az esélyegyenlőség hiányát, amikor megfelelő orvosi ellátáshoz való jutásról beszélünk” – vélekedett a szakértő a Washington Postban.

…DE AZ OLTÁSI KEDV NEM

Ugyanakkor Biden is érzékelte a globális (legalábbis a fejlettebb országokra jellemző) problémát: már megkapta legalább az első adagot azok nagy része, akik oltatni akarták magukat. Az Egyesült Államok, miként a világ tekintélyes hányada, most azzal a súlyos dilemmával néz szembe, hogy a hűtőházak roskadoznak a bejövő vakcinától, de hajlandóság híján már nincs kit beoltani – s az egyébként vakcinázhatók, de a saját akaratukból beoltatlanok magukra és a társadalomra nézve egyaránt veszélyt jelentenek. Az amerikai elnök a kongresszusban felszólította a lakosokat: menjenek és oltassák be magukat, van elég készítmény. „Mindenki, aki idősebb 16 évnél, jogosult a vakcinára. Menjenek, oltakozzanak!”

D. P.

TÜNTETŐK A FÖLD NAPJÁN WASHINGTONBAN. A NAGY ZÖLDPROGRAM MÉG VÁRAT MAGÁRA