| RÉGIÓ |
KÉZBESÍTÉSI VERSENY ROMÁNIÁBAN | A statisztikák szerint egyre inkább teret veszít a piaci versenyben a Román Posta, néhány szolgáltatása okán viszont még mindig társadalmilag fontos szerepet betöltő intézményként tartják számon. Tavaly egy 12 éves törlesztési idejű hitelt vett fel beruházásokra, hogy állni tudja a versenyt a duplázódó dinamikájú piacon, amely tavaly a becslések szerint a járvány miatt hatalmasat nőtt, 6,6 milliárd lejes (1,340 milliárd eurós) forgalmat bonyolított.
A POSTÁS RITKÁBBAN CSÖNGET
ELHERDÁLT ELŐNY
Nem lehetett könnyű elveszíteni a közel másfél évszázad alatt szerzett hatalmas piaci előnyt, de a Román Postának sikerült. A Havasalföld és Moldva egyesülésével 1859-ben megalakult Romániában 1864ben hozták létre az intézményt, amely – összevonva a klasszikus postai kézbesítést a táviratküldéssel, majd 1893-ban az induló telefonszolgáltatással – a piac 2012es liberalizálásáig egyeduralkodó volt, ám a versenytársak megjelenése mégis felkészületlenül érte. A konkurencia elsősorban a legnagyobb profittal csábító csomagküldői szektorba tört be, így az állami posta csak a nagyobb költségeket követelő vidéki környezetben őrizte meg a pozícióit. Illetve a nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terén – mindenekelőtt ugyancsak falusi környezetben, ahol a készpénznek változatlanul nagyobb a becsülete. A szolgáltatás kevésbé jövedelmező, viszont erősíti azt a képzetet, miszerint a társadalmilag fontos sze-
repet betöltő postának fenn kell maradnia. Még olyan körülmények között is, hogy masszív állomány- és postahivatal-leépítésre szánta el magát. A trónfosztás évében azonban még így is a postai szektorban foglalkoztatott 35 ezer alkalmazott 70 százaléka tartozott a Román Posta kötelekébe. Az 1998 óta részvénytársaságként tevékenykedő cég fő tulajdonosa jelenleg a távközlési tárca a részvények mintegy 93,5 százalékával, a maradék pedig a Franklin Templeton által menedzselt Proprietatea befektetési alap tulajdona. A román kormány legutóbb 2015-ben akarta privatizálni, de a belga Bpost még a kötelező érvényű ajánlat benyújtása előtt
visszalépett, így a magánosítási kísérlet kudarcba fulladt. Hogy miért, arról sejtéseink lehetnek csupán, mindenesetre viszszafogottságában is sokatmondó, ahogy dr. Szebeny Botond, az Európai Postaszövetség (PostEurop) magyar főtitkára a Háromszék című napilapnak adott interjúban fogalmazott: „A hagyományosan állami kézben lévő postai társaságoknál az elmúlt évtizedben hét esetben zajlott le privatizáció, például a német, az angol és a portugál cég esetében. A román postánál is elindult a folyamat, a vállalás amúgy a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásnak is része. A PostEuropnak nincs közvetlen ráhatása a folyamatra, de élénken figyeljük a fejleményeket. Okoztam is némi meglepetést azzal, hogy beszélek románul, mert mielőtt ez kiderült volna a házigazdák számára, elhangzott néhány
FOTÓK: EUROPRESS/AFP
A történelmi váltás még 2018-ban történt meg, akkor veszítette el vezető pozícióját keleti szomszédunk piacán a Román Posta. Három évvel ezelőtt a Fan Courier román magántőkéből alapított futárcég „előzött” egy olyan szektorban, amely abban az esztendőben 3,3 milliárd lejes (673,6 millió euró), az előző évhez képest 13 százalékos növekedést jelentő forgalmat bonyolított le. A trónfosztó vállalat piaci részesedése 21 százalék volt, a Román Postáé 20, míg a harmadik helyen az Urgent Cargus állt az árbevételek alapján kiszámolt 13 százalékos részesedésével. Utóbbi iránt 2017-ben a Magyar Posta is érdeklődött, ám a román alapítású „futárt” végül a Mid Europa Partners nevű befektetői alap vásárolta meg.
64 | FIGYELŐ 2021/18
F_64-65_roman_csomagkuldes.indd 64
2021. 05. 03. 17:00
