| TŐZSDE |
A NAGY ESG-HULLÁM ÉS A „BŰNÖS” RÉSZVÉNYEK RÉSZVÉNYPIACOK | Az ESG-hullám átrajzolja a világ tőkepiacainak a befektetési térképét. Az emberi gyarlóságra alapozni azonban továbbra is kifizetődő lehet, feltéve, ha kiszabadulnak az emberek a karanténból.
Az ESG (Environmental, Social, Governance – társadalmilag felelős befektetések) jelenség kétségkívül a legerősebb piacvezérlő erő napjainkban. A befektetői csoportok szinte versenyeznek egymással, hogy ki veszi komolyabban. A vállalatok igyekeznek minél jobban megfelelni ezeknek a feltételrendszereknek, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha igyekeznének, mert meg kell felelni a befektetői elvárásoknak.
HOZAMELŐNY
A morális megfontolásokat félretéve azonban teljesen világos egy racionális érv is: az ESG-alapokba az elmúlt két évben 340 milliárd dollár tőke áramlott az ezt számontartó EPFR szerint, ami kétszer annyi, mint amennyi az összes
többi részvénybe való tőkebeáramlás. A piac tehát erős jelzést ad, hogy számára ez fontos. Jó példa erre a Volkswagen esete (lásd cikkünket a 60–61. oldalon). A VW áprilisi tréfaként közölte, hogy Voltswagenre kereszteli át magát, megmutatandó elkötelezettségét a villanyautók iránt. Az árfolyam 12 százalékkal emelkedett a hírre. A világon azonban nem csak ESG van, s részvénypiaci közhely, hogy válság idején a „bűnös” részvények (dohány, ital, szerencsejáték, fegyver) általában jobban teljesítenek. Frank Fabozzi, a New
York-i Egyetem közgazdásza egy 2008as elemzésében kiderítette: 1970 és 2007 között a „bűnös” papírok a vizsgált 21 ország közül 16-ban két számjegyű hozamot kínáltak. Ezt a befektetési normák által kevésbé kötött alapok szépen ki is használták, míg mások, például a nyugdíjalapok kénytelenek voltak elengedni. A hozamkülönbség egyik magyarázata, hogy mivel a „bűnös” részvények egyes befektetői kategóriák számára tiltottak, árfolyamuk nem tükrözi a cégek valós gazdasági teljesítményét – vagyis permanensen alulértékeltek. Ezekben az
54 | FIGYELŐ 2021/18
F_54-55_bunos_reszvenyek.indd 54
2021. 05. 03. 16:55
