| CÉGVILÁG |
ÉLET A ROMOK KÖZÖTT
A sajtót végigböngészve ma már kijelenthető, hogy a közéleti személyiségek inkább negatív hangot ütöttek meg az április 24-i terasznyitáskor kialakult fesztiválhangulat kapcsán. Ugyanakkor borítékolható volt, hogy a több mint öt hónapos bezártság utáni „teraszszabadság” úgy vonzza majd a közönséget, mint a kertben kirakott cukorszirup a méheket. A rosszalló megjegyzéseket néhány kósza vendéglős igyekezett simítani azzal, hogy a teraszokon nem, csak az utcákon voltak tömegjelenetek. A helyzet egészségügyi szemszögből semmilyen tekintetben sem védhető, ám teljesen mindegy, milyen időszakban nyitnak a teraszok, mindig lesznek negatív hangok – és erre jó ideig számítani is kell. Amíg a társadalom nem „tünetmentes” a Covid kapcsán, addig kockázatok rejlenek a közösségi programokban. Azt azonban mérlegelni kell, mi a jobb: a teljes bezárkózás és a gazdaság egyes szeleteinek az elhalása, vagy a kockázatok szem előtt tartása mellett a gazdasági
mechanizmusok fenntartása. Sajnos a vírus már eddig is nagyon komoly, sok esetben visszafordíthatatlan károkat okozott egyes GDP-termelő szegmensekben, amelyeket a járvány utáni időszakban vagy újra kell szervezni, vagy pótolni kell valami mással, hogy ismét stabil pályára álljon a növekedés.
VENDÉGLÁTÁS
Három részre érdemes osztani a hazai vendéglátóipart, méghozzá régiók szerint. Egyrészt van egy fővárosi és egy nem fővárosi, továbbá egy turisztikailag kiemelt terület (utóbbi főként a Balaton). Az egész éves jövedelemtermelés tekintetében a budapesti vendéglátóipar tekinthető a legerősebbnek (legalábbis eddig így volt), ezt követi a turisztika, ahol a jövedelmezőség jól körülírhatóan a nyári időszakra fókuszál,
azon belül is július második hetétől augusztus utolsó hetéig tart, s ezután jön a nem fővárosi övezet. A tavaly november 11-i zárás mindegyik zónát egyaránt mélyen érintette. A mostani nyitás kapcsán még nem látszik pontosan, hogy mely területek jönnek ki jobban a helyzetből. A helyzet ugyanis annak ellenére homályos, hogy a szabályok pontosan fogalmaznak annak kapcsán, ki nyithat ki és ki nem. A nem fővárosi vendéglátást jellemzően a helyi közösségek tartják el. Az idetartozó egységek a kapacitásaikat, az árukészleteiket úgy lőtték-lövik be, hogy azok elegendők legyenek a vonzáskörzetben lakók igényeinek a kielégítésére. Ez egy kényelmes gazdálkodást jelent; nem kell zsonglőrködni a többletrendeléssel vagy a többletgöngyöleggel és a pluszmunkaerővel, hiszen a fogyasztás kiszámítható – konstans erőforrások kellenek ide. A turisztikai terület ezzel szemben egész más gazdálkodást és mentalitást igényel. Egyrészt ez a szektor nagyon erősen függ az időjá-
FOTÓK: MÓRICZ-SABJÁN SIMON; VÖRÖS SZILÁRD
TERASZOK | Öt hónapos zárvatartás után április 24-én újranyithattak a vendéglátóhelyek teraszai, és várhatóan május legelső hetében, vagyis lapzártánkkor óvatosan megnyithatnak a beltéri vendéglátó- és turisztikai helyek is. Sokan egy ostrom utáni időszakhoz hasonlítják a piacot.
34 | FIGYELŐ 2021/18
F_34-36_nyitasi_reakciok.indd 34
2021. 05. 03. 16:46
