| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |
AZ ÚJRAINDÍTÁST SZOLGÁLJA A BÜDZSÉ ÁTÍRÁSA
Az Országgyűlés már évek óta nyáron fogadja el a következő évi központi költségvetést. Így volt ez tavaly is, amikor július 3-án hagyták jóvá a képviselők a 2021-re vonatkozó törvényjavaslatot. Azóta azonban kétszer is berobbant a koronavírus-járvány, a mostani, harmadik hulláma pedig minden eddiginél erősebb, ami természetesen a gazdaságot is sújtotta. Az idei büdzsé megváltoztatása így elkerülhetetlen volt, már csak azért is, mert ha a veszélyhelyzet megszűnik, érvényességüket vesztik a hatálya alatt hozott kormányzati intézkedések. A mostani – egyébként 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel kalkuláló – költségvetés-módosítással ezért biztosítják, hogy a járványügyi és gazdasági lépésekhez szükséges állami források rendelkezésre álljanak. Rövidesen emellett egy gazda-
ság-újraindítási operatív törzs is segíti ezt a fajta munkát Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint.
HIÁNY, ADÓSSÁG
Az erre az esztendőre várt GDP-arányos deficitet – az eredetileg, még egy évvel ezelőtt tervezett 2,9-ről – 7,5 százalékra emelte a kormány, miután a maastrichti kritériumot meghaladó hiányt a rendkívüli járványhelyzetre tekintettel az Európai Tanács határozata 2021-ben is lehetővé teszi. A Költségvetési Tanács (KT) az EU-s módszertan szerinti hiánycél növelését egyetértéséről biztosította, mivel a pandémia harmadik hulláma miatt a korábban javasoltnál nagyobb mértékű állami támogatás szükséges az egészségügynek és a gazdaságnak. Értékelte továbbá a testület, hogy a 7,5 százalékos célkitűzés mérsékeltebb a tavaly elértnél. A KT ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy ha a makrogazdasági feltételek megen-
gedik, akkor markánsabban csökkenjen ebben az évben a hiány. Ez ugyanis kedvezőbb feltételeket teremthet a költségvetési egyensúly 2022-es lényeges javulásához, valamint az államadósság-mutató fenntartható mérsékléséhez. A tanács kérésére a Pénzügyminisztérium (PM) részletesen bemutatta az Országgyűlés előtt fekvő előterjesztésben – amelyről várhatóan a május 17-i héten határoznak a képviselők –, hogy milyen tényezőkből áll össze a deficitcél növekedése. A legnagyobb tétel a 361 milliárd forintnyi kieső adó- és járulékbevétel, amelynek mintegy 30 százalékát az új építésű lakások áfájának a csökkentése adja. Szintén jelentős komponens a járvány elleni védekezési alap kiadástúllépése 330 milliárddal, valamint az orvosok bérének emeléséhez szükséges forrás, amely hétmilliárd forint híján 300 milliárdot tesz ki. A büdzsé módosítása alapján a maastrichti kritériumok szerinti bruttó adósság mértéke a 2020. december 31-én fennállt 80,4-hez képest 2021 utolsó napjára a GDP 79,9 százalékára csökken, ami eleget tesz az alaptörvényben rögzített követelménynek.
ÚJRAINDÍTÁS
A parlament asztalán fekvő, az elfogadása előtti bizottsági tárgyalási szakban természetesen még módosítható indítványban a PM arról is beható kimutatást adott, milyen elemekből tevődik össze a 6172 milliárd forintos gazdaság-újraindítási akcióterv, amely nemzeti és uniós forrásokat, valamint adócsökkentést egyaránt tartalmaz. A hazai pénzből finanszírozott tételek összege 3728,4 milliárd forint, közülük a legnagyobb volumenű az infrastrukturális fejlesztésekre szánt juttatás, valamint a foglalkoztatási támogatások és képzések értéke. Előbbire 476,7 milliárd, utóbbira 457,7 milliárd forintot tervez fordítani a kormány. Ebben a táblázatban tünteti fel a szaktárca töb-
FOTÓ: ORBÁN VIKTOR/FACEBOOK
KÖLTSÉGVETÉS | A koronavírusjárvány elleni védekezéshez és a gazdaság újbóli lendületbe hozásához szükséges forrásokat tartalmazza az idei költségvetés módosítására tett kormányzati javaslat, amely a bruttó hazai termék 12 százalékát (6172 milliárd forint) szánja az újraindítási akciótervre. Az előterjesztés a GDP-hez mérten 7,5 százalékos hiánycéllal számol, az államadósság-mutató mértékét pedig az év végére 79,9 százalékosra prognosztizálja.
20 | FIGYELŐ 2021/18
F_20-21-Koltsegvetes.indd 20
2021. 05. 03. 16:39
