| RÉGIÓ |
EGYRE ÖREGEBB A HORVÁT JÁRMŰPARK
TISZTA VIZET A POHÁRBA DÉL-SZLOVÁKIÁBAN!
Az erősen Pozsony-központú Szlovákiában a kormányok rendre az ország hátsó udvaraként tekintenek a magyarok által lakott dél-szlovákiai térségre. Ez megmutatkozik a fejlesztési források aránytalan elosztásán, aminek következtében több magyarlakta régió is leszakadó térséggé vált – hangzott el a felvidéki magyar pártok egyesüléséből létrejött Szövetség keddi sajtótájékoztatóján. Még a látványos fejlődést felmutató Pozsony közelében fekvő délnyugati járásokban is az életminőséget döntően befolyásoló fejlesztések maradtak el – hívta fel a figyelmet Farkas Iván, a Szövetség párt szakpolitikusa. A 2021-es szlovákiai népszámlálás adatgyűjtése is igazolja, hogy a közművesítés tekintetében a déli járások leszakadtak a fővároshoz és az északi országrészhez képest. A szennyvízhálózatra való rákapcsolódás aránya országos viszonylatban a Duna, a Garam és az Ipoly mentén, a magyarok által lakott déli járásokban a legalacsonyabb. A parlamenten kívüli Szövetség párt kezdeményezte, hogy az Európai Unió felújítási alapjából Szlovákiába érkező 6,3 milliárd euró mintegy felét a vízgazdálkodás fejlesztésére fordítsák. A Heger-kormány a források felhasználásában máshová helyezte a prioritásokat, ezért a déli járások hiányzó közművesítését más összegekből kell megoldani. Szlovákia – hasonlóan a többi 2004-ben csatlakozott államhoz – 2027-ig veheti igénybe az uniós kohéziós forrásokat, ezt követően csak a nemzeti büdzséből lehet finanszírozni a hiányzó beruházásokat. A Szövetség ezért sürgeti, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus hátralévő időszakában végre érdemi lépésekre kerüljön sor Dél-Szlovákia vízgazdálkodási gondjainak megoldása ügyében. Mint ismert, a felvidéki magyarság a 2020-as választásokon teljesen elveszítette parlamenti képviseletét, miután a magyar szavazóbázisú Most–Híd vegyes etnikumú párt kiesett a törvényhozásból, illetve a Magyar Közösség Pártja (MKP) által vezetett lista sem érte el az ötszázalékos küszöböt. A Szövetség 2021 októberében alakult, három elődpárt, az MKP, a Most–Híd és az Összefogás Mozgalom egyesülésével. KOLEK
FOTÓK: EUROPRESS/AFP
A Horvát Autócentrum nemrég közzétett legfrissebb statisztikájából kiderül, hogy a 2,27 millió regisztrált jármű átlagéletkora tavaly 14,34 év volt. Ez jelentős öregedés az előző esztendőhöz képest, amikor még 14,18 év volt a középérték. Külön aggodalomra ad okot, hogy a forgalomban lévő autók csaknem 20 százaléka nem ment át elsőre a műszaki vizsgán. A horvátok többsége továbbra is dízelpárti, a gépkocsik majdnem 62 százaléka gázolajjal működik. Az elektromos és hibridautók száma még mindig elenyésző, arányuk a fél százalékot sem éri el. Az országban a második leggyakoribb üzemanyag a benzin, a harmadik pedig az LPG. Ami a gépkocsimárkákat illeti, az elmúlt évekhez hasonlóan a Volkswagen a legnépszerűbb, de szorosan a nyomában van a megfizethetőbb Renault és a Škoda is. A Glas Slavonije lap megjegyzi: a horvát átlagautós egy több mint 200 ezer kilométert futott dízeles Volkswagen Golf V volánja mögött ül. Valamivel jobb a helyzet a teherautó- és a buszállományt tekintve. Előbbiek átlagosan 10,2, utóbbiak 11,4 évesek. Ez abból adódik, hogy egyes nyugat-európai országokba már csak újabb, környezetkímélőbb és biztonságosabb járművekkel lehet behajtani. A statisztika kitér a szántóföldeken dolgozó munkagépekre is. A traktorok átlagéletkora 31,82 esztendő, ezért a szlavóniai lap megjegyzi: idősebbek, mint ahány éves maga az ország. A munkagépek kora a valóságban még magasabb lehet, ugyanis a horvát törvények értelmében a négykerekű motorokat, a kvadokat is traktorként állítják forgalomba. H. D.
70 | FIGYELŐ 2022/4
F_70-71_Terkepes.indd 70
2022. 01. 25. 16:42
