2 minute read

SZAJLAI CSABA Vigyázó szemünket Párizsra vetjük!

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

VIGYÁZÓ SZEMÜNKET PÁRIZSRA VETJÜK!

Advertisement

Bornyelven szólva különleges évjárat lesz a 2022-es: miközben számunkra az április 3-i országgyűlési választások a legfontosabbak, majd a májusi államfőválasztás, addig olyan voksolásokra is figyelni kell, amelyeknek a hatásait Magyarországon is érezzük.

Lapzártánk idején éppen zajlik Olaszországban az elnökválasztás. Bár Itáliában a köztársasági elnök jogkörei korlátozottak, ő mondja ki a végső szót a miniszterelnök és a tárcavezetők kinevezésében. S miután az olasz tőke a magyar gazdaság csaknem minden ágazatában jelen van, a hazánkban lefedett szektorok száma alapján pedig hetedik a külföldi befektetők rangsorában, nagyon is nem mindegy, hogy mi történik Rómában. Közben Portugáliában, Szerbiában és Szlovéniában is választások lesznek, és érdekes fejleménynek ígérkezik az északír voksolás, csakúgy, mint a svédországi. Emellett érdemes lesz fejben tartani azt is, hogy még ebben az esztendőben az Egyesült Államokban Joe Biden elnökségét ciklusa félidejében fogják értékelni a választók. Úgy tűnik, az ellenzéki republikánusok nagy eséllyel megszerzik a kongresszus mindkét házát, és ez nehéz második félidőt ígér a demokratáknak.

Vigyázó szemünket azonban most Párizsra vetjük, több okból kifolyólag is. Egyrészt az Európai Unió második legnagyobb hatalmáról, Franciaországról van szó, ahol is az áprilisban esedékes elnökválasztás a közösség sorsára is döntő hatással lehet. Másrészt legalább olyan fontos gazdasági partnereink a franciák, mint az olaszok, valamint érdemes kitérni arra is, hogy normalizálódtak és a helyükön vannak a legfelsőbb szintű magyar–francia kapcsolatok. Franciaországban a zászló Emmanuel Macronnak áll, összességében azonban a jobboldali túlsúly a jellemző. Miközben Macront mérik az első helyen, addig hármas holtverseny alakult ki a második pozícióért három jobboldali jelölt között.

Amennyiben Macron elnök marad, jó néhány kontinentális fordulatra lehet számítani, miután jelen állás szerint a franciák többek között feszegetik a szerintük elavult maastrichti kritériumok átalakítását, az egységes európai minimálbér bevezetését, valamint az atomenergia kérdéskörét is más megvilágításban látják, mint a többi uniós tagállam. Párizsban a fenntartható energiaforrások közé kerülne a nukleáris energia is, ezzel pedig több finanszírozási forrás érkezhetne a francia nukleáris szektorba, és ez segítheti a francia, illetve a magyar atomerőmű-beruházási elképzeléseket. Ráadásul a francia–magyar kétoldalú és európai együttműködésnek jó néhány, közös érdekeken és állásponton nyugvó területe van. Ezek közül kiemelendő a Közös Agrárpolitika, az innovációs, az energia-, illetve a biztonságpolitika. Emellett fokozódik a kétoldalú együttműködés a védelem- és az űrpolitika terén. Utóbbi mellett olyan terveik is előjöttek, amelyek a kelet-közép-európai térségre is erősen hathatnak: így például a franciák szükségesnek tartják a schengeni térség reformját, új határvédelmi mechanizmusokkal.

Ha Macron újrázhat, kilogikázható, hogy mik lesznek a teendői. Míg a többi elnökjelöltnél pontosan nem tudni, hogy az elképzeléseik hogyan, de legfőképp: mikor is fordulnak termőre.

This article is from: