RÉGIÓS HÍREK

EGYRE ÖREGEBB A HORVÁT JÁRMŰPARK

A Horvát Autócentrum nemrég közzétett legfrissebb statisztikájából kiderül, hogy a 2,27 millió regisztrált jármű átlagéletkora tavaly 14,34 év volt. Ez jelentős öregedés az előző esztendőhöz képest, amikor még 14,18 év volt a középérték. Külön aggodalomra ad okot, hogy a forgalomban lévő autók csaknem 20 százaléka nem ment át elsőre a műszaki vizsgán. A horvátok többsége továbbra is dízelpárti, a gépkocsik majdnem 62 százaléka gázolajjal működik.

Az elektromos és hibridautók száma még mindig elenyésző, arányuk a fél százalékot sem éri el. Az országban a második leggyakoribb üzemanyag a benzin, a harmadik pedig az LPG. Ami a gépkocsimárkákat illeti, az elmúlt évekhez hasonlóan a Volkswagen a legnépszerűbb, de szorosan a nyomában van a megfizethetőbb Renault és a Škoda is. A Glas Slavonije lap megjegyzi: a horvát átlagautós egy több mint 200 ezer kilométert futott dízeles Volkswagen Golf V volánja mögött ül.

Valamivel jobb a helyzet a teherautó- és a buszállományt tekintve. Előbbiek átlagosan 10,2, utóbbiak 11,4 évesek. Ez abból adódik, hogy egyes nyugat-európai országokba már csak újabb, környezetkímélőbb és biztonságosabb járművekkel lehet behajtani. A statisztika kitér a szántóföldeken dolgozó munkagépekre is. A traktorok átlagéletkora 31,82 esztendő, ezért a szlavóniai lap megjegyzi: idősebbek, mint ahány éves maga az ország. A munkagépek kora a valóságban még magasabb lehet, ugyanis a horvát törvények értelmében a négykerekű motorokat, a kvadokat is traktorként állítják forgalomba.

H. D.

TISZTA VIZET A POHÁRBA DÉL-SZLOVÁKIÁBAN!

Az erősen Pozsony-központú Szlovákiában a kormányok rendre az ország hátsó udvaraként tekintenek a magyarok által lakott dél-szlovákiai térségre. Ez megmutatkozik a fejlesztési források aránytalan elosztásán, aminek következtében több magyarlakta régió is leszakadó térséggé vált – hangzott el a felvidéki magyar pártok egyesüléséből létrejött Szövetség keddi sajtótájékoztatóján.

Még a látványos fejlődést felmutató Pozsony közelében fekvő délnyugati járásokban is az életminőséget döntően befolyásoló fejlesztések maradtak el – hívta fel a figyelmet Farkas Iván, a Szövetség párt szakpolitikusa. A 2021-es szlovákiai népszámlálás adatgyűjtése is igazolja, hogy a közművesítés tekintetében a déli járások leszakadtak a fővároshoz és az északi országrészhez képest. A szennyvízhálózatra való rákapcsolódás aránya országos viszonylatban a Duna, a Garam és az Ipoly mentén, a magyarok által lakott déli járásokban a legalacsonyabb.

A parlamenten kívüli Szövetség párt kezdeményezte, hogy az Európai Unió felújítási alapjából Szlovákiába érkező 6,3 milliárd euró mintegy felét a vízgazdálkodás fejlesztésére fordítsák. A Heger-kormány a források felhasználásában máshová helyezte a prioritásokat, ezért a déli járások hiányzó közművesítését más összegekből kell megoldani.

Szlovákia – hasonlóan a többi 2004-ben csatlakozott államhoz – 2027-ig veheti igénybe az uniós kohéziós forrásokat, ezt követően csak a nemzeti büdzséből lehet finanszírozni a hiányzó beruházásokat. A Szövetség ezért sürgeti, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus hátralévő időszakában végre érdemi lépésekre kerüljön sor Dél-Szlovákia vízgazdálkodási gondjainak megoldása ügyében.

Mint ismert, a felvidéki magyarság a 2020-as választásokon teljesen elveszítette parlamenti képviseletét, miután a magyar szavazóbázisú Most–Híd vegyes etnikumú párt kiesett a törvényhozásból, illetve a Magyar Közösség Pártja (MKP) által vezetett lista sem érte el az ötszázalékos küszöböt. A Szövetség 2021 októberében alakult, három elődpárt, az MKP, a Most–Híd és az Összefogás Mozgalom egyesülésével.

KOLEK

NÉPSZAVAZÁSSAL A KORLÁTOZÁSOK ELLEN

A múlt év végén az ellenzékben lévő jobboldali Most (Híd) horvát párt aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a kormány rendeljen el népszavazást a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések beszüntetéséről, valamint a védettségi igazolványok eltörléséről. A kezdeményezés a Dosta je (Elég volt) elnevezést kapta. Az országos szinten 8 százalékos támogatottságú formációnak a múlt héten sikerült összegyűjtenie a referendum kiírásához szükséges 368 ezer aláírás 110 százalékát, azaz több mint 400 ezer szignót.

Hétfőn át is adták az országos választási irodának, amelynek 45 napja van ellenőrizni az aláírások hitelességét. Ha mindent rendben találnak, akkor a parlament szakbizottsága elindíthatja a népszavazás kiírását, vagy kikéri az alkotmánybíróság véleményét az ügyben. A szintén jobboldali kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a szignók átadását követően azonnal jelezte, hogy a kezdeményezést a taláros testület elé viszik.

Andrej Plenković kormányfő az egész akciót badarságnak, a társadalomnak kárt okozó politikai haszonszerzésnek tartja, és kifejtette, hogy a járványkezelést a szakmára kell bízni, hiszen emberi életek forognak kockán.

Ezzel szemben a baloldali államfő, Zoran Milanović támogatja a referendumot. Az a véleménye, hogy a polgárok jogait csak kétharmados parlamenti többséggel lehetne korlátozni, az pedig, hogy egy magát szakértőnek mondó kormánypárti válságstáb teszi mindezt, szerinte elfogadhatatlan. Amennyiben az aláírások hitelesek, és az alkotmánybíróság is helyt ad a kezdeményezésnek, a népszavazást valószínűleg márciusban tartják meg. Szakértők szerint kevés a valószínűsége annak, hogy az alkotmánybírák átengedik a kérdést.

HORDÓSI

KUKORICÁBÓL ÉS IT-BŐL PROFITÁL BELGRÁD

A múlt esztendőben november végéig 19,6 milliárd eurós árukivitelt valósított meg a szerb gazdaság. Ez 2,3 milliárddal több, mint a teljes 2020-as év exportja – ismertette Igor Kronja, a gazdasági kamara külkereskedelmi központjának a vezetője. Szerinte az éves összesítés után kiderül majd, hogy mintegy negyedével nőtt a kivitel a pandémia első évéhez képest. Az áru kétharmadát az EU országaiban értékesítette déli szomszédunk. A legnagyobb külkereskedelmi partnere továbbra is Németország, Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Románia, Magyarország és Oroszország – közölte a sorrendet Kronja. Jelentős a gépjárműalkatrészek, a szolgáltatások, azokon belül is elsősorban az IT-szektor exportja. Utóbbi ágazat egymilliárd eurós többletet valósított meg november végéig. Szerbia a kukorica negyedik legnagyobb exportőre Európában, de értékes és elismert portékája a málna és az alma is.

VIRÁG

MAGYAR NÉPESSÉGFOGYÁS A FELVIDÉKEN

Szlovákiában a múlt héten ismertették a 2021-es népszámlálás főbb adatait. Ami a felvidéki magyar számokat illeti, ezek értelmezése nem lesz egyszerű feladat, több ok miatt sem. Például azért, mert az első fázisban csakis interneten keresztül lehetett kitölteni a kérdőívet, a másodikban pedig nem mindenkihez jutott el kérdezőbiztos, így főként a többnyire idősebb, számítógép nélküli emberek maradhattak ki. Mintegy negyedmillió ember nem számláltatott meg, ezért a statisztikai hivatal pótolta a hiányzókat, mert az adatbázisa 5 449 270 főt tartott nyilván akkoriban.

E negyedmilliós tömegnek azonban nem ismert a nemzetiségi megoszlása, így automatikusan szlováknak minősül. A magyarság számának alakulásáról már az első adatok bejelentését követően megindult egy értelmezési vita is, hogy tulajdonképpen mekkora a fogyatkozás a 2011-es népszámlálás adataihoz képest.

Úgy tűnik, hogy a népességfogyás és az asszimiláció mintha lelassult volna, hiszen 2021-ben 456 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek (is), míg tíz évvel korábban 458 ezer magyart regisztráltak. Csakhogy időközben a magyar anyanyelvűek száma 508 ezerről 462 ezerre csökkent.

A 2021-es adatnak van egy további „szépséghibája”. Benne szerepel az a több mint 34 ezer ember is, aki csak a második helyen jelölte meg a magyart mint nemzetiséget. Ugyanis e cenzusnak az is újdonsága volt, hogy kettős identitást, második nemzetiséget is meg lehetett adni. Ezt több mint valószínű, hogy nem veszik figyelembe a nemzetiségek számarányának meghatározásánál, tehát igazából a kisebbségi jogokat csorbítja majd. A népesség 5 százaléka nem vallott színt a nemzetiségéről (ez 2011ben 7 százalék volt), ami abszolút számban jóval több mint negyedmillió embert jelent. A második nemzetiség megadásának lehetősége azonban a romákat és a ruszinokat sújtotta a leginkább. Noha reális becslések szerint Szlovákiában közel félmillió roma él, alig több mint 67 ezren szerepelnek a statisztikában.

LATI