Figyelő 2022-04

Ü Z L E T I

H E T I L A P

A FRANCIA VÁLASZTÁSOK ÉS AZ EU-ELNÖKSÉG

Nagy viadalok előtt a gall kakas VÁLLALATVEZETŐK A VILÁGGAZDASÁGRÓL

TÍZÉVES CSÚCSON AZ OPTIMIZMUS NYELVOKTATÁS A JÁRVÁNY ALATT

NEHEZÍTETT KÖRÜLMÉNYEK WEINGARTNER BALÁZS, A HUMDA ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA

4. SZÁM | 2022. JANUÁR 27.–FEBRUÁR 2.

ÁRA: 790 FT

F_BI-Francia.indd 1

JÖVŐRE ELKÉSZÜLHET A MAGYAR MOTOGP-PÁLYA

2022. 01. 25. 14:17

F_BII-szakma.indd II

2022. 01. 25. 13:32

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 SZAJLAI CSABA Vigyázó szemünket Párizsra vetjük!

CÍMLAPON

10 FRANCIAORSZÁG Macron – Sok hűhó egy választásért

28

Nyelvtanulás a járvány árnyékában

A koronavírus tombolása miatt az elmúlt két évben nem volt könnyű dolguk azoknak, akik külföldön vagy akár csak hagyományos kurzusokon szerették volna erősíteni nyelvtudásukat.

30

„Autóipari Szilícium-völggyé válunk”

A járműipari innováció szempontjából kiemelten fontos az autó-motor sport, hiszen rendszerint ezen a területen tesztelik a később a közutakon is megjelenő technológiai megoldásokat – hangsúlyozta Weingartner Balázs, a Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek. Az országra egyfajta autóipari Szilícium-völgyként tekintő szakemberrel készített interjúnkban szó esett a Hajdúnánásnál épülő MotoGP-pályáról, ahol várhatóan 2024-től lesznek futamok, valamint a hamarosan országszerte forgalomba álló e-buszokról is.

33

Tízéves csúcson a vezérigazgatói optimizmus

Biztatóan optimista kutatási eredményt publikált a PwC, ugyanis a világ cégvezetőinek több mint a háromnegyede a gazdaság erősödésével számol erre az évre. De a vezérigazgatóknak továbbra is szembe kell nézniük az ellátási láncok zavaraival és a növekvő inflációval.

62

Megszámláltatnak, ha minden jól sikerül

Az idén ugyan nem készülnek választásra keleti szomszédunkban, de a tavalyról ez évre halasztott népszámlálás önmagában is alkalmasnak tűnik némi magyar–magyar viszály keltésére. Az igazi veszélyt azonban az első alkalommal alkalmazandó digitális cenzus rejti. Címlap: Puzzlepix/Shutterstock

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

14 MAKROGAZDASÁG Növekedés 16 18 20 22 24 26 28

mellékhatásokkal KISEBB DEFICIT Választási évben sem lehet túlköltekezni LOVÁSZY LÁSZLÓ Járvány és termelékenység SIMICSKÓ ISTVÁN „Az erős, aktív államban hiszünk” VÁROSHÁZA-GATE Fegyelmi után jutalom REKONSTRUKCIÓS PROGRAM Újraépülő díszes kupolák BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS Munkában a rabok OKTATÁS Nyelvtanulás a járvány árnyékában

CÉGVILÁG

46 LAKOSSÁGI BETÉTEK Pihentetett tartalékok

48 VÁLY JUDIT A beszerzési kedv meglenne

TŐZSDE

51 BEFEKTETÉSI ALAPOK Nagy ugrások 52 SZÓRAKOZTATÓIPAR Integrált óriássá válna a Sony

55 FOGYASZTÁSI CIKKEK Unilever – Érik a változás

GEOPOLITIKA

56 AMERIKAI BELPOLITIKA Befürödtek

Bidennel a demokraták 58 AFGANISZTÁN Az éhhalál szélén 60 KIÚTKERESÉS Menthetetlenül lassul a kínai gazdaság

RÉGIÓ

62 ROMÁNIAI KÉRDŐÍVES BUKTATÓK

Megszámláltatnak, ha minden jól sikerül

64 MENTŐÖVEKET KÉSZÍT BUKAREST

Az energiaárak szorításában 66 BÚCSÚ A SZÉNTŐL Füstté vált iparág Horvátországban 67 NYOMOZNAK KIJEVBEN Kutatják a kibertámadás hátterét

68 VÁLASZTÁSI ELŐJÁTÉK SZERBIÁBAN

Alkotmánymódosítás bemelegítésként

30 WEINGARTNER BALÁZS „Autóipari

70 RÉGIÓS HÍREK

33

SKYNET

34 36 38 39 40 42

Szilícium-völggyé válunk” TRENDEK Tízéves csúcson a vezérigazgatói optimizmus ÖLTÖNYÖK A fekete százhúsz árnyalata INNOVÁCIÓ Megugrott a befektetések száma MOSEANIC Építkezz tengeri műanyaghulladékból! DIGITALIZÁCIÓ A bankoknál nem volt gyökeres változás ÁLLJÁK A SARAT Gyors növekedés a Volvónál IRODAPIAC Erősödött a környezettudatosság

SZEMÉLYI HÍREK

44 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

45 HITELKÁRTYÁK Túl a mélyponton

72 BIZTONSÁGOS MOBILOK Biztos csak az, ami jól védett

CAPPUCCINO

74 VETTER SZILVIA

TÁRSADALOM

76 BUJDOSÓ FERENC A család köteléke

mindig erőt ad 78 VIDA PÉTER A művészet küldetése, hogy értéket teremtsen

NEKROLÓG

80 CSOLLÁNY SZILVESZTER Félbeszakadt gyakorlat

AJÁNLÓ

82 TÚRA, KIÁLLÍTÁS, KONCERTEK

LXV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Kálmán Erika elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2022/4 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2022. 01. 25. 16:33

| A HÉT HÍREI |

IMÁDJUK A KASTÉLYOKAT ÉS A VÁRAKAT

Tavaly minden eddiginél többen látogatták a magyarországi kastélyokat és várakat. Az idén tíz új létesítményt nyitnak meg a nagyközönség számára – mondta Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A 2021-ben elért csaknem 315 ezres látogatószám minden idők legmagasabbja, annak ellenére, hogy az intézmények nagyjából háromnegyed évet tarthattak csak nyitva – mondta. Hozzátette: az eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy öt új létesítményt nyitottak meg és vezettek a piacra tavaly, miközben mindegyik korábban átadott objektumuk látogatottsága is átlagosan 35 százalékkal nőtt. A legnépszerűbb az újonnan megnyílt tatai Esterházy-kastély volt, mintegy 55 ezer vendéggel – emelte ki a szakember.

ADÓSSÁGOT HOZOTT A BITCOIN EL SALVADORNAK

NAGY A TÁMOGATOTTSÁGA A KORMÁNY INTÉZKEDÉSEINEK Az emberek mindennapi életét befolyásoló kilenc jelentős kormányzati intézkedésről kérdezte meg a magyarok véleményét a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), s reprezentatív kutatásuk eredménye alapján elsöprő ezek támogatottsága. A felmérés szerint a családi adóvisszatérítés és a 13. havi nyugdíj visszaállítása a legnépszerűbb – 88, illetve 86 százalékos értékkel –, de a minimálbér-emelés, valamint az illegális migráció megfékezése is kifejezetten fontos a magyaroknak (85-85 százalék). A 25 év alattiak szja-mentességével a válaszadók 84 százaléka értett egyet. A családok segítése, valamint a gyermekek és a famíliák védelme ugyancsak meghatározó: előbbit a megkérdezettek 83, utóbbit 82 százaléka támogatja. A rezsicsökkentés népszerűsége szintén töretlen (78 százalék), s a benzinárbefagyasztást is tízből nyolcan helyeslik. A kutatás érdekességeként említették, hogy a magukat kormánykritikus válaszadóknak tartók között is háromszor-négyszer többen vannak a kabinet intézkedéseivel egyetértők, mint az azokat elutasítók.

El Salvador mindenképpen történelmet írt, amikor tavaly a világon először hivatalos fizetőeszközként kezdte elfogadni a bitcoint. Nayib Bukele elnök önbizalma töretlen, és hatalmas sikereket vár a kriptovaluta országos elterjedésétől. Azonban ezek az eredmények egyelőre váratnak magukra. A felmérések szerint ugyanis a lakosság továbbra sincs elragadtatva a virtuális pénztől. Makrogazdasági szempontból az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy mivel a bitcoin árfolyama rendkívül nagy kilengésekre képes, Bukele döntése hirtelen nagyon lerontotta El Salvador adósságának a megítélését. Olyannyira, hogy a nemzetközi befektetők árazásai alapján ma az ország törlesztőképessége négyszer rosszabb, mint a digitális fizetőeszköz hivatalos elfogadása előtt volt.

A HÉT 2,7 SZÁMA

százalékra emelkedett a novemberi 2,14-ról a kínai valuta részesedése a nemzetközi fizetésekben – írta az MTI. A Bloomberg beszámolója szerint 2015 augusztusa óta a jüan most került újra a negyedik helyre. Decemberben a dollár a globális elszámolások 40,51 százalékát tette ki a novemberi 39,16 után és ezzel megőrizte listavezető helyét.

4 | FIGYELŐ 2022/4

F_04-05-Hirek.indd 4

2022. 01. 25. 16:36

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Nem azért adok magas fizetéseket, mert sok pénzem van. Azért van sok pénzem, mert magas fizetéseket adok” – Robert Bosch német mérnök és feltaláló.

ELADÓ A MEGVÁLTÓ-KÚRIA

A Chapel Hill kúriát az 1920-as években tervezték és építették Jézus Krisztus számára: a pompás, 1400 négyzetméteres kastélyt ma már bárki megvásárolhatja, ha van rá 2,5 milliárd forintnyi dollárja. A 2,5 hektáron elhelyezkedő házat az USA-ban, New York város legmagasabb pontjára építtette egy mélyen hívő család, a Griscom família. A családtagok úgy hitték, hogy amikor Jézus Krisztus visszatér a földre, Bronxban fog lakni. A kastélyt a Megváltó leendő otthonául emeltették. A gazdag és hívő família ennek megfelelően a lehető legjobb anyagokat használta fel az építkezéshez. Az összes faimport francia dió, továbbá a kúriában valódi Tiffany-ablakok, mészkő falak, a vatikánihoz hasonló márványpadló, hat kézzel faragott márványkandalló és márvány fürdőszobák találhatók. Az épület 17 szobás, közülük 7 háló-, 5 pedig fürdőszoba. A kastélyban van egy könyvtár, egy koktélbár, egy otthoni edzőterem és egy moziterem is.

FOTÓK: TEKNŐS MIKLÓS, MAGYAR NEMZET; EUROPRESS/AFP; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; VASVÁRI TAMÁS, MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV

TÍZ SZÁZALÉKKAL NŐTTEK A BÉREK

A múlt év novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 482 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó középérték 320 800 forint volt. Mindkettő 10,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tizennégy éves csúcsra ugrott, 7,4 százalékos inflációval kalkulálva a reálbérek 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy esztendővel azelőtt. A bruttó kereset mediánértéke 375 600 forint volt, ez 8,9 százalékkal haladta meg a 2020-as adatot. A vállalkozások körében a bruttó fizetések 8,8, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett emeléseinek köszönhetően – 11,1 százalékkal nőttek.

ÁLLAMI TULAJDONBAN AZ ISTENSZEME

Élt az elővásárlási jogával a magyar állam, 508 millió forintért megveszi Budapesttől a Szilassy út 3. alatt fekvő zugligeti Haggenmacher-villát, az egykori Istenszeme fogadó épületét – derül ki Fürjes Balázs Facebookposztjából. A politikus bejegyzésében kitért arra: a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága 2021 novemberében döntött a műemléki épület eladásáról, az adásvételi szerződést pedig már alá is írták, ám a helyi értékek sorsáért aggódó civilek, lokálpatrióták, több önkormányzati képviselő is felemelte a szavát a villa és hajdan csodálatos parkja megmentéséért. Az Orbán-kormány elfogadta a javaslatot, a magyar állam az elővásárlási jogával élve 508 millió forintot ad az épületért. A villát a műemléki felújítást követően csak közösségi célokra lehet hasznosítani, és köztulajdonban marad.

TOVÁBBI SZIGOR A JEGYBANKTÓL

Ötven bázisponttal emelte meg az alapkamat mértékét a jegybank a legutóbbi ülésén. Virág Barnabás, az MNB alelnöke online háttérbeszélgetésen ismertette a monetáris tanács döntéseit, amelynek megítélése szerint a tartós inflációs hatások megerősödése látszódik. Decemberben megállt az infláció emelkedése, de az alelnök is kiemelte a maginfláció növekedését. A tartós inflációs hatások miatt indokolt a decemberinél nagyobb mértékű kamatemelés. A szigorítás az egyhetes betéti eszköz kamatának további növelésével folytatódik, amelyet havonta tervez módosítani a jegybank. 2022/4 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2022. 01. 25. 16:36

NAGYTOTÁL

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Amir Khan Muttaki (középen) tálib vezető egy oslói konferencián. A rendezvényen a nyugati világ és az Afganisztánban hatalomra jutott tálibok egyeztettek arról, hogy miként lehetne elkerülni az országban közelgő humanitárius katasztrófát. Az USA elzárta a pénzcsapot, befagyasztotta a jegybank 9 milliárd dolláros – amerikai számlákon lévő – tartalékait. A helyi fizetőeszköz árfolyama zuhan a dollárral szemben, a pénzügyi rendszer és a gazdaság az összeomlás szélén, élelmiszerhiány, éhínség fenyeget. A tálibok azzal érvelnek, hogy a gazdasági helyzetük rendezése a nagyhatalmaknak is érdeke, hiszen ellenkező esetben menekültek újabb áradata indulhat meg nyugat felé.

F_06-07_nagytotal.indd 6

2022. 01. 25. 16:33

F_06-07_nagytotal.indd 7

2022. 01. 25. 16:34

| PUBLICISZTIKA |

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Bornyelven szólva különleges évjárat lesz a 2022-es: miközben számunkra az április 3-i országgyűlési választások a legfontosabbak, majd a májusi államfőválasztás, addig olyan voksolásokra is figyelni kell, amelyeknek a hatásait Magyarországon is érezzük. Lapzártánk idején éppen zajlik Olaszországban az elnökválasztás. Bár Itáliában a köztársasági elnök jogkörei korlátozottak, ő mondja ki a végső szót a miniszterelnök és a tárcavezetők kinevezésében. S miután az olasz tőke a magyar gazdaság csaknem minden ágazatában jelen van, a hazánkban lefedett szektorok száma alapján pedig hetedik a külföldi befektetők rangsorában, nagyon is nem mindegy, hogy mi történik Rómában. Közben Portugáliában, Szerbiában és Szlovéniában is választások lesznek, és érdekes fejleménynek ígérkezik az északír voksolás, csakúgy, mint a svédországi. Emellett érdemes lesz fejben tartani azt is, hogy még ebben az esztendőben az Egyesült Államokban Joe Biden elnökségét ciklusa félidejében fogják értékelni a választók. Úgy tűnik, az ellenzéki republikánusok nagy eséllyel megszerzik a kongresszus mindkét házát, és ez nehéz második félidőt ígér a demokratáknak. Vigyázó szemünket azonban most Párizsra vetjük, több okból kifolyólag is. Egyrészt az Európai Unió második legnagyobb hatalmáról, Franciaországról van szó, ahol is az áprilisban esedékes elnökválasztás a közösség sorsára is döntő hatással lehet. Másrészt legalább olyan fontos gazdasági partnereink a franciák, mint az olaszok, valamint érdemes kitérni arra is, hogy normalizálódtak és a helyükön vannak a legfelsőbb szintű magyar–francia kapcsolatok. Franciaországban a zászló Emmanuel Macronnak áll, összességében azonban a jobboldali túlsúly a jellemző. Miközben Macront mérik az első helyen, addig hármas holtverseny alakult ki a második pozícióért három jobboldali jelölt között. Amennyiben Macron elnök marad, jó néhány kontinentális fordulatra lehet számítani, miután jelen állás szerint a franciák többek között feszegetik a szerintük elavult maastrichti kritériumok átalakítását, az egységes európai minimálbér bevezetését, valamint az atomenergia kérdéskörét is más megvilágításban látják, mint a többi uniós tagállam. Párizsban a fenntartható energiaforrások közé kerülne a nukleáris energia is, ezzel pedig több finanszírozási forrás érkezhetne a francia nukleáris szektorba, és ez segítheti a francia, illetve a magyar atomerőmű-beruházási elképzeléseket. Ráadásul a francia–magyar kétoldalú és európai együttműködésnek jó néhány, közös érdekeken és állásponton nyugvó területe van. Ezek közül kiemelendő a Közös Agrárpolitika, az innovációs, az energia-, illetve a biztonságpolitika. Emellett fokozódik a kétoldalú együttműködés a védelem- és az űrpolitika terén. Utóbbi mellett olyan terveik is előjöttek, amelyek a kelet-közép-európai térségre is erősen hathatnak: így például a franciák szükségesnek tartják a schengeni térség reformját, új határvédelmi mechanizmusokkal. Ha Macron újrázhat, kilogikázható, hogy mik lesznek a teendői. Míg a többi elnökjelöltnél pontosan nem tudni, hogy az elképzeléseik hogyan, de legfőképp: mikor is fordulnak termőre.

FOTÓ: FÜRJES VIKTÓRIA

VIGYÁZÓ SZEMÜNKET PÁRIZSRA VETJÜK!

8 | FIGYELŐ 2022/4

F_08_Szerintem.indd 8

2022. 01. 25. 16:34

JÁRVÁNYHATÁSOK AZ IRODAPIACON

| SZÁMLÁLÓ |

A pandémia láthatóan nem MFL^YF ­WNSYJYQJSÀQ F K÷[¥WTXN NWTIFUNFHTY &_ TYYMTSN RZSPF [­L_­X ¾O [NQ¥LF F O¥W[¥S^Y·Q KÀLLJYQJSÀQ R­L MTXX_¾ ­[JPNL [JQÀSP RFWFI ±L^ ¥YFQFPZQ F UNFH /· M±W [NX_TSY MTL^ F PNMFX_S¥QFY QFSX¥LN W¥YF Sº[JPJI­XJ RJL¥QQY Forrás: a Budapest Research Forum (BRF) piacelemzése

KERESLET ÉS KÍNÁLAT A BUDAPESTI IRODAPIACON *_JW IFWFG

0JWJXQJY O P±S¥QFY

AZ IRODAKERESLET MEGOSZLÁSA

.. S­[ ... S­[ .; S­[

30%

. S­[ .. S­[ ... S­[ .; S­[

9%

O G­WQ÷ '÷[ÀQ­X

. S­[ .. S­[

48% -TXX_FGG±Y¥X

13%

*Q÷G­WQJYN X_JW_÷I­X

AZ IRODAPIAC LEGFONTOSABB MUTATÓI BUDAPESTEN, .; 3*,>*) ;

... S­[ .; S­[ . S­[ .. S­[ ... S­[ .; S­[

3­L^_JYR­YJW O ¥YFI¥XTP '­WNWTIF ¥QQTR¥S^

. S­[

8FO¥Y MFX_S¥QFY¾ NWTIF

.. S­[ ... S­[

9JQOJX NWTIF¥QQTR¥S^

.; S­[

.; SJL^JI­[

0

40 80 120 160 200

0NMFX_S¥QFYQFSX¥L 0NMFX_S¥QFYQFSX¥LN RZYFY·

0

3 301 750 653 850 3 955 600 363 090 9,2

*Q÷G­WQJYN X_JW_÷I­X

14 430

O G­WQJYN X_JW_÷I­X

33 220

'÷[ÀQ­X

10 350

8

8_JW_÷I­XMTXX_FGG±Y¥X

54 280

6

8FO¥Y YZQFOITS

0

9JQOJX PJWJXQJY

112 280

3JYY· FGX_TWUHN·

–3 630

A KIHASZNÁLATLANSÁGI MUTATÓ ALAKULÁSA & +ö; 748. .74)&5.&(43 12

Százalék

10

4

II. III. .; I. II. III. .; I. II. III. .; I. II. III. .; I. II. III. .; 2017 2018 2019 2020 2021

2022/4 FIGYELŐ | 9

F_09_Szamlalo.indd 9

2022. 01. 25. 16:34

| CÍMLAPON |

MACRON – SOK HŰHÓ EGY VÁLASZTÁSÉRT

FRANCIAORSZÁG | Emmanuel Macron nyerésre áll az áprilisi elnökválasztás előtt, de a járvány alakulása felülírhatja az esélyeit. A baloldal szinte eltűnt, a jobboldal dominálja a francia belpolitikát. Az EU soros elnökeként Franciaország kényszerpályán mozog: Macron kénytelen kibeszélni a fősodorból, ez azonban az esetek nagy részében közhelygyűjteménybe fullad.

JÁRVÁNYHELYZET KÉRDŐJELEKKEL

Jean Castex miniszterelnök, érzékelvén a közhangulatot, kihirdette: néhány korlátozáson enyhítenek februártól, annak ellenére, hogy az új fertőzések száma az egészségügyi tárca adatai szerint meghaladja a napi 400 ezret. A pandémia folyamán Macron a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak is jelentős segítséget nyújtott. Tavaly nyáron bevezették az egészségügyi kártyát, amely igazolja az oltottságot. Ezzel vagy negatív teszttel lehet látogatni a nyilvános helyeket. Ennek hatására több millió francia oltatta be magát. A Bruegel és a Conseil d’analyse économique kutatóintézet becslései szerint így négyezerrel kevesebb lett a halálos áldozatok száma, és nagyjából 6 milliárd euró értékű gazdasági aktivitást sikerült megmenteni. Később annyi változás történt, hogy a negatív tesztet már nem fogadják el, s három oltás szükséges az igazolvány kiadásához – ez további egymillió ember oltakozását eredményezte. Ugyanakkor óriási felháborodás követte az elnök egyik interjújában elhangzottakat – meglehetősen vulgáris szavakkal ment neki az oltatlanoknak. Macron később sem korrigált. Deklarálta, hogy célja: felbosszantani azokat, akik még nem kapták meg a második vagy harmadik vakcinát, pláne az elsőt. Az ellenzék persze igyekezett lecsapni a magas labdát, és úgy állítani be a franciák első emberét, mint aki magasról tesz az átlagpolgárokra. Az omikronvariáns kapcsán átalakított iskolai oktatás szintén erős ellenkezési hullámot szült. A tanárok szakszervezetének a felhívására nyolcvanezren tüntettek országszerte a korlátozások, elkülönítések ellen. Fokozta a feszültséget, amikor kiderült, hogy Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter december végén Ibizára utazott vakációzni. Bocsá-

natkérésre kényszerült, annak ellenére, hogy nem szegett meg semmilyen szabályt. Az Ifop közvélemény-kutató január 20-án publikált felmérése szerint a kormány járvány elleni védekezési intézkedéseinek az elfogadottsága a tavaly december végi szintről 9 százalékponttal, 41 százalékpontra csökkent, ugyanakkor 37 százalék azoknak az aránya, akik helyeslik a kabinet döntéseit.

HOVÁ TŰNT A BALOLDAL?

Macron és stábja abban bízik, hogy a fertőzések számának a növekedése pár héten, egy hónapon belül lelassul, a széles körű átoltottságnak hála a kórság nem követel jelentős számú halálos áldozatot, s tavaszra, a kampányfinisre túl lesznek az egészen. Ha így történik, a választási hadjárat fő témája a sikeres járványkezelés lesz. Persze ennek az ellenkezője is elképzelhető, továbbá az is, hogy addig felbukkan egy újabb mutáció, és kezdődik minden elölről. Az mindenesetre elég jól látszik, hogy az embereknek elegük van a korlátozásokból. A kampány azonban nem csak a pandémiáról szól, bár kétségtelen, hogy a bűnözés és a bevándorlás kapcsolatát a háttérbe szorította az elmúlt hónapokban. A konzervatív Valérie Pécresse, a Les Républicains (LR) elnökjelöltje, valamint a tőle jobbra elhelyezkedő két aspiráns, Marine Le Pen és Éric Zemmour igyekszik ismét beemelni a közbeszédbe ezt a témát – egyelőre nem túl sok sikerrel. A felmérések szerint az államfő támogatottsága 25 százalék körüli. Le Pen és Pécresse 17-17-tel követi, Zemmourt 12 százalékra mérik – a választások első körében. A másodikban Macronnak 57, Pécresse-nek vagy Le Pennek 43 százalékos esélyt adnak a győzelemre. Bárki is nyeri a tavaszi voksolást, borítékolható, hogy a francia közéletben túlsúlyban marad a jobboldal. A baloldal mintha egyszerűen köddé vált volna. Öt év telt el azóta, hogy François Hollande, az utolsó baloldali elnök eltűnt a nagypolitika színpadáról. Azóta a szocialisták csak vergődnek. Elnökjelöltjük, Anne Hidalgo 3 százalékos

FOTÓ: FRANCOIS LENOIR, REUTERS

Emmanuel Macron francia elnök viszonylag jól áll a közvélemény-kutatások szerint az áprilisi választásokra készülődvén; Franciaország eddig hatékonyan kezelte a járványhelyzetet. Ugyanakkor a támogatói tartanak attól, hogy mivel az omikron-variáns felfutása pontosan a kampány kellős közepére várható, az emberek egyszerűen belefásulnak a folyamatos, kényszerű korlátozásokba, s kiábrándultságukkal az államfőt büntetik majd.

10 | FIGYELŐ 2022/4

F_10-13_Cimlapsztori.indd 10

2022. 01. 25. 16:41

| CÍMLAPON |

2022/4 FIGYELŐ | 11

F_10-13_Cimlapsztori.indd 11

2022. 01. 25. 16:41

| CÍMLAPON |

MACRON-BABÁT DOBÁLNAK A TÜNTETŐK NIZZÁBAN. VEZET UGYAN, DE MEGVAN A BUKÁS KOCKÁZATA IS

népszerűséggel a futottak még kategóriájába is alig fér bele. Utolsó, kétségbeesett próbálkozását, hogy egy platformra hozza a baloldali pártokat, tömörüléseket, az érintettek szinte mindegyike visszautasította.

GAZDASÁGI GONDOK

Az újrázás ellen erős gazdasági hatások is dolgoznak. A több mint tízéves csúcson lévő üzemanyagárak ismét feltámaszthatják a gilets jaunes (sárgamellényesek) 2018-as tiltakozási hullámát. Az is szinte bizonyos, hogy a tavaszi megmérettetésekig nem párolog el a télen a lakásaik fűtéséért a szokásos összegek majdnem dupláját fizető választók dühe. Macron a problémára árszabályozással válaszolt: elrendelte, hogy az állami tulajdonban lévő EdF energiaszolgáltató az idén legfeljebb 4 százalékkal drágíthatja az áramot – a lakossági szektorban. A vállalatok viszont ott is kénytelenek elviselni – és ha tudják, beépíteni az áraikba – az energiaszámla borsosabb összegét.

Macron a magánszektornak is igyekszik gesztusokat tenni. Ötéves, 30 milliárd eurós beruházási programot hirdetett meg még tavaly októberben. Ez javítaná az ország high-teches infrastruktúráját, továbbá csökkentené az alapanyagok (például a csipek) importjától való függést. A France 2030 nevű terv keretében állami támogatásokkal segítenék többek között a kicsi, „moduláris” atomerőművek fejlesztését, a hidrogén zöldcélú felhasználását (például járműüzemanyagként), az ipar modernizációját és dekarbonizációját, valamint a startupok pénzszükségletének a fedezését. A projekt finanszírozását azonban erős kétségek övezik. „Csak mosolygok azon, hogy mindenki töri a fejét, miként is áll öszsze ez a kirakós játék. Fogadni mernék rá, hogy a pénzügyminisztériumban is ezen agyalnak éppen; igazán vicces ebbe belegondolni” – nyilatkozta a Financial Timesnak Ludovic Subran, az Allianz biztosító vezető közgazdásza.

KÉNYSZERPÁLYÁN

Összefoglalva a belföldi helyzetet: Macron magabiztosan vezet ugyan, de azért nagy kockázatok is vannak – nem lehet fix egyesre megtenni, hogy ismét behúzza az államfői pozíciót. Így

FRANCIAORSZÁG +ö'' 2&074,&?)&8 ,. &)&9&.

;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P .SƼ¥HN·

2FLNSƼ¥HN·

– ’19 ’20 ’21*’22*’23*’24* *Q÷WJOJQ_­X

1,3

’19 ’20 ’21*’22*’23*’24*

0,6 0,6 ’19 ’20 ’21*’22*’23*’24*

1FPTXX¥LN KTL^FX_Y¥X

11,7

1,8 1,7 1,7

'JWZM¥_¥XTP

3,4

4,6 2,4

4,4 3,5

–8,8 ’19 ’20 ’21*’22*’23*’24*

1,9

6,1 2,2 1,0

–7,2 ’19 ’20 ’21*’22*’23*’24*

2ZSPFS­QPÀQNX­LN W¥YF 8,4 8,0 8,0

7,9

7,8

7,7

’19 ’20 ’21*’22*’23*’24*

+TWW¥X 'FSVZJ IJ +WFSHJ IJHJRGJW

FOTÓ: ERIC GAILLARD, REUTERS

GDP

12 | FIGYELŐ 2022/4

F_10-13_Cimlapsztori.indd 12

2022. 01. 25. 16:41

| CÍMLAPON | *18ö +47):1 (százalék)

2 84).0 +47):1

25

17

17

12

10

6

3

57

43

Macron

Le Pen

Pécresse

Zemmour

Mélenchon

Jadot

Hidalgo

Macron

Le Pen vagy Pécresse

A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS ESÉLYEI

kénytelen az ország külpolitikáját is a belpolitikához igazítani. Franciaország az év elején vette át az EU soros elnöki posztját, egy meglehetősen bonyolult és feszültségekkel terhes külpolitikai környezetben. Ha Macron olyan külpolitikai üzeneteket akar a választók felé közvetíteni, amelyek átlépik az ingerküszöbüket, kénytelen valamelyest szembemenni a fősodorral. A francia elnök ebben az értelemben kényszerpályán mozog, igyekszik felértékelni Európa s vele együtt a saját jelentőségét. Jó példa erre, ahogy az ukrán válságba belenyúlt. Közölte: az EU-nak ki kell dolgoznia a „biztonsági és stabilitási” egyezményét Oroszországgal. Ez a kezdeményezés viszont oda vezethet, hogy felborul a Nyugat egysége az orosz állásponttal szemben. Macron arra szólította fel az uniós tagállamokat, hogy saját maguk kezdeményezzenek párbeszédet Moszkvával. Ez élesen szembemegy az USA és a NATO nyugati integritást célzó törekvéseivel. Elég csak arra gondolni, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter a témával kapcsolatban az utóbbi időben rekordokat döntöget az „egység” szó használatában. „Fontos, hogy az Egyesült Államok és az európai országok egyeztessenek egymással, viszont az is szükséges, hogy az európaiak a saját párbeszédeiket is lefolytassák az oroszokkal” – mondta Macron. Az egészben az a furcsa, hogy elvben a Kremlnek érdeke lenne a Nyugat megosztása, ám Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes meglehetősen hűvösen fogadta Macron kezdeményezését. Közölte: „Főleg az amerikaiakkal törekszünk a megegyezésre. Számunkra nemkívánatos eredményre vezetne, ha a tárgyalásokat túlságosan széles körre terjesztenénk ki.” Moszkvának tehát nem érdeke az EU-t – főleg tagországonként – bevonni az Ukrajnával kapcsolatos szankciókról szóló diplomáciai tárgyalásokba, hiszen pontosan tisztában van azzal, hogy az unió önmagában is megosztott ebben a kérdésben. Az ellentétek azt követően éleződtek ki, hogy január közepén az ukrán kormányzat ellen kibertámadást hajtottak végre – ezt Kijev szerint orosz hackerek követték el. Brüsszel kapásból büntetőintézkedésekkel fenyegetett, de teljes a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy ezeket milyen helyzetekben kell alkalmazni. Az Oroszországgal szomszédos vagy hozzá közel lévő közép-, észak-európai államok (Lengyelország és a Baltikum) már csak történelmi okoknál fogva is határozottabb fellépést sürgetnek. Németország azonban inkább diplomáciai megoldásra törekedne, ami nem csoda, hiszen atomerőművek nélkül kiszolgáltatottá vált az orosz gázimportnak. Annyi biztos, hogy a közeljövőben nagyon nem valószínű egy egységes, határozott európai álláspont. Nem lesz olyan, hogy „ha ez történik, akkor ilyen, ha az, akkor olyan szankciókat vezetünk be”. Nem lesz automatikus válaszreakció.

KÖZHELYGYŰJTEMÉNY

Azt persze még Macron sem teheti meg, hogy nyíltan, belülről bomlassza az uniót, viszont kénytelen kiemelkedni a brüszszeli masszából, megkülönböztetni magát. Arra játszik, hogy

Forrás: PoliticoPoll of Polls

a német kormány gyenge, a pártpolitikai paletta két szélén álló szabad demokraták, illetve a zöldek közötti feszültségek majd szép lassan – vagy akár gyorsan – megrendítik a koalíciót, a középen álló szocialistákat. A német befolyás várt meggyengülését kihasználva – az olaszokat maga mellé állítva – igyekszik növelni Franciaország befolyását. Így nem nagyon marad más választása, mint az EU legfelsőbb fórumain közhelyeket pufogtatni – ezzel viszont ellentmondásba keveredik magával. Jó példa erre, hogy a közelmúltban az Európai Parlamentben az öreg kontinens egységes hangjáról beszélt, közös európai fellé-

KIAKADT A FRANCIA AUTÓIPAR Egy márciustól hatályba lépő francia jogszabály szerint az autógyáraknak figyelmeztető feliratokat kell elhelyezniük a személygépjárműveken – sokaknak erről a dohánytermékek csomagolásán szereplő elrettentő képek, feliratok ugranak be. A gyártók választhatnak a címkék közül: „Rövid utakra inkább induljon gyalog, vagy pattanjon kerékpárra”, „Fontolja meg az autómegosztást”, „A mindennapos utazásokhoz vegye igénybe a tömegközlekedést” – csak néhány elem a palettáról. Ez az intézkedés egy nagyobb környezetvédelmi csomag része, amelyet még tavaly fogadtak el. Például betiltják a két és fél óránál rövidebb idejű belföldi repülőgéputakat, ha a két pont között a közlekedés megoldható vasúton, továbbá 2028tól tilos lesz reklámozni a városi terepjárókat (SUV). Az autószektor meglehetősen kiakadt az intézkedéseken. Paradoxnak gondolják, hogy egy olyan ország, amelynek három nagyon erős nemzetközi márkája is van (Renault, Peugeot, Citroën), a saját gépkocsiiparát bünteti. Az autósok sem tapsikoltak örömükben. Egy fogyasztói érdekképviselet vezetője szerint a nagyjából 40 millió francia gépkocsi-tulajdonos (egyben választópolgár) egyszerűen nevetségesnek tartja az új jogszabályokat. Emmanuel Macron nem először megy neki az autóiparnak, ám az üzemanyagok megadóztatása 2018-ban a sárgamellényeseknek nevezett tüntetők országos tiltakozó akciójához vezetett.

pést sürgetett az oroszok „megbüntetése” érdekében. Ez azonban addig egész biztosan nem valósul meg, amíg olasz szövetségesével, Mario Draghival egységfrontba tömörülve a németekkel szemben az uniós fiskális szabályok reformját igyekszik elérni, fellazítva a költségvetési és az adósságszabályokat. Berlinnek, még ha esetleg bele is sodródik egy kormányválságba, mindig lesz annyi ereje, hogy ezt megakadályozza. DÓZSA GYÖRGY

2022/4 FIGYELŐ | 13

F_10-13_Cimlapsztori.indd 13

2022. 01. 25. 16:41

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

NÖVEKEDÉS MELLÉKHATÁSOKKAL MAKROGAZDASÁG | A napokban két nagybank, a Magyar Bankholding és a Raiffeisen Bank elemzői ismertették idei makrogazdasági prognózisukat. Bár a gazdaság gyarapodásának az ütemét eltérően látják, mindkét elemzői csapat úgy ítéli meg: a bővülés folytatódik. Rossz hír, hogy az infláció is makacsul hozzátapad a növekedéshez, méghozzá magas szinten.

14 | FIGYELŐ 2022/4

F_14-15_raffi.indd 14

2022. 01. 25. 16:58

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Egy évvel ezelőtt valószínűleg nem sokan gondoltak arra, hogy 2022 egy újabb Covid-hullámmal kezdődik, és ahogy a világjárvány, úgy a bizonytalanság is velünk marad. A növekedésbe vetett bizalom ennek ellenére indokolt, mert a tavaly őszi visszaesést az év végén ismét egyre kedvezőbb makrogazdasági adatok követték. Vélhetőleg az infláció is túljutott a csúcsán, a maginfláció szintén nem nőhet már nagyobbra, s mostantól fokozatosan csökken a pénzromlás üteme. Éves szinten a Raiffeisen szakértői gárdája 5,5 százalékos inflációt vár Magyarországon.

JÖVEDELMI TÖBBLET

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője megjegyezte: az inflációs kockázatok inkább felfelé mutatnak. A forint viszont némileg erősödik majd, stabilabb lesz az árfolyama. Szerinte kedvező, hogy támogató külső környezettel lehet számolni 2022 tekintetében, bár az esztendőt az euróövezet gyengébb teljesítménynyel kezdheti a kiújuló járványveszély miatt. Az első negyedévet követően nagyobb lehet a növekedés, a foglalkoztatás bővülhet, a lakossági megtakarítások jelentősek. A fogyasztás magas szinten állandósulhat, noha az Európai Unióban is nagy infláció némileg visszafoghatja a fentiek hatásait. A Raiffeisen elemzői úgy vélték: a pénzromlásért nagyrészt az energiaárak a felelősek, alakulásuk továbbra is bizonytalan. Az euróövezeti infláció a jövőben valószínűleg mérséklődik, éves szinten 3,5 százalék körül alakulhat. A szakértői csapat szerint európai szinten 2023-ban is jelentős, 3 százalékhoz közelítő GDP-gyarapodás várható. A pénzromlásról érdemes megjegyezni, hogy világjelenség. Az Egyesült Államokban decemberben 7 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex, ez a legnagyobb tizenkét havi változás 1982 júniusa óta. A magyarországi árdrágulást befolyásolja, hogy ez év elején jelentős többletjövedelem érkezik a háztartások nagy részéhez. Itt elsősorban a családi adó-visszatérítés révén a famíliáknak februárban utalandó 600 milliárd forintra lehet gondolni, de beleérthetjük a különböző állami foglalkoztatottak részére juttatott többletjövedelmet (a rendvédelmi dolgozók hathavi jutalma, fizetésemelések számos területen), a 25 év alattiak szja-mentességének a kezdetét, a ALAIN ROBERT, ISMERTEBB NEVÉN A „FRANCIA PÓKEMBER” A FRANKFURTI SKYPER 154 MÉTER MAGAS ÉPÜLETÉN. ÚJ CSÚCSOKRA TÖR A GAZDASÁG, ÁM – AHOGY EBBEN A MUTATVÁNYBAN IS – VANNAK KOCKÁZATOK

13. havi nyugdíj kifizetését és a nyugdíjemelést is. Vélhetőleg a jövedelemtöbblet jelentős hányadát fogyasztásra fordítják majd a háztartások, például a bútorok és műszaki cikkek vásárlása terén a múlt évben tapasztalt elmaradásokat pótolhatják. Az infláció tavaly novemberben érte el 7,4 százalékos csúcsát. A hitelintézet elemzői, mint jeleztük, fokozatos mérséklődésre számítanak. A rezsidíjak, az üzemanyagok és néhány alap-élelmiszercikk árának a rögzítése képes a magyar vásárlókat megkímélni attól, hogy még tovább emelkedjen az inflációs szint 2022 elején. A szakemberek előrejelzése szerint a harmadik negyedévben 6, a negyedikben 5 százalék alatti pénzromlás jöhet – az esztendő végére 4,4, éves átlagban 5,5 százalékos árdrágulást prognosztizálnak.

SZELÍDÜLHET A JÁRVÁNY

Ami a növekedés alakulását illeti, Török Zoltán arra mutatott rá, hogy a kilátásokat még mindig a pandémia kifutása határozza meg. Nagyrészt a szükséges intézkedésektől függ majd, hogy a gazdaság teljesítménye mennyivel tér el ez év végére a mostani előrejelzésektől. A Raiffeisen elemzői a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy a Covidjárvány 2022 folyamán átalakul, és bár nem tűnik el teljesen, az esztendő második felében globálisan már nem tekintünk rá krízisként. Az idén már nem számolnak a gazdaság gúzsba kötését eredményező jelentősebb lezárásokkal és korlátozásokkal sem. Annyi biztos, hogy a döntéshozók a rendkívüli helyzetet mostanra nem válságnak tekintik, hanem olyan állapotnak, amellyel együtt kell és lehet is élni. Nagy szigorítások ezért tehát a továbbiakban aligha lesznek Magyarországon, s a világ más részein is egyre kevésbé valószínűek. Ezzel együtt nem biztos, hogy a globális ellátási láncok helyreállnak, de fokozatos javulás várható, ami a hazai ipari termelés számára létkérdés. Ez évben folytatódhat a gazdaság helyreállítása, az idén a bővülési ütem Európában meghaladhatja a 4, Magyarországon akár a 4,5 százalékot is.

SEGÍT A TŐKEBEÁRAMLÁS

A Takarékbank és a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői ennél jóval optimistábban látják a jövőt, bár az is igaz, hogy a 2021-es GDP-prognózisu-

kat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8-ról, az idei növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7-ről, alapvetően a csip- és az alkatrészhiány miatt. A bankholding szakértői szerint az infláció az idén 5,5 százalékosra gyorsulhat a tavalyi 5,1-ről. A jegybanki alapkamat az első negyedévben 4 százalékra nőhet, és ez év végéig ezen a szinten maradhat; az egyhetes betéti kamat pedig az infláció alakulásának a függvényében 4,75–5,00 százalékig mehet fel. Az energia-, a nyersanyag- és az agrárárak meredek emelkedése, valamint az erőteljes bérkiáramlás ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelent az infláció mértékére. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője jelezte: a pénzromlást külső sokkok fűtik, azonban legkésőbb az esztendő végétől a bázishatások mérsékelni fogják a mutatót. Az árak – beleértve az üzemanyagokét és a nyersanyagokét – várhatóan a jelenlegi szinteken rögzülnek. A következő negyedévekben az ipari termelés előreláthatólag stabilizálódik az új kapacitások üzembe helyezésével, a csiphiány viszont még egy ideig fékezheti a gyarapodást. „Az ipar teljesítménye visszapattant a pandémia előtti szintre” – fogalmazott Suppan Gergely. A bővülési kilátásokat kedvezően befolyásolja, hogy tavaly rekordmértékű, 2000 milliárd forintnyi működő tőke áramlott az országba. Az összeg döntő része fokozatosan az akkumulátorgyártás területén jelenik meg. A bruttó bérkiáramlás erőteljes lesz 2022ben, megközelíti a 13 százalékot a Takarékbank szakértői teamje szerint. A vezető elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az szja-visszatérítés miatt februárban a nettó bérjavulás a 60 százalékot is elérheti, így a nettó keresetek reálnövekedése meghaladhatja a 10 százalékot. A pénzintézet előrejelzésének értelmében az államháztartás hiánya a következő esztendőkben fokozatosan újra a 3 százalékos szint alá süllyedhet az ez évre tervezett 4,9 százalék után. Az államadósságráta pedig 2022-től ismét csökkenő pályára állhat, a 2021-es 78,2-ről az idén 75 százalék alá mehet. A beruházások és a fogyasztás élénkülésével párhuzamosan a külkereskedelem többlete ez év első felében tovább mérséklődik azt követően, hogy tavaly 2 milliárd euró közelébe csökkenhetett az egy esztendővel korábbi 5,62 milliárd euróról. 2022 végére a forint/euró árfolyam a 350–355-ös sávba térhet vissza. TÓTH BALÁZS 2022/4 FIGYELŐ | 15

F_14-15_raffi.indd 15

2022. 01. 25. 16:58

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KISEBB DEFICIT | Arra készül a Pénzügyminisztérium, hogy a 2022-ben vállalt 5,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt 4,9-re faragja le.

A napokban erősítette meg a Pénzügyminisztérium (PM) a múlt esztendő államháztartási hiánnyal összefüggő adatait. Ezek szerint az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos deficittel zárt tavaly. Az éves gazdasági teljesítményhez (GDP) képest ez mintegy 7,5 százalékos hiánynak felel meg. Az első pillantásra kimagasló értéket a szaktárca azzal magyarázta, hogy a koronavírus okozta gazdasági sokk hatásait kellett ellentételeznie a gazdaságpolitikának.

Ehhez hozzátartozik, hogy az Európai Bizottság pont a járvány miatti kontinentális visszaesés kapcsán engedélyezte a lazítást a költségvetési gyeplőn. Miközben a támogató fiskális politika az idén is fennmarad, érdemi deficitlefaragásra készülnek a PM-ben. Miként azt Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: a korábban bekalibrált 5,9 százalékos GDP-arányos költségve-

FOTÓ: GETTY IMAGES

VÁLASZTÁSI ÉVBEN SEM LEHET TÚLKÖLTEKEZNI

16 | FIGYELŐ 2022/4

F_16-17_makro_ksh_hirdi.indd 16

2022. 01. 25. 16:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A GDP-ARÁNYOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY

Százalék

8,9 7,5

tési hiánycélt 4,9-re viszik le ebben az évben. A jelentős deficitcsökkentésről annyit tudni, hogy az állami beruházásokat fogja vissza a kormány. A büdzséhiány mérséklésének a másik pillére a gazdasági növekedés lesz, amellyel – mármint a többletbevételekkel – „kinőhetjük” a deficit egy részét. Ebben az esztendőben 5 százalékos bővüléssel lehet kalkulálni, és a nagyobb infláció is hoz államháztartási bevételt. Visszatérve az állami beruházásokra, konkrétan még nem lehet tudni, hol lesz viszszafogás, ám a 2022-es költségvetésben van egy 550 milliárd forint összegű beruházási alap, s van még tér lépni a több mint 7000 milliárd forint feletti újraindítási akciótervben is. A központi deficit lefaragása azonban nem jelenti azt, hogy a választópolgároknak megígért jóléti intézkedések kifizetése veszélybe kerül, sőt a családoknak és a nyugdíja-

4,9 2,0 2019

*Várható.

2020

3,9

3,0

2021 2022* 2023* 2024* +TWW¥X +NL^JQ÷ L^ďOY­X

soknak szánt több száz milliárdos tételek postázása hamarosan elkezdődik. Fontos megemlíteni azt is, hogy a szóban forgó új hiánycéllal a kontinens deficittérképéről sem lógunk le: a középső harmadban leszünk. A kormány pénzpiacoknak szánt üzenete nem pusztán megnyugtató, hanem stabilizáló hatású is: egyre inkább elvárják a hitelezők a „covidos” költségvetési korszak lezárását. Ráadásul a hiány további csökkentése is napirenden van: 2023-ban 3,9, míg 2024-ben 3 százalékos célt tervezett be a PM. SZAJLAI CSABA

JÖN A SZAMURÁJKÖTVÉNY Magyarország megbízta a Daiwát, a Mizuhót és a Nomurát, hogy a január 31-i héten befektetői találkozókat szervezzenek – jelentette a Reuters. Úgy tűnik, ezzel megkezdődött a tervezett jenkötvény kibocsátásának az előkészítése. Ismert, hogy a tavaly megjelent finanszírozási tervében az ÁKK félmilliárd eurós devizakötvény-emisszióval kalkulált, és kiemelték, hogy ez jenben történhet meg, s egy része zöldkötvény lehet. A Reuters most arról írt az ÁKK tájékoztatására hivatkozva, hogy január végén egyeztetnek a befektetőkkel, s ezt követően, az év első negyedében kerül sor a szamurájkötvények kibocsátására, legkorábban februárban..

PR

ORSZÁGOS SIKER A KSH STATISZTIKAI VERSENYÉN! TAROLTAK AZ EGYETEMISTÁK! A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, Gránát Marcell és Mazzag Bálint nyerték a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai versenyét, a Stat Wars Unit. Az egyetemi hallgatók részére évente meghirdetett vetélkedőre ezúttal mesterszakosok jelentkezhettek. A KSH és a partneregyetemek célja a versennyel a statisztikai jártasság fontosságának népszerűsítése a felsőoktatásban tanulók körében. A hivatal 2018 óta rendezi meg a Stat Wars Uni elnevezésű versenyét, amelyre maximum háromfős, egyetemi hallgatókból álló csapatok jelentkezhetnek. A résztvevők több fordulón keresztül, gazdasági, társadalmi és területi adatsorokat elemezve mérik össze tudásukat. A versenyen szerzett élményeikről a nyertesekkel, Gránát Marcell-lel és Mazzag Bálinttal beszélgettünk. – Milyen élmény volt részt venni a versenyen? – A verseny során az egyetemi órákon tanult statisztikai tudást valós problémákon és adatsorokon keresztül tudtuk elmélyíteni. A döntőn pedig megtapasztalhattuk, milyen

MAZZAG BÁLINT ÉS GRÁNÁT MARCELL, A STAT WARS UNI NYERTESEI

időnyomás alatt releváns adatokat keresni, kvantitatív elemzéseket készíteni és az eredményeket fogyasztható, könnyen érthető formában prezentálni. – Miért ajánlanátok másoknak is a részvételt? – Az adatelemzés egyértelműen a jelen és a jövő legfontosabb készsége. Ez a verseny kiváló lehetőség arra, hogy valaki megmutassa, mire képes a megszerzett tudásával. – Miért tartjátok fontosnak a statisztikai jártasságot? – Bálint: A statisztikai jártasság elengedhetetlen a mindennapokban. Úgy gondolom,

hogy azokat az adatokat, amelyekkel nap mint nap találkozunk, meg kell próbálnunk értelmezni és kiszűrni a számunkra lényeges információkat. – Marcell: Professzionális szempontból is egyértelműen az egyik legfontosabb készség. Rohamos ütemben növekszik az általunk elemezhető adat mennyisége, részben azért, mert egyre több adatot gyártunk, részben mert a statisztikai elemzési technikák fejlődése egyre több típusú adat statisztikai feldolgozását teszi lehetővé. A világ egyértelműen abba az irányba halad, hogy az adat és az adatelemző válik az egyik legfontosabb összetevővé szinte minden területen.

A tervek szerint a KSH 2022-ben is megrendezi a Stat Wars Uni versenyt, ezúttal nappali és levelező tagozaton tanuló alapszakos hallgatók számára. A versennyel kapcsolatos minden információ hamarosan elérhető lesz a KSH weboldalán és közösségimédia-felületein.

F_16-17_makro_ksh_hirdi.indd 17

2022. 01. 25. 16:38

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

LOVÁSZY LÁSZLÓ AZ ENSZ EMBERI JOGI SZAKÉRTŐJE, A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSA, MINISZTERI BIZTOS

A koronavírus-járvány kitörése óta a védekezés sikere alapvetően az állampolgári belátáson múlik. A kormányzatok a feltételek biztosítására koncentráltak (vakcinák, maszkok, tesztek beszerzése és elosztása, a kórházi ellátáshoz való hozzáférés, tájékoztató kampányok szervezése, ösztönző állami gazdaságpolitikai támogatások nyújtása). A kötelező oltás bevezetéséről – 2022. február elsejei hatállyal – eddig egyedül Ausztria határozott az EU-ban. Talán nem véletlenül, hiszen a téli síszezon jelentős tétel nyugati szomszédunk bruttó hazai termékében: évente 30 millió turista érkezett az országba a pandémia előtt. (2020-ban a Covid megfelezte az osztrák turisztikai GDP-t, s közel félmillió munkahelyet érintett negatívan.) Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a munkavállalók miként, milyen mértékben fertőződnek meg, így Bécs és az ágazat lépett. Nézzük meg, hogy a cégek számára a kötelező oltás bevezetése mögött milyen tudományos érv lehet. A Frontiers Science News hasábjain Mischa Dijkstra tollából megjelent írásból (Researchers show mathematically how to best reopen your business after lockdown) az derül ki, hogy amerikai kutatók matematikai-statisztikai módszerekkel modellezték egy cég járványügyi védekezése és profitja közötti öszszefüggést. Az eredmény: minél szélesebb eszköztárral (maszk, kesztyű, kézmosás, fertőtlenítés, távolságtartás, karantén) küzdenek a vírus terjedése ellen egy vállalatnál, annál nagyobb növekedés várható a nyereséget illetően, ráadásul ez fokozottan igaz, ha a többi társaságnál egyúttal termelékenységi „zuhanás” következik be. A kutatók öt lineáris differenciálegyenletet dolgoztak ki és alkalmaztak. Abból indultak ki, hogy valamennyi munkavállaló, aki tud otthonról dolgozni, így jár el, és ha tüneteket észlel, akkor automatikusan karanténba is helyezi magát. A nettó nyereség modellezésénél az amerikai átlagfizetést és termelékenységet, illetve a munkaidő korlátozásából és a termelékenység csökkenéséből eredő veszteséget vették alapul. A fertőzés sebességét és mintázatát a tudományos szakirodalomban szereplő adatok alapján kalkulálták. A kísérletben egy nagy, jól ismert texasi vállalatot vettek alapul, s négy forgatókönyvet állítottak fel. Az eredmények azt mutatják, hogy ahol egyáltalán nem tesznek óvintézkedéseket, ott harmincszor nagyobb lesz a fertőzöttség mértéke, és az üzlet újraindítására fizikailag sem kerülhet sor. Ott viszont, ahol minden biztonsági szempontot érvényesítenek, a vírus terjedése legalább százszor kisebb mértékű, mint a lakosság körében, ami egyben nagyobb nettó profitot jelent. (Amikor csak az olcsóbb biztonsági lépéseket teszik meg, már akkor is jelentős nyereség várható, míg az elégségesnél is alacsonyabb szintű védekezés esetén a munkahely fertőzési góccá alakulhat, egyúttal durván esik a profit is.) A gazdasági életben így a munkáltatók legalapvetőbb érdeke,

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

JÁRVÁNY ÉS TERMELÉKENYSÉG

18 | FIGYELŐ 2022/4

F_18-19_Lovaszy_publi.indd 18

2022. 01. 24. 17:43

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

hogy mind a védelmet, mind a humán erőforrás termelékenységét a legmagasabb szinten biztosítsák. (A kötelező oltás így elsősorban a kevésbé profitábilis szervezetek esetében, illetve a teljes átoltottság mihamarabbi elérése céljával vetődhet fel az állam oldaláról, szintén össztársadalmi és gazdasági érdek mentén, mint ahogy Ausztria esetében most történik.) Ha már termelékenység, akkor fontos látni azt is, hogy miért is kell védeniük a cégeknek a saját munkavállalóikat. Az Econometricában a Daniel Garcia-Macia–Chang-Tai Hsieh–Peter J. Klenow-szerzőhármastól megjelent elemzés szerint a statisztikai adatok arra utalnak, hogy öszszességében a régebb óta működő piaci szereplők által kifejlesztett és tökéletesített termékek nagyobb mértékben járulnak hozzá a termelékenység növekedéséhez és a munkahelyteremtéshez, mint a frissen érkezők teljesen új produktumai. A Mennyire romboló az innováció? (How Destructive Is Innovation?) című írás különösen fontos aspektusra világít rá: a jó járványügyi védekezés a meglévő hazai szereplők megmaradásával – főleg egy kisebb ország esetében – a hosszabb távú innovációs sikertörténetek garanciája is egyben. Miért? A Chicagói Egyetem, a Stanford Egyetem és a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem kutatói szerint az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdés az, hogy egy nemzetgazdaság esetében a már piacon lévőket kell-e támogatni, avagy a gazdaságpolitikusoknak és a döntéshozóknak arra kell törekedniük, hogy minél több új szereplő tűnjön fel. Természetesen az is egy széles körben ismert szakmai álláspont, hogy az innováció érdekében alapvetően az újak belépését kellene támogatni – csakhogy a szerzőhármas szerint a tapasztalatok nem ezt mutatják. A kutatók úgy találták, hogy az USA statisztikai hivatalának az adatai (Longitudinal Business Database) szerint az 1983 és 2013 között vizsgált vállalkozások tekintetében a nemzetgazdasági szinten azonosítható termelékenységnövekmény legnagyobb hányadát a tanulmányozás megkezdésekor már a piacokon jelen lévő vállalkozások adták. Ennek magyarázata, hogy a régebbi szereplők eleve hosszabb termékciklusokban terveznek, s a már rögzített cikluson belül fejlesztik a termékeket, szemben az új belépőkkel, akiknek még nincs stabil perspektívájuk, finanszírozásuk vagy éppenséggel „drága” munkavédelmük. Ezenfelül – állapították meg a kutatók – a folyamatosan fejlesztett produktumok több munkahelyet tudnak létrehozni, mint a frissen bevezetett termékek. Ezért – különösen a hazai vállalkozások esetében – lényeges mindig alaposan mérlegelni a támogatáspolitika (ösztönző állam) irányait, módjait, továbbá a meglévő hazai sikertörténeteket is fontos támogatni, ahogy ezt napjainkban is tesszük. Ám ez a megállapítás nemcsak például a magyar cégekre igaz, hanem uniós szinten is értelmezhető. A független belga think tank, a Centre for European Policy Studies (CEPS) szerint Európa versenyképessége bizonyos gyártási ágazatokban, így például a csúcstechnológiában „nyomás alatt áll” egyrészt az Egyesült Államokhoz képest fennálló tartós (munkaerő-)termelékenységi hátrány miatt, másrészt a szigorú járványkezeléssel operáló s alapvetően állami szerepvállalással, ösztönzéssel elindított, támogatott társaságaik révén DélKorea és Kína olcsó, csúcstechnológiájú áruinak az özöne miatt is.

A munkáltatók legalapvetőbb érdeke, hogy mind a védelmet, mind pedig a humán erőforrás termelékenységét a legmagasabb szinten biztosítsák.

2022/4 FIGYELŐ | 19

F_18-19_Lovaszy_publi.indd 19

2022. 01. 24. 17:43

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„AZ ERŐS, AKTÍV ÁLLAMBAN HISZÜNK”

SIMICSKÓ ISTVÁN | A stabil, kiszámítható gazdaságpolitika hozzájárult ahhoz, hogy a világcégek itt fektessenek be, a nagyvállalatok összességében több százezer hazai munkahelyet teremtsenek, valamint új technológiákat tegyenek könnyebben elérhetővé a magyar gazdaságban – mondta a Figyelőnek a KDNP frakcióvezetője.

Az államok azért jöttek egykor létre, hogy megvédjék az embereket a külső veszélyektől és a gazdasági problémáktól. Az államok tehát garantálják a biztonságot, felelősséggel tartoznak a polgáraikért. Ezek a klasszikus elvek a mai napig léteznek; az állampolgár is elsősorban azért fizeti az adót, hogy a vezetés elérhetővé tegye számára például az ingyenes oktatást, egészségügyi szolgáltatást, egy járvány esetén az ugyancsak térítésmentes oltásokat, biztosítsa a stabil energiaárakat, továbbá a honvédelmet és a közbiztonságot – fejtette ki Simicskó István. A KDNP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kormányzat mindezeket megadja. Így szerinte a migrációs válságidőszakban a határvédelemre, a határkerítésre, a honvédség fejlesztésére szánt hatalmas forrásokat jól használta fel, a pandémia idején pedig a szükséges egészségügyi eszközök, vakcinák beszerzését nagyon hatékonyan és gyorsan bonyolította le.

ÁRSTOP A KRÍZISBEN

A járvány miatt kialakult globális válságban az állam a legfontosabb feladatának a polgárai védelmét tartja, nem csupán egészségügyi, hanem szociális értelemben is. „A világgazdasági folyamatok Magyarországon szintén kedvezőtlenül hatnak a fogyasztói árak, valamint a hitelkamatok alakulására. Az elmúlt időszakban ezért született döntés az alapvető élelmiszerek és a benzin

ellenértékének a befagyasztásáról, valamint a hitelkamatstopról. De a 13. havi nyugdíj februári kifizetése, az összességében 600 milliárdos adó-visszatérítés az aktív, dolgozó, gyermekes szülők részére, a 25 év alattiak személyi jövedelemadójának elengedése is arra enged következtetni, hogy a kormány elveti a baloldal megszorításokra épülő elképzeléseit, hiszen a Gyurcsány-időszakban az elhibázott kormányzati döntések árát az emberekkel fizettették meg, mégis csődközeli helyzetbe került az ország. Mi ezzel ellentétesen gondolkodunk, mert ami jó a családoknak, a nyugdíjasoknak, a fiataloknak, az jó az országnak. A fogyasztásélénkítés hozzájárul a gazdaság bővüléséhez, és így több pénz jut például a családok támogatására, nyugdíjemelésre, fejlesztésre, újabb gazdaságélénkítő programokra, amelyek tovább erősítik ezt a körforgást. Ez a szemlélet lehetővé teszi továbbá a közszolgáltatások színvonalának az emelését, s a közalkalmazottak – orvosok, tanárok, rendőrök, katonák, a szociális ágazatban dolgozók – bérfejlesztésére is jut pénz. Az állam célja nem lehet más, mint hogy lendületet adjon ennek a folyamatnak” – fejtette ki a politikus. Arra is kitért, hogy a kormányzat a munkában hisz. Ennek helyességét bizonyítja a foglalkoztatási politika, amely tíz év alatt egymillió fővel bővítette a foglalkoztatottak körét. „A stabil, kiszámítható gazdaságpolitika hozzájárult ahhoz, hogy a világcégek itt fek-

tessenek be, a nagyvállalatok összességében több százezer hazai munkahelyet teremtsenek, valamint új technológiákat tegyenek könnyebben elérhetővé a magyar gazdaságban. Az Európában az egyik legalacsonyabb társaságiadó-kulcs bevezetése például többszörösen megtérült: a 2010-ben 12 százalékos munkanélküliség 3-4 százalékosra zsugorodott, a dolgozók versenyképes bért kapnak ezeknél a cégeknél, az államnak nem kell számukra munkanélküli-segélyt nyújtani. Ugyanakkor a globalizáció káros hatásairól sem szabad megfeledkeznünk. A multinacionális társaságok elsődleges érdeke természetesen nem a magyar emberek jólétének és biztonságának a biztosítása, hanem a profitszerzés, így több lábon álló gazdaságot kell építenünk, amelyben markánsan jelen van a magyar vállalkozások szerepvállalása is” – fogalmazott a frakcióvezető. Mint folytatta, az állami felelősségvállalás tehát elengedhetetlen a gazdaságban, a demokráciákban ugyanis a nép választja a döntéshozókat, akik az ő akaratát érvényesítve gyakorolják a hatalmat. Ezt a tényt sokszor elfelejtik a balliberális oldalon, hiszen az ott most is hangoztatott „majd a piac szabályozza önmagát” neoliberális elv azt is jelenti, hogy valójában nem az emberek, hanem a befektetők érdekében kormányoznak. Az állampolgárok túlnyomó többsége nincs olyan helyzetben, mint egy tapasztalt piaci szereplő, és az állam óvintézkedései nélkül teljesen védtelen a káros hatásokkal szemben. A piac természete az, hogy min-

20 | FIGYELŐ 2022/4

F_20-21_simicsko.indd 20

2022. 01. 24. 17:44

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

ság társadalmi feszültségeket is eredményezett az országban” – állapította meg a politikus. dent a profit szempontjából néz, ami egyet jelent azzal, hogy a közszolgáltatásokra is ezzel az optikával tekint. Ez a hozzáállás azonban egyes társadalmi csoportok végleges leszakadásával járna. „Amikor Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt népbutításnak nevezi a rezsicsökkentést, és azt mondja, hogy azt nehéz kivezetni, vagy amikor felveti a kórházak magánosítását és az amerikai – a világon a legigazságtalanabb – társadalombiztosítási modell meghonosítását, valójában milliók ellehetetlenítését tűzi ki célul” – hangsúlyozta Simicskó István. Emlékeztetett: 2002 és 2010 között, a baloldal kormányzása idején ugyanez az elv érvényesült. Privatizálták az állami vagyont, a közműcégeket, az állami, önkormányzati kórházakat magánkézbe adták, fizetős egészségügyet vezettek be, és a társadalombiztosítást is profitorientált cégeknek szervezték volna ki. „Láttuk, mi lett ennek a folyamatnak a vége: a gazdasági és politikai vál-

A PIAC SZABÁLYOZÁSA

Felvetésünkre, hogy a kormányzat kritikusai szerint a legtöbb mostani intézkedés csak kampánystratégiai lépés, Simicskó István elmondta: ezek a bejelentések a válságkezelés részei is, de koherensek, egyértelműen kirajzolódik belőlük egy jövőkép, egy irány, hogy a jobboldal milyen Magyarországot szeretne létrehozni. „Az ideológiai alapzatunk a kereszténydemokrácia. Az erős, aktív államban hiszünk, amely elkötelezetten cselekszik a válságidőszakokban is, nem retten vissza a piac szabályozásától. Emellett megállítottuk az illegális bevándorlást, s nem adunk teret a genderideológia terjesztésének a kiskorúak között” – taglalta. A frakcióvezető szerint velük szemben az ellenzéki pártok szövetségének nincs egységes világképe, csupán egy roncsderbire hasonlít az egész formáció, melynek résztvevői a hatalom megszerzése érdekében becsapták a választóikat, elhajították a korábbi elveiket – már ha voltak nekik olyanok

–, és egymás ellen is konspirálva igyekeznek nagyobb koncra szert tenni. Úgy vélekedett, ezzel kiüresítik a politika lényegét, mert az ideológiamentességre nem lehet társadalom-, szociál-, gazdaságpolitikát építeni, hiszen ezeknek a pártoknak nincs közös víziójuk. „Csak ne a Fidesz–KDNP legyen kormányon! – ez a programjuk, de hogy mi lesz azután, arra nem tudnak választ adni. Mi tudunk: újra ugyanazt tennék, mint 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között. Az fog történni, amit Gyurcsány Ferenc – a legerősebb frakcióval rendelkező pártelnök – mond majd” – fogalmazott a szakember. Szerinte Gyurcsány a magyar önállóságot adná fel az Európai Egyesült Államok létrehozásának a támogatásával, amely néhány évtized alatt valamennyi európai nemzet, a különböző kultúrák, nyelvek, szokások végét jelentené. A XX. század nem volt kegyes a magyarokhoz, de a legnagyobb érték, amelyet elődeink megszereztek és megvédtek, a független Magyarország. Gyurcsányék erről a szuverenitásról mondanának le egy tollvonással, s vezetnék Brüsszel alárendeltségébe a magyarokat. PINDROCH TAMÁS 2022/4 FIGYELŐ | 21

F_20-21_simicsko.indd 21

2022. 01. 24. 17:44

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

FEGYELMI UTÁN JUTALOM VÁROSHÁZA-GATE | A Városháza-botrányt vizsgáló bizottság előtt Karácsony Gergely megfeledkezett magáról. Trágár stílusban közölte, hogy nem érdeklik az épület eladásának a szándékáról szóló hangfelvételek. De kiderült az is, hogy az értékesítésről egyeztetett, ezért fegyelmit kapott BFVK-vezérigazgató az év végén jutalomban részesült. A rendőrség nyomoz, a vizsgálóbizottság tagjainak a többségét adó baloldal pedig inkább akadályozza a munkát. szélni, hogy az általa elnökölt szervezet kormányfőjelöltnek válassza – a szerk.) „Ön azt állítja, hogy ezek a hangfelvételek nem valósak? – Én azt állítom, hogy sz..ok rá, mi van ezeken a hangfelvételeken, ugyanis emberek beszélgetnek egymás között.” Ebben a hangnemben válaszolt a múlt héten Karácsony Gergely Kovács Péternek, a Városháza-ügyet vizsgáló bizottság elnökének a kérdésére. A főpolgármester láthatóan ideges volt a meghallgatáson. Trágár kifakadása, stílusa egyáltalán nem passzol az utóbbi években a nyilvánosság előtt felépített politikai arcéléhez. (Persze a politikustól nem áll távol ez a pokróc stílus, csak nagyközönség előtt még nem volt rá példa. 2017-ben a Párbeszéd párt nem nyilvános tanácskozásán fakadt ki, mert hagyta magát rábe-

BEFUCCSOLT „FAKE NEWSOZÁS”

November 4-én robbant ki a botrány. Az Index akkor közölte, hogy értékesíteni kívánják a Városházát. Karácsony erre heves „fake newsozásba” kezdett, mindent cáfolt. Aztán ezen tagadások után újabb és újabb dokumentumok, hangfelvételek kerültek napvilágra. Mintha a szivárogtatók tisztában lettek volna azzal, hogy a főpolgármester miként reagál, s miképp lehet teljesen hitelteleníteni. Ehhez nagyban hozzájárult egyik helyettese, KerpelFronius Gábor, aki decemberben elismerte: tényleg született döntés az eladásról. 2020 novemberében megvitattak egy dokumentumot, amely arról szólt, mit lehet kezdeni az ingatlannal. Ezt az anyagot Karácsony rendelte és a főpolgármesteri

A Városháza-vizsgálóbizottságban többségben vannak a baloldali pártok, ők minden eszközt bevetnek a munka akadályozására. Az ülések eddig folyamatosan félbeszakadtak, mert mindig idő előtt távoztak a meghallgatásokról.

kabinet tárgyalta. Ez alapján gazdasági szempontok szerint több verziót is elemeztek, s hogy valóban felmerült a Városháza értékesítésének a lehetősége is, de ezt Kerpel-Fronius szavai szerint végül elvetették. A mostani meghallgatáson az is kiderült, hogy a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója, Barts Balázs – aki a felvételek tanúsága szerint a Városháza eladásáról tárgyalt – a skandalum kirobbanása után ugyan fegyelmit kapott, de az év végén Karácsony jutalomban részesítette egész éves teljesítménye alapján. A meghökkentő tényt maga a főpolgármester is megerősítette a meghallgatás után a sajtó munkatársainak. Karácsony Gergely a bizottság előtt ismét előadta azt a sajátos, kémregénybe illő elméletét, hogy a hanganyagokat az orosz titkosszolgálat készíthette, hiszen ők minden olyan belpolitikai folyamatba beavatkoznak, amelyhez moszkvai érdekek fűződnek. (Erre abból következtetett a politikus, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök orosz befektetők képviselőinek ajánlgatta a Városházát – a szerk.) De kanyarodjunk vissza Barts szerepéhez! Izgalmas összefüggés, hogy közvetlenül felette a BFVK igazgatósági elnöke áll, aki Tordai Csaba, Karácsony bizalmasa, jogi főtanácsadója. Róla az egyik hangfelvételen azt mondja Gansperger Gyula üzletember, hogy őt és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettest Bajnai ajánlotta be Karácsonynak, miután megnyerte a választást. Tordai Gansperger szerint „nem pénzezik”, nincs hivatali tisztsége. „De minden olyan szerződést, rendelkezést, tervezetet, amely kimegy a főpolgármestertől, ő készít elő, és ő vizsgálja

22 | FIGYELŐ 2022/4

F_22-23_varoshaza.indd 22

2022. 01. 24. 17:44

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

KARÁCSONY GERGELY A MEGHALLGATÁSON. LÁTHATÓAN IDEGES VOLT, TRÁGÁR KIROHANÁSA IS EZT BIZONYÍTJA

meg, hogy működőképes-e. Tehát mielőtt nyilvánosságra kerül, hogy Gergő aláír egy szerződést, azt Tordai Csaba láttamozza” – fejtegeti a vállalkozó. A vizsgálóbizottság egyébként az igazgatósági elnököt is meghallgatta, aki badarságnak nevezte, hogy a főpolgármestertől kimenő összes kontraktust megvizsgálná és személyesen hagyná jóvá. Megerősítette, hogy 2020 novemberében volt egy kabinetülés, ahol a Városháza hasznosítása volt a téma, „de a kabinet egyértelműen nem támogatta azt”. Sajtóhírek szerint Tordai kiállt a BFVK vezérigazgatója mellett, mert jó szakembernek tartja. Állítólag neki köszönhető, hogy Bartsot nem rúgták ki, csak fegyelmit kapott. A bizottság előtt azt mondta: ő javasolta az írásbeli fegyelmit.

FOTÓ: VÖRÖS SZILÁRD

MINDENKI FELJELENT

A már említett Kiss Ambrus is megjelent a testület egyik januári ülésén. Gansperger vele kapcsolatban kemény vádat fogalmazott meg. „A jutalékos rendszerben, amit nekem a Zsoltnak kell fizetnem. […] Az csak a Kiss Ambrus felé van” – mondta. Berki Zsolt cégét, a Northern Rock Kft.-t bízták meg, hogy kínálja eladásra a Városháza ingatlanát. A társaságnak az Index által még novemberben idézett papírok alapján láthatóan beható ismeretei vannak az épület paramétereiről, valamint az értékesítéshez az önkormányzatnál meglévő jó kapcsolataira való célozgatással igyekezett megnyerni a reménybeli befektetőt. A szerződés szerint mintegy negyvenmilliárd forintért kínálták eladásra Budapest egyik legértékesebb tel-

két, a rajta lévő, műemléki védelem alatt álló épülettel együtt. Berki nem ment el a vizsgálóbizottság ülésére. Kiss a testület előtt azt mondta: nem ismeri Berki Zsoltot, és nem igaz, hogy „a fővárost üzemeltető jutalékos rendszer” egyik tagja lenne, s hogy kenőpénzt fogadott volna el bárkitől. Hozzátette: ingatlanos befektetőkkel sem találkozott. Megjegyezte: olyan emberek beszélnek róla a felvételeken, akiket nem ismer, olyanok kapcsán, akiket szintén nem ismer; feljelentést tett az ügyben, és az V. kerületi rendőrség nyomoz. Bajnai Gordon visszautasította a vizsgálóbizottság invitálását. Viszont levelet írt a testületnek, amelyben Karácsonyhoz hasonlóan ő is titkosszolgálati szálat sejtet az ügyben. Mint írta, az „illegális módszerekkel lehallgatott” magánbeszélgetés ügyében büntetőfeljelentést tett, amelyet a rendőrség befogadott. A felvételt manipuláltnak, megvágottnak tekinti.

BALOLDALI AKARAT: NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ Lapzártánk idején jött a hír: a Városházaügyet vizsgáló bizottság elfogadta a baloldali többség jelentését, leszavazta a Kovács Péter (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök által készített 35 oldalas tervezetet. Az elfogadott változat azt rögzíti, hogy az ügyben nem született olyan döntés, amely szerint a városvezetés eladja a Városháza épületét.

A Városháza-gate ügyében a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda jár el. Már Kissnél, a Főpolgármesteri Hivatalban és a BFVK épületében is házkutatást tartottak. A hatóság befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetéselfogadás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének a gyanúja miatt folytat eljárásokat ismeretlen tettes ellen. A botrány kivizsgálására létrehozott bizottság is szeretné elvégezni a politikai feladatát. Csakhogy a testületben többségben vannak a baloldali pártok képviselői, akik minden eszközt bevetnek a munka akadályozására. Az ülések eddig folyamatosan félbeszakadtak, mert mindig idő előtt távoztak a meghallgatásokról. A múlt heti ülés nem csak a főpolgármester szereplése miatt volt érdekes, hiszen a szövetségesei, a bizottság tagjai – köztük az MSZP-s Horváth Csaba és a DK-s Szaniszló Sándor – végig perlekedtek az elnök Kovács Péterrel, s azzal fenyegetőztek, hogy elhagyják a termet. Sőt, az ellenzéki képviselők arról is előre határozatot fogadtattak el, hogy hány kérdés tehető fel Karácsonynak, miről lehet és miről nem lehet kérdezni. Ezt azzal magyarázták, hogy a főpolgármester nem ismeri a felvételeken szereplő Gansperger Gyulát, Berki Zsoltot vagy épp Gansperger üzlettársát, Bodnár Dezsőt. PINDROCH TAMÁS 2022/4 FIGYELŐ | 23

F_22-23_varoshaza.indd 23

2022. 01. 24. 17:44

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJRAÉPÜLŐ DÍSZES KUPOLÁK

REKONSTRUKCIÓS PROGRAM | 2020 októberében jelent meg az a kormányrendelet, amely rögzíti: Budapest három szimbolikus épülete nyerheti vissza hamarosan régi pompáját, megkezdődhet a II. világháborúban elpusztult ingatlanok tetőszerkezetének, díszítéseinek, kupoláinak a visszaállítása. A múlt héten kiírták a közbeszerzést az ELTE és a BME épületének tetőrekonstrukciójára.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ch épülete, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetem téri ingatlana visszakapja díszes, kupolás tetejét, amely a második világháborús pusztítás miatt lett az enyészeté.

REKONSTRUKCIÓK

A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. kiírta a közbeszerzést a két épület tetőidom-rekonstrukciójának a megtervezésére. Az ELTE központja az V. kerületben, az Egyetem téren áll. A campus neobarokk stílusjegyekkel, 1896-ban épült, Szkalnitzky Antal, Wéber Antal, Baumgarten Sándor, Herczegh Zsigmond és Lippert József tervei szerint. Az épületet 1900-ban adták át, a háborúban megsérült kupoláját az 1960-as

években bontották el végleg. Ezt építészetileg azzal indokolták, hogy a kupola zavarja az Egyetemi templom látványát. Érdekes, hogy amikor még állt a teljes épület, ez a „kritika” fel sem merült. Valójában természetesen politikai döntés született, hiszen a város kupoladíszítő elemei „a kapitalizmus csillogását” hivatottak megjeleníteni, ami nem tetszett a kommunista kormánynak. Itt összességében 1200 négyzetméter magastető-alapterületű kupolát és az ahhoz kapcsolódó manzárdtetőidomot építik vissza a hozzá kapcsolódó tetődísszel, díszes tetőfelépítménnyel.

A műegyetemi campus Újbudán található, a Szent Gellért tér 4. szám alatt. (A téren hamarosan a Gellért Szálló is teljes felújításon esik át, erről a múlt héten írtunk – a szerk.) A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyes tanszékeinek helyet adó kémiai vegytani (Chémia – Ch) pavilont 1902 és 1904 között, Czigler Győző tervei alapján húzták fel. Ennek az épületnek a kupolája is a háborúban semmisült meg. A több évtizeden keresztül torzón állt ingatlan régi fényében ragyogva – az eredeti tervezési elképzelések szerint – újra a Bartók Béla út és a Budafoki út kapuját jelenti majd a Szabadság híd felől nézve. Most a csatlakozó magastetőket is beszámítva 437 négyzetméteres vetületi ma-

Az ELTE Egyetem téri campusa a 20-as években és ma 24 | FIGYELŐ 2022/4

F_24-25-Kupolak.indd 24

2022. 01. 24. 17:47

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A BME épülete újra elnyerheti grandiózus hatását, ha visszakerül rá a lebombázott kupolája

FOTÓK: RÓKA LÁSZLÓ, MTI; FIGYELŐ-ARCHÍV

gastető-alapterületű kupola és a hozzá kapcsolódó tetődísz, díszes tetőfelépítmény rekonstrukcióját végzik el. 2020. október 30-án, a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint a tetőszerkezet-helyreállítások kiemelt országos építészeti program keretében valósulnak meg, melynek folyamán középületek és nem állami ingatlanok is visszanyerhetik a második világégés előtti kinézetüket. A dokumentum a két egyetemi kupola mellett rendelkezik a Vértanúk terére néző és a Kossuth Lajos tér képét is befolyásoló, a Magyar Fejlesztési Bank központjának helyet adó, a Vécsey utca 4. szám alatt lévő tetőszerkezet rekonstrukciójáról is. Ez a pályázat még nem jelent meg. A Steindl Imre-program honlapja szerint e ház eredeti állapotának a helyreállításáról 2016-ban határozott a kormány. Az eredeti manzárdkupola újjáépítése az innen nem messze eső Wellisch-palotánál – a Miniszterelnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak helyet adó épület – alkalmazott gyakorlat alapján történik majd, a korabeli tervek, egykorú fotók felhasználásával. Tulajdonképpen ez az építkezés jelenti majd a teljes Kossuth tér megújulásának utolsó fázisát.

BUDAPESTI JAVASLATOK

A kormányrendelet szerint a munkálatok megalapozása érdekében elkészül az építészeti, városképi értéket hordozó, korábban megsemmisült, helyreállítandó tetőidomok és egyéb jelentős épületdíszek központi nyilvántartásának a létrehozá-

sára vonatkozó előterjesztés. A nyilvánosságra hozott két mostani tender modellprogramot is jelent. Ezek lehetnek a minták, melyek alapján a következő években egyre több fővárosi és vidéki ingatlan nyeri vissza korabeli pompáját. A projekt előkészítését és megvalósítását a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. végzi. A cég felmentést kap az állami magasépítési beruházásokról szóló kormányrendelet szerinti eljárásrend alkalmazása alól. A modellprogram finanszírozására több mint 250 millió forintot különítettek el. Országosan is újjáépülhet minden olyan épületdísz és tetőidom, amely építészeti vagy városképi szempontból értéket képvisel.

A STEINDL IMRE-PROGRAM Az Országgyűlés 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, valamint az Országház tágabb környezetének a megújításáról. Ezzel elindult a program, amely ma Steindl Imre nevét viseli. A Nemzet Főterének átadása és a Wellisch-palota – a Miniszterelnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak helyet adó épület – rekonstrukciója után a déli térfal rehabilitációja kezdődött el, majd 2016-ban kormányrendelet határozott a teret övező valamennyi épület és a kapcsolódó közterületek térhez illeszkedő felújításáról. A gyarapodó feladatok végrehajtására jött létre a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt., amely kiemelt állami projektcégként irányítja az előkészületeket és a beruházások lebonyolítását.

Korábban már a Figyelő is lajstromozta azokat a budapesti épületeket, amelyeknek a II. világháború előtt grandiózus kupolája volt. Ilyen az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán lévő, régen a Fonciére Biztosító Társaság tulajdonát képezett bérház. Kupolájának a csúcsa egykor valamivel 60 méter fölé magasodott. Az Astoria és a Ferenciek tere között, a Kossuth Lajos utcában álló, a mai Puskin mozinak helyet adó bérház sarka fölött eredetileg egy hármas manzárdkupola állt. A Szervita tér egykori szecessziós Török Bankháza is illusztris tetődísszel büszkélkedett. Az 1906ban emelt épület tetejéről a harmincas évek végén – tehát még a bombázások előtt – szerelték le a belülről megvilágítható, esténként pompás látványt nyújtott, színes üveggel ellátott tetődíszt, egy glóbuszt. A Nagykörúton, a Baross utca és a József körút sarkán álló, az egyik nagy gyorsétteremlánc egyik egységének is helyet adó bérház harang alakú sarokkupolája is megsemmisült. Ahogy a Belgrád rakpart több épülete, a Ferenciek terén álló volt Királyi Bérpalota, az Andrássy út 1. alatti egykori Stein-ház, a volt Zsolnay-mintaüzlet épülete a Március 15. téren, továbbá a Kodály körönd bérházai is visszakaphatnák régi tetődíszeiket. A rekonstrukciókkal a város viszszanyerhetné azt a hangulatot, amely a múlt század első évtizedeiben jellemezte. PINDROCH TAMÁS 2022/4 FIGYELŐ | 25

F_24-25-Kupolak.indd 25

2022. 01. 24. 17:48

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS Évek óta teljes körű a fogvatartottak foglalkoztatása a hazai börtönökben, ami azt jelenti, hogy minden munkaképes rab dolgozik vagy tanul.

Cipőfelsőrész- és labdakészítő varroda Márianosztrán, szövőgyár Sopronkőhidán, zöldség-gyümölcsöt feldolgozó üzem Baracskán – csak pár példa a Fortepan gyűjteményében elérhető, a rendszerváltás előtt készült fotók alapján arra, hogy a magyar börtönökben rács mögött lévők foglalkoztatása mindig is fontos állami cél volt. Sőt, néhány évvel ezelőtt a Váci Fegyház és Börtön „lakói” maguk építettek egy új körletrészt, százhúsz helylyel bővítve ezzel az intézmény befogadóképességét.

ÖNFENNTARTÁS

A fogvatartottak reintegrációja – vagyis visszavezetésük a társadalomba –, valamint a foglalkoztatásuk kéz a kézben jár.

A munka, az oktatás és a jóvátételi programokban való részvétel egyaránt azt segíti, hogy az elítéltek újra megtalálják a jó irányt, visszakapják a reményüket és a méltóságukat, csökkentve ezzel viszszaesésük esélyét – hangsúlyozta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a rabok munkavégzéséről szóló tájékoztatójában. Az elítéltek számára ugyanakkor ez nem egyszerűen egy lehetőség – törvény kötelezi rá őket. Nekik kell elvégezni ugyanis a börtönök fenntartásával, felújításával, karbantartásával járó munkákat, és ugyancsak ők dolgoznak a mosodákban, valamint a konyhákban is. Termelő-, mezőgazdasági, ipari tevékenységet szintén folytatnak a büntetés-végrehajtás (bv.) gazdasági társaságainál. A munka díjazása az előző évi minimálbér összegének legalább a harmada. A 2020-ban kiadott Börtönstatisztikai Szemle számai szerint 2019-ben mintegy 7900 fogvatartott dolgozott. Negyven-

hat százalékuk a bv. ipari – például textil-, bútor-, fém-, papírszegmens – társaságainál, valamint agrárgazdaságainál, csaknem ugyanennyien az intézetekben, 759-en pedig a PPP-szerződéses formában működtetett bv.-intézményekben végeztek munkát. A BVOP azt is kiemelte, hogy a szervezet mára részben önfenntartóvá vált többek között az alapvető élelmiszerek terén, köszönhetően a bv. tésztagyárának, vágóhídjának, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó üzemeinek, pékségeinek. De ugyancsak a belső „ellátási láncban” készülnek a zárkákba kerülő felszerelések, használati tárgyak. Emlékezetes az is, hogy a koronavírusjárvány 2020-as kitörésekor a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben kezdődött meg az állami maszkgyártás, enyhítendő az országos készlethiányt. Mindezek mellett egy átlagos tanévben mintegy háromezer fogvatartott tanul a külvilágtól elzártan. Közülük – a szemle

FOTÓ: URBÁN TAMÁS, FORTEPAN

MUNKÁBAN A RABOK

26 | FIGYELŐ 2022/4

F_26-27_BVH.indd 26

2022. 01. 24. 17:45

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA | A MÁRIANOSZTRAI FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN VARRODÁJA A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT. A TÁRSADALMI VISSZAILLESZKEDÉSHEZ IS FONTOS A MUNKA

Főigazgatóságához tartozó, könnyűszerkezetes házpaneleket gyártó miskolci üzem technológiáját alkalmazzák.

adatai szerint – a 2019–20-as tanévben 856-an általános, 1242-en középiskolai oktatásban, 1024-en szakképzésben vettek részt, huszonnégyen pedig felsőfokú tanulmányaikat folytatták. Vácon például burkoló-, Tökölön hulladékválogató-, Szegeden pedig kertészképzés indult tavaly.

SZOLGÁLATI LAKÁSOK

Tulajdonképpen a büntetés-végrehajtási önfenntartás részeként is értelmezhető az a várhatóan ez évben befejeződő projekt, melynek célja egy tizenegy házból álló szolgálati lakópark kialakítása Kőbányán. A fővárosban dolgozó bv.munkatársaknak és hozzátartozóiknak készülő, egyenként hatvan négyzetméteres könnyűszerkezetes ingatlanok építési munkálatait a Bv. Holding Kft. irányítja. Amellett, hogy fogvatartottak is dolgoznak az építkezésen, a beruházás különlegességeként említik, hogy itt a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtési

GYERMEKOTTHONOK

A BVOP az elmúlt hetekben több más olyan beruházásról is beszámolt, melynek keretében fogvatartottak bevonásával zajlott infrastruktúra-fejlesztés. Szilveszter előtt néhány nappal adták át például a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által fenntartott, felújításon átesett bajai lakásotthont, ahol a családjukból kiemelt, speciális szükségletű fiúkat nevelnek. A bv. azután ajánlotta fel a kivitelezést – az alapvető jogok biztosának a kérésére –, hogy a fenntartó jelezte: a tárgyi feltételek javítása jelentősen hozzájárulna a gondozott fiatalok életkörülményeinek a javulásához. A rabok kifestették a belső tereket, renoválták a bútorokat és a padlózatot, továbbá kicserélték a nyílászárókat. A tatarozáson átlagosan nyolc-tizenhat fogvatartott dolgozott öszszesen 1968 munkaórát.

Szintén decemberben fejeződött be az értelmileg akadályozott, autista, illetve súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását biztosító rumi (Vas megye) gyermekotthon felújítása, ahol az ombudsmani hivatal korábban több hiányosságot tapasztalt. Itt ugyancsak elítéltek végezték a rekonstrukciót: korszerűsítettek egy terápiás célú foglalkozásokat szolgáló csoportszobát, körbekerítették az udvart, valamint sportolásra és látogatók fogadására alkalmas helyiségeket alakítottak ki. Hogy a társadalmi visszailleszkedés szempontjából milyen fontosságú a rabok munkavégzése, jól mutatja, hogy az egyébként már a 124. évfolyamánál járó Börtönújságnak külön reintegrációs rovata van. A tavaly decemberi számban többek közt arról írtak, hogy fogvatartottak festettek bibliai jeleneteket a Budapesti Fegyház és Börtön B objektumában lévő kápolna üvegfelületeire. Balassagyarmaton – ahol Európa egyik legrégebbi, 1847-ben alapított börtöne működik – jóvátételi munkával szépült meg a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet két osztálya. Az addiktológián és a pszichiátrián négy elítélt kétszáznegyven órát töltött negyvenkilenc helyiség (összesen 2400 négyzetméter), köztük folyosók és kórtermek kifestésével.

VISSZAILLESZKEDÉS

Az adatok azt mutatják, hogy az előbbiekben felsorolt és a hozzájuk hasonló programokra óriási szükség van, ugyanis a reintegráció mint közös társadalmi érdek és mint kiemelt cél megvalósulásának a folyamata még hagy kívánnivalót maga után. A már idézett Börtönstatisztikai Szemle 2019-es mutatóiból az derül ki, hogy az év utolsó napján fogva tartottak körében negyvenegy százalék volt a visszaesők aránya. Ehhez hasonló képet mutattak a megelőző két esztendő adatai is. Ráadásul ebben a számban nincsenek benne azok a bűnismétlők, akik gondatlan elkövetők voltak, valamint azok sincsenek, akiket korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, de szabadulásuk óta az újabb bűntett elkövetéséig több mint három esztendő telt el. HELMECZI ZOLTÁN 2022/4 FIGYELŐ | 27

F_26-27_BVH.indd 27

2022. 01. 24. 17:45

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

OKTATÁS | A koronavírus tombolása miatt az elmúlt két évben nem volt könnyű dolguk azoknak, akik külföldön vagy akár csak hagyományos kurzusokon szerették volna erősíteni nyelvtudásukat.

Az Eurostat utoljára 2016-ra vonatkozóan tett közzé – önbevalláson alapuló – adatsort az uniós államokban élők nyelvismeretéről. Az akkor megállapított számok nem igazán voltak kedvezők a magyarokra nézve: a statisztika szerint honfitársaink 57,6 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet. Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.

NYELVISKOLÁK

„Mozduljunk el az utolsó helyről!” – az előbbi adatok ismeretében nem véletlenül adott ki ilyen címmel közleményt a

Nyelviskolák Szakmai Egyesülete a tavaly őszi, Nyelvtanulás hete nevű programsorozat apropóján. Légrádi Tamás, a szervezet elnöke akkor úgy nyilatkozott: a Covid-járvány okozta bezártság miatt a hallgatók kiemelten igénylik a személyes jelenlétű, csoportos tanítást. 2020 és 2021 tavaszán erre több hétig nem volt lehetőségük. A személyes vizsgáztatás szünetelt, a nyelviskoláknak pedig digitális oktatásra kellett átállniuk. Ugyanakkor – tette hozzá a szakember – az online tanulásnak is megvannak az előnyei, a tagiskoláik pedig gyorsan és professzionálisan alkalmazkodtak a pandémia hatására megváltozott körülményekhez. Az intézmények honlap-

jait böngészve valóban az látszik, hogy ma már gyakorlatilag nem találni olyan nyelviskolát, amely ne kínálna internetes tanulási lehetőséget – akár csoporttársakkal közösen, akár magánóra formájában. Légrádi Tamás azt is megjegyezte, hogy a járványhelyzet ellenére nem csökkent a nyelvvizsgakedv. Pedig az intézményeket nyilvánvalóan nem segítette a pandémia kitörése óta kétszer is elrendelt nyelvvizsga-amnesztia, melynek nyomán több tízezer egykori felsőoktatási hallgató kaphatta kézhez az idegennyelv-ismeretet igazoló okirat hiányá-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NYELVTANULÁS A JÁRVÁNY ÁRNYÉKÁBAN

28 | FIGYELŐ 2022/4

F_28-29_Magyarok-nyelvtudasa.indd 28

2022. 01. 24. 17:46

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ban bennragadt diplomáját. Mentességet az idén is több ezren szeretnének, legalábbis január közepéig már meghaladta a hétezret azoknak a száma, akik aláírták az ezt követelő petíciót. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón ezzel kapcsolatban azt mondta: a kabinet nem hozott a nyelvvizsga-amnesztiáról külön döntést, és amíg ilyen nem születik, az általános szabályok érvényesek. Gulyás Gergely hozzátette: talán tavaly is valamivel nehezebb volt biztosítani a nyelvoktatás feltételeit, de alapvetően helyes egy diplomás embertől elvárni, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete egyébként – érthető okokból – már a második körös mentességet sem helyeselte.

KÖZNEVELÉS

A hazai nyelvtudás jövőbeli alakulásával kapcsolatban némi optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt évtizedben öszszességében nőtt az általános iskolában idegen nyelvet nagyobb óraszámban ta-

nulók száma. Ennek hátterében az állhat, hogy már alsó és felső tagozaton is egyre divatosabb a két tannyelvű oktatást vagy nyelvi specializációt kínáló intézménytípus. A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) elérhető információk szerint míg a 2010/11-es tanévben 359 ezer 1–8. osztályos tanult angolul, 2020/21-ben már több mint 440 ezer. E 80 ezres növekménnyel párhuzamosan ugyanakkor jelentősen visszaesett – 157-ről 117 ezerre – a németes diákok száma. (Az adatok értelmezésekor fontos figyelembe venni, hogy a KSH listájában egy nebuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul.) Érdekesség, hogy míg a francia népszerűsége csökkent az általános iskolákban, a spanyolé a háromszorosára nőtt. Szintén reménykeltő eredménnyel zárult a Társadalomkutató Kft. tavaly publikált ifjúságfelmérése, amelyben a fiatalok 79 százaléka állította, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet. Ez az arány hat százalékpontos emelkedést jelent az előző, 2016-os adatfelvételhez képest. Önbevallás szerint a szakmunkás-végzettségű 15–29 évesek 53 százaléka tudott valamilyen idegen nyelven, a diplomások körében 99 százalék volt az arány. A legnépszerűbb az angol, a második helyezett pedig a német volt, de míg az előbbit beszélő fiatalok hányada négy év alatt öt százalékkal nőtt, utóbbi esetében négyszázalékos visszaesést mért a közvélemény-kutató cég. Az idegennyelv-tudás növekedésével párhuzamosan a nyelvvizsgások arányának a bővülése is regisztrálható volt: míg 2016-ban a fiatalok 31, addig 2020-ban már 35 százalékának volt valamilyen szintű tudást

igazoló papírja legalább egy nyelvből. Ahogyan az előbb említett évben, úgy az utóbbi esztendőben is az ifjabb korosztály két százaléka mondta azt, hogy tanult már külföldön.

ÁLLAMI SEGÍTSÉG

Az országhatáron kívül nyelvet tanulók aránya mostanra jelentősen meg is nőhetett volna, ha nem szól közbe a pandémia. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis már a 2019 februárjában tartott évértékelő beszédében bejelentette: a kilencedik és a tizenegyedik évfolyamosoknak kétszer két hetes ingyenes külföldi nyelvtanulási lehetőséget nyújtó programot indít a kormány. Az akciót azonban keresztülhúzta az időközben kitört koronavírus-járvány. A tanulmányutak előkészítéséért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek a napokban elmondta: a regisztrációs eljárás 2020-as kezdetén, szűk két hét leforgása alatt csaknem hetvenezer érdeklődő jelezte pályázási szándékát. Ám a veszélyhelyzet miatt a folyamat megszakadt, és a jelenlegi bizonytalan szituáció továbbra sem teszi lehetővé a Külföldi nyelvtanulási program megkezdését – fejtette ki Bartos Mónika. „Mindannyian bízunk benne, hogy 2023-ban már nem lesz akadálya a megvalósításnak” – tette hozzá. A harmincöt évesnél fiatalabbaknak ugyanakkor továbbra is biztosított az első sikeres – minimum középfokú – nyelvvizsga ingyenessége. A gyakorlatban az idén ez azt jelenti – mivel a támogatást a minimálbérhez kötik –, hogy maximum ötvenezer forintig téríti meg a vizsgadíjat az állam a kincstáron keresztül. 2020. július 1-jétől egyébként már a cseden, gyeden és gyesen lévő édesanyák is ingyen szerezhetik meg az első nyelvvizsgájukat. HELMECZI ZOLTÁN

HIRDETÉS

F_28-29_Magyarok-nyelvtudasa.indd 29

2022. 01. 24. 17:46

| CÉGVILÁG |

„AUTÓIPARI SZILÍCIUM-VÖLGGYÉ VÁLUNK”

WEINGARTNER BALÁZS | A járműipari innováció szempontjából kiemelten fontos az autó-motor sport, hiszen rendszerint ezen a területen tesztelik a később a közutakon is megjelenő technológiai megoldásokat – hangsúlyozta a Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek. Az országra egyfajta autóipari Szilícium-völgyként tekintő szakemberrel készített interjúnkban szó esett a Hajdúnánásnál épülő MotoGP-pályáról, ahol várhatóan 2024-től lesznek futamok, valamint a hamarosan országszerte forgalomba álló e-buszokról is.

Versenypálya-építés, elektromobilitási program, zöldbuszprojekt, közlekedésbiztonság – néhány elem az innovációs tárca által alapított HUMDA igencsak széles portfóliójából. Mi indokolta, hogy ezek a területek egy kézben összpontosuljanak? – Palkovics László innovációs és technológiai miniszter felvetése volt, hogy szükség lenne egy olyan közvetítő szervezetre, amely összefogja az autó- és a motorsport ügyét a vele szorosan összefüggő járműipari fejlesztésekkel. Azt kell látni ugyanis, hogy az új technológiák elsődleges tesztkörnyezete szinte mindig az autómotor sportok valamelyik szakága. Ez a jelenleg hódító zöldmobilitásra is igaz, legyen szó például az elektromos hajtásláncokról, a Forma–1 hibridmotorjairól vagy akár a Dakar-ralin is már megjelent üzemanyagcellás kamionokról. Sokszor elhangzik, hogy Magyarországon a GDP 15-20 százalékát teszi ki az autóipar és a hozzá kapcsolódó teljes beszállítói és szolgálta-

tói kör, ami hatalmas összeg. Kiemelt területről van tehát szó, amelynek szemmel látható hatása van a magyar gazdaságra és az emberek mindennapi életére. – A jelenlegi projektjeik közül az egyik legismertebb a Hajdúnánás közelébe tervezett MotoGP-pálya építése. A legfrissebb hírek szerint Superbike-vb-futamot is rendeznek majd ott. Hogy áll a beruházás? 2023 vagy 2024 az első verseny reális céldátuma? – A HUMDA-nak eleinte „csak” az volt a feladata, hogy tető alá hozza a magyar MotoGP-versenyre vonatkozó jogtulajdonosi megegyezést. Ezt a munkát el is végeztük, ráadásul forradalmian új elemek épültek be a szerződésbe. Sikerült például letárgyalni – a biztos megtérülés érdekében –, hogy a megszokott öt helyett tíz évre írjunk alá a jogtulajdonossal, a spanyol Dorna céggel. Az is része lett a megállapodásnak, hogy az első verseny dátuma 2023-ról opcionálisan eltolható 2024-re. Ugyanígy egyeztünk meg a Superbike-futamról. A beruházói feladatok a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-hez kerültek. A pályaépítésre eredetileg létrehozott projektcég – a Kelet-Ma-

gyarországi Versenypálya Kft. – beolvadt a HUMDA-ba, így mi az invesztícióhoz kapcsolódó szakmai koordinációt látjuk el. Jelenleg úgy látjuk, hogy a ring a jövőre elkészülhet, s 2024-ben rendezhetünk MotoGP-futamot. A következő tíz esztendő szempontjából is fontos, hogy az első évben milyen sikere lesz az új létesítménynek és szolgáltatásainak. Az első futamokat úgy szeretnénk beütemezni, hogy biztosra mehessünk abban: lenyűgöző atmoszféra fogadja a pályára érkezőket. – Az említett megtérüléssel kapcsolatban mik a várakozásaik: képes lesz önfenntartó módon üzemelni a létesítmény? „Elbír” az ország a Hungaroring mellett még egy hasonló kaliberű pályát? – A Dorna egy teljesen új típusú ringet szeretett volna látni. A meghatározott feltételeknek sem a Hungaroring, sem a szintén felmerült balatonfőkajári vagy sávolyi helyszín nem tudott eleget tenni. Hajdúnánáson a fenntartható működtetést nemcsak

30 | FIGYELŐ 2022/4

F_30-32_Humda.indd 30

2022. 01. 24. 17:47

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| CÉGVILÁG |

versenyrendezéssel akarjuk elérni, hanem tesztlehetőségek biztosításával is. Így például a Debrecenben letelepedő BMW-nek is tudjuk majd ezt garantálni, de a hazai technológiai fejlesztéseknek szintén lehetőséget adhat ez a beruházás. Fontos továbbá kiemelni: a motorostársadalom tagjainak komoly vonzerőt jelenthet, hogy egy olyan aszfaltcsíkon száguldhatnak, amelyen MotoGP-versenyt tartanak, és ahol előttük Marc Márquez vagy épp Fabio Quartararo rótta a köröket. A kelet-magyarországi helyszín mellett pedig fontos érv volt a regisztráltan hatalmas lengyel, román, ukrán és szlovák motorosközösség megszólítása is. Hozzáteszem, hogy a csehországi Brnóban nem lesz több királykategóriás motorverseny, vagyis innentől kezdve a miénk lesz a MotoGP kelet-közép-európai centrumpályája. Összességében tehát azt tudom mondani: iparágilag ma már kellően erősek vagyunk két akkora pályához, mint a mogyoródi és a leendő

hajdúnánási, amelyek nem versenytársak lesznek, hanem erősíteni fogják egymást. – Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója a közelmúltban arról beszélt a Figyelőnek, hogy látványos fejlesztés előtt áll a mogyoródi pálya. Ennek a szakmai munkának szintén részese a HUMDA. Az ügynökségnek pontosan mi lesz a feladata ebben a beruházásban? – Reméljük, minél többet tudunk segíteni Gyulay Zsoltéknak a munkában, hiszen fantasztikus terveket tettek le az asztalra. Igyekszünk a sportszakmai javaslataikat úgy bővíteni, hogy a mogyoródi létesítmény ne csak versenypálya, hanem autóipari centrum is legyen. Ott szeretnénk létrehozni a HUMDA kutatóközpontját, egy technológiai parkot, valamint az autóipar beszállítóinak egy megfelelő tesztkörnye-

zetet. Szerintem kijelenthető, hogy a jövőben egy Magyarországra készülő külföldi járműgyártó nem tud majd olyan követelményeket támasztani, amelyeknek vagy a mogyoródi, vagy a hajdúnánási pálya szolgáltatásaival ne tudnánk megfelelni. A zalaegerszegi ZalaZone tesztpályával kiegészülve ezek alkotják majd a hazai „autóipari Szilícium-völgyet”. – Még mindig az autó- és motorsportnál maradva: novemberben egy tehetségkutató és utánpótlás-nevelési rendszer elindítását jelentették be. Milyen az érdeklődés a program iránt? Mit kínálnak a beválogatott fiataloknak: ők lehetnek a jövő Talmácsi Gáborjai, Michelisz Norbertjei? – A HUMDA felállítása óta nagyon sokan keresnek meg minket azzal, hogy az ő gyermekük a jövő Forma–1-es pilótája vagy épp MotoGP-versenyzője. Ezért első körben csak olyanok mellé álltunk oda, akik már bizonyítottak. Megemlíteném például Sebestyén Péter gyorsaságimotor2022/4 FIGYELŐ | 31

F_30-32_Humda.indd 31

2022. 01. 24. 17:47

| CÉGVILÁG |

versenyzőt, akiben azt láttuk, hogy esélye lehet rajthoz állni az első magyarországi MotoGP- vagy Superbike-futamon. Az utánpótlás-nevelés folytatásában kidolgoztunk egy olyan részletes programot, amelybe szakmai szempontok alapján válogattunk be tehetséges versenyzőket. Ők több mint százan vannak. Az autóversenyzők közül huszonnégyen a gokartot, nyolcan a formulát, tizenhatan a túraautót, kilencen a ralikrosszt, tizenhárman a ralit képviselik, egy-egy résztvevő pedig a drift- és az autókrossz-szakágat. A motorversenyzők közül tizennyolc a junior és felnőtt gyorsasági, tizenkettő a motokrossz-, öt az enduró-, egy pedig a triálszakág képviselőjeként szerepel a HUMDA tehetséggondozó programjában. A részvétel szakmai feltételeinek a kialakításában az oroszlánrészt Talmácsi Gábor világbajnok gyorsaságimotor- és Michelisz Norbert világkupagyőztes túraautó-versenyző vállalta, a fizikai állapotfelmérési szisztémát pedig a Fit4Race dolgozta ki. Ennek teljesítése után tudunk majd dönteni arról, ki az, aki a segítségünkkel egy újabb „local hero” lehet, aki tovább javíthatja Magyarország imázsát a világban, és aki még több hazai nézőt vonzhat a versenyekre. – A HUMDA nemcsak a magyar autóés motorsportért, hanem a zöldmobilitás-fejlesztésért is felel. Ennek részeként tavaly nagyszabású e-autóbusz-tesztelést folytattak. Ennek eredményeképpen hány jármű és hol jelenhet meg „élesben” a hazai tömegközlekedésben? – A következő lépésben százhuszonhét busz áll majd forgalomba szerte az országban, például Győrben, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Veszprémben, Szolnokon, Egerben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden. Ez óriási sikernek tekinthető, hiszen nagyon komoly a beruházás hozadéka a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése szempontjából. Persze nem olcsó egy zöldbusz, de hatalmas a környezetkímélő és szemléletformáló hatása, kisebbek az üzemeltetési költségei, a szolgáltatási-utazási komfort pedig jóval nagyobb ezeken a járműveken. Utóbbitól az is remélhető, hogy az emberek hamarabb szállnak majd ki az autóból, s választják inkább a buszt. Az eddigi tapasztalatok szerint egy ilyen jármű egy hónap alatt átlagosan csaknem ötezer kilogrammos szén-dioxid-emissziót spórol meg – ezt a

mennyiséget hozzávetőlegesen hetven lombos fa tudná megkötni. A közszolgáltatónak pedig buszonként nagyjából hárommillió forinttal kevesebbe kerül majd az üzemanyag évente. A mintaprojektek demonstrációin több cég közlekedési eszközét próbáltuk ki – ezek között volt például a Komáromban is gyártó kínai BYD, az Ikarus, a Mercedes-Benz buszokat értékesítő ITK, valamint a MAN –, és mindegyikük színesítheti a járművek értékesítéséért vívott versenyt. – Decemberben átvették az elektromos meghajtású közlekedési eszközök támogatási rendszerének a kezelését az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-től. A koordinátori szerepben történt átszervezés a pályázatokat is érinti, vagy azok változatlanul folytatódnak?

NÉVJEGY Közgazdász, a Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) elnök-vezérigazgatója. 1986-ban született, Veszprémben. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. 2010–14-ben környezetvédelmi projektek vezetésével és koordinálásával foglalkozott. 2015–18-ban a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t vezette. 2019 augusztusáig az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkáraként dolgozott.

– Ez az átalakítás abba a logikába illeszkedik, hogy az összes e-mobilitási eszközzel – kerékpárokkal, teherszállító biciklikkel, személyautókkal, köztük taxikkal – kapcsolatos állami támogatás kezelése egy kézben legyen. Azt vállaltuk, hogy a három éve változatlan pályázati rendszert felülvizsgáljuk, és a használók, gyártók, forgalmazók gyakorlati tapasztalatai alapján áttekintjük, hol is tartunk. Várha-

tóan februárban jutunk el oda, hogy megkezdhetjük velük az egyeztetéseket. Szeretnénk, ha újra lenne e-autó-pályázat, de annak feltételrendszeréről még korai beszélni. Nem helyes ugyanis meggondolatlanul beavatkozni a láthatóan elindult piaci folyamatokba. Kifejezetten el akarjuk kerülni például azt, hogy a támogatási pénzek „beépüljenek” az árakba. – Végül a közlekedésbiztonságról. A magyar közúti morál helyzete miatt tartották fontosnak, hogy már gyerekkorban elkezdjék a tudatos és biztonságos közlekedés tanítását? Ön szerint min kellene leginkább alakítani, hogy változzon a hazai közlekedési kultúra? – Nagy probléma egyrészt az autóvezetők közömbössége, másrészt az, hogy néhányan úgy gondolják, született Fittipaldik – csak hogy autósportos hasonlattal éljek. A közlekedési balesetek 92 százalékát emberi hiba okozza, ezen odafigyeléssel lehetne javítani. Sokaknak van gondjuk a figyelemmegosztással, és a sebességkülönbségek rossz felmérése miatt ugyancsak számos baleset történik. A közlekedésbiztonság terén ezért rengeteg a teendő, de első a szemléletformálás. Megjegyzem, nem csak társadalmi kérdésről van szó: már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintjén is foglalkoznak azzal, hogyan enyhíthető a közlekedési balesetek révén elszenvedett gazdasági kár. A HUMDA Maradj ember a volán mögött is! szlogennel indított a teljes médiamixet lefedő közlekedésbiztonsági kampányt tavasszal, amely ősszel folytatódott. De ahogy a programjainkkal, úgy a kommunikációs aktivitásainkkal is minél több társadalmi réteget akartunk elérni. Ezt a célt szolgálta például az influencerkampányunk. Hatalmas népszerűségnek örvendtek a gyakorlati képzéseink és a vezetéstechnikai tréningek. Sőt, volt olyan résztvevő, aki később azt írta nekünk, hogy valószínűleg az életét mentette meg az ott szerzett ismeret. S valóban, nagy figyelmet fordítunk az első és második osztályos általános iskolásokra, mert azt szeretnénk, ha már hat-hét évesen megtanulnák a gyerekek a közlekedés alapszabályait. HELMECZI ZOLTÁN

32 | FIGYELŐ 2022/4

F_30-32_Humda.indd 32

2022. 01. 24. 17:47

| CÉGVILÁG |

TÍZÉVES CSÚCSON A VEZÉRIGAZGATÓI OPTIMIZMUS

FOTÓ: GETTY IMAGES

TRENDEK | Biztatóan optimista igazgatói várakozásokat Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa. kutatási eredményt publikált Az optimizmus éppen csak meghaladja a PwC, ugyanis a világ a tavalyi 76 százalékos értéket, ugyanakkor 54 százalékponttal lépi túl a 2020-as cégvezetőinek több mint szintet, amikor is a cégvezetők 53 százaa háromnegyede a gazdaság léka zsugorodást prognosztizált. erősödésével számol erre az évre. ELTÉRŐ DERŰLÁTÁS De a vezérigazgatóknak továbbra Habár általánosságban véve optimisták is szembe kell nézniük az ellátási a vállalatirányítók az idei gyarapodással kapcsolatban, a várakozások jelentőláncok zavaraival és a növekvő sen eltérnek az egyes országokat és teinflációval. rületeket tekintve. Indiában és Japánban A világ vállalatirányítóinak a 77 százaléka szerint a globális gazdaság erősödik az előttünk álló esztendőben, s csupán a 15 százalékuk számít visszaesésre. Erős összefüggés látható az ügyfélbizalom és a vezérigazgatói optimizmus, valamint a között, hogy történt-e nettó zéró kibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállalás az adott szervezetnél. A kiber- és egészségügyi kockázatok szerepelnek az elsők között a globális fenyegetések listáján, ezeket szorosan követi a makrogazdasági volatilitás. A mostani tizenkét hónapos intervallum tekintetében az Egyesült Államokat látják a cégvezetők a legfontosabb célpontnak a bevételnövekedési lehetőségek szempontjából, míg a második helyen Kína áll – derül ki a PwC 25. globális vezérigazgatói felméréséből. „A vállalatirányítóknak továbbra is szembe kell nézniük a jelenleg is tartó Covid–19-világjárvány és a piaci körülmények által kifejtett nyomással; nagy rizikó a növekvő infláció, az ellátási láncokban tapasztalt fennakadások, valamint a világ egyes részein a jelentős felmondási hullám. Az újabb és újabb nehézségek ellenére a PwC által megkérdezett cégvezetők az utóbbi tíz évet nézve az idén nyilatkoztak a legderűlátóbban az előttünk álló esztendőre várt gazdasági erősödést illetően. A vezérigazgatók több mint háromnegyede számol a világgazdaság további izmosodásával, és csupán 15 százalék véli úgy, hogy romlanak a körülmények” – összegezte a globális vezér-

a legderűlátóbbak a vezetők, míg NagyBritanniában mérsékeltebb a növekedés. Olaszországban és Franciaországban is jelentős ugrást mértek, ez vélhetőleg a vártnál gyorsabb talpra állásnak tudható be. A világgazdasággal kapcsolatos optimizmus a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban esett vissza, 18 százalékponttal 70 százalékra, s valamelyest Brazíliában, Kínában és Németországban is mérséklődött.

KOCKÁZATOK

A múlt évhez hasonlóan a vezérigazgatók az idén is a kiber- és az egészségügyi rizikókat gondolják a legveszélyesebbnek. Ezeket nem sokkal lemaradva követi a makrogazdasági volatilitás; a cégvezetők 43 százaléka nagyon vagy rendkívül aggasztónak ítéli az infláció, a munkaerőpiaci problémák, valamint a GDP ingadozásának esetleges hatását a jelenlegi 12 hónapos intervallumot nézve. A tehetséges munkavállalók bevonzásával és megtartásával kapcsolatos aggodalom szintén számottevő. Iparági szempontból közelítve az derül ki, hogy a kiberkockázatok a pénzügyi szolgáltatóknál tevékenykedő cégvezetőket aggasztják a legjobban; 59 százalékuk véli ezt a legsúlyosabb fenyegetésnek. A termelői és fogyasztói ágazat irányítói kevésbé aggódnak emiatt.

A LEGÍGÉRETESEBB CÉLPONT

A bevételnövekedési lehetőségek tekintetében a vezérigazgatók a saját országaikon kívül az Egyesült Államokat látják

a legígéretesebb célpontnak az előttünk álló évet tekintve. A cégvezetők 41 százaléka véli úgy, hogy az USA vezet a saját társaságuk bővülési kilátásainak a szempontjából (tavaly a 35 százalékuk vélekedett így). Kína – a 2021-es eredményéhez hasonlóan – 27 százalékkal áll a második helyen, mögötte pedig Németország (18) és Nagy-Britannia (6 százalékpontos ugrást követően 17-tel) szerepel a listán.

NETTÓ ZÉRÓ

A felmérés tanulsága szerint komolyabb előrelépésre lenne szükség a globális éghajlati célok eléréséhez, ugyanis a vezérigazgatók kevesebb mint harmada számolt be arról, hogy cégük kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást tett. A megkérdezett vezetők csupán 22 százaléka mondta, hogy nettó zéró emisszióra kötelezte magát, s 29 százalék jelezte, hogy folyamatban van egy ilyen lépés. Hasonló arányban (26 százalék) születtek eddig szénsemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások, és 30 százalék jelezte, hogy dolgoznak ezen – derült ki a PwC tanulmányából. LENGYEL GABRIELLA 2022/4 FIGYELŐ | 33

F_33_PWC.indd 33

2022. 01. 24. 17:48

| CÉGVILÁG |

A FEKETE SZÁZHÚSZ ÁRNYALATA

Ha látták a Netflixen futó Unortodox című sorozatot (vagy olvasták az alapjául szolgá ló köny vet Debora h Feldmantól), tudják, mennyire szigorú szabályok szerint élnek a haszid zsidó családok, és talán fel is tudják idézni a férfiak egységes fekete viseletét. Azt viszont biztos nem gondolnák, hogy a New Yorkban vagy Londonban élő ortodoxok szekrényébe Somogy megyéből érkeznek ezek a tradicionális öltönyök. A JT Ruhaipari Kft. a világ azon néhány textilcégének az egyike, amely erre a piacra specializálódott. Egy amerikai társaság leányvállalataként működnek, amely családi szálak miatt még a nyolcvanas években hozta Magyarországra a gyártást. Először a Kaposvári Ruhagyárral szerződtek, majd a priva-

ÖLTÖNYÖK | Miközben sorra zárnak be a hazai textilipari cégek, a nagybajomi központú JT Ruhaipari Vámszabadterületi Kft. helyzete stabil. Bár a munkaerőhiánnyal ők is küzdenek, életben maradásuk oka, hogy speciális termékeikkel speciális vásárlói kört szolgálnak ki. Ortodox zsidó férfi-felsőruházattal foglalkoznak.

tizáció után megvásárolták a nagybajomi egységet.

KÍNÁVAL KONKURÁLVA

A modellek kitalálásához sem túl nagy fantázia, sem alkotói szabadság nem szükséges, hiszen ennek a vallási közösségnek az öltözködése nem a hiúságról szól. Az idei szabásminta szinte pont ugyanolyan, mint a húsz évvel ezelőtti – miután mindegyik a XVII–XVIII. századi lengyel nemesi öltözet reinkarnációja. „Pár éve kicsit szűkebbre varrjuk a nadrágokat, enynyiben követjük a trendeket – mondta Gábor Tamás, a cég ügyvezetője. – A felületes szemlélő nem veszi észre, de a fekete százhúsz árnyalatával dolgozunk, mert-

hogy ezeket a puritán ruhadarabokat a színárnyalatuk és minimális mértékben a mintázatuk is megkülönbözteti – attól függően, melyik évben melyik ünnephez kapcsolódnak. Például purimra kicsit szürkésebb, ezüstösebb fekete öltönyt szokás felvenni, és aki megteheti, minden évben új kollekciót vásárol magának.” E piac érdekessége, hogy ezek a családok nagyon közel élnek egymáshoz, lakónegyedeket népesítenek be, így kevés üzlettel is ki lehet szolgálni őket. Gábor Tamásék számára a kínai gyártók jelentik a konkurenciát, amelyek viszont szűkebb termékskálával látják el a nagykereskedőkön keresztül az üzleteket. Egy lélektani előnye biztosan van a magyar gyárnak. A szatmári zsidók az egykor Magyarországhoz tartozó Szatmárnémeti-

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

DIVAT NÉLKÜL. A MADE IN HUNGARY ELŐNYT ÉLVEZ BÁRHOL A VILÁGON

34 | FIGYELŐ 2022/4

F_34-35-Ortodox-oltonyok.indd 34

2022. 01. 24. 17:49

| CÉGVILÁG |

„Most épp a télikabátgyártásunkat sürgették meg Amerikából, mert a Kínából várt szállítmány nem érkezett meg”– Gábor Tamás.

ből származnak; olyan holokauszttúlélők utódai, akik a háború után a New York-i Williamsburgben, Izraelben vagy Londonban kezdtek új életet. Emiatt ha a ruhájuk címkéjén a Made in Hungary felirat áll, az számukra értéket képvisel. Gáborék emellett rugalmasan állnak a megrendelésekhez, a váratlanul beeső tételeket könnyen befogadják és viszonylag gyorsan le is szállítják. Ez szintén előnyük a pandémia óta munkaerőhiánnyal küzdő kínai gyártókkal szemben. Most épp a télikabátgyártásukat sürgették meg Amerikából, mert a Kínából várt szállítmány nem érkezett meg. Persze az alapanyagot ők is főleg az ázsiai nagyhatalomtól vásárolják, tehát az ottani nehézségek a versenyelőny mellett hátrányt is okoznak a magyar cégnek.

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

ELTŰNŐ VARRÓGÉPEK

A tradicionális öltözéket már a nyolc-tíz éves fiúk is hordják, innen indul a méretezés. A haszid családokban átlagosan hat-nyolc gyerek születik, így a piac különösebb marketingráfordítás nélkül is öt százalékkal nő évente. A tizenöthúsz alapmodellből hetvenféle szabásmintával dolgoznak Gábor Tamásék. A vállalat 120-150 ezer öltönyt gyárt le egy esztendőben, ez 1,3-1,5 milliárd forintos forgalmat hozott tavaly. Ez évre 1520 százalékos növekedést várnak, a bérés a szállítási költségek emelkedése ellenére. A Somogy megyét sújtó munkaerőhiány persze nekik is fejtörést okoz. „Gondolkodunk a textilipari szakképzés visszaállításán, de az automatizáción is. Az előbbi kemény dió, mert a fiatalok nem ilyen típusú munkahelyen képzelik el a jövőjüket. Az utóbbi pedig amiatt problémás, mert a férfi-felsőruhá-

zat készítése nagyon nehezen automatizálható, kifejezetten élőmunka-igényes. Másrészt nem éri meg erre kifejleszteni varrógépeket, mert ezt a termékvonalat egyre több helyen leállítják. Érdekes a jövő szempontjából, hogy bár a haszidok részéről van kereslet az öltöny iránt, a műszaki-technológiai háttér világszinten lassan leépül, mert máshol nincs rá igény a drágasága miatt. A digitalizáció folyamán okosmérőeszközökkel próbáljuk követni dolgozóink hatékonyságát, és ezzel is motiválni őket arra, hogy még többet legyenek képesek teljesíteni, miután a gyár megrendelései évente 20-25 százalékkal nőnek” – fejtette ki a szakember. A cég jelenleg kétszáznegyven munkavállalót foglalkoztat. „A környéken nagyon rossz a tömegközlekedés, a kisebb falvakból kifejezetten nehéz bejárni – magyarázta az ügyvezető. – Egy osztrák vagy német gyári munkás fenn tud tartani egy autót, amellyel eljut a húszharminc kilométerre fekvő munkahelyére. Nálunk ezt úgy sem tudják megoldani a kollégák, hogy viszonylag jó fizetést adunk. A bérköltség több mint tíz százalékát utaztatásra fordítjuk, azaz saját gyári buszokkal hozzuk-visszük Kaposvár és az apróbb települések viszonylatában a dolgozóinkat. A falvakban élő munkatársaink gondolkodását is szükséges volt megértenünk, akceptálnunk kellett. Számukra prioritás a veteményes, a háztáji állatok gondozása – emiatt sokszor korábban elkéredzkednek, vagy nem tudnak túlórát vállalni. Szeptember-októbertől szokás, hogy fát gyűjtenek télre az erdőből, még akkor is, ha a bérükből tudnának rendelni. De miután így nőttek fel, ezt előbbre valónak tartják, mint azt a munkát, amiért fizetést kapnak.”

SOMOGYORSZÁG REJTÉLYEI

Gábor Tamásnak, aki két éve vette át a cég ügyvezetését, mint az előbbi pél-

dák is mutatják, jó néhány helyi sajátossággal meg kellett barátkoznia. Szerencsére ebben remek szakemberek segítik a gyárban és az önkormányzatnál is. A ruhaipar előtt számos helyen dolgozott: például az Essónál, a Molnál, az MVMnél. Ült londoni, bécsi, prágai, zágrábi, de miskolci irodában is, multikörnyezetből érkezett Nagybajomba. Mert ami igazán érdekli, az a változásmenedzsment és a kihívások. „Ennek a feladatnak az a szépsége, hogy miként lehet mozgásba hozni egy harminc éve változatlanul üzemelő céget, hiszen a változást kikényszeríti a világ. Ez a gyár attól működik, hogy a vevő, a termék, a technológia állandó, de a piaci körülményekhez mégis alkalmazkodni kell – és ennek a mikéntjét kell nekem megtalálnom. Eddig úgy gondoltam, hogy az emberek belső motivációja egymáshoz nagyon hasonló New Yorkban, Londonban vagy Prágában. Aki dolgozik, az szeretné, hogy a munkájának értéke legyen, megbecsüljék. Itt viszont azt látom, hogy ezek a pici somogyi falvak olyan messze vannak mindentől, hogy ha tíz-húsz százalékkal emelkedne a dolgozók fizetése, sokuk életében akkor sem állna be jelentős változás. Nekik elegendő x ezer forint a költségeikre, és nem látják értelmét azon erőfeszítésnek, hogy több munkával többet keressenek. Bár korábban azt tanultam, hogy az anyagi motiváció az egyik legfontosabb, most úgy érzem, ezt a közösséget máshogy kell motiválni, ami számomra nagyon izgalmas rejtvény. Remélem, haladok a megfejtés felé” – foglalta össze a szakember. SZIGETI HAJNI 2022/4 FIGYELŐ | 35

F_34-35-Ortodox-oltonyok.indd 35

2022. 01. 24. 17:49

| CÉGVILÁG |

MEGUGROTT A BEFEKTETÉSEK SZÁMA

Az is igaz, hogy az észt, a lengyel vagy a cseh startupvilág kifejezetten jó áll lakosságarányosan, de egy átlagos nyugat-európai ország innovációs piaca sem termel lakosságarányosan sokkal több és jobb céget, mint a magyarországi startup-ökoszisztéma. Mi is „felnőttünk” szerencsére az elmúlt években. Ma már közel sem csak a Prezi–Ustream–LogMeIn hármast, esetleg a sikeres NNG-t vagy az IND–Misyst tudjuk ma már felmutatni. Nem kell szégyenkeznünk az olyan scaleupokkal (nagyra nőtt startupok), mint az AImotive, a Balabit-Balasys, a Barion, a Bitrise, a Comsignia, a Scipher, a Seon, a Starschema, a Synetiq vagy a Tresorit, melyek közül párat már fel is vásároltak sokkal nagyobb vállalatok. A magyar startuppiac helyzete persze nem kiemelt az USA nyugati partjával vagy mondjuk Szingapúrral öszszevetve, de az utóbbi években – jórészt a Hiventures tőkéje, munkája nyomán – felkerültünk nemcsak a regionális, de az európai térképre is. A Kárpát-medence térségében jelentős innovációs potenciál jött létre mind a startupok, mind az innovatív középvállalatok tekintetében.

INNOVÁCIÓ | Miközben 2010-ben csak hatvan befektetés történt, addig 2020-ban már kétszázat jegyzett a kockázati tőkés iparág. Ezek nagy többségét a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Hiventures alapjai mellett részben az Eximbankhoz kapcsolódó 14 tőkealap ADOTTSÁGOK hozta tető alá. Igaz, A helyi piac szűkös mérete miatt az mintegy nyolcvan esetben innovátoroknak a Kárpát-medencében, sőt a visegrádi négyek teljes piacában társbefektetőként más kell gondolkodniuk. Ám ez is kevés ahhoz, hogy egy gyorsan növekvő, valóban piaci alapokat és üzleti globális márkát egy bizonyos méreten angyalokat is bevontak. felül itthonról fel lehessen építeni – fejBár a startupok és a közepes innovatív vállalatok nagy része megérezte a „járványéveket”, ezeknek komolyabb negatív hatása jellemzően csak a turisztikához kapcsolódó cégeknél volt megfigyelhető. A többség inkább profitált az új helyzetből. A startup kategóriába sorolható mintegy félezer hazai vállalkozás és projekt több kisebb-nagyobb kihívást, feladatot és egyéni történetet jelent. A trendek elemzésekor az új évben várható változások kapcsán továbbra is talán a finanszírozási rendszer és a teljes innovatív vállalati ökoszisztéma kapcsolatának az áttekintése a leglényegesebb. Sokan vannak, akik a dollármilliárdos piaci értékű hazai startup- és innovatív cégek tucatjait várják pár év, vagy akár egy évtized alatt kinőni a hazai földből,

ám ők feltehetően nincsenek tisztában nemhogy a helyi, de még a régiós, vagy összeurópai startup realitásokkal sem. Tudniillik ez az „ágazat” az Egyesült Államok nyugati partján és pár ázsiai, továbbá egy-két nagy európai ponton koncentrálódik.

tette ki Turcsán Tamás, a hazai startupökoszisztéma egyik úttörője, aki két évtizede dolgozik kezdő cégekkel. A saját inkubátora mellett egy digitálistehetség-menedzseléssel foglalkozó startup, a Pozi.io nemzetközi innovációs közösség alapítója. Szerinte a sokat emlegetett piacméret csak az egyik tényező. A másik, hogy egy-egy hasonló, nemzetközivé tehető ötlet tőkeoldali finanszírozása sokáig jelentősen nagyobb (és jobb minőségű) volt nyugaton, mint itthon a kétezres évek ele-

MAGYAR OKOSOTTHON-FEJLESZTÉS A hírek szerint óriási újításra készül a Hiventurestől a napokban kapott 700 milliós tőkejuttatásból az ingatlanokhoz rendszerfüggetlen okosmegoldásokat kidolgozó és az épületekbe telepítő Chameleon Smart Home. A hazai csapat egy olyan hiánypótló szoftvert és digitális rendszert gyárt és fejleszt, amely az okosotthont az okostársasházakkal köti össze.

36 | FIGYELŐ 2022/4

F_36-37-Startup-trendek.indd 36

2022. 01. 24. 17:49

| CÉGVILÁG |

jén. Ezen érdemben csak a Magyar Fejlesztési Bankhoz köthető Hiventures Tőkealap-kezelő 2016 végi megjelenése segített. Persze a mindennapokban számos működési kihívás merül fel, s szokatlan, bár több európai országban bevett gyakorlat, hogy az állam vállalja a legnagyobb kockázatot, nem pedig az üzleti angyal vagy a piaci tőke. Összességében azonban most már jóval előrébb jár a startupvilág Magyarországon, mint fél vagy egy évtizeddel ezelőtt – vont konklúziót a szakértő. Erősebb inkubációs és akcelerációs tevékenységgel a korai befektetések hatékonysága is nagyobb lehetne, de a jelenlegi inkubációs törekvések nagy része – nemzetközi beágyazottság és kapcsolatok hiányában – nem képes versenyezni a nagy startup hubok hatékonyságával. A globális piacra lépés még mindig nehezen megugorható, és láthatóan csak a legjobbaknak sikerül. Természetesen ez részben a startupok működésének a folyamataként is értelmezhető. Ezért is van szükség a nyílt startupközösségekre és a nemzetközi versenyekre, hogy a részt vevő tehetségek olyan közönség előtt is bemutatkozhassanak, amely nemzetközi szintre képes emelni a hazai projekteket. Számos jó kezdeményezés mellett ezt a célt szolgálja például a Pozi alapítója által idén áprilisban Budapestre szervezett nemzetközi megmérettetés, a Startup World Cup is, amely amerikai központtal 63 országban keresi a tehetséges csapatokat, az innovatív cégeket. A résztvevők nemcsak az egymillió dolláros fődíjért versengenek, hanem a tengerentúli befektetők bizalmáért is.

FOTÓK: GETTY IMAGES; MÓRICZ-SABJÁN SIMON

TOVÁBBI NÖVEKEDÉS

Szerencsére a pandémia nem akasztotta meg a kockázati tőkepiac fejlődését, amit az is mutat, hogy a Hiventuresnél eddig csak a startupok tekintetében (a Hiventures ma már kkv-k és nagyvállalatok finanszírozásával is foglalkozik) nem kevesebb mint 3200 vállalatot, projektet vizsgáltak meg befektetési szempontból, ebből 2021 végéig 420 hazai startupba fektettek be eddig 46 milliárd forintot – árulta el lapunknak a friss adatokat Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója. Bár a 70 százalékban EU-s finanszírozású, úgynevezett Jeremie alapok anno eléggé aktívak voltak, mégis 2008 és 2016 között csak mintegy 350 magyar startupbefektetés történt. Ám 2016 végétől 2020 végéig ennek több mint duplája, összesen 730 tőkeügylet jött létre

„Az alap a megalakulásakor is 50 milliárd forint feletti keretösszeggel rendelkezett” – Katona Bence.

hazai innovatív cégek és tőkealapok között, melynek mintegy 50 százaléka a Hiventureshöz köthető teljes egészében, illetve társbefektetési konstrukciókban. (Ez a 730-as szám a Hiventures 2021-es

ÚJABB NAGY FELVÁSÁRLÁS: STARSCHEMA Január 14-én jött a hír, hogy egy a szegmensében az egyik piacvezető globális, indiai cég vásárolja fel a Starschemát. A magyas scaleup (nagyra nőtt startup) árbevétele már az ötmilliárd forintot közelítette 2021ben és 200 főt foglalkoztat. Főként adatelemzéssel, adatbányászattal (big data, üzleti intelligencia) és kapcsolódó tanácsadással foglalkoznak, itthon e téren a legnagyobb hazai alapítású cégként. A felvásárló pedig az 50 országban több mint 187 ezer alkalmazottat foglalkoztató, 10,8 milliárd dolláros éves bevételű HCL Technologies – a multi a régiós jelenlétét erősítené ilyen módon. Földi Tamás, a Starschema alapítója és ügyvezetője szerint azáltal, hogy egyesítik erőiket a HCL-lel, lehetőséget kapnak, hogy megtartsák stratégiai fókuszukat és tovább bővítsék adatelemzési kapacitásukat. A 2006-ban alapított startup-scaleup itthonról olyan óriásoknak nyújt szolgáltatásokat, mint az Apple, a Facebook, a Netflix, a Pepsi vagy a Walt Disney. Korábban a legnagyobb tőkebefektetésüket a PortfoLiontól (OTP Csoport) kapták, amely 5 millió dollár volt 2018-ban.

mintegy 70 befektetését és más alapok 2021-es adatait még nem is tartalmazza.) Ez a duplázódó aktivitás persze annak is köszönhető, hogy az alapokat lerakták 2016-ig, illetve éppen a korábbi Jeremiefinanszírozás kifutásával egy tőkeszegényebb, de startuplázban égő országban valósította meg. A Hiventures már 2017 eleji megalakulásakor is 50 milliárd forint feletti keretösszeggel kezdhetett munkába. Ráadásul úgy, hogy a legkisebb ötletcsírák finanszírozására is volt kerete, konstrukciója, főként azért, hogy a fiatal, agilis ötletgazdák el tudjanak indulni (indulásra nem létezett tőkekonstrukció akkoriban). Így az arra érdemes cégek – később – újabb körös befektetésekkel erősíthetők. Azaz a Hiventures korai finanszírozással, kezdetben 9, majd 15 millió forinttól akár egymilliárd forintig terjedő finanszírozási összeggel számos olyan jó ötletbe lehelt életet, amely nem, vagy nem itthon indult volna el piachódító útjára. Érdemes kiemelni, hogy amíg fél évtizede lényegében csak az üzleti angyalok, családi kölcsönök vagy egy-egy családi ingatlan elzálogosítása indíthatott útjára egy ötletet, innovációt, addig mára éves szinten egészen száz körülire nőtt a Hiventures által katalizált egészen korai fázisú startupok száma – emelte ki Katona Bence. Persze a verseny nem kicsi: öt-tíz aspiráns csapatból egy-kettő jut kezdő finanszírozáshoz, melyet szigorúan és ellenőrzötten csak a projekt fejlesztésére lehet költeni, és a továbblépéshez szükséges befektetést is csupán azok a csapatok kapják meg, amelyek az első hónapokban „kitűnőre vizsgáznak”, azaz kellőképpen bizonyítják ötletük, koncepciójuk, találmányuk piaci érettségét. HG 2022/4 FIGYELŐ | 37

F_36-37-Startup-trendek.indd 37

2022. 01. 24. 17:49

| CÉGVILÁG |

MOSEANIC | Két fiatal lány egy új, környezetkímélő anyagkeveréket vinne piacra. Ennek különlegessége, hogy tengeri műanyaghulladékból és ásványi anyagokból áll, így a Moseanic nevű találmánynak az építőipar nagy hasznát veheti. Első befektetőjük a Hiventures lesz.

ÉPÍTKEZZ TENGERI MŰANYAGHULLADÉKBÓL!

GÖB ÁGI (BALRÓL) ÉS LUCKA BARLOT. A KIHÍVÁS MOST A GYÁRTÁS ÚJ SZINTRE EMELÉSE

A csapat egyelőre a két fiatal alapító tagból áll. A szlovén Lucka Berlot az anyag fejlesztéséért és a gyártási folyamatokért, Göb Ági pedig a terméktervezés mellett az üzlet- és márkaépítésért felel.

STRAND ÉS SZEMÉT

Az ötletet a műanyaghulladékkal teli strandok, tengerpartok adták: Lucka Berlot Krétán élt pár évig, ott találkozott a tengereket szennyező műanyagok problémájával, és rögtön érezte, hogy olyan felhasználási módot kell keressen ezen anyagok ártalmatlanításának, ami valóban fenntartható. Ezt követően lámpakészítő műhelyében anyagkísérletekbe kezdett. Egy kreatív partnerségeket támogató EU-s pályázat, a Worth Partnership Project keretében találkoztak Ágival, és

kezdtek együtt munkába, hogy kidolgozzák a találmányra épülő Moseanic márka koncepcióját.

KIS HÍRNÉV

Az anyagfejlesztés már 2020-ban elkezdődött Lucka Berlot műhelyében, ahol újrahasznosított anyagot kerestek a Tide lámpa prototípusához. Ez egy 60 centiméter átmérőjű, kör alakú, kétrétegű LED-lámpa, állítható szöggel és fényerővel, amely tavaly nemzetközi figyelmet is kapott, hiszen a járvány miatt online megrendezett Milánói Design Héten jelentek meg vele. Mi több, az idei nyári rendezvényre is kaptak meghívást, ami egy kis csapat esetén nagy előrelépésnek számít. Második termékükkel, a Dine névre keresztelt tálaló panelpárral pedig a Bécsi Design Héten jelentek meg. Még tavaly kiválasztották őket a Startup Plastic Surgery 2021 mentorprogramba, amelynek végén – a pitchverseny egyik fődíjasaként – az idén gyorsított döntési eljárásban, várhatóan 15 millió forintos befektetést kapnak a Hiventurestől. Amint az kiderült, a Moseanic jelen formájában még nem piacra érett termék. Az azonban már világos az alapítóknak, hogy az új anyag legelőször belsőépítészeti, valamint építőipari felhasználásra lesz alkalmas. Éppen ezért elsősorban ilyen irányban tervezik továbbfejleszteni és optimalizálni. Emellett más opció is akad: a gasztronómia felől is érkeznek megkeresések Bécsből, Budapestről. Már csak azért is, mert jelenleg Ljubljana egyik éttermében (a szlovén tapasokat kínáló TaBar nevű helyen) szolgálnak fel fogásokat Moseanic tálalólapokon. Manapság a legnagyobb kihívást nem a pandémia és az azt övező gazdasági turbulenciák jelentik a magyar–szlovén csapatnak, hanem a gyártás következő szintre emelése. Mert nagy kihívás a saját, kis kapacitású műhelyből nagyobb léptékű, kifejezetten üzemi szintű gyártásra váltani és mindehhez biztosítani a megbízható alapanyagforrásokat. Fennállásuk óta saját forrásból és a számukra eddig elérhető pályázati pénzekből működtek, most pedig a Hiventures lesz az első befektetőjük. HG

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

A Moseanic gyakorlatilag egy új anyagkeverék, egy kompozit, amely tengeri műanyag darabokból és természetes, főként ásványi összetevőkből áll. Az anyagfejlesztés és -tesztelés első eredményeit látva, a tervezőpáros elsősorban építészeti felületek létrehozását célozza. Mivel az anyag karakteres megjelenése előnyös fizikai tulajdonságokkal párosul, ígéretes lehet az építőipar és a belsőépítészet számára.

38 | FIGYELŐ 2022/4

F_38-39_moseanic_digitalizacio.indd 38

2022. 01. 24. 17:54

| CÉGVILÁG |

A BANKOKNÁL NEM VOLT GYÖKERES VÁLTOZÁS

DIGITALIZÁCIÓ | A bankszektor digitalizációját felgyorsította, de gyökeres változást nem hozott a pandémia – derül ki a Roland Berger lakossági banki felméréséből. A kutatás megmutatta, hogy a legtöbb hitelintézet a meglévő termékeket és folyamatokat digitalizálja ahelyett, hogy újszerű megoldásokat dolgozna ki. Ha a bankok tudatosabban vizsgálnák a stratégiájukat, és inkább a kiegészítő szolgáltatásokra, ajánlatokra összpontosítanának, elkerülhetnék, hogy az új, feltörekvő versenytársak kiszorítsák őket.

A járvány idején bevezetett szigorú, a munkahelyi és kijárási szabályozások miatt az európai bankok kénytelenek voltak digitalizálni a folyamataikat. Ennek következtében 60 százalékuk új termékeket fejlesztett ki, hogy a korlátozások alatt is ki tudják szolgálni ügyfeleiket. A kutatásban részt vevő 11 ország 60 pénzintézetének 80 százaléka azt tervezi, hogy a digitalizált folyamatok ellenére rövid és középtávon csak fiókjai kis részét zárja be. Pedig a felmérés szerint a bankok vezetőinek 90 százaléka arra számít, hogy a munkatársaik akár fele a járvány lecsengése után is home office-ban dolgozik tovább. A cégek több mint 60 százaléka egyes területeken vagy projektekben agilis munkakörülményeket kíván teremteni, ez pedig a jövőben a szektor bizonyos területein nagyban megváltoztathatja a dolgozók munkakörét.

FOTÓ: HANNAH MCKAY, REUTERS

MÁS HANGSÚLYOK

Bár a válaszadók 90 százalékánál gyorsan és szinte teljes mértékben digitálisan lehet fogyasztói hitelt felvenni, a mesterséges intelligencia, illetve a blokklánctechnológiák bevezetésében a legtöbb bank nem tud komoly fejlődést felmutatni. Annak ellenére sem, hogy a munkatársak és a vállalati kultúra ellenállása a digitális átalakulással szemben lényegesen csökkent. A legnagyobb akadályt továbbra is az elavult, rugalmatlan IT-infrastruktúrák jelentik. Többek között ennek is köszönhető, hogy a hagyományos pénzintézetek mellett egyre

PÉNZÜGYI KÖZPONTOK. A LEGTÖBB BANK KISZERVEZI A COMPLIANCE FELADATOKAT

komolyabb szerepet kapnak az alternatív digitális megoldásokkal működő értékláncalapú vállalkozások. A felmérés meglepő eredménye, hogy a válaszadók 92 százaléka többet akar befektetni a digitalizációba. Azt még nem tudni, hogy ezeket miből finanszírozzák, mivel az informatikai költségvetések mintegy 70 százalékát már most is az üzleti működés fenntartására és a szabályozásoknak való megfelelésre fordítják.

VÁLTOZATLAN MODELL

Az ügyfélszerzésben tapasztalható erős verseny és az oligopol piaci helyzet ellenére (kevés cég működik a piacon, az ágazatba való belépés korlátai pe-

dig magasak) a válaszadók 81 százaléka továbbra is elsősorban a felhasználói felület javítására fókuszál, a termékszakértői szerep és a technológiai szolgáltatás rovására. „A legtöbb pénzintézet továbbra is kiszervezi a fizetési és a compliance folyamatok nagy részét, ez azonban nem segíti elő az üzleti modell átalakítását. A bankoknak az innovatív ajánlatokra és szolgáltatásokra kellene összpontosítaniuk, hiszen a pandémia során egyértelművé vált, hogy a távmunka, valamint az ügyfelekkel való digitális interakció lehetséges. Hatékonyabban kellene felhasználniuk a járvány tapasztalatait” – állapította meg Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. H. GY. 2022/4 FIGYELŐ | 39

F_38-39_moseanic_digitalizacio.indd 39

2022. 01. 24. 17:54

| CÉGVILÁG |

GYORS NÖVEKEDÉS A VOLVÓNÁL

ÁLLJÁK A SARAT | A múlt év végén tőzsdére került Volvo jól kezeli a csiphiányt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vártnál nagyobb mértékben, 38 százalékkal nőttek a Volvo Galéria Budapest megrendelései. Nagy János, a svéd autógyár közvetlen tulajdonában lévő márkakereskedő ügyvezetője hozzátette: a skandináv vállalati kultúra szellemében a pandémia legnehezebb időszakában is megőrizték a munkahelyeket.

immár három üzemében gyárt Volvót: Csengtuban, Tacsingban és Lucsiaóban.

BUDAPEST

A stabil anyagi alapokra került márka a kínai piacon különösen a luxusszegmensben erősödött, miközben identitását megőrizve a Volvónak nemcsak a göteborgi gyára, de kutatás-fejlesztési központja is megmaradt. Az új stratégia mentén pedig a Volvo Galéria 2017-ben már a magyarországi márkaimportőrről leválva, önállóan folytatta tevékenységét. „Vezetőként a feladatom azért is különleges, mert miközben 65 fős létszámunkkal, 13 milliárdos forgalmunkkal gyakorlatilag kkv méretűek vagyunk, azáltal, hogy a Volvo Car Corporation részeként tevékenykedünk, mégis

a multik elveinek megfelelően üzemelünk, ami az IT, a HR és a pénzügy területén is érződik. Eleinte természetesen tartottunk az új helyzettel járó kihívásoktól, de hamar felismertük, hogy a felelősség mellett előnyt is jelent a kiemelt szerepünk, például az, hogy a márka minden újdonságát először nekünk kell sikerre vinnünk a magyar piacon” – fejtette ki Nagy János. Az ügyvezető elmondta: első számú menedzserként eleinte az is kihívás volt a számára, hogy korábbi munkatársait az önállósodás után már ebben a pozícióban kellett irányítania. De hamar kialakult az a rendszer, amelyben végül is

FOTÓK: DVM GROUP

Mindössze néhány államban tartozik márkakereskedés a Volvo Car Corporation közvetlen tulajdonába. Svédország, Finnország, Japán, Lengyelország mellett hazánk is a kivételek között van a Volvo Galéria Budapest révén, amelynek a históriája a svéd autógyár üzletpolitikájának az átalakulását is követte. A Volvo 2000ben indította magyarországi márkaimportőri képviseletét, amely a Váci úton 2006ban megnyitott Volvo Galériában szervizzel is gyarapodott. Az újabb fordulatot 2010 hozta el, amikor a Fordhoz tartozott cég az egyik legjelentősebb kínai autógyártó, a Geely tulajdonába került. Utóbbi

40 | FIGYELŐ 2022/4

F_40-41_volvo.indd 40

2022. 01. 24. 17:51

| CÉGVILÁG |

a brand piacvezető értékesítőjévé vált az új cég, ahol a másik nagy változást az jelentette, hogy a megszokott napi feladatok helyett már elsősorban a stratégiaalkotásra kell fókuszálnia. „A leválást követően, 2018 elején a márka koncepciójának megfelelően bevezettük a Volvo Personal szervizrendszert, amelyben az ügyfelek a munkafelvétel kiiktatásával közvetlenül a szerviztechnikusokkal kerülnek kapcsolatba. Ez személyesebbé teszi a kontaktust, pontosabbá, hatékonyabbá a problémakezelést, s így a feladatok ellátása is gyorsabbá válik. Az új szisztémában ráadásul mindig két kolléga végzi el a munkát, és mindezzel együtt akár meg is feleződhet a javítási idő, ami újabb kapacitásokat felszabadítva növeli a hatékonyságot, egyben az ügyfél elégedettségét. Legalább ennyire fontos, hogy a márka nemcsak az új, hanem a meglévő vevőkre is gondolt, amikor meghirdette azt a programját, melynek keretében a márkakereskedésekben beépített alkatrészekre életre szóló garancia jár addig, amíg az autót tovább nem értékesítik” – taglalta a szakember.

FOTÓK: VOLVO GALÉRIA BUDAPEST

PANDÉMIA

Az összességében jó eredmény mellett Nagy János nem titkolja: a járvány 2020 eleji időszaka az általános lezárásokkal, a forgalom ebből eredő visszaesésével minden tekintetben megterhelő volt a társaságnak. Ennek ellenére a svéd anyavállalat skandináv, emberközpontú humánstratégiájának a szellemében törekedtek minden munkahely megőrzésére. Már csak azért is, mert az elmúlt két évtizedben egy olyan kollektíva kovácsolódott össze náluk, amelynek a szakértelmét – különösen a mai, szakemberhiányos helyzetben – nem lenne könnyű pótolni a piacról. „Több tényező is közrejátszott abban, hogy számunkra 2021 minden idők legjobb éve volt, amikor az értékesítést tekintve még a pandémia előtti, 2019-es esztendőhöz képest is 38 százalékos forgalombővülést tudtunk elérni. 1122 megrendelésünk volt és 857 autót adtunk át, ami jóval felülmúlta az előzetes elvárásainkat. Ebben nyilván nagy szerepet játszott, hogy miközben más márkáknál hosszabb ideig tartott az általános csiphiány miatti kényszerű leállás, a Volvo ezt az időszakot elég gyorsan átvészelte. Azzal is az átlagosnál jobban kezelte a kritikus helyzetet, hogy miközben az igények döntő többségét öt-hat hónapos határidővel ki tudtuk elégíteni, nálunk nem fordult elő

„A stabil anyagi alapokra került márka a kínai piacon különösen a luxusszegmensben erősödött” – Nagy János.

olyan, hogy ha a vevő minél hamarabb kocsit akart, annak átadása után még akár fél évet is várnia kellett volna mondjuk a központi információs és szórakoztatóegységre. A jó eredményben a hét éve, az XC90-es megújításával kezdődött, a teljes műszaki tartalom frissítésével együtt járó teljes modellpaletta-fejlesztési program sikere is közrejátszott, ami érezhetően feljebb pozicionálta a márkát” – részletezte az ügyvezető. A szakember szerint a koronavírus negatív hatásai elsősorban abban különböznek a 2008-as globális gazdasági recesszió kedvezőtlen piaci folyamataitól, hogy akkor az általános kereslet drámai visszaesése miatt kerültek életveszélybe a gyártók és a márkakereskedők. Most lényegesen jobb a helyzet azzal, hogy a Covid-járvány első sokkjából felocsúdó társaságok többsége a flotta-korszerűsítést is fontosnak tartja. Eközben pedig – annak is köszönhetően, hogy a multiknál kifejezetten céges elvárás a károsanyag-kibocsátás csökkentése – abszolút előtérbe került a hibrid- és az elektromos modellek iránti igény. A svéd autógyár pedig hét éve hivatalosan is elkötelezte magát a fenntarthatóság mellett, s elindult az elektrifikáció útján. A plug-in hybrid és a mild-hybrid modellek után a múlt esztendő végén már az első tisztán elektromos járművek értékesítése is megkezdődött. 2040-ig pedig az a Volvo célkitűzése, hogy a teljes gyártási folyamata klímasemleges legyen. „A versenyképességet erősíti, hogy a flottavásárlásoknál több tekintetben is átalakulnak az elvárások. Ami korábban ritkaságnak számított, ma már abszolút el-

fogadott: a felső vezetők körében is egyre gyakoribb az SUV-k használata. A Volvo ez év elején jelent meg azzal az új akkumulátorral, amely a plug-in hybrid modellek elektromos hatótávolságát 40-ről 75 kilométerre növeli. Az e-autózás természetesen – már csak a magasfeszültséggel járó biztonsági követelmények miatt is – a szervizháttér tekintetében szintén komoly változásokat követel meg. Ez a dedikált munkaállomások kialakítása és a töltők beszerzése mellett elsősorban a munkatársak képzését teszi szükségessé, amihez a várható keresletbővülést is tekintetbe véve már hozzákezdtünk” – mondta Nagy János. Hozzátette: az energia egyébként is drámai mértékű drágulása mellett a villanyautózás miatti megkerülhetetlen rezsinövekedést a Volvo Galéria az idén napelemek felszerelésével igyekszik kompenzálni.

TŐZSDE

A cégvezető kifejtette: 2021 vége újabb jelentős változást hozott az anyavállalat tulajdoni viszonyaiban azzal, hogy a Volvo Car Corporation részvénykibocsátásba kezdett a stockholmi börzén. A forrásbevonás pedig olyan további invesztíciót, fejlesztést tesz lehetővé, amellyel a svéd autógyár az elektromobilitáshoz kötődő drasztikus átalakulásban lévő autópiacon is növelni tudja a márka erejét. A Volvo Galéria első számú menedzsere ugyanakkor a magyar leány kapcsán az iparági és a piaci előrejelzéseket tekintetbe véve a tavalyinál kiegyensúlyozottabb évet vár további, de szerényebb növekedéssel. ÉRSEK M. ZOLTÁN

2022/4 FIGYELŐ | 41

F_40-41_volvo.indd 41

2022. 01. 24. 17:51

| CÉGVILÁG |

IRODAPIAC | Az utóbbi két negyedévben – a gazdaság újraindulásával és a kevés átadás miatt – kissé csökkent a kihasználatlanság mértéke az irodapiacon, de a pandémia alatt szerzett „sebeket” biztosan nem heveri ki egyhamar a szegmens. Az ismert home office-os trendek mellett a környezetvédelmi szempontok is egyre hangsúlyosabbak az irodakeresésnél, és természetesen az árnövekedés is valószínű, hogy begyűrűzik.

ERŐSÖDÖTT A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG No persze ez nem azt jelenti, hogy felére-harmadára csökkent egy ugyananynyi dolgozót foglalkoztató társaság irodaigénye. Korántsem. Sok helyen a korábban nem létezett távolságtartási szabályok miatt lett szükség megnövekedett térre, másutt a dolgozók ragaszkodtak a saját szobáikhoz vagy legalább asztalaikhoz akkor is, ha heti öt helyett csak három napot ülnek ott.

FONTOS DOLGOK

A pandémia okozta sokkszerű társadalmi-gazdasági változások új irányvonalat hoztak az irodapiacon, nemcsak itthon, hanem globálisan is. Előtérbe került a környezeti-társadalmi-vállalati felelősségvállalás (environmental, social and corporate governance – ESG) szemlélete. Ez működik az irodák kiválasztása

FOTÓ: MIRKÓ ISTVÁN, MAGYAR NEMZET

A járvány igazi gyomorszájütést vitt be a hazai irodapiacnak: az egyik kulcsmutató, a kihasználatlanság mértéke a 2019 végi, mindössze 6 százalék körüli szintről tíz százalék közelébe nőtt tavaly nyáron. Öröm az ürömben, hogy a gazdaság újraindítása kicsit felrázta a szektort, visszatért az élet az irodaházakba. Igaz, a szakértők azt is hozzáteszik, hogy a kevés új átadásnak szintén szerepe volt a kihasználatlanság csökkenésében (lásd erről a Számláló rovat adatsorait e lapszámunk 9. oldalán). Látványosabb káosz és összeomlás azért nem következett be, mert a vállala-

tok többsége stabil maradt (részben a kormányzati mentőöveknek köszönhetően), illetve ha gondok is adódtak, a hosszú távú, legalább három-öt évre megkötött irodabérleti szerződésekből nem tudtak kiugrani. Arról nem is szólva, hogy a cégvezetők, üzleti döntéshozók nagy hányada az első két-három hullámot követően itthon és, külföldön is hosszú hónapokig kivárt, hogy kiderüljön, milyen lesz a pandémia utáni világ, miként kell átszabni egy-egy kis cég vagy közepes és nagyvállalat működését. Az irodapiac szempontjából egyáltalán nem lényegtelen a járvány alatt a korábbinál szélesebb körben elterjedt, de utána is igen erős elvárásként velünk maradó otthoni munkavégzési (home office) lehetőség jól ismert trendje. Az elmúlt egykét évben e munkavállalói igény legkülönfélébb variációi honosodtak meg, befolyásolva az irodaméreteket.

42 | FIGYELŐ 2022/4

F_42-43_irodapiac.indd 42

2022. 01. 24. 17:51

| CÉGVILÁG |

terén is. Ez azt jelenti, hogy a befektetők és az üzleti partnerek olyan cégek vagy ingatlanberuházók termékeit részesítik előnyben, amelyek kiemelten figyelnek a környezettudatosságra. Jakab Zsolt, a Diófa Alapkezelő ingatlanalapokért felelős portfóliómenedzsere szerint ha megnézzük a régiós vagy a magyar piac irodaházait, akkor itt is látható, hogy négy-öt éve egy-egy fontos környezetvédelmi tanúsítvány megszerzése inkább csak egyfajta plusz volt, amiért a bérlőktől nem lehetett magasabb díjakat kérni. Csupán mutatóba került napelem vagy esővíz-hasznosító rendszer egy épület tetejére. Ezzel szemben ma már maguk a bérlők – azaz a legtöbb nagyvállalat döntéshozói – kifejezetten kérik, igénylik a zöldmegoldásokat, amikor új irodát keresnek, hiszen az ő ügyfeleik, partnereik, sőt akár tőzsdei részvényeik befektetői is figyelnek erre. A szabályozói változások is erősen hatottak a piacra. Készülnek ugyanis az EU Taxonomy irányelvhez kapcsolódó szabályozási technikai sztenderdek (RTS), melyek alapján már jövőre elkezdik egységes elvek mentén felmérni, hogy mekkora egy-egy társaság környezeti terhelése, például szén-dioxid-kibocsátása. Pár év elteltével pedig várhatóan jelentős anyagi előnyökhöz jutnak a klímalábnyomukat csökkentők egy akár a mai kvótakereskedelemhez hasonló rendszerben.

ÁRNYOMÁS

További átrendeződés felé mutató hatásokat gyakorolt a piacra az inflációs nyomás. Az ennek kapcsán növekvő béreket, valamint az energiaárak látványos emelkedését kell elsősorban említeni. E befolyások mértéke már most nagy, ez pedig szignifikánsan megjelenik az üzemeltetési kiadásokban is. Ezek biztosan nem csökkennek, hiszen többek között a takarítás, a karbantartás, az őrzés, a recepció és a hűtés-fűtés költségei is nagymértékben nőttek. Ugyanakkor a zöldmegoldásokkal, az energiafelhasználás mérséklésével legalább visszafogható a kiadások túlzottan dinamikus egekbe szállása.

Ám az építési költségek mellett az irodaházakba befektető nagy alapok, intézmények hozamelvárásai is nőnek a gyorsuló pénzromlási ütem miatt, így a négyzetméterre vetített bérleti díj a minőségi A kategóriában mindenképpen növekedhet, akkor is, ha a kereslet maga nem bővül túlzottan.

JAVULÓ ADATOK

Az irodapiac legfontosabb felmérését negyedévről negyedévre a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BIEF, angol rövidítéssel BRF) nevű szervezet adja ki, melynek tagjai a legnagyobb irodaközvetítők, így a CBRE, a Colliers, a Cushman & Wakefield, az Eston International, a JLL és a Robertson Hungary. Friss anyaguk január 21-én jelent meg, és már a múlt év utolsó három hónapjának a trendjei is látszanak belőle. Salamon Adorján, az Eston International vezetője azt mondta, az irodapiac tavalyi negyedik negyedéves eredményei továbbra is tükrözik a pandémia okozta bizonytalanságot, ugyanakkor szerinte is bizakodásra ad okot az enyhén bővülő éves bruttó kereslet, a tranzakciók számának a növekedése, valamint az üresedési ráta stagnálása. A legújabb adatok alapján a modern irodák teljes budapesti állománya jelenleg 3,955 millió négyzetmétert tesz ki, melyből 3 301 750 négyzetméter A és B kategóriás, spekulatív (tehát más számára, kiadásra épített) terület, 653,9 ezer négyzetmétert pedig a saját tulajdonú irodaházak foglalnak el. Kevéssé jó hír, hogy az óesztendő október–decemberében a fővárosi modern irodák állománya nem bővült új irodaházzal. Elsőre az sem biztató, hogy az üresedési ráta az előző három hónaphoz képest nőtt, jelenleg 9,2 százalékon áll. Ez azonban mindössze 0,1 százalékpontos negyedéves növekedést jelent. A 10 százalék körüli negatív csúcsról azonban azért is sikerült lejjebb menni, mert új ház nem, illetve alig került a piacra az elmúlt negyedévek folyamán.

Persze az üresedés szórása nagy: Buda felkapott központjában (a Margit körúton belüli terület) és annak közeli vonzásában 5,5 százalékos volt az arány, s továbbra is az agglomerációban a legnagyobb 31,1-del. Jó hír ugyanakkor, hogy a bruttó kereslet 2021 negyedik negyedében 112 280 négyzetmétert tett ki, ami az előző három hónaphoz képest 38, az előző év azonos időszakához mérten pedig 30 százalékos bővülés. Igaz ugyanakkor az is, hogy a teljes keresleten belül a szokásos szerződéshosszabbítások képviselték a legnagyobb arányt, 48 százalékkal. Az új kontraktusok 30 százalékot tettek ki, az előbérleti szerződések részaránya 13, a bővüléseké pedig 9 százalékos volt.

NÉPSZERŰ HELYEK

A legerőteljesebb bérlői aktivitást a Váci úti irodafolyosón mérték a szakértők: a teljes friss volumen harmadát itt kötötték le. A második helyen a dél-budai alpiac végzett 22 százalékkal, jobbára a fejlődő újbudai irodaparkok okán. Ezt a városrészt Buda központja (13 százalék) és a pesti centrum (11) követte. Az észak-budai (III. kerület) alpiacon a teljes volumen 8 százaléka realizálódott. Érdekes az új kontraktusok megoszlása is. E szerint a BRF 151 bérleti szerződést regisztrált a negyedik negyedév folyamán; az átlagos méret 745 négyzetméter volt. Mindössze 12 szerződést kötöttek 2000 négyzetméternél nagyobb területre, amely 8 hosszabbítást, 2 új bérletet, továbbá egy előbérleti tranzakciót, valamint egy bővülést foglal magában. Ezen időszak legnagyobb üzlete a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) hosszabbítása és bővítése volt a Center Point irodaházban, összesen 16 000 négyzetméteren, míg a legjelentősebb új bérlet egy 5250 négyzetméteres területre szólt az Office Garden IV. irodaházban. HG

2022/4 FIGYELŐ | 43

F_42-43_irodapiac.indd 43

2022. 01. 24. 17:52

| SZEMÉLYI HÍREK |

JLL HUNGARY

A gyorsan változó piaci és ügyféligényekre válaszolva indít önálló üzletfejlesztési üzletágat a JLL ingatlan- és befektetésmenedzsmentre specializálódott, professzionális szolgáltató, valamint tanácsadó cég, amely a világ 80 országában van jelen. Az új üzletág irányításával Pál Tamást bízták meg, akinek több mint másfél évtizedes tapasztalata van a kereskedelmi ingatlanok piacán. A szakember a Szent István Egyetemen végzett kommunikáció és médiatudomány szakon, majd a Budapesti Gazdasági Egyetemen marketing szakirányon. Az Eston International Ingatlantanácsadó Kft. vezetői pozíciójából érkezett, és a workplace, az irodai bérbeadás, a bérlőképviselet, továbbá a projektmenedzsment együttműködésének a szorosabbá tételét tekinti egyik fő feladatának.

PÁL TAMÁS

AUDI

Bár a VW leányvállalata már nem szerepel a tőzsdén, továbbra is részvénytársaság. A felügyelőbizottság tíz részvényesi és munkavállalói képviselővel nevezi ki, valamint menti fel az igazgatóság tagjait, továbbá felügyeli az üzletvezetést és tanácsot ad az igazgatóságnak ezzel kapcsolatban. Az Audi üzemi tanácsának két nagy múltú tagja az év végével nyugdíjba vonult s lemondott a felügyelőbizottságban betöltött tisztségéről. A helyükre a 39 éves ingolstadti üzemi tanácsi tag, Karola Frank és a neckarsulmi üzemi tanács 36 esztendős tagja, Alexander Reinhart lépett. Előbbi képzett járműfestő, raktározási és szállítási szakember, valamint üzletkötő. Utóbbi mechatronikai technikus.

EMERALD HOTEL & SUITES

ERNST & YOUNG MAGYARORSZÁG

VÉKÁSI TAMÁS

ERDŐS GÁBOR

Vékási Tamást az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának a vezetőjévé nevezték ki januártól. A szakember 1997ben csatlakozott a céghez, ahol 2010 óta partnerként és az indirekt adó területének az irányítójaként dolgozik, s megtartja eddigi pozícióját. Az elmúlt 24 évben széles körű szakmai és vezetői tapasztalatra tett szert az adózás minden meghatározó szegmensében, itthon és külföldön egyaránt. Szakterülete a közvetett adók és a kapcsolódó technológiai megoldások. Okleveles adószakértő, közgazdasági és jogi diplomát is szerzett.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

Új helyen kezdte ezt az évet Erdős Gábor, aki a budapesti Szervita téren márciusban megnyíló Emerald Hotel & Suites igazgatója lett. Fő feladata a négycsillagos, 99 szobás és 50 lakosztályos szálloda üzembe helyezése, majd a hotel, valamint a hozzá tartozó apartmanok működésének irányítása – az üzemeltető Continental Group égisze alatt. A szakember a pályafutását 1996ban, a Hotel Hungariában kezdte recepciósként, majd ugyanott front office manager lett. Később szintén a Danubius kötelékeiben, az Astoriában üzemeltetési vezetőként dolgozott. 2012-ben vállalta el a Casati Budapest Hotel vezetését, majd a Cortile Budapest Hotel építésének a felügyeletét. Utóbbi nyitását követően a két szállodát együtt irányította 2021 őszéig.

KAROLA FRANK ÉS ALEXANDER REINHART

44 | FIGYELŐ 2022/4

F_44_szemelyihirek.indd 44

2022. 01. 24. 17:52

| PÉNZ BESZÉL |

MAGYARORSZÁGON KIBOCSÁTOTT HITELKÁRTYÁK SZÁMA*

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

TUDATOSABB HASZNÁLAT

Az MNB adataiból viszont az is látszik, hogy a hitelkártyával rendelkező magyarok egyre aktívabban használják a plasztikjaikat. Tavaly július és szeptember között például csak belföldön több mint 29,1 millió alkalommal vásároltak velük, ez 6,5 százalékos bővülés a 2020 harmadik negyedében regisztrálthoz képest. A vásárlási tranzakciók összértéke ennél is gyorsabban, 7,3 százalékkal nőtt, s megközelítette a 218 milliárd forintot. Szintén figyelemre méltó, hogy a hitelkártyákkal végrehajtott készpénzbefizetési műveletek száma 3,4 százalékkal emelkedett 2021 harmadik negyedében éves összevetésben, miközben az összértéknél 12,6 százalékos gyarapodást mért a jegybank. A hitelkártyát birtokló magyarok növekvő tudatosságára utal ugyanakkor, hogy az ezen plasztikokkal végrehajtott készpénzfelvételek száma 14,4 százalékkal, 115 ezer környékére csökkent

ZÉRÓ KAMATKIADÁS

A hitelkártyák hazai piaca annak ellenére gyengélkedett az utóbbi években, hogy a megfelelően intenzív és kellően tudatos igénybevétel mellett sokaknak vonzó lehet a konstrukció. Igaz ugyan, hogy az éves kamat alapján a hitelkár-

,9

1 18 8

,2 120 2 ,9

7, 3 12 1 7 ,1

12 2

12 3

8 ,7

3, 6

7,9

1 190

Csaknem tizenötezerrel nőtt a múlt év harmadik negyedében a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma, és ismét meghaladta az 1,2 milliót – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az egyébként nem túl jelentős (1,2 százalékos) növekedés azért figyelemre méltó, mert a hitelkerettel ellátott plasztikokból évek óta mind kevesebb van forgalomban Magyarországon: néhány esztendővel ezelőtt még nagyjából 1,4 millió darabos volt a nyilvántartott volumen. A mélypontot pedig a múlt év közepe jelentette, amikor 1,19 millió kártya alá csökkent az állomány nagysága.

egy esztendő alatt, miközben az értékük – 5,2 százalékos visszaesés után – már alig haladta meg a négymilliárd forintot. Utóbbi adat azért érdekes a tudatosság szempontjából, mert a hitelkártyák készpénzfelvételre történő használatát igen magas díjakkal szokták „büntetni” a pénzügyi szolgáltatók. Szintén a fenti trendre utal, hogy miközben a kamatozó hitelkártya-követelések állománya 7,6 százalékkal karcsúbb volt tavaly novemberben, mint egy évvel azelőtt, a nem kamatozóknál 3,7 százalékos növekedést mért az MNB.

126

3, 9

Ezer darab

128

HITELKÁRTYÁK | Hosszú idő után ismét emelkedni kezdett az itthon kibocsátott hitelkártyák száma, miközben egyre tudatosabban használják a plasztikokat a magyarok.

12 7

TÚL A MÉLYPONTON

III. IV. 2019

I.

II. III. 2020

*Adott negyedév végén.

IV.

I.

II. III. 2021

Forrás: MNB

tya számít az egyik legdrágább konstrukciónak a fogyasztási kölcsönök piacán, ám ha a plasztik birtokosa a rendelkezésére álló – többnyire másfél hónapos – kamatmentes időszak alatt maradéktalanul visszatölti a keretét, nem kell kamatkiadással számolnia. A kártyával járó díjtételeket pedig a vásárlások után sok esetben dukáló visszatérítések bőven ellensúlyozni tudják: ám ehhez az ügyfélnek megfelelő intenzitással kell alkalmaznia a plasztikot (vagyis sokat kell vele vásárolnia), és figyelembe szükséges vennie, hogy az ő kártyájánál pontosan milyen feltételekkel jár a visszatérítés. BARÁT MIHÁLY

2022/4 FIGYELŐ | 45

F_45_hitelkartya.indd 45

2022. 01. 24. 17:53

| PÉNZ BESZÉL |

PIHENTETETT TARTALÉKOK Dinamikus tempóban növekszik a magyar lakosság folyószámláin elhelyezett betétek mennyisége: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az állomány november végén már meghaladta a 11 900 milliárd forintot, ami 15,1 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel a kimutatott mennyiség újabb történelmi csúcsra emelkedett, miközben a betétek súlya is nőtt a háztartások megtakarítási portfóliójában.

SZABAD VEGYÉRTÉKEK

A lakossági betétek összetétele viszont igencsak egy irányba mozdult az elmúlt időszakban: miközben a különböző futamidőkre lekötött pénzek aránya folyamatosan zsugorodott, a lekötés nélküli folyószámlabetéteké megszakítás

nélkül nőtt. Ami az utóbbiakat illeti, az MNB adatai szerint a látra szóló és folyószámlabetétek állománya 9455,7 milliárd forintot ért el tavaly november végén, amely csaknem egyötödével magasabb az egy esztendővel korábbinál. Ezzel szemben az éven belüli futamidőre lekötött betétek mennyisége éves összehasonlításban gyakorlatilag stagnált – alulról súrolva az 1200 milliárd forintot. Ami pedig a hosszú (éven túli) futamidőket illeti, a legfeljebb kétéves időtávra lekötött betétek már szabad szemmel alig látható szeletét adják a piacnak, miután az állományuk nagyjából egyötöde eltűnt a

novemberig tartó egy esztendőben, így már kevéssel 26 milliárd forint felett alakult. A két éven túli konstrukcióknál is minimális mértékben, 0,4 százalékkal hízott egy esztendő alatt a portfólió, és 1223,5 milliárd forintot tett ki. Mindezek nyomán a lekötetlen, likvid lakossági betétek hajszál híján a 80 százalékát adják a betéti portfóliónak, miközben a rövid futamidőre lekötött konstrukcióké éppen tíz százaléknál, az éven túliaké pedig valamivel afelett jár. Figyelemre méltó azonban, hogy a lakossági devizabetétek állománya feltűnően gyorsan, 21,1 százalékkal emelkedett a november végéig számolt tizen-

FOTÓ: TOBY MELVILLE, REUTERS

LAKOSSÁGI BETÉTEK | Egyre nagyobb a lekötés nélküli betétek súlya a lakossági számlákon, és bár a kamatok lassú emelkedésnek indultak az utóbbi hónapokban, gyors trendfordulóra nem lehet számítani.

46 | FIGYELŐ 2022/4

F_46-47_betetek.indd 46

2022. 01. 24. 17:55

| PÉNZ BESZÉL |

két hónap alatt, megközelítve az 1800 milliárd forintot. Ezzel együtt itt is a lekötés nélküli pénzek húzták a növekedést: az idegen fizetőeszközben elhelyezett látra szóló és folyószámlabetéteknél 26,5 százalékos éves emelkedést mutatott ki az MNB, 1523 milliárd forinthoz közelítő állomány mellett.

NŐNEK A KAMATOK

A LAKOSSÁGI BETÉTÁLLOMÁNY ALAKULÁSA* Milliárd forint

8 297,7 6 880,2 2016

A lekötés nélkül tartott számlapénzek emelkedése mögött elsősorban az elmúlt években újabb és újabb mélypontokra kerülő kamatok állnak, illetve az, hogy minimálisra csökkent a különbség a lekötött és lekötetlen pénzekhez kapcsolódó kondíciók között. A jegybanki statisztikák szerint ugyanakkor ebből a szempontból kezd kimozdulni a mélypontról a piac, még ha az utóbbi hónapok kamatemelései nem is hoznak forradalmi változásokat a portfólió öszszetételében.

11 903,9 10 341,7

mutatott érték csak minimálisan volt több a nullánál.

8 963,1

KITARTHAT AZ EMELKEDÉS

7 372,6

2017

2018

*Adott év novemberében.

2019

2020

2021

Forrás: portfolio.hu

A jegybanki statisztikák szerint az éven belüli futamidőre lekötött forintbetéteknél novemberben már 0,91 százalékot ért el a szerződésekben szereplő éves átlagos kamat, ami 63 bázisponttal volt magasabb az egy esztendővel korábbinál. Az éven túli, de legfeljebb kétéves futamidejű konstrukcióknál pedig már 1,1 százalék fölé kúszott az MNB által számolt átlagos ráta, ami 37 bázisponttal magasabb az egy esztendővel azelőttinél. A lekötés nélküli folyószámlabetéteknél ugyanakkor nem volt drámai változás, a novemberre ki-

A gyermekes családokat érintő, februári személyi jövedelemadó-visszatérítés nyomán újabb friss pénzek érkezhetnek a lakossági folyószámlákra, és az is borítékolható, hogy az új források túlnyomó többsége is a lakosság likvid megtakarításait gyarapítja majd. Abban ugyanakkor lehet bízni, hogy az év elején várható extra bevételek nyomán a háztartások áttekintik a teljes pénzügyi portfóliójukat, és az óriási mennyiségű szabadon álló pénz legalább egy része befektetésekbe vándorol. Utóbbiak közül a lakossági állampapírok és a befektetési alapok jelenthetnek vonzó alternatívát a kisbefektetőknek, de várhatóan egyre több lakossági ügyfelet vonzanak a bankok által kínált rendszeres megtakarítási programok is. BARÁT MIHÁLY

HIRDETÉS

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZINT EGÉSZ ÉVRE Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 3. és 6. között megrendezésre kerülő Budapest Boat Show rendezvényre!

Egy éves előfizetés:

7500 Ft AJÁNDÉK BUDAPEST BOAT SHOW PÁROS BELÉPŐ A rendezvényről bővebben a https://boatshow.hu/ oldalon olvashat.

* Azokat az előfizetőket ajándékozzuk meg páros belépővel a Budapest Boat Showra, akiknek az első 50 között érkezik meg befizetése a Kiadóhoz.

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu/vitorlazas old oldalon! E-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Akciónk ónk a 2022 2022. januá január 220. és 2022. február 20. között a kéthavonta megjelenő Vitorlázás magazinra, 12 hónapos időtartamra (6 lapszám) előfizetőkre vonatkozik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Vitorlázás magazin fenti időpontok között történő, 12 hónapos időtartamra (6 lapszámra) előfizetői között ajándékban kizárólag az az 50 előfizető részesül, akiknek befizetése az első 50 között érkezik meg a Kiadóhoz.A megrendelést követően a magazin kézbesítését 2022. április 6-tól indítjuk. Az előfizetési ár az előfizetés időtartama alatt nem tartalmazza a laphoz csomagolt terméket, valamint a Vitorlázás magazin különkiadványát. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. Az ÁSZF-et és az adatvédelmi tájékoztatót megtalálja a www.lapcentrum.hu oldalon.

F_46-47_betetek.indd 47

2022. 01. 24. 17:55

| PÉNZ BESZÉL |

A BESZERZÉSI KEDV MEGLENNE

A Magyar Bankholding fúziós folyamatának jelentős lépéseként január 1-jétől az MKB-Euroleasing, a Budapest Lízing, a Takarék Lízing, valamint a Budapest Bank Autófinanszírozási üzletága integráltan, Euroleasing név alatt folytatja működését. Ön lett a cég vezérigazgatója, és az új vállalatnak az összesített lízingállomány alapján 20 százalékot jelentősen meghaladó piaci részesedése van a piacon, a tagbankok fiókhálózatában mindenhol elérhetővé válnak a gépjármű-, eszköz- és mezőgazdaságigép-finanszírozási megoldások. Hová lehet innen még fejlődni? – Valóban erős pozícióból indulunk. A jövőre nézve fontosnak tartom, hogy a termékeink minden lízingszegmenst lefednek, emellett a Magyar Bankholding tagbankjainak fiókhálózatával országosan jelen vagyunk, és az előttünk álló időszakban minden eddiginél nagyobb mértékben invesztálunk az egyre fontosabbá váló digitális értékesítési csatornáink fejlesztésébe. Ezek alapján bátran kijelenthetem, hogy középtávon nem lehet más a célunk, mint az abszolút piacvezető pozíció a magyarországi lízingpiacon.

– Milyen teljesítménnyel zárták az elmúlt évet a fúzió előtt álló lízingtársaságok? – Bennünket is meglepett, hogy az elmúlt esztendőre vonatkozó előzetes terveit úgy tudta túlteljesíteni mind a

NÉVJEGY Több mint 20 éves szakmai tapasztalatot szerzett a lízingszakmában. 2015 óta az MKB-Euroleasing vezérigazgatója, 2022. január 1-jétől, a Magyar Bankholding lízingvállalatainak fúzióját követően a létrejövő integrált lízingvállalat, az Euroleasing Zrt. vezérigazgatója. 2000 és 2015 között az UniCredit Leasing Hungary Zrt.-nél (amelynek jogelődje a Bank Austria Creditanstalt Leasing, majd a HVB Leasing volt) tevékenykedett. Tizenkét évet közép- és felső vezetőként, ebből ötöt értékesítési igazgatóként, valamint igazgatósági tagként dolgozott. Munkája mellett 2017 óta a lízingszövetség alelnökeként is tevékenykedik, valamint a Magyar Kertörökség Alapítvány kurátora. Diplomáit az IBS-BABS degree üzleti tanulmányok szakán, a Corvinus Egyetem – MSc – nemzetközi és európai tanulmányok szakán, valamint az SDA Bocconi Milan Executive MBA in Corporate Banking képzésén szerezte. Egy 19 éves magyar–norvég fiatalember édesanyja.

négy lízingcég, hogy a piaci körülmények lényegesen kedvezőtlenebbek voltak ahhoz képest, mint amikor a tervek készültek. Hiába volt komoly kereslet jó néhány eszközre és járműre, többségében csak jelentős várakozási idővel lehetett azokhoz hozzájutni, ráadásul nagymértékű áremelkedés mellett. Időközben a kamatkörnyezet is kedvezőtlenebbé vált, ezáltal különösen az elmúlt év vége felé drágábban lehetett biztosítani a finanszírozást is. Mindezeken túl a fúzió előkészületei több pluszfeladattal jártak, így nagy sikernek könyveltük el a tavalyi eredményeket. – Az NHP után mennyire segítik majd az Euroleasing munkáját a Széchenyi Kártya újraindítási program lízingkonstrukciói? – Minden olyan konstrukciónak örülünk, ami a lízinget az ügyfelek számára vonzóbbá teszi és népszerűsíti a megoldást. A Széchenyi Lízing GO! konstrukció különösen jókor érkezett tavaly, mert az emelkedő kamatkörnyezetet is kompenzálni tudta az ügyfelek számára, és azáltal, hogy személyautó-finanszírozásra is igénybe lehetett venni, azt gondoljuk, hogy egy olyan, nagyon jelentős ügyfélkört is a lízingpiacra vonzott, amely esetleg korábban idegenkedett az ilyen finanszírozástól. Sokan most első kézből megtapasztalhatják, hogy milyen előnyei vannak a lízingnek, azon túlmenően, hogy rendkívül egyszerű igénybe venni. Bár ebben az évben már személyautókra nem érhető el ez a termék, de minden egyéb

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

VÁLY JUDIT | A magyar gazdaság a járvány okozta sokkból gyorsan megindult a felfelé vezető úton, és a vállalkozások beszerzési, beruházási kedve is kedvezően alakul. Ugyanakkor a nemzetközi ellátási problémák miatt a kereslethez mérten kisebb a lendület a lízingpiacon. Ha egy olyan ágazatot kellene megneveznem, amely kiemelkedhet az idén, sőt akár rekordokat is dönthet, a mezőgazdaságot emelném ki – mondta az Euroleasing vezérigazgatója, a Magyar Lízingszövetség alelnöke a Figyelőnek.

48 | FIGYELŐ 2022/4

F_48-50_euroleasing.indd 48

2022. 01. 24. 17:56

| PÉNZ BESZÉL |

2022/4 FIGYELŐ | 49

F_48-50_euroleasing.indd 49

2022. 01. 24. 17:56

| PÉNZ BESZÉL |

jármű- és eszközfinanszírozási igény esetén vonzó alternatíva lehet. Mi bátran ajánljuk a kis- és középvállalkozások számára, hogy vizsgálják meg ezt a finanszírozási lehetőséget is. Hozzáteszem, hogy az euróban bevételt realizáló cégeknél továbbra sem tartjuk szerencsésnek az árbevételtől eltérő devizában való eladósodást, hiszen számukra a forintalapú finanszírozás is árfolyamkockázatot eredményez. Ezen ügyfélkörnek az a jó hírünk, hogy az eurókamatok emelkedése még érdemben nem indult el, így emiatt nem kell nagyobb kamatköltséggel számolniuk. – Ön a vezérigazgatói tisztsége mellett a Magyar Lízingszövetség alelnöke is. Tavaly a járvány hogyan befolyásolta a szervezet tagcégeinek munkáját? Milyen eredményekkel zárták 2021-et a szövetség tagvállalatai? – A végleges, teljes évre vonatkozó adatok még nem publikusak, a következő hetekben teszi közzé azokat a Magyar Lízingszövetség. Ezzel együtt jó néhány trend világosan látszik. Már tavaly év közben több alkalommal jelezte a szervezet, hogy felemás a helyzet a lízingpiacon. A finanszírozott öszszeg ugyanis a harmadik negyedév végére éves szinten két számjegyű növekedést mutatott, ugyanakkor az új szerződések száma alig emelkedett, és jelentősen elmaradt a pandémia előtti szintektől. Az ellentmondás hátterében az áll, hogy drágábbak lettek a finanszírozott eszközök, az autók, a haszonjárművek, a gépek és a termelőeszközök is. Emellett szintén gátolják a növekedést a globális ellátási láncokban kialakult problémák, elsősorban a csiphiány. Ez érzékenyen érinti a lízingvállalatokat, ugyanis azt látjuk, hogy a megrendelők, a vásárlók, a finanszírozást igénylő vállalkozások a keresleti oldalon folyamatosan jelen vannak, de nem tudjuk finanszírozni az igényelt gépet, mert az nem áll rendelkezésre. Ezt a jelenséget

a tavalyi utolsó negyedévben tapasztaltuk leginkább. Abban bízunk, hogy rövidesen rendeződik a helyzet, és azt követően az elhalasztott beszerzések pótlása extra lökést ad majd a lízingpiacnak. Úgy látjuk, hogy a beszerzési, beruházási kedvvel nincs probléma a vállalkozásoknál. A magánszemélyek autóbeszerzéseinél – amely szintén fontos piac – azonban érezhető a járványhoz köthető bizonytalanság, gondolok itt egyebek mellett az áremelkedésre és a hosszú szállítási időtávokra. – A hitelezési moratórium tavaly egész évben érvényben volt. Hogyan hatott ez a lízingtársaságok teljesítményére? – A lízingcégek már a moratórium 2020. március közepi bevezetésekor jelezték, hogy ez mindenképp jó lépés volt, hiszen haladékot adott a vállalkozásoknak, a magánszemélyeknek egy a pandémia nyomán kialakult nehéz, hirtelen jött, sokkoló gazdasági helyzetben. Mára az ügyfelek túlnyomó többsége átjutott ezen a krízisen, és adataink szerint már csak minimális – bár szektoronként némileg eltérő – azon ügyfelek aránya, akik igénybe veszik ezt a védőernyőt. A lízingtársaságok rugalmasak voltak, és nagyon rövid határidők mellett is képesek voltak a moratórium kezelésére, az előző években látott fejlődés miatt pedig stabil helyzetben szembesültek a fizetési halasztás hatásaival. – Az elmúlt évben a világméretű alkatrész- és csiphiány jelentősen viszszavetette a nagy autógyárak termelését. Hogyan hatott ez az egyik sikerágazatra, a gépjármű-finanszírozásra? – Ezen a téren is csak 2021 első kilenc hónapjáról vannak részletesebb adatok. Ezekből az látszik, hogy az autódrágulás miatt a kihelyezett összeg 17 százalékkal, 197 milliárd forintra nőtt éves szinten, de még így is elmarad a pandémia előtti, azaz 2019-es adatoktól. Az igazán látványos különbség a darabszámban látszik: 2019-hez képest

több mint 20 százalékkal csökkent a lízingelt gépkocsik száma, így a járvány előtti szinthez képest már a harmadik negyedév végén is negatív tartományban volt az autófinanszírozás. Azt láttuk, hogy az elmúlt év utolsó hónapjaiban már az egyébként is gyengébb 2020-hoz képest is visszaesés következett be, és ez a lízingcégek teljesítményét is visszaveti. Bízunk abban, hogy lassan rendeződik a helyzet az alkatrész-, illetve csipellátásban, valamint a gépjárműgyártásban, noha ennek az időpontjáról nagyon eltérők a vélemények. Az biztos, hogy a jelenség az idén is jó ideig velünk lesz, és annak sem látszik az előjele, hogy az autók drágulása lassulna. Aki most egy évvel elhalasztja a vásárlást, az azzal számolhat, hogy ennyi idő alatt 10 százalék felett is drágulhat a megvásárolni kívánt gépkocsija. Mivel az új autók ára húzza felfelé a használtakét is, így ott is hasonló mértékű drágulásra számítunk. – Bár még az év elején járunk, mit gondol, a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai milyen teljesítményt érhetnek el 2022-ben? A lízing terén mik lehetnek a sikerágazatok? – Úgy látjuk, hogy a magyar gazdaság a járvány okozta sokkból gyorsan megindult a felfelé vezető úton, és a vállalkozások beszerzési, beruházási kedve is kedvezően alakul. Ugyanakkor a nemzetközi ellátási problémák miatt a kereslethez mérten kisebb a lendület. Ez komoly bizonytalansági tényező, de vélhetően meghatározza 2022 első időszakaszát, éppen ezért nehéz számszerű prognózist adni erre az évre. Amikor a szállítói gondokon sikerül úrrá lenni, és visszatér az élet a rendes kerékvágásba, stabil, kiszámítható növekedés várható minden szegmensben. Ha egy olyan ágazatot kellene megneveznem, amely kiemelkedhet az idén, sőt akár rekordokat is dönthet, a mezőgazdaságot emelném ki. Azon túl, hogy nagyon jelentős gépbeszerzési támogatások is segítik ezt a piaci szegmenst, az elmúlt években a mezőgazdasági vállalkozók pénzügyi háttere látványosan erősödött. Ráadásul eddig a szállítási nehézségek is kevésbé sújtották ezt a szektort, így a kereslet talán itt találkozhat leginkább a kínálattal. TÓTH BALÁZS

50 | FIGYELŐ 2022/4

F_48-50_euroleasing.indd 50

2022. 01. 24. 17:56

| TŐZSDE |

NAGY UGRÁSOK

BEFEKTETÉSI ALAPOK | Közel tizennégy százalékkal emelkedett tavaly a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, ám néhány kategória látványosan kiemelkedett a mezőnyből.

abszolút hozamú konstrukcióknál sem, ahol csaknem 14 százalékkal, 894 milliárd forint közelébe emelkedett a kezelt vagyon. A kötvényalapok szempontjából viszont már nem alakult ilyen egyértelműen jól az év: itt 4,2 százalékos éves növekedést mutatott ki a Bamosz, 1566,1 milliárdos kezelt vagyon mellett. A tőkevédett és származtatott alapok vagyona jelentősen – nagyjából 30, illetve 39 százalékkal – olvadt egy év alatt, a pénzpiaci konstrukcióknál pedig már a 30 milliárd forintos határ közelébe esett vissza a kezelt pénz mennyisége.

AKTÍVAK A KICSIK Több mint 7850 milliárd forintot tett ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai által kezelt alapokban lévő vagyon a múlt év végén, ami 13,8 százalékos éves emelkedés – derül ki a szervezet által közzétett adatokból. A közel 14 százalékos növekedési ütem több mint duplája az egy évvel korábban elértnek, és ebben jelentős szerep jutott a friss befektetéseknek is.

FOTÓ: KAI PFAFFENBACH, REUTERS

DOBOGÓS HELYEKEN

A Bamosz adatainak tanúsága szerint a kezelt vagyon bőven két számjegyű bővülésében három alapkategóriának jutott kulcsszerep. Az egyik a részvényalapoké, ahol az év végén már több mint 870 milliárd forintot tartottak a befektetők, és ez 43,7 százalékos ugrást jelent a 2020 végi portfólióhoz képest. Az alapok alapja konstrukcióknál is közel 36

százalékkal gyarapodott a kezelt vagyon 2021-ben, megközelítve a 2160 milliárd forintot. A vegyes alapok népszerűsége is töretlen, ebben a kategóriában bő egyharmadával duzzadt a portfólió egy év alatt, és 1776,7 milliárd forintot ért el. Egyáltalán nem alakult rosszul az év az

A BEFEKTETÉSI ALAPOK VAGYONA* Milliárd forint 6134,6

6162,8

2017

2018

*Adott év végén.

7850,9

6896,2 6464,2

2019

2020

2021

Forrás: Bamosz

A befektetési alapok hazai piacának jó teljesítményében jelentős szerep jut a lakossági befektetőknek is. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, novemberi állapotokat tükröző statisztikái szerint a háztartások befektetési jegyekben tartott vagyona 4628,4 milliárd forintot tett ki a tizenegyedik hónap végén, amely igen gyors, 18,5 százalékos bővülést jelez az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. (Azt fontos megjegyezni, hogy a jegybank és a Bamosz statisztikái nem vethetők össze teljesen az eltérő módszertan miatt.) Az MNB adatai szerint ráadásul a kisbefektetők igen nagy kedvvel vásárolták tavaly a befektetési jegyeket: 2021 első tizenegy hónapjában 503,6 milliárd forintos pluszt mutatott a tranzakciók (vételek és eladások) egyenlege, miközben egy évvel korábban még 40,6 milliárdot. Ez akkor is látványos ugrás, ha figyelembe vesszük, hogy a háztartások 2020-as tranzakcióit jelentős mértékben befolyásolták a járvány hatásai. B. M. T. 2022/4 FIGYELŐ | 51

F_51_alapok.indd 51

2022. 01. 24. 17:57

| TŐZSDE |

INTEGRÁLT ÓRIÁSSÁ VÁLNA A SONY

SZÓRAKOZTATÓIPAR | A japán Sony óriásvállalat a teljes integráció felé halad, azonban félő, hogy a villanyautó-piac már túl nagy falat lesz neki.

BEVÁSÁRLÁSOK KORA

A rajongók kiakadása párhuzamba állítható a befektetők kétségeivel: vajon képes lesz a japán ipar 75 éves, 157 milliárd dolláros kapitalizációjú szimbóluma viszszanyerni régi csillogását? Sikeres lesz-e a teljes integráció, az elektronikai cikkek, a játékplatformok, a digitális világ és az ezekhez gyártott tartalmak egységesítése? Az elmúlt esztendőkben a Sony tudatosan építkezett. Megvásárolta többek között a Miles Davis és Mariah Carey dalaival kapcsolatos jogokat, hollywoodi és televíziós filmstúdiókat vett, a PlayStation továbbra is tarol – már ha a csiphiány dacára eleget tudnak gyártani a legújabb generációs modellből. Eddig azonban vala-

hogy mégsem állt össze az egész egy olajozottan működő, hatékony profitgyárrá. A szórakoztatóiparban napjainkban szinte szeizmikus változások történnek. Hódít a streaming a zenei piacon, a filmiparban, a tévészektorban, a blokkláncalapú játékok terén. Ebben a hihetetlenül gyorsan változó környezetben, az öldöklő versenyben most viszont úgy tűnik, hogy a japán konglomerátum megtalálta a helyes egyensúlyt különböző üzletágai működtetésében. Filmstúdiója több más kasszasiker mellett elkészítette a Spider-Man legújabb verzióját, filmek és televíziós műsorok, sorozatok garmadája csillapítja a streamingplatformok kielégíthetetlen éhségét. A zeneipar fellendülőben van, tarol a Spotify, a TikTok, és a Sony Music a világ második legnagyobb katalógusával igen jó piaci pozíciókat épített ki. A PlayStation helyzete rendíthetetlennek tűnik. A Netflix, az Amazon és az Apple hiába van felvértezve gigantikus tőkeerővel, egyelőre nem úgy néz ki, hogy képesek megtörni a Sony egyeduralmát. A nagy konkurens, a Microsoft azonban a közelmúltban bejelentette, hogy 75 milliárd dollárért megvásárolja az Activision Blizzard nevű videójáték-gyártó céget.

Erre a Sony árfolyama zuhant is majdnem 10 százalékot a tőzsdén. Nem csoda: a redmondi óriás Xbox Game Pass nevű játékplatformja nagyon komoly erősítésre tett szert ezzel az akvizícióval. Az amerikai riválissal az igazán nagy csata a metaverzum kialakításáért és meghódításáért zajlik majd le. A Sonynak a rendelkezésre álló tartalmak széles portfóliója itt is előnyt jelenthet.

AZ ÁTTÖRÉS

A befektetők, úgy tűnik, végre-valahára elkezdenek újra hinni a Sony-sztoriban. A Microsoft-bevásárlás előtt a részvények árfolyama húszéves csúcsra szökött fel, az elemzők többsége vételre javasolta a papírt. Az Uncharted immár két generációra

FOTÓ: SONY PICTURES

Teljesen kiakadtak az Uncharted című, a PlayStation platformon futó videójáték rajongói tavaly októberben, amikor a Sony bemutatta az annak alapján készített film előzetesét. Hol marad a Mark Wahlberg által játszott főhős, Sully olyannyira kedvelt bajusza? Aztán a második trailernél már megnyugodhattak a fanok, annak legvégén Wahlberg szája fölött már ott pompázott a férfidísz. Később kiderült, hogy a „bajusz, nem bajusz” kérdés egyszerű trollkodás, marketingfogás volt a cég részéről. Azonban a válaszra, hogy mégis miként lett a főhősnek bajusza, a produkció februárra tervezett bemutatójáig várni kell.

52 | FIGYELŐ 2022/4

F_52-54_sony.indd 52

2022. 01. 24. 17:58

| TŐZSDE |

SONY MUSIC

Az üzletág árbevétele 2020-ban 8,8 milliárd dollár volt. Olyan kiadók tartoznak hozzá, mint a Columbia, az Arista, az Epic vagy az RCA. Tavaly a zeneműkiadási piacon a vállalat világelsővé vált.

SONY PICTURES ENTERTAINMENT

A moziuniverzum 2020ban 762 millió dollárt kasszírozott. Az üzletághoz tartozik a Columbia Pictures, a Sony Pictures Classics, a Screen Gems, valamint a TriStar Pictures. A nyereség 2017 óta folyamatosan növekszik. Ekkor kezdődött el az együttműködés a Marveluniverzummal, a SpiderMan-franchise-zal.

SONY GAMES AND NETWORK SERIES

A játéküzletág 2020-ban 7,8 millió PlayStation 5-öt adott el. A legnépszerűbb játékok: FIFA 22, Call of Duty: Vanguard, Battlefield 2042, Marvel’s Spider-Man: Miles Morales. A PS5 a legnagyobb darabszámban eladott játékplatformmá vált a 2020-as piacra dobását követően. JELENET AZ UNCHARTED CÍMŰ FILMBŐL. VÉGRE EGYÜTTMŰKÖDIK A FILM- ÉS A JÁTÉKGYÁRTÓ ÜZLETÁG

visszatekintő sikere jó példa arra, hogy az új, a minél nagyobb integráció irányába mutató stratégia működőképes. A filmet a Sony Pictures és a társaság játékdivíziója szoros együttműködésben készítette el. Olyan partnerség ez, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt a merev, önálló profitcentrumként kezelt üzletágak között. A videójátékból készülő film terve már jó tíz éve napirenden van. Most megtörtént az áttörés, amelyet a tervek szerint további 10, hasonló együttműködésen alapuló produkció követhet. A Sonynál mindig is probléma volt az egyes üzletágak erős elkülönítése, amely részben a japán vállalati kultúrából fakad. Így az elmúlt évtizedek akvizícióit erős kétségek övezték a tulajdonosok részéről,

hiszen egyáltalán nem volt biztos, hogy a különböző üzletágak képesek lesznek a költségek csökkentése és a nyereség maximalizálása érdekében hatékonyan kooperálni – számos esetben nem is valósult ez meg. A folyamat hátterében Josida Kenicsiro (Kenichiro Yoshida) áll, aki 32 éve van a Sonynál, s akit 2018-ban neveztek ki vezérigazgatónak – ennyi esztendő kellett ahhoz, hogy a merev struktúrákat átjárhatóvá alakítsa át. A televíziós streamingpiacon jelenleg a Netflix az uralkodó. Azonban bármilyen meglepő, hiába szólnak a híradások

a Squid Game és a Stranger Things nézettségi rekordjairól, a Nielsen piackutató cég adatai szerint hosszabb távon nézve a Seinfeld című 33 éves szitkom viszi a prímet. A vígjátéksorozat sugárzására a Netflix 2019-ben kötött ötéves szerződést a jogokat tulajdonló Sony Pictures Entertainmenttel. A Seinfeldért valóságos árháború tört ki a streamingszolgáltatók között, amelyet végül a Netflix nyert 500 millió dollárral. A japánok filmkatalógusai remek helyzetet teremtettek a számukra, megérte megvásárolni ezeket az elmúlt évek folyamán. A streamingháborúban a Netflix, a Disney, az Apple vagy az Amazon súlyos dollármilliárdokat költ tartalomra. A Morgan Stanley befektetési bank elem2022/4 FIGYELŐ | 53

F_52-54_sony.indd 53

2022. 01. 24. 17:58

| TŐZSDE |

JOSIDA KENICSIRO, A SONY VEZÉRIGAZGATÓJA. AZ ELEKTROMOS AUTÓKKAL KOCKÁZATOS PIACRA LÉPTEK BE

A nyereségnövekedés egyik legnagyobb hajtóereje a moziüzletág. A siker túlnyomó részét a Spider-Man-franchise adta. Ez annak ellenére is nyereséges volt, hogy az elmúlt, pandémia sújtotta évben számos korlátozás volt érvényben a különböző országok filmszínházait tekintve. Az amerikai piacon a tíz legsikeresebb alkotás közül három is Sony-gyártású volt. A Spider-Man: No Way Home a decemberi bemutató után 668 millió dollárt kasszírozott, és a hatodik legnagyobb árbevételt hozó mozifilm lett az amerikai filmszínház-történelemben. A Sony Pictures előzetes várakozásai szerint az üzletág tavaly 950 millió dolláros nyereséget zsebelhetett be, ami a 2017-es szinthez képest 150 százalékos növekedés. Azt a Sony irányítói is elismerik, hogy filmstúdiójuk nem ér fel a klasszikus hollywoodi gigászokhoz, a Disney-hez

130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80

A SONY 9ö?8)*. 7+41>&2& Dollár

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. 2021 2022

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

vagy a Warner Bros.-hoz. A vezetés azonban feltétlenül meg akarja tartani a céget, annak ellenére, hogy a járvány miatt erős konszolidáció indult meg a piacon – például az Amazon tavaly 8,45 milliárd dollárért felvásárolta az MGM-et.

KOCKÁZATOK

Vannak azonban fenyegető felhők is a Sony felett. A társaság tavaly januárban jelentette be, hogy új üzletágat indít: Sony Mobility névvel belép az elektromos járművek piacára. E mögött az a vízió húzódik meg, hogy a villanyautók, főleg az önvezetők elterjedése révén egy személygépkocsi gyakorlatilag mozgó szórakoztatóipari egységgé válik. A vállalat vezetői piaci rést látnak ebben, hiszen a szektor nagyágyúi – a Tesla vagy a Toyota – nem ebbe az irányba indultak el. A kockázatvállalás egyfelől imponáló és magabiztosságot mutat, főleg annak tükrében, hogy a Sony hagyományosan meglehetősen konzervatív befektetési politikát folytat. Kétségtelenül vonzó a 3000 milliárd dollárosra becsült gépjárműpiac is. Másrészt viszont ebben a szektorban nem kevésbé öldöklő a verseny, mint a szórakoztatóiparban, ami azt jelenti, hogy a piacra lépési költségek igen nagyok. Ebben az üzletágban a 2020-as években aligha lehet nyereséges a cég. Ráadásul a versenytársaknak jelentős előnyük van – az Apple például bő hét éve dolgozik hasonló projekten, egyelőre nem túl sok sikerrel. D. GY.

FOTÓ: GETTY IMAGES

zése alapján a nyolc legnagyobb amerikai médiacég az idén várhatóan 140 milliárd dollárt fordít tartalomgyártásra és -vásárlásra. A streamingszolgáltatóknál az éves kiadások növekedési üteme két számjegyű lesz a következő esztendőkben. A Sony tavaly a Netflixszel és a Disney+szal kötött szerződést, ennek alapján 2022 és 2026 között sugározhatják a filmjeit. A két kontraktus értéke becslések szerint közel 3 milliárd dollár. A streamingpiac jelenleg szinte a klaszszikus szabad versenyes kapitalizmus jeleit mutatja, mindenki igyekszik a legnagyobbra nőni. Ezt hosszabb távon aligha bírja az iparág minden szereplője tőkeerővel, így előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a piaci konszolidáció, jönnek majd a felvásárlások. Ez viszont már kockázatot jelenthet a Sony számára – figyelmeztetnek elemzők. Logikus is ez, hiszen kevesebb lesz a piaci szereplő, csökkenni fog a kereslet a cég filmjei iránt. Ezt a csapdát kikerülendő a társaság szűkebb, speciális felhasználói köröket céloz meg saját streamingszolgáltatásaival. Ilyen lehet az animerajongók köre vagy a különböző vallási csoportok. Ezek általában biztos és kiszámítható piacot jelentenek, hiszen nem csak úgy „általában” tévézgetnek bele a vakvilágba, konkrét tartalmakat keresnek. A vállalat tavaly megvásárolta az indiai Zee Entertainment streamingszolgáltatót. Az indiai piacon erősen nyomul a Netflix és a Disney+ is.

54 | FIGYELŐ 2022/4

F_52-54_sony.indd 54

2022. 01. 24. 17:58

| TŐZSDE |

UNILEVER – ÉRIK A VÁLTOZÁS

FOGYASZTÁSI CIKKEK | A brit Unilever óriáscég sikertelenül próbálta meg felvásárolni a GSK multinacionális gyógyszeripari vállalat fogyasztói egészségügyi részlegét. Egy aktivista befektető megjelenésével egyre nagyobb a nyomás a menedzsmenten. 60 57 Unilever 54 51 48 AZ UNILEVER ÉS A GSK 45 42 Dollár 39 36 33 GSK 30 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. 2021 2022

9ö?8)*. 7+41>&2&

Egy aktivista befektetési alap, az amerikai Nelson Peltz nevével fémjelzett, 8,5 milliárd dolláros tőkeerejű Trian Partners jelentős tulajdonrészt szerzett a brit Unileverben – értesült a Financial Times.

BESZÁLLT A CÁPA

Ezzel még erősebb nyomás nehezedik a cég vezérigazgatójára, Alan Jope-ra. Az üzletember helyzete így is ingatag, miután 50 milliárd fontos vételi ajánlatot tett a GlaxoSmithKline (GSK) fogyasztói egészségügyi üzletágára, amelyet az nem fogadott el. A Unilever részvényei zuhanórepülésbe kezdtek a hír hallatán. A papírok tulajdonosai attól tartottak, hogy a menedzsment nagyobb öszszeget kínál majd. A Trian Partners kemény ellenfél lesz, ugyanis arról ismert, hogy jelentős átalakításokat kényszerített ki a Procter & Gamble-nél (P&G) és más fogyasztási cikkeket gyártó nagyvállalatoknál (Sysco, Mondelēz). Jope háromszor is nekifutott a felvásárlásnak,

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

az egyre erősödő részvényesi ellenkezés dacára. A vezérigazgató három éve áll a többek között a Dove piperecikkeket és a Hellmann’s majonézt előállító társaság élén. A cég részvényesei nagyobb nyereséget követelnek. Azt várják el a menedzsmenttől, hogy a jobb növekedési potenciállal felvértezett termékek felé forduljon. A harmadik legnagyobb brit vállalat kapitalizációja 94 milliárd font. A múlt esztendőben – az osztalékot nem számolva – 17,7 százalékkal zuhant a cég

Az Unilever árfolyama 17,7 százalékkal zuhant tavaly.

árfolyama, ötéves átlagban ugyanakkor 13,7 százalékkal nőtt.

EGYSZERŰBB STRUKTÚRA

Peltz négy évig igazgatósági tag volt a P&G-nél – e tisztségéről tavaly mondott le. A Trian Partners több mint 3 milliárd dolláros részesedést szerzett a társaságban, és kőkemény harcok árán elérte, hogy egyszerűsödjön a vállalati struktúra. Így nem alaptalan azt feltételezni, hogy hasonló mértékben vásárolta be magát a brit Unileverbe, s a céljai nem változtak. A Trian által kikényszerített, 2018-ban elkezdődött átalakítás után a P&G részvényeinek az árfolyama 85 százalékkal emelkedett. A Unilever menedzsmentje igyekezett elébe menni a viharnak, amikor jelezte, hogy maga is egyszerűsítést tervez, és olyan új működési modell kidolgozását ígérte, amely „mozgékonyabbá” teszi a céget. Peltzék egyébként a PepsiCónak is nekimentek, ám ott sikertelenül követelték a snack- és az italgyártói üzletág különválasztását.

KAVARÁS NAGYBAN

A brit óriással kapcsolatban az lehet a cél, hogy leválasszák – s hosszabb távon eladják – az élelmiszer- és a frissítőüzletágat, továbbá megszabaduljanak a kis növekedési potenciálú produktumoktól. A Trian nem minden próbálkozása volt sikeres, viszont például nagy szerepet játszott abban, hogy egy másik élelmiszeripari mamut, a Kraft megvette a Cadbury márkát. Ám nem sikerült rábeszélnie a PepsiCót, hogy vásárolja meg a például az Oreo termékeket gyártó Mondelēzt. D. GY. 2022/4 FIGYELŐ | 55

F_55_unilever.indd 55

2022. 01. 24. 17:59

| GEOPOLITIKA |

BEFÜRÖDTEK BIDENNEL A DEMOKRATÁKd Alig több mint kilenc hónap múlva, 2022. november 8-án időközi választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A 435 tagú képviselőház valamennyi székéért és a 100 tagú szenátus 34 helyéért vetélkednek a jelöltek. A választókerületek 2020-as újrarajzolása óta ez lesz az első – az új feltételekkel megtartandó – megmérettetés. A választókerületek ismételt kijelölése az amerikai törvények szerint tízévenként történik. A szövetségi törvényhozó testületek (a képviselőház és a szenátus) tagjai mellett más tisztségek esetében is váltanak, megmérettetik magukat az aspiránsok. Például az USA államainak mintegy két-

harmadában választott új kormányzó veszi át a posztot, s nagyjából ugyanannyi államban szavaznak meg főállamügyészeket.

BE NEM TARTOTT ÍGÉRETEK

Már megindultak a találgatások. A Vox. com portál állítja, hogy a demokraták 95 százalékos valószínűséggel mindkét házban elvesztik jelenlegi többségüket. Ezt a közhangulattal, a választók véleményével indokolják, akiknek a jelentős része szerint a jelenlegi demokrata vezetés – mindenekelőtt az elnök – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Joe Biden eddig nem tartotta meg ígéretei nagy részét. Ez is közrejátszhat meglehetős népszerűtlenségében. A FiveThirtyEight négy nagy tekintélyes közvélemény-kutató – Gallup, Rasmussen Reports, Ipsos, YouGov – ada-

tai alapján január 18-án 42,3 százalékra mérte a Biden elnökségét jóváhagyók, 52,4 százalékra az őt elutasítók arányát az amerikai szavazók körében. Az USA első emberét 2021. március 23-án támogatták a legtöbben, 55 százalékos értékkel. Népszerűtlensége tavaly február elsején volt a legalacsonyabb szinten, azóta folyamatosan nő. A Poynter Institute külön részlege figyeli, regisztrálja az elnöki ígéreteket és azok megvalósítását. Íme a száraz tények az intézethez tartozó PolitiFact számai alapján. Biden 100 lényeges vállalását vették górcső alá. Ezekből 16-ot teljesített, további 3 esetben kompromisszumos megoldás született. 46-on „dolgoznak”, további 24-gyel az elnök befuccsolt.

FOTÓK: DREW ANGERER, KOJI ITO, EUROPRESS/AFP

AMERIKAI BELPOLITIKA | Csökken az USA elnökének a népszerűsége, a választási ígéreteiből alig tartott be valamit. Ha így folytatódik, a demokraták novemberben elveszíthetik a felsőházi többséget.

56 | FIGYELŐ 2022/4

F_56-57_Biden.indd 56

2022. 01. 24. 17:59

| GEOPOLITIKA | JOE BIDEN SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TART. HIÁBA A MOSOLYDIPLOMÁCIA, HA NEM TELJESÜLNEK AZ ÍGÉRETEK

Ami a teljesítéseket, a pozitív oldalt illeti, eleget tett fontos vállalásának, és az USA visszatért a globális éghajlatvédelem szempontjából kulcsfontosságú párizsi klímaegyezményhez. Ugyanígy visszaléptette országát az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO). Ugyanakkor a legtöbb – az amerikai belső dolgokra vonatkozó – ígérete teljesítésével elmaradt. Mint a londoni Guardian megjegyzi: sikertelenségéhez hozzájárult, hogy nemritkán saját pártjának az emberei tettek keresztbe neki. Ez tapasztalható Joe Biden talán legátfogóbb, a belföldnek szóló kezdeményezése, a Build Back Better (jobbat teremtve építsük újjá) fogadtatásában. A milliárd dolláros egészségügyi, gyermeknevelési és klímaváltozás-gátló megacsomagtervet Joe Manchin nyugat-virginiai demokrata szenátor tavaly karácsony előtt nyilvánosan megfúrta. Ezzel tovább növelte az amúgy is megosztott pártban a progresszívek (a pakk támogatói) és a konzervatívabb irányzat közti szakadást. S hogy még tovább romoljon a helyzet, Manchinhez de facto Kyrsten Sinema arizonai demokrata szenátor is csatlakozott. Összefoglalva: a három legfontosabb terület (a Covid–19 elleni fellépés, a gazdasági helyzet és a külpolitika) közül – legalábbis eleddig – egyik esetében sem sikerült az elnöknek lényeges előrelépést felmutatnia. A vírushelyzet most, január vége felé rosszabb, mint valaha, a napi fertőzésszám rekordot dönt, és soha nem volt annyi amerikai kórházban, mint manapság.

GONDOK A BEL- ÉS A KÜLPOLITIKÁBAN

Négy évtizede nem látott szintre ugrott a pénzromlás mértéke. Ami kiváltképp nyugtalanító és a jövőre nézve elgondolkodtató: az ipari termelői árak inflációt meghaladó növekedési üteme. És amit az ilyesmihez hozzá nem szokott amerikaiak kiváltképpen fájlalnak: az (élelmiszer)üzletek üres polcai. Ezt a kormánypárti politikusok a semlegesebben, ártatlanabbul hangzó „supply chain disruptions” (zavarok az ellátási láncban) szócsoporttal próbálják elkenni. Bizonytalan a gazdaság, a zöldítést ígérő adminisztráció vi-

szonya az energiahelyzethez. Az európai földgázellátási gondok, az újjáéledő ázsiai kereslet folytán nő Bidenen a nyomás, hogy engedélyezze új, hidraulikus kőzetrepesztő technológiával működő olaj- és földgázkitermelő kutak nyitását.

A szaporodó észak-koreai rakétakísérletek, a Tajvanhoz való ellentmondásos amerikai viszony is beárnyékolja a beígért nagy súlypontáthelyezést az ázsiai csendes-óceáni térségre. Nem beszélve arról, hogy január elsejével elindult a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP), a világ legnagyobb

KÉSZÜLNEK A DONALD TRUMP- ÉS A HILLARY CLINTON-MASZKOK. 2024-BEN ÚJRA ÖSSZECSAPHAT A KÉT RÉGI ELLENLÁBAS

Hullámvasutazik az USA gazdasága. Egyszer fel, egyszer le… – írja az Usnews. com portál. A Wharton iskola közgazdászprofesszora, Jeremy Siegel a legnagyobb veszélyt a pénzkiáramlásban látja. A „friss pénz” volumenének két számjegyű százalékos növekedése még alacsony szintű, 2-3 százalékos infláció mellett sem lenne tartható, nemhogy most, amikor az elértéktelenedés üteme 6-7 százalékos. Mindezt súlyosbítja az egyik következmény, az erősödő béremelési nyomás – vélekedik a professzor. A külpolitikában pedig sehogyan sem tud zöld ágra vergődni a Bidenadminisztráció az ukrajnai helyzettel, nem képes teljesíteni a demokrata külpolitikusok többsége által kitűzött célt, Moszkva sarokba szorítását. És a Kínával való viszonyban sincs áttörés, miközben Washingtonban egyre nagyobb aggodalommal nézik a Kreml és Peking egymáshoz való közeledését. Tegyük hozzá: ezt nem kis mértékben a Kínával és Oroszországgal szemben folytatott amerikai politika gyorsíthatta fel.

szabadkereskedelmi szervezete, amelyből az előző elnök, Donald Trump miatt maradt ki az Egyesült Államok, átadva a vezetést Pekingnek. Biden nem tervezi megváltoztatni elődje döntését, amivel kapcsolatban egyes elemzők már azt emlegetik, hogy túl sok pontban egyezik a volt és a jelenlegi elnök politikája.

FELKÉSZÜL TRUMP ÉS CLINTON

Egészében véve Barack Obamához, párttárs exelnökéhez mérten Biden időarányosan valamivel rosszabbul teljesített, míg Trumpnál valamivel jobb eredményt ért el. Ugyanakkor nagyon gyenge támogatottságot élvez. Emiatt is, továbbá feltehetőleg a koránál fogva (79 éves) aligha rúghat labdába a következő, 2024-es elnökválasztáson. Sok elemző azt várja, hogy a demokraták ismét előveszik és elnökjelöltként indítják Hillary Clintont. S nő annak az esélye is, hogy a vörös elefántos republikánusok újra Donald Trumpot küldik a ringbe a kék szamaras demokraták jelöltje, Hillary ellen. D. P. 2022/4 FIGYELŐ | 57

F_56-57_Biden.indd 57

2022. 01. 24. 18:00

| GEOPOLITIKA |

AZ ÉHHALÁL SZÉLÉN

AFGANISZTÁN | Csődközeli költségvetés, befagyasztott jegybanki tartalékok, áru- és élelmiszerhiány, száguldó infláció. A Nyugatnak nem érdeke egy erős Afganisztán, túl közel van Kína és Oroszország. Rájár a rúd a csaknem negyvenmillió fős Afganisztán lakóira. A nyugati szövetségesek tavaly nyári fejvesztett távozása nyomán keletkezett űrt villámgyorsan betöltötték a tálibok, akikre az egész világ jogos gyanakvással tekint. Ám ez nem változtat a tényen, hogy az országban élő nem tálib többségnek, a népnek élnie kell. Az elmúlt húsz év meghatározó külföldi patrónusa, az Egyesült Államok elzárta a pénzforrást a tálib rezsim elől.

Kilencmilliárd dolláros jegybanki tartalék van amerikai bankokban. Ez több mint elég lehetne a helyzet ideiglenes stabilizálására, ám az USA kormánya zárolta a számlákat. De ezzel elsősorban nem a néhány tízezer vallási-politikai fanatikust büntetik, hanem a lakosságot. Afganisztán ma a világ egyik legszegényebb országa – még Közép-

Ázsia legnincstelenebbjében, Tádzsikisztánban is kétszer akkora az egy főre jutó GDP. Most kezdenek mozgolódni: megállapodtak Türkmenisztánnal, hogy márciusban folytatják a Türkmenisztán–Afganisztán–Pakisztán–India-gázvezeték (TAPI) építését.

SE PÉNZ, SE POSZTÓ

Egyre több szolgáltatás akadozik vagy áll le, nincs élelmiszer. Paradox helyzet: az ország, amely természeti adott-

KOLDULÓ ASSZONY ÉS GYERMEKE KABUL EGYIK KIVEZETŐ ÚTJÁN. CSŐDKÖZELBEN AZ AFGÁN GAZDASÁG

58 | FIGYELŐ 2022/4

F_58-59_Afganisztan.indd 58

2022. 01. 24. 18:00

| GEOPOLITIKA |

ságainál fogva bőségesen el tudná látni élelemmel a lakosságát, megszokta az importot. A rendelkezésre álló földeket nagyrészt a hadurak zsebét megtömő, a világ biztonságát veszélyeztető máktermesztésre használják – e növény szolgáltatja a heroin alapanyagát. Csődközeli helyzetbe került az állam, amelynek – megfelelő vezetéssel és külső támogatással – régen a saját lábára kellett volna állnia. Ehhez kedvező körülmények kínáltak lehetőséget. Az ország nagy területű, hatalmas, mezőgazdasági művelésre alkalmas, termékeny földekkel. Ásványkincseire (ritkaföldfémek, vasérc, krómérc, lítium, kobalt, bauxit, uránérc) az egész iparosodott világ feni a fogát, de a hatalom, a rendszer bizonytalansága, az infrastruktúra hiánya – gyakorlatilag még vasút sincs – elrettenti a befektetőket. Hogy ez a helyzet, az elmaradottság konzerválódott, az a húszéves nyugati beavatkozás szervezőinek súlyos mulasztása, történelmi tévedése.

FOTÓ: SCOTT PETERSON, GETTY IMAGES

PÉNZ A BŐRÖNDBEN

Afféle Potemkin-országot hoztak létre az elmúlt két évtizedben, látszólag demokratikusan működő parlamenttel (a kétkamarás dzsirgával), politikai pártokkal, szereplőkkel, ránézésre üzemelő gazdasággal. Ám Afganisztán – hasonlóan az onnan származó heroin sok millió áldozatának a tűfüggéséhez – totálisan a nyugati pénzcsapokra, segélyekre szoruló, amorf gazdaságú entitássá változott. Csak az Egyesült Államok sok ezer milliárd dollárt ölt az országba, a hadseregbe, ott harcoló kontingensének a fenntartásába. Ám e pénzek nagy része a korrupt helyi vezetők zsebébe vándorolt, onnan pedig a perzsa (arab)-öbölbeli sejkségek nagybankjainak a számláira, trezorjaiba. Ha megnézzük az egy főre jutó GDP változását ábrázoló számsort, kiderül, hogy a nyugati (amerikai) segítség első tíz évében jelentősen, csaknem a háromszorosára nőtt ez az érték – ami persze a rendkívül gyenge bázisnak is betudható. Ám 2012 után ismét csökkenni kezdett, és 2020-ra, az utolsó, statisztikailag még értékelhető esztendőre gyakorlatilag a tíz évvel korábbi szintre esett vissza.

lakosságon torolja meg a tálib hatalomátvételt. Amerikának nem érdeke az afgán gazdaság romba döntése – már csak az európai szövetségesek miatt sem, hiszen az öreg kontinensnek nem válik a javára, ha a gazdasági helyzet további romlásával újabb ezrek, tízezrek kelnek útra nyugat felé. Az apróbb lépések is segíthetnek. Mint az NYT írja, még a tálib hatalomátvétel előtt a kabuli pénzügyi tárca megbízott egy lengyel céget, hogy nyomtasson mintegy 8,5 millió dollár értékben afgánit. E küldemény nagy része valahol eltűnt. Ha Washington segítené az ilyen apróbb ügyeket, az sokat lendíthetne a helyzeten. Gondolni kellene a Nyugat hosszú távú érdekeire is, amelyeket nem szolgál a tönkre-

Afganisztánban az angol nyelvű TOLONews hírcsatorna rendhagyó eseményről számolt be a minap: egy nemzetközi szervezet segítségével sikerült néhány tíz millió dollárt „importálni”. A pénzimport szokatlan fogalom a közgazdaságban, itt azonban van értelme: a nyugaton zárolt magánszámlákról készpénz felvételét, majd zacskókban, bőröndökben Afganisztánba való szállítását jelenti. Ez viszont problémát is okoz, mert a kettős (helyi valuta/dollár) fizetési rendszer tovább nehezíti a pénzügyi talpra állást. Az ország pénze, az afgán afgáni nagy tempóban inflá785

&? *,> +ö7* /:9 AFGÁN GDP VÁLTOZÁSA Dollár

747

631

617

582

586

611

2018

2019

2020

448

233

254

2002

2004

Forrás: de.statista.com

321

2006

2008

2010

2012

lódik. Ahogy kitette a lábát az utolsó amerikai katona (2021. augusztus végén), egy dollárért 79 afgánit adtak, és ez a kurzus maradt október végéig. Aztán ahogy a tálibok átvették a pénzügyek irányítását, s véget ért az átmeneti időszak, jelentősen leértékelődött a helyi fizetőeszköz. Január huszadikán egy dollárért már 105–120 afgánit kínáltak a kabuli pénzváltók.

NINCS SEGÍTSÉG

E hónap közepén a Biden-vezetéshez közel álló New York Times (NYT) ritka gesztussal, szerkesztőségi cikkben állt ki amellett, hogy az USA, a világ ne a

2014

2016

tett, lepusztult Afganisztán – vélekedik a New York-i lap. Az ENSZ próbálja támogatni a lakosságot. Deborah Lyons, a világszervezet Afganisztán-megbízottja egy nyolcmilliárd dolláros segélyalaphoz kalapozna össze pénzt – ám az országnak még a szomszédos iszlám világ sem nagyon hajlandó segíteni. Elemzők a Nyugat, a volt támogatók közönyét az afgán nép sorsa iránt azzal is magyarázzák, hogy a NATOnak, a húszéves katonai-gazdasági támogató műveletek résztvevőinek nem érdeke, hogy egy viszonylag életképes országot hagyjanak örökül az utókornak. Sokkal inkább érdekeltek lehetnek egy szétzilált, a két nagy ellenfél, Kína és Oroszország „előszobájában” lévő Afganisztánban. D. P. 2022/4 FIGYELŐ | 59

F_58-59_Afganisztan.indd 59

2022. 01. 24. 18:00

| GEOPOLITIKA |

MENTHETETLENÜL LASSUL A KÍNAI GAZDASÁGd KIÚTKERESÉS | Az idei kiugró növekedés után tartós lassulás várhat a kínai gazdaságra. A hosszú távú megoldás a magánszektor szerepének a növelése és a belső fogyasztás felpörgetése lehet.

Kína gazdasága tavaly 8,1 százalékkal nőtt, ez csaknem negyed évszázados rekord. A bővülés 2020-hoz képest mintegy 2000 milliárd dollárt tesz ki, ami összevethető Olaszország egyévi teljes bruttó hazai termékével. Ugyanakkor a kulcsfontosságú tartományok visszavágják idei GDP-előrejelzésüket. Fenyegető veszély, hogy érik a nyílt konfliktus a régiók és a centrum, a kínai nagytőke, az elvben szoros állami felügyelet alatt tartott tőkéscsoportok és a pekingi pártvezetés között. Utóbbi kor-

rupcióellenes tisztogatással igyekszik biztosítani a párthű pénzemberek jövőjét és kiszűrni a renitenseket.

KONGRESSZUS ELŐTT

Az idén tartják a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusát, amelyen Hszi Csinping elnök demonstrálni akarja, hogy az ország gazdasági irányítását is kézben tartja, s hogy a népköztársaság a kedvezőtlen külső és belső feltételek dacára is

képes fenntartani a világátlag legalább kétszeresét kitevő bővülési ütemet. Ennek a politikának a jegyében ülésezett január utolsó harmadában a párt központi fegyelmi ellenőrző bizottsága. Az eseményen az államfő a gazdaság teljes és szigorú kontrolljára szólított fel. Nulla toleranciát ígért a korrupció megnyilvánulásaival szemben. A központi pártlap angol nyelvű kiadása, a Global Times szerint a cél: az eddig elérteket megőrizve a „tiszta és stabil” politikai körülmények biztosítása.

FOTÓ: GEOFF ROBINS, EUROPRESS/AFP

KÍNAI MŰKORCSOLYÁZÓK EGY KANADAI VERSENYEN. MÁR NEM PÖRÖG ÚGY A GAZDASÁG, MINT RÉGEN

60 | FIGYELŐ 2022/4

F_60-61_kina.indd 60

2022. 01. 24. 18:01

| GEOPOLITIKA | KANADAA 4,89 USA 5,20

NAGY-BRITANNIA NAGY-BRIT NA TAN 5,10

NNÉMETORS NÉM METO METO TORS TORSZÁG O S 4,40

FRANCIAORSZÁG C O S ZÁG ÁGG 3,93

OOLASZORSZÁG L A SSZ LAS LA SZORSZ ORSZÁ SSZZÁG Z ÁÁGG ZÁ 4,23

O OOS O S OROSZORSZÁG 2,955 DDÉL-KOREA ÉLL KO 3,3

KÍNA 5,6

JJAPÁN A 3,2

INDIA IN 6,5

KOCKÁZATOK ÉS KIUTAK

BBRAZÍLIA RAZÍLIA 1,552

Százalék

növekedése valamelyest gyorsabb lehet, és Kína nem lóg ki a mezőny felső részéből (USA, Nagy-Britannia, Kanada).

A VILÁGGAZDASÁGBAN MEGHATÁROZÓ ORSZÁGOK VÁRHATÓ GDP-NÖVEKEDÉSE 2022-BEN

+TWW¥X IJ XYFYNXYF HTR +NL^JQ÷ L^ďOY­X

Az ázsiai óriás olyan erős utolsó negyeddel zárta 2021-et, amely lehetővé tette, hogy az egész esztendőt tekintve a tervet több százalékkal meghaladó, 8,1es gazdaságbővülést érjenek el. Persze a tavalyi jó eredményhez hozzájárult a bázis, 2020 szerény mértékű – de a világgazdaság többi kulcsszereplőjével ellentétben pluszban maradó – növekedése is. Azért sokakat meglepett ez a szokatlanul nagy gyarapodás. S az ezzel kapcsolatosan felmerülő kételyeket erősíti, hogy Kína keleti, part menti, legstabilabb tartományi gazdaságai is ez év elején váratlanul visszavettek korábbi, jelentős bővülést tükröző céljaikból.

TARTOMÁNYI GONDOK

Csöcsiangban szintén ez a helyzet. A tartomány, amely a távol-keleti ország negyedik legerősebb gazdaságával büszkélkedhet, s amelynek az éves GDP-je csaknem kiteszi Németország és Franciaország egyesített egyévi bruttó nemzeti termékét, a minap ügyvezető kormányzója, Vang Hao révén közzétette, hogy a tavaly 6,5-es mértékű növekedési célt az idén visszafogja 6 százalékra. Mindeközben az Alibabának is helyet adó terület 2021-ben 8,5 százalékos tényleges gazdaságbővülést mutatott fel. A magyarázat: a tartomány beruházásai a vártnál lassabb ütemben, ez évben mintegy 6 százalékkal nőnek. Az invesztícióknál a feldolgozóiparban 10 százalékos, a high-tech ágazatban 12 százalék feletti gyarapodást prognosztizálnak. Hasonló a helyzet a középnyugati Szecsuanban, amely a hatodik helyen áll a Kínán belüli GDP-rangsorban. Tavaly a tartomány gazdasága 8,2 százalékos növekedést ért el. Ennek ellenére az idén az eredetileg is szerényebb, 6,5 százalékos célt visszavették 6-ra. Igaz, 2022

pártkongresszusi év. A funkcionáriusi logikát feltételezve akár arról is szó lehet, hogy a tervek visszafogásával és a hagyományosan az őszi időszakban tartandó kongresszus előtti „váratlan” bejelentéssel (amely szerint a teljesítéssel jócskán meghaladták az előirányzatot) pontokat akarhatnak szerezni a központi vezetés előtt. Ugyanakkor az elemzők kétségesnek tartják, hogy Peking meg tudja tartani a múlt esztendő lendületét. Például egyre erősebben érződik a társadalom elöregedése. Tavaly több mint 11 százalékkal esett vissza a születésszám 2020-hoz képest. Ez legalább két szempontból komoly gazdasági fékezőerő. Elsősorban csökken a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék, másodsorban a nem termelő, improduktív öregek számának a növekedése mind nagyobb terhet ró a szociális és az egészségügyi intézményekre. Ha áttekintjük a világgazdaság meghatározó szereplői GDP-jének ez évre prognosztizált bővülését, látjuk: az ázsiai nagyhatalom már nem vezet annyira, mint néhány esztendeje. Az idén India 10,61

Tavaly – persze a viszonylag gyenge 2020-as bázis miatt is – 30 százalékkal nőtt az előző évhez mérten a kínai kivitel. Rekordösszegű, 676 milliárd dolláros exporttöbblettel zárták 2021-et. A pekingi vámhivatal január végén publikált adatai szerint a múlt esztendőben a távol-keleti óriás 3360 milliárdos exportot bonyolított le. Az importja mintegy 2690 milliárd dollárra rúgott, innen a csúcsot döntött kiviteli többlete. Ebben szerepet játszott az a tempóelőny, amelyet Kína a Covid-járvány kitörésekor hozott gyors, kíméletlen intézkedéseivel szerzett. Amikor a Nyugat kénytelen volt bevezetni az otthoni munkavégzést, az átállás szükségleteit nagyrészt kínai importból fedezték. Így megugrott Peking exportja az irodabútorok, az elektronikai, számítástechnikai eszközök szegmensében. Elemzők két jelentős kockázati tényezőt látnak: az újabb koronavírustörzsek felbukkanása miatti termeléskieséseket és az ingatlanpiaci megingás hatását. A régi módszer, az állami beruházások felturbózása ma már nem megoldás, mert több bajjal járna, mint haszonnal. A kiutat három gazdaságpolitikai pillérre lehetne alapozni. Ezek: a belső fogyasztás részarányának a növelése, nagyobb szerep biztosítása a piacoknak és a magánszektornak (kiváltképp az új technológiák bevezetésében), továbbá az energiamix kizöldítése, a jelentős széntartalmúakról a környezetbarátabb forrásokra történő átállás. D. P.

A KÍNAI GDP ALAKULÁSA

9,55

;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[MJ_ P­UJXY X_¥_FQ­P 7,85 7,77

7,39

7,02 6,85 6,95 6,75

8,10 5,95

5,60 5,28 5,25 5,11 2,34

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022* 2023* 2024* 2025* *Becslés.

Forrás: de.statista.com

2022/4 FIGYELŐ | 61

F_60-61_kina.indd 61

2022. 01. 24. 18:01

| RÉGIÓ |

MEGSZÁMLÁLTATNAK, HA MINDEN JÓL SIKERÜL

MAGYAR SZÁMLÁLÓBIZTOS MAGYAR ASSZONNYAL ÍRATJA ALÁ A ROMÁN KÉRDŐÍVET 2011-BEN, KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVÁN. AZ IDÉN CSAK DIGITÁLIS KÉRDŐÍV LESZ, DE MAGYAR NYELVEN IS ELÉRHETŐ

Akárcsak idehaza, a koronavírus-járvány miatt Romániában is elhalasztották a tízévente tartott legnagyobb statisztikai eseményt. Annak az eredményére mindenki lélegzet-visszafojtva vár, hiszen 2011 óta egész Kelet-Közép-Európában népességfogyás észlelhető egyrészt a természetes demográfiai folyamatok következtében, másrészt az elsősorban gazdasági in-

díttatású elvándorlás nyomán. Az elmúlt tíz esztendő természetes népességfogyását keleti szomszédunkban félmillió fősre teszik, és legkevesebb egymillióan vándorolt ki az országból. Azaz évente egy Szatmárnémeti vagy Nagybánya léptékű város lakosságának megfelelő 100-110 ezer fővel élnek kevesebben Romániában.

MAGYAR LÉTKÉRDÉS

A március 14-én kezdődő népszámlálásnak magyar szempontból pragmatikus és szimbolikus tétje egyaránt van. Előbbi a kormányzati munkát érinti, hiszen a cen-

zus számai alapján osztják le a kormányzati támogatásokat a megyéknek, településeknek. Az utóbbi pedig – ahogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes a témában tartott, kampányrajtnak is tekinthető január 14-i, kolozsvári sajtóbeszélgetésen fogalmazott – arról szól: „Meg kell mutatni, mennyien élünk Romániában magyarok, hogy életképes közösség vagyunk, képesek arra, hogy megszervezzük magunkat.” Így az RMDSZ a cenzussal kapcsolatos törvényhozási folyamatba is bekapcsolódott. Ennek köszönhetően a magyarság az elmúlt harminc évet tekintve első ízben használhatja anyanyelvét a digitális kérdőív kitöltésekor, s ha magyar a számlálóbiztos, a személyes lekérdezés alkalmával is. A digitalizálás azonban, úgy tűnik, egyelőre több veszélyt rejteget az 1,1-1,3 millió fősre becsült romániai magyarságra nézve, mint amennyi előnnyel kecsegtet. (2011-ben csaknem 1,228 millióan vallották magukat magyarnak, de sokan kimaradtak a népszámlálásból, vagy nem töltötték ki a nemzetiségre vonatkozó rubrikát – a szerk.) A Figyelő kérdésére Barna Gergő szociológus, a romániai magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke elismerte: a tavalyi próbacenzus döcögése visszaigazolta annak a korábbi mérésnek az eredményét, miszerint a romániai magyarság csupán 12-15 százalékának van meg a sok oldalból álló digitális kérdőív kitöltéséhez alkalmas számítógépes tudása. „A kérdőív hosszú és bonyo-

FOTÓK: EGYED UFÓ ZOLTÁN, MTI

ROMÁNIAI KÉRDŐÍVES BUKTATÓK | Az idén ugyan nem készülnek választásra keleti szomszédunkban, de a tavalyról ez évre halasztott népszámlálás önmagában is alkalmasnak tűnik némi magyar–magyar viszály keltésére. Az igazi veszélyt azonban az első alkalommal alkalmazandó digitális cenzus rejti.

62 | FIGYELŐ 2022/4

F_62-63_romaniai_nepszamlalas.indd 62

2022. 01. 24. 18:01

| RÉGIÓ |

A SZOMSZÉD SEGÍTI A KÉRDEZŐBIZTOS BEJUTÁSÁT EGY SZÉKELYFÖLDI CSALÁDI HÁZBA. A MAGYAR PÁRTOK MINDENKIT FELSZÓLÍTANAK, NE MULASSZÁK EL SZÁMBA VETETNI MAGUKAT

lult. Legalább húsz percbe telik a kitöltése, s négy részből áll: a lakással, háztartással kapcsolatos kérdésekből, a személyes kérdőívekből, és csak a végén jönnek az etnikai, felekezeti hovatartozásra, anyanyelvre vonatkozó adatkérések. Aki nem tölti ki megfelelően a korábbi rubrikákat, el sem jut idáig” – vázolta a szakember.

A RESZTLI KOCKÁZATA

Mi lesz a rosszul kitöltött vagy félbehagyott ívekkel? Első látásra nyílik lehetőség korrigálásra, hiszen május 15. és június 17. között zajlik a számlálóbiztosok általi személyes lekérdezés. Csalóka azonban a remény, mivel a biztosok csak azokhoz kopognak be, akik nem vettek részt a digitális önkitöltésben. Aki elkezdte, majd abbahagyta a műveletet, ahhoz nem. Így aztán a „resztli” sorsa igencsak kétséges. Egyelőre ugyanis ember nem tudja, hogyan kezeli a rendszer a félbehagyott kérdőíveket, illetve milyen adatbázisból egészíti ki majd azokat. Az etnikumra, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó információkat egyetlen adatbázisból sem lehet átemelni. Egy másik veszélyforrás, hogy a több embert is magában foglaló háztartások esetében mindenkit fel kell tüntetni, ellenkező esetben a számlálóbiztos akár egyszemélyesnek is tekintheti a háztartást, és így sokan kimaradhatnak a nyilvántartásból. Barna Gergő sok hiányosan kitöltött ívre számít. A 2011-es népszámlálás válaszadási rátája 91 százalékos volt. Előfordulhat, hogy az idei cenzuson alacsonyabb

lesz ez az érték. Ha pedig 90 százalék alá csökken, megtörténhet, hogy az jön ki: a magyarok száma nem éri el az egymilliót. A szórványban, a vegyes házasságban, valamint a külföldön élő magyarokat külön is megszólító kampány egyik központi eleme az önkitöltési szakasz minél hatékonyabb kihasználására való mozgósítás. Ennek érdekében az önkormányzatok külön irodákat is létrehoznak, ahol önkéntesek segítik a digitális ismeretekkel kevésbé felvértezetteket. Nyomatékosan felhívják a figyelmet arra is, hogy a bizonytalanok inkább kérjenek segítséget a kitöltéshez, mintsem türelmüket veszítve abbahagyják azt.

MAGYAR–SZÉKELY „STRESSZELÉS”

Élénk vitát kavart, hogy az idei cenzus kérdőívtervezetén a magyar nemzetiségnél nem szerepelnek regionális identitások, miközben a román nemzetiségűek hat, a németek öt, a romák pedig tizenhárom alkategóriából választhatnak. Emiatt sokan tiltakoztak, és két székelyföldi politikus, aki a kisebb magyar pártok színeiben az RMDSZ parlamenti frakciójában ül, jelezte: módosítást kezdeményez. Így néhány nappal később Kelemen Hunor Facebook-bejegyzésben tette közzé: javasolni fogja, hogy a magyarnál alkategóriaként jelenjen meg a székely és a csángó is.

A lapunknak nyilatkozó Kiss Tamás szociológus szerint egyértelműen politikai döntésekről beszélhetünk. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa jelentős veszélyt lát egy hasonló „szétszálazásban”, azaz a székely és a csángó kategória külön való szerepeltetésében. „Az 1977-es népszámláláskor a magyar, a székely és a csángó kategória külön jelent meg – nyújtott némi történeti áttekintést a szakember –, s bár akkor nem volt, nem lehetett nyílt magyar identitáskampányt folytatni, az erdélyi magyar értelmiség a másodlagos nyilvánosságban nagyon is »rástresszelt« a kérdésre: figyelem, a székelységet le akarják választani a magyarságról! Az 1991-es és a 2002-es cenzus idején már nyílt téma volt, sőt igazából erről szólt az összeírást megelőző kampány: veszélyben a kétmilliós magyarság, a közösség megosztására tett kísérlettel van dolgunk. Ilyen próbálkozások már a két világháború között is akadtak, amikor román ideológusok a székelység román eredetét bizonygatták. Ez a veszély ma is él és visszaköszön.” Ha ugyanis például a székely a magyar alkategóriájaként nagy számban jelenik meg, több szempontból is a hatalom érdeke lehet külön entitásként konstruálni. Ha meg elenyésző számban, akkor a Székelyföld, illetve a székelyföldi identitásképzés szempontjából lehet elbizonytalanító az üzenet. A szakember szerint ez klasszikus csapdahelyzet, amelyből – főleg a vita megjelenése után – nem lehet jól kijönni. „Az RMDSZ visszalépését követően hogyan lesz ebből ütős identitáskampány? – teszi fel a kérdést Kiss Tamás. – Mi alapján döntöttek eredetileg, majd mi alapján visszakoztak? A székelyek várhatóan inkább a magyar opcióra kondicionáltak – éppen a történelmi előzmények miatt. Ugyanakkor nyilván létezik székelyföldi regionális identitásépítés is.” A csángók tekintetében még problémásabb a helyzet, hiszen a moldvai csángóknak csak egy része tartja magát magyarnak. Így a román alkategóriájaként is megjelenhetne a kérdőíven e népcsoport. De a barcasági, a gyimesi vagy a Déva környékén élő bukovinai csángóknál is evidencia, hogy magyar alcsoportnak számítanak. CSINTA SAMU 2022/4 FIGYELŐ | 63

F_62-63_romaniai_nepszamlalas.indd 63

2022. 01. 24. 18:01

| RÉGIÓ |

MENTŐÖVEKET KÉSZÍT BUKAREST | Romániában az energiaárak emelkedése komoly társadalmi feszültségeket okozhat. A vállalatok egyre nehezebben tudják fizetni a megnövekedett költségeket, egyesek már lehúzták a rolót, a hatóságok pedig ismét a szabályozott árak visszavezetését tervezik. A vita politikai indulatokat kelt a jobbközép–balközép nagykoalícióban. Hogy milyen problémakezelésre lehet számítani, arról Nagy-Bege Zoltán, a bukaresti szakhatóság alelnöke nyilatkozott lapunknak.dd Tavaly decemberben keleti szomszédunk fogyasztói 52 százalékkal többet fizettek a földgázért, mint egy évvel korábban, a villamos energia esetében 15 százalékos áremelkedést jegyzett a Román Országos Statisztikai Intézet. Ezt a két növekedési adatot úgy számolták ki, hogy már figyelembe vették a kormánynak a téli hónapokra életbe léptetett, az energiaár-maximálásról és -kompenzálásról hozott intézkedését, tehát a drágulás valójában nagyobb. A lakossági fogyasztókat védő intézkedés egyelőre csak március végéig hatályos.

LIBERALIZÁCIÓS KÍSÉRLETEK

Az áremelkedés éles politikai vitát váltott ki a nagykoalícióban, amelyben a

Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal vádolta meg fő koalíciós partnerét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), hogy az ő kormányzásuk idején nem jól készítették elő a hatósági árak kivezetését, és ez is közrejátszik a jelentős drágulásban. A Figyelő Nagy-Bege Zoltánt, a román Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnökét kérdezte arról, hogy mire lehet számítani. A bukaresti magyar tisztségviselő szerint annak ellenére, hogy az ANRE-t számos bírálat érte a szabályozott árak kivezetése miatt, valójában semmilyen mértékben nem járult hozzá az energiadráguláshoz. Sokkal inkább a nemzetközi árak srófolták

fel a romániaiakat, ahogy egész Európában. A szakember felidézte: a román piacot lényegében már 2007-ben, az ország EU-hoz való csatlakozása pillanatában liberalizálták, hiszen azóta minden fogyasztónak joga van szabadpiaci szerződést kötnie a szolgáltatójával. Viszont létezett a hatóságilag szabályozott nagykereskedelmi ár, amely több mint tíz évig hatályos volt. Ezeket az ellenértékeket egyszer már kivezették a földgáz esetében, 2017 áprilisában, a villamos energiánál pedig kilenc hónappal később, majd 2018 végén a kormány újból átállt a szabályozott árakra, amelyeket 2022-ig szándékozott fenntartani. Az Európai Bizottság ekkor agresszíven lépett fel a bukaresti hatóságokkal szemben. Brüsszel ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy Románia halogatni akarja a szabadpiacra való áttérés 2007-ben vállalt határidejét, ezért végül 2020 júliusában a földgáz-, majd 2021. január elsején az árampiacon másodszor is megszüntették a szabályozott árakat. A fogyasztók elég jelentős része azonban mostanáig sem kötött új szabadpiaci szerződést, ami azt jelenti, hogy a gázt egy hallgatólagosan elfogadott kontraktus alapján kapják a régi szolgáltatójuk-

FOTÓK: DANIEL MIHAILESCU, EUROPRESS/AFP

AZ ENERGIAÁRAK SZORÍTÁSÁBAN

64 | FIGYELŐ 2022/4

F_64-65-Roman-energia.indd 64

2022. 01. 24. 18:02

| RÉGIÓ | A BUKARESTI HŐERŐMŰ GŐZE EGY MÁSFÉL ÉVTIZEDES FELVÉTELEN. MOST IS FŰTŐOLAJJAL VAGY MÉREGDRÁGA GÁZZAL ÜZEMEL

tól, a villamos energiát pedig egyetemes szolgáltatásként. A földgáz esetében a négymillió lakossági felhasználó 50 százaléka kötött a szolgáltatójával versenypiaci szerződést, az áram esetében ez az arány 60 százalék.

KÉSEI REZSICSÖKKENTÉS

November 1-jétől azonban elveszítette a jelentőségét, hogy ki tért át a szabadpiacra és ki nem, mert az általános drágulás miatt a kormány a téli hónapok idejére maximálta a lakossági árakat: a villamos energia kilowattóráját 1 lejben (72,5 forint) szabta meg, a földgáz köbméterét pedig 0,37 lejben (26,8 forint). A szolgáltatók nyilvánvalóan ennél drágábban szerzik be a nyersanyagot, így a szabályozott ár és a valós költségeik közötti különbözetet az állami büdzséből kapják meg. Bukarest most újabb intézkedéseket tervez. Első lépésként bejelentették, hogy februárban és márciusban az áram lakossági ellenértékét 0,80 lejre (58 forint) csökkentik, a földgáz esetében a lakossági egységár 0,31 lej (22,5 forint) lesz. Az erről szóló sürgősségi kormányrendeletet várhatóan a héten fogadja el a kabinet. Emellett a közintézmények, a kkv-k, valamint a nagyobb vállalatok is februárban és márciusban szintén kedvezményes áron juthatnak hozzá az energiához, ha megszületik a kormányrendelet. Ám ez sovány vigasz az intézményeknek és a cégeknek, hiszen már most jelentősen megterheli kiadásaikat a gáz példátlan drágulása. Románia legnagyobb műtrágyagyártó üzeme, a marosvásárhelyi Azomureș december közepétől leállította a termelést, hiszen a „aranyárú” gáz miatt olyan drágán kellett volna forgalomba hoznia a termékeit, amennyiért biztosan nem vásárolták volna meg, ezért jobbnak látták lehúzni a rolót.

MI LESZ ÁPRILISTÓL?

Négy munkáltatói érdekvédelmi szövetség és öt szakszervezeti tömörülés január közepén nyílt levélben kért energiaárstopot Nicolae Ciucă miniszter-

elnöktől. Az áram és a gáz árát legalább egy évig a 2020 decemberében jegyzett szinten szeretnék rögzíttetni. Jelenleg a nagy vita arról folyik a kormánykoalícióban, hogy mi legyen áprilistól, hiszen egyelőre meglehetősen kérdéses, hogy az energiaárak tavasztól mérséklődnek-e. Szakemberek inkább arra számítanak, hogy nem, ezért Bukarest újabb fogyasztóvédő intézkedésekre készül. Nagy-Bege Zoltán lapunknak megerősítette, hogy az egyik ilyen javaslat a hatóságilag szabályozott árak visszavezetése hat vagy kilenc hónapra. Az ANREalelnök szerint a polémia tárgya, hogy ezt

kos haszonnal értékesíthetik. A szakember azt mondta: az EU normáival ellentétes lenne, ha erre a szabályozásra térne vissza Románia hat-kilenc hónapig, viszont van lehetősége a kiskereskedelmi árak korlátozására – ebbe Brüsszel már nem szól bele. Ugyanakkor elismerte, hogy a kiskereskedelmi ellenértékek szabályozásának kisebb a hatása a fogyasztókra, mert a hatóságnak el kell fogad-

A VALAMIKORI HÍRES BÁNYAVÁROS, ZSILYVAJDEJVULKÁN DALLASNAK CSÚFOLT NYOMORTELEPE. A „SZÉNKORSZAK” VÉGE, A HANYATLÁS KEZDETE

miként tegyék, ugyanis úgy véli, nem lehet visszatérni az eddigi szabályozáshoz, amely a nagykereskedelmi árakat érintette. A hatóság ugyanis a földgáz esetében törvénnyel megszabta, hogy a hazai gáztermelők mennyiért adhatják el a szolgáltatóknak az energiahordozót, az áramnál pedig az energiaár-szabályozó hatóság határozott arról, hogy a termelők a költségeik fölötti maximum 5 százalé-

nia a szolgáltatók beszerzési költségeit. Nagy-Bege Zoltán úgy véli: a villamos energia ára a gáz ellenértéke miatt magas, hiszen Európában még nagymértékben gázfűtésű erőművekben állítják elő az áramot, így amíg drága lesz a földgáz, addig várhatóan a villamos energia sem lesz olcsóbb. Hozzátette: tavasszal általában csökkenni szokott az előbbi ára, de a jelenlegi geopolitikai helyzetben, az esetleges orosz–ukrán háború miatt ez most kérdéses. BORBÉLY TAMÁS 2022/4 FIGYELŐ | 65

F_64-65-Roman-energia.indd 65

2022. 01. 24. 18:02

| RÉGIÓ |

FÜSTTÉ VÁLT IPARÁG

den részéről telepített ide bányászokat az elűzött olaszok helyére. A szocializmus idején a bányászok valóságos hősök voltak, a kommunista munkáskultusz kiemelt rétegét jelentették, így amikor az 1960-as években a kőolajszármazékok egyre nagyobb térnyerése miatt a szén iránti kereslet drasztikusan lecsökkent, a szakmai lobbi erélyesen fellépett. Kiharcolta, hogy a mélyművelésű kitermelés közvetlen közelében, az isztriai Plomin mellett épüljön egy hőerőmű, amely felvásárolja a nyersanyagot.

HORVÁTORSZÁGBAN

SZOCIALISTA JELKÉP

A mai Horvátország területén az első szénbányákat az Isztriai-félszigeten tárták fel még a XVII. század elején, a Velencei Köztársaság idején, de az iparág a két világháború között élte igazi fénykorát. Az akkoriban olasz fennhatóság alatt álló területen éves szinten több mint 1,1 millió tonna, jó minőségű szenet termeltek ki, melyet elsősorban a vasút- és a hajótársaságok számára értékesítettek. Később a jugoszláv kommunisták stratégiai ágazatként határozták meg a szénkitermelést. A párt a délszláv ország min-

IMPORTSZÉN

BÚCSÚ A SZÉNTŐL | Néhány éven belül Horvátország bezárja utolsó széntüzelésű erőművét – jelentette be Andrej Plenković kormányfő a novemberben, Glasgow-ban megrendezett klímacsúcson. Mint azóta kiderült, a létesítmény nem zár be, csak átalakul.

AZ ERŐMŰ A PLOMINI-FJORDBAN. ÍZLÉS KÉRDÉSE, HOGY MIKÉNT MUTAT AZ ÖBÖLBEN, DE KEVÉSBÉ SZENNYEZI MAJD A LEVEGŐT

Az erőmű első, 125 megawattos blokkját 1971-ben helyezték üzembe. Óránként mintegy 20 tonna szenet tüzelt el. Az időzítés szinte tökéletesre sikerült, mert hamarosan drasztikus áremelkedés következett be a kőolajpiacon, ezért ismét igen rentábilissá vált a szén használata. Így 1980-ban még egy bányát nyitottak, és exportálták is a nyersanyagot. A plomini áramfejlesztő a méretével is felhívta magára a figyelmet. 340 méteres kéménye Horvátország legmagasabb építménye lett. Másfél évtizeddel az egyes blokk átadása után az áramszolgáltató belevágott az erőmű második blokkjának az építésébe. De ez a projekt már nem volt zökkenőmentes. Először is problémák akadtak a kitermeléssel, amely egyre költségesebbnek bizonyult, sőt kiderült, hogy az isztriai szénnek túl nagy a kéntartalma, ezért ártalmasabb a környezetre, mint addig hitték. A helyzetet tovább nehezítette, hogy egy természeti csapás folytán az isztriai vágatok egy részét elöntötte a tengervíz.

A következő csapás a délszláv háború volt, akkor leállt az építkezés. Az előzőnél jóval modernebb, óránként 25 tonna szenet elégető, 210 megawattos blokk végül csak 2000-re készült el. A sors iróniája, hogy az ezredfordulóra végképp fenntarthatatlanná vált a térség szénkitermelése. Az utolsó isztriai bánya 1999-ben bezárta kapuit, így a kettes blokk kazánjaiba már csak importszén került. A félsziget mélyén még jelentős tartalék maradt, amelyet már sohasem fognak kitermelni, sőt a tavaly novemberi klímacsúcson Andrej Plenković kormányfő közölte: az erőművet is bezárják. A bejelentés indulatokat gerjesztett a horvát közvéleményben, főként a félszigeten, hiszen az energetikai üzem jelentős munkáltatónak számít, ráadásul a kieső árammennyiséget csakis behozatalból tudnák pótolni.

Mostanra kiderült, hogy nem eszik ilyen forrón a kását. Volt némi taktika a miniszterelnök bejelentésében, amely Európa-szerte elismerést váltott ki, hiszen arra engedett következtetni, hogy egy kis délkelet-európai ország nagy elszántsággal száll be a klímavédelembe. Ám az erőműbezárás egyáltalán nem az önkéntes lemondásról szól. A Plomin egyes blokkját 2018-ban már le kellett állítani. Lejárt az egyébként is tíz évvel meghosszabbított üzemideje, a fenntartása már nem volt kifizetődő. Hasonló helyzetbe kerülne hamarosan a kettes blokk is, mivel tervezett élettartamának a vége 2025. Azzal, hogy a kormány úgy tesz, mintha feláldozná a létesítményt a klímavédelem oltárán, olyan európai forrásokhoz juthat, amelyek révén lehetősége lesz a teljes komplexum modernizálására és átalakítására. A két blokk legfőbb fűtőanyaga a biomassza, illetve az elégethető hulladék lesz. Négyszáz év után Isztria és vele az egész ország végleg búcsút int a szénnek. HORDÓSI DÁNIEL

FOTÓ: FRANZ ABERHAM, GETTY IMAGES

BIOMASSZA ÉS HULLADÉK

66 | FIGYELŐ 2022/4

F_66_horvat_eromu--ukran_hekkerek.indd 66

2022. 01. 24. 18:03

| RÉGIÓ |

KUTATJÁK A KIBERTÁMADÁS HÁTTERÉT

FOTÓ: GETTY IMAGES

NYOMOZNAK KIJEVBEN | Két hete, január 13-ról 14-re virradóan hekkelték meg az ukrán kormány, illetve több minisztérium honlapját és az elektronikus ügyintézés Gyija nevű platformját, amelyen keresztül digitális dokumentumokat, például Covid-igazolást, járművezetői engedélyt, személyi igazolványt lehet okostelefonra feltölteni. Lapzártánkkor még nem lehetett tudni, miként követték el a kijevi feltételezés szerint orosz és fehérorosz hátterű akciót, de az kiderült: a honlapkarbantartást általában megspórolják Ukrajnában. Az eddigi információk szerint mintegy hetven honlapot kíséreltek meg feltörni, tíz esetében ez sikerült is. Az ügyben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomoz, együttműködve a kiberrendőrséggel, valamint a kommunikációs és információvédelmi speciális állami szolgálattal. Ha az energetikai, a sport- és az agrártárca, valamint a katasztrófavédelem honlapjának a feltörése az átlagpolgár szempontjából nem is tűnik túl veszélyesnek, a digitális fejlesztésért felelős ukrán minisztérium büszkeségének, a Gyija alkalmazásnak a megbénítása sok millió felhasználónak okozott kellemetlenséget, és gyanakvást keltett az adatvédelem megbízhatóságával kapcsolatban. Az egyre többféle online hivatali ügyintézést kínáló Gyija Az állam az okostelefonban szlogennel, két évvel ezelőtt indult útjára, és már elképesztő mennyiségű személyes adatot kezel. A felhasználókat csak az nyugtatta meg némiképp, hogy a mobilapplikáció működőképes maradt. Igaz, egy ideig több információ elérhetetlen volt, például a Covid-igazolások, a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási adatok. Ez utóbbi adatbázist csupán az ötödik napon sikerült helyreállítani. A digitális átalakulás minisztériuma most hétfőn bejelentette, hogy a Gyiját kibővítik egy e-védelmi szolgáltatással, amely majd minden adathalász-támadást

blokkol. Az SZBU szerint személyes információk nem szivárogtak ki. E titkosszolgálat orosz szálat vél felfedezni a történtekben, akárcsak a digitális fejlesztésért felelős tárca. A feltört weboldalakon elhelyezett ukrán, orosz és lengyel nyelvű fenyegető üzenet is erre utalhat: „Ukrán! A számítógépen lévő összes adat megsemmisült, lehetetlen helyreállítani. Minden információ nyilvánossá vált rólad, félj, és számíts a legrosszabbra. Ezt a múltadért, a jelenedért és a jövődért kapod.” Az ukrán médiában megszólaló lengyel ajkúak szerint a szófordulatokból ítélve a hekkerek üzenetét nem lengyel anyanyelvű ember írta, annak ellenére, hogy a történelmi utalások lengyel sérelmeket próbálnak sugallni. A nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárhelyettese, Szerhij Demegyuk szerint a támadást az UNC1151 fedőnevű, a fehérorosz titkosszolgálatokhoz köthető kiberkémcsoport hajtotta végre. A szervezet már követett el hasonló akciókat lengyel és balti térségbeli állami intézmények ellen. A Microsoft is vizsgálódik az ügyben, de egyelőre csupán a számítógépes rendszereket tönkretevő kártékony programmal kapcsolatban közölte azt, hogy egy zsarolóprogramnak álcázott vírusról van szó. A világcég szerint a támadás több uk-

rajnai állami intézményt, nonprofit szervezetet és vállalatot érinthet. A kormányzati honlapok megbénítását a szakértők politikai vandalizmusnak vagy az oroszok által alkalmazott hibrid háború részének tartják. Moszkva visszautasítja a vádakat. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette: a feltételezések alaptalanok, semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre. „Szinte már hozzászoktunk ahhoz, hogy az ukránok mindenért Oroszországot vádolják, még a rossz időjárás miatt is” – tette hozzá. Figyelemre méltó az a tény, hogy még e hét elején is elérhetetlen volt az állami honlapok fejlesztését végző ukrán szoftvercég, a KitSoft oldala. A társaság közölte: már tesztelik és frissítik a honlapokat, kijavítják az esetleges hibákat. De problémát jelent, hogy a megrendelő intézmények többsége nem kötött szerződést a weboldalak üzemeltetés közbeni támogatásáról, karbantartásáról, így a fejlesztőnek már nincs hozzáférése az érintett honlapokhoz. A KitSoft közleménye hangsúlyozza: a hasonló kibertámadások megelőzése érdekében fontos lenne, hogy az állam megfelelő anyagi eszközöket különítsen el az informatikai rendszerek állandó támogatására és frissítésére. Ellenkező esetben borítékolható, hogy még súlyosabb következményekkel járó hekkerakciók történnek majd az országban. SZŐLŐSI HUNOR 2022/4 FIGYELŐ | 67

F_66-67_horvat_eromu--ukran_hekkerek.indd 67

2022. 01. 25. 16:39

| RÉGIÓ | VOKSOLÓ EGY BELGRÁDI MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN BERENDEZETT SZAVAZÓHELYISÉGBEN. KEVESEKET HOZOTT LÁZBA A REFERENDUM

ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS BEMELEGÍTÉSKÉNT Harmincszázalékos részvételi arány mellett hatvanszázalékos támogatottságot szerzett a január 16-i népszavazáson az alkotmány igazságügyi részét módosító indítvány, amire az európai uniós jogharmonizáció miatt volt szükség. A polgárok arról döntöttek, hogy ezentúl ne a parlament, hanem egy szakmai testület hagyja jóvá a bírók és az ügyészek kinevezését. A Szerb Haladó Párt (SNS) vezette kormány szerint immár sikerül szavatolni az igazságügyi rendszer teljes függetlenségét, de az ellenzék szerint a népszavazásra bocsátott alkotmánymódosítás erre nem volt elegendő. Mivel egyes városokban kimagasló eredményt értek el a nemleges válaszok, sok ellenzéki politikus úgy vélte, hogy ez előrevetíti győzelmüket az április 3-ára kiírt államfői,

nemzetgyűlési, valamint belgrádi helyhatósági választásokon. A politikát száműzik az igazságszolgáltatásból, fogalmazták meg a szerbiai hatalmi koalíció képviselői a referendum jelentőségét, mivel ezentúl a tizenegy fős Bírósági Főtanács dönt a bírók kinevezéséről. De e testület tizenegy tagja közül négyről, az úgynevezett kimagasló jogászokról továbbra is a parlamenti többség dönt, így oda a függetlenség – állítja Boris Tadić korábbi szerb államfő és az ellenzék egy része.

NEM MINDENKI ÉRTETTE

Az alkotmánymódosítást Brüsszel és a Velencei Bizottság elvárásainak megfelelően hajtják végre; ehhez volt szükség a népszavazásra, majd törvényt kell alkotni az ajánlások szellemében. Maguk a szavazópolgárok nem voltak teljesen tisztában azzal – az ortodox karácsony és új-

évi ünnepkör idején lefolyt, szinte észrevehetetlen kampány után –, hogy miről is kell voksolni. Ezzel magyarázzák a politikai elemzők a mindössze harmincszázalékos részvételt. A referendum azonban érvényes, mert a szerb parlament tavalyi határozata eltörölte az ötvenszázalékos részvételi küszöböt. Miközben az ország közéletét a lítiumbánya megnyitása elleni tiltakozó megmozdulások határozták meg, a politikai élet képviselői nem tudtak eleget foglalkozni a népszavazás tudatosításával, csupán az államfő vetette bele magát a kampányba, de ő is csak az utolsó napokban. (A környezetszennyezőnek vélt lítiumbánya megnyitási előkészületeit csak a referendum után függesztette fel a kormány.)

ESÉLYES KIHÍVÓ MÉG NINCS

Egyes városokban olyan eredmények születtek, amelyek a hatalomkritikus politikai

FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP

VÁLASZTÁSI ELŐJÁTÉK SZERBIÁBAN | Nagy dolog, hogy a tíz napja megtartott referendumon 30 százalékos volt a részvétel, és Szerbia pozitív képet küldött a világnak a bíróságok függetlenségét és az ügyészek önállóságát illetően, értékelt Aleksandar Vučić államfő, a kormánypárt elnöke. Az ellenzék viszont a saját sikerének tartja, hogy a szavazók csaknem 40 százaléka nemmel voksolt.

68 | FIGYELŐ 2022/4

F_68-69_Szerbia.indd 68

2022. 01. 25. 16:42

| RÉGIÓ |

rettetésen. A többi párt január végére, február elejére ígért döntést. Addig még töprengenek, ki legyen a közös jelölt.

SZEREPLŐK ÉS PROGNÓZISOK elemzők véleménye szerint meglehetősen aggasztani kezdték Vučić államfőt és pártját. Belgrádban és Újvidéken a nemleges válaszok kerekedtek felül, amit az ellenzéki pártok egyértelműen saját győzelmükként értelmeznek. A fővárost illetően korábban is jelentek meg olyan felmérések, amelyek szerint egy egységes ellenzéki fellépés legyűrné a fővárosi önkormányzatot vezető SNS-t és koalíciós partnereit. Bár a hivatalos kampány még nem kezdődött el, a referendum után már mindenki úgy viselkedik, mintha javában zajlana. Ami az április harmadikai fontosabb választásokat illeti, esélyes államfőjelöltet egyelőre nem állított az ellenzék, igaz, még van ideje rá. Az biztos, hogy az abszolút esélyes Aleksandar Vučić ringbe száll, és az is, hogy koalíciós partnere, Ivica Dačić, a Szerbiai Szocialista Párt vezetője, a parlament elnöke nem indul, hogy ne veszélyeztesse az SNS-es államfő újraválasztását. Az ellenzékiek közül egyedül a szélsőjobboldali Dveri vezetője, Boško Obradović jelezte, hogy indul a megmé-

Az oppozíció a 2020-as, rendes időben megtartott parlamenti választásokkal ellentétben az idei előre hozott megmérettetésre benevezett, bár egyes pártjai most sem tartják megfelelőnek a választási feltételeket. Csaknem két éve egyetlen ellenzéki párt képviselője sem ül a szerb törvényhozásban, azok ugyanis, amelyek akkor indultak a választásokon, még a háromszázalékosra csökkentett parlamenti küszöböt sem érték el, azok pedig, amelyek átléphették volna, bojkottot hirdettek. (A 2020-ban összeült, ellenzék nélküli törvényhozás mandátumának a kezdetén jelentette be Aleksandar Vučić köztársasági elnök, hogy mindenképp előre hozott választást ír ki az idei évre.) Egy a múlt hónapban végzett közvélemény-kutatás szerint az SNS elsöprő fölénnyel, 57 százalékos támogatottsággal győzne, egy egységes ellenzéki koalíció pedig mindössze 12 százalékot érne el. Az ellenzéki összefogás alatt a legvalószínűbbnek nevezhető szövetséget értették, a 2012-ig kormányzó, több átalakuláson átesett Demokrata Párt utódszerve-

zeteinek a koalícióját. Ebben benne van az egykori belgrádi polgármester, Dragan Đilas vezette Szabadság és Igazságosság Pártja, a Vuk Jeremić korábbi külügyminiszter és ENSZ-közgyűlési elnök által irányított Néppárt, a Demokrata Párt és az újabb keletű Szabad Polgárok Mozgalma. Dačić szocialistái élvezik a harmadik legnagyobb támogatottságot 9,3 százalékos prognózissal, a Zöldek Szövetsége, azaz a környezetvédelmi szervezetek csoportja pedig 7 százalékra tenne szert. Nőtt azoknak az aránya, akik részt vennének a választásokon, a megkérdezettek 50 százaléka nyilatkozott így. Đilas közölte egy ismeretlen, belső ellenzéki felmérés eredményét is, amely szerint Belgrád 56 százalékkal máris ellenzéki többségű, ehhez viszont az kell, hogy három fronton, külön koalíciókkal támadják a 42 százalékon álló SNS-t. Elemzők szerint a felmérések eredményeit egyelőre nem szabad túl komolyan venni, ha ugyanis valóban létrejön az ellenzéki szövetség, az változtathat a helyzeten, és mindkét oldalon újabb szavazókat mobilizálhat. VIRÁG ÁRPÁD

HIRDETÉS

RENDELJE MEG MOST A VITORLÁZÁS MAGAZIN KÜLÖNKIADVÁNYT! Az első 50 előfizetőnket megajándékozzuk egy páros belépővel a 2022. március 4-én megrendezendő Budapest Boat Show VIP estjére.

A kiadvány ára:

1990 Ft AJÁNDÉK PÁROS BELÉPŐ A BUDAPEST BOAT SHOW VIP ESTJÉRE A rendezvényről bővebben oldalon olvashat. a https://boatshow.hu/ old

Fizessen elő bankkártyával a www.lapcentrum.hu oldalon! EE-mail: elofizetes@mediaworks.hu Telefon: +36-46/998-800 Az akció tehát kizárólag azon első 50 megrendelőre vonatkozik, akik 2022. január 20. és 2022. február 20. közötti időszakban Vitorlázás Magazin különkiadványra szóló megrendelésüket a Kiadóhoz eljuttatják és a magazin díját legkésőbb 2022. február 20. napjáig a Kiadónak megfizetik. Az akció időtartama alatt (azaz 2022. január 20. és 2022. február 20. között) megrendelt előfizetések kézbesítése a befizetést követően történik. A Vitorlázás Magazin különkiadvány sajtótermékre történő kedvezményes ajánlat kizárólag a fent megjelölt időpontok között lehetséges, és azokra megrendelőkre vonatkozik, akiknek befizetése legkésőbb 2022. február 20-ig megérkezik a Kiadóhoz. Ajánlatunk csak belföldi kézbesítésre érvényes, jelen akció nem vonható össze a Kiadó egyéb meghirdetett akcióival. Az Adatvédelmi tájékoztató és az ÁSZF a www.lapcentrum.hu oldalon olvasható.

F_68-69_Szerbia.indd 69

2022. 01. 25. 16:42

| RÉGIÓ |

EGYRE ÖREGEBB A HORVÁT JÁRMŰPARK

TISZTA VIZET A POHÁRBA DÉL-SZLOVÁKIÁBAN!

Az erősen Pozsony-központú Szlovákiában a kormányok rendre az ország hátsó udvaraként tekintenek a magyarok által lakott dél-szlovákiai térségre. Ez megmutatkozik a fejlesztési források aránytalan elosztásán, aminek következtében több magyarlakta régió is leszakadó térséggé vált – hangzott el a felvidéki magyar pártok egyesüléséből létrejött Szövetség keddi sajtótájékoztatóján. Még a látványos fejlődést felmutató Pozsony közelében fekvő délnyugati járásokban is az életminőséget döntően befolyásoló fejlesztések maradtak el – hívta fel a figyelmet Farkas Iván, a Szövetség párt szakpolitikusa. A 2021-es szlovákiai népszámlálás adatgyűjtése is igazolja, hogy a közművesítés tekintetében a déli járások leszakadtak a fővároshoz és az északi országrészhez képest. A szennyvízhálózatra való rákapcsolódás aránya országos viszonylatban a Duna, a Garam és az Ipoly mentén, a magyarok által lakott déli járásokban a legalacsonyabb. A parlamenten kívüli Szövetség párt kezdeményezte, hogy az Európai Unió felújítási alapjából Szlovákiába érkező 6,3 milliárd euró mintegy felét a vízgazdálkodás fejlesztésére fordítsák. A Heger-kormány a források felhasználásában máshová helyezte a prioritásokat, ezért a déli járások hiányzó közművesítését más összegekből kell megoldani. Szlovákia – hasonlóan a többi 2004-ben csatlakozott államhoz – 2027-ig veheti igénybe az uniós kohéziós forrásokat, ezt követően csak a nemzeti büdzséből lehet finanszírozni a hiányzó beruházásokat. A Szövetség ezért sürgeti, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus hátralévő időszakában végre érdemi lépésekre kerüljön sor Dél-Szlovákia vízgazdálkodási gondjainak megoldása ügyében. Mint ismert, a felvidéki magyarság a 2020-as választásokon teljesen elveszítette parlamenti képviseletét, miután a magyar szavazóbázisú Most–Híd vegyes etnikumú párt kiesett a törvényhozásból, illetve a Magyar Közösség Pártja (MKP) által vezetett lista sem érte el az ötszázalékos küszöböt. A Szövetség 2021 októberében alakult, három elődpárt, az MKP, a Most–Híd és az Összefogás Mozgalom egyesülésével. KOLEK

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

A Horvát Autócentrum nemrég közzétett legfrissebb statisztikájából kiderül, hogy a 2,27 millió regisztrált jármű átlagéletkora tavaly 14,34 év volt. Ez jelentős öregedés az előző esztendőhöz képest, amikor még 14,18 év volt a középérték. Külön aggodalomra ad okot, hogy a forgalomban lévő autók csaknem 20 százaléka nem ment át elsőre a műszaki vizsgán. A horvátok többsége továbbra is dízelpárti, a gépkocsik majdnem 62 százaléka gázolajjal működik. Az elektromos és hibridautók száma még mindig elenyésző, arányuk a fél százalékot sem éri el. Az országban a második leggyakoribb üzemanyag a benzin, a harmadik pedig az LPG. Ami a gépkocsimárkákat illeti, az elmúlt évekhez hasonlóan a Volkswagen a legnépszerűbb, de szorosan a nyomában van a megfizethetőbb Renault és a Škoda is. A Glas Slavonije lap megjegyzi: a horvát átlagautós egy több mint 200 ezer kilométert futott dízeles Volkswagen Golf V volánja mögött ül. Valamivel jobb a helyzet a teherautó- és a buszállományt tekintve. Előbbiek átlagosan 10,2, utóbbiak 11,4 évesek. Ez abból adódik, hogy egyes nyugat-európai országokba már csak újabb, környezetkímélőbb és biztonságosabb járművekkel lehet behajtani. A statisztika kitér a szántóföldeken dolgozó munkagépekre is. A traktorok átlagéletkora 31,82 esztendő, ezért a szlavóniai lap megjegyzi: idősebbek, mint ahány éves maga az ország. A munkagépek kora a valóságban még magasabb lehet, ugyanis a horvát törvények értelmében a négykerekű motorokat, a kvadokat is traktorként állítják forgalomba. H. D.

70 | FIGYELŐ 2022/4

F_70-71_Terkepes.indd 70

2022. 01. 25. 16:42

| RÉGIÓ |

KUKORICÁBÓL ÉS IT-BŐL PROFITÁL BELGRÁD

NÉPSZAVAZÁSSAL A KORLÁTOZÁSOK ELLEN

A múlt év végén az ellenzékben lévő jobboldali Most (Híd) horvát párt aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a kormány rendeljen el népszavazást a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések beszüntetéséről, valamint a védettségi igazolványok eltörléséről. A kezdeményezés a Dosta je (Elég volt) elnevezést kapta. Az országos szinten 8 százalékos támogatottságú formációnak a múlt héten sikerült összegyűjtenie a referendum kiírásához szükséges 368 ezer aláírás 110 százalékát, azaz több mint 400 ezer szignót. Hétfőn át is adták az országos választási irodának, amelynek 45 napja van ellenőrizni az aláírások hitelességét. Ha mindent rendben találnak, akkor a parlament szakbizottsága elindíthatja a népszavazás kiírását, vagy kikéri az alkotmánybíróság véleményét az ügyben. A szintén jobboldali kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a szignók átadását követően azonnal jelezte, hogy a kezdeményezést a taláros testület elé viszik. Andrej Plenković kormányfő az egész akciót badarságnak, a társadalomnak kárt okozó politikai haszonszerzésnek tartja, és kifejtette, hogy a járványkezelést a szakmára kell bízni, hiszen emberi életek forognak kockán. Ezzel szemben a baloldali államfő, Zoran Milanović támogatja a referendumot. Az a véleménye, hogy a polgárok jogait csak kétharmados parlamenti többséggel lehetne korlátozni, az pedig, hogy egy magát szakértőnek mondó kormánypárti válságstáb teszi mindezt, szerinte elfogadhatatlan. Amennyiben az aláírások hitelesek, és az alkotmánybíróság is helyt ad a kezdeményezésnek, a népszavazást valószínűleg márciusban tartják meg. Szakértők szerint kevés a valószínűsége annak, hogy az alkotmánybírák átengedik a kérdést. HORDÓSI

A múlt esztendőben november végéig 19,6 milliárd eurós árukivitelt valósított meg a szerb gazdaság. Ez 2,3 milliárddal több, mint a teljes 2020-as év exportja – ismertette Igor Kronja, a gazdasági kamara külkereskedelmi központjának a vezetője. Szerinte az éves összesítés után kiderül majd, hogy mintegy negyedével nőtt a kivitel a pandémia első évéhez képest. Az áru kétharmadát az EU országaiban értékesítette déli szomszédunk. A legnagyobb külkereskedelmi partnere továbbra is Németország, Olaszország, Bosznia-Hercegovina, Románia, Magyarország és Oroszország – közölte a sorrendet Kronja. Jelentős a gépjárműalkatrészek, a szolgáltatások, azokon belül is elsősorban az IT-szektor exportja. Utóbbi ágazat egymilliárd eurós többletet valósított meg november végéig. Szerbia a kukorica negyedik legnagyobb exportőre Európában, de értékes és elismert portékája a málna és az alma is. VIRÁG

MAGYAR NÉPESSÉGFOGYÁS A FELVIDÉKEN

Szlovákiában a múlt héten ismertették a 2021-es népszámlálás főbb adatait. Ami a felvidéki magyar számokat illeti, ezek értelmezése nem lesz egyszerű feladat, több ok miatt sem. Például azért, mert az első fázisban csakis interneten keresztül lehetett kitölteni a kérdőívet, a másodikban pedig nem mindenkihez jutott el kérdezőbiztos, így főként a többnyire idősebb, számítógép nélküli emberek maradhattak ki. Mintegy negyedmillió ember nem számláltatott meg, ezért a statisztikai hivatal pótolta a hiányzókat, mert az adatbázisa 5 449 270 főt tartott nyilván akkoriban. E negyedmilliós tömegnek azonban nem ismert a nemzetiségi megoszlása, így automatikusan szlováknak minősül. A magyarság számának alakulásáról már az első adatok bejelentését követően megindult egy értelmezési vita is, hogy tulajdonképpen mekkora a fogyatkozás a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. Úgy tűnik, hogy a népességfogyás és az asszimiláció mintha lelassult volna, hiszen 2021-ben 456 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek (is), míg tíz évvel korábban 458 ezer magyart regisztráltak. Csakhogy időközben a magyar anyanyelvűek száma 508 ezerről 462 ezerre csökkent. A 2021-es adatnak van egy további „szépséghibája”. Benne szerepel az a több mint 34 ezer ember is, aki csak a második helyen jelölte meg a magyart mint nemzetiséget. Ugyanis e cenzusnak az is újdonsága volt, hogy kettős identitást, második nemzetiséget is meg lehetett adni. Ezt több mint valószínű, hogy nem veszik figyelembe a nemzetiségek számarányának meghatározásánál, tehát igazából a kisebbségi jogokat csorbítja majd. A népesség 5 százaléka nem vallott színt a nemzetiségéről (ez 2011ben 7 százalék volt), ami abszolút számban jóval több mint negyedmillió embert jelent. A második nemzetiség megadásának lehetősége azonban a romákat és a ruszinokat sújtotta a leginkább. Noha reális becslések szerint Szlovákiában közel félmillió roma él, alig több mint 67 ezren szerepelnek a statisztikában. LATI 2022/4 FIGYELŐ | 71

F_70-71_Terkepes.indd 71

2022. 01. 25. 16:42

| SKYNET |

BIZTOS CSAK AZ, AMI JÓL VÉDETT

Deklarálták, méghozzá amerikai kongresszusi meghallgatásokon és egyéb fontos, nyilvános eseményeken húzták alá többek között az Apple, a Google és a Facebook vezetői, hogy az adatainkkal nemhogy nem élnek vissza, de kifejezetten vigyáznak rájuk. Csak az engedélyünkkel értékesítik harmadik feleknek a keresési szokásainkat vagy a fájljainkban tárolt információkat, ahogyan erre az uniós GDPR szabályai is kötelezik már őket. Ez azonban – finoman szólva – egy óriási féligazság. Mert ha egyáltalán igénybe akarjuk venni e nagyvállalatok (és a legtöbb más internetes cég) szolgáltatását, akkor vagy havi díjakat fizetünk, vagy információinkkal törlesztünk. És amikor letöltünk vagy akár csak a böngészőnkben megnyitunk valamit, rögtön el kell fogadnunk az adatkezelési szabályokat, amelyekbe semmilyen direkt beleszólásunk nincsen.

Nem is kell messze menni. Elég, ha mondjuk valaki egy hűtőszekrényre vagy autógumira keres, máris személyre szabott hirdetések tucatjai ugranak fel a böngészőjében – még hetekig. Sőt az e-mailes marketingkampányok sem csillapodnak egy jó ideig. Bár ez közismert, azért – jól tudjuk – csak a jéghegy csúcsáról van szó.

VIGYÁZNI KELLENE…

Ennek ellenére még mindig sokan – különösen a kis- és középvállalatok tulajdonosai, döntéshozói, középvezetői, vagy éppen az egyéni vállalkozók – csak akkor ismerik fel az adatvédelem fontosságát, amikor már késő. Pedig mondjuk egy magánorvos, ügyvéd, pénzügyi tanácsadó, sőt akár egy kereskedő vagy építési vállalkozó is bőven tarthat olyan ügyféladatokat, tervezeteket, terveket, szerződéseket, pénzügyi mutatókat és hasonlókat a gépen, a levelezésében vagy éppen a számítási felhőben, amelyek kifejezetten érzékenyek. Azaz amelyekért a konkurencia százezreket, sőt milliókat is hajlandó fizetni, külföldön akár dollárban (pontosabban lenyomozhatatlan típusú kriptovalutában). Például hackereknek vagy csupán egy váratlanul távozó munkatársnak…

Nyilvánvalóan egy modern céges rendszer is csak annyira biztonságos, mint amennyire az adott megoldás, illetve dolgozói gárda leggyengébb láncszeme. Aki azonban – teszem azt üzleti döntéshozóként – biztosra akar menni, már csírájában elfojthatja vagy kordában tarthatja az adatszivárgást. Hogyan? Mindenféle szűrőprogramokat és víruskeresőket megelőzve (persze azokat sem megspórolva) már a céges mobilok szintjén megnehezítheti az esetleges távoli hackerek, zsarolók (zsarolóvírusok) bejutását. Vagy – ami sokkal rosszabb – egy távozó kolléga pusztítását, ne adj’ isten a konkurencia kíváncsiskodását.

EGY TRIVIÁLIS, OLCSÓ ÖTLET

Mit tehet tehát a fenti esetekben a cégvezető? Például különleges okostelefont vesz. Mondjuk eleve olyan vállalati mobilokat használ, amelyekbe nem építettek GPS-t, sőt fényképezőt sem. Azt gondolhatnánk, hogy 2022-ben ilyen készüléket nem lehet kapni, ám a gyártók némelyike bizony gondolt a „paranoiás” fogyasztókra, illetve céges vásárlókra is.

FOTÓ: JOEL SAGET, EUROPRESS/AFP, FIGYELŐ-ARCHÍV

BIZTONSÁGOS MOBILOK Biztonságban akarja tudni a konkurenciától vagy a zsarolóvírussal próbálkozó hackerektől a netes kereséseit, levelezését, fájljait? Van olyan cég, amely GPS és kamera nélküli okostelefont is kínál, de számos más hardverrel és szoftverrel is meg lehet nehezíteni a digitális betörők dolgát.

72 | FIGYELŐ 2022/4

F_72-73_Skynet-titkok.indd 72

2022. 01. 25. 16:43

| SKYNET |

rinttól el lehet csípni egy BlackBerryt, s érzékeny adatcseréket, beszélgetéseket lehet azon bonyolítani. Ilyen a kevéssé ismert Benco V80s nevű új modellje, amelyből a GPS-csipen túl a kamerák is hiányoznak – praktikusan megfosztva a potenciális kíváncsiskodókat két olyan hardvertől, amely információk igen fontos „áradatát” jelenti a számukra. Követni egy ilyen telefont is lehet, de erre csak a szolgáltató lesz képes az ősrégi módszerrel, amikor megnézi, melyik mobilcellában használják épp a készüléket. E gép nagy előnye még, hogy az érintőkijelzője 6,5 hüvelykes, modern igényeket is kielégít, és legalább 4G-s támogatás is akad, valamint wifi és Android 11. Az ára alacsonyabb, mint egy középkategóriás androidos telefoné, mindöszsze 36 ezer forintnyi rúpia Indiában, ahol először piacra került ez a „parásoknak” gyártott mobil.

FÉLPROFI ALTERNATÍVA

Két évvel ezelőtt még könnyebb lett volna ezen alsó középkategóriás készüléknél jobbat ajánlani, hiszen a nyomógombos korszakban befutott BlackBerryt mindenki ismerte, de 2019-ben megszűnt a gyártása. A szerencsésebbek persze még elcsíphetnek egy-egy készleten maradt Priv modellt, vagy pedig várhatnak egy startupra. Az OnwardMobility ugyanis a kínai TCL nevű óriástól megvette a névhasználati jogot és az egyéb blackberrys licenceket, amikor a kínaiak kihátráltak a különleges masinák mögül. A startup modernebb, 5G-s BlackBerry készülékeket ígért, de egyelőre nem jöttek velük a piacra, bár két hete közölték: nem tűntek el, az idén érkezik a modell. És miért BlackBerry? Egyrészt mert alapból szuperbiztonságos, másfelől pedig olyan ritka és egyedi az operációs rendszere, hogy a kiberbűnözők a piacon egyszerűen nem vagy igen drágán kapnak digitális „álkulcsokat” e típushoz. S ha kapnak is, ezen egzotikus géphez értő programozók, kódtörők óradíját földi halandó nemigen tudja megfizetni. Szóval az IT-ben jártasabb óvatos cégvezetők példát vehetnek politikusokról és bűnüldöző szervekről, valamint maffiózókról, akik ma is előszeretettel biztosítják be magukat egy BlackBerryvel. Ugyanakkor az Android- és iOS-appok nagy többségéről le kell mondani (jobbára például a mobilos bankolásról), és nem könnyű ezen a félig elfelejtett platformon bármilyen igényt kielégíteni. Ám második készüléknek akár 40-60 ezer fo-

PÁR ROBUSZTUS MEGOLDÁS

Még a mobiloknál maradva: természetesen vannak olyan gyártók, amelyek – hasonlóan az autótuningcégekhez – meglévő telefonokból faragnak tankbiztonságú szerkezeteket. Ilyen újabban a finn Bittium társaság Tough Mobile nevű készüléke, illetve annak második verziója. Itt persze 1500 euró feletti, azaz félmilliós darabárról van szó. Igaz, a fejlesztők szerint ez a világ legbiztonságosabb mobilja, amelyet úgymond professzionális használatra terveztek. Ugyanis ez az okostelefon többrétegű biztonsági struktúrán alapul, amely még az Android kilencedik verzióját használja. A szerkentyűt piacra hozó cégnek három évtizedes múltja van ezen a téren – szinte feltörhetetlen a telefon hardver-szoftver együttese. Bár azt azért hozzá kell tenni, hogy maga a mobil nem egy erőmű. A pénzünkből – úgy tűnik – jobb hardverre már kevéssé futja. De hasonló ajánlatot jelent az amerikai, nyílt operációs rendszert használó, 1200 dolláros Purism Librem 5. Továbbá a Samsung S21-es modelljén alapuló, androidos, mégis szuperbiztonságos Sirin V3 készülék is. Ez utóbbi közel 2600 dollárba (mintegy 800 ezer forint) kerül.

SZOFTVERES MEGKÖZELÍTÉS

Nem kell azonban nagyon túlbonyolítani a dolgot, s milliós összeget készülékre költeni. Ha megnézzük az itthoni viszonyokat, akkor mondjuk egy 100 milliárd forint alatti árbevételű vállalat számára bőven elegendő lehet a szoftveres titkosítás, amelyre ott van mindjárt két remekbe szabott megoldás. És ha már haza is tekintünk, miért ne említhetnénk történetesen magyar szoftveres megoldásokat a titkosítás problémájára? Az első a jó pár éve fejlesztett, máig folyamatosan frissen tartott CryptTalk, amely egy sikeres magyar startup terméke. És ugyan fizetős az applikáció (Google Androidra és Apple iOS-re is), de a reklámokkal bombázó félingyenes, sokszor ismeretlen céges hátterű konkurensekhez képest sokkal jobb telefonálási hangminőséget, biztosabb beszédtitkosítást garantál, valamint az üzenetküldések titkosságát is. Ha pedig telefonra vagy számítógépre érkező, vagy ott készített fájlokat akarunk „ezerszázalékos” biztonságban tudni,

akkor a magyar–svájci sikerstartup, a Svájci Posta által nemrég felvásárolt, de önállóságában nem korlátozott Tresorit webalapú, számítógépen futó vagy éppen mobilra telepíthető applikációként elérhető felhőtárhelyét ajánljuk. Itt akár 1-2 terabyte-ig is elmehetünk, ha mondjuk videókat, összetett tervrajzokat kell elképesztően biztonságos digitális széfben tartanunk. Kisebb cégeknél akár az is elegendő, ha az ügyvezető magánsze-

mélyként vesz egy éves prémium-előfizetést, amely 500 GB-os felhőtárhelyet ad, s havonta mindössze 8,33 euróba (mintegy háromezer forint) kerül. Továbbá Outlook vagy Gmail levelezővel is összeköthető, így a csatolmányainkat mindig csak és kizárólag mi tölthetjük le, mesterjelszavunk birtokában. Azt azért ne felejtsük el, hogy a levelezésünket kétfaktoros azonosítás védje, hogy ha új helyről, új gépről akar bárki belépni, az csak SMS-es kóddal tehesse.

MÉG EGY VÉDŐFAL

Amennyiben úgy ítéli meg valaki, hogy netes böngészés, levelezés közben egy kódolt telefon és egy felhőtrezor, valamint a kétfaktoros azonosítás együtt sem elég, annak a VPN-t (Virtual Private Network – virtuális magánhálózat) szolgáltatók egy újabb, igen erős várat jelentenek. Ennek lényege a lekövethetetlenség a neten. Aki ilyen mögé bújik, arról még azt is rendkívül nehéz lesz megállapítani, hogy melyik országból csatlakozik a hálóra. HG 2022/4 FIGYELŐ | 73

F_72-73_Skynet-titkok.indd 73

2022. 01. 25. 16:43

| CAPPUCCINO |

VETTER SZILVIA

A kommunikáció, a jog és az állatvédelem eddig párhuzamosan futott az életében. Nem tudott dönteni, melyik mellett tegye le a voksát? – Nem is akartam választani. Úgy éreztem, hogy minden új téma, amelylyel foglalkozom, új tapasztalatot ad, más törvényszerűségekkel, más típusú emberekkel ismertet meg, és ezek mind

egymást erősítik. Nagyon izgalmasnak találom a különböző területek egymásra hatását: például miként tud megjelenni az állatvédelemben egy közgazdasági alapvetés. Bár állami intézmények sajtófőnöke voltam, 2009 óta napi szin-

ten foglalkozom az állatvédelemmel jogi szempontból. 2021. január elsejével jött létre az Állatorvostudományi Egyetemen az Állatvédelmi Központ – azóta tudom egy feladatkörbe integrálni az eddig megszerzett tudásomat. – Erős év volt a tavalyi az állatvédelem hazai történetében – mi okozta ezt a változáscunamit? – Az, hogy a rendszerváltás óta először gondolkoznak stratégiában és együttműködésben az állatvédelem szereplői. Az állatvédelmi törvényünk anno jelentős részben az európai uniós jogharmonizáció kényszere miatt szü-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

Miközben állami intézmények kommunikációjával foglalkozott, az állatvédelmet mindig is szívügyének tekintette. Doktori értekezésében tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze, és létrehozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Tavaly óta az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetője. A Figyelővel az utóbbi időszak nagy horderejű változásait osztotta meg.

74 | FIGYELŐ 2022/4

F_74-75_cappuccino.indd 74

2022. 01. 25. 16:43

| CAPPUCCINO |

NÉVJEGY Budapesten született, 1983-ban. 2007-ben a Budapesti Kommunikációs Főiskola nemzetközi kommunikáció szakán, 2010-ben az ELTE jogi karán diplomázott. PhD-fokozatát a Szent István Egyetemen szerezte, 2020-ban.

letett meg, az állatkínzás pedig egy kutyát érintő, országos felháborodást kiváltó eset után lett bűncselekmény. A civil szervezetek harminc éve viszik a hátukon az eszmét és a gyakorlatot, amiért nagy hálával tartozunk nekik. De ahhoz, hogy gyökeres változások történjenek, a civil szférának össze kell dolgoznia az állami és a tudományos oldallal. A 2020-as esztendő újdonsága volt, hogy az Agrárminisztérium egy dinamikus és hatékony állatvédelmi miniszteri biztost nevezett ki Ovádi Péter személyében. Majd hazánk egyetlen, világszínvonalú állatorvosképző intézményének a rektora, Sótonyi Péter létrehozta az Állatvédelmi Központot. Az, hogy én jogászként ennek a szervezeti egységnek a vezetője lehetek, azt mutatja, hogy a különböző tudományterületeket integrálni kell az állatvédelem érdekében. Megalkottuk Magyarország Állatvédelmi kódexét is, amely éppen ezt az összefogást igyekszik erősíteni. – Eddig főleg sokkoló esetekkel, képekkel hívták fel a figyelmet a változás szükségességére. – Sótonyi Péter szokta mondani, hogy szenvedély nélkül semmivel sem érdemes foglalkozni, így az állatvédelemmel sem. A civil állatvédőkön óriási a teher, a munkájukhoz valóban elengedhetetlen a szenvedély, az elhivatottság. Néha a közösségi médiából úgy tűnik, mintha csak két csoport élne egymás mellett: az állatvédők és az állatkínzók, miközben ott a társadalom harmadik nagy tábora, amelynek a tagjai nem ezzel a témával kelnek és fekszenek. Belőlük áll a jogalkotók és a jogalkalmazók döntő többsége. Csak elrettentéssel nem lehet meggyőzni őket, kizárólag a – sajnos létező – borzalmas esetek felemlegetésével nem lehet eredményeket elérni, más üzenetekkel is kell próbálkozni. Például azzal, amit már sok kutatás bizonyított: aki állatokkal szemben erőszakos, az nagyon kis lépésre áll attól, hogy emberekkel szemben ugyanígy viselkedjen. Lehet, hogy ma egy ku-

2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium, 2014-ben a Magyar Turizmus Zrt. kommunikációs vezetője, 2017-ben az Alkotmánybíróság sajtófőnöke lett. 2016-tól az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének a munkatársa, 2021-től az Állatvédelmi Központ vezetője. Összehasonlító állatvédelmet oktat magyar, angol és német nyelven. 2020-ban a Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületétől megkapta a Szavak Embere díjat. 2018-ban A. I. Willis álnéven Victoria című regénye, 2020-ban Anya! Ugye megtarthatom? címmel a felelős állattartásról szóló mesekönyve jelent meg. KEDVENCEK Könyv » Madách Imre: Az ember tragédiája, Gerald Durrell művei Sorozat » Dr. House, Kártyavár Ahonnan merít, ha kimerül » kisfia, párja, szülei, barátai Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » „Az Oroszlán jegy minden jó és rossz tulajdonsága jellemző rám.”

tyáról van szó a hírben, de holnap egy gyerekről. Az ember- és az állatvédelem kéz a kézben jár, ahogy a terület összefügg a környezetvédelemmel, az etikával, a vallásokkal is – emiatt kell komolyan foglalkozni vele. – Milyen eredmények születtek eddig az összefogásból? – A múlt év végén több jelentős lépés történt például a megalakult Nemzeti Állatvédelmi Tanácsnak köszönhetően, amelyben az állam, a tudomány és a civil szféra képviselői hatékonyan dolgoznak együtt. Az első a büntetőjogi szigorítás volt, melynek értelmében az eddigi maximum három helyett öt év szabadságvesztés szabható ki állatkínzásért. A mérgezéses esetek szintén öt év szabadságvesztéssel büntethe-

tők, sőt ennek előkészülete is bűncselekménynek számít. Az állatviadalokon már nemcsak a szervezők és a fogadók, hanem a nézők is szankcionálhatók. Európában unikális, hogy a módosítás szerint az állatkínzó szaporítók egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók. Az állatvédők régi és jogos panasza volt az ebrendészeti telepeken uralkodó állapotok vagy a telepek hiányának a problémája, miközben az önkormányzatok kötelező feladata a belterületen kóborló állatok befogása. A szintén új kóborállat-rendeletnek köszönhetően magasabb szintre lehet emelni a telepek munkáját: például a beérkező állatok fényképét online elérhetővé kell tenni, erőfeszítéseket téve azért, hogy megoldják a sorsukat. Ráadásul az állatok minimális tartási ideje 15 napról 45-re nőtt. Beszéltem olyan állatvédőkkel, akik sírva fakadtak örömükben, hogy megszületett ez a rendelet, annyira régóta várták. – Mivel foglalkozik éppen? – Tavaly egy kormányhatározat másfél milliárd forintot szánt az állatvédelemre. Az összeg jelentős részét civil szervezetek kapják ivartalanításra, férőhelybővítésre, de a szemléletformálás is fontos része a támogatásnak. Az egyetemen képzéseket állítunk össze az állatvédelem szereplői, az állattartók és a lakosság részére. Korábban a Gazdijogsi képzésből is kivettük a részünket: térítésmentesen kétnapos tanfolyamot nyújtottunk ötszáz kutyatulajdonosnak. Pillanatok alatt elkeltek a helyek – egyértelmű, hogy van erre igény. A felsőoktatási intézményekkel is szeretnénk szorosabbra fűzni a viszonyt. A pécsi jogi karral egy közös kurzust indítottunk, így a hallgatók már ott is tanulhatnak állatvédelmet. – Marad ideje az írói munkájára? – Jelenleg egy interjúkötetet készítünk Czigány Ildikó barátnőmmel, aki az első magyar női utasszállító-pilóta volt. Civil állatvédőket interjúvolunk meg, hogy bemutassuk ennek az időszaknak a korrajzát, és hogy így is megköszönjük a munkájukat. SZIGETI HAJNI 2022/4 FIGYELŐ | 75

F_74-75_cappuccino.indd 75

2022. 01. 25. 16:43

| TÁRSADALOM |

A CSALÁD KÖTELÉKE MINDIG ERŐT AD BUJDOSÓ FERENC | Kétkezi, kemény munkával, külső befektetők nélkül, saját erőből érték el, hogy a Balaton legismertebb borászatává váljanak. A Bujdosó Pincészet nevű, több generációt felölelő családi vállalkozás tulajdonosborászával, a Dél-balatoni Borvidék Hegyközségi Tanácsának az elnökével beszélgettünk.

76 | FIGYELŐ 2022/4

F_76-77_BujdosoBoraszat.indd 76

2022. 01. 25. 16:45

FOTÓ: CSORDÁS ÁDÁM

| TÁRSADALOM |

Az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Bujdosó Pincészet. Hogyan indult a történetük? – Édesanyám orvosi dinasztiából csöppent bele a szőlész-borász mesterségbe, édesapám pedig egy földműves frissen diplomázott sarjaként került 1965-ben szőlészként a Balatonboglári Állami Gazdasághoz. Végül 1972-ben nyílt lehetősége arra, hogy négy, szintén szőlész munkatársával közösen megvásároljon egy nagyjából kéthektáros területet. Akkoriban a helyi pártbizottság rossz néven vette az önállósodást, ezért a család majdnem Egerben kezdett új életet. Apám végül egy hozzá nem köthető budapesti barátjának papíron átadta a terület felét, így megmentette a vagyont az államosítástól. A Bánomhegyen lévő föld a mai napig a família birtokában van. – Közben a pincészetből az évek leforgása alatt a szó szoros értelmében egy igazi családi vállalkozás vált… – Büszkék vagyunk erre, a gyökereinkre és a szüleink által kétkezi, kemény munkával lefektetett pillérekre. A feleségemmel együtt 1992-ben csatlakoztunk az általuk megkezdett munkához, majd 1998-ban az öcsém és a húgom is viszszatalált a családi gazdasághoz, akárcsak az unokahúgom és az unokaöcsém. Mindig külső befektetők nélkül, a saját erőnkből építettük a borászatunkat. Édesapám még egy cipőt sem vett magának egész életében, de ha egy jó adottságú terület volt szabadon, azt rögtön igyekezett megszerezni. Voltak nehéz pillanatok, például 2008-ban a svájcifrankalapú devizahitelünk miatt, de szerencsére ezt is túléltük. A család köteléke mindig erőt ad. Az évek folyamán korszerűsítettük a régi ültetvényeket, közben olyan szőlőfajtákat telepítettünk, amelyek jól érzik magukat a borvidéken, és az értékesítés szempontjából is van piacuk. Ma már közel 80 hektáron gazdálkodunk, leginkább fehérszőlő-fajtákkal, de széles kínálatunkban a kékfrankos, a cabernet sauvignon és a merlot szintén megtalálható. 2000 és 2020 között nem sikerült szűkítenünk a szőlőfajta-felhozatalt, de most a legkisebb fiam, Ferkó révén – 2020 nyarán szerezte meg borászdiplomáját, és egyre jobban kiveszi a

részét a munkálatokból – ez is kezd körvonalazódni. Fiatal kora ellenére nagyon komoly nemzetközi tapasztalatai vannak, így a világ jó példáiból kiindulva tudjuk, hogy a helyi fajtákra – olaszrizlingre, kékfrankosra – mindenképpen szükség van. De a merlot és a chardonnay szintén fontos nekünk. Utóbbi több szempontból is megkerülhetetlen a pincészetünk számára. – Gondolom, a pezsgőre célzott. – Pontosan! A következő évtizedekben ennek szellemében újítjuk fel az ültetvényeinket. Közben ültetünk pinot noirt is, amely szintén alapanyagként szolgál a pezsgőinkhez. Mindig is a műfaj nagy rajongója voltam. Eredetileg a BB pezsgőmesterének készültem, a diploma után Németországban sajátítottam el a pezsgőkészítés fortélyait, de mire visszatértem, az állami gazdaság tönkrement. Az álmomat viszont nem adtam fel, így az országban az elsők között készítettünk gyöngyözőbort, és most már másodjára palackoztunk tradicionális pezsgőt is. Ennek legfrissebb évjárata, a 2018as Blanc de Noirs épphogy megjelent, máris aranyérmet szerzett a VinAgora nemzetközi versenyen. – Van-e generációk közti nézeteltérés ön és Ferkó fia között? – Igen, de ez így van rendjén. Amikor a külföldi tanulmányai után hazajött, rögtön meg akarta váltani a világot, ám mostanra ez a vágya kicsit csillapodott. A lényeg, hogy minden fontos döntést meg tudtunk beszélni. Mindenesetre Ferkó – aki egy baleset miatt kénytelen volt abbahagyni élsportolói pályáját – fiatalos szemléletével új lendületet hozott a borászatunkba. Nagy élmény vele együtt dolgoznom. A 2020as tételek házasításakor a végleges borokat együtt alkottuk meg, de kis mennyiségben hamarosan ő is készít egy borcsaládot. Fontosnak tartom, hogy biztosítsak számára kibontakozási lehetőséget. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Junibor közössége az idén őt választotta meg új tagjának. Jó kezekben van a családi pincészetünk jövője. – Bár a Balatont sokan elsősorban a fehérborokkal azonosítják, önök a pezsgő mellett egyre komolyabb figyelmet fordítanak a vörösborkészítésre is. A fia külföldön töltött szakmai gyakorlata milyen hatást gyakorol ezeknek a stílusára? – Édesapám mindig azt mondta, hogy ha Konyárinak – akinek a szőlőterüle-

tei mellett vannak a mieink is – sikerül ilyen szép vörösborokat készítenie, akkor mi is képesek vagyunk hozni minimum ezt a szintet. Bár eddig is voltak nemzetközi versenyeken díjazott vörösboraink, a fiam Toscanában töltött kétéves szakmai gyakorlata révén most már új felfogásban állítjuk elő ezeket. Két ikonikus dűlőszelektált termékünk az Ibituba és a merlot-ból készített Kokas, de Ferkó ötlete alapján most készült el egy hordós 2019-es kékfrankos is. A mai trendeket figyelembe véve mindegyik esetében fő szempont a tisztaság, a gyümölcsösség és a könnyedségre hangolás. – Ön nemcsak a vitorlázás, hanem Dél-Balaton szerelmese is. Hogyan látja szeretett borvidékét és tágabb értelemben az egész régiót? – Egy adott borvidék sikere azon múlik, hogy meg tudja-e fogalmazni, mitől különleges. Az eredetvédelem szempontjából egy-két éven belül a Dél-Balatonon is ki fog alakulni a prémiumkategória leírása. Hiszem, hogy összefogva képesek vagyunk ezt véghez vinni, hiszen ez már nagyon hiányzott ahhoz, hogy a sima régiós borok szintjéről feljebb tudjunk lépni minőségileg. Az, hogy eddig három Év Borásza díjazottja innen származik, jól szemlélteti, hogy ez egy kiváló, sokszínű borvidék. A Balaton régió minden szempontból az egyik legdinamikusabb változáson ment át az elmúlt években, s már olyan minőségi szolgáltatásokkal várja vendégeit, amelyek a legigényesebb turisták elvárásainak is meg tudnak felelni. Régen elképzelhetetlen volt, de most már egész évben telt házzal megy minden rendezvény a Balaton körül. Büszkék lehetünk, hiszen a sokévnyi munkának beérett a gyümölcse. NÉMETI SÁNDOR

2022/4 FIGYELŐ | 77

F_76-77_BujdosoBoraszat.indd 77

2022. 01. 25. 16:45

| TÁRSADALOM |

VIDA PÉTER | Rendező, színész, állandó közreműködője a Rádiókabarénak, szinkronizál, számos hangjáték szereplője, műsort vezet, közben a drámától a zenés színházig minden műfajban otthonosan mozog. A Thália Színház népszerű színművészével, Karinthy-gyűrűs humoristával beszélgettünk.

78 | FIGYELŐ 2022/4

F_78-79_Vida-Peter.indd 78

2022. 01. 25. 16:46

| TÁRSADALOM |

FOTÓ: KASZNER NIKI

A MŰVÉSZET KÜLDETÉSE, HOGY ÉRTÉKET TEREMTSEN Milyen előadásban láthatjuk legközelebb? – A rögtön a beszélgetés után, ma este kezdődő Álmomban megcsaltál című bohózatban. Az eredetileg 1892-ben, Párizsban, majd rá öt évre Budapesten is bemutatott művet Hamvai Kornél helyezte át a mai korba. Ezzel a darabbal nyitotta meg újra kapuit – 2021. május 15-én, a fővárosi színházak közül elsőként – a Thália. Mi is nagyon vártuk már, hogy személyesen találkozzunk a közönségünkkel. Az alkotásnak remek a humora, rengeteg vicces szituáció van benne, és a nézők is szeretik. Legnagyobb örömünkre a bemutató óta telt házzal megy. A humor mindig közel állt hozzám, gyerekként például bohóc szerettem volna lenni. Fontos nevetni az életben és megnevettetni másokat. Ez begyógyítja a sebeket és segít átlendülni a nehéz pillanatokon. – Tehát a megoldás: mindig önfeledten nevetni? – Nem mindig és nem mindenáron. De ha az ember jó értelemben véve tud másokon és önmagán nevetni, akkor az élet nehézségeire sokkal könnyebben talál megoldást. Ez viszont csak akkor működik, ha tiszta szívből és természetesen történik. Nincs annál rosszabb, mint amikor azt mondják, hogy most kötelező nevetni vagy muszáj nevettetni. – Sok műfajban mozog otthonosan. Tudatosan alakult így a karrierje? – Nem egészen! A színész nem magányos alkotó, mint például egy szobrász, író vagy képzőművész. A pályáját sok minden befolyásolhatja, de bármilyen lehetőséget is hozzon az élet, egy fontos dolgot nem szabad elfelejtenie: nincs kis és nagy szerep. A színpadon, legyen szó bármilyen műfajról, mindig a legjobbat kell kihoznia magából. Színészként az ember

szívesen gyakorol és több területen kipróbálja magát, aztán az élet és a tehetsége úgyis eldönti, miben tud maradandót alkotni. S mint minden téren, ehhez is sok szerencse kell, hiszen nem mindegy, milyen feladatokat osztanak rá, amelyek esetleg meghatározhatják az egész életútját. Hálás vagyok a sorsnak, hogy eddig a legváltozatosabb feladatokkal kínáltak meg. Én mindig megpróbáltam – a maximumot nyújtva – élni a lehetőséggel. A pályámon eddig legtöbbször a humoros szerepek találtak meg. – Apropó, humor: a közmédia szórakoztató műsoraiban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért 2018-ban megkapta a Karinthy-gyűrűt. Hozott esetleg új lehetőségeket az életében ez az elismerés? – Nem, de ez nem is erről szól. Az 1975 óta Karinthy Frigyes születésének az évfordulója alkalmából minden esztendőben odaítélt, a humoristák legnagyobb kitüntetésének számító díj inkább visszamenőleg igazolta azt, hogy a munkásságomat értékesnek tartják, helyem van ebben a műfajban. Óriási megtiszteltetés számomra a díj, amely azért is hatalmas elismerés, mert színészek ritkán kapják meg. A nevem hallatán néha zavarban is vannak, hogy akkor színész vagyok vagy humorista, de bennem ez a kettő nem válik szét. Egész életemben az egyedi és önálló gondolatokra törekedtem. E felé terelt bennünket például a főiskolai osztályfőnököm, Kerényi Imre is. Olyan tanár volt, aki bedobott egy kavicsot a vízbe, és kíváncsi volt, milyen hullámokat vet. Csak figyelt, hogy ki az, aki bátran szembenéz a kihívásokkal, s ki az, aki elbújik előlük. – Milyennek látja a magyar színjátszás jelenét? – Általában huszonöt előadásom van havonta, így ritkán jutok el más színházakba, ezért átfogó véleményt nem mernék mondani. Inkább az egész helyze-

tünket, azaz a színháznak, a művészetnek a társadalomban elfoglalt pozícióját, rangját és minőségét kezdem félteni. A művészet küldetése, hogy értéket teremtsen. Művész pedig csak az lehet – ahogyan a színészlegenda Bessenyei Ferenc is vallotta –, aki előre megfontolt szándékkal alkotni képes. Sajnos a kreált celebek, influencerek világát éljük, akik hozzáadott értékek nélkül lettek egyik napról a másikra országosan ismertek, és a nevüket is elfelejtjük két hónapon belül. Az a legroszszabb az egészben, hogy a véleményükkel formálják a fiatalokat. Pedig fontos lenne megfogni az új generációt, s a színház, a művészet és a valódi értékek irányába terelni. Életem egyik legnagyobb ajándéka, hogy az általam azelőtt csak a tévéből ismert nagy generáció sok tagjának – az akkori „celebeknek”, mint például Benedek Miklós, Hollósi Frigyes, Garas Dezső, Bodrogi Gyula, Blaskó Péter, Szombathy Gyula, Törőcsik Mari – később partnere lehettem a színpadon. – Milyen új feladatok várják 2022-ben? – Bízom benne, hogy a járvány lassan eltűnik az életünkből. A pandémia rávilágított arra, hogy a kultúra luxus az emberek számára. Viszont e luxus nélkül mindannyiunk élete nagyon üres tud lenni. A megszokott elfoglaltságaim mellett a Rádiószínház számára készítem a következő Rejtő-hangjátékot, több rendezői meghívást kaptam különböző színházaktól, és a Tháliában is vár egy új feladat: Mick Dowd szerepét alakítom Martin McDonagh ironikus, de finom humorral fűszerezett, A koponya című darabjában, melynek február 18-án, a Thália Télikertben lesz a magyarországi ősbemutatója. NÉMETI SÁNDOR 2022/4 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Vida-Peter.indd 79

2022. 01. 25. 16:46

| NEKROLÓG |

CSOLLÁNY SZILVESZTER Nem volt párja a gyűrűn, világklasszis tornász létére mégis egy volt közülünk Szilas: az egyik nap jó döntést hozott, a másikon rosszat. Leginkább saját magán múlott, hogy nem találta a helyét a civil életben, ugyanakkor a sportolói pályafutásáról csak szuperlatívuszokban beszélhetünk.

FÉLBESZAKADT GYAKORLAT és Európa-bajnok tornászt a felesége és három lánya, az intenzív osztályon töltött több mint 50 nap után már nem volt számára kiút a Korányi Pulmonológiai Intézetből. Mivel a koronavírus-járvány még mindig köztünk van, a halálának körülményei sem mellékesek: abban talán bízhatunk, hogy ez a tragédia meggyőz néhány oltásszkeptikust. A beszámolók szerint ugyanis

Csollány nem akarta felvenni a vakcinát, ám mivel Ausztriában, a kismartoni klubnál, ahol dolgozott, megkövetelték tőle a védettséget, végül mégis beoltatta magát. De talán későn, hiszen mindössze két héttel azelőtt kapta meg az egydózisú Janssent, hogy kórházba került volna, ennyi idő alatt pedig nem tudott kialakulni a megfelelő védelem a szervezetében.

ÚT A CSÚCSRA

Nem a torna az egyetlen, ahol a heti 10-12 kőkemény edzés olykor egy egész

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Az a jó hír, ha nincs hír – gondoltuk a legtöbben. Éppen ezért vártuk is meg nem is a Csollány Szilveszter állapotával kapcsolatos fejleményeket. Mert bár időről időre belekapaszkodhattunk az orvosszakmai véleményekbe csomagolt kincstári optimizmusba, miszerint „bizakodhatunk”, „erős szervezet”, „felépülhet” – valójában tudtuk, hogy a reményt leginkább a hit és a szeretet táplálja, ami, bármennyire is kívánjuk, nem mindig elég a gyógyuláshoz. Most sem volt az. Hiába várta haza az olimpiai, világ-

80 | FIGYELŐ 2022/4

F_80-81_csollany.indd 80

2022. 01. 25. 16:46

| NEKROLÓG |

embernél is többet kíván, de az oroszok (szovjetek), amerikaiak, kínaiak és japánok által uralt sportágban különösen nagy árat kell fizetni az eredményért. A soproni születésű Szilas Győrben kezdett el tornázni, és talán még a 80-as évek derekán – amikor már nemzetközi sikereket ért el utánpótlásversenyzőként – sem sejtette, mennyi szenvedéssel és fájdalommal jár, ha végigmegy ezen az úton. Márpedig végigment. Közben gyakran volt kénytelen koplalni, hiába vallotta magát húsimádónak, a csülök vagy a steak helyett a legtöbbször maradt a natúr joghurt. Így hát nem ebben az értelemben, de csak fokozta az étvágyát, hogy gyűrűn már 20 évesen a szűk világelit tagja lett, csakhogy a nagy győzelmek jó darabig elkerülték. Éppen ezért időről időre meg-megingott az elszántsága, ám mindig visszatalált a terembe. Szívósságát hűen tükrözi, hogy a világversenyen begyűjtött első és utolsó érme között 12 év telt el, holott ennyi idő alatt más versenyszámokból kétgarnitúrányi klasszis is kikopik. Először 1990-ben, a lausanne-i Eb-n lett bronzérmes, végül pedig 2002-ben, Debrecenben – két évvel az olimpiai bajnoki címe, illetve öt vb-ezüstérem után – a világbajnoki aranyat is megszerezte, teljessé téve a kollekciót. Csollány Szilveszter sportolói nagyságából a hazai szurkolók a debreceni Főnix Csarnokban, a már említett hazai rendezésű vb-n kaptak testközelből a legtöbbet, karrierje csúcspontja azonban 2000. szeptember 24-én elérkezett, a cívisvárostól több mint 15 ezer kilométerre, Sydney-ben. Ahogy az ötkarikás mondás tartja, az aranyesélyeknek általában a fele válik csak valóra, és ez többé-kevésbé igaz is, különben négyévente veszélybe kerülne az 1952-ben, Helsinkiből hazahozott 16 aranyérem rekordja. Emlékezhe-

tünk, Kovács Ágnes úszó nagyot hajrázott 200 méter mellen, és végül elsőként érintette a falat, beváltva ezzel az ígéretet. Ugyanígy tett a tornacsarnokban Szilas, akit itthon, a fotelből az is szájtátva nézett, aki legfeljebb négyévente találkozik azzal a kifejezéssel, hogy szerenkénti döntő. Ha már Sydney, érdemes felidézni, hogy a vívó Nagy Tímeát négy évvel korábban, Atlantában hitte mindenki tuti befutónak, de az ő álma is a kenguruk földjén vált valóra. Ellenben a Mincza Ildikóval és Szalay Gyöngyivel teljes párbajtőrcsapatnak akkor érem sem lett az aranyesélyből. A történeti hűség kedvéért: hasonlóan járt Vereckei Ákos kajakozó és Gécsek Tibor kalapácsvető is, de ez mind benne van a sportban.

FENT ÉS LENT

A televízióban Méhes Gábor, a rádióban Siklós Erik közvetítése tette felejthetetlenné Csollány aranyérmét. A tökéletes, 9,85 pontos gyakorlat láttán a túlzott lelkesedés éppúgy helyénvaló reakció volt, mint az elcsukló hang. Képtelenség azonban csak a rózsaszín szemüveg mögé bújva emlékezni az 51 évesen elhunyt sportolóra, aki alig egy éve egy interjúban maga is elismerte: a mai napig nem találta meg a helyét a civil életben. Szomorú ilyet látni, hallani, még akkor is, ha pozitívumként értékelhetné a többség, hogy az élsportoló is ember. Ilyenkor a ragyogás pillanataiban fényévnyinek tűnő távolság hirtelen karnyújtásnyira zsugorodik. A mélységek vagy akár a középszer azonban csak azt gyötörheti igazán, aki megjárta a magasságokat is. Márpedig Szilas állócsillaga volt az 1990es, 2000-es évek magyar sportéletének. Nem volt könnyű ember, a megható anekdoták megosztása mellett ezt egyre többen említik meg, éppen ezért körülrajongott bajnokként sem volt zökkenőmentes számára az átmenet az edzések és versenyek képezte burokból a szürke hétköznapokba. Többfelől hallani arról is, hogy mélyen volt, miután elvált az első feleségétől, és a talpra állást az sem segítette, hogy közben rossz pénzügyi döntéseket is hozott. A második házasságából újra erőt merített, a lányairól pedig mindig nagy szeretettel beszélt, odaadó apaként gondoskodott róluk. Ugyanakkor az sem volt egyértelmű, hogy szeretett sportágán belül, vagy inkább attól távol érvényesülne

inkább, de az biztos, hogy a munka egyetlen percre sem volt büdös a számára. Sokszor került padlóra, de onnan mindig felállt, edzősködött Izlandon, Svájcban és Ausztriában is, ha kellett, újra összecsomagolt, és továbbállt.

MENNYI IDŐNK VAN?

A mérleg másik serpenyőjében pedig ott van az, hogy túl sok olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportoló aligha mondhatja el magáról, hogy éppúgy dolgozott St. Louis-i gyorsétteremben, mint budapesti kocsmában. Pedig azt hinnénk, egy sikeres sportoló legfeljebb a szponzori szerződése keretében áll be a pult mögé krumplit sütni vagy épp sört csapolni, és miután a stáb végzett a felvétellel, udvariasan elköszön az ott dolgozóktól, hogy élje tovább a hétköznapi hősök számára elképzelhetetlen, könnyű, gondtalan életét. Csakhogy az övé nem volt az, az őt régóta közelről ismerők szerint a legkevésbé sem. Nyughatatlan természete miatt, amikor minden jóra fordulhatott volna, gyakran közbejött valami. Ha kellett, a kereskedelmi csatornák hívó szavára is igent mondott, de a tévészereplések nem hozták vissza a nyilvánosságba, a gombnyomásra mosolygás sem megy akárkinek. Ellenben a terembe lépve nem volt olyan áldozat, amit ne hozott volna meg túl az 50-en is azokért az épp csak kamaszodó fiúkért, lányokért, akiket a gondjaira bíztak a szülők, hogy tanítsa meg őket tornázni. Miközben a maga útját még mindig csak kereste, segített megtalálni a motivációt másoknak. Akár egy szomorú humorista vagy egy lelki terheket cipelő pszichológus. Mindez árnyalja a nagy bajnok személyiségét, de semmit sem vesz el az érdemeiből. Mert persze vannak olyan sportolók, akik nemcsak versenyhelyzetben hozzák ki magukból a maximumot, hanem a sportcsarnokon kívül is 0–24 órás példaképek. De a többség nem ilyen, hanem hol jobb időszakát éli, hol rosszabbat. Azzal aligha szállna vitába bárki is, hogy Csollány Szilveszternek még bőven kijárt volna néhány évtized, hogy legyen ideje az életben is tökélyre fejleszteni a gyakorlatát. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2022/4 FIGYELŐ | 81

F_80-81_csollany.indd 81

2022. 01. 25. 16:46

| AJÁNLÓ |

FUSS AZ ERDÉSZ SZEMÉVEL

PILISI PARKERDŐ | Az Országos Erdészeti Egyesület Sportolj tudatosan az erdőben! címmel programsorozatot indított, hogy a természetben sportolók olyan összefüggéseket és érdekességeket is megfigyeljenek, amelyekkel mélyebben betekinthetnek az erdő életébe, jobban megérthetik az erdei ökoszisztéma működését. A téli kihívás a Pilisi Parkerdő kedvelt kirándulóhelyeit és nemrég átadott turisztikai fejlesztéseit is érinti. Egy-egy kihíváshoz számos érdekességet rejtő, mintegy 10 km-es útvonal tartozik, amelyen az aktuális feladatokat mutató, QR-kódokkal ellátott ideiglenes turistajelzések kalauzolják a sportolókat. Info: www.oee.hu

TÚRA, KIÁLLÍTÁS, KONCERTEK HOMMAGE Á KREISLER

ZENEAKADÉMIA | Hatvan éve hunyt el a XX. század egyik legnagyobb hegedűművésze, Fritz Kreisler. Összetéveszthetetlen tónusú és stílusú hangfelvételei máig sugározzák a XIX. század végének elegáns, kedélyes, magával ragadó világát. Kortársai tisztelték, a közönsége rajongott érte. Ennek a varázslatos életnek az emlékét idézi fel G. Horváth László hegedűművész és kamaratársai estje január 30án este a Zeneakadémia Solti Termében.

A MŰGYŰJTÉS SZENVEDÉLYE

VÁLOGATÁS A MILLOT-DURRENBERGER-GYŰJTEMÉNYBŐL | Január 26-tól a Mai Manó Házban Madeleine MillotDurrenberger francia műgyűjtő kollekciójából láthatnak egy válogatást az érdeklődők. A nyolcvanas évek óta építi fotográfiai gyűjteményét, amely több mint száz fényképész közel ezerháromszáz alkotását foglalja magában. Az egyetemes fotótörténet legfontosabb alkotóinak a munkáit láthatják a válogatásban. Jelen tárlaton többek között Henri Cartier-Bresson, Joel-Peter Witkin, Sophie Calle vagy John Baldessari mellett a magyar fotótörténet kiemelkedő képviselőinek – Kerekes Gábor, Barta Zsolt Péter, Hajdú József, Brassaï – a művei is megjelennek.

FŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT | Január 29–30-án tartja szokásos farsangi hétvégéjét a budapesti állatkert. Rengeteg medvés témájú programmal, medveetetéssel és fókatréninggel várják a családokat. Lesznek óriásbábok, kalandjáték, kézműves-foglalkozások, koncertek. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

MACKÓFARSANG 2022

82 | FIGYELŐ 2022/4

F_82_ajanlo.indd 82

2022. 01. 25. 16:47

HIRDESS!

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

F_BIII-ib.indd III

2022. 01. 25. 13:32

F_BIV_fft.indd IV

2022. 01. 25. 13:32