VETTER SZILVIA

Miközben állami intézmények kommunikációjával foglalkozott, az állatvédelmet mindig is szívügyének tekintette. Doktori értekezésében tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze, és létrehozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Tavaly óta az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetője. A Figyelővel az utóbbi időszak nagy horderejű változásait osztotta meg.

A kommunikáció, a jog és az állatvédelem eddig párhuzamosan futott az életében. Nem tudott dönteni, melyik mellett tegye le a voksát? – Nem is akartam választani. Úgy éreztem, hogy minden új téma, amelylyel foglalkozom, új tapasztalatot ad, más törvényszerűségekkel, más típusú emberekkel ismertet meg, és ezek mind egymást erősítik. Nagyon izgalmasnak találom a különböző területek egymásra hatását: például miként tud megjelenni az állatvédelemben egy közgazdasági alapvetés. Bár állami intézmények sajtófőnöke voltam, 2009 óta napi szinten foglalkozom az állatvédelemmel jogi szempontból. 2021. január elsejével jött létre az Állatorvostudományi Egyetemen az Állatvédelmi Központ – azóta tudom egy feladatkörbe integrálni az eddig megszerzett tudásomat. – Erős év volt a tavalyi az állatvédelem hazai történetében – mi okozta ezt a változáscunamit? – Az, hogy a rendszerváltás óta először gondolkoznak stratégiában és együttműködésben az állatvédelem szereplői. Az állatvédelmi törvényünk anno jelentős részben az európai uniós jogharmonizáció kényszere miatt szü-

letett meg, az állatkínzás pedig egy kutyát érintő, országos felháborodást kiváltó eset után lett bűncselekmény. A civil szervezetek harminc éve viszik a hátukon az eszmét és a gyakorlatot, amiért nagy hálával tartozunk nekik. De ahhoz, hogy gyökeres változások történjenek, a civil szférának össze kell dolgoznia az állami és a tudományos oldallal. A 2020-as esztendő újdonsága volt, hogy az Agrárminisztérium egy dinamikus és hatékony állatvédelmi miniszteri biztost nevezett ki Ovádi Péter személyében. Majd hazánk egyetlen, világszínvonalú állatorvosképző intézményének a rektora, Sótonyi Péter létrehozta az Állatvédelmi Központot. Az, hogy én jogászként ennek a szervezeti egységnek a vezetője lehetek, azt mutatja, hogy a különböző tudományterületeket integrálni kell az állatvédelem érdekében. Megalkottuk Magyarország Állatvédelmi kódexét is, amely éppen ezt az összefogást igyekszik erősíteni. – Eddig főleg sokkoló esetekkel, képekkel hívták fel a figyelmet a változás szükségességére. – Sótonyi Péter szokta mondani, hogy szenvedély nélkül semmivel sem érdemes foglalkozni, így az állatvédelemmel sem. A civil állatvédőkön óriási a teher, a munkájukhoz valóban elengedhetetlen a szenvedély, az elhivatottság. Néha a közösségi médiából úgy tűnik, mintha csak két csoport élne egymás mellett: az állatvédők és az állatkínzók, miközben ott a társadalom harmadik nagy tábora, amelynek a tagjai nem ezzel a témával kelnek és fekszenek. Belőlük áll a jogalkotók és a jogalkalmazók döntő többsége. Csak elrettentéssel nem lehet meggyőzni őket, kizárólag a – sajnos létező – borzalmas esetek felemlegetésével nem lehet eredményeket elérni, más üzenetekkel is kell próbálkozni. Például azzal, amit már sok kutatás bizonyított: aki állatokkal szemben erőszakos, az nagyon kis lépésre áll attól, hogy emberekkel szemben ugyanígy viselkedjen. Lehet, hogy ma egy ku-

Budapesten született, 1983-ban. 2007-ben a Budapesti Kommunikációs

Főiskola nemzetközi kommunikáció szakán, 2010-ben az ELTE jogi karán diplomázott. PhD-fokozatát a Szent István Egyetemen szerezte, 2020-ban. 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium, 2014-ben a Magyar Turizmus Zrt. kommunikációs vezetője, 2017-ben az

Alkotmánybíróság sajtófőnöke lett. 2016-tól az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és

Gazdaságtudományi Tanszékének a munkatársa, 2021-től az Állatvédelmi

Központ vezetője. Összehasonlító állatvédelmet oktat magyar, angol és német nyelven. 2020-ban a Magyarországi Szóvivők Országos Egyesületétől megkapta a Szavak Embere díjat. 2018-ban A. I. Willis álnéven Victoria című regénye, 2020-ban Anya! Ugye megtarthatom? címmel a felelős állattartásról szóló mesekönyve jelent meg.

KEDVENCEK

Könyv » Madách Imre: Az ember tragédiája, Gerald Durrell művei Sorozat » Dr. House, Kártyavár Ahonnan merít, ha kimerül » kisfi a, párja, szülei, barátai Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » „Az Oroszlán jegy minden jó és rossz tulajdonsága jellemző rám.”

tyáról van szó a hírben, de holnap egy gyerekről. Az ember- és az állatvédelem kéz a kézben jár, ahogy a terület összefügg a környezetvédelemmel, az etikával, a vallásokkal is – emiatt kell komolyan foglalkozni vele. – Milyen eredmények születtek eddig az összefogásból? – A múlt év végén több jelentős lépés történt például a megalakult Nemzeti Állatvédelmi Tanácsnak köszönhetően, amelyben az állam, a tudomány és a civil szféra képviselői hatékonyan dolgoznak együtt. Az első a büntetőjogi szigorítás volt, melynek értelmében az eddigi maximum három helyett öt év szabadságvesztés szabható ki állatkínzásért. A mérgezéses esetek szintén öt év szabadságvesztéssel büntethetők, sőt ennek előkészülete is bűncselekménynek számít. Az állatviadalokon már nemcsak a szervezők és a fogadók, hanem a nézők is szankcionálhatók. Európában unikális, hogy a módosítás szerint az állatkínzó szaporítók egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók. Az állatvédők régi és jogos panasza volt az ebrendészeti telepeken uralkodó állapotok vagy a telepek hiányának a problémája, miközben az önkormányzatok kötelező feladata a belterületen kóborló állatok befogása. A szintén új kóborállat-rendeletnek köszönhetően magasabb szintre lehet emelni a telepek munkáját: például a beérkező állatok fényképét online elérhetővé kell tenni, erőfeszítéseket téve azért, hogy megoldják a sorsukat. Ráadásul az állatok minimális tartási ideje 15 napról 45-re nőtt. Beszéltem olyan állatvédőkkel, akik sírva fakadtak örömükben, hogy megszületett ez a rendelet, annyira régóta várták. – Mivel foglalkozik éppen? – Tavaly egy kormányhatározat másfél milliárd forintot szánt az állatvédelemre. Az összeg jelentős részét civil szervezetek kapják ivartalanításra, férőhelybővítésre, de a szemléletformálás is fontos része a támogatásnak. Az egyetemen képzéseket állítunk össze az állatvédelem szereplői, az állattartók és a lakosság részére. Korábban a Gazdijogsi képzésből is kivettük a részünket: térítésmentesen kétnapos tanfolyamot nyújtottunk ötszáz kutyatulajdonosnak. Pillanatok alatt elkeltek a helyek – egyértelmű, hogy van erre igény. A felsőoktatási intézményekkel is szeretnénk szorosabbra fűzni a viszonyt. A pécsi jogi karral egy közös kurzust indítottunk, így a hallgatók már ott is tanulhatnak állatvédelmet. – Marad ideje az írói munkájára? – Jelenleg egy interjúkötetet készítünk Czigány Ildikó barátnőmmel, aki az első magyar női utasszállító-pilóta volt. Civil állatvédőket interjúvolunk meg, hogy bemutassuk ennek az időszaknak a korrajzát, és hogy így is megköszönjük a munkájukat.

SZIGETI HAJNI