BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS Munkában

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS

Évek óta teljes körű a fogvatartottak foglalkoztatása a hazai börtönökben, ami azt jelenti, hogy minden munkaképes rab dolgozik vagy tanul.

MUNKÁBAN A RABOK

Cipőfelsőrész- és labdakészítő varroda Márianosztrán, szövőgyár Sopronkőhidán, zöldség-gyümölcsöt feldolgo- zó üzem Baracskán – csak pár példa a Fortepan gyűjteményében elérhető, a rendszerváltás előtt készült fotók alapján arra, hogy a magyar börtönökben rács mögött lévők foglalkoztatása mindig is fontos állami cél volt. Sőt, néhány évvel ezelőtt a Váci Fegyház és Börtön „lakói” maguk építettek egy új körletrészt, százhúsz helylyel bővítve ezzel az intézmény befogadóképességét.

ÖNFENNTARTÁS

A fogvatartottak reintegrációja – vagyis visszavezetésük a társadalomba –, valamint a foglalkoztatásuk kéz a kézben jár. A munka, az oktatás és a jóvátételi programokban való részvétel egyaránt azt segíti, hogy az elítéltek újra megtalálják a jó irányt, visszakapják a reményüket és a méltóságukat, csökkentve ezzel viszszaesésük esélyét – hangsúlyozta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a rabok munkavégzéséről szóló tájékoztatójában. Az elítéltek számára ugyanakkor ez nem egyszerűen egy lehetőség – törvény kötelezi rá őket. Nekik kell elvégezni ugyanis a börtönök fenntartásával, felújításával, karbantartásával járó munkákat, és ugyancsak ők dolgoznak a mosodákban, valamint a konyhákban is. Termelő-, mezőgazdasági, ipari tevékenységet szintén folytatnak a büntetés-végrehajtás (bv.) gazdasági társaságainál. A munka díjazása az előző évi minimálbér összegének legalább a harmada. A 2020-ban kiadott Börtönstatisztikai Szemle számai szerint 2019-ben mintegy 7900 fogvatartott dolgozott. Negyvenhat százalékuk a bv. ipari – például textil-, bútor-, fém-, papírszegmens – társaságainál, valamint agrárgazdaságainál, csaknem ugyanennyien az intézetekben, 759-en pedig a PPP-szerződéses formában működtetett bv.-intézményekben végeztek munkát. A BVOP azt is kiemelte, hogy a szervezet mára részben önfenntartóvá vált többek között az alapvető élelmiszerek terén, köszönhetően a bv. tésztagyárának, vágóhídjának, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó üzemeinek, pékségeinek. De ugyancsak a belső „ellátási láncban” készülnek a zárkákba kerülő felszerelések, használati tárgyak.

Emlékezetes az is, hogy a koronavírusjárvány 2020-as kitörésekor a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben kezdődött meg az állami maszkgyártás, enyhítendő az országos készlethiányt.

Mindezek mellett egy átlagos tanévben mintegy háromezer fogvatartott tanul a külvilágtól elzártan. Közülük – a szemle

adatai szerint – a 2019–20-as tanévben 856-an általános, 1242-en középiskolai oktatásban, 1024-en szakképzésben vettek részt, huszonnégyen pedig felsőfokú tanulmányaikat folytatták. Vácon például burkoló-, Tökölön hulladékválogató-, Szegeden pedig kertészképzés indult tavaly.

SZOLGÁLATI LAKÁSOK

Tulajdonképpen a büntetés-végrehajtási önfenntartás részeként is értelmezhető az a várhatóan ez évben befejeződő projekt, melynek célja egy tizenegy házból álló szolgálati lakópark kialakítása Kőbányán. A fővárosban dolgozó bv.munkatársaknak és hozzátartozóiknak készülő, egyenként hatvan négyzetméteres könnyűszerkezetes ingatlanok építési munkálatait a Bv. Holding Kft. irányítja. Amellett, hogy fogvatartottak is dolgoznak az építkezésen, a beruházás különlegességeként említik, hogy itt a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságához tartozó, könnyűszerkezetes házpaneleket gyártó miskolci üzem technológiáját alkalmazzák.

GYERMEKOTTHONOK

A BVOP az elmúlt hetekben több más olyan beruházásról is beszámolt, melynek keretében fogvatartottak bevonásával zajlott infrastruktúra-fejlesztés. Szilveszter előtt néhány nappal adták át például a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által fenntartott, felújításon átesett bajai lakásotthont, ahol a családjukból kiemelt, speciális szükségletű fiúkat nevelnek. A bv. azután ajánlotta fel a kivitelezést – az alapvető jogok biztosának a kérésére –, hogy a fenntartó jelezte: a tárgyi feltételek javítása jelentősen hozzájárulna a gondozott fiatalok életkörülményeinek a javulásához. A rabok kifestették a belső tereket, renoválták a bútorokat és a padlózatot, továbbá kicserélték a nyílászárókat. A tatarozáson átlagosan nyolc-tizenhat fogvatartott dolgozott öszszesen 1968 munkaórát.

Szintén decemberben fejeződött be az értelmileg akadályozott, autista, illetve súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását biztosító rumi (Vas megye) gyermekotthon felújítása, ahol az ombudsmani hivatal korábban több hiányosságot tapasztalt. Itt ugyancsak elítéltek végezték a rekonstrukciót: korszerűsítettek egy terápiás célú foglalkozásokat szolgáló csoportszobát, körbekerítették az udvart, valamint sportolásra és látogatók fogadására alkalmas helyiségeket alakítottak ki.

Hogy a társadalmi visszailleszkedés szempontjából milyen fontosságú a rabok munkavégzése, jól mutatja, hogy az egyébként már a 124. évfolyamánál járó Börtönújságnak külön reintegrációs rovata van. A tavaly decemberi számban többek közt arról írtak, hogy fogvatartottak festettek bibliai jeleneteket a Budapesti Fegyház és Börtön B objektumában lévő kápolna üvegfelületeire. Balassagyarmaton – ahol Európa egyik legrégebbi, 1847-ben alapított börtöne működik – jóvátételi munkával szépült meg a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet két osztálya. Az addiktológián és a pszichiátrián négy elítélt kétszáznegyven órát töltött negyvenkilenc helyiség (összesen 2400 négyzetméter), köztük folyosók és kórtermek kifestésével.

VISSZAILLESZKEDÉS

Az adatok azt mutatják, hogy az előbbiekben felsorolt és a hozzájuk hasonló programokra óriási szükség van, ugyanis a reintegráció mint közös társadalmi érdek és mint kiemelt cél megvalósulásának a folyamata még hagy kívánnivalót maga után. A már idézett Börtönstatisztikai Szemle 2019-es mutatóiból az derül ki, hogy az év utolsó napján fogva tartottak körében negyvenegy százalék volt a visszaesők aránya. Ehhez hasonló képet mutattak a megelőző két esztendő adatai is. Ráadásul ebben a számban nincsenek benne azok a bűnismétlők, akik gondatlan elkövetők voltak, valamint azok sincsenek, akiket korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, de szabadulásuk óta az újabb bűntett elkövetéséig több mint három esztendő telt el.

HELMECZI ZOLTÁN