MAKROGAZDASÁG Növekedés

NÖVEKEDÉS

MELLÉKHATÁSOKKAL

MAKROGAZDASÁG | A napokban két nagybank, a Magyar Bankholding és a Raiffeisen Bank elemzői ismertették idei makrogazdasági prognózisukat. Bár a gazdaság gyarapodásának az ütemét eltérően látják, mindkét elemzői csapat úgy ítéli meg: a bővülés folytatódik. Rossz hír, hogy az infl áció is makacsul hozzátapad a növekedéshez, méghozzá magas szinten.

Egy évvel ezelőtt valószínűleg nem sokan gondoltak arra, hogy 2022 egy újabb Covid-hullámmal kezdődik, és ahogy a világjárvány, úgy a bizonytalanság is velünk marad. A növekedésbe vetett bizalom ennek ellenére indokolt, mert a tavaly őszi visszaesést az év végén ismét egyre kedvezőbb makrogazdasági adatok követték. Vélhetőleg az infláció is túljutott a csúcsán, a maginfláció szintén nem nőhet már nagyobbra, s mostantól fokozatosan csökken a pénzromlás üteme. Éves szinten a Raiffeisen szakértői gárdája 5,5 százalékos inflációt vár Magyarországon.

JÖVEDELMI TÖBBLET

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője megjegyezte: az inflációs kockázatok inkább felfelé mutatnak. A forint viszont némileg erősödik majd, stabilabb lesz az árfolyama. Szerinte kedvező, hogy támogató külső környezettel lehet számolni 2022 tekintetében, bár az esztendőt az euróövezet gyengébb teljesítménynyel kezdheti a kiújuló járványveszély miatt. Az első negyedévet követően nagyobb lehet a növekedés, a foglalkoztatás bővülhet, a lakossági megtakarítások jelentősek. A fogyasztás magas szinten állandósulhat, noha az Európai Unióban is nagy infláció némileg visszafoghatja a fentiek hatásait.

A Raiffeisen elemzői úgy vélték: a pénzromlásért nagyrészt az energiaárak a felelősek, alakulásuk továbbra is bizonytalan. Az euróövezeti infláció a jövőben valószínűleg mérséklődik, éves szinten 3,5 százalék körül alakulhat. A szakértői csapat szerint európai szinten 2023-ban is jelentős, 3 százalékhoz közelítő GDP-gyarapodás várható.

A pénzromlásról érdemes megjegyezni, hogy világjelenség. Az Egyesült Államokban decemberben 7 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex, ez a legnagyobb tizenkét havi változás 1982 júniusa óta. A magyarországi árdrágulást befolyásolja, hogy ez év elején jelentős többletjövedelem érkezik a háztartások nagy részéhez. Itt elsősorban a családi adó-visszatérítés révén a famíliáknak februárban utalandó 600 milliárd forintra lehet gondolni, de beleérthetjük a különböző állami foglalkoztatottak részére juttatott többletjövedelmet (a rendvédelmi dolgozók hathavi jutalma, fizetésemelések számos területen), a 25 év alattiak szja-mentességének a kezdetét, a 13. havi nyugdíj kifizetését és a nyugdíjemelést is. Vélhetőleg a jövedelemtöbblet jelentős hányadát fogyasztásra fordítják majd a háztartások, például a bútorok és műszaki cikkek vásárlása terén a múlt évben tapasztalt elmaradásokat pótolhatják. Az infláció tavaly novemberben érte el 7,4 százalékos csúcsát. A hitelintézet elemzői, mint jeleztük, fokozatos mérséklődésre számítanak. A rezsidíjak, az üzemanyagok és néhány alap-élelmiszercikk árának a rögzítése képes a magyar vásárlókat megkímélni attól, hogy még tovább emelkedjen az inflációs szint 2022 elején. A szakemberek előrejelzése szerint a harmadik negyedévben 6, a negyedikben 5 százalék alatti pénzromlás jöhet – az esztendő végére 4,4, éves átlagban 5,5 százalékos árdrágulást prognosztizálnak.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP ALAIN ROBERT, ISMERTEBB NEVÉN A „FRANCIA PÓKEMBER” A FRANKFURTI SKYPER 154 MÉTER MAGAS ÉPÜLETÉN. ÚJ CSÚCSOKRA TÖR A GAZDASÁG, ÁM – AHOGY EBBEN A MUTATVÁNYBAN IS – VANNAK KOCKÁZATOK

SZELÍDÜLHET A JÁRVÁNY

Ami a növekedés alakulását illeti, Török Zoltán arra mutatott rá, hogy a kilátásokat még mindig a pandémia kifutása határozza meg. Nagyrészt a szükséges intézkedésektől függ majd, hogy a gazdaság teljesítménye mennyivel tér el ez év végére a mostani előrejelzésektől. A Raiffeisen elemzői a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy a Covidjárvány 2022 folyamán átalakul, és bár nem tűnik el teljesen, az esztendő második felében globálisan már nem tekintünk rá krízisként. Az idén már nem számolnak a gazdaság gúzsba kötését eredményező jelentősebb lezárásokkal és korlátozásokkal sem. Annyi biztos, hogy a döntéshozók a rendkívüli helyzetet mostanra nem válságnak tekintik, hanem olyan állapotnak, amellyel együtt kell és lehet is élni. Nagy szigorítások ezért tehát a továbbiakban aligha lesznek Magyarországon, s a világ más részein is egyre kevésbé valószínűek. Ezzel együtt nem biztos, hogy a globális ellátási láncok helyreállnak, de fokozatos javulás várható, ami a hazai ipari termelés számára létkérdés. Ez évben folytatódhat a gazdaság helyreállítása, az idén a bővülési ütem Európában meghaladhatja a 4, Magyarországon akár a 4,5 százalékot is.

SEGÍT A TŐKEBEÁRAMLÁS

A Takarékbank és a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői ennél jóval optimistábban látják a jövőt, bár az is igaz, hogy a 2021-es GDP-prognózisukat 6,9 százalékra mérsékelték a korábbi 8-ról, az idei növekedési előrejelzésüket pedig 6 százalékra a korábbi 7-ről, alapvetően a csip- és az alkatrészhiány miatt. A bankholding szakértői szerint az infláció az idén 5,5 százalékosra gyorsulhat a tavalyi 5,1-ről. A jegybanki alapkamat az első negyedévben 4 százalékra nőhet, és ez év végéig ezen a szinten maradhat; az egyhetes betéti kamat pedig az infláció alakulásának a függvényében 4,75–5,00 százalékig mehet fel. Az energia-, a nyersanyag- és az agrárárak meredek emelkedése, valamint az erőteljes bérkiáramlás ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelent az infláció mértékére.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője jelezte: a pénzromlást külső sokkok fűtik, azonban legkésőbb az esztendő végétől a bázishatások mérsékelni fogják a mutatót. Az árak – beleértve az üzemanyagokét és a nyersanyagokét – várhatóan a jelenlegi szinteken rögzülnek.

A következő negyedévekben az ipari termelés előreláthatólag stabilizálódik az új kapacitások üzembe helyezésével, a csiphiány viszont még egy ideig fékezheti a gyarapodást. „Az ipar teljesítménye visszapattant a pandémia előtti szintre” – fogalmazott Suppan Gergely. A bővülési kilátásokat kedvezően befolyásolja, hogy tavaly rekordmértékű, 2000 milliárd forintnyi működő tőke áramlott az országba. Az összeg döntő része fokozatosan az akkumulátorgyártás területén jelenik meg. A bruttó bérkiáramlás erőteljes lesz 2022ben, megközelíti a 13 százalékot a Takarékbank szakértői teamje szerint. A vezető elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az szja-visszatérítés miatt februárban a nettó bérjavulás a 60 százalékot is elérheti, így a nettó keresetek reálnövekedése meghaladhatja a 10 százalékot.

A pénzintézet előrejelzésének értelmében az államháztartás hiánya a következő esztendőkben fokozatosan újra a 3 százalékos szint alá süllyedhet az ez évre tervezett 4,9 százalék után. Az államadósságráta pedig 2022-től ismét csökkenő pályára állhat, a 2021-es 78,2-ről az idén 75 százalék alá mehet. A beruházások és a fogyasztás élénkülésével párhuzamosan a külkereskedelem többlete ez év első felében tovább mérséklődik azt követően, hogy tavaly 2 milliárd euró közelébe csökkenhetett az egy esztendővel korábbi 5,62 milliárd euróról. 2022 végére a forint/euró árfolyam a 350–355-ös sávba térhet vissza.

TÓTH BALÁZS