HITELKÁRTYÁK Túl a mélyponton

TÚL A MÉLYPONTON

HITELKÁRTYÁK | Hosszú idő után ismét emelkedni kezdett az itthon kibocsátott hitelkártyák száma, miközben egyre tudatosabban használják a plasztikokat a magyarok.

Csaknem tizenötezerrel nőtt a múlt év harmadik negyedében a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák száma, és ismét meghaladta az 1,2 milliót – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az egyébként nem túl jelentős (1,2 százalékos) növekedés azért figyelemre méltó, mert a hitelkerettel ellátott plasztikokból évek óta mind kevesebb van forgalomban Magyarországon: néhány esztendővel ezelőtt még nagyjából 1,4 millió darabos volt a nyilvántartott volumen. A mélypontot pedig a múlt év közepe jelentette, amikor 1,19 millió kártya alá csökkent az állomány nagysága.

TUDATOSABB HASZNÁLAT

Az MNB adataiból viszont az is látszik, hogy a hitelkártyával rendelkező magyarok egyre aktívabban használják a plasztikjaikat. Tavaly július és szeptember között például csak belföldön több mint 29,1 millió alkalommal vásároltak velük, ez 6,5 százalékos bővülés a 2020 harmadik negyedében regisztrálthoz képest. A vásárlási tranzakciók összértéke ennél is gyorsabban, 7,3 százalékkal nőtt, s megközelítette a 218 milliárd forintot. Szintén figyelemre méltó, hogy a hitelkártyákkal végrehajtott készpénzbefizetési műveletek száma 3,4 százalékkal emelkedett 2021 harmadik negyedében éves összevetésben, miközben az összértéknél 12,6 százalékos gyarapodást mért a jegybank.

A hitelkártyát birtokló magyarok növekvő tudatosságára utal ugyanakkor, hogy az ezen plasztikokkal végrehajtott készpénzfelvételek száma 14,4 százalékkal, 115 ezer környékére csökkent egy esztendő alatt, miközben az értékük – 5,2 százalékos visszaesés után – már alig haladta meg a négymilliárd forintot. Utóbbi adat azért érdekes a tudatosság szempontjából, mert a hitelkártyák készpénzfelvételre történő használatát igen magas díjakkal szokták „büntetni” a pénzügyi szolgáltatók. Szintén a fenti trendre utal, hogy miközben a kamatozó hitelkártya-követelések állománya 7,6 százalékkal karcsúbb volt tavaly novemberben, mint egy évvel azelőtt, a nem kamatozóknál 3,7 százalékos növekedést mért az MNB.

ZÉRÓ KAMATKIADÁS

A hitelkártyák hazai piaca annak ellenére gyengélkedett az utóbbi években, hogy a megfelelően intenzív és kellően tudatos igénybevétel mellett sokaknak vonzó lehet a konstrukció. Igaz ugyan, hogy az éves kamat alapján a hitelkártya számít az egyik legdrágább konstrukciónak a fogyasztási kölcsönök piacán, ám ha a plasztik birtokosa a rendelkezésére álló – többnyire másfél hónapos – kamatmentes időszak alatt maradéktalanul visszatölti a keretét, nem kell kamatkiadással számolnia. A kártyával járó díjtételeket pedig a vásárlások után sok esetben dukáló visszatérítések bőven ellensúlyozni tudják: ám ehhez az ügyfélnek megfelelő intenzitással kell alkalmaznia a plasztikot (vagyis sokat kell vele vásárolnia), és figyelembe szükséges vennie, hogy az ő kártyájánál pontosan milyen feltételekkel jár a visszatérítés.

MAGYARORSZÁGON KIBOCSÁTOTT HITELKÁRTYÁK SZÁMA*

Ezer darab 1283,9 1277,9 1263,6 1238,7 1227,3 1217,1 1190,9 1188,2 1202,9

III. IV. III. IV.I. II. III. I. II. 2019 2020 2021

*Adott negyedév végén. Forrás: MNB

BARÁT MIHÁLY