ROMÁNIAI KÉRDŐÍVES BUKTATÓK

MEGSZÁMLÁLTATNAK,

HA MINDEN JÓL SIKERÜL

ROMÁNIAI KÉRDŐÍVES BUKTATÓK | Az idén ugyan nem készülnek választásra keleti szomszédunkban, de a tavalyról ez évre halasztott népszámlálás önmagában is alkalmasnak tűnik némi magyar–magyar viszály keltésére. Az igazi veszélyt azonban az első alkalommal alkalmazandó digitális cenzus rejti.

MAGYAR SZÁMLÁLÓBIZTOS MAGYAR ASSZONNYAL ÍRATJA ALÁ A ROMÁN KÉRDŐÍVET 2011-BEN, KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVÁN. AZ IDÉN CSAK DIGITÁLIS KÉRDŐÍV LESZ, DE MAGYAR NYELVEN IS ELÉRHETŐ

Akárcsak idehaza, a koronavírus-járvány miatt Romániában is elhalasztották a tízévente tartott legnagyobb statisztikai eseményt. Annak az eredményére mindenki lélegzet-visszafojtva vár, hiszen 2011 óta egész Kelet-Közép-Európában népességfogyás észlelhető egyrészt a természetes demográfiai folyamatok következtében, másrészt az elsősorban gazdasági indíttatású elvándorlás nyomán. Az elmúlt tíz esztendő természetes népességfogyását keleti szomszédunkban félmillió fősre teszik, és legkevesebb egymillióan vándorolt ki az országból. Azaz évente egy Szatmárnémeti vagy Nagybánya léptékű város lakosságának megfelelő 100-110 ezer fővel élnek kevesebben Romániában.

MAGYAR LÉTKÉRDÉS

A március 14-én kezdődő népszámlálásnak magyar szempontból pragmatikus és szimbolikus tétje egyaránt van. Előbbi a kormányzati munkát érinti, hiszen a cenzus számai alapján osztják le a kormányzati támogatásokat a megyéknek, településeknek. Az utóbbi pedig – ahogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes a témában tartott, kampányrajtnak is tekinthető január 14-i, kolozsvári sajtóbeszélgetésen fogalmazott – arról szól: „Meg kell mutatni, mennyien élünk Romániában magyarok, hogy életképes közösség vagyunk, képesek arra, hogy megszervezzük magunkat.” Így az RMDSZ a cenzussal kapcsolatos törvényhozási folyamatba is bekapcsolódott. Ennek köszönhetően a magyarság az elmúlt harminc évet tekintve első ízben használhatja anyanyelvét a digitális kérdőív kitöltésekor, s ha magyar a számlálóbiztos, a személyes lekérdezés alkalmával is.

A digitalizálás azonban, úgy tűnik, egyelőre több veszélyt rejteget az 1,1-1,3 millió fősre becsült romániai magyarságra nézve, mint amennyi előnnyel kecsegtet. (2011-ben csaknem 1,228 millióan vallották magukat magyarnak, de sokan kimaradtak a népszámlálásból, vagy nem töltötték ki a nemzetiségre vonatkozó rubrikát – a szerk.)

A Figyelő kérdésére Barna Gergő szociológus, a romániai magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke elismerte: a tavalyi próbacenzus döcögése visszaigazolta annak a korábbi mérésnek az eredményét, miszerint a romániai magyarság csupán 12-15 százalékának van meg a sok oldalból álló digitális kérdőív kitöltéséhez alkalmas számítógépes tudása. „A kérdőív hosszú és bonyo-

A SZOMSZÉD SEGÍTI A KÉRDEZŐBIZTOS BEJUTÁSÁT EGY SZÉKELYFÖLDI CSALÁDI HÁZBA. A MAGYAR PÁRTOK MINDENKIT FELSZÓLÍTANAK, NE MULASSZÁK EL SZÁMBA VETETNI MAGUKAT

lult. Legalább húsz percbe telik a kitöltése, s négy részből áll: a lakással, háztartással kapcsolatos kérdésekből, a személyes kérdőívekből, és csak a végén jönnek az etnikai, felekezeti hovatartozásra, anyanyelvre vonatkozó adatkérések. Aki nem tölti ki megfelelően a korábbi rubrikákat, el sem jut idáig” – vázolta a szakember.

A RESZTLI KOCKÁZATA

Mi lesz a rosszul kitöltött vagy félbehagyott ívekkel? Első látásra nyílik lehetőség korrigálásra, hiszen május 15. és június 17. között zajlik a számlálóbiztosok általi személyes lekérdezés. Csalóka azonban a remény, mivel a biztosok csak azokhoz kopognak be, akik nem vettek részt a digitális önkitöltésben. Aki elkezdte, majd abbahagyta a műveletet, ahhoz nem. Így aztán a „resztli” sorsa igencsak kétséges. Egyelőre ugyanis ember nem tudja, hogyan kezeli a rendszer a félbehagyott kérdőíveket, illetve milyen adatbázisból egészíti ki majd azokat. Az etnikumra, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó információkat egyetlen adatbázisból sem lehet átemelni.

Egy másik veszélyforrás, hogy a több embert is magában foglaló háztartások esetében mindenkit fel kell tüntetni, ellenkező esetben a számlálóbiztos akár egyszemélyesnek is tekintheti a háztartást, és így sokan kimaradhatnak a nyilvántartásból.

Barna Gergő sok hiányosan kitöltött ívre számít. A 2011-es népszámlálás válaszadási rátája 91 százalékos volt. Előfordulhat, hogy az idei cenzuson alacsonyabb lesz ez az érték. Ha pedig 90 százalék alá csökken, megtörténhet, hogy az jön ki: a magyarok száma nem éri el az egymilliót.

A szórványban, a vegyes házasságban, valamint a külföldön élő magyarokat külön is megszólító kampány egyik központi eleme az önkitöltési szakasz minél hatékonyabb kihasználására való mozgósítás. Ennek érdekében az önkormányzatok külön irodákat is létrehoznak, ahol önkéntesek segítik a digitális ismeretekkel kevésbé felvértezetteket. Nyomatékosan felhívják a figyelmet arra is, hogy a bizonytalanok inkább kérjenek segítséget a kitöltéshez, mintsem türelmüket veszítve abbahagyják azt.

MAGYAR–SZÉKELY „STRESSZELÉS”

Élénk vitát kavart, hogy az idei cenzus kérdőívtervezetén a magyar nemzetiségnél nem szerepelnek regionális identitások, miközben a román nemzetiségűek hat, a németek öt, a romák pedig tizenhárom alkategóriából választhatnak.

Emiatt sokan tiltakoztak, és két székelyföldi politikus, aki a kisebb magyar pártok színeiben az RMDSZ parlamenti frakciójában ül, jelezte: módosítást kezdeményez. Így néhány nappal később Kelemen Hunor Facebook-bejegyzésben tette közzé: javasolni fogja, hogy a magyarnál alkategóriaként jelenjen meg a székely és a csángó is.

A lapunknak nyilatkozó Kiss Tamás szociológus szerint egyértelműen politikai döntésekről beszélhetünk. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa jelentős veszélyt lát egy hasonló „szétszálazásban”, azaz a székely és a csángó kategória külön való szerepeltetésében. „Az 1977-es népszámláláskor a magyar, a székely és a csángó kategória külön jelent meg – nyújtott némi történeti áttekintést a szakember –, s bár akkor nem volt, nem lehetett nyílt magyar identitáskampányt folytatni, az erdélyi magyar értelmiség a másodlagos nyilvánosságban nagyon is »rástresszelt« a kérdésre: figyelem, a székelységet le akarják választani a magyarságról!

Az 1991-es és a 2002-es cenzus idején már nyílt téma volt, sőt igazából erről szólt az összeírást megelőző kampány: veszélyben a kétmilliós magyarság, a közösség megosztására tett kísérlettel van dolgunk. Ilyen próbálkozások már a két világháború között is akadtak, amikor román ideológusok a székelység román eredetét bizonygatták. Ez a veszély ma is él és visszaköszön.”

Ha ugyanis például a székely a magyar alkategóriájaként nagy számban jelenik meg, több szempontból is a hatalom érdeke lehet külön entitásként konstruálni. Ha meg elenyésző számban, akkor a Székelyföld, illetve a székelyföldi identitásképzés szempontjából lehet elbizonytalanító az üzenet.

A szakember szerint ez klasszikus csapdahelyzet, amelyből – főleg a vita megjelenése után – nem lehet jól kijönni. „Az RMDSZ visszalépését követően hogyan lesz ebből ütős identitáskampány? – teszi fel a kérdést Kiss Tamás. – Mi alapján döntöttek eredetileg, majd mi alapján visszakoztak? A székelyek várhatóan inkább a magyar opcióra kondicionáltak – éppen a történelmi előzmények miatt. Ugyanakkor nyilván létezik székelyföldi regionális identitásépítés is.”

A csángók tekintetében még problémásabb a helyzet, hiszen a moldvai csángóknak csak egy része tartja magát magyarnak. Így a román alkategóriájaként is megjelenhetne a kérdőíven e népcsoport. De a barcasági, a gyimesi vagy a Déva környékén élő bukovinai csángóknál is evidencia, hogy magyar alcsoportnak számítanak.

CSINTA SAMU