| RÉGIÓ | VOKSOLÓ EGY BELGRÁDI MŰVÉSZETI ISKOLÁBAN BERENDEZETT SZAVAZÓHELYISÉGBEN. KEVESEKET HOZOTT LÁZBA A REFERENDUM
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS BEMELEGÍTÉSKÉNT Harmincszázalékos részvételi arány mellett hatvanszázalékos támogatottságot szerzett a január 16-i népszavazáson az alkotmány igazságügyi részét módosító indítvány, amire az európai uniós jogharmonizáció miatt volt szükség. A polgárok arról döntöttek, hogy ezentúl ne a parlament, hanem egy szakmai testület hagyja jóvá a bírók és az ügyészek kinevezését. A Szerb Haladó Párt (SNS) vezette kormány szerint immár sikerül szavatolni az igazságügyi rendszer teljes függetlenségét, de az ellenzék szerint a népszavazásra bocsátott alkotmánymódosítás erre nem volt elegendő. Mivel egyes városokban kimagasló eredményt értek el a nemleges válaszok, sok ellenzéki politikus úgy vélte, hogy ez előrevetíti győzelmüket az április 3-ára kiírt államfői,
nemzetgyűlési, valamint belgrádi helyhatósági választásokon. A politikát száműzik az igazságszolgáltatásból, fogalmazták meg a szerbiai hatalmi koalíció képviselői a referendum jelentőségét, mivel ezentúl a tizenegy fős Bírósági Főtanács dönt a bírók kinevezéséről. De e testület tizenegy tagja közül négyről, az úgynevezett kimagasló jogászokról továbbra is a parlamenti többség dönt, így oda a függetlenség – állítja Boris Tadić korábbi szerb államfő és az ellenzék egy része.
NEM MINDENKI ÉRTETTE
Az alkotmánymódosítást Brüsszel és a Velencei Bizottság elvárásainak megfelelően hajtják végre; ehhez volt szükség a népszavazásra, majd törvényt kell alkotni az ajánlások szellemében. Maguk a szavazópolgárok nem voltak teljesen tisztában azzal – az ortodox karácsony és új-
évi ünnepkör idején lefolyt, szinte észrevehetetlen kampány után –, hogy miről is kell voksolni. Ezzel magyarázzák a politikai elemzők a mindössze harmincszázalékos részvételt. A referendum azonban érvényes, mert a szerb parlament tavalyi határozata eltörölte az ötvenszázalékos részvételi küszöböt. Miközben az ország közéletét a lítiumbánya megnyitása elleni tiltakozó megmozdulások határozták meg, a politikai élet képviselői nem tudtak eleget foglalkozni a népszavazás tudatosításával, csupán az államfő vetette bele magát a kampányba, de ő is csak az utolsó napokban. (A környezetszennyezőnek vélt lítiumbánya megnyitási előkészületeit csak a referendum után függesztette fel a kormány.)
ESÉLYES KIHÍVÓ MÉG NINCS
Egyes városokban olyan eredmények születtek, amelyek a hatalomkritikus politikai
FOTÓ: ANDREJ ISAKOVIC, EUROPRESS/AFP
VÁLASZTÁSI ELŐJÁTÉK SZERBIÁBAN | Nagy dolog, hogy a tíz napja megtartott referendumon 30 százalékos volt a részvétel, és Szerbia pozitív képet küldött a világnak a bíróságok függetlenségét és az ügyészek önállóságát illetően, értékelt Aleksandar Vučić államfő, a kormánypárt elnöke. Az ellenzék viszont a saját sikerének tartja, hogy a szavazók csaknem 40 százaléka nemmel voksolt.
68 | FIGYELŐ 2022/4
F_68-69_Szerbia.indd 68
2022. 01. 25. 16:42
