| RÉGIÓ |
MEGSZÁMLÁLTATNAK, HA MINDEN JÓL SIKERÜL
MAGYAR SZÁMLÁLÓBIZTOS MAGYAR ASSZONNYAL ÍRATJA ALÁ A ROMÁN KÉRDŐÍVET 2011-BEN, KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVÁN. AZ IDÉN CSAK DIGITÁLIS KÉRDŐÍV LESZ, DE MAGYAR NYELVEN IS ELÉRHETŐ
Akárcsak idehaza, a koronavírus-járvány miatt Romániában is elhalasztották a tízévente tartott legnagyobb statisztikai eseményt. Annak az eredményére mindenki lélegzet-visszafojtva vár, hiszen 2011 óta egész Kelet-Közép-Európában népességfogyás észlelhető egyrészt a természetes demográfiai folyamatok következtében, másrészt az elsősorban gazdasági in-
díttatású elvándorlás nyomán. Az elmúlt tíz esztendő természetes népességfogyását keleti szomszédunkban félmillió fősre teszik, és legkevesebb egymillióan vándorolt ki az országból. Azaz évente egy Szatmárnémeti vagy Nagybánya léptékű város lakosságának megfelelő 100-110 ezer fővel élnek kevesebben Romániában.
MAGYAR LÉTKÉRDÉS
A március 14-én kezdődő népszámlálásnak magyar szempontból pragmatikus és szimbolikus tétje egyaránt van. Előbbi a kormányzati munkát érinti, hiszen a cen-
zus számai alapján osztják le a kormányzati támogatásokat a megyéknek, településeknek. Az utóbbi pedig – ahogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes a témában tartott, kampányrajtnak is tekinthető január 14-i, kolozsvári sajtóbeszélgetésen fogalmazott – arról szól: „Meg kell mutatni, mennyien élünk Romániában magyarok, hogy életképes közösség vagyunk, képesek arra, hogy megszervezzük magunkat.” Így az RMDSZ a cenzussal kapcsolatos törvényhozási folyamatba is bekapcsolódott. Ennek köszönhetően a magyarság az elmúlt harminc évet tekintve első ízben használhatja anyanyelvét a digitális kérdőív kitöltésekor, s ha magyar a számlálóbiztos, a személyes lekérdezés alkalmával is. A digitalizálás azonban, úgy tűnik, egyelőre több veszélyt rejteget az 1,1-1,3 millió fősre becsült romániai magyarságra nézve, mint amennyi előnnyel kecsegtet. (2011-ben csaknem 1,228 millióan vallották magukat magyarnak, de sokan kimaradtak a népszámlálásból, vagy nem töltötték ki a nemzetiségre vonatkozó rubrikát – a szerk.) A Figyelő kérdésére Barna Gergő szociológus, a romániai magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke elismerte: a tavalyi próbacenzus döcögése visszaigazolta annak a korábbi mérésnek az eredményét, miszerint a romániai magyarság csupán 12-15 százalékának van meg a sok oldalból álló digitális kérdőív kitöltéséhez alkalmas számítógépes tudása. „A kérdőív hosszú és bonyo-
FOTÓK: EGYED UFÓ ZOLTÁN, MTI
ROMÁNIAI KÉRDŐÍVES BUKTATÓK | Az idén ugyan nem készülnek választásra keleti szomszédunkban, de a tavalyról ez évre halasztott népszámlálás önmagában is alkalmasnak tűnik némi magyar–magyar viszály keltésére. Az igazi veszélyt azonban az első alkalommal alkalmazandó digitális cenzus rejti.
62 | FIGYELŐ 2022/4
F_62-63_romaniai_nepszamlalas.indd 62
2022. 01. 24. 18:01
