| GEOPOLITIKA |
AZ ÉHHALÁL SZÉLÉN
AFGANISZTÁN | Csődközeli költségvetés, befagyasztott jegybanki tartalékok, áru- és élelmiszerhiány, száguldó infláció. A Nyugatnak nem érdeke egy erős Afganisztán, túl közel van Kína és Oroszország. Rájár a rúd a csaknem negyvenmillió fős Afganisztán lakóira. A nyugati szövetségesek tavaly nyári fejvesztett távozása nyomán keletkezett űrt villámgyorsan betöltötték a tálibok, akikre az egész világ jogos gyanakvással tekint. Ám ez nem változtat a tényen, hogy az országban élő nem tálib többségnek, a népnek élnie kell. Az elmúlt húsz év meghatározó külföldi patrónusa, az Egyesült Államok elzárta a pénzforrást a tálib rezsim elől.
Kilencmilliárd dolláros jegybanki tartalék van amerikai bankokban. Ez több mint elég lehetne a helyzet ideiglenes stabilizálására, ám az USA kormánya zárolta a számlákat. De ezzel elsősorban nem a néhány tízezer vallási-politikai fanatikust büntetik, hanem a lakosságot. Afganisztán ma a világ egyik legszegényebb országa – még Közép-
Ázsia legnincstelenebbjében, Tádzsikisztánban is kétszer akkora az egy főre jutó GDP. Most kezdenek mozgolódni: megállapodtak Türkmenisztánnal, hogy márciusban folytatják a Türkmenisztán–Afganisztán–Pakisztán–India-gázvezeték (TAPI) építését.
SE PÉNZ, SE POSZTÓ
Egyre több szolgáltatás akadozik vagy áll le, nincs élelmiszer. Paradox helyzet: az ország, amely természeti adott-
KOLDULÓ ASSZONY ÉS GYERMEKE KABUL EGYIK KIVEZETŐ ÚTJÁN. CSŐDKÖZELBEN AZ AFGÁN GAZDASÁG
58 | FIGYELŐ 2022/4
F_58-59_Afganisztan.indd 58
2022. 01. 24. 18:00
