| RĂGIĂ |
TĂVĂTON JĂRĂ ĂTKARBANTARTĂK
A horvĂĄt kormĂĄny mĂĄr Ă©vek Ăłta tervezi lĂ©gierejĂ©nek a modernizĂĄciĂłjĂĄt, az eddigi prĂłbĂĄlkozĂĄsok viszont rendre balul sĂŒltek el. SzĂĄmos huzavona utĂĄn tavaly Ășgy tƱnt, szomszĂ©dunk lĂ©gterĂ©t IzraelbĆl vĂĄsĂĄrolt, hasznĂĄlt Fâ16-osok vĂ©dik majd, ĂĄm ezt vĂ©gĂŒl nem hagyta jĂłvĂĄ az EgyesĂŒlt Ăllamok. ZĂĄgrĂĄb ezĂ©rt Ășj tendert Ărt ki, amelyre az USA-bĂłl, IzraelbĆl, SvĂ©dorszĂĄgbĂłl Ă©s FranciaorszĂĄgbĂłl Ă©rkezett ajĂĄnlat. Ezek közĂŒl az ĂĄllam vĂĄlasztĂĄsa vĂ©gĂŒl 12 francia Dassault Rafale beszerzĂ©sĂ©re esett â összesen 999 milliĂł eurĂłs lesz a tranzakciĂł. A hasznĂĄlt, de a leszĂĄllĂtĂĄsuk pillanatĂĄban tĂz Ă©vnĂ©l nem öregebb gĂ©peket a franciĂĄk teljesen felĂșjĂtjĂĄk, modernizĂĄljĂĄk, mielĆtt ĂĄtadnĂĄk a horvĂĄtoknak. A szĂłban forgĂł többfunkciĂłs vadĂĄszrepĂŒlĆk a legĂșjabb generĂĄciĂłs harci gĂ©pek csalĂĄdjĂĄhoz tartoznak. Amint a horvĂĄtok hadrendbe ĂĄllĂtjĂĄk Ćket, az orszĂĄg vĂ©delmi kĂ©pessĂ©ge a többszörösĂ©re nĆ a következĆ 3040 Ă©vre. Ezt Andrej PlenkoviÄ kormĂĄnyfĆ mondta a vĂĄsĂĄrlĂĄst bejelentĆ sajtĂłtĂĄjĂ©koztatĂłn, Ă©s remĂ©nyĂ©t fejezte ki, hogy a gĂ©pek 2024-re megĂ©rkeznek. A horvĂĄt lĂ©gierĆ a repĂŒlĆket nem a legnagyobb harci felszereltsĂ©ggel kĂ©ri, ami annyit jelent, hogy nem vettek nagy hatĂłtĂĄvolsĂĄgĂș levegĆ-levegĆ, sem levegĆ-vĂz rakĂ©tĂĄkat. A Rafale azĂ©rt is logikus döntĂ©s a horvĂĄtok rĂ©szĂ©rĆl, mert a kĂ©tmotoros, 15 mĂ©ternĂ©l kicsit hosszabb gĂ©pek hasznĂĄlhatjĂĄk a meglĂ©vĆ infrastruktĂșrĂĄt, mĂg az Fâ16osok szĂĄmĂĄra Ășj hangĂĄrokat Ă©s kifutĂłpĂĄlyĂĄkat kellett volna Ă©pĂteni, ami tovĂĄbb növelte volna a költsĂ©geket. A döntĂ©s tulajdonkĂ©ppen az utolsĂł pillanatban szĂŒletett meg, ugyanis a horvĂĄt lĂ©gierĆnek jelenleg mindössze nĂ©hĂĄny MiGâ21-es repĂŒlĆje van, Ă©s azok is csak minimĂĄlis idĆt töltenek a levegĆben, mivel ukrajnai felĂșjĂtĂĄsuk botrĂĄnyba fulladt. Ezek a gĂ©pek 2024-tĆl mĂĄr nem szĂĄllhatnak fel, mert mƱszaki Ă©rvĂ©nyessĂ©gi idejĂŒk lejĂĄr. HORDĂSI
FOTĂK: SZENDI PĂTER, VAS NĂPE; PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK; FIGYELĆ-ARCHĂV
FRANCIA VADĂSZGĂPEKET VĂSĂROL HORVĂTORSZĂG
Nem vĂĄrt lĂ©pĂ©st tett a szerb Ăllami SzĂĄmvevĆszĂ©k (DRI). SzabĂĄlysĂ©rtĂ©si eljĂĄrĂĄst kezdemĂ©nyezett az utak, autĂłpĂĄlyĂĄk karbantartĂĄsĂĄval megbĂzott Szerbia Ătjai (Putevi Srbije) közvĂĄllalat ellen, mert közbeszerzĂ©s kiĂrĂĄsa nĂ©lkĂŒl bĂzott meg cĂ©geket a hatĂĄskörĂ©be tartozĂł munkĂĄlatok elvĂ©gzĂ©sĂ©vel. A közvĂĄllalat mĂ©g az 1992-ben elfogadott mĂłdszer alapjĂĄn bĂzza meg a tĂĄrsasĂĄgokat a karbantartĂĄssal, akkoriban ugyanis azok ĂĄllami cĂ©gek voltak, amelyek a sajĂĄt terĂŒletĂŒkön dolgoztak az utak rendezĂ©sĂ©n. Közben valamennyit privatizĂĄltĂĄk, a Szerbia Ătjai pedig tovĂĄbbra is a megszokott mĂłdon jĂĄrt el. TulajdonkĂ©ppen meghosszabbĂtottĂĄk a korĂĄbbi szerzĆdĂ©seket, ezĂ©rt nem Ărtak ki közbeszerzĂ©si eljĂĄrĂĄst â Ă©rvelt a közvĂĄllalat a szĂĄmvevĆszĂ©knek kĂŒldött magyarĂĄzatĂĄban. A pĂ©nzĂŒgyi ellenĆrzĆ szervet ez nem gyĆzte meg. JelentĂ©sĂ©ben megĂĄllapĂtja, hogy 2018 Ă©s 2019 folyamĂĄn a Szerbia Ătjai 430 milliĂł eurĂł Ă©rtĂ©kben bĂzott meg cĂ©geket kĂŒlönbözĆ munkĂĄk elvĂ©gzĂ©sĂ©re versenyeztetĂ©s nĂ©lkĂŒl, ami nem tolerĂĄlhatĂł. A tĂĄrsasĂĄg azzal is vĂ©dekezni prĂłbĂĄlt, hogy nincs elĂ©g pĂ©nze a tenderek lebonyolĂtĂĄsĂĄra, ezĂ©rt a âbevĂĄltâ mĂłdszerek mellett kellett döntenie. A DRI figyelmeztetett: ha megĂĄllapĂtjĂĄk, mekkora kĂĄrt szenvedett a szerbiai költsĂ©gvetĂ©s a lĂ©pĂ©sek miatt, bƱnvĂĄdi feljelentĂ©sek is szĂŒlethetnek. VIRĂG
68 | FIGYELĆ 2021/22
F_68-69_Terkepes.indd 68
2021. 06. 01. 16:31






























