NYUGAT-BALKÁNI GAZDASÁG

MAGASUGRÁS A MÉLYBŐL

NYUGAT-BALKÁNI GAZDASÁG | Szerbiában gyorsabb lehet a gazdasági válságból való kilábalás, mint az Európai Unióban, de a felzárkózás, illetve a fenntartható növekedés érdekében az egész nyugat-balkáni térségnek jó néhány aggodalomra okot adó gazdasági és társadalmi jelenséggel kell megküzdenie. Például még mindig kevés a beruházás, és miközben romlanak a demográfi ai mutatók, az átlagosnál képzettebb emberek vándorolnak külföldre – hangzott el a Kopaoniki Üzleti Fórum 28. rendezvényén.

A nyugat-balkáni államoknak még intenzívebben kellene együttműködniük, hogy mihamarabb leküzdjék a járvány okozta válságot. Igaz, általában véve elmondható, hogy az elmúlt másfél évben korábban nem látott, sokkal dinamikusabb együttműködés indult el a térségben, amit a krízis, illetve az európai uniós határokon való átjutás nehézsége kényszerített ki.

Ezt a „szerb Davosnak” is nevezett Kopaonik Business Fórumon résztvevő közgazdászok, nemzetközi cégek és intézmények képviselői, politikusok és elemzők több panelvitán is hangoztatták. Az idén mintegy 130, főként Szerbiában tevékenykedő előadóval és a megszokottnál jóval kevesebb helyszíni résztvevővel tartották meg a háromnapos konferenciát, a járványügyi korlátozások miatt pedig nem is a Kopaonik-hegység üdülőközpontjában, hanem a belgrádi Metropol Hotelben. Viszont az internetes közvetítésnek mintegy négyezer követője volt, és az előadók egy része is online kapcsolódott be a vitába.

A TENGERMELLÉKIEK

A szerb, a montenegrói és a horvát gazdasági kamara képviselője is arról beszélt, hogy a kilábalás, a talpra állás folyamata nem lesz annyira hosszú a nyugat-balkáni régióban, mint az EU-ban. A szerb GDP tavalyi zsugorodása alig egyszázalékos volt, 2021 első negyedévében pedig már 1,2-es növekedést mutatott. Ez azt jelzi, hogy a gazdaságnak sikerült visszaállni a pandémia előtti pályára, és a prognózisok szerint az év végére akár 5,5-6 százalékos bővülésre lehet számítani. A régió más államaiban is fellendülés várható, Montenegró gazdasága 9 százalékkal is bővülhet – igaz, a tavalyi zsugorodás 15 százalékos volt –, a boszniai GDP 3,5-del, a többieké 3,8–4,7 százalékkal. Nem szabad azonban eltúlozni a várakozásokat, mert a térség tengerparti országainak – főként az uniós tag Horvátországnak, de Montenegrónak és Albániának is – a gazdasága nagyban függ az idegenforgalomtól, és e szektor ébredezik ugyan, de még messze van attól, hogy elérje a 2020 előtti szintet. Már az is jó lesz, ha az idei optimista jóslatoknak csak a fele megvalósul. Ugyanakkor Szerbia fejlődése biztosnak tűnik, mert a külföldiek által végrehajtott beruházásokat tavaly is sikerült szinten tartani, ráadásul az ország GDP-je kevésbé függ a turizmustól.

A MONTENEGRÓI, A SZERB, AZ ÉSZAK-MACEDÓN ÉS AZ ALBÁN KERESKEDELMI KAMARÁK PANELJE. NEM MINDENKI LÉPETT A MINI-SCHENGENI ÚTRA

VILÁGTREND

Lassíthatja a nyugat-balkáni államok viszszapattanását, hogy valamennyiük gazdasága szoros kapcsolatban van egyes európai uniós országokéval, és ezek növekedési üteme kihat az itteni eredmények alakulására is. E trendek pedig 2021 vonatkozásában – a gazdasági fórum felszólalói szerint – jelenleg nem a legkecsegtetőbbek, mert fejlődési periódus jön ugyan, ám a járvány előtti állapotokhoz való visszatérés az idén még nem lehetséges. Viszont az Egyesült Államok és Kína az Európai Uniónál kétszer gyorsabb fejlődésre számíthat, így a NyugatBalkánon is az amerikai és a távol-keleti befolyástól függő ágazatok lehetnek a sikeresebbek.

MINI-SCHENGEN

Az Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia részvételével megalapított, az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a pénz áramlását megkönnyítő mini-Schengen gazdasági övezet kialakítását nagyon hasznosnak, kiváló ötletnek minősítették a gazdasági élet szereplői. Szóvá tették a vitában részt vevő montenegrói kereskedelmi kamara elnökének, hogy országa csatlakozási szándékáról egy ideje nincsenek megerősítő nyilatkozatok. Erre a

KÍNAI ÉPÍTÉSŰ MONTENEGRÓI AUTÓPÁLYA-SZAKASZ. LÉLEGZETELÁLLÍTÓ TARTOZÁSÁT PODGORICA AZ EU KÖZBENJÁRÁSÁVAL SZERETNÉ KIFIZETNI

podgoricai vezető közgazdász, nagyvállalkozó kitérően válaszolt. Szerinte szükség van a szoros regionális együttműködésre, ugyanakkor Montenegró prioritása az európai uniós csatlakozás, és már minden tárgyalási fejezetet megnyitott. Bízik a folyamat felgyorsításában, jelentette ki később. A vélemények döntő többsége szerint az effajta hozzáállás meglehetősen optimistának számít ezekben az időkben, amikor nem a bővítés számít az EU első számú problémájának.

DIGITALIZÁCIÓ, ZÖLDENERGIA

A Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap képviselői egy másik panelen kifejtették: a nyugat-balkáni országokon a gyorsabb digitalizáció, az egészségügyi rendszer fejlesztése, az energetikai szektor átalakítása, a megújuló forrásokra alapozása segítene ahhoz, hogy felzárkózhassanak az uniós államokhoz. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a modern oktatási rendszerek bevezetésére is, ezzel ugyanis minőségibb munkaerőpiacot tudnának teremteni, ami a gazdaságot is felpörgetné. Reagálva a felvetésekre szerb közgazdászok arról beszéltek: a korrupció visszaszorításának, az állami támogatási rendszerek újragondolásának az ideje következik, ha Szerbia és a többi régióbeli állam fenntartható fejlődési pályára szeretne lépni.

Belgrádot illetően más kritikus szerb vélemények is elhangzottak, például, hogy az ország azért is tudta sikeresen átvészelni a járványt, mert a külföldön dolgozók rengeteg pénzt utaltak haza. Valóban, évente mintegy hárommilliárd euró érkezik a vendégmunkásoktól, pontos kimutatás azonban 2020-ra még nincs – valószínűleg félmilliárddal kevesebb volt –, de azt tudni lehet, hogy ezeknek az utalásoknak az értéke 2009 óta szinte akkora, mint a közvetlen külföldi beruházásoké.

BELGRÁD MAGABIZTOS

A szerb kormány tagjai optimistán nyilatkoztak a Kopaonik Business Fórumon. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter szerint semmi akadálya nincs annak, hogy a tavalyelőtt kitűzött célokat elérje az állam, beleértve a 900 eurós átlagbért 2025-re (ez jelenleg 590 euró). A nemzeti bank vezetője azt emelte ki, hogy minden ideiglenesen felmerült problémára azonnali intézkedéssel reagáltak, így lehetővé tették a monetáris stabilitás megőrzését, ami az egyik előfeltétele az ipar és a kereskedelem növekedésének. Közölte, egy év alatt, az idén márciusra 72 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak köre (ez 2,8 százalékos emelkedés), főként a feldolgozóiparban nőtt a munkahelyek száma. Az éves infláció áprilisban 2,8 százalék volt, a maginfláció csupán 1, ami azt jelenti, hogy nincs veszély. Az állam nyolcmilliárd eurót költött el a pandémia gazdasági hatásainak az enyhítésére, ami a GDP 17 százalékának felel meg, de az államadósság mégsem haladja meg a maastrichti 60 százalékot.

VIRÁG ÁRPÁD