COINCASH A pénzügyek jövője

A PÉNZÜGYEK JÖVŐJE

A JÖVŐ PÉNZÜGYEI?

COINCASH | A négy éve indított fi ntechcég Mogyorósi Attila vezetésével a hazai kriptoközösség bástyája lett, és bár az online kereskedés a meghatározó, országos bitcoin ATM-hálózatot is üzemeltet.

Miért ne lehetne bitcoinnal kiegyenlíteni a telefonszámlát vagy megvásárolni egy új készüléket? Ezt a kérdést öt éve, még az egyik távközlési szolgáltató középvezetőjeként vizsgálta meg Mogyorósi Attila, a CoinCash társalapítója és ügyvezető igazgatója. Mivel akkori pozíciójából fakadóan az innovatív ötletek implementálásáért felelt, beleásta magát a kriptovaluták világába. „Miután megértettem a blokklánc-technológiát és az abból fakadó előnyöket, hamar felismertem, hogy a jövő pénzügyi rendszere szempontjából is meghatározó fejlesztésekkel állunk szemben” – idézte fel a Figyelőnek a szakember. Igaz, hiába tűzte zászlajára a vállalati projektet, falakba ütközött, de a személyes érdeklődés megmaradt, sőt szenvedéllyé vált. Ilyen előzmények után alapította meg üzlettársával, Galántai Gáborral 2017ben a kriptovalutákkal foglalkozó fintechstartupot, a CoinCasht, amely mára a hazai kriptoközösség egyik bástyája lett; az online és készpénzes váltás mellett az ország legnagyobb bitcoin ATM-hálózatát is magáénak tudhatja.

SZUPERCIKLUSOK HOZADÉKA

Bitcoinvásárlás egyszerűen – ez a miszsziója a cégnek, amely négy évvel ezelőtt azt tapasztalta, hogy pici és éretlen a piac, nehézkes a hozzáférés az ökoszisztémához. Sokakat elriasztott, ha egy

hongkongi tőzsdén jegyzett vállalat pakisztáni ügyfélszolgálatán keresztül, végül egy mongol bank közvetítésével juthattak kriptovalutához. Azóta egyre többen osztják, hogy a jövő aranya a bitcoin, de sokan attól tartanak, hogy még mindig kockázatos. Mogyorósi Attila viszont úgy látja, folyamatosan erősödik a bizalom. Aki rosszkor száll be, megégeti magát, de a szakember szerint az adaptációs görbe szempontjából töretlen a fejlődés. Márpedig az első, 2013as bitcoin-szuperciklus során még csak ezrelékben volt mérhető a föld lakosságának arányában a kriptoközösség, a második, 2017-es hullámmal már 1-2 százalékról beszélhettünk, a harmadik – 2020–2021-es – végén pedig a 10-15 százalékos arány is elérhető. „A többség az elképesztő volatilitásra figyel fel. Mivel azonban az átlagos kisbefektető gyakran rosszul méri fel a lehetőségeit és képességeit, nemcsak zajos sikertörténetek vannak, hanem csúfos bukások is. Az utóbbiak elkerülése érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az edukációra” – összegzett a CoinCash ügyvezetője. Éppen ezért évek óta szakmai, mégis közérthető blogot vezetnek, hogy az akár teljesen kezdők is birtokába kerüljenek az induláshoz szükséges tudásnak. Például az árfolyamot sem dollárban vagy euróban, hanem forintban teszik közzé. Ráadásul ők az első kapcsolódási pont az ügyfelekkel, a híd szerepét töltik be a törvényes fizetőeszközök és a kriptovaluta-ökoszisztéma között.

A GOZSDUBAN KEZDŐDÖTT

A bitcoinautomatákra az átlagember még ma is úgy tekint, mintha ufót látna, miközben a magyar fintechcég az elmúlt években 20 tagú hálózatot épített ezekből a speciális ATM-ekből, ráadásul minden másodikat vidéki nagyvárosokban helyezte el. Az első automatát a budapesti Király utcában, a Gozsdu udvarral szemközti Zing Burgerben telepítették, a legutóbbit a napokban a Kálvin téren. A következő években országosan is folytatnák a terjeszkedést, az a cél, hogy 50 kilométeres sugarú körben bárki számára könnyen hozzáférhető legyen egy ilyen berendezés. Ez úgy is egyértelmű törekvés, hogy a váltások csaknem 90 százaléka online valósul meg a CoinCashnél. Mogyorósi Attila szerint Magyarországon még hosszú ideig fennmarad a kis összegű készpénzes tranzakciók létjogosultsága, ez pedig egyszerű, gyors és biztonságos módja az ügyfelek kiszolgálásának. Ettől persze elsősorban az online forgalmat dobhatja meg a napokban elérhetővé tett mintegy 30 különböző coinnal való kereskedést, így már több mint százféle kriptopénz érhető el náluk. „A bitcoin nem egy lufi, az árfolyama nem fog lemenni nullára, de nagyban eltér a rizikóvállalási hajlandóság, ha valakinek hat hónapja van a befektetésre, mintha mondjuk nyolc-tíz éve. Utóbbi időtávon nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a bitcoin többet fog érni, mint a legutóbbi nagy esés után, ugyanakkor céloktól és időtávtól függően átlagosan a portfólió 5-10 százalékát érdemes befektetni” – vont mérleget a fintech társalapítója. Úgy véli, az elmúlt fél év drámai felértékelődése miatt konzervatív az a szakmai körökben elhangzott becslés, miszerint itthon mintegy 300 milliárd forintnyi vagyon lehet kriptoeszközökben. Ennél nagyobb összegről lehet szó, igaz, nemzetközi piac lévén nehéz felmérni az erőviszonyokat. Az pedig Mogyorósi Attila szerint további élénkülést hoz, hogy a kriptoeszközök is bekerültek a jövő évi adócsomagba. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése alapján ugyanis az eddigi 26,5 százalékos elvonás mértéke 15-re esik.

WIN-WIN A PM-TŐL

„Kellemes meglepetés ez a portugál vagy német példát követő döntés, vélhetően a Pénzügyminisztériumnak (PM) is az lesz a bevételi soron az adatokat látva. Előzetesen attól tartottunk, hogy erre a lépésre még éveket kell várni, mint ahogy egyelőre a vonatkozó uniós direktíva sem látott napvilágot” – értékelt a szakértő. A személyi jövedelemadó mellett eddig limit nélküli szociális hozzájárulást kellett megfizetni, jövőre viszont marad az egységes szja, amelyből ráadásul levonhatók a tevékenységekhez kapcsolódó költségek, így a tőzsdéknek fizetett díjak is. Legalább ilyen fontos változás, hogy immár adóhatósági szemüvegen át is szembeállíthatók a veszteségek és a nyereségek, így ha valaki egy ügyleten kaszált 100 millió forintot, egy másikon viszont bukott 90-et, akkor annak nem 100 millió forint lesz az adóalapja, hanem csak 10, ahogyan azt a józan ész is diktálja.

Ami a technológia jövőjét illeti, Mogyorósi Attila úgy látja, a blokkláncot mind több olyan iparágban fogják alkalmazni, ahol fontos a transzparencia, a decentralizáltság és a megmásíthatatlanság. Kézenfekvő példaként a logisztikát hozta fel, de jó néhány termelőgyártó iparvállalat áttérésében is van ráció, mint ahogy a kormányzati felhasználásban is. Az utóbbi adja magát a jogosítványok, diplomák vagy éppen földhivatali bejegyzések tárolásakor, de lényegében minden más személyes adatra kiterjeszthető. A kripto-ökoszisztéma pedig hamarosan valódi kihívást támaszthat a hagyományos pénzügyi szektor felé, ahogy azt az elmúlt öt-tíz évben több más fintechcég is tette jobb értékajánlatával és kényelmesebb használatával. „Blokkláncalapon tudunk hitelt felvenni, kamatozó betétet elhelyezni, derivatív termékeket kibocsátani, mindezt úgy, hogy az egy központi szereplő jelenlétéből fakadó rizikók mind mellőzve vannak” – bocsátotta előre a CoinCash ügyvezetője.

Ugyanakkor ezeket a decentralizált pénzügyi megoldásokat ma még csak 2-2,5 millióan használják, vagyis ott tart a történet, mint 2013 körül a bitcoin. De a szakértő szerint hamarosan már csak a költségbázisok közti szakadéknyi különbség miatt is védtelenek lesznek velük szemben a hagyományos pénzügyi szolgáltatók. Mert míg az egyik oldalon az okosszerződések mögött mindössze pár tucat programozó és néhány szerver áll, addig a másikon ott a bankigazgató a teljes vezérkarral, terebélyes földi fiókhálózattal, a pénzszállítás, a biztonság költségeivel, egyéb magas fix kiadásokkal. Arról nem is beszélve, hogy véleménye szerint egy hitelszerződés négyhat hét helyett másfél-két perc is lehet, de ez egyelőre inkább a távolabbi jövő.

GYÖNGYÖSI BALÁZS