KÁRPÁT-MEDENCE KICSIBEN Innovatív

INNOVATÍV

TRIANON-EMLÉKEZET

KÁRPÁT-MEDENCE KICSIBEN

Az 1920-as trianoni békediktátum dátumára, a 2010 óta törvénybe foglaltan is a nemzeti összetartozás napjaként nyilvántartott június 4-ére való megemlékezés állandó kihívást jelent az emlékezetpolitika „apostolai” számára. A Várpalota melletti Királyszálláson innovatív módon, piaci alapra helyezve igyekeznek ébren tartani a magyarság történelmi tudatát.

Klasszikus szimbólumrendszert felvonultató kapun áthaladva jut be az érdeklődő a Várpalota közeli királyszállási Nagy-Magyarország parkba. A bejárat mellett őrbódé, akár egy országhatáron, nem is feltétlenül indokolatlanul, a benti négy hektáron ugyanis különleges világ terül el, amelynek a hangulata óhatatlanul rányomja a bélyegét a látogatók lelkületére. Azokéra, akiket a mindennapokban is foglalkoztat Trianon emlékezete, valamint azokéra is, akik eredendően természetközeli élményre vágyva látogatnak a Bakonyba. Bár az utóbbiaknak is kapaszkodniuk kell, ha változatlanul meg akarnak maradni a nemzeti emlékezéstudattól mentes „senkiföldjén”.

A „KISÜLÉS” HELYE

A Bakony lábánál elterülő hely mindig is kiváló vadászterület volt, erre utal a Királyszállás név is, bár a történészek szerint inkább csak legenda, hogy Mátyás király is errefelé vadászgatott – főúri méltóságok azonban bizonyítottan igen. Az elmúlt száz esztendőben az épp aktuális politikum szintén használta a helyet. Miniszterelnöksége idején Gömbös Gyula két kormányülést is tartott a Mátyás korában épített vadászház kései változatában, más források szerint a közeli Hétházpusztán. A szocializmusban munkásszállásként funkcionált az épületegyüttes, erdőmunkásokat, bányászokat és családjaikat helyezték el itt. A rendszerváltás után egy székesfehérvári házaspár, Cser Béla és Mária vásárolta meg a területet, és működtette egyre kedveltebb esküvői helyszínként a királyszállási szabadidőparkot. Egészen 2017-ig, amikor is vásárlási ajánlatot tett rá a várpalotai Trianon Múzeum alapítója, Szabó Pál Csaba történész.

A helyet már már évtizedek óta ismerte, akárcsak a történelmét, és egyre inkább meggyőződésévé vált, hogy tökéletes hely a várpalotai Zichy-kastélyban berendezett Trianon Múzeum tematizáló tevékenységének a kiteljesítéséhez. Abból az alapállásból kiindulva, hogy ha egy kiállítóhelyet kivisznek a Bakony egyik legszebb pontjára, ha tudnak élni a természetvédelmi, turisztikai adottságokkal, illetve a bevett kültéri múzeumi eszközökkel, képesek megduplázni az általa felmutatott erőt. „Mindenki érezte azt az emelkedett hangulatot, amelyet a hely árasztott, a területnek ugyanis különleges a mikroklímája. A nemzetpolitikai fejlesztések, az elcsatolt nemzetrészek újraintegrálását célzó tevékenységek több csatornán és formában zajlanak, de a parkban találkozó erővonalak kivételes lehetőséget kínálnak a »kisülési« pillanatokhoz. A több kilátási pont és nyugalom közösségi birtokba vételének helye ez, ezt kívánjuk erősíteni. Mindenekelőtt kulturális emlékezetpolitikai fejlesztésekkel, különböző kamaraintézmények – kalandpark, szabadtéri színház – létrehozásával, miközben mindennél fontosabb a centrális erő megőrzése. Meggyőződésem, hogy Királyszállás lehet a emlékezetpolitikai fejlesztések legmagasabb elérhető pontja” – mondja Szabó Pál Csaba.

A TÖRTÉNELMI MÚLTAT FELIDÉZŐ MILIŐ AZ ERDÉLY HÁZZAL. AZ EGYKORI KORMÁNYÜLÉSEK SZÍNHELYE MA TARTALMAS FELTÖLTŐDÉSSEL KECSEGTET

VIDÉKI EMLÉKMŰVEK

A bejárat felől érkezve jobbról emlékműpark, balról a vadászkastély tárul a szem elé, a látvány hatáskeltésnek sem

RÉSZLET AZ EMLÉKPARKBÓL. MILLENNIUMI JELKÉPEK ÉS A LEROMBOLT EMLÉKMŰVEK MEMENTÓI A PARK BEJÁRATA. AZ ŐRBÓDÉ NAGY-MAGYARORSZÁG HATÁRÁT SZIMBOLIZÁLJA

utolsó. A park munkatársai szerint kevesen ismerik, illetve ismerik fel az emlékműveket, de valamennyi mellett alapinformációkat szolgáltató felirat segít az eligazodásban. A hét „vidéki emlékmű” – így nevezték az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával felállított Kárpát-medencei oszlopokat – hiteles kicsinyített másolatai ezek. Az eredetiek közül csak három áll, a többit már a húszas években eltüntették a Trianon utáni új országtulajdonosok. Az egyetlen megmaradt külhoni emlékműről, a Belgrád közeli zimonyiról pedig 1924-ben minden magyar szimbólumot eltávolítottak. A pannonhalmi és az ópusztaszeri természetesen áll, utóbbit 1998-ban újították fel. A virágágyásokból alkotott határvonallal körülrajzolt Nagy-Magyarországtérképen elhelyezett (munkácsi, nyitrai, dévényi, brassói, zimonyi, pannonhalmi és ópusztaszeri) emlékművek másolatai nemcsak a millennium jelképei, hanem az elsősorban Erdélyre jellemző, ám az utódállamokban általánosnak is mondható szoborrombolás emlékei is. Erdélyben és a Partiumban egykoron 130 Kossuth-szobor állt, közülük ma már csak egyetlen, Nagyszalontán.

A történelmi múltra visszatekintő vadászház Erdély nevét viseli, itt működik a Kárpátia étterem és a szálláskomplexum recepciója. Ott, illetve a négy önálló vendégházban (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház, Partium Ház), a közeli Hétházpusztán lévő Őrvidék Házban és a Nedecvidék (ma lengyel falu) Házban 90 vendég fogadására alkalmas, különböző komfortfokozatú szobák állnak rendelkezésre. A park elkülönített részén, a kemping lakókocsiparkjában és sátraiban nyáron további 40-60 fő elhelyezése biztosított, vagyis remek hely táborozásra.

Amikor 2020-ban elkezdődött a Trianon Múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy-kastély felújítása, létrehozták a parkban a Magyar Kálvária elnevezésű kiállítóhelyet, ahol az Elpusztíthatatlan című, hangsúlyosan az otthonukból elüldözött „vagonlakók” történetére fókuszáló tárlat tekinthető meg. Az eredetileg ideiglenes jelleggel, tavaly szeptemberben a Második Ezerév elnevezésű rendezvény alkalmával megnyitott fiókmúzeum kínálata iránt a járványkorlátozások bevezetéséig sokan érdeklődtek. Ezért az intézmény vezetői úgy döntöttek, hogy állandósítják a kiállítóteret, de megváltoztatott tartalommal, NagyMagyarország-tárlattal, amely az elcsatolt területeken lévő városokra, emlékekre hívja fel a figyelmet.

MÁSODIK EZREDÉV

A már említett, Kárpát-medencei illat- és virágútnak nevezett „országhatár” természetesen nem az egyetlen innováció az örök Trianon-téma kezelésében. Szabó Pál Csaba szerint meg kell újítani a Kárpát-medencei magyar történetre vonatkozó képet, víziót, történeteket, a használt közhelyeket, mert csak újító jellegű, kikezdhetetlen és korszerű eszközök alkalmazása vezethet eredményre a több szempontot összefogó emlékezésrendszer széles körű elterjesztésében.

Ezt a célt szolgálják a tervezett rendezvények is. Az összetartozás napján rendezendő Második Ezerév elnevezésű összművészeti és gasztronómiai fesztivál révén nemcsak az évforduló emléke előtt kívánnak adózni, hanem Trianon következményeinek túlhaladása mellett is igyekeznek érvelni. Csakúgy, mint az augusztus 20-án rajtoló többnapos Kárpát-medencei bor- és népművészeti fesztivál, valamint a gasztronómiai élményekkel társított táncházak.

A hétköznapok nem elhanyagolandó, ugyanakkor innovatív elemének ígérkezik a Bakonyban kirándulók bevonzása. A Kéktúra útvonala a közelben halad el, a Bakony őserdejének is tartott Burokvölgy iránt érdeklődőknek mindenképp az útjába kerül a park, a kéktúrázókat pedig különleges pecsétekkel igyekeznek becsalogatni. Innen már csak egy ugrás kipróbálni a Kárpátia étterem kínálatát, a Nemfelejtünk erdei falatozónál pedig hétvégenként sorban állásra kell számítani. Az elcsatolt terültek gasztronómiai hagyományait felelevenítő magyaros ízvilágú ételek mellett többek között Hargita Gyöngye ásványvizek, Csíki és Zirci Apátsági Sörök, valamint Kárpát-medencei történelmi magyar borok révén igyekeznek közelebb hozni a nemzetegyesítést.

Négy éve vásárolták meg, azóta folyamatos az építgetés-szépítgetés. A látogatók pedig szívesen pózolnak az emlékművek között vagy a Nemzeti Áldozatkészség impozáns lovasszobra, Sidló Ferenc 1915-ös munkája előtt, amely szinte az erdőből léptet a jelenkorba.