VÁLLALATI TERHEK Közeleg a globális

TILTAKOZÁS BORIS JOHNSON BRIT MINISZTERELNÖK ÉS A NAGY OLAJCÉGEK ELLEN. A MULTIKNAK ÚJ UTAKAT KELL KERESNIÜK

VÁLLALATI TERHEK | A G7-országok várhatóan megegyeznek a multinacionális cégek új adóztatási rendszeréről. A végső KÖZELEG megállapodáshoz azonban az OECD által összefogott 139 állam egyetértése szükséges, és ezt tető alá hozni nem lesz könnyű menet. A GLOBÁLIS ADÓEGYEZMÉNY

A Financial Times értesülései szerint a legfejlettebb országokat tömörítő G7 szervezet tagállamai hamarosan megállapodnak arról, hogy bezárják a kiskapukat a multinacionális cégek adóelkerülési technikái előtt. Ha erről megszületik közöttük az egyezség, akkor nagyon erős nyomás nehezedik majd az OECD tagországaira is, hogy csatlakozzanak ehhez – a szélesebb körű G20 közvetítésével.

GLOBÁLIS NYOMÁS

Az egyezmény az elmúlt évtizedek legjelentősebb átalakítását hozhatja a vállalati adózásban. Azt szeretnék elérni, hogy a multik ne áramoltathassák a nyereségüket az alacsonyabb adózású államokba. Egy ilyen megállapodással főleg az amerikai technológiai óriások járnak rosszul. Elemzők azonban megjegyzik, hogy ezekre már most is olyan erős globális nyomás nehezedik, hogy a várhatóan „fékezett habzású” mostani megegyezéssel is jobban járnak, mint ha nemzeti keretek között szabályoznák az adózásukat. A cél az, hogy ott fizessenek adót, ahol a bevételeik keletkeznek.

A G7-országokra – mint ahogy később az OECD-re is – a Biden-adminisztráció gyakorol nagy nyomást. Washingtonnak ugyanis régóta csípi a szemét, hogy világbajnok technológiai mamutcégei alig fizetnek adót hazai pályán. Az amerikai vezetés a megállapodás érdekében engedményekre is kész volt, ami meglehetősen szokatlan tőle. A korábban javasolt 21 százalékos effektív adórátát hajlandók voltak 15 százalékra csök-

kenteni. Ez már csak azért is jelentős gesztus, mert az USA irányítása a helyi vállalati nyereségadót 28 százalékra szeretné emelni. Nagyobb engedményt várhatóan nem tesznek, ugyanis minél jelentősebb a különbség az amerikai és a globális teher között – már ha tényleg megvalósul ilyen –, annál kisebb lesz a hajlandóság a technológiai gigászokban, hogy hazai földön adózzanak.

A legfejlettebb államok közül Németország és Olaszország számít a globális minimumadó legelkötelezettebb hívének. Daniele Franco olasz pénzügyminiszter, aki jelenleg a G20 elnöke, egy nyilatkozatában egy újabb fontos lépésnek nevezte az Egyesült Államok javaslatát. A megállapodás szerinte így már betonba öntött. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója azt mondta: „A világ közelebb van a globális minimumadóhoz, mint valaha. Öröm hallani, hogy a kezdeményezéseink kedvező fogadtatásra találtak.”

OPTIMISTA ÜTEMEZÉS

Az összhang azonban még így sem teljes a fejlett államok között. Az ördög a részletekben rejlik, és a megállapodástervezetről kiszivárgott részletek szerint az nem írja elő, hogy a multik az adott országban elért teljes árbevétel után fizessenek adót. Ez ellen viszont a franciák és a britek tiltakoznak – ők a teljes bevétel utáni „sarcot” szorgalmazzák.

Hivatalosan, intézményi szinten ugyan a G7-nek (USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada) nincs formális szerepe az egyezményben, azt az OECD égisze alatt köthetik meg, viszont a befolyása nagyon nagy az ottani döntéshozatalra. A legfejlettebb országok pénzügyminiszterei számos online egyeztetés után június 4-én és 5-én személyesen is tanácskoznak a kérdésről Londonban. A várakozások szerint a legfontosabb pontokról ekkor már megállapodás születhet közöttük. Ez ugyan informális lesz, viszont a június 11–13-i, Cornwallban tartandó csúcson már kormányfői szinten is megszülethet az egyezség. Ezt követően jöhetnek a 139 nemzetet összefogó

2021, átlag, százalék

A VÁLLALATI ADÓK EGYES RÉGIÓKBAN

2 26 67 ,75 26,75 Észak-Amerika

Latin-Amerika 2 27 72 ,21 27,21 2 20 07 ,71 20,71 EU

Afrika 62 27 74 ,4 27,46 2 21 1 4 ,43 21,43 Ázsia

Ausztrália 03 30 0 0 ,0 30,00

Forrás: KPMG

Globális átlag 52 23 3 6 ,6 23,65 OECD 2 22 2 8 ,81 22,81

OECD-n belül a tárgyalások. A G20 hivatalosan azt közölte, hogy még ez év nyarán pontot szeretne tenni az ügy végére, ez azonban – tekintve a fenti sok országot – meglehetősen optimista várakozásnak tűnik. Elemzői vélemények alapján ha az ősszel – várhatóan októ-

VÁLLALATI ADÓTERHELÉS

EURÓPÁBAN, 2021

Százalék

Ausztria Belgium Bulgária Csehország Finnország Franciaország Görögország Hollandia

10 25 25

19 20

26,5 24 25

Horvátország Írország Lengyelország

Magyarország

Németország Oroszország Olaszország Románia Svédország Szlovákia Szlovénia

12,5

9 18

19

20

16

20,6 21 21 24

Forrás: KPMG

30

berben – megszületik az egyezség, az már igen jó eredménynek számít majd.

ADÓVERSENY

Az alacsony vállalati adókkal működő államok egyelőre nem foglaltak állást a kérdésben, ami ebben az esetben – a diplomácia nyelvét lefordítva – határozott tiltakozás. Így például Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter arra biztatta a kisebb országokat, hogy az adóztatás továbbra is maradjon versenyképességi kérdés. Ugyanakkor valamilyen globális megállapodás ezen államoknak is érdeke lenne. A multinacionális társaságok, a világszinten is igen mobilis tőke, valamint a digitális tranzakciók világában ugyanis három nagy probléma vetődik fel ilyen szempontból. A modern nagyvállalatok számára ebben a környezetben igen könnyű a nyereséget adóparadicsomokba, például Bermudára vagy a Kajmán-szigetekre áramoltatni. Másodszor a jelenlegi környezet beindított egy adóversenyt, amellyel végső soron senki sem jár jól – kivéve az adóparadicsomokat. Végül pedig nagyon nehéz meghatározni, hogy a modern üzleti vállalkozások – főleg a digitális cégek –, amelyek működésében az immateriális javaknak meghatározó szerepük van, végső soron hol is végzik a tevékenységüket.

Az új adózási megállapodás így két pillérre épül. Az első azt szabályozná, hogy milyen módon lehet allokálni a nyereséget, a második pedig a fizetendő közteher mértékét szabályozná.