BIZTATÓ ELŐREJELZÉS Párizsból

BIZTATÓ ELŐREJELZÉS

A magyar gazdaság 5 százalék körül nőhet az idén és jövőre is az OECD friss előrejelzése szerint. A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő, párizsi székhelyű szervezet globálisan 5,8 százalékos bővülést vár.

PÁRIZSBÓL SZERETETTEL

A magyar gazdaság 2021 második felétől jelentős növekedést mutathat a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése alapján, miután az átoltottság lehetővé teszi a személyes fogyasztások „viszszatértét”.

FOKOZATOS KILÁBALÁS

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő szervezet értékelésének Magyarországra vonatkozó fejezetében a szakértők kitértek az első negyedévet terhelő súlyos járványhullámra, amely magas halálozási rátával járt, de a világviszonylatban is gyorsnak számító oltási program miatt már áprilisban fokozatosan elkezdődhetett a korlátozások megszüntetése. Az OECD közgazdászainak a prognózisa szerint az éves növekedés az idén 4,6 százalék körül alakulhat, míg jövőre elérheti az 5 százalékot. (A kormány 4,2 százalékos bővülést vár 2021-re, 2022-re pedig 5 százalékosat – a szerk.) Az OECD decemberi előrejelzésében még 2,6-es gyarapodást vetített előre. Az úgynevezett lefelé mutató kockázatok között a szakértők megemlítik az esetleges ellátási zavarokat, a felfelé mutató növekedési rizikók között pedig a külkereskedelmi partnerek vártnál gyorsabb kilábalását. Az összefoglalóból kiderül: az európai külpiacok – Magyarország fő kereskedelmi partnerei – is fokozatosan helyreállnak, így a külső kereslet hazánk exportján keresztül szintén támogatja majd a bővülést. Az ipari termelés és a kivitel már 2020 második felében gyors helyreállást mutatott, most pedig a pandémia előtti szint környékén áll. A munkaerőpiaci javulás tovább folytatódhat, és a nemzetközi szervezet elemzése rávilágít arra is, hogy az idén 9 százalék körül emelkedhetnek a bruttó bérek. Ráadásul a fizetésemelkedés és az infláció a következő években szintén nagy lehet.

AZ OECD MAGYAR GAZDASÁGI PROGNÓZISA, 2021

Százalék GDP 4,6 Beruházás 8,3 Export 9,9 Import 7,5 Munkanélküliség 4,0 –7,5

Államadósság

Fizetési mérleg Költségvetési egyenleg 4,6

0,8

Forrás: OECD

KÖLTSÉGVETÉSI FŰTÉS

Az OECD arra számít, hogy a fiskális politika a következő hónapokban is támogató marad Magyarországon, emellett 2021 és 2027 között az Európai Unió helyreállítási alapjából érkező pénz GDP-arányosan 3,4 százalékos többletet adhat a hazai beruházásokhoz. Az érintett ágazatokban alkalmazott rövidített munkaidős támogatás az egyéb érvényben maradó kormányzati intézkedésekkel együtt a bruttó hazai termék 5 százalékát teszi ki, és hozzájárul az ez évre tervezett 7,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányhoz. A további fiskális élénkítés viszont szükségtelenné válik az OECD szerint, miután a gazdasági aktivitás visszaáll a korábbi szintjére. Ugyanakkor a monetáris politikának az inflációs nyomás miatt nincs tere a további lazításra, és ahogy a gaz-

dasági aktivitás helyreáll, a jegybanknak fokozatosan meg kell szüntetnie az ideiglenes eszközöket.

MAGAS LESZ AZ INFLÁCIÓS SZINT

Miközben alapvetően pozitív az OECD szóban forgó előrejelzése, az infláció terén nem rózsás a kép. Tudniillik az uniós 3 százalékos limitet meghaladó ütemben drágulhatnak hazánkban az árak: a nemzetközi szervezet 3,9 százalékos éves inflációt vár az idén és jövőre is. Végezetül a szakértők megjegyzik: az adórendszer kisebb átalakítására lenne szükség. A munkát terhelő elvonások csökkentését javasolják a nagyobb munkaerőpiaci részvétel eléréséért, valamint a környezetvédelmi adók emeléséről írnak a fenntarthatóbb bővülés elérése érdekében. Emellett a termelékenység növelésére is szükség lenne.

KÉT SZÁMJEGYŰ GYORSULÁS

Megalapozottnak tűnik a második negyedévre előre jelzett két számjegyű, 1214 százalék körülire tehető gazdasági növekedés a minisztérium által heti rendszerességgel követett adatok szerint – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Joint Venture Szövetség éves tisztújító közgyűlésén. Kiemelte: a magyar válságkezelés európai uniós összevetésben biztató eredményeket hozott. Miközben az első negyedévben a gazdaság 1,9 százalékkal gyarapodott hazánkban, az EU-s átlag 0,4-es visszaesést mutat, az eurózóna országai pedig 0,6 százalékkal zsugorodtak – jegyezte meg a tárcavezető. Szerinte a következő hónapokban a gazdaságok teljesítményét nagymértékben befolyásolja majd az átoltottság szintje. „E téren Magyarország szintén nem áll rosszul az uniós mezőnyben. Helyes volt a kormány azon döntése, hogy nem csak az EU-s vakcinabeszerzésre támaszkodott” – állapította meg a szakember. A 2020-as intézkedésekről beszélve megjegyezte: jónak bizonyult az a stratégia, hogy a versenyképesség javítására helyezték a hangsúlyt. Magyarország 27 százalékos beruházási rátája uniós szinten dobogósnak számít – húzta alá. Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben 2300 milliárd forintot, a GDP 13 százalékát kitevő összeget csoportosít a kormány a gazdaság újraindítására. Továbbá rámutatott: a gazdasági támogatások terén el kell mozdulni a célzott segítség irányába. Főleg azon ágazatok dotálására van szükség, amelyek lassabban tudnak visszatérni a növekedéshez. Hozzátette azt is: a magyar hiány- és adósságmutató európai viszonylatban nem lóg ki a sorból. Aláhúzta: a 2008-as válság tanulsága az volt, hogy túl gyorsan nem célszerű visszazárni a költségvetési ösztönzőket, ez ugyanis visszafogja a bővülést, és munkahelyek megszűnését eredményezi.

A párizsi székhelyű intézmény globálisan 5,8 százalékos bővülést jósol.

SZAJLAI CSABA

HIRDETÉS