HÚSIPAR Polarizáció

POLARIZÁCIÓ

HÚSIPAR | Az éttermek újranyitásával kézenfekvő kérdéssé vált, hogy a húsipar kibocsátása növekszik-e. Mivel a teljes termelést nem fogta vissza szignifi kánsan a melegétkeztetés és az éttermek bezárása, némi javulás azért várható.

A húsipar meglehetősen gyorsan és a jelek szerint jól reagálta le a veszélyhelyzet kihirdetése kapcsán meghozott, az éttermek és a melegétkezést biztosító egységek (vagyis a horeca) ideiglenes bezárását. A közepesnél nagyobb vállalkozások szinte azonnal erősítették jelenlétüket a kiskereskedelemben, valójában a kis- és a közepesnél valamivel kisebb vállalkozásokat érintette mélyen a vendéglátóipar leállása. A pandémia alatt a hazai kibocsátás egyes termékcsoportokban némileg nőtt is.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke a fent említettek alapján úgy véli, inkább strukturális átalakulás várható, de a horeca újbóli bekapcsolódásával érződik majd a kibocsátáson a növekedés. Természetes, hogy a kiskereskedelemben némileg kevesebb tőkehúsra és feldolgozott készítményre lesz szükség, miközben a horecaszektorban nő az igény, bár nem szabad elfelejteni, hogy a házhoz szállítás a teljes veszélyhelyzet és a kijárási korlátozások alatt is működött, tehát az éttermek igényelték a húsipari termékeket. A nagy beszállítók és a horeca elsősorban a nagykereskedőkkel áll kapcsolatban, tehát rajtuk keresztül lehet majd észlelni a változást.

TURIZMUS

Ugyanakkor a vendéglátó egységek még nem pörögtek fel, és a nagyvárosok, Budapesttel az élen, feltételezhetően közel sem fogadnak majd anynyi turistát, mint a pandémia előtt, így az éttermek is elsősorban a hazai vendégkörre építhetnek. Kézzelfogható változás ebben a szegmensben akkor lehet, ha a világon az átoltottság eléri azt a szintet, amely lehetővé teszi a biztonságos utazásokat. De még ekkor sem várható olyan turistadömping, mint 2019-ben, amikor a késő nyári, illetve kora őszi időszakban Budapest egyes városrészeire nyugodtan ki lehetett volna tenni a megtelt táblát. Ez a vásárlótömeg jó darabig hiányozni fog a piacról.

Ezt támasztotta alá Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a belföldi keresletben ők sem tapasztaltak komoly csökkenést a pandémia alatt, és ő is utalt arra, hogy az éttermek, valamint a melegétkeztetést biztosító helyek újranyitásával inkább strukturális változás várható. Példaként a szűzpecsenyét mint tőkehúst hozta fel. Nyilvánvaló, hogy ebből a kiskereskedelemben kevesebbre lesz szükség, míg a vendéglátásban több fogy majd. Utalt arra is, hogy a pandémia alatt bizonyos árucikkekből nőtt a hazai kibocsátás, ilyen volt a sertéshús, de Szappanos szerint ez nem a bezártsággal, sokkal inkább e termék árának csökkenésével volt összefüggésben.

OLCSÓ SERTÉS

Tavaly augusztus közepétől a sertés tőkehús ára 20-25, esetenként 30 százalékkal is is mérséklődött, ez pedig e termék fogyasztásának növelése felé tolta a piacot. Ez most változni fog. Éder Tamás jelezte, hogy a sertéshúsok árába egyelőre nem épült be az első negyedéves áremelkedés, és az elszálló takarmányárak sem érződnek a kiskereskedelmi árakon, de lassan meg kell jelenniük, az pedig érezhető drágulást hozhat.

Elemzők szerint a jelenség érdekessége, hogy az árnövekedésben szerepet játszik a kínaiak újbóli megjele-

nése a piacon, de ez önmagában nem generálna akkora világpiaci drágulást, mint amit most tapasztalni lehet. Ugyanez vonatkozik az elszálló takarmányárakra is. Sokkal inkább a felfokozott várakozásnak lehet köze a növekedéshez.

POZÍCIÓK

A Hússzövetség szerint a nagy cégek pozíciója erősödött a kiskereskedelemben, hiszen a tőkehúsokat és a feldolgozott húskészítményeket a háztartások jelentős részben itt szerezték be. A kisebbek ezen a téren jellemzően képtelenek voltak jobban előtérbe kerülni, bár a horecaszektorban korábban értékesített termékeik egy része megjelent a kereskedelmi láncok polcain. Szappanos Péter is megerősítette, hogy a Pápai Hús erősített a szektorban, de ezt nem elsősorban a pandémiának tudja be, mivel a cégnél már korábban elindult ez a folyamat.

Az ügyvezető inkább a tanulságokat emelte ki, méghozzá azt, hogy a feldolgozott készítmények, mint például a felvágottak, nagyon sérülékeny szegmenssé váltak a pandémiahelyzetben. A járvány hatásai között említette, hogy átalakult a felvágottak piaca. Amíg az otthoni felhasználás növekedése miatt a boltokban ezekből több fogyott, addig például az előre csomagolt szendvicsekhez kevesebb kellett, mivel ezeknek a forgalma a napi utazások csökkenése és a vállalatoknál bevezetett home office miatt jelentősen visszaesett.

A járvány után várhatóan az alapanyagul szolgáló felvágottak visszanyerik a piaci pozícióikat, de mivel a vállalkozások jelentős része hibrid munkahelyek kialakítását tűzte ki célul (ahogy ők is), magyarán néhány nap irodában töltött időt egy-két nap otthoni munka követ, így egyelőre nem tudható, hogyan rendeződik viszsza ez a húsipari szegmens.

FOGYASZTÁS

A hazai húsfogyasztás összhangban van az uniós adatokkal, bár Éder Tamás szerint a sáv alján vagyunk a nagyjából 65-66 kilós fejenkénti éves átlaggal. Ez úgy adódik össze, hogy évente nagyjából 28 kilogramm sertéshús fogy fejenként, amire rátevődik 4-5 kiló marhahús és 1-2 kiló egyéb (például bárány). A maradékot a hozzávetőleg 30 kilogramm baromfi adja. Éder Tamás szerint ez a szint középtávon fenntartható állattenyésztést jelent.

A Hússzövetség elnöke is ismeri a globális adatokat, amelyek szerint világszinten a jelenleg rendelkezésre álló termőföldek és kapacitások nagyjából 40 kilogramm/fő éves húsfogyasztást tesznek lehetővé fenntarthatóan. (Az Egyesült Államokban 100 fölött van az átlagfogyasztás, az unióban 80 körül, míg Kínában 60 kiló alatt marad.) Az elnök szerint ezek a számok akkor relevánsak, ha a mai technológia nem fejlődne, ám a vállalatok egyre komolyabb lépéseket tesznek a hatékonyság és a fenntarthatóság irányába, vagyis a magyar fogyasztás ebben az értelemben tekinthető középtávon fenntarthatónak.

KAPACITÁSOK

A hazai kapacitások a sertés tekintetében elegendők a belső igények és a jelenlegi export lefedésére, ugyanakkor a piacon modernizációs beruházásokra van szükség, hogy az ágazat ne csak fenntartható, hanem versenyképes maradjon. Mikroszinten ezt Szappanos Péter úgy közelítette meg, hogy a piac polarizálódik, ami annyit teszi, hogy a középső kategóriából az olcsóbb és a drágább szegmens egyaránt lecsippentett.

Az egészségügyi krízis és a gazdasági nehézségek növelték a takarékoskodást, amely az alsóbb árkategóriát erősítette, ám akik megtartották az állásukat, azok a felsőbb árszegmensek felé mozdultak el. Ennek megfelelően szükséges átalakítani a kapacitásokat, vagyis a modernizációs beruházások mellett ez irányban is gondolkodniuk kell a vállalatoknak.

HŐNYI GYULA