FEHÉROROSZ VÁLSÁG A Minszk

A MINSZK–MOSZKVA-

TENGELY

FEHÉROROSZ VÁLSÁG | Moszkva folyósítani kezdi a fehérorosz kormánynak az egymilliárd dolláros hitel második felét. Nehéz elképzelni, hogy a belorusz ellenzék elleni lépéseket ne egyeztették volna Putyinnal. Ukrajna pedig olyan erősen függ Fehéroroszországtól gazdaságilag, hogy lehet, kénytelen lesz kiszállni a Minszk elleni szankciókból.

ALJAKSZANDR LUKASENKA BELORUSZ ÉS VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK A FEKETE-TENGEREN. EGYÜTT HAJÓZNAK

Az általános belpolitikai válság közepette folytatódik Belorussziában az ellenzéki sajtó vezetői elleni hajsza. Letartóztatták a Tut.by ellenzéki portál korábbi munkatársát, Aljakszej Sotát, aki jelenleg egy regionális híroldal, a hrodnai (grodnói) Hrodna.life főszerkesztője. „Odaért egy kisbusz, ismeretlenek megragadták, betuszkolták és elhajtottak vele” – számolt be a főszerkesztő elvált neje a történtekről Facebook-oldalán. Május 18án egyébként a Tut.by tizenöt munkatársát letartóztatták és a belügyi tárca hírhedt minszki, Akreszcina (Okresztyina) nevű gyűjtőfogházába vitték. A megalapozatlan vádak között szerepelt az adócsalás és a „tiltott tartalom” közlése is. A portál azóta eltűnt az online felületekről.

AZ OROSZ KÉRDÉS

Sota ellen már két hónappal ezelőtt eljárás indult úgymond szélsőséges tartalmú iratok terjesztése miatt. Akkor pénzbüntetésre ítélték. Ezzel kiegészült a belorusz sajtóbotrány, amelyet a Ryanair Athénból Vilniusba tartó gépének bizonyíthatóan csalással, hamis bombariadóval a minszki repülőtérre kényszerítése jellemzett. Raman Prataszevics ismert ellenzéki újságírót, valamint orosz állampolgár barátnőjét államellenes szervezkedés és más vádak alapján a fehérorosz főváros légikikötőjében leszedték a gépről és letartóztatták.

A téma szóba került Aljakszandr Lukasenka belorusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi, Szocsi mellett tartott, több mint ötórás megbeszélésén is. Putyin meghívta vendégét, hogy úszszon egyet a Fekete-tenger 16 fokos vizében. A fotók szerint, amelyeken csak Lukasenka látszik a vízben, ez meg is történt. A fehérorosz vezetőnek mindazonáltal megérhette a jéghideg fürdő, hiszen hazavihetett egy félmilliárd dolláros ígérvényt. Putyin orosz források szerint biztosította vendégét, hogy az Oroszországgal kötött egymilliárd dolláros állami hitelszerződés alapján vélhetőleg még júniusban megérkezik a minszki állami számlára a második félmilliárdos átutalás is. Az elsőt a tavaly december 21-én kötött hitelszerződés alapján Belorusszia még 2020-ban megkapta.

Mindmáig nem világos a váratlan látogatás célja és a résztvevők, kiváltképpen az orosz elnök álláspontja. A találkozó akár állásfoglalásnak is tekinthető az adott helyzetben, amikor a Nyugat bojkottintézkedéseket jelentett be Belorusszia ellen. Lezárták számos EU-tagállam légterét a Belavija fehérorosz állami légitársaság járatai előtt, és a környező államok légicégei elkerülték a hazánkénál több mint kétszer nagyobb területű ország légterét. A TASZSZ május 24-i jelentése szerint a Jutejr (UTair) oroszországi légitársaság Moszkva–Kalinyingrád-viszonylata a belorusz légtér elkerülésével repült. A Jutejr képviselője a Forbes orosz nyelvű kiadása munkatársainak a kérdésére úgy válaszolt, hogy az odaúton „üzemanyag-takarékossági okokból” kerülték el a fehérorosz légteret, de visszafelé már átrepültek az ország felett.

ELKERÜLŐ ÚTVONALAK

A nyugati bojkott sokba kerül Minszknek, hiszen jelentős légitranzit-díjtól esik el, amelyet a légterét használó nyugati gépek üzemeltetői eddig fizettek. Ugyanakkor a Nyugatnak is pluszköltséget jelent a kerülő út, s főként keleti irányba repülő járataik esetében a menetidő meghosszabbodását. Moszkva ebben a kérdésben egy ideig Minszket támogatta, mert sok nyugati légitársaságnak nem engedélyezte a Fehéroroszország elleni légtérbojkott miatt választott új útvonalakat. A kezdeti, demonstratív orosz „nyet” után aztán később csendben megegyeztek a Lufthansával, az Air France-szal és másokkal is.

A Belavija a május 29. és június 30. közötti időszakra felfüggesztette menetrend szerinti budapesti járatait. A légicég honlapján megjelentetett indoklás szerint az EU és Ukrajna légügyi hatóságainak azon döntése, amellyel kitiltották a légtereikből a Belavija gépeit, továbbá az útvonalak berepülésének a technikai nehézségei miatt a fenti időszakban a budapesti, belgrádi és chișinăui járatokat leállítják. Ugyanakkor a társaság módosított útvonallal fenntartja az isztambuli és a lárnakai (Ciprus) viszonylatait. A vállalat honlapján megjelent tájékoztatás alapján a Belavija továbbra is repüli a Minszk–Tel-Aviv-útvonalat, s fennmaradnak a dubaji járatok is.

Megjegyzendő, hogy számos furcsa eleme van a válságnak. Például a Belavijánál bejelentették: a gépeik nem repülnek a Krím félszigeten lévő repülőterekre. Nem adtak világos magyarázatot

a de facto bojkottra, amellyel a cég, úgy tűnik, csatlakozott a nyugati légitársaságok hasonló, a Krímet elkerülő akciójához. A RIA Novosztyi oroszországi hivatalos hírportál szerint a Belavija vezérigazgatója, Ihor Csarginyec bejelentése arra hivatkozott, hogy a félszigetre irányuló légi járatok megindítását meg kell hogy előzze a terület Oroszországhoz való tartozásának „politikai elismerése”. Nem tudni, nem magyarázták meg, hogy ezen mit értett az 1967-es születésű vezér, akit ez év februárjában neveztek ki erre a posztra, és aki világéletében a Belavijánál dolgozott.

Csarginyec bejelentése azért sem illik a képbe, mert a Putyin–Lukasenkatalálkozón megegyeztek, hogy a Belavija megsegítésére újabb légi járatokat indítanak a két ország között. A cég vezérigazgatója – talán kompenzálásképpen? – „fasiszta eltévelyedőknek” nevezte egy Facebook-bejegyzésében azokat az országokat, amelyek leállították a fehérorosz viszonylatot.

UKRÁN KÉNYSZER

A kelet-európai ország meglehetősen elszigetelt nemzetközi politikai és gazdasági helyzetben van. Még mindig nem vették fel a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), és az EU máig nem ratifikálta az 1995-ös partnerségi és együttműködési egyezményt. Az unióval egy még a szovjet időkben, 1989-ben kötött laza kereskedelmi megállapodás alapján tartják a kapcsolatot. Belorusszia meghatározó kereskedelmi partnere a 2020as forgalom 49,2 százalékával Oroszország. A második helyen áll nagy lemaradással (az összforgalom 18,1 százalékával) az EU.

Nagyon rossz kereskedelmi feltételekkel (semmiféle kedvezmény nem érvényes a vámtarifákat, egyéb kikötéseket illetően) üzletel az ország az unióval, ahova főként a két olajfinomítójában feldolgozott oroszországi eredetű kőolajtermékeket, érceket és nyers faárut szállít. A közösségtől gépipari berendezéseket, szállítóeszközöket és vegyi anyagokat vásárol. Rendkívül szoros katonai-hadiipari kapcsolatot tart fenn Oroszországgal, jelentős a fehérorosz katonaidrón-építés és az oroszokhoz irányuló katonaijármű-export. A válság nehezíti a szomszédos Ukrajna helyzetét. Kijev nagymértékben függ a belorussziai áram-, dízelolaj- és káliumkarbonát-szállításoktól. A jól értesült bne IntelliNews nem zárja ki, hogy emiatt az ukránok kénytelenek lesznek kiszállni a Minszk elleni bojkottból.

Kijev nagymértékben függ a belorussziai áram-, dízelolaj- és káliumkarbonát-szállításoktól.

HATALMAS BÁNYA

A HATÁRON CSEH–LENGYEL VITA | Csaknem két hete az Európai Bíróság arra utasította Lengyelországot, hogy függessze fel a barnaszénbányászatát a Polska Grupa Energetyczna (PGE) tulajdonában lévő turówi külszíni fejtésben, amíg

A közös határon zajló lengyel kiter- ítélet nem születik a Csehország által ez év tavaszán melés, illetve a bánya bővítési terve állítólag 30 ezer cseh polgár ivóvízellátását benyújtott kereset ügyében. veszélyezteti. A lengyelek szerint pedig a leállással 80 ezer ember megélhetését kockáztatnák. A két fél intenzív egyeztetésbe be, ezek alapján folytatódnak a tárgyalákezdett. sok” – jelentette ki a lengyel kormányfő, „Sajnálom, hogy Lengyelország ko- a családokkal együtt az üzem felszámo- és arra utalt, hogy a felek megállapodásra rábban nem vette komolyan a cseh fel- lása 80 ezer ember számára jelentene óri- jutottak, Csehország visszavonja bírósági vetéseket, és az ügyet az Európai Bíró- ási jövedelemkiesést. Háromezer lengyel keresetét. ság elé kellett vinnünk” – nyilatkozta Ri- vállalat működése függ a bányától és a A prágai média idézte Babišt, aki szechard Brabec, a prágai környezetvédelmi szomszédságában üzemelő erőműtől. Ezek rint egyelőre erről szó sincs. Sasin eztárca vezetője. Szavaiból kiderült, hogy mind „kihalásra lennének ítélve”. után el is ismerte, hogy még mindig nincs egy ötéves meddő vita után vesztették el Paweł Śliwa, a PGE elnökhelyettese a megegyezés. A munka folyamatban van, a türelmüket. lengyel parlamentben nemrégiben ala- és csak az ismert, hogy milyen feltételek

Lengyelország bejelentette, hogy nem kult energiaszuverenitási bizottság múlt mellett folytatják a megbeszéléseket. Eva hajtja végre a brüsszeli döntést, de a var- heti ülésén azt mondta, hogy a cég becs- Davidová, a cseh külügyi tárca szóvivője is sói kormány azonnali tárgyalásokba kez- lései szerint Turów bezárása 13,5 milli- azt hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még dett Prágával. Mateusz Morawiecki mi- árd złoty (1046 milliárd forint) veszteség- folyamatban vannak, de „Csehország kéri, niszterelnök hangsúlyozta, hogy alapvető gel járna. Ez a számítás nagyjából csak a hogy Lengyelország tartsa tiszteletben az cél „az ökológiai, energetikai és gazda- több ezer alkalmazott elbocsátását, vala- Európai Bíróság határozatát”. sági katasztrófa elkerülése” a régióban. mint az elmúlt években végrehajtott körMegerősítette: kormánya fenntartja ál- nyezetvédelmi, korszerűsítési beruházá- VÍZVÉDELMI BERUHÁZÁS láspontját a bányák és erőművek üzem- sokra fordított kiadásokat tartalmazza, Kiderült, hogy az államközi megállapodás ben tartása mellett. ezért „nincs okunk a komplexum bezá- tervezetét csehek készítik, s csak az egyezrására” – érvelt az alelnök. mény aláírása és ratifikálása után vonják HATALMAS VESZTESÉG LENNE A Mateusz Morawiecki és Andrej Babiš vissza a panaszukat. A lengyel vagyonTurów bezárása nagy társadalmi prob- cseh miniszterelnök közötti beszélgetésre alapért felelős miniszterhelyettes, Artur lémát okozna. Jacek Sasin, az állami va- a visegrádi csoport múlt heti ülése után Soboń szerint Varsó várja a cseh javaslagyonért felelős miniszter azt állítja, hogy került sor. „Új körülményeket mutattunk tokat. Azt azonban már tudni lehet, hogy

A TURÓWI KÜLSZÍNI FEJTÉS EGY RÉSZE. HOLDBÉLI TÁJ, HÁTTÉRBEN AZ ERŐMŰ

a lengyel költségvetés a cseh határvidék lakói szempontjából fontos beruházásokat finanszírozna 40-45 millió euró értékben. Ezt egy közös, a régió lakossága perspektívájából fontos projektbe fektetnék a lengyelek – derült ki Soboń nyilatkozatából.

A pénzt főként arra fordítják, hogy megakadályozzák a csehek vízellátásával kapcsolatos problémákat. A szomszédos cseh régió, Liberec elnöke, Martin Půta azt mondja, hogy hat hónapig dolgoztak geológiai mérések alapján a különféle költségek becslésén. A leginkább veszélyeztetett települések számára mindenképp vízellátó hálózatot kell kiépíteni. Prága megerősítette, hogy ők is részt vesznek a beruházásban, már eddig is mintegy 1,5 millió eurót költöttek kármegelőzésre.

IGAZSÁGKERESÉS

A cseh sajtó szerint az elmúlt negyven évben jelentősen csökkent a térségben a mélységi talajvíz szintje, mégpedig átlagosan 70 méterrel, de helyenként 80-nal is. Tavaly ez a folyamat felgyorsult, újabb 10 méter körüli apadást észleltek. De a vízellátás szempontjából fontos felső rétegek (a kutak) szintjén is nagy a baj, Uhelné településen 20 méteres csökkenést mértek. 2015 óta átlagosan 3 méternyit esett a szint. Mindez a lengyel oldalon folyó kitermelés következménye.

A turówi bánya álláspontja szerint hat évvel ezelőtt kezdeményezték a kitermelési engedély meghosszabbítását, s erről a lengyel fél a csehekkel (és a német határ közelsége miatt a németekkel) is egyeztetett. Ez idő alatt több ezer részletes választ adtak mind a cseh hatóságok, mind pedig a határ menti lakosok kérdéseire. A határ menti konzultációkat, illetve a lengyel–cseh tárgyalásokat 2019 októberében egyetértési megállapodással zárták. Ebben az áll, hogy a felek kiterjesztik a közös vízfelügyeletet, a csehek intézkedéseket foganatosítanak, hogy minimalizálják a kitermelés hatásait, a lengyelek pedig vállalták egy szűrőrendszer felépítését. Ez a berendezés – a csehek februári panaszától függetlenül – szeptemberben készül el, jóval az eredetileg vállalt 2023-as határidő előtt.

A konzultációk és a megállapodási jegyzőkönyv aláírása után tavaly márciusban a PGE megkapta a varsói szaktárcától a környezetvédelmi jóváhagyást, s hat esztendőre meghosszabbították a bánya működési engedélyét (az előzőt 1994ben bocsátották ki, és tavalyig volt érvényes). Ez év áprilisában a PGE megszerezte a 2044-ig érvényes kitermelési engedélyt is.

Mindkét félnek megvan tehát a maga igazsága. Ha nem tudnak megállapodni, akkor az Európai Bíróság dönt.

GIZIŃSKA–LACZA A BÁNYA, AMELY AKKORÁRA NŐNE, MINT KŐSZEG

A Turów bánya története még a XVIII. századba nyúlik vissza, amikor Zittau közelében lignitet találtak. A II. világháború után a város Németország (1990-ig az NDK) része maradt, de több környező település Lengyelországhoz került, a két évszázada feltárt bányamezővel együtt. A kitermelés fokozatos bővítésével több helységet részben vagy teljesen fel kellett számolni. Jelenleg mintegy 28 négyzetkilométer területen folyik külszíni fejtés. A légi felvételeket szemlélve kopár, majdnem holdbéli táj tárul az ember szeme elé. 1947 óta mintegy 850 millió tonna barnaszenet termeltek ki. A becslések szerint még közel 400 millió tonnás hozzáférhető készlet van itt, amely évi 12 millió tonnás termeléssel számolva évtizedek múlva merülne ki.

A lengyelek Turówban barnaszénen alapuló hőerőművet működtetnek, amelynek a melegével hatalmas üvegházakat fűtenek. Itt elsősorban paradicsomot termesztenek. Mivel területen belül vannak, egészen a cseh határig szeretnék bővíteni a szén kitermelését. Ehhez nemcsak a felszínen, hanem lefelé is haladni kell, ami Csehországban komoly aggodalmakat kelt. A külszíni bánya mostani területe majdnem megduplázódna (50-55 négyzetkilométerre), a hatalmas, 225 méter mély kráter pedig tovább bővülne, akár 330 méterig. A közeli cseh települések vezetőit elsősorban az aggasztja, hogy a bánya mélyítése és a kitermelt kőzetanyag eltávolítása talajvizet von el a területükről. Emellett a hatalmas munkagépek zaja és a felszálló por, valamint a talaj besüppedése is fenyeget.